Fony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017. (X.16.) önkormányzati rendelete
településkép védelméről
Hatályos: 2017. 10. 17Fony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017. (X.16.) önkormányzati rendelete
településkép védelméről
2017.10.17.
Fony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tktv.) 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Tr.) 43/A. § (1)– (10) bekezdéseiben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. §
1. A rendelet célja: A település sajátos településképének védelme és alakítása a:
2. helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározásával,
3. településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,
4. településképi követelmények meghatározásával,
5. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
6. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
7. Jelen rendelet mellékletei:
8. 1. melléklet: Helyi védett egyedi érték jegyzéke;
9. 2.A. melléklet: Településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolása;
10. 2.B. melléklet: Településképi szempontból meghatározó terület ingatlanjainak jegyzéke.
2. §
1. A helyi védelem célja:
2. A védett helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, az értékek jellegzetes karakterének megóvása a jelen és a jövő nemzedékek számára.
3. A védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása.
4. A védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.
3. §
1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
2. Azon terület-egységek lehatárolása, ahol a településre jellemző, karakteres, hagyományt őrző beépítési módjának, épületek, építmények történetiségét tartalmazó fejlődésének megőrzése a cél.
3. A kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák mellett.
4. § (1) A rendelet területi hatálya Fony község teljes közigazgatási területére terjed ki.
5. §
1. A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
2. Helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint műszaki-ipari szempontból, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is.
3. Védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, pl. az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony.
4. Műtárgy: építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 2. § 15. pontja szerint.
4. Utcabútorzat: az utasváró, a kioszk, a tájékoztató hirdetőoszlop, az információs tábla.
5. Jelző: az út/utca-mutató szerkezet, útirány-jelző tábla (pl. temetőhöz, telephelyhez).
6. Településképi szempontból meghatározó terület: az önkormányzat által meghatározott terület, mely magába foglalja a település jellegzetes és hagyományt őrző beépítettségét, épületek, építmények együttes megjelenését, természeti környezetét.
7. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki vizsgálati munkarész.
8. Főépítész: az önkormányzat által megbízott/ alkalmazott önkormányzati (települési) építészmérnök szakember.
9. Reklám: a Tktv. 11/F. § szerint.
10. Reklámhordozó: a Tktv. 11/F. § szerint.
11. Sajátos építmény: építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 2. § 18. pontja szerint.
II. Fejezet
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
6. §
1. A helyi védelem feladata: A védelmet igénylő építészeti örökség
2. meghatározása, dokumentálása;
3. védetté nyilvánítása, nyilvántartása;
4. megőrzése, megőriztetése;
5. a lakossággal történő megismertetése.
6. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése:
7. El kell kerülni minden olyan eseményt, beavatkozást, amely a védett érték pusztulását, megsemmisülését, vagy karakterének megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését okozná.
8. A tulajdonos köteles a védett értéket megóvni, karbantartani.
7. §
1. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:
2. Kezdeményezés: A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes személy, szervezet a polgármesternél írásban kezdeményezheti.
3. Szakmai előkészítés: A javaslatnak tartalmaznia kell a védendő érték megnevezését, helyét (utca, szám, helyrajzi szám), tulajdonosát, rövid leírását, tervrajzait, fotóit és a kezdeményezés indokolását. Védéshez a hivatal elkészítteti az értékvizsgálatot.
4. Érdekeltek: Ingatlantulajdonos, haszonélvező, kezelő, használó, kezdeményező.
5. Nyilvánosság biztosítása, tájékoztatás: Hirdetményben közzététel 30 napra, írásbeli észrevételezés céljából.
6. Hatósági eljárásokkal kapcsolatos összefüggések: Folyamatban lévő hatósági eljárás figyelembevétele szükséges.
7. Védelem megszűnésének feltételei: Amennyiben a védett érték károsodása oly mértékű, hogy műszaki eszközökkel nem állítható helyre, az állapotot dokumentálni kell rajzzal, fotókkal, leírással.
8. Helyi védelem és országos védelem összefüggései: Országos műemléki védetté nyilvánítás után a helyi védelem megszűnik.
9. Nyilvántartás: A helyi védett értékről készült dokumentációt adataival együtt hivatali nyilvántartásba kell venni, melyet a település honlapján szükséges közzétenni.
10. Testületi döntéssel összefüggő feladatok:
11. Előterjesztés: Polgármester terjeszti elő indokolással a képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. A védendő értékről készült dokumentáció (leírás, rajz, fotók) és az értékvizsgálat az előterjesztés melléklete.
12. Döntés: A javasolt érték helyi védelméről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő- testület rendeletben dönt.
13. A helyi védelem elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell a tulajdonost, általa: a haszonélvezőt, a használót, továbbá a kezdeményezőt, az illetékes: állami főépítészt, földhivatalt és építésügyi hatóságot, valamint a közműszolgáltatókat.
14. Védelem jelölése: A védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, alkotást kis táblával meg kell jelölni, melyről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
15. Értékvizsgálat: A helyi védelem elrendelése előtt a javasolt értékről szakmai előkészítő anyagot, vizsgálati dokumentációt kell készíteni szakember (építész, művészettörténész) bevonásával.
3. A helyi egyedi védelem meghatározása
8. §
1. Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökséget az önkormányzat helyi védett egyedi értékké nyilvánítja.
2. A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti érték jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
4. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek 9. §
1. A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti, településképi vagy
műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott védett értéken végzett építési tevékenység, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
2. Tulajdonosi kötelezettség:
3. A tulajdonos köteles jókarbantartást végezni, állapotát megóvni. A kötelezettség kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére.
4. A védett érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
5. A védelem és az építési tevékenység összefüggései: A korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással nem lehet a védett érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni.
6. A védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak az önkormányzati főépítész szakmai ajánlása szerint lehet.
III. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
10. §
1. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg.
2. A településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását a 2.A melléklet tartalmazza.
3. A településképi szempontból meghatározó terület ingatlanjainak jegyzékét a 2.B. melléklet tartalmazza.
IV. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
11. §
1. Az egyéb területek – hagyományos telkes, halmazos telkes és új építésű lakóterületek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
2. anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés.
3. tetőhéjazat: Felújítás során cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, bitumenes zsindely, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemezlemez alkalmazása tilos.
4. Az egyéb területek – intézményi területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
5. anyag: Tilos ezeken az épületeken teljes felületen a települési arculatot meghatározó hagyományos anyaghasználattól eltérő anyagok, burkolatrendszerek használata az egységes települési arculat érdekében. (fém, műanyag és fa szerelt burkolati rendszerek)
6. homlokzat: A területen tilos a teljes homlokzaton eleven, élénk színek alkalmazása, a halvány, pasztell színek alkalmazása kívánatos.
7. tető: A tetősíkok hajlásszögét 40-45 fok között kell kialakítani, tilos az ennél alacsonyabb és az ennél magasabb tetősík kialakítása. Tilos a tetőfelületeken a hagyományos kerámia tetőfedéstől eltérő műanyag tetőfedések alkalmazása.
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi
építészeti követelmények
12. §
1. Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt lakóterületen:
2. beépítés telepítési módja: A helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal.
3. jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: Földszintes, tetőtér-beépítéses 4,50 m építménymagassággal.
4. színhasználat: A környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók (kivéve kék, zöld, piros, lila), az élénk, harsány színeket kerülni kell. A homlokzat teljes felületén kell a színezést elvégezni.
5. kerti építmények, műtárgyak: Utcától 6 m-en túl helyezhető el, tömege igazodjon a főépület kialakításához.
6. kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy tégla-felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben. Magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, amely max. 2 m lehet. Utcai kerítésen 1 db max. 4 m-es gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 db max. 1,50 m-es személyi kiskapu nyitható.
7. Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt pincés területeken:
1. pincelejárók: A történelmileg kialakult helyzet megtartása kötelező.
2. anyaghasználat: A lejárók natúr kő- vagy vakolt homlokzati felülettel alakíthatók ki, fehér vagy szürke mészfestéssel, barna festett tömör kapuzattal.
3. környezete: A lejárókat tartalmazó területet közterületi zöldterületként kell fenntartani.
3. Tiltó egyedi építészeti követelmények a kijelölt lakóterületen:
4. anyag-, színhasználatra: Építményeken, kerítéseken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő eleven színek alkalmazása. Részleges festés tilos.
5. tömegformálásra: A közterület felöli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást nem lehet figyelmen kívül hagyni.
6. homlokzatképzésre: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos.
7. homlokzat: Tilos reklámozás céljából a homlokzat letakarása bármely nagyságban, és tilos a kinyitható ajtó-, ablakszárnyakat, rácsokat reklámcélra igénybe venni.
8. zöldfelületekre: Utcai telekhatár előtt és a telken 3 m-en belül tilos tájidegen fás szárú növények, szemetelő, allergiakeltő fafajok telepítése.
9. telekalakítás: Tilos a telkek alakítása, összevonása, felosztása, eltekintve az eredeti állapotot helyreállító telekösszevonásoktól, telekalakításoktól.
4. Tiltó egyedi építészeti követelmények a kijelölt pincés területeken:
1. tömeg: A pincelejárók elé, fölé pinceház nem építhető.
2. homlokzat: A pincelejárók homlokzatán műszaki berendezések elhelyezése tilos.
3. zöldfelületekre: Pincék környezetében a közterületeken tilos tájidegen fás szárú növény telepítése.
5. Megengedő egyedi építészeti követelmények a kijelölt lakóterületen:
6. Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése az udvari, kerti oldalakon.
7. Az épület a telek belseje felé vizuálisan elhatárolható módon bővíthető, a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték érvényesülését.
8. Az épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett.
9. A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.
10. Igény esetén a településre jellemző keresztcsűr építhető.
8. A helyi egyedi értékre vonatkozó építészeti követelmények
13. §
1. A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
2. Kötelező követelmény:
1. A történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása kötelező.
2. Kötelező a meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása.
3. A hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása kötelező.
4. Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása kötelező, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.
2. Tiltó követelmény:
3. Tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása, telekalakítása.
4. Tilos az épület melletti udvart szilárd térburkolattal teljes felületen leburkolni.
5. Utca felöl az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az épületen is.
6. Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos.
7. A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak.
8. Utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.
3. Megengedő követelmény:
4. Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése az udvari, kerti oldalakon.
5. Az épület a telek belseje felé vizuálisan elhatárolható módon bővíthető, a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték érvényesülését.
6. A védett épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett.
7. A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.
8. Igény esetén a településre jellemző keresztcsűr építhető.
2. A helyi védett műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:
3. A védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására.
4. A védett értéken való munkálatokba restaurátor szakember bevonása szükséges.
9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
14. §
1. Alkalmas területek a hírközlési sajátos építmények elhelyezésére:
2. A hírközlés műtárgya (adótorony) a nem védett külterületen elhelyezhető.
3. Belterületen csak a templomtornyokban helyezhető el a műtárgy.
4. Alkalmas területek a villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére:
1. A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges.
2. A településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére.
3. Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldása elsődleges.
3. Nem alkalmas területek:
4. A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.
5. A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken fenti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.
4. A csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést a korszerűsítés, útépítés során zárt csapadékvíz-hálózatba kell átépíteni.
10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
15. §
1. A település fokozott védelem alatt álló területein lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény (Tktv. 11/B. § (1) bekezdése, 1. melléklete) rendelkezései szerint nem helyezhető el.
2. A településképi szempontból meghatározó terület közterületein és magáningatlanokon reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
3. Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-várón, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 5 m2 felületen.
4. Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
5. Egyéb területen lévő magáningatlanokon max. egy reklámhordozó és reklám helyezhető el:
1. max. 1 m2 felülettel,
2. anyaghasználata, elhelyezésének módja: Az ingatlan közterületi kerítésének részeként, utcai felületére tehető a reklám. A reklámhordozót a kerítés anyagához igazodóan kell kialakítani és színezni.
6. Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a törvénytől (Tktv.) való eltérési szabályok:
7. Jelentős esemény (falunap, települési évforduló) hirdetésére:
8. Tájékoztatás (konferencia, falugyűlés) esetén:
reklám elhelyezhető méret-kikötés nélkül évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.
3. Építési reklámháló esetén:
reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés.
11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
16. §
1. Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.
2. Műholdas parabola-antenna szintén nem helyezhető el az utcai fronton.
3. Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.
V. Fejezet
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
12. Rendelkezés a szakmai konzultációról
17. §
1. A településképi követelményekről az önkormányzat kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást nyújt írásban, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.
2. Kötelező a szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban, kivéve a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás alá vont eseteket.
3. A szakmai konzultációt és tájékoztatást az önkormányzati főépítész végzi, akadályoztatása esetén feladatát a polgármester látja el.
4. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott vázlatterv szintű tervdokumentációt, pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.
5. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzíteni kell a javaslatokat, és a főépítész vagy a polgármester nyilatkozatát.
VI. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
13. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
18. §
1. Az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyhez kötött építési tevékenységekhez a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján.
2. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező:
3. a helyi védett egyedi értéket érintő, és annak szomszédságában történő minden olyan építési, átalakítási, felújítási, bővítési, színezési munkákkal kapcsolatban, melyek a településképet befolyásolják;
4. a településképi szempontból meghatározó területeken lévő magántulajdonú ingatlanon és közterületen, közlekedési területen történő fenti munkálatok esetén;
5. a műemléki környezetben történő fenti munkálatok esetén;
6. egyéb területeken végzett fenti tevékenységek esetén;
7. rendeltetéstől függetlenül, a 300 m2 beépített területet meghaladó új épület, építmény esetén.
14. A véleményezési eljárás részletes szabályai
19. §
1. A kérelmező kérelmét papír alapon adja be, és a véleményezendő dokumentációt elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre (ÉTDR), melyhez hozzáférést biztosít a polgármester számára.
2. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető/ kérelmező nevét, címét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát.
3. A kérelemhez csatolni kell az építésügyi hatósági eljáráshoz szükséges kidolgozottságú építészeti-műszaki tervdokumentációt, és a követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat.
4. A településképi véleményezés során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést, tömeg-, héjazat-, anyag-, színhasználatot, homlokzatképzést, a telepítés környezetbe, településképbe való illeszkedését, a helyi építészeti érték védelmének érvényesülését, a közterületet befolyásoló burkolat, műtárgy, növényzet, utcabútorzat, reklámhordozó, reklám, egyéb műszaki berendezések kialakítását.
5. A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek/ kérelmezőnek, és elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
6. A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés ellen lehet fellebbezni.
7. Ha a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
VII. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
15. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, és rendeltetésváltozások köre
20. §
1. Építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez (a 312/2012. Korm. rendelet 1. melléklete), reklámhordozók elhelyezéséhez, és rendeltetésváltozáshoz a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.
2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:
3. a helyi védett egyedi értéket érintően, és annak szomszédsága esetén;
4. a településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység esetén;
5. műemléki környezetben folyó munkálatok esetén;
6. egyéb területeken a településképet befolyásoló tevékenység esetén.
16. A bejelentési eljárás részletes szabályai
21. §
1. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.
2. A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet, dokumentumokat.
3. A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.
4. A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentőnek.
5. A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.
VIII. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
17. A településképi kötelezési eljárás
22. §
1. A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében:
2. a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén;
3. a településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén, vagy a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor;
4. A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést bocsájt ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
18. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
23. §
1. Amennyiben a kötelezett a kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot szab ki:
1. első alkalommal 50.000,- Ft pénzbírságot,
2. második alkalommal 100.000,-Ft pénzbírságot.
2. A polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az épület, építmény vagy annak egy részének felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
3. Az önkormányzat képviselő-testülete a (2) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000,- Ft-ig terjedő bírság kiszabását rendelheti el.
19. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
24. § (1) A kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtható.
IX. Fejezet
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
20. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
25. § (1) Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.
X. Fejezet
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
21. Hatálybaléptetés
26. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
22. Átmeneti rendelkezések
27. § (1) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
23. Hatályon kívül helyezendő rendelkezések
28. § (1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet településképi követelményeket meghatározó része a Tktv. 14. § (2) bekezdése értelmében 2017. szeptember 30. után nem alkalmazható.
2. melléklet a 9/2017. (X. 16.) önkormányzati rendelethezüres cím a 9/2017. (X. 16.) önkormányzati rendelethez