Hejce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (IX. 27.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2006. 09. 28- 2024. 09. 03Hejce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (IX. 27.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról1
2006.09.28.
HEJCE község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII.
törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak
módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása
alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési
önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban
megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és
beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével
kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és
kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja
meg.
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed HEJCE teljes közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más
építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani,
átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre
hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e
rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt
(2) Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb
elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és
módosításával történhet.
Kötelező szabályozási elemek:
-a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala
-építési határvonal
-az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai
-a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti
besorolás
-a legnagyobb beépítettség mértéke
-a megengedett építmény magasság
Hejce község településrendezési terve 2
-a minimális telekméret
-a kötelező beépítési vonal
-a környezetvédelmi előírások
-korlátozások
3. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt
Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv
módosításával történhet.
(2) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)
(3) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell
tekinteni:
-a szabályozási vonalakat,
-a terület-felhasználási egységek határát,
-a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
-a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
-a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépít-
hető -legkisebb telek (földrészlet) nagyságát,
-a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható --
legkisebb földrészlet területét,
-a belterület bővítés határát.
(4) Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv
módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
(5) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek
készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT
KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz.
törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.
I. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
4. § (1) Engedélyhez kötött építési munkák
A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési
tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.
(XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti az
alábbiak szerint.
-1,0 m-nél nagyobb reklámhordozó
-védett épületek átfestése, illetve színezése
-klímaberendezések épület utcai homlokzatra szerelése esetén
Hejce község településrendezési terve 3
5. § (1) Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án,
illetve 17. §-án túlmenően egyéb mellékleteket az alábbiak szerint kell csatolni.
- védett épület esetén a részletes színezési terv
- reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó terveit
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
6. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon
szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően
meghatároz.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége
(övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás
is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például
terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosíthatók, építési engedély
nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a
határozatban közölni kell.
(4) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy
magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(5) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek,
területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-
ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres
teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
(6) A műemléki védelem, a műemléki környezet és a helyi értékvédelem területén,
valamint a Különleges területeken tervezési tevékenységet csak É-1, É-2, vagy É-3
tervezői jogosultsággal rendelkező építészmérnök végezhet. Az e területekre
benyújtott építési engedélyezési tervek előzetes területi főépítészi egyeztetése és
jóváhagyása kötelező.
A közigazgatási terület felhasználási egységeinek tagozódása
7. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt
területből áll.
(2) A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a
beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.
Hejce község településrendezési terve 4
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetek)
tagozódik:
a.) falusias lakóterületek
b.) településközpont vegyes terület
c.) különleges terület
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre
tagozódik:
a.) közlekedési és közműterület,
b.) zöldterület
c.) erdőterület
e.) mezőgazdasági rendeltetésű terület
f.) egyéb rendeltetésű terület
A belterületi határ módosítása
8. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv
alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben
utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi
szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek
bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.
A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
(3) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti
lehatárolással) a tartalék lakó és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek.
II. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Az egyes funkcionális terület-felhasználási egységekre
vonatkozó előírások
Lakóterületek általános előírásai
9. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
-termelő kertgazdasági építmény,
-a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2
-beépített szintterületig
-kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig
-igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális
épület, 500 m2 beépített szintterületig
Hejce község településrendezési terve 5
-szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig
-sportlétesítmény max 1 ha -ig
-üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
-nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
-Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc
magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció
homlokzatmagasságát nem lépheti túl.
-Különálló kiegészítő mellékfunkció építmény-magassága 3,5 m lehet, kivéve
csűr építmény
(3) Az (építmények elhelyezése) építési hely feleljen meg:
-a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,
-a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,
-a levegőminőségi előírásoknak,
-működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,
-az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.
(4) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
-Az épületek közötti távolság betartandó,
-Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb
építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni
arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak indokolt esetben
lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
-Ha a telek már meglévő beépítettsége miatt ez nem lehetséges, - úgy hogy a
főfunkció létesítményével szemben lévő telekhatártól az épületek között előírt
távolság betartható legyen, illetve
-Szabadonálló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos
telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
-A telekhatártól való távolsága azonban nem lehet kisebb ennek 3 m-rel csökkentett
mérete.
(5) A kiskereskedelmi, üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató
építmény eseti elbírálással, a faluképi szempontok figyelembevétele mellett az
előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt
legkisebb távolságok betarthatók.
(6) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi
előírások alapján a falusias lakóövezet telkein engedélyezhető.
(7) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
(8) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű,
kerámia anyagú (cserép) kerüljön. A harsány színű (zöld, kék) tetőfedő anyag
alkalmazása nem engedhető meg.
Hejce község településrendezési terve 6
(9) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez
csatolt táblázatok tartalmazzák.
(10) Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek
beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni.
A kialakult állapot
10. § (1) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:
-kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben
előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek
területének átlagos méretét.
-tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek
előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített)
telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető
legkisebb telekterületet.
-kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek
megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően
kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos
telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet
figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága –50
cm eltéréssel építhető.
A lakóterület övezetei
Lf-1 építési övezet
11. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó
többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak.
(2) A lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység
helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel.
Két lakás, vagy két rendeltetési egység elhelyezése esetén azonban a minimális
teleknagyság további 150 m2- telekhányad biztosítása esetén engedélyezhető
Egy rendeltetési egységnek számít legfeljebb 120 m2 beépített szintterület
(3) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél,
kivéve csűr építmény
Hejce község településrendezési terve 7
I. TÁBLÁZAT Lf-1
Az építési telek
Beépítési
mód
Övezeti
jele
Legkisebb
területe
Legkisebb
szélesség
Legkisebb
mélysége
Legna-
gyobb
beépített-
sége*
Építmény
max.
magas-
sága
m2 m m % m
Oldalhatá-
ron álló
Lf-1 550 16 30 30 4,5
A tetőidom utcára merőleges, vagy hajlított ház esetén utcával párhuzamos, és
összetett.
A tetőtér beépítés megengedhető, de abban önálló lakrész nem alakítható ki.
*A minimális telekméret kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem
vehető számításba.
18 m-t meghaladó telekszélesség esetén az oldalhatáron álló építési módú építési
helyen belül az építmény szabadon állóan is elhelyezhető
(4) A falusias lakótelkek zónái
a.)Lakó- és gazdasági udvar zónája
- Az utcai telekhatártól számított 15,0 méteren belül nem lakó funkciójú
önálló épület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 20,0 méteren belül épület csak a
főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó
védőtávolságok betartandók.
b.)Gazdasági és kert zóna
- Az utcai telekhatártól számított 20,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület
a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
- A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása
mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra
épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
c.)Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be,
kivéve ahol termelő kertészeti építmény elhelyezhető.
(5) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási
rendelete szabályozza.
(6) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított
módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló,
szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az
övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
Hejce község településrendezési terve 8
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi,
kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
(7) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított
parkolók területe nem számítható be.
(8) Egyéb előírások:
a.)A helyi értékvédelmi területen belül a lakóépületre vonatkozó szabályok
Lábazatképzésnél:
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Falfelület képzésnél:
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek; ríkító, erős színek nem alkalmazhatók
Falburkolat kialakításánál:
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi
hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek
felhasználásával történhet.
Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület
arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.
Tetőszerkezet kialakításánál:
A tetőidom általában utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos
összetett. Tető hajlásszög 35-45fok
Lapostető nem építhető.
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem
alkalmazható.
A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg,
vagy sorolva helyezhető el.
Műanyag előtető nem építhető
b.)legkisebb zöldfelület 40 %
c.)süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai
szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az
épület víz ellen védelmére vonatkozóan
d.)környezetvédelmi besorolások
-levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet,
-zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
e.)Közművesítés: részleges
-A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz
csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Hejce község településrendezési terve 9
Lf-2 építési övezet
12. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó
többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak.
(2) A lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység
helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel
Két lakás, vagy két rendeltetési egység elhelyezése esetén azonban a minimális
teleknagyság további 150 m2- telekhányad biztosítása esetén engedélyezhető
Egy rendeltetési egységnek számít legfeljebb 120 m2 beépített szintterület
(3) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél,
kivéve csűr építmény.
II.TÁBLÁZAT Lf-2
Az építési telek
Beépítési
mód
Övezeti
jele
Legkisebb
területe
Legkisebb
szélesség
Legkisebb
mélysége
Legna-
gyobb
beépített-
sége*
Építmény
max.
magas-
sága
m2 m m % m
Oldalhatá-
ron álló
Lf-2a
Lf-2b
Lf-2c
800 16 40 30 4,5
A tetőidom utcára merőleges, vagy hajlított ház esetén utcával párhuzamos, és
összetett.
A tetőtér beépítés megengedhető, de abban önálló lakrész nem alakítható ki.
*A minimális telekméret kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem
vehető számításba.
(4) A falusias lakótelkek zónái
a.)Lakó- és gazdasági udvar zónája
- Az utcai telekhatártól számított 15,0 méteren belül nem lakó funkciójú
önálló épület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 20,0 méteren belül épület csak a
főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó
védőtávolságok betartandók.
Hejce község településrendezési terve 10
b.)Gazdasági és kert zóna
- Az utcai telekhatártól számított 20,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület
a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
- A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása
mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra
épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
c.)Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be,
kivéve ahol termelő kertészeti építmény elhelyezhető.
(5) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási
rendelete szabályozza.
(6) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított
módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló,
szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az
övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi,
kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
(7) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított
parkolók területe nem számítható be.
(8) Egyéb előírások:
a.)A helyi értékvédelmi területen belül a lakóépületre vonatkozó szabályok
Lábazatképzésnél:
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Falfelület képzésnél:
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek; ríkító, erős színek nem alkalmazhatók
Falburkolat kialakításánál:
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi
hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek
felhasználásával történhet.
Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület
arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.
Hejce község településrendezési terve 11
Tetőszerkezet kialakításánál:
A tetőidom általában utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos
összetett. Tető hajlásszög 35-45fok
Lapostető nem építhető.
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem
alkalmazható.
A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg,
vagy sorolva helyezhető el.
Műanyag előtető nem építhető
b.)legkisebb zöldfelület 40 %
c.)süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai
szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az
épület víz ellen védelmére vonatkozóan
d.)környezetvédelmi besorolások
-levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet,
-zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
e.)közművesítés: részleges
(A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz
csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.)
Lf-3 építési övezet
13. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó
többsége megfelel az III. táblázatban előírtaknak.
(2) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység
helyezhető el
Két lakás, vagy két rendeltetési egység elhelyezése esetén azonban a minimális
teleknagyság további 150 m2- telekhányad biztosítása esetén engedélyezhető
Egy rendeltetési egységnek számít legfeljebb 120 m2 beépített szintterület
(3) az övezetben zártsorú építmény elhelyezés az építési helyen belül nem
engedhető
Hejce község településrendezési terve 12
III. TÁBLÁZAT Lf-3
Az építési telek
Beépítési
mód
Övezeti
jele
Legkisebb
területe
Legkisebb
szélesség
Legkisebb
mélysége
Legna-
gyobb
beépített-
sége*
Építmény
max.
magas-
sága
m2 m m % m
Oldalhatá-
ron álló
Lf-3 700 16 40 30 4,5
Ikres
beépítésű
Lf-3 700 14 40 30 4,5
A tetőidom utcára merőleges, vagy hajlított ház esetén utcával párhuzamos, és
összetett.
A tetőtér beépítés megengedhető, de abban önálló lakrész nem alakítható ki.
*A minimális telekméret kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem
vehető számításba.
(4) A falusias lakótelkek zónái
a.)Lakó- és gazdasági udvar zónája
- Az utcai telekhatártól számított 15,0 méteren belül nem lakó funkciójú
önálló épület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 20,0 méteren belül épület csak a
főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó
védőtávolságok betartandók.
b.)Gazdasági és kert zóna
- Az utcai telekhatártól számított 20,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület
a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
- A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása
mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra
épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
c.)Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrész nem építhető be,
kivéve ahol termelő kertészeti építmény elhelyezhető.
(5) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási
rendelete szabályozza.
(6) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított
módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló,
szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az
övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
Hejce község településrendezési terve 13
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi,
kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
(7) A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított
parkolók területe nem számítható be.
(8) Egyéb előírások:
a.)A helyi értékvédelmi területen belül a lakóépületre vonatkozó szabályok
Lábazatképzésnél:
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Falfelület képzésnél:
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek; ríkító, erős színek nem alkalmazhatók
Falburkolat kialakításánál:
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi
hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek
felhasználásával történhet.
Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület
arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.
Tetőszerkezet kialakításánál:
A tetőidom általában utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos
összetett. Tető hajlásszög 35-45fok
Lapostető nem építhető.
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem
alkalmazható.
A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg,
vagy sorolva helyezhető el.
Műanyag előtető nem építhető
b.)legkisebb zöldfelület 40 %
c.)süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai
szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az
épület víz ellen védelmére vonatkozóan
d.)környezetvédelmi besorolások
-levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet,
-zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
e.)közművesítés: részleges
(A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz
csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.)
Hejce község településrendezési terve 14
Vegyes terület
14. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra
alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A vegyes terület lehet
a.) településközpont vegyes terület
Településközpont vegyes terület
általános előírásai
15. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába
foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális
épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően
nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
-lakóépület
-igazgatási épület
-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
-egyéb közösségi szórakoztató épület
-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
-sportépítmény elhelyezhető 1 ha-ig.
-üzemanyagtöltő; kivételesen sem helyezhető el
(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak
figyelembevételével kivételesen elhelyezhető.
-Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
-Termelő kertészeti építmény
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és
garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító
járművek számára.
Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak, továbbá lemezházas trafó és
épített gáznyomás szabályozó elhelyezése.
Hejce község településrendezési terve 15
A településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére
szolgáló kis telkes alövezet
Vt-1
16. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
-A területen sport létesítmény 1 ha terület nagyságig elhelyezhető
-Üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el.
IV. TÁBLÁZAT
Az építési telek
Beépítési
mód
Övezeti jele Legkisebb
területe
Legkisebb
szélesség
Legna-
gyobb
beépített-
sége*
Építmény
max. magas-
sága
m2 m % m
Oldalhatá-
ron álló
Vt-1 800 16 30 4,5
(2) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az
utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet
feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Hézagosan
zártsorú (félig zártsorú) építmény elhelyezés az építési helyen belül megengedhető,
amennyiben azt a telek szélesség lehetővé teszi.
(3) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése
engedélyezhető.
(4) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken
belül kell biztosítani.
(5) Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve
azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való
tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek
esetében 4 m-re csökkenthető. Az övezetben az elhelyezhető építmények
legnagyobb építmény magassága 4,0 m lehet
(6) Új nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(7) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok
és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)
Hejce község településrendezési terve 16
(8) Egyéb előírások:
a.)A helyi értékvédelmi területen belül a lakóépületre vonatkozó szabályok:
Lábazatképzésnél:
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Falfelület képzésnél:
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek; ríkító, erős színek nem alkalmazhatók
Falburkolat kialakításánál:
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi
hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek
felhasználásával történhet.
Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület
arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.
Tetőszerkezet kialakításánál:
A tetőidom általában utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos
összetett. Tető hajlásszög 35-45fok
Lapostető nem építhető.
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem
alkalmazható.
A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg,
vagy sorolva helyezhető el.
Műanyag előtető nem építhető
b.)legkisebb zöldfelület 40 %
c.)süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai
szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az
épület víz ellen védelmére vonatkozóan
d.)környezetvédelmi besorolások
-levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet,
-zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
e.)közművesítés: részleges
(A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz
csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.)
Hejce község településrendezési terve 17
Gazdasági területek övezeteinek általános előírásai
17. § (1) A belterület (beépítésre szánt terület) a következő terület-felhasználási
Kategóriákat foglalja magába:
Gazdasági terület, ezen belül
- mezőgazdasági ipari övezet
Gmg
18. § (1) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok)
tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági
gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy
mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari
tevékenység, szőlő és gyümölcs feldolgozás befogadására alkalmas.
A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a I. számú tevékenységi körök
helyezhetők el elsősorban. (MEZŐGADDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS,
ERDŐGAZDÁLKODÁS „A+B” kód, továbbá a II Ipar- feldolgozóipar / A feldolgozói
tevékenység DA- DB- DC, DD kód alatt felsoroltak /
(2) A belterülethez közeli mezőgazdasági területeken (a szabályozási terven
majorlétesítési tilalmi határon belüli területeken, majorok számára új terület nem
alakítható ki.)
(3) A korlátozás alá nem eső mezőgazdasági területeken, elvi engedélyezési eljárás
keretében jelen előírásokat betartva, mezőgazdasági ipari gazdasági terület
alakítható.
(4) A meglévő területek fejlesztése, átalakítása, korszerűsítése, a teljes
létesítményre kiterjedő terv alapján engedélyezhető.
A gazdasági terület építményeinek előírásai
19. § (1) A mezőgazdasági ipari övezet elsősorban mezőgazdasági termék feldolgozás
céljára létesítendő épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények
a.)fő funkciók:
- átrakó építmény, mérlegház
- üzletház
- raktár
- szociális helység építménye
- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
Hejce község településrendezési terve 18
- szolgálati lakó és szállásépületek
- terület ellátó alapfokú intézmény
- termék vezeték
- üzemanyagtöltő
b.)mellékfunkciók (melléképítmények)
- garázs
- kirakat szekrény
- tüzelőanyag tároló
- kazánház
c.)terepszint alatti építmények
- süllyesztett rakodó
- mérlegház
- pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)
(3) Az egyéb ipari területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően
elhelyezhetők olyan mezőgazdasági feldolgozó ipari jellegű létesítmények, melyek
a lakóterülettől kb. 50 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem
funkcióját nem zavarják.
(4) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági
rendszerek kialakítása kötelező.
(5) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi
előírások betarthatóságát.
VIII. TÁBLÁZAT Gmg
Mezőgazdasági-ipari terület
Az építési telkek
Beépítési
mód
Övezeti
jele
Legkisebb
területe
Legkisebb
szélesség
Legkisebb
mélysége
Legna
gyobb
beépített-
sége
Építmény*
max.
magas-
sága
m2 m m % m
Szabadon
álló
Gmg 1000* 50 25 40 7,5(T)
Az építmény magasságot a technológiai terv alapján kell meghatározni.
(5) Egyéb előírások:
a.)legkisebb zöldfelület 40 %
b.)süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai
szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az
épület víz ellen védelmére vonatkozóan
Hejce község településrendezési terve 19
c.)környezetvédelmi besorolások
-levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet,
-zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
d.)közművesítés: részleges
(A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz
csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.)
Különleges területek
20. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő
építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a
környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet
igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
(2) A különleges területek terület-felhasználási mód szerinti tagozódása:
Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt
területek:
-temető Kt
-sportpálya Ksp
-szociális otthon övezete Kszo
IX. TÁBLA
Az építési övezet funkcionális besorolása
Az építési telek
Övezeti
jele
Funkcionális
besorolás
Beépítési
mód
Legkisebb
terület
m2
Legnagyobb
beépítettség
%
Építménymagasság
legkisebb-
legnagyobb értéke
m
Kt Működő
temető
SZ
csak
kiszolgáló
épület
K
1000*
5 (K)3,5
Ksp Sportpálya SZ 1000 20 4,5
Kszo Szociális
otthon
SZ 1000 30 6,5
Ktá Táborhely SZ 1000 20 4,5
Kpa Panzió SZ 1000 30 4,5
Kpi Pincés
terület
K K K 3,5
1. K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok
2. A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a
szabályozási terv ezt lehetővé teszi.
Hejce község településrendezési terve 20
(3) Kpi különleges pincés övezet előírásai
Az övezetben többnyire lyukpincék létesíthetők.
Új pince létesítése bányageológiai szakvélemény alapján létesíthető
- a szomszéd, illetve az előtte, vagy mögötte lévő tulajdonos pincéje alá üreget
létesíteni tilos
- mindenféle pinceépítési tevékenység engedély köteles, az engedélyezési tervnek
környezet ábrázolást tartalmaznia kell. (fotó melléklet, térkép, utcakép melléklet)
- legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges új pince létesítése esetén,
ennek hiányában statikai szakvéleménnyel kell igazolni az építmény állékonyságát.
- a pinceüreg max. 5 m mély, 5 m széles és 15 m hosszú lehet.
- a közterületi pincék korlátozottan forgalomképes területek (eladhatók)
- a közterületi pincéken földtakarás biztosítása szükséges, felépítmény közterületi
pincékre nem építhető, a bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető.
Borház nem építhető. Építőanyagként természetes anyagok használhatók fel,
műanyag alkalmazása tilos.
- a pincék szabadonállóan is építhetők a kialakult állapotnak megfelelően.
Szabadonálló beépítés esetén min. 1 m távolság betartandó.
(4) Egyéb előírások:
a.)legkisebb zöldfelület 40 %
b.)süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai
szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az
épület víz ellen védelmére vonatkozóan
c.)környezetvédelmi besorolások
-levegőminőség: általános levegőtisztaság-védelmi övezet,
-zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
d.)közművesítés: részleges
(A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz
csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.)
Hejce község településrendezési terve 21
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
A közlekedési területek általános előírásai
21. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó
helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -,
a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és
környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek
elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven
ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő
szélességű építési területet kell biztosítani:
Törzshálózati jelentőségű út esetén 30 m
Országos mellékutak esetén 22 m
Helyi gyűjtőutak esetén 16 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
Közlekedési létesítmények
Közművek és hírközlési létesítmények
(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor
figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes
műszaki előírásaiban foglaltakat.
(4) Figyelembe kell venni továbbá az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról
szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet
az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM
sz. rendeletet
a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet.
Közműlétesítmények, közműellátás
22. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait,
valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül
mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén
engedhető meg.
Hejce község településrendezési terve 22
(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény,
épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek
nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő
közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos
keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló
kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén
– egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő
közművesítés biztosítása esetén adható.
(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel
egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.
(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a
gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek
elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell
figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb
nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai
követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek,
vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve
a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(11) Szennyvíz-kezelés, csapadékvíz-elvezetés
-A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása
még átmenetileg sem engedélyezhető.
-A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti
közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt
szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető.
-A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt
szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
-A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba
történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
-A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani
(olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű
előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
-Az ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a
társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő
vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik
oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sávkarbantartás számára
szabadon hagyandó.
Hejce község településrendezési terve 23
-A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket
övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba
csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(12) Villamosenergia ellátás
A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások,
az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell
hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m
a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.
A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre
területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási
lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni,
lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a
villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat
lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(13) Gázellátás
Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték
falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték
biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású
vezetéké 3-3 m.
Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat
kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára
nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület
alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(14) Távközlés
A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe
illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca
fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási
és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni.
Külterületen történő elhelyezés esetén az BNPI és a műemléki hatóság egyetértő
véleménye szükséges.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
23. § (1) A település igazgatási területen közterületként a szabályozási terveken ekként
jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a
használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat
hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is
jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
Hejce község településrendezési terve 24
(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
-Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
-Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely,
parkoló, információs tábla) elhelyezése
-Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
-Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
-Távbeszélőfülke elhelyezése
-Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése
(5) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.
(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet
építeni.
(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a
használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az
engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
Zöldterületek (Z)
Általános előírások
(2) Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási
terv tünteti fel.
Közparkok területe
25. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) Az övezetbe elhelyezhető:
(4) A pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya,
gyermekjátszótér, stb.)
-Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely
-A terület fenntartásához szükséges épület
Hejce község településrendezési terve 25
Erdőterületek E
Általános előírások
26. § (1) A legmagasabb szintű jogszabály Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény
1996. évi XIV. tv.
övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó
meghatározásai alapján
Evt természetvédelmi célú erdő
Evk környezetvédelmi célú erdő
övezetek kerültek megkülönböztetésre.
Evt övezet
Természeti Területek erdői
27. § (1) A természetvédelmi területek erdeire az illetékes természetvédelmi
államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak.
Mezőgazdasági területek
Általános előírások
28. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és
gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló
része.
megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
Má-I jellemzően szántó művelésű terület – intenzív terület
Má-E jellemzően gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű
terület – extenzív terület
Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények
(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési
hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
(4) Mezőgazdasági övezeten belül birtoktest központ az OTÉK szerint alakítható.
Hejce község településrendezési terve 26
Má-I
Jellemzően szántó művelésű terület
29. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei
tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók,
ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A
telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek
meghatározásra.
X.TÁBLA
A telek
Beépítési mód Övezeti jele Legkisebb
terület
Legnagyobb
beépítettsége
Építmény max.
magassága
m 2 % m
SZ Má-I 6000+ 10 ha 3 4,5
(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha
nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni
szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési
móddal, maximum 4,5 m homlokzatmagasságú épületekkel, a telekterület maximum
3-5 %-ának beépítésével.
Má-E
Jellemzően gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület
30. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei
tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók,
ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A
telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek
meghatározásra.
XI.TÁBLA
A telek
Beépítési mód Övezeti jele Legkisebb
terület
Legnagyobb
beépítettsége
Építmény max.
magassága
M2 % m
SZ Má-E* 6000+ 10 ha 3 4,5
(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha
nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni
szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési
Hejce község településrendezési terve 27
móddal, maximum 4,5 m homlokzatmagasságú épületekkel, a telekterület maximum
3-5 %-ának beépítésével.
*Má-Eö- Az ökológiai hálózat által érintett mezőgazdasági övezeten belül állattartó
épület a Bükki Nemzeti Park szakhatósági hozzájárulásával építhető, de az
övezetben nem helyezhetők el az alábbi létesítmények:
-nagyfeszültségű távvezeték
-mobil átjátszó antennatorony
-szélerőmű park építményei
Kertgazdálkodásra szolgáló terület,
Gyümölcsös terület
Mk
31. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást,
túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek,
melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
(2) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág
esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy
gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m2.
(3) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele
-Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
-Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú
szőlőültetvényeken nem létesíthető.
-Földbevájt pince létesíthető.
(4) Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.
XII.TÁBLA
A telek
Beépítési mód Övezeti jele Legkisebb
terület
Legnagyobb
beépítettsége
Építmény -max.
magassága
M2 % m
SZ Mk-2 3000+5ha 3 4,5
(4) Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m2 telekterület és legalább 5
ha ültetvény tulajdonlása szükséges.
Hejce község településrendezési terve 28
Egyéb területek
V-1, V-2 övezetek
Vízgazdálkodási terület
32. § (1) V-1 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt
csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a
tározók. Építményt csak elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért
építési engedély alapján lehet elhelyezni. Az elvi engedélyben az árvízvédelmi
feltételeket tisztázni kell és a természetvédelmi előírások betartását.
(2) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének,
átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell
kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom
lép életbe.
(3) V-2 jelű övezetbe tartoznak a vízművek, vízkivételi helyek. Területükön építményt
csak az illetékes vízgazdálkodási hatóság helyezhet ill. építhet.
Építészeti értékvédelem
33. § (1) A műemlékek és a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és
jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a
a függelék tartalmazza.
(2) A műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében
a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal építésügyi hatóságként jár el az alábbi
jogszabályok alapján:
a. 2001. évi LXIV. Évi törvény a kulturális örökség védelméről
b. 16/2001.(X.18.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
eljárására vonatkozó szabályokról
(4) A műemlék épületek műemléki környezetébe tartozó telkeket érintő építési
munkák engedélyezése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
szakhatóságként jár el.
(5) A védett közterületek közterület rendezési terveinek készítésekor az alábbi
szempontok szerint kell eljárni:
- A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak,
egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.
- A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és
a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.
Hejce község településrendezési terve 29
- A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez
illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi
tárggyal.
- A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell
legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.
- A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket,
iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.
(6) A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és
nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező
jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:
a) Építési anyaghasználat
1. Lábazatképzés
Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
2. Falfelületek
- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy
ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési
hagyományok szerint.
- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat,
mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és
fémszerkezet.
3. Tető
- A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő
környezethez illeszkedik) legyen.
- Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen
alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő
fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.
b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
- A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes
épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl.
szalagablak, erkélysor
- A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez
hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is
a portálok esetében.
- A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti
homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában,
tetőformájában.
(6) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem
részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél,
jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a
térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az
ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi
építészeti örökség részét képezik.
Hejce község településrendezési terve 30
(7) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté
nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési
önkormányzat feladata.
(8) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a
védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési
önkormányzat dönt.
(9) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat
külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.
(10) A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:
- A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől függően -
műemléki jelentőségű terület vagy sem - kell eljárni. Az építési engedélyezési
eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak életveszély
esetén).
- A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő
építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés,
nyílászáróHEJCE, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton
alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület
tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a
falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati
díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb
értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok,
belső nyílászárók, kapuk, stb.
- A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési
dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell
IV. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények
34. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el
(kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő
építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni
csak akkor szabad, ha
-a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
-közérdeket nem sért,
-az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik
igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők
el.
Hejce község településrendezési terve 31
35. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás
terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:
Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezet tartalmaz, melynek
felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz.
Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok
esetében:
HRSZ Ingatlan felhasználás célja Lejegyzés jogcíme
Beültetési kötelezettség szükséges a tervezett ipari gazdasági területen. A beültetési
kötelezettségnek legkésőbb az ingatlan használatba vételének idejéig eleget kell
tenni.
Telekalakítás szabályai
36. § (1) Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI. 08.) FMV rendelet szerint
kell eljárni.
(2) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő
használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a
szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
(3) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell,
az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet
a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
(4) Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az
ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat
helyi közutat, közművet létesít.
(5) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett
ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat
külön rendeletben szabályozza.
1
Az önkormányzati rendeletet a Hejce Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (VIII. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2024. szeptember 4. napjával.