Regéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének

10/2017. ( X.16) számú rendelete a településkép védelméről

Regéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tktv.) 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.  évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Tr.) 43/A. § (1) – (10) bekezdéseiben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I.      FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.   A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.   §

1. A rendelet célja: A település sajátos településképének védelme és alakítása a:
   1. helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározásával,
   2. településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,
   3. településképi követelmények meghatározásával,
   4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
   5. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. Jelen rendelet mellékletei:
   1. 1. melléklet: Helyi védett egyedi érték jegyzéke;
   2. 2.A. melléklet: Településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolása;
   3. 2.B. melléklet: Településképi szempontból meghatározó terület ingatlanjainak jegyzéke.

2.   §

1. A helyi védelem célja:
   1. A védett helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, az értékek jellegzetes karakterének megóvása a jelen és a jövő nemzedékek számára.
   2. A védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása.
   3. A védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.

3.   §

1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
   1. Azon terület-egységek lehatárolása, ahol a településre jellemző, karakteres, hagyományt őrző beépítési módjának, épületek, építmények történetiségét tartalmazó fejlődésének megőrzése a cél.
   2. A kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák mellett.

4.   §

(1) A rendelet területi hatálya Regéc község teljes közigazgatási területére terjed ki.

5.   §

1. A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
   1. Helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint műszaki-ipari szempontból, vagy a használati mód szempontjából

jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is.

2. Védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, pl. az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony.
3. Műtárgy: építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 2. § 15. pontja szerint.
4. Utcabútorzat: az utasváró, a kioszk, a tájékoztató hirdetőoszlop, az információs tábla.
5. Jelző: az út/utca-mutató szerkezet, útirány-jelző tábla (pl. temetőhöz, telephelyhez).
6. Településképi szempontból meghatározó terület: az önkormányzat által meghatározott terület, mely magába foglalja a település jellegzetes és hagyományt őrző beépítettségét, épületek, építmények együttes megjelenését, természeti környezetét.
7. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki vizsgálati munkarész.
8. Főépítész: az önkormányzat által megbízott/ alkalmazott önkormányzati (települési) építészmérnök szakember.
9. Reklám: a Tktv. 11/F. § szerint.
10. Reklámhordozó: a Tktv. 11/F. § szerint.
11. Sajátos építmény: építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 2. § 18. pontja szerint.

II.    FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

6.   §

1. A helyi védelem feladata: A védelmet igénylő építészeti örökség
   1. meghatározása, dokumentálása;
   2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása;
   3. megőrzése, megőriztetése;
   4. a lakossággal történő megismertetése.
2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése:
   1. El kell kerülni minden olyan eseményt, beavatkozást, amely a  védett  érték pusztulását, megsemmisülését, vagy karakterének megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését okozná.
   2. A tulajdonos köteles a védett értéket megóvni, karbantartani.

7.   §

1. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:
   1. Kezdeményezés: A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes személy, szervezet a polgármesternél írásban kezdeményezheti.
   2. Szakmai előkészítés: A javaslatnak tartalmaznia kell a védendő érték megnevezését, helyét (utca, szám, helyrajzi szám), tulajdonosát, rövid leírását, tervrajzait, fotóit és a kezdeményezés indokolását. Védéshez a hivatal elkészítteti az értékvizsgálatot.
   3. Érdekeltek: Ingatlantulajdonos, haszonélvező, kezelő, használó, kezdeményező.
   4. Nyilvánosság biztosítása, tájékoztatás: Hirdetményben közzététel 30 napra, írásbeli észrevételezés céljából.
   5. Hatósági eljárásokkal kapcsolatos összefüggések: Folyamatban lévő hatósági eljárás figyelembevétele szükséges.
   6. Védelem megszűnésének feltételei: Amennyiben a védett érték károsodása oly mértékű, hogy műszaki eszközökkel nem állítható helyre, az állapotot dokumentálni kell rajzzal, fotókkal, leírással.
   7. Helyi védelem és országos védelem összefüggései: Országos műemléki védetté nyilvánítás után a helyi védelem megszűnik.
   8. Nyilvántartás: A helyi védett értékről készült dokumentációt adataival együtt hivatali nyilvántartásba kell venni, melyet a település honlapján szükséges közzétenni.
2. Testületi döntéssel összefüggő feladatok:
   1. Előterjesztés: Polgármester terjeszti elő indokolással a képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. A védendő értékről készült dokumentáció (leírás, rajz, fotók) és az értékvizsgálat az előterjesztés melléklete.
   2. Döntés: A javasolt érték helyi védelméről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő- testület rendeletben dönt.

3. A helyi védelem elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell a tulajdonost, általa: a haszonélvezőt, a használót, továbbá a kezdeményezőt, az illetékes: állami főépítészt, földhivatalt és építésügyi hatóságot, valamint a közműszolgáltatókat.
4. Védelem jelölése: A védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, alkotást kis táblával meg kell jelölni, melyről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
5. Értékvizsgálat: A helyi védelem elrendelése előtt a javasolt értékről szakmai  előkészítő anyagot, vizsgálati dokumentációt kell készíteni szakember (építész, művészettörténész) bevonásával.

3.    A helyi egyedi védelem meghatározása 8.   §

1. Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökséget az önkormányzat helyi védett egyedi értékké nyilvánítja.
2. A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti érték jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.

4.     A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek 9.   §

1. A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti, településképi  vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott védett értéken  végzett építési tevékenység, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
2. Tulajdonosi kötelezettség:
   1. A tulajdonos köteles jókarbantartást végezni, állapotát megóvni. A kötelezettség kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére.
   2. A védett érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
   3. A védelem és az építési tevékenység összefüggései: A korszerűsítéssel,  átalakítással, bővítéssel, részleges bontással nem lehet a védett érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni.
   4. A védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak az önkormányzati főépítész szakmai ajánlása szerint lehet.

III.   FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

10. §

1. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg.
2. A településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolását a 2.A melléklet tartalmazza.
3. A településképi szempontból meghatározó terület ingatlanjainak jegyzékét a 2.B. melléklet tartalmazza.

IV.   FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

11. §

1. Az egyéb területek – hagyományos telkes területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
   1. anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés.
   2. tetőhéjazat: Felújítás során cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, bitumenes zsindely, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemezlemez alkalmazása tilos.

2. Az egyéb területek – településközponti területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
   1. anyag: Tilos a hagyományos településképtől idegen anyaghasználat (fém-, műanyaglemez-, és teljes felületű faburkolat, valamint a lábazaton, nyíláskereteken, homlokzati síkon tört kerámiából kialakított ál kőburkolat).
   2. homlokzat: Tilos a homlokzat eleven, telt színekkel történő festése.
   3. tető: Tilos a 40-45 foknál kisebb, illetve nagyobb hajlásszögű tetősík kialakítása.
3. Az egyéb területek – temető- és zöldterületek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
   1. anyaghasználat: A területen a hagyományos anyaghasználatot kell alkalmazni (vakolat, cserép, fa, kő)
   2. homlokzatalakítás: A területen az épületek homlokzatának alakítása során a hagyományos építészet arányrendszerét, nyílásrendszerét és tömegformáját kell alkalmazni.
   3. tetőidom: A területen a kontyolt nyeregtető alkalmazása indokolt.
4. Az egyéb területek – külterületi mezőgazdasági és egyéb beépítésre nem szánt területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményeire vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
   1. építmény elhelyezése: Meredek domboldali adottság esetén tilos az építményt  a domb tetején és annak közelében elhelyezni.
   2. anyag, homlokzat, szín: Építményeken tilos az erős, élénk, kontrasztos színű anyagok használata. Tilos a túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképzés, a tobzódó tömeg- és formai kialakítás.
   3. tetőhéjazat: Nem alkalmazható az élénk, erős színű fémlemezfedés.
   4. kerítés: Tilos az erős, élénk színű tömör fémlemez kerítés építése.

7.     A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi

építészeti követelmények

12. §

1. Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt területen:
   1. beépítés telepítési módja: A helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal.
   2. jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: Földszintes, tetőtér- beépítéses 4,50 m építménymagassággal.
   3. színhasználat: A környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók (kivéve kék, zöld, piros, lila), az élénk, harsány színeket kerülni kell. A homlokzat teljes felületén kell a színezést elvégezni.
   4. kerti építmények, műtárgyak: Utcától 6 m-en túl helyezhető el, tömege igazodjon a főépület kialakításához.
   5. kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy tégla-felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben. Magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, amely max. 2 m lehet. Utcai kerítésen 1 db max. 4 m-es gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 db max. 1,50 m-es személyi kiskapu nyitható.
2. Tiltó egyedi építészeti követelmények a kijelölt területen:
   1. anyag-, színhasználatra: Építményeken, kerítéseken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő eleven színek alkalmazása. Részleges festés tilos.
   2. tömegformálásra: A közterület felöli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást nem lehet figyelmen kívül hagyni.
   3. homlokzatképzésre: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos.

4. homlokzat: Tilos reklámozás céljából a homlokzat letakarása bármely nagyságban, és tilos a kinyitható ajtó-, ablakszárnyakat, rácsokat reklámcélra igénybe venni.
5. zöldfelületekre: Utcai telekhatár előtt és a telken 3 m-en belül tilos tájidegen fás szárú növények, szemetelő, allergiakeltő fafajok telepítése.
6. telekalakítás: Tilos a területen lévő telkek alakítása, megosztása, összevonása,  kivéve, ha az összevonás az eredeti telekállapot helyreállítására irányul.

3. Megengedő egyedi építészeti követelmények a kijelölt területen:
   1. Utólagos    tetőtér-beépítés     esetén    megengedett    a    tetősíkban    fekvő     ablakok elhelyezése az udvari, kerti oldalakon.
   2. Az épület a telek belseje felé vizuálisan elhatárolható módon bővíthető, a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték érvényesülését.
   3. Az épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett.
   4. A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.
   5. Igény esetén a településre jellemző keresztcsűr építhető.

8.    A helyi egyedi értékre vonatkozó építészeti követelmények

13. §

1. A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
   1. Kötelező követelmény:
      1. A történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása kötelező.
      2. Kötelező a meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása.
      3. A hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása kötelező.
      4. Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása kötelező, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.
   2. Tiltó követelmény:
      1. Tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása, telekalakítása.
      2. Tilos az épület melletti udvart szilárd térburkolattal teljes felületen leburkolni.
      3. Utca felöl az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az épületen is.
      4. Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos.
      5. A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak.
      6. Utcáról      látható     felületeken     (homloksíkon,     tetőfelületen)     gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.
   3. Megengedő követelmény:
      1. Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése az udvari, kerti oldalakon.
      2. Az épület a telek belseje felé vizuálisan elhatárolható módon bővíthető, a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték érvényesülését.
      3. A védett épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett.
      4. A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.
      5. Igény esetén a településre jellemző keresztcsűr építhető.
2. A helyi védett műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:
   1. A védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására.
   2. A védett értéken való munkálatokba restaurátor szakember bevonása szükséges.

9.    Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

14. §

1. Alkalmas területek a hírközlési sajátos építmények elhelyezésére:
   1. Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő hírközlési építmények közös eszközhasználatával, vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek felhasználásával kell elhelyezni.
   2. Alkalmas területek a különleges közműterületek, közlekedési és közműterületek.

3. Az elektronikus hírközlési építmény a legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonú ingatlant.

2. Alkalmas területek a villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére:
   1. A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges.
   2. A településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell  a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére.
   3. Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldása elsődleges.
3. Nem alkalmas területek:
   1. A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.
   2. A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken fenti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.
4. A    csapadékvíz     elvezetésére    szolgáló    nyílt    árokrendszerű     felszíni    vízelvezetést     a korszerűsítés, útépítés során zárt csapadékvíz-hálózatba kell átépíteni.
5. Világítás kialakítása a fényszennyezés elkerülése érdekében:
   1. Kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz.
   2. A világítótestek fénye úgy irányuljon, hogy kibocsátott fénye ne legyen közvetlenül látható, ne jusson a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, illetve az égbolt irányába.
   3. Nem alkalmazható a felfelé irányuló, talajszintbe épített díszvilágítás.
   4. Az utcákat egyenletes, alacsony intenzitással világítsák.
   5. Javasolt a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez igazítani.

10.  A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

15. §

1. A település fokozott védelem alatt álló területein lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény (Tktv. 11/B. § (1) bekezdése, 1. melléklete) rendelkezései szerint nem helyezhető el.
2. A településképi szempontból meghatározó terület közterületein és magáningatlanokon reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
3. Egyéb    (nem    védett,    nem    meghatározó)    terület    közterületein    reklám    kizárólag    az utcabútorzaton (utas-várón, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 2 m2 felületen.
4. Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.

5. Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a törvénytől (Tktv.) való eltérési szabályok:
   1. Jelentős esemény (falunap, települési évforduló) hirdetésére:
   2. Tájékoztatás (konferencia, falugyűlés) esetén:

reklám elhelyezhető méret-kikötés nélkül évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.

3. Építési reklámháló esetén:

reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés.

11.  Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

16. §

1. Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.
2. Műholdas parabola-antenna szintén nem helyezhető el az utcai fronton.
3. Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.

V.    FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

12. Rendelkezés a szakmai konzultációról

17. §

1. A településképi követelményekről az önkormányzat kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást nyújt írásban, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.
2. Kötelező a szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén minden, az  utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban, kivéve a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás alá vont eseteket.
3. A szakmai konzultációt és tájékoztatást az önkormányzati főépítész végzi, akadályoztatása esetén feladatát a polgármester látja el.
4. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott vázlatterv szintű tervdokumentációt, pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.
5. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzíteni kell a javaslatokat, és a főépítész vagy a polgármester nyilatkozatát.
6. A településképi konzultáció, szakmai tájékoztatás díj- és illetékmentes.

VI.   FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

13. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

18. §

1. Az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyhez kötött építési tevékenységekhez a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján.
2. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező:
   1. a helyi védett egyedi értéket érintő, és annak szomszédságában történő minden  olyan építési, átalakítási, felújítási, bővítési, színezési munkákkal kapcsolatban, melyek a településképet befolyásolják;
   2. a településképi szempontból meghatározó területeken lévő magántulajdonú ingatlanon és közterületen, közlekedési területen történő fenti munkálatok esetén;
   3. a műemléki környezetben történő fenti munkálatok esetén;
   4. egyéb területeken végzett fenti tevékenységek esetén;
   5. rendeltetéstől függetlenül, a 300 m2 beépített területet meghaladó új épület, építmény esetén.

14.  A véleményezési eljárás részletes szabályai

19. §

1. A kérelmező kérelmét papír alapon adja be, és a véleményezendő dokumentációt elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre (ÉTDR), melyhez hozzáférést biztosít a polgármester számára.
2. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető/ kérelmező nevét, címét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát.
3. A kérelemhez csatolni kell az építésügyi hatósági eljáráshoz szükséges kidolgozottságú építészeti-műszaki tervdokumentációt, és a követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat.
4. A településképi véleményezés során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést, tömeg-, héjazat-, anyag-, színhasználatot, homlokzatképzést, a telepítés környezetbe, településképbe való illeszkedését, a helyi építészeti érték védelmének érvényesülését, a közterületet befolyásoló burkolat, műtárgy, növényzet, utcabútorzat, reklámhordozó, reklám, egyéb műszaki berendezések kialakítását.
5. A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek/ kérelmezőnek, és elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
6. A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés ellen lehet fellebbezni.
7. Ha a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
8. A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.

VII. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

15. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,

és rendeltetésváltozások köre

20. §

1. Építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez (a 312/2012. Korm. rendelet 1. melléklete), reklámhordozók elhelyezéséhez, és rendeltetésváltozáshoz a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.
2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:
   1. a helyi védett egyedi értéket érintően, és annak szomszédsága esetén;
   2. a településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység esetén;
   3. műemléki környezetben folyó munkálatok esetén;
   4. egyéb területeken a településképet befolyásoló tevékenység esetén.

16.  A bejelentési eljárás részletes szabályai

21. §

1. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.
2. A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést  igazoló tervet, dokumentumokat.
3. A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.
4. A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentőnek.
5. A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.
6. A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.

VIII.        FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

17. A településképi kötelezési eljárás

22. §

1. A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében:
1. a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén;
   2. a településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén, vagy a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor;
2. A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést bocsájt ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

18.  A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

23. §

1. Amennyiben a kötelezett a kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot szab ki:
   1. első alkalommal 50.000,- Ft pénzbírságot,
   2. második alkalommal 100.000,-Ft pénzbírságot.
2. A polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az épület, építmény vagy annak egy részének felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
3. Az önkormányzat képviselő-testülete a (2) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével  szemben 1.000.000,- Ft-ig terjedő bírság kiszabását rendelheti el.

19.  A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

24. §

1. A kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtható.

IX.   FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

20. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

25. §

1. Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.

X.    FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

21. Hatálybaléptetés

26. §

(1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

22.  Átmeneti rendelkezések

27. §

(1) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

23.  Hatályon kívül helyezendő rendelkezések

28. §

(1) A Helyi Építési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet településképi követelményeket meghatározó része e rendelet hatálybalépése után nem alkalmazható.

                Bakos Ferenc                                                       Baranyai Tiborné jegyző

                polgármester                                                         nevében és felhatalmazásával

                                                                                              Voloncs Mária

                                                                                              aljegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2017.október 16.

Voloncs Mária.

aljegyző

A …………./2017. (……………..) önkormányzati rendelet 1. melléklete

A helyi védett egyedi értékek jegyzéke (értékleltár)

Lakóépület                                  XIX.századilakóépület                Regéc, Főút 18.                         55

Lakóépület                                    XIX.századilakóépület              Regéc, Főút 29.                              22/2

Templom                                          Rk.templom                            Regéc,Főút                                1

Lakóépület                                      XIX.századilakóépület           Regéc, Főút 50.                           69/1

10. Lakóépület                                      XVIII. századi favázas,

paticsfalú lakóépület

11. Gazdasági épület                       XIX. századi zsuppfedésű, favázas csűr épület

Regéc, Fő út 56.                           71

Regéc, Fő út 49.                                9

12. Lakóépület                               XIX. századi lakóépület                  Regéc, Fő út 70.                             77

13. Lakóépület                                      XIX. századi lakóépület           Regéc, Fő út 72.                           78

14. Lakóépület, gazdasági épület         XIX. századi lakóépület és

favázas csűr

Regéc, Fő út 69.                           97

15. lakóépület                                   XIX. századi lakóépület               Regéc, Fő út 73.                                95

16. Gk. templom és temető            XIX. századi Gk. templom és

mellette a temető

Regéc, Fő út                                   100/1, 100/2

Lakóépület                                      XIX.századilakóépület           Regéc, Főút 63..                          104

A …………./2017. (……………..) önkormányzati rendelet 2.A melléklete

A településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolása. Lásd külön térképet!