Révleányvár község képviselő testületének 4/2017.(III.14.) önkormányzati rendelete
Révleányvár Községi Önkormányzat Képviselő - Testületének 4/2017. (III. 14.) számú önkormányzati rendelete a vagyongazdálkodás szabályairól.
Hatályos: 2017. 03. 15Révleányvár község képviselő testületének 4/2017.(III.14.) önkormányzati rendelete
Révleányvár Községi Önkormányzat Képviselő - Testületének 4/2017. (III. 14.) számú önkormányzati rendelete a vagyongazdálkodás szabályairól.
2017-03-15-tól
Révleányvár Községi Önkormányzat Képviselő - Testületének
4/2017. (III. 14.) számú önkormányzati rendelete
a vagyongazdálkodás szabályairól.
Révleányvár Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvényben foglaltak végrehajtására a következő rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1.§ A rendelet hatálya a Révleányvár Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonára terjed ki.
2.§ A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója a Révleányvár Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
3.§ A vagyon működtetése során keletkezett hasznok szedéséből származó bevételek az Önkormányzatot illetik meg.
4.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a Képviselő-testületet Révleányvár Község Polgármestere képviseli.
(2) a Képviselő-testület kizárólagosan jogosult
- a vagyonkezelési szerződés jóváhagyására,
- a 50.000 forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére,
- az egy évet meghaladó részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére,
- az Önkormányzat javára – ingyenesen – felajánlott vagyon elfogadására,
- az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási peres, vagy nem peres eljárás megindítására,
- vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések előzetes jóváhagyására,
- az 200.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meghaladó tárgyi eszközök értékesítésének jóváhagyására (az ingatlanok kivételével),
- a 200.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meghaladó tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével) selejtezésének jóváhagyására,
- az ingatlanok bontásának jóváhagyására, használati jellegének (művelési ágának) megváltoztatására (nyilvántartási értéktől függetlenül),
- értékhatártól függetlenül ingatlanok vásárlására, cseréjére, értékesítésre történő kijelölésére, apportálására,
- az ingatlanok tekintetében a j) pontban fel nem sorolt egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok megtételére (pld.: elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, stb.),
- kezesség vállalására,
- egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlására,
- hitel felvételére, kötvény kibocsátására,
- biztosítékként vagyoni fedezet nyújtására,
- gazdasági társaság alapítására, a már működő gazdasági társaságban tulajdon szerzésére.
(3) A Képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a Polgármestert hatalmazza fel:
- a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására,
- a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a Képviselő-testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,
- az Önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az Önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,
- a 200.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értékesítésének jóváhagyása (az ingatlanok kivételével),
- a 200.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meg nem haladó tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével) selejtezésének jóváhagyása,
- a 50.000 forint összeghatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére,
- az egy évet meg nem haladó részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére,
(4) A Polgármester a zárszámadási rendelet tárgyaláskor beszámol a Képviselő-testületnek a rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló, a beszámolási időszakra vonatkozó tevékenységéről.
I. fejezet
A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések
5.§ Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek a rendelet 1. sz. függelékben felsorolt vagyonelemek.
6.§ (1) A forgalomképtelenek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. sz. függelékben vannak felsorolva.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem idézheti elő, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátáshoz feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása – az 4. § (2) bekezdés h.) pontjában megjelölt értékű vagyontárgyak kivételével – a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó költségvetési szervek (intézmények), illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.
II. fejezet
A vagyonkezelés szabályai
7.§ A jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátáshoz kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető és kijelöli a vagyonkezelőket.
8.§ (1) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelő szerződés időtartama alatt évente ellenérteket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos – önkormányzati támogatás nélkül számított – saját bevételének 20 %-a.
(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.
9.§ Az Önkormányzat költségvetési szervei (intézményei) a működésükhöz szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, jármű, felszerelés stb.), készlet megvásárlására – ingatlan kivételével – adásvételi szerződést köthet. A szerződés megkötésével a dolog (a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 2. pontja) az Önkormányzat tulajdonába, és a tulajdonosi joggyakorló (a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 17. pontja), valamint az adott önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) között megkötött vagyonkezelői szerződés alapján az adott önkormányzati költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül.
10.§ (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladat kapcsán a Képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásáról.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét.
11.§ A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetői felelnek.
12.§ (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra. Adatszolgáltatási kötelezettsége az Önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
III. fejezet
A vagyonhasznosítás szabályai
- § (1) E rendelet alkalmazásában hasznosítás különösen az egyes vagyontárgyak:
- használatba adása, vagy a vagyon hasznainak átengedése;
- vagyonkezelésbe adása, a vagyonkezelői jog átengedése;
- vállalkozásba adása, vagy közalapítványba utalása;
- elidegenítése, vagy a tulajdon felhagyása (kivéve: ingatlan tulajdonjogának felhagyása);
- a vagyon biztosítékul adása.
(2) A hasznosítás az önkormányzat szervei és intézményei kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az önkormányzati vagyon használója, vagyonkezelője vagy bérlője jogosult és köteles a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, továbbá a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére.
(4) Az önkormányzat ingó vagyonának a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása –az alapfeladat sérelme nélkül- a használó hatáskörébe tartozik, a hasznosítás bevétele őt illeti meg.
- § A fél éves időtartamot meg nem haladó bérleti szerződés megkötéséhez (vagyonkezelői jog gyakorlása estén is) a Polgármester jogosult
- § A fél éves időtartamot meghaladó idejű bérleti szerződés megkötéséhez (vagyonkezelői jog gyakorlása estén is) a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
- § A bérbeadásból származó bevétel minden esetben az Önkormányzatot illeti meg.
IV. fejezet
A vagyon használatba adásának, átruházásának szabályai
- § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyon vagy vagyonrész, illetve a vagyon vagy vagyonrész hasznai a Nv. törvény vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe-vételével térítés mellett, vagy különösen indokolt esetben térítés nélkül használatra átengedhető.
(2) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyon vagy vagyonrész, illetve a vagyon vagy vagyonrész hasznai a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A.§ (a továbbiakban: Kftv.) vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe-vételével térítés nélkül haszonkölcsönbe adható.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti hasznosításra a kezelésbe, haszonkölcsönbe vagy bérbe adott vagyon kezelője csak a tulajdonos előzetes engedélye alapján jogosult. Az engedélyt a képviselő-testület adja meg azzal a kitétellel, hogy a szerződésben rögzíteni kell az érintett vagyonelem esetleges védettségét, szakmai rendeltetését és a vagyonkezelő ehhez kapcsolódó kötelezettségeit.
(4) Amennyiben a felek ugyanabban a szerződésben több önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelemről is rendelkeztek, a szerződés felmondása, vagy más okból történő megszűnése csak egyes vagyontárgyakra nézve, részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés a megszűnéssel (felmondással) nem érintett vagyontárgyakra nézve változatlan tartalommal hatályban marad, de ez esetben felek kötelesek azt a változásra tekintettel egységes szerkezetbe foglalni.
- § Az 1.000.000 Ft egyedi (bruttó) értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
V. fejezet
Gazdasági társaságban való részvétel
19.§ Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.
20.§ A Képviselő-testület a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására gazdasági társaságot alapíthat, illetve a már működő gazdasági társaságban tulajdont szerezhet.
21.§ Amennyiben a Képviselő-testület olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek tevékenysége az Önkormányzat ellátási feladatai körébe tartozik, az Önkormányzat tulajdoni aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet (kivétel a 2013. évi. CLXXVII Polgári Törvénykönyv és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései alapján létrehozott szociális szövetkezetet).
22.§ A nem kizárólag Révleányvár Község Önkormányzata tulajdonában lévő gazdasági társaságban az Önkormányzatot a Polgármester képviseli.
23.§ A kizárólag Révleányvár Község Önkormányzata tulajdonában lévő gazdasági társaságban a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
24.§ A gazdasági társaságban az Önkormányzat tagsági képviselete a szavazati jog gyakorlásában önálló döntésre jogosít a 25.§-ban foglaltak kivételével.
25.§ A Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges a 24.§-ban meghatározott szavazati jog gyakorlásához a következő ügyekben:
a.) gazdasági társaság átalakulása, megszűnése,
b.) az Önkormányzat költségvetését, vagyonát terhelő vagyoni kötelezettséget megállapító döntés,
c.) az Önkormányzat tagsági jogait érintő döntés.
VI. fejezet
Leltározás, vagyonkimutatás
26.§ Az önkormányzatnak és az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást kell vezetni mennyiségben és értékben. Ennek figyelembevételével – az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 37. § (7) bekezdésében adott felhatalmazás alapján – a Képviselő-testület hozzájárul, hogy a hivatkozott Korm. rendelet 37. §. (1) bekezdésében meghatározott leltározási kötelezettség két évenként kerüljön végrehajtásra.
27.§ Az Önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) minden évben a zárszámadási rendelet mellékleteként a Képviselő-testület részére be kell mutatni. A zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatást az államháztartási szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-ában meghatározottak szerint kell elkészíteni, azt nem kell tovább részletezni, alábontani.
VII. fejezet
Záró rendelkezések
28.§ Ezen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az Önkormányzat 8/2012. (XI. 26.) számú rendelete hatályát veszti.
Révleányvár, 2017. március 14.
Deák Bertalan sk. Bernáth Béla sk.
polgármester jegyző