1. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Révleányvár Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Az önkormányzat működési területe: Révleányvár község közigazgatási területe. Az önkormányzat székhelye: 3976 Révleányvár, Fő utca 40. Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Révleányvár Község Önkormányzata Képviselő-testülete. A képviselő-testület bizottságának elnevezése: Révleányvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság). Az önkormányzat hivatala: Zemplénagárdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal). Székhelye: 3977 Zemplénagárd, Fő utca 9. Az önkormányzat szervei:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) a közös önkormányzati hivatal,

d) a jegyző,

e) a társulások.

2. § (1) Az önkormányzat önállóan, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a közakaratot.

(2) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály kötelezően előír, valamint ellátja önként vállalt feladatait.

3. § (1) Az önkormányzat kötelező feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) tartalmazza. Az önkormányzat a Mötv. szerint látja el a helyi közszolgáltatásokat.

(2) Az önkormányzat kormányzati funkció rendje szerinti alaptevékenységeinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Az önkormányzat a törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl önként is vállalhatja közfeladat ellátását.

(2) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a) civil szerveződések támogatása,

b) közösségi sport támogatása,

c) helyi elismerő cím adományozása,

d) nem kötelező pénzbeli szociális ellátások biztosítása.

(3) Az önként vállalt feladatok pénzügyi fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

5. § (1) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület bizottságának feladatait a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. tartalmazza.

(4) A polgármester – a (3) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével – a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

6. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

(2) Az önkormányzati képviselők névsorát az 1. függelék, a bizottsági tagok nevét a 2. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(4) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(5) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az ülés összehívásának indokát, napirendjét, helyét és idejét. Az indítványt a képviselők saját kezűleg írják alá.

(6) Halasztást nem tűrő esetben a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(7) A képviselő-testület üléseit székhelyén tartja.

7. § (1) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a tervezett ülések időpontját,

b) az ülés napirendjét, a napirendek előadóit és tisztségét,

c) azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be a testület elé, illetve amelyekhez bizottsági állásfoglalás szükséges,

d) az előterjesztések elkészítésének határidejét,

e) azokat a napirendeket, amelyekhez előterjesztés készítése nem szükséges,

f) az ülésre meghívottak nevét és tisztségét,

g) a közmeghallgatás időpontját és megtárgyalásra javasolt témáit.

(3) A munkaterv összeállítása előtt javaslatot kell kérni a képviselőktől, az önkormányzat bizottságától, a nemzetiségi önkormányzattól és a jegyzőtől.

(4) A munkaterv-tervezet előkészítése a polgármester feladatát képezi. A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé.

(5) A munkaterv-tervezetbe fel nem vett javaslatokról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet. A munkaterv elfogadása a testület hatáskörébe tartozik.

8. § (1) A képviselő-testület elé általában írásban kell előterjesztést készíteni. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei a következők:

(2) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.

(3) Előterjesztés, döntéstervezet csak a polgármester előzetes véleményével és a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a képviselő-testület elé.

9. § (1) Az alakuló ülés részletes szabályait a Mötv. 43. §-a tartalmazza.

(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, annak eredményéről.

(3) A helyi önkormányzati képviselők és a polgármester megbízólevelük átvételét követően esküt tesznek, és erről esküokmányt írnak alá.

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége és tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.

(2) A meghívót és az abban szereplő napirendi javaslatok előterjesztéseit elektronikus úton úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívást az ülést megelőzően 24 órával korábban is elegendő a képviselők tudomására hozni. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni, azonban a sürgősség okát közölni kell. Katasztrófa esetén az ülés azonnal is összehívható.

(4) A nyilvános képviselő-testületi ülés összehívásával egy időben az ülés idejét, helyét és napirendi javaslatait a lakosság tudomására kell hozni a meghívó faliújságon történő kifüggesztésével.

(5) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c) a helyi települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,

e) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.

11. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület:

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen részt vesznek a képviselő-testület tagjai, a jegyző, meghívása esetén az érintett, a szakértő, továbbá a jegyző által kijelölt, az előkészítésben részt vett ügyintéző.

(4) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(5) Zárt ülésen tárgyalandó napirend esetén az előterjesztést papír alapon kell megküldeni a képviselők és az érintettek részére, feltüntetve az előterjesztés valamennyi oldalán: „Zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés!”

12. § (1) A képviselő-testület ülésének megnyitásakor a polgármester megállapítja a határozatképességet.

(2) A polgármester a képviselő-testület határozatképességét az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.

(3) A képviselő-testület napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület napirendjének végleges megállapítása előtt bármely képviselő egyéb napirendeket is javasolhat, amelyről – egyszerű többséggel – külön kell szavazni, kivéve a minősített többséget igénylő döntéstervezetet tartalmazó előterjesztés napirendre vételét, amelynek napirendre vételéhez minősített többség szükséges. Ezt követően a végleges napirendről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A polgármester további feladata a képviselő-testület üléseinek vezetésével kapcsolatban:

a) határozatképesség esetén megnyitja az ülést,

b) ismerteti a sürgősségi indítványokat,

c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és összefoglalja a vitát,

d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

e) biztosítja a képviselők bejelentési és interpellációs jogának gyakorlását,

f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

g) berekeszti az ülést.

13. § (1) A képviselő-testület ülésén a polgármester minden előterjesztés felett – a tájékoztatók kivételével – vitát nyit, előtte az előterjesztő kiegészítést tehet. A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a vita elején a bizottsági elnökök – akadályoztatásuk esetén a bizottság által megbízott tag – ismertetik. Az előterjesztőhöz a képviselők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az érintettek válaszolnak.

(2) A képviselő-testület ülésén megjelent érdeklődők a napirendhez kapcsolódóan a képviselő-testület külön döntése alapján kaphatnak szót.

(3) Az előterjesztés feletti vita lezárását követően az előterjesztő, illetve az érintettek válaszolnak az elhangzott észrevételekre, javaslatokra.

14. § (1) Az észrevételekre adott válasz után a polgármester összefoglalja a vitát, az előterjesztett határozati javaslatot érintő módosításokat, és azt szavazásra bocsátja.

(2) Először a módosító, kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani, azt követően kerülhet sor az előterjesztés szerinti, illetve a módosított határozati javaslat megszavaztatására.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek, aljegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni.

15. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselő-testület esetenként dönthet a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. Név szerinti szavazást kell tartani hitelfelvételnél.

(3) A képviselő-testület esetenként dönt a titkos szavazásról önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén, továbbá választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, illetve a vagyonával való rendelkezés esetén, valamint az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(4) A titkos szavazás lebonyolítása urna igénybevételével történik.

(5) Határozatképtelen képviselő-testületi ülés esetén a polgármester a képviselő-testületet 15 napon belül köteles összehívni.

(6) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(7) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben.

(8) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének szavazata szükséges.

16. § (1) A képviselő-testület:

a) önkormányzati rendeletet alkot,

b) határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó, érdemi döntést igénylő kérdésben.

(2) A képviselő-testület által alkotott rendelet jelölése tartalmazza:

a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését,

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést,

g) a rendelet címét.

(3) A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal, folyamatosan kell jelölni.

(4) A képviselő-testület által hozott határozat jelölése tartalmazza:

a) a határozatot hozó szerv teljes megjelölését,

b) a határozat sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a határozat közzétételének évét arab számmal,

e) zárójelben a határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) a határozatot hozó szerv megjelölésének rövidítését,

g) a „határozata” kifejezést,

h) a határozat címét.

(5) A határozatok sorszámát naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal, folyamatosan kell jelölni.

(6) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés. Kifüggeszteni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés időpontjával.

(7) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a közös önkormányzati hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

17. § A polgármester köteles biztosítani a testület működésének rendjét. Ennek keretében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ,

b) ismételt és eredménytelen figyelmeztetés esetén a szót megvonhatja,

c) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testület rendjét zavaró magatartást tanúsít.

18. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvek – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével – a közös önkormányzati hivatalban megtekinthetők.

19. § (1) A közmeghallgatás időpontjára a polgármester tesz javaslatot, amelyről a képviselő-testület az időpont munkatervben való meghatározásával dönt.

(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a képviselők többsége indítványozza.

(3) A közmeghallgatásra az önkormányzat székhelyén, indokolt esetben a településen, kihelyezett ülésen kerül sor.

(4) A közmeghallgatás idejét és helyét az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni, az időpontot megelőző legalább 8 nappal korábban.

(5) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal – ha ez nem lehetséges, akkor 15 napon belül írásban – választ kell adni.

(6) A képviselő-testület a közmeghallgatás előkészítésével, összehívásával és vezetésével a polgármestert bízza meg.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felelős.

20. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, valamint a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(3) A képviselő, amennyiben a képviselő-testület ülésén nem tud megjelenni, ezt köteles jelezni a polgármesternek.

(4) A képviselő köteles a tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(5) A képviselő az elfogadott napirendi tárgysorozathoz nem tartozó közérdekű ügyben jogosult napirend utáni hozzászólásra.

(6) Az önkormányzati képviselő köteles a döntéshozatal előtt bejelenteni személyes érintettségét. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.

(7) Amennyiben a képviselő 3 egymást követő testületi ülésen önhibájából nem vesz részt, és távolmaradásának okát a következő testületi ülésig nem igazolja, a képviselői tiszteletdíj tőle 12 hónapig teljes mértékben megvonásra kerül.

(8) A képviselői tiszteletdíj megvonásáról a soron következő ülésen a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hoz döntést.

(9) Igazolt távollétnek minősül, ha a képviselő több napon át igazolt betegsége, munkahelyi elfoglaltsága vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.

21. § (1) Az önkormányzat tisztségviselői: a polgármester és az alpolgármester.

(2) A polgármester ellátja e rendelet II. fejezetében részletezett feladatokat. A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

(3) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai sorából.

(4) A helyettesítő alpolgármester a polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén gyakorolja mindazon jogokat és ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a jogszabály a polgármester részére biztosít.

(5) Abban az esetben, ha az alpolgármester is akadályoztatva van, az alpolgármestert az Ügyrendi Bizottság elnöke helyettesíti.

(6) A polgármester feladatait főállásban látja el.

22. § (1) A képviselő-testület az alábbi bizottságot hozza létre:

Ügyrendi Bizottság – 3 fővel.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja.

(3) A bizottság elnöke koordinálja a bizottság üléseinek rendjét, napirendjét, összehívja és vezeti a bizottság üléseit.

(4) Előterjesztés, illetve döntéstervezet csak a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a bizottság elé.

(5) A bizottság tagjai részére a meghívót és az előterjesztéseket úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(6) A bizottsági tag köteles jelezni a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(7) A bizottságokra a Mötv. 60. §-ára tekintettel a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A bizottságok ügyviteli teendőit a hivatal belső szervezeti egységei látják el.

23. § (1) A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot hoz, amelynek jelölése tartalmazza:

a) a határozatot hozó szerv teljes megjelölését,

b) a határozat sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a határozat közzétételének évét arab számmal,

e) zárójelben a határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) a határozatot hozó szerv megjelölésének rövidítését,

g) a „határozata” kifejezést,

h) a határozat címét.

(2) A határozat sorszámát naptári év elején arab egyes számmal kell kezdeni.

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja ír alá.

(4) A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

(5) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet legkésőbb a bizottság ülését követő 8 napon belül kell eljuttatni a polgármester részére.

(6) A bizottságok tevékenységükről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a képviselő-testület a munkaterv elfogadása során dönt.

24. § (1) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A közös hivatalt a székhelytelepülés polgármestere irányítja, a hivatal vezetője a jegyző.

(3) A hivatal belső szervezeti felépítését, feladatait, működési rendjét a hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell szabályozni, amelyet irányítói hatáskörében a székhelytelepülés polgármestere hagy jóvá.

25. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Hatáskörébe tartozó ügyekben:

a) szabályozza a kiadmányozás rendjét,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői és munkavállalói tekintetében,

c) közreműködik az önkormányzat munkatervi javaslatának előkészítésében,

d) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,

e) tanácskozási joggal részt vesz a testületi és a bizottsági üléseken,

f) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyv elkészítését, határidőn belüli elküldését,

g) ellátja azon feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület vagy a polgármester megbízza.

(2) A jegyző ellátja a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvényben, az ágazati törvényekben és egyéb jogszabályokban meghatározott – a hivatal szervezeti és működési szabályzatának mellékletében felsorolt – feladat- és hatásköröket.

(3) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(4) A jegyzői, illetve az aljegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával az önkormányzati hivatal köztisztviselője bízható meg, aki rendelkezik a Mötv. 82. § (3) bekezdése szerinti megfelelő végzettséggel.

26. § (1) A képviselő-testület a hivatal szervezeti felépítését a következők szerint határozza meg: A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítése: 8 fő. Székhelytelepülés: Zemplénagárd – 7 fő: jegyző, pénzügyi előadó, 3 fő gazdálkodási előadó, adóügyi előadó, igazgatási előadó. Állandó kirendeltség: Lácacséke – 1 fő aljegyző, Révleányvár ideiglenes kirendeltség, Dámóc ideiglenes kirendeltség.

(2) A képviselő-testület a hivatal munkarendjét az alábbiak szerint határozza meg: Hétfő–csütörtök: 7.30–16.00, Péntek: 7.30–13.30. A hivatal ügyfélfogadási rendje: hétfő: 8.00–12.00, kedd: ügyfélfogadás nincs, szerda: 8.00–12.00, csütörtök: 8.00–12.00, péntek: ügyfélfogadás nincs

(3) A székhelytelepülés polgármestere hagyja jóvá az ügyrendet, a leltározási szabályzatot, a selejtezési szabályzatot, a pénzkezelési szabályzatot, a bizonylati szabályzatot és a munkavédelmi szabályzatot.

27. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulási tanácsokban Révleányvár Község Önkormányzatát a polgármester képviseli.

(3) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület határozatban jelöli meg a helyettesítésére jogosult személyt.

(4) A társulások jegyzékét, valamint az átruházott feladatokat és hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Révleányvár Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2014. (XII. 2.), 3/2015. (II. 13.), 9/2015. (VI. 29.), 4/2016. (I. 29.), 11/2016. (X. 5.) és 13/2016. (XI. 30.) önkormányzati rendelete.