Révleányvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 15.) önkormányzati rendelete
Településkép védelméről
Hatályos: 2023. 02. 16Révleányvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 15.) önkormányzati rendelete
Településkép védelméről
Révleányvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tktv.) 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Tr.) 43/A. § (1) – (10) bekezdéseiben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A település sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
1. helyi építészeti örökség védelmének meghatározásával;
2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. településképi követelmények meghatározásával;
4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
5. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja Révleányvár község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének megóvása a jelen és jövő nemzedékek számára. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása. A helyi védett építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.
4. § A rendelet területi hatálya Révleányvár község teljes közigazgatási területére terjed ki.
5. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: A terepszint fölött 0,60 m-től számítva legalább 40 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.
2. Földszínek: tört, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga kevéssé telített színei.
3. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
4. Tetőtéri térdfal magasság: maximum 1,0 m.
6. § A helyi védelem feladata:
1. a helyi védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása;
2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása;
3. megőrzése, megőriztetése;
4. a lakossággal történő megismertetése, valamint
5. a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
7. § A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a polgármesternél írásban kezdeményezheti.
1. A javaslatnak tartalmaznia kell
a) a védendő (védett) érték megnevezését;
b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám), szükség esetén körülhatárolását;
c) rövid leírását;
d) a kezdeményezés indokolását;
e) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét.
2. A helyi védelem alá helyezéshez be kell szerezni az érintett ingatlan tulajdonosok együttes álláspontját.
3. A helyi védelem alá helyezésnek, illetve annak megszüntetésének szakmai előkészítése, értékvizsgálat elkészíttetése, döntés-előkészítése a megbízott települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester – feladata.
4. A településképi rendelet helyi védelembehelyezés, vagy megszüntetés miatti módosítására, vagy felülvizsgálatára az eljárásrendi szabályoknak megfelelően, e Rendelet módosítása, vagy új rendelet elrendelése keretében, nyilvánosság biztosítása mellett kerülhet sor.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni
a) a javaslattal érintett földrészlet(ek), ingatlan(ok) tulajdonosait;
b) kezdeményező(ke)t.
(2) A helyi védelem alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell;
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel;
c) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(3) A Képviselő-testület a kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül a megbízott települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - véleményének figyelembevételével rendeletben dönt a helyi védelem elrendeléséről vagy annak megszüntetéséről.
(4) A helyi védelem elrendelésével vagy annak megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az érdekelteket 8 napon belül írásban értesíteni kell.
(5) A helyi védelem elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a jegyző kezdeményezi. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
9. § 1. A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
b) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül, vagy
c) a képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
2) A helyi védett épület, építmény, szobor bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető
10. § A helyi védettségről a jegyző nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás része a helyi védett értéket tartalmazó lista és a helyi védett értékeket feltüntető térkép. A nyilvántartás tartalmazza a helyi védett érték:
a) megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait
b) a védelem típusát
c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását.
11. § A helyi egyedi védelem alá vont épületek, építmények, területek körét és ingatlanjainak jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
12. § A helyi védett értékek rendeltetésszerű használata, jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. Ennek költségei a tulajdonost terhelik. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost. A védelem és az építési tevékenység összefüggései: A korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással nem lehet a védett érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni.
13. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását és ingatlanjainak jegyzékét a 2-4. sz. mellékletek tartalmazzák.
(2) Településkép szempontjából meghatározó területek:
1a. áthaladást érintő terület
1b. a helyi védett érték területe
1c. a NATURA 2000 terület
1d. az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe
1e. a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
1f. egyedi tájérték területe
1g. Országosan védett láp
(3) A településképi szempontból meghatározó áthaladást érintő terület térképi lehatárolását és ingatlanjainak jegyzékét 2. melléklet tartalmazza;
(4) 13. § 2) c-g. pontokban felsorolt településkép szempontjából meghatározó területek beazonosítása a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terven történik. A területi lehatárolásukat az országos jogszabályok alapján kell megállapítani;
14. § Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhető és nem újíthatók fel hullámpala, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával. A tetőfedő anyagok közül a rikító, élénk színek nem alkalmazhatók. Tilos az erős, élénk színű tömör fémlemez kerítés építése.
15. § (1a) A beépítés telepítés módja: a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan, a helyi építési szabályzat keretein belül meghatározott beépítési mód alkalmazandó
(1b) A jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja
a) Az épületek szintszáma a közcélú épületek kivételével: térdfalmagassággal növelt egyszintes;
b) Közcélú épület szintszáma: kétszintes;
c) Amennyiben a szomszédos ingatlanon lévő levő épület 12,00 m-től kisebb előkerttel rendelkezik és 2,00 m-től közelebb van a tervezett épülettől, a tervezett épület épületmagasságának kisebbnek kell lennie, mint a szomszédos épület épületmagassága + 1,00 m.
(1c) A kerti építmények kialakítására vonatkozó előírás: kerti építményeket, műtárgyakat hátsókertben kell elhelyezni, az alábbiak kivételével:
a) földbe süllyesztett pince oldalkertben is elhelyezhető;
b) pad, lugas előkertben és oldalkertben is elhelyezhető;
c) játszótéri építmény, szaletli oldalkertben is elhelyezhető;
d) előkertben lévő meglévő pince eredeti helyén újraépíthető;
e) meglévő csűrök helyén, ahhoz hasonló kialakítású melléképület építhető.
(1d) Kerítés kialakítására vonatkozó előírás:
a) a. utcai kerítésnél áttört kerítést kell kialakítani legfeljebb 60 cm átlagmagasságú lábazattal, az alábbi kivételek figyelembevételével:
aa) történeti hagyományok megtartására,
ab) támfalként épülő kerítés esetében,
ac) építészeti koncepció érvényesítésére tömör kerítés is kialakítható, maximum egymás mellett megszakítatlanul 2 ingatlan tekintetében, 1,60 maximális magassággal.
b) kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
ba) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;
bb) élénk színek kerülése, harmonikus, földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;
bc) növényzet alkotta kerítés lehetősége;
bd) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetés) kerülése;
be) a kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
(1e) Közterület alakítási tervre vonatkozó előírások: Közterület alakítási tervet a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok figyelembevételével kell készíteni.
16. § (1a) Egyedi építészeti követelmények: Anyaghasználatra:
a) Tetőfedés tekintetében: A főépületeken nagytáblás fedést, és bitumenes zsindelyfedést alkalmazni tilos;
b) Épületszerkezeti anyag tekintetében:
ba) Tilos nem időtálló építőanyag alkalmazása;
bb) Tilos homlokzat felületi megjelenésében a döntően vakolt felületképzéstől eltérni.
c) Homlokzatszínezés tekintetében:
ca) Vakolt felületeknél (lábazatok kivételével) tilos a fehér és a pasztell árnyalatú földszínektől eltérő színezés használata;
cb) Nyílászárók és fa szerkezetek tekintetében tilos a fehér és földszínektől eltérő színezés használata;
cc) Lábazatok tekintetében tilos a fehér, szürke és földszínektől eltérő színezés használata;
cd) A tetőfedő anyagok tükröződő, rikító, élénk színben nem alkalmazhatók;
ce) A tetőfedés színében az egyszínű téglavörös, terrakotta, piros, szürke, barna vagy antracit színektől eltérni tilos;
cf) Egyéb anyagok tekintetében rikító színek használata tilos.
(1b) Tömegformálásra:
a) a. Új épület építése esetén, vagy a tömegformálást érintő felújításkor: tilos a legalább egy oldalon kontyolt, nyeregtetős, vagy csonkakontyos kialakítástól eltérni;
b) b. Új épület építése esetén, vagy a tömegformálást érintő felújításkor:
ba) tilos a legalább egy oldalon kontyolt, nyeregtetős kialakítástól eltérni,
bb) amennyiben a 3-3 szomszédos épületnél nincs utcafronti oromfalas, vagy csonkakontyos kialakítás;
c. Tilos eltérni a településrészre jellemző 30-45 fokos tetőhajlásszögtől.
(1c) Homlokzatkialakításra:
a) Aránytalan homlokzat tagolás kerülendő;
b) Túldíszítettség kerülendő;
c) Az épületek utcai homlokzatán parabola antenna, napelem, napkollektor, gépészeti kültéri egység elhelyezése tilos;
d) Az épületek utcai függőleges homlokzati felületén égéstermék kivezetése tilos;
e) Magastetős épület utcáról látható tetőfelületén megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.
(1d) Zöldfelület kialakítására:
a) Tilos a szomszédos ingatlan tulajdonosát zavaró helyre, az 3. mellékletben szereplő ültetési távolságokkal ellentétes helyre, a mellékletben szereplő növények telepítése. Nem ültethető: nem őshonos, allergén növényzet, különösen zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok,
b) Tilos a táji jellegzetesség és termőhelyi adottságok figyelmen kívül hagyása;
c) Tilos a 5. mellékletben szereplő invazív fajok telepítése;
d) Közterületen tilos a 6. mellékletben szereplő inváziós és termőhely-idegen növényfajok telepítése;
e) Amennyiben a meglévő fás szárú növény inváziós növény, úgy a terület tulajdonosa, vagyonkezelője köteles a továbbterjedésének megakadályozása érdekében az újulat eltávolításáról;
f) A földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.), aranyvessző fajok (Soligado ssp.), közönséges vadszőlő (Parthenocissus inserta);
g) Az 4. mellékletben szereplő őshonos növényfajok, valamint Dr. Orlóci László (szerk.) (2015): Közterületi sorfák jegyzéké-ben található fák, amennyiben a 1. és 6. mellékletben nem szerepelnek, telepíthetőek. (a jegyzék a Polgármesteri Hivatal épületében megtekinthető);
h) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását;
i) Amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület – a helyi építési szabályzat keretein belül mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert;
j) a fás szárú növények telepítésére, fenntartására, kezelésére, kivágására és pótlására a 346/2008. (XII.) Kormányrendeletben meghatározottaktól tilos eltérni a rendelet hatálya alá tartozó esetekben;
k) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a jegyző engedélyezi;
17. § (1) szabadonálló beépítési mód alkalmazandó.
(2) Előkert minimális nagysága 5,00 m.
(3) Több épület elhelyezése esetén az épületek, építmények szabadonállóan helyezendők el, összeépítésük csak technológiával igazolt módon és esetben történhet.
(4) A jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: 12,00 m.
(5) Kerítés kialakítására vonatkozó előírás: áttört kerítés, vagy sövénykerítés építendő.
18. § (1) Anyaghasználatra:
1. Tetőfedés tekintetében: Bitumenes hullámlemezfedés és döntően műanyag hullámlemez fedés alkalmazása tilos
2. Épületszerkezeti anyag tekintetében: Tilos a bitumenes és műanyag hullámlemez, valamint OSB lap homlokzati burkolatként történő alkalmazása
3. Homlokzatszínezés tekintetében:
a) Homlokzati vakolt felületeknél a fehér és a pasztell árnyalatú földszínektől eltérő színezés használata tilos;
b) Homlokzati fém felületeknél a szürke és zöld színektől eltérő színezés használata tilos;
c) Nyílászárók és fa szerkezetek tekintetében tilos a fehér és földszínektől eltérő színezés használata;
d) A tetőfedő anyagok rikító, élénk színben, valamint sárga és kék árnyalatú színekben nem alkalmazhatók;
e) Egyéb anyagok tekintetében rikító színek használata tilos.
(2) Tömegformálásra:
1. Az épület tetőformája nem lehet a nyeregtetős, vagy kontyolt nyeregtetős tetőformától eltérő;
2. A tető hajlásszöge nem lehet 18 fok alatti, vagy 38 fok fölötti;
3. A hosszúkásan nyújtott tömegtől csak technológiával igazolt módon és esetben lehet eltérni.
4. Zöldfelület kialakítására:
5. Tilos a táji jellegzetesség és termőhelyi adottságok figyelmen kívül hagyása;
6. Tilos az invazív fajok telepítése;
7. Tilos a beépített terület fasor nélküli lehatárolása;
8. Tilos az 5. és 6. mellékletekben szereplő inváziós és termőhely-idegen növényfajok telepítése. Nem ültethető: nem őshonos, allergén növényzet, különösen zöld juhar, szürke nyár és kanadai nyár fafajok;
9. A földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.), aranyvessző fajok (Soligado ssp.);
10. A 4. mellékletben szereplő őshonos növényfajok, valamint Dr. Orlóci László (szerk.) (2015): Közterületi sorfák jegyzéké-ben található fák telepíthetőek, amennyiben a 3. és 4. mellékletekben nem szerepelnek. (a jegyzék a Polgármesteri Hivatal épületében megtekinthető);
11. A fás szárú növények telepítésére, fenntartására, kezelésére, kivágására és pótlására a 346/2008. (XII.) Kormányrendeletben meghatározottaktól tilos eltérni a rendelet hatálya alá tartozó esetekben.
12. A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a jegyző engedélyezi;
19. § (1) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendelet 1. mellékletéből törölni kell.
(2) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület felújítás és a külső térhasználat (udvar) esetén is.
(3) A helyi védett természeti érték megőrzéséhez, továbbfejlesztéséhez szükséges bármilyen beavatkozásakor ki kell kérni a jegyző hozzájárulását.
(4) A védett természeti értékek megóvása, esetenként őrzése és fenntartása a terület kezelőjének, magántulajdonú ingatlanokat érintő esetben a tulajdonosának a feladata.
20. § A beépítés telepítés módja:
1. a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan, a helyi építési szabályzat keretein belül meghatározott beépítési mód alkalmazandó.
2. Tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása, telekalakítása, amennyiben nem az eredeti telekméret helyreállítására irányul.
3. A jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: A védett épület bővítése esetén, a bővítmény szintszáma nem haladhatja meg a bővítés előtti szintszámot, térdfallal sem emelhető.
4. Kerítés kialakítására vonatkozó előírás: Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása kötelező, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.
21. § A helyi védett építményekre vonatkozó követelmények:
1. Kötelező követelmény:
a) A történelmileg kialakult tömeg- és tetőforma, az értéket képviselő homlokzatképzés megtartása kötelező;
b) Kötelező a falfelületének, nyílászáróinak anyaghasználatát megtartani;
c) A hiteles nyílásrend, nyílászáró osztás, homlokzati tagozatok és díszítések megtartása kötelező;
d) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell az élénk színeket és a túlzott kontrasztokat.
2. Tiltó követelmény:
a) Utca felöl az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az épületen is;
b) A magastetőn nem építhető új kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak;
c) Utcáról látható felületeken gépészeti, elektromos, hírközlési, műszaki berendezés elhelyezése tilos.
3. Megengedő követelmény:
a) Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése az udvari, kerti oldalakon;
b) Az épület a telek belseje felé bővíthető, a meglévő épülethez igazodóan, meghagyva a védett érték érvényesülését;
c) A védett épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett;
d) A rendeltetésével összefüggő hirdetés és reklám az épületen elhelyezhető, amennyiben az épület megjelenését nem befolyásolja kedvezőtlenül.
e) A helyi védett műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények: A védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, síremlék, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására.
22. § A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
1. gazdasági területek;
2. közlekedési és közműterületek;
3. Hírközlési adótornyok csak külterületen helyezhetők el úgy, hogy az elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) a lakóterülettől minimum 250 m távolságra legyen.
4. A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
5. lakó (kertvárosias, falusias) területek;
6. vegyes (településközpont, intézményi) területek;
7. üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek;
8. zöldterületek;
9. erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek;
10. vízgazdálkodási területek;
11. természetközeli területek.
12. A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) takartan, közterületi látványában kedvezőtlen megjelenéssel nem helyezhető el.
13. Világítás kialakítása a fényszennyezés elkerülése érdekében:
14. Kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
15. A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van: A kialakítás olyan legyen, hogy az irányított fény ne jusson a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy éppen az égbolt irányába.
16. Az utcákat egyenletes, alacsony intenzitással kell világítani.
17. Kötelező a területen lévő középfeszültségű vezetékek és oszlopok madárvédelmi eszközökkel történő felszerelése.
23. § (1) A település teljes területén a vonatkozó jogszabályok (2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről, 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról, 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól, 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről) betartásával kül-, és belterületen egyaránt reklámhordozó csak utcabútoron helyezhető el.
(2) Belterületi magánterületen közterületről látható módon reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(3) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, reklámrendeletben [jelenleg a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet] rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:
(4) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, bármely települési területen megengedett, építési napló vezetési kötelezettség mellett;
(5) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedett;
(6) a nyilvánosság biztosítására – például a partnerségi egyeztetési szabályzatban nevesített célok teljesítésére – szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.
(7) Az épületek homlokzatain elhelyezhető reklámnak nem minősülő cégéreket, cég- és címtáblákat, vállalkozást népszerűsítő feliratot, üzlet feliratokat egyedi tájékoztató táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek az épület jellegéhez és színéhez. Színezésükben három színnél több nem alkalmazható.
(8) Épületek közterületről látható egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés.
(9) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
(10) Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(11) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.
(12) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
24. § (1) Kérelemre szakmai konzultációt kell lefolytatni Lácacséke közigazgatási területén tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – függetlenül annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára, az alábbiak kivételével:
1. ha az építési tevékenység közterületről nem látható változást eredményez;
2. a kivitelezési időszakra felállított ideiglenes építmény esetében;
3. legfeljebb 180 napig fennálló ideiglenes építmény esetében;
4. vízfelület létesítése esetében.
5. Szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területére kiterjed.
(2) A szakmai konzultáció általános szabályai: A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy – folyamatos foglalkoztatásának, illetve jelenlétének hiányában – a polgármester feladata.
(3) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezheti. A kérelemnek tartalmaznia kell:
1. a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét;
2. tervezett tevékenység területi beazonosítását (hrsz., cím);
3. tervezett tevékenység rövid leírását;
4. fotókat a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához;
5. a tervezett tevékenység vázlatos rajzi bemutatása az elbíráláshoz szükséges mértékig.
6. A szakmai konzultációról 8 napon belül emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
7. a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;
8. felvetett javaslatok;
9. a települési főépítész, vagy a polgármester lényegi nyilatkozata.
10. A településképi konzultáció, szakmai tájékoztatás díj- és illetékmentes.
25. § Az Önkormányzat településképi véleményezési jogával nem él. A döntés évente egyszer megerősítendő, illetve módosítható.
26. § Révleányvár területére vonatkozóan településképi bejelentési kötelezettség nincs előírva. Az építési engedély nélkül végezhető építési munkákkal kapcsolatban szakmai konzultáció kérhető.
27. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le a településkép védelme érdekében a közterületről látható építmények esetében, a településképet rontó állapotú építményekre.
(2) Kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést bocsájthat ki a jogsértő állapot megszüntetésére.
(3) A településképi követelmények teljesülése érdekében - önkormányzati hatósági döntéssel – a polgármester településképi kötelezésben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(4) A településrendezési kötelezettségről szóló határozat közlésével egyidejűleg a képviselő-testület megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében. A kötelezettség megszűnését követően 15 munkanapon belül a képviselő-testület az erről szóló határozat közlésével egyidejűleg a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.
(5) A helyrehozatali kötelezésnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
(6) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés);
(7) a kötelezés címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa;
(8) a helyrehozatali kötelezés által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését;
(9) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét;
(10) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;
(11) a jó karbantartási kötelezettséget meghaladó esetekben a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit; valamint
(12) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi bírság).
28. § Az önkormányzat képviselő-testülete a 28. § 1) pontja szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 400.000,- Ft-ig terjedő bírság kiszabását rendelheti el.
29. § A polgármester a bírság kiszabása során a következő szempontokat mérlegeli
1. jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a Tktv. 11/A. § (1) bekezdésében meghatározott értékek megőrzését vagy kialakítását;
2. jogsértés időtartama;
3. a jogsértés ismételtsége.
4. A településképi bírság befizetésének módja:
5. a bírság kiszabásáról szóló határozatban meghatározott határidőben és az abban megjelölt önkormányzati bankszámlaszámra történő befizetéssel;
6. az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára történik a behajtása.
30. § Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.
31. § E Rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére alkalmazhatók e Rendelet előírásai;
32. § Hatályát veszti Révleányvár Község Önkormányzat Képviselő- testületének a Településkép minőségi javításáról szóló 3/2018. (II.15.) számú rendelete.
33. § Hatályát veszti a Településkép védelméről szóló Révleányvár község képviselő testületének 3/2018(II.15..) önkormányzati rendelete.
34. § Ez a rendelet 2023. február 16-án lép hatályba.