Sima Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011. (II. 22.) önkormányzati rendelete

a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról

Hatályos: 2011. 02. 22- 2024. 05. 11

Sima Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011. (II. 22.) önkormányzati rendelete

a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról1

2011.02.22.

Sima Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében, valamint a természet védelméről szóló 1996. LIII. Törvény 24. §. (1) bekezdés b.) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Sima község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Minden természetes és jogi személy kötelessége a helyi természeti területek, értékek védelme.

Ennek érdekében kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, azok következményeinek megszüntetésében és a károsodás előtti állapot helyreállításában.

A védetté nyilvánítás célja

2. § (1) A védetté nyilvánítás célja

a) a természeti területek és értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, az eddig bekövetkezett károsodás csökkentése, megszüntetése, illetve fasorok esetén a hiányzó egyedek pótlása, a jelen és jövő nemzedék számára történő megőrzése és tervszerű fenntartása, bemutatása,

b) a különleges oltalmat igénylő és Sima község környezetkultúrájának fejlődése szempontjából védelemre érdemes természeti területek és értékek megismertetése az oktatás, ismeretterjesztés és tájékoztatás útján.

A helyi védettség tárgyai

3. § A helyi védelem tárgyát képezik mindazok a település területén lévő, országos védettség alatt nem álló, de ritkaságuk, különlegességük, esztétikai, tudományos vagy helytörténeti jelentőségük miatt fontos természeti területek és értékek, melyeket a képviselő-testület védelem alatt állónak minősít.

Jelen rendelet melléklete tartalmazza a helyi védettség alá tartozó természeti értékeket. Azok rövid leírását (ingatlan-nyilvántartási adatait), védettség indokait.

A helyi védettség keletkezése és a védettség megszüntetése

4. § (1) A természeti területek és értékek helyi védelme a képviselő-testület által történő védetté nyilvánítással jön létre.

(2) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére vonatkozó eljárás hivatalból vagy állampolgári javaslat alapján indulhat.

(3) A javaslatnak tartalmaznia kell:

- a helyi természeti terület, érték leírását, megnevezését,

- a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám),

- a helyszínrajzot és/vagy fényképfelvételt,

- a kezdeményezés indokolását.

(4) A helyi védettség alá helyezés, illetve annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell. Érdekeltnek kell tekintetni a következő szerveket, illetve személyeket:

- a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosa, illetve az ingatlan használója,

- a kezdeményező.

(5) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.
(6) A javaslattal kapcsolatban az érdekeltek írásban észrevételt tehetnek, mely észrevételeket a javaslat előterjesztéséhez csatolni kell.
(7) A védelem alá vont természeti területeket és értékeket a védettségre utaló feliratú táblával (pl. „védett fa”, „védett fasor”) kell ellátni.

5. § (1) A helyi védettség kimondásáról, megszüntetéséről értesíteni kell

a) az ingatlan tulajdonosát,

a) az érintett területek, utak, közművek fenntartóit,

c) az építésügyi hatóságot,

d) az Aggteleki Nemzeti Park igazgatóságát, illetve az erről szóló döntést tájékoztatásul meg kell küldeni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatalának.

(2) A helyi jelentőségű védelem tárgyában született

a helyben szokásos módon (a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel) közzé kell tenni.
(3) A helyi védelem alatt álló természeti területekről és értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

6. § A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

Előírások, eljárási szabályok

7. § (1) A védelem alá vont természeti területekkel, értékekkel kapcsolatos első fokú természetvédelmi hatósági jogkört az 1996. évi LIII. Törvény felhatalmazása alapján a jegyző gyakorolja.

(2) A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a védett fasorban lévő, valamint egyes védett egyedek természetes állapotának megváltoztatásához.

(3) A helyileg védett természeti terület és érték jelentős mértékű megváltoztatásának engedélyezéséhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a fakivágás azonnali balesetveszély-elhárítás érdekében történik.

(4) Védett növények, fák kivágásához hozzájárulás csak a fák biológiai pusztulása esetén adható ki, valamint akkor, ha azok állapota a környezetre károsodással járó veszélyt jelent.

(5) A képviselő-testület megvonja a védettséget, ha az már nem szolgálja a természeti területtel és értékkel kapcsolatos, e rendelet 2. §-ában meghatározott célt.

(6) A jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a helyi védett természeti terület, illetve természeti érték és annak termőhelyét károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységet.

8. § Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a helyi védelem alá vont természeti területek és értékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja vagy veszélyezteti. Gondoskodni kell a védett természeti érték fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok és a vízháztartás megőrzéséről.

9. § (1) A védett természeti területen lévő természeti értékek egészségi állapotának megőrzése érdekében végzendő munkálatok:

a) a fellépő növényi és állati kártevők elleni megelőző védelem biztosítása (permetezés)

b) a száraz ágrészek gondos, időbeni eltávolítása; fasebkezelés

c) a megfelelő élettér – és a lombkoronának megfelelő földterület – állandó gyommentességének biztosítása

(2) A védett természeti érték termőterülete védőövezetnek tekintendő. A védőövezet a törzs és a lombkorona széle által meghatározott terület függőleges vetülete körben 2 méterrel megnövelve. A védőövezet a védett cserjére is vonatkozik.

(3) A védőövezeten és a védett természeti területen belül tilos a talajt burkolattal fedni. Amennyiben a védőövezeten vagy védett természeti terület belül már létezik burkolat, úgy a védőövezet betartása annak felújításakor jut érvényre.

(4) A védett természeti területen lévő faegyed szükségessé vált kivágása után a pótlást a következő ültetési időszakban el kell végezni. A pótlásra kerülő egyed kizárólag a védett természeti terület fafajának megfelelő, túlkoros méretű fa lehet.

Védett természeti területen lévő a fák fajától eltérő fajú faegyedet ültetni nem lehet.
(5) A védett természeti érték egészségi állapotának megőrzése érdekében végzendő munkálatok elvégzésére a 10. §.(1) bekezdésében meghatározottak kötelessége.

10. § (1) A védelem alá vont területek, értékek megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, helyreállításáról az önkormányzat gondoskodik. E feladat ellátásával

a) az önkormányzat tulajdonában álló területeken a terület mindenkori kezelőjét, ennek hiányában a tényleges használóját,

b) egyéb területeken a terület mindenkori tulajdonosát, vagyonkezelőjét vagy használóját is megbízhatja.

(2) A tulajdonos (vagyonkezelő, használó) köteles kártalanítás ellenében tűrni a természetvédelmi hatóságnak a védett érték és termőhely oltalma, tudományos megismerése vagy bemutatása érdekében végzett tevékenységét.

(3) A tulajdonos (vagyonkezelő, használó) köteles tűrni, hogy a természetvédelmi hatóság a természeti terület, érték oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát időszakosan használja, de csak olyan mértékben, hogy az a tulajdonos (vagyonkezelő, használó) mindennapi életvitelét nem zavarhatja.

(4) az ingatlan mindenkori tulajdonosa (használója) köteles tűrni a védetté nyilvánítás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.

Vegyes rendelkezések

11. § (1) A helyi védelem alá vont természeti területeket és értékeket megsértők ellen a jegyző természetvédelmi bírságot szabhat ki.

(2) A természetvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(3) A természetvédelmi bírságból befolyó összeg az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételi forrása, az így befolyt összeget csak a helyi természeti értékek fenntartására és növelésére lehet fordítani.

12. § (1) Aki az e rendelet 7. §. (3) és (6) bekezdésében és a 8. §.-ban foglaltakat megszegi vagy kijátssza, és a cselekmény súlyosabb elbírálás alá nem esik, 30.000.- Ft-ig terjedő szabálysértési bírsággal sújtható.

(2) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.

13. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a természet védelméről szóló 1996. LIII. Törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

14. § Az önkormányzat képviselő-testülete felkéri a társadalmi szervezeteket, intézményeket, valamint az egész lakosságot, hogy segítsék elő a rendeletben megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását.

15. § E rendelet 2011. február 22-én lép hatályba.

1

Az önkormányzati rendeletet a Sima Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (V. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte 2024. május 12. napjával.