Szakácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

     Szakácsi Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

     Székhelye: 3786 Szakácsi, Petőfi Sándor út 2.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése:

      Szakácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) A közös önkormányzati hivatal elnevezése:

      Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal).

      Székhelye: 3780 Edelény, István király útja 52.

      Állandó kirendeltsége: 3753 Abod, Magyar út 42.

      Ideiglenes kirendeltsége: 3786. Szakácsi, Petőfi Sándor út 2.

(4) A képviselő-testület bizottságának elnevezése:

Szakácsi Község Önkormányzat Képviselő-testületének Összeférhetetlenségi Bizottsága (a továbbiakban: Összeférhetetlenségi Bizottság).

(5) Az önkormányzat működési és illetékességi területe: Szakácsi község közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az önkormányzat elnevezését, székhelyét, és sorszámát.

(7) Az önkormányzat körbélyegzőjét kell használni:

a) a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvei, rendeletei és határozati kivonatai hitelesítésére,

b) képviselő-testület által adományozott okleveleken,

c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon.

(8) A közös önkormányzati hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a közös önkormányzati hivatal elnevezését, székhelyét, és sorszámát.

2.§

(1) Az önkormányzat által alapított jelképek:

a) községi címer, és

b) zászló.

(2)   Az önkormányzat által alapított jelképekkel kapcsolatos szabályokról az önkormányzat önálló rendeletet alkot.

II. Fejezet

A Képviselő-testület

1. Az önkormányzat feladatai és hatásköre

3.§

(1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján önként vállalt feladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.

 (3) Az önkormányzat alaptevékenységi besorolását, valamint alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.

2. A képviselő-testület működése

4.§

A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

5.§

A képviselő-testület

a) alakuló, és

b) rendes,

ülést tart, valamint rendkívüli vagy ünnepi ülést tarthat.

6.§

Az alakuló ülés napirendje:

a)    Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,

b)    az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, valamint a megbízólevelek átadása,

c)    polgármesteri ciklus-program ismertetése,

d)    polgármester illetményének megállapítása,

e)    szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása,

f)     bizottság megválasztása, és bizottsági tagok eskütétele,

g)    alpolgármester választása,

h)    alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,

i)     egyebek.

7.§

(1)    A képviselő-testület rendes ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.

(2) A képviselő-testület alakuló és rendes üléseinek helye a munkatervben kerül meghatározásra.

(3) A polgármester a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját jogszabályváltozás, vagy célszerűségi okból módosíthatja.

8.§

(1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülésének helyét a polgármester jelöli ki.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését a Mötv.-ról szóló törvényben foglaltakon túl össze kell hívni népi kezdeményezésre, ha annak a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletben foglalt feltételei fennállnak.

(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indokolással és döntési javaslattal - az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül lehetőleg a kezdeményező által megjelölt időpontra - köteles az ülést összehívni.

9.§

(1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv készítéséhez:

a) javaslatot kell kérni:

aa) a képviselőktől,

ab) a bizottságtól

b) javaslatot tehetnek:

ba) a helyben működő pártok és a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetői,

bb) a helyi közszolgáltatást nyújtó szervek,

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések tervezett időpontját,

b) az ülés napirendjét és előadóit,

c)  azokat a témákat, amelyeket a bizottság nyújt be, vagy amelyhez bizottsági állásfoglalás szükséges,

d) az előterjesztések elkészítésének felelőseit,

e) a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,

f)  a közmeghallgatás időpontját,

g) az előterjesztések leadásának határidejét.

(4) A munkatervet meg kell küldeni:

a) a települési képviselőknek,

b) a munkatervben érintett előadóknak,

c) a helyben működő pártok és a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetőinek.

3. Ciklus-program, gazdasági program

10.§

​A polgármester ciklus-programját az alakuló ülésen ismerteti a képviselő-testülettel.

11.§

(1) A képviselő-testület a Mötv.-tól szóló törvényben foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.

(2) A Gazdasági Program végrehajtásáról – az elfogadás, és felülvizsgálat évének kivételével – a polgármester minden év április 30. napjáig tájékoztatja a képviselő-testületet.

4. A képviselő-testület ülésének összehívása, az ülés nyilvánossága

12.§

A képviselő-testület ülését

a) a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, vagy

b) együttes akadályoztatásuk, és a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke, vagy

c)  valamennyiük együttes akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

13.§ 

(1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően lehetőleg 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőleg huszonnégy órával előbb ki kell kézbesíteni.

(4) A kézbesítés papíralapon történik.

(5) A papíralapon történő kézbesítés tényét a képviselő, vagy az általa megbízott személy a kézbesítőív aláírásával igazolja. Az átvétellel megbízott személy nevét a képviselőnek írásban kell bejelenteni a közös önkormányzati hivatal szakácsi  ideiglenes kirendeltségén a képviselő-testület alakuló ülését követő 30 napon belül.

14.§

A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c)  a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

d) az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,

e) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,

f)  a napirend szerint illetékes, az önkormányzatnál bejelentett és hivatalosan bejegyzett önkormányzat területén működő civil szervezetek vezetőit,

g) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.

15.§

(1) A meghívóval együtt a képviselők részére az előterjesztéseket is kézbesíteni kell. Amennyiben adott előterjesztés a meghívó kiküldéséig nem készül el, annak kézbesítésére a rendkívüli ülés szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni:

a)   jegyző,

b)   aljegyző,

c)   a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői részére.

(3) Az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjének a nyílt ülés anyagát kell megküldeni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendeket kapják meg írásban.

(5) A testületi ülések meghívóját, nyílt üléseinek előterjesztéseit, a képviselőknek történő megküldéssel, míg a nyílt ülésen hozott döntéseit és a nyílt ülések jegyzőkönyveit a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztéssel egyidejűleg az önkormányzat  honlapján közzé kell tenni.

Zárt ülésen hozott döntést akkor kell közzétenni, amennyiben az személyiségi jogokat nem sért.

(6) A képviselő-testület ülésének idejéről, helyéről, napirendjéről a község lakosságát tájékoztatni kell a meghívó közös önkormányzati hivatal szakácsi ideiglenes kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.

16.§

(1) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülést tart az érintett kérésére, melyhez az érintettet legkésőbb az ülésre szóló meghívó kiküldésének napjáig nyilatkoztatni kell írásban arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(2) A képviselő-testület Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el, melyhez az üzleti érdek sérelmét az érdekeltnek kell valószínűsíteni. Legkésőbb az ülésről szóló meghívó kiküldésének napjáig az érdekelt nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozat alapján, valamint ha az üzleti érdek önkormányzati érdekkörben merül fel, a polgármester javaslatára – a jegyző véleményének a figyelembevételével – a képviselő-testület elrendelheti, hogy az előterjesztést zárt ülésen tárgyalják.

(3) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.

(4) Zárt ülés megtartását:

a)   a polgármester,

b)   bármely képviselő,

c)   a jegyző, és

d)   az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.

17.§

A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

III. Fejezet

A képviselő-testület elnöke, az elnök jogköre

5. Az ülés, és a vita vezetése

18.§

A polgármesternek – mint a képviselő-testület elnökének - ülésvezetési feladatai, és jogköre:

a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

b) előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,

c)  napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a bizottsági vélemény elhangzása után a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra,

d) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként - az elhangzás sorrendjében - szavazásra bocsátja,

e) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a képviselő-testület határozatát,

f)  biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

g) berekeszti az ülést,

h) a szó megadása vagy annak megtagadása,

i)   a napirendi pont tárgyalásának elnapolására való javaslattétel,

j)   tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására való javaslattétel.

19.§

(1) A képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:

a) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti,

b) az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,

c)  a válaszadással kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak további egy alkalommal kérdéseket tehetnek fel,

d) a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.

(2) A hozzászóló az adott témában legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama témánként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc. Harmadik hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(3) A képviselő-testület esetenként - vita nélkül - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.

(4)  A napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után, a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc. A vita lezárását, és az előterjesztő viszontválaszát követően, de a módosító javaslatokról történő szavazást megkezdését megelőzően további módosító javaslat megtételére a polgármester jogosult.

(5)  A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni. A hozzászólás joga ebben az esetben a jegyzőtől nem tagadható meg.

(6)  A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7)  A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az államigazgatási szervek, és a közszolgáltatók képviselői, valamint meghívás esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal képviselője, és az országgyűlési képviselő.

6. A polgármester egyéb feladatai, a tanácskozás rendjének fenntartása

20.§

A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el. Ezt bármelyik képviselő is kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.

21.§

Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy az időkeretet túllépte, a polgármester felszólíthatja a tárgyszerűségre, tárgyra-térésre, valamint a hozzászólása befejezésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.

22.§

A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,

b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

c)  ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,

d) ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott – döntése alapján a rendbontót - a képviselő kivételével az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.

IV. Fejezet

A képviselő-testület ülése

7. A napirend megállapítása, elnapolása és a napirendek fajtái

23.§

(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.

(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.

(4) Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, a bizottság elnöke – bizottsági állásfoglalás alapján – vagy legalább négy képviselő együttesen, írásban terjeszthet elő.

(5) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél nyújtható be az előterjesztéssel együtt.

(6) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.

(7) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak - legfeljebb 2 percben – a sürgősség tényének rövid indoklására.

(8) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.

(9) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.

24.§

A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett téma.

25.§

Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

26.§

A képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi

a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül:

aa) a munkatervtől való eltérést és okait,

ab) két képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit.

b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:

ba) a rendelet-tervezeteket,

bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatokat,

bc) a tájékoztatókat, és egyéb bejelentések.

c) az önálló indítványokat.

Az a) pont szerinti beszámoló napirend előtt történő ismertetéséről nem kell szavaznia a képviselő-testületnek.

8. Az előterjesztések, önálló és nem önálló indítványok

27.§

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelet-tervezet,

b) a beszámoló

c) a határozati javaslat,

d) a tájékoztató,

e) az indítvány.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) bizottság elnöke,

d) képviselők,

e) jegyző,

f) aljegyző,

g) közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,

h) önkormányzati intézmények vezetői,

i) akiket a képviselő-testület felkér, illetve kötelez.

(3) Rendelet-tervezetet tisztségviselők, bizottság elnöke, települési képviselők, a jegyző, és az aljegyző terjeszthetnek elő.

(4) A képviselő-testülethez előterjesztést csak írásban lehet benyújtani.

(5) Az előterjesztésekkel szemben támasztott követelmények:

a) Tartalmi követelmények:

aa) átfogó elemzés a jelenlegi helyzetről és az elérni kívánt eredményről,

ab) a megvalósításhoz szükséges eszközök teljes körének bemutatása és javaslat azok biztosítására,

ac) az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indoklása, az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatásával,

ad) a végrehajtás határideje és a felelős szervezetek, személyek megjelölése.

b) Formai követelmények:

ba) világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör fogalmazás,

bb) tájékoztatás azokról a szervekről, bizottságról, amelyek véleményezték és tárgyalták az előterjesztést,

bc) rendelet-tervezet esetén a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet előírásainak betartása.

(6)     Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.

(7)     Írásos előterjesztés a jegyző törvényességi ellenjegyzésével ellátva kerülhet a képviselő-testület elé.

28.§

(1) A napirendek tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) polgármesteri beszámoló,

b) rendelet-tervezet,

c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,

d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,

e) tájékoztató,

f) napirend utáni felszólalás (nyílt ülés utolsó napirendi pontja után).

(2) A napirendek tárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.

29.§

(1) A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 10 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.

(2) A beterjesztéssel szemben támasztott követelményekre a 27.§ (5) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3) Önálló indítvány alapján napirendi pontként a 27.§ előírásainak megfelelő rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.

30.§

(1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:

a) sürgősségi javaslat,

b) módosító javaslat,

c) bizottsági vélemény.

(2) Módosító javaslatot bármely képviselő és a jegyző is benyújthat. A képviselő-testület ülésén tárgyalt napirendi pontokhoz a képviselők írásban tehetnek módosító javaslatot. A javaslattevő módosító javaslatát és indoklását felolvassa a képviselő-testületi ülésen. A módosító javaslatokat a testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig kell leadni a polgármesternek. Rendkívüli ülésen, és a rendes ülés napirendjére sürgősségi, vagy polgármesteri indítvány alapján felvett napirendhez kapcsolódóan - amennyiben az előterjesztés kiküldésére az ülés kezdős időpontját megelőző 24.00 órán belül került sor - a képviselő szóban is tehet módosító javaslatot.

(3) A napirend előterjesztője módosító javaslatát a vita lezárásáig szóban is megteheti.

9. Tanácskozási jog, felszólalás

31.§

(1) A felszólalások lehetnek:

a) napirend utáni felszólalás,

b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

c) ügyrendi felszólalás.

(2) A meghívottak a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

32.§

(1)  A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.

(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester szót ad.

32.§

(1)  A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.

(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester szót ad.

10. A képviselő-testület döntései

34.§

(1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.

(2) A szavazás során előbb a módosító és kiegészítő, azt követően az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.

(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

11. Rendeletalkotás

35.§

(1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a képviselők,

c) képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző.

e) az aljegyző.

(2) A kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.

(3) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint felülvizsgálja. A felülvizsgálatra a képviselő-testület külön bizottságot alakíthat. 

(4) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

36.§

A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.

37.§

(1) A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a közös önkormányzati hivatal szakácsi ideiglenes kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

12. Határozathozatal

38.§

(1) A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.

(2) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

39.§

A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester negyedévenként tájékoztatja a képviselő-testületet.

13. Szavazás

40.§

(1) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(2) A szavazás nyíltan, kézfelemeléssel történik.

(3) Szavazni először a napirendet érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.

(4) A képviselő-testület - indítvány alapján - esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.

(5) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

(7) A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.

(8) Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.

(9) Amennyiben a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be a képviselős-testület a mulasztás tudomására jutását követő ülésén felülvizsgálja döntését, továbbá ezzel egyidejűleg amennyiben kár keletkezett – az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

14. Jegyzőkönyv

41.§

(1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A testületi ülésről, a tanácskozás lényegét tartalmazó, szerkesztett jegyzőkönyvet kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyvet a Mötv.-ról szóló törvényben foglaltak szerinti tartalommal kell elkészíteni.

(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,

c) a nem önálló indítványok,

d) a jelenléti ív,

e) a név szerinti szavazásról készült névsor.

(4) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvétel nem selejtezhető. A hangfelvétel nem helyettesíti a jegyzőkönyvet.

(5) A képviselők a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma, hozzászólása megítélésük szerint nem egyezik meg a testületi ülésen készült hangfelvétellel. Ezt a kérelmet legkésőbb a képviselő-testület ülését követő 15 napon belül nyújthatják be.

(6) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével – az Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Titkárságán bárki megtekintheti.

(7) A jegyzőkönyvről, annak részeiről - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - az állampolgárok térítési díj ellenében másolatot kérhetnek, melyet az adatkezelési szabályzatban foglalt illetékes ad ki.  Nem szükséges az engedély, amennyiben a kérelmező a képviselő-testület tagja, vagy a közös önkormányzati hivatalnak hivatalos felhasználásra szükséges a kivonat, illetve a másolat. A kivonat, illetve a másolat a képviselő-testület tagjának költségtérítés mentesen adható.

(8) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet, hozott határozat szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén a helyettese, valamint a jegyzőkönyvvezető jogosult.

(9) A zárt ülés jegyzőkönyveiről, és hangfelvételeiről másolat rendőrségi, ügyészségi, és bírósági eljárásban történő felhasználás céljára adható ki.

(10) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, a jegyző, aljegyző, valamint a zárt ülésen részt vett szakértők tekinthetnek be.

V. Fejezet

Bizottság

42.§

(1) A képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre:

a) Összeférhetetlenségi Bizottság                         (3fő)

(2) A bizottság feladatkörét az 1. melléklet tartalmazza, míg a bizottság személyi összetételét a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(3) A bizottsági tag tisztségéből visszahívható, melyre a bizottsági tag megválasztására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

43.§

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottsági tagok egynegyedének kezdeményezésére.

(2) A bizottság elnökét - távolléte esetén - az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) A bizottság elnökének feladatai:

a) a bizottság munkatervének előkészítése és végrehajtásának szervezése,

b) a bizottság munkájának szervezése, összehangolása,

c) a bizottság képviselete.

(4) A bizottság a képviselő-testület munkaterve alapján készített munkaterv szerint végzik tevékenységét, melyet a tárgyévi első rendes képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(5) A bizottság tagjai távollétüket és annak okát kötelesek a bizottság elnökének bejelenteni.

44.§

A bizottság elnöke az ülésekről készült jegyzőkönyvet, az írásban foglalt határozat, állásfoglalás egy példányát a szükséges intézkedések megtétele végett a polgármesternek megküldi.

45.§

A bizottság tevékenységéről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a képviselő-testület munkatervének elfogadása során dönt.

46.§

(1)  A bizottság egyes kiemelt, folyamatos feladataik eredményes ellátása       érdekében albizottságot hozhat létre.

(2) Az albizottság tagjait a bizottság választja saját tagjai és más szakemberek közül. Az albizottság vezetője csak képviselő lehet.

(3) Az albizottság feladatait a bizottság határozza meg. Az albizottság működéséről beszámol a bizottságnak.

47.§

(1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.

(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.

48.§

(1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.

(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.

VI. Fejezet

A képviselők jogai és kötelességei

49.§ 

(1)  A képviselő kötelessége az általa tartott fogadóórán kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel a Mötv. rendelkezései szerint.

(2)  Köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(3)  A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(4)  A polgármester a képviselő testületi ülésen való részvételét kérésre írásban igazolja.

(5)  A képviselőt a polgármester, a jegyző, aljegyző a közös önkormányzati hivatal dolgozói, az önkormányzat irányítása, illetve felügyelete alá tartozó intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.

50.§

(1) A Képviselő-testület az önkormányzati képviselők részére tiszteletdíjat nem állapít meg.

VII. Fejezet

A képviselő-testület tisztségviselői

15.A polgármester

51.§ 

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester feladatai a rendeletben és a Mötv.-ről szóló törvényben foglaltakon túl – különösen, hogy:

a) a község fejlődésének elősegítése,

b) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,

c) a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,

d) a községgazdálkodás

e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása.

f)  képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának szervezése, összehangolása,

g) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,

h) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása,

i)   a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése.

(3)  Az polgármester képviselő testület működésével összefüggő feladat különösen a képviselő munkáját segítése.

(4)  A polgármester ügyfélszolgálat tart minden hónap első hetének pénteki napján 9.00 órától 12.00 óráig.

16. Az alpolgármester

52.§

(1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesterre irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

VIII. Fejezet

A jegyző és az aljegyző

17. A jegyző

53.§

(1) A jegyző feladata a Mötv.-ról szóló törvényben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:

a) közreműködik a képviselő-testület munkatervi javaslatának elkészítésében,

b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,

c) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére,

d) ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a képviselő-testület és a polgármester megbízza.

(2) A jegyző ügyfélfogadást tart minden hét szerdai napon 9.00 órától 12.00 óráig.

18. Az aljegyző

54.§

(1) A polgármester - a jegyző javaslatára - a jegyző helyettesítésére az  aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat Edelény város polgármestere által kijelölt, megfelelő képesítéssel rendelkező osztályvezető látja el – legfeljebb az ok felmerülésétől számított hat hónap időtartamban.

IX. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

55.§

(1) A képviselő-testület a saját, a képviselő-testület bizottsága, és a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére Szakácsi Község Önkormányzatával közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

A hivatal elnevezése: „Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal”

(2) Az egységes közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódása:

a) Jegyző Titkárság

b) Polgármesteri Kabinet

c) Pénzügyi Osztály

d) Igazgatási és Szociális Osztály

e) Kistérségi Hivatal.

56.§

(1) A közös önkormányzati hivatal munkarendje:

hétfő, kedd, csütörtök:                7.30 - 16.00 óráig

szerda:                                          7.30 - 17.00 óráig

péntek:                                          7.30 - 12.30 óráig

(2) A közös önkormányzati hivatal ügyintézőinek ügyfélfogadási ideje:

hétfő:                                             8.00 - 15.00 óráig

szerda:                                          8.00 - 16.00 óráig

péntek:                                          8.00 – 12.00 óráig

(3) A képviselő-testület a mindennapos ügyfélfogadás céljára ügyfélszolgálati irodát működtet a közös önkormányzati hivatalban.

(4) A közös önkormányzati hivatal ügyfélszolgálati iroda ügyfélfogadási rendje:

hétfő, kedd, csütörtök:        8.00 - 12.00 óráig és 13.00 - 15.00 óráig

szerda:                               8.00 - 12.00 óráig és 13.00 - 16.30 óráig

péntek:                              8.00 - 12.00 óráig

Ügyfélfogadást tartanak a közös önkormányzati hivatal lakossági ügyintézést végző belső szervezeti egységei, önálló ügyintézői.

57.§

(1) A képviselő-testület a közös önkormányzati hivatal munkarendjében az igazgatási szünetet minden év január hónap első hetére, augusztus hónap első két hetére, valamint december hónap utolsó tíz napjára terjedő időszakra határozza meg.

(2) Az igazgatási szünet teljes időszaka alatt a munkáltató az alapszabadság terhére adja ki a szabadságot.

(3) A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülő szabadságot.

(4) Az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy kell kiadni, hogy biztosított legyen a zavartalan ügymenet és feladatellátás, valamint a lakossági ügyfélszolgálat esetében a folyamatos feladatellátást.

X. Fejezet

Választópolgárok részvétele az önkormányzásban

19. Lakossági fórum

58.§

(1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórumok és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt. A polgármester valamint a képviselő évente egyszer fórum keretében ad tájékoztatást a lakosság részére a legfontosabb helyi közigazgatás-politikai kérdésekről, melynek helyét és időpontját előzetesen közzéteszi.

20. Közmeghallgatás

59.§

(1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 30 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői.

(3) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.

(4) Az állampolgárok és a (3) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.

(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(6) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt személy megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti.

A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül értesíti az illetékest.

(8) A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, a közösségekkel együttműködik. Az együttműködés formái a képviselői fogadóóra, és a képviselő-testületi ülésen való részvétel biztosítása.

21. Falugyűlés

60.§

(1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb községi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés egyaránt összehívható a község egészét vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.

(3) A falugyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja és véleményt nyilvánít.

22. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

61.§

A helyi népszavazás és népi kezdeményezéssel kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletet alkot.

XI. Fejezet

Települési nemzetiségi önkormányzat

62.§

(1) Az önkormányzat együttműködik a helyi nemzetiségi életkörülményeinek javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében közvetlen választással létrehozott roma nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés keretében a polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést kezdeményez a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével.

(3) Az önkormányzat biztosítja a roma nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit a következő módon:

a) a közös önkormányzati hivatalban a nemzetiségi önkormányzat munkáját kisebbségi referensi feladatokkal megbízott ügyintézők segítik,

b) az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását (gépelés, sokszorosítás, postázás stb.),

c) az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat üléseinek megtartásához a közös önkormányzati hivatalban helyiséget biztosít, továbbá külső helyszínen történő testületi ülés megszervezéséhez (pl. közmeghallgatás) igény esetén segítséget nyújt,

d) a közös önkormányzati hivatal, mint a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve ellátja a gazdálkodási feladatokat.

(4) A (3) a)-d) pontokban foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötendő megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

(5) Az Igazgatási és Szociális Osztály a nemzetiséget érintő szociális ügyekben kérheti a nemzetiségi önkormányzat együttműködését.

XII. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése és vagyona

63.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.

(2) Az éves költségvetésben meghatározott reprezentációs költség a polgármester rendelkezése alapján használható fel.

XIII. Fejezet

Záró rendelkezések

64.§

Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

65.§

Hatályát veszti:

a) Szakácsi Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2015.(VII.21.) önkormányzati rendelet.

         dr. Vártás József                                                                Oláh Lajos

                 jegyző                                                                        polgármester

Kihirdetési záradék:

Kihirdetve Szakácsi Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2015.(VII.21.) önkormányzati rendelete szerint az Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal Szakácsi Ideiglenes Kirendeltsége Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel 2016. augusztus 25. napján.

                                                                                             Dr. Vártás József

                                                                                                        jegyző