Szakácsi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018.(II.15.) önkormányzati rendelete
Szakácsi Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 03. 30- 2025. 11. 28Szakácsi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018.(II.15.) önkormányzati rendelete
Szakácsi Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Szakácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:Szakácsi Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 3786 Szakácsi, Petőfi Sándor út 2.
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Szakácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(3)1 A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal). Székhelye: 3751 Szendrőlád, Fő út 63. Kirendeltsége: 3786 Szakácsi, Petőfi Sándor út 2.
(4) A képviselő-testület bizottságainak elnevezése: Szakácsi Község Önkormányzat Képviselő-testületének Összeférhetetlenségi Bizottsága (a továbbiakban: Összeférhetetlenségi Bizottság);
(5) Az önkormányzat működési és illetékességi területe: Szakácsi Község közigazgatási területe.
(6)2 Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az önkormányzat elnevezését.
(7) Az önkormányzat körbélyegzőjét kell használni:
a) a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvei, rendeletei és határozati kivonatai hitelesítésére,
b) képviselő-testület által adományozott okleveleken,
c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon.
(8) A képviselő-testület bizottságának körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését, székhelyét és sorszámát.
(9)3 A Közös Önkormányzati Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben a Közös Önkormányzati Hivatal elnevezését.
2. § Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.szakacsi.hu
3. § (1) Az önkormányzat által alapított jelképek:
a) községi címer, és
b) zászló.
(2) Az önkormányzat által alapított jelképekkel kapcsolatos szabályokról az önkormányzat önálló rendeletet alkot.
A Képviselő-testület
1. Az önkormányzat feladatai és hatásköre
4. § (1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján önként vállalt feladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.
(3) Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységének kormányzati funkció számát és megnevezését a 2. melléklet tartalmazza.
5. § (1)4
(2)5
2. A képviselő-testület működése
6. § A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
7. § A képviselő-testület
a) alakuló, és
b) rendes ülést tart, valamint rendkívüli vagy ünnepi ülést tarthat.
8. § Az alakuló ülés napirendje:
a) Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,
b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, valamint a megbízólevelek átadása,
c) polgármesteri ciklus-program ismertetése,
d) polgármester illetményének megállapítása,
e) szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása,
f) bizottság megválasztása, és bizottsági tagok eskütétele,
g) alpolgármester választása,
h) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
i) egyebek.
9. § (1) A képviselő-testület rendes ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.
(2) A képviselő-testület üléseinek helye Szakácsi Község Önkormányzat székhelye: 3786 Szakácsi, Petőfi Sándor út 2.
(3) A polgármester a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját jogszabályváltozás vagy célszerűségi okból módosíthatja, melyről legalább 10 nappal korábban a Képviselő-testület tagjait értesíteni kell.
10. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indokolással és döntési javaslattal - az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül lehetőleg a kezdeményező által megjelölt időpontra - köteles az ülést összehívni.
(3) Kezdeményező lehet a települési képviselők egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, valamint a kormányhivatal vezetője.
11. § (1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv készítéséhez:
a) javaslatot kell kérni:
aa) a képviselőktől,
ab) a bizottságtól,
b) javaslatot tehetnek:
ba) a helyben működő pártok és a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetői,
bb) a helyi közszolgáltatást nyújtó szervek,
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülés napirendjét és előadóit,
c) azokat a témákat, amelyeket a bizottság nyújt be, vagy amelyhez bizottsági állásfoglalás szükséges,
d) az előterjesztések elkészítésének felelőseit,
e) a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,
f) a közmeghallgatás időpontját,
g) az előterjesztések leadásának határidejét.
(4) A munkatervet meg kell küldeni:
a) a települési képviselőknek,
b) a munkatervben érintett előadóknak,
c) a helyben működő pártok és a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetőinek.
3. Ciklus-program, gazdasági program
12. § A polgármester ciklus-programját az alakuló ülésen ismerteti a képviselő-testülettel.
13. § (1) A képviselő-testület a Mötv.-tól szóló törvényben foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.
(2) A Gazdasági Program végrehajtásáról – az elfogadás és felülvizsgálat évének kivételével – a polgármester minden év április 30. napjáig tájékoztatja a képviselő-testületet.
4. A képviselő-testület ülésének összehívása, az ülés nyilvánossága
14. § A képviselő-testület ülését
a) a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, vagy
b) együttes akadályoztatásuk és a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az Összeférhetetlenségi Bizottság Elnöke, vagy
c) valamennyiük együttes akadályoztatása esetén a korelnök
hívja össze és vezeti.
15. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.
(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra.
(3) Az alakuló és rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább három nappal, míg a rendkívüli és ünnepi ülésre szóló meghívót az ülés kezdő időpontját megelőző legalább huszonnégy órával ki kell kézbesíteni.
(4) A kézbesítés papíralapon történik.
(5) A papíralapon történő kézbesítés tényét a képviselő, bizottsági tag, vagy az általa megbízott személy a kézbesítőív aláírásával igazolja. Az átvétellel megbízott személy nevét a képviselőnek, bizottsági tagnak írásban kell bejelenteni a közös önkormányzati hivatal szakácsi kirendeltségén a képviselő-testület alakuló ülését követő 30 napon belül.
16. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
1. a jegyzőt,
2. az aljegyzőt,
3.6
4. az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,
5. akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,
6. a napirend szerint illetékes, az önkormányzatnál bejelentett és hivatalosan bejegyzett önkormányzat területén működő civil szervezetek vezetőit,
7. akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.
17. § (1) A meghívóval együtt a képviselők részére az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell.
(2) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni:
a) jegyző,
b) aljegyző részére.
c)7
(3) Az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjének a nyílt ülés anyagát kell megküldeni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendeket kapják meg írásban.
(5) A testületi ülések meghívóját, nyílt üléseinek előterjesztéseit, a képviselőknek történő megküldéssel, míg a nyílt ülésen hozott döntéseit és a nyílt ülések jegyzőkönyveit a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztéssel egyidejűleg az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Zárt ülésen hozott döntést akkor kell közzétenni, amennyiben az személyiségi jogokat nem sért.
(6) A képviselő-testület ülésének idejéről, helyéről, napirendjéről a község lakosságát a 15. § (3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően tájékoztatni kell
a) a meghívó közös önkormányzati hivatal szakácsi kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és
b) Szakácsi Község honlapján történő közzététellel.
18. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülést tart az érintett kérésére, melyhez az érintettet legkésőbb az ülésre szóló meghívó kiküldésének napjáig nyilatkoztatni kell írásban arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
(2) A képviselő-testület Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el, melyhez az üzleti érdek sérelmét az érdekeltnek kell valószínűsíteni. Legkésőbb az ülésről szóló meghívó kiküldésének napjáig az érdekelt nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozat alapján, valamint ha az üzleti érdek önkormányzati érdekkörben merül fel, a polgármester javaslatára – a jegyző véleményének a figyelembevételével – a képviselő-testület elrendelheti, hogy az előterjesztést zárt ülésen tárgyalják.
(3) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.
(4) Zárt ülés megtartását:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző, és
d) az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.
19. § A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
A képviselő-testület elnöke, az elnök jogköre
5. Az ülés, és a vita vezetése
20. § A polgármesternek – mint a képviselő-testület elnökének - ülésvezetési feladatai, és jogköre:
a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
b) előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,
c) napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a bizottsági vélemény elhangzása után a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra,
d) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként - az elhangzás sorrendjében - szavazásra bocsátja,
e) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a képviselő-testület határozatát,
f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
g) berekeszti az ülést,
h) a szó megadása vagy annak megtagadása,
i) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására való javaslattétel,
j)tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására való javaslattétel.
21. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:
a) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti,
b) az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
c) a válaszadással kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak további egy alkalommal kérdéseket tehetnek fel,
d) a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.
(2) A hozzászóló az adott témában legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama témánként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc. Harmadik hozzászólást a polgármester engedélyezhet.
(3) A képviselő-testület esetenként - vita nélkül - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.
(4) A napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után, a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc.
(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni. A hozzászólás joga ebben az esetben a jegyzőtől nem tagadható meg.
(6) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és megjelöli a napirend tárgyalásának legközelebbi időpontját.
(7) A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az országos hatáskörű szervek képviselői, valamint meghívás esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal képviselője, és az országgyűlési képviselő.
6. A polgármester egyéb feladatai, a tanácskozás rendjének fenntartása
22. § A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el. Ezt bármelyik képviselő kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.
23. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja a tárgyszerűségre, tárgyra-térésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.
24. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:
a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,
b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,
d) ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott – döntése alapján a rendbontót - a képviselő kivételével - az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.
A képviselő-testület ülése
7. A napirend megállapítása, elnapolása és a napirendek fajtái
25. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.
(4) Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, a bizottság elnöke – bizottsági állásfoglalás alapján – vagy legalább négy képviselő együttesen, írásban terjeszthet elő.
(5) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél nyújtható be az előterjesztéssel együtt.
(6) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.
(7) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak - legfeljebb 2 percben – a sürgősség tényének rövid indoklására.
(8) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.
(9) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.
26. § A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett téma.
27. § Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.
28. § A képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi
a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül:
aa) a munkatervtől való eltérést és okait,
ab) két képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit.
b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:
ba) a rendelet-tervezeteket,
bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatokat,
bc) a tájékoztatókat és egyéb bejelentéseket,
c) az önálló indítványokat.
8. Az előterjesztések, önálló és nem önálló indítványok
29. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelet-tervezet,
b) a beszámoló,
c) a határozati javaslat,
d) a tájékoztató,
e) az indítvány.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) bizottság elnöke,
d) képviselők,
e) jegyző,
f) aljegyző,
g)8
h) önkormányzati intézmények vezetői,
i) akiket a képviselő-testület felkér, illetve kötelez.
(3) Rendelet-tervezetet tisztségviselők, bizottság elnöke, települési képviselők, a jegyző, és az aljegyző terjeszthetnek elő.
(4) A képviselő-testülethez előterjesztést csak írásban lehet benyújtani.
(5) Az előterjesztésekkel szemben támasztott követelmények:
a) Tartalmi követelmények:
aa) átfogó elemzés a jelenlegi helyzetről és az elérni kívánt eredményről,
ab) a megvalósításhoz szükséges eszközök teljes körének bemutatása és javaslat azok biztosítására,
ac) az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indoklása, az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatásával,
ad) a végrehajtás határideje és a felelős szervezetek, személyek megjelölése.
b) Formai követelmények:
ba) világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör fogalmazás,
bb) tájékoztatás azokról a szervekről, bizottságokról, amelyek véleményezték és tárgyalták az előterjesztést,
bc) rendelet-tervezet esetén a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet előírásainak betartása.
(6) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.
(7) Írásos előterjesztés a jegyző törvényességi ellenjegyzésével ellátva kerülhet a képviselő-testület elé.
(8) Az önkormányzat gazdálkodására, vagyonára, rendeletalkotásra, szociális, egészségügyi, köznevelési, közművelődési intézményhálózat működési rendjének, tevékenységi körének meghatározására, átszervezésére, intézményvezetők kinevezésére irányuló előterjesztések a bizottság előzetes véleménynyilvánítása után terjeszthetők a testület elé.
(9) Amennyiben a bizottság határozatképtelensége miatt az előterjesztést a bizottság nem tárgyalta meg a képviselő-testület az előterjesztést napirendre veheti, és döntést hozhat.
30. § (1) A napirendek tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) polgármesteri beszámoló,
b) rendelet-tervezet,
c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
e) tájékoztató,
f) napirend utáni felszólalás (nyílt ülés utolsó napirendi pontja után).
(2) A napirendek tárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.
31. § (1) A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 10 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.
(2) A beterjesztéssel szemben támasztott követelményekre a 29. § (5) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(3) Önálló indítvány alapján napirendi pontként a 29. § előírásainak megfelelő rendelet-tervezet vagy határozati javaslat vehető fel.
32. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat,
c) bizottsági vélemény.
(2) Módosító javaslatot bármely képviselő és a jegyző is benyújthat. A képviselő-testület ülésén tárgyalt napirendi pontokhoz a képviselők írásban tehetnek módosító javaslatot. A javaslattevő módosító javaslatát és indoklását felolvassa a képviselő-testületi ülésen. A módosító javaslatokat a testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig kell leadni a polgármesternek. Rendkívüli ülésen, és a rendes ülés napirendjére sürgősségi, vagy polgármesteri indítvány alapján felvett napirendhez kapcsolódóan - amennyiben az előterjesztés kiküldésére az ülés kezdő időpontját megelőző 24.00 órán belül került sor - a képviselő szóban is tehet módosító javaslatot.
(3) A napirend előterjesztője módosító javaslatát a vita lezárásáig szóban is megteheti.
33. § A bizottság a rendelet-tervezethez, határozati javaslathoz – a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyilváníthat. A véleménynek az esetleges kisebbségi álláspontot is tartalmaznia kell.
9. Tanácskozási jog, felszólalás
34. § (1) A felszólalások lehetnek:
a) napirend utáni felszólalás,
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c) ügyrendi felszólalás.
(2) A meghívottak a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
35. § (1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.
(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.
36. § (1) A napirend tárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Napirend utáni – legfeljebb 5 perces időtartamú – felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő – a tárgy megjelölésével – kérhet lehetőséget. Az erre vonatkozó kérést írásban kell a polgármesterhez benyújtani az ülést megelőző nap 12.00 óráig.
(3) A megkérdezettnek az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
10. A képviselő-testület döntései
37. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.
(2) A szavazás során előbb a módosító és kiegészítő, azt követően az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.
(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”- nel vagy „nem”- mel történhessen.
11. Rendeletalkotás
38. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester,
b) a képviselők,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) az aljegyző.
(2) A kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.
(3) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint felülvizsgálja. A felülvizsgálatra a képviselő-testület külön bizottságot alakíthat.
(4) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
39. § A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.
40. § (1) A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a közös önkormányzati hivatal szakácsi kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.
(3) A kihirdetett rendeleteket az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jeleníteni.
12. Határozathozatal
41. § (1) A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.
(2) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
42. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester negyedévenként tájékoztatja a képviselő-testületet.
13. Szavazás
43. § (1) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(2) A szavazás nyíltan, kézfelemeléssel történik.
(3) Szavazni először a napirendet érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.
(4) A képviselő-testület - indítvány alapján - esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.
(5) A titkos szavazás szavazólappal történik.
(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.
(7) A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.
(8) Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.
14. Jegyzőkönyv
44. § (1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A testületi ülésről, a tanácskozás lényegét tartalmazó, szerkesztett jegyzőkönyvet kell elkészíteni.
(2) A jegyzőkönyvet a Mötv.-ról szóló törvényben foglaltak szerinti tartalommal kell elkészíteni.
(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,
c) a nem önálló indítványok,
d) a jelenléti ív,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(4) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvétel nem selejtezhető. A hangfelvétel nem helyettesíti a jegyzőkönyvet.
(5) A képviselők a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma, hozzászólása megítélésük szerint nem egyezik meg a testületi ülésen készült hangfelvétellel. Ezt a kérelmet legkésőbb a képviselő-testület ülését követő 15 napon belül nyújthatják be.
(6)9 A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével – a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatalban bárki megtekintheti.
(7) A jegyzőkönyvről, annak részeiről - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - az állampolgárok térítési díj ellenében másolatot kérhetnek, melyet az adatkezelési szabályzatban foglalt illetékes ad ki. Nem szükséges az engedély, amennyiben a kérelmező a képviselő-testület tagja, vagy a közös önkormányzati hivatalnak hivatalos felhasználásra szükséges a kivonat, illetve a másolat. A kivonat, illetve a másolat a képviselő-testület tagjának költségtérítés mentesen adható.
(8) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet, hozott határozat szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén a helyettese jogosult.
(9) A zárt ülés jegyzőkönyveiről, és hangfelvételeiről másolat rendőrségi, ügyészségi, és bírósági eljárásban történő felhasználás céljára adható ki.
(10) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, a jegyző, aljegyző, valamint a zárt ülésen részt vett szakértők tekinthetnek be.
Bizottság
45. § (1) A képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre:
a) Összeférhetetlenségi Bizottság (3fő)
(2) A bizottság feladatkörét az 1. melléklet tartalmazza, míg a bizottság személyi összetételét a képviselő-testület határozatban állapítja meg.
(3) A bizottsági tag tisztségéből visszahívható, melyre a bizottsági tag megválasztására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
46. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottsági tagok egynegyedének kezdeményezésére.
(2) A bizottság elnökét - távolléte esetén - az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.
(3) A bizottság elnökének feladatai:
a) a bizottság munkatervének előkészítése és végrehajtásának szervezése,
b) a bizottság munkájának szervezése, összehangolása,
c) a bizottság képviselete.
(4) A bizottság tagjai távollétüket és annak okát kötelesek a bizottság elnökének bejelenteni.
47. § A bizottság elnöke az ülésekről készült jegyzőkönyvet, az írásban foglalt határozat, állásfoglalás egy példányát a szükséges intézkedések megtétele végett a polgármesternek megküldi.
48. § A bizottság tevékenységéről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a képviselő-testület munkatervének elfogadása során dönt.
A képviselők jogai és kötelességei
49. § (1) A képviselő kötelessége az általa tartott fogadóórán kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
(2) Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
(4) Köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
(5) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek vagy a jegyzőnek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(6) A polgármester a képviselő testületi ülésen való részvételét kérésére írásban igazolja.
(7) A képviselőt a polgármester, a jegyző, az aljegyző, a közös önkormányzati hivatal dolgozói, az önkormányzat irányítása, illetve felügyelete alá tartozó intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.
(8) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 20%-kal, 3 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(9) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület bármely képviselő indítványára a mulasztó képviselőt figyelmeztetésben részesíti, és éven belüli ismételt mulasztás esetén a képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 20%-kal, 1 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
50. § (1)10 A Képviselő e tisztségből eredő feladatainak ellátásáért havonta bruttó 19.600 Ft összegű tiszteletdíjra jogosult
(2) A Képviselő tiszteltdíjra nem jogosult 12 havi időtartamra, ha önhibájából három egymást követő képviselő-testületi ülésen nem vesz részt.
A képviselő-testület tisztségviselői
15. A polgármester
51. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester feladatai a rendeletben és a Mötv.-ről szóló törvényben foglaltakon túl – különösen, hogy:
a) segíti a képviselők, bizottságok munkáját,
b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
c) együttműködik az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(3) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.
(4) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hónap első hetének pénteki napján 9.00 órától 12.00 óráig.
16. Az alpolgármester
52. § (1) A képviselő-testület társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.
A jegyző és az aljegyző
17. A jegyző
53. § (1) A jegyző feladatai a Mötv.-ról szóló törvényben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:
a) közreműködik a képviselő-testület munkatervi javaslatának elkészítésében,
b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,
c) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére,
d) ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a képviselő-testület és a polgármester megbízza.
(2)11 A jegyző ügyfélfogadást tart minden héten hétfőn és pénteken 8-12 óráig.
18. Az aljegyző
54. § (1)12 A polgármester - a jegyző javaslatára - a jegyző helyettesítésére aljegyzőt nevez ki.A helyettesítésre vonatkozó rendelkezések a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjében kerülnek szabályozásra.
(2) Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.
(3)13
A képviselő-testület hivatala
55. § (1)14 A képviselő-testület a saját, a képviselő-testület bizottsága, és a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére Szakácsi Község Önkormányzatával közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal elnevezése: „Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal”
(2)15 Az egységes közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységekre nem tagozódik.
56. § (1)16 A közös önkormányzati hivatal munkarendje:
57. § (1)20 A képviselő-testület az igazgatási szünetről határozatban dönt.
(2)21
(3)22
(4)23
58. § (1) A képviselő-testület hivatala köztisztviselője számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.
(2) A helyi önkormányzat képviselő-testületének az (1) bekezdés szerinti rendelkezésével összefüggésben keletkező többletköltségek fedezetét a helyi önkormányzatok saját bevétele biztosítja.
Választópolgárok részvétele az önkormányzásban
19. Lakossági fórum
59. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórumok és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.
(2)24 A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt.
20. Közmeghallgatás
60. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 30 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni.
(2)25 A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők.
(3) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.
(4) Az állampolgárok és a (3) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.
(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(6) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.
(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt (személy) bizottság megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül értesíti az illetékest.
(8) A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, a közösségekkel együttműködik. Az együttműködés formái a képviselői fogadóóra és a képviselő-testületi ülésen való részvétel biztosítása.
21. Helyi népszavazás
61. § A helyi népszavazással kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletet alkot.
Települési nemzetiségi önkormányzatok
62. § (1) Az önkormányzat együttműködik a helyi nemzetiségi életkörülményeinek javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében közvetlen választással létrehozott Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés keretében a polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést kezdeményez a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével.
(3) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a Képviselő-testület eljárását, valamint ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, a képviselő-testület részére javaslatot tehet.
(4) A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(5) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
(6) A (5) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére.
(7) A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és vélemény nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.
(8) Az önkormányzat a közös önkormányzati hivatal útján biztosítja a helyi roma nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) működési feltételeit, melyek részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötendő megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.
Az önkormányzat költségvetése és vagyona
63. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.
(2) Az éves költségvetésben meghatározott reprezentációs költség a polgármester rendelkezése alapján használható fel.
Záró rendelkezések
64. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
65. § Hatályát veszti a Szakácsi Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2016.(VIII.25.) önkormányzati rendelet.
3. melléklet a 3/2018. (II. 15.) önkormányzati rendelethez26
Módosította a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2024. március 30. napjától.
Módosította a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2024. március 30. napjától.
Módosította a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2024. március 30. napjától.
Hatályát vesztette a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet értelmében.
Hatályát vesztette a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet értelmében.
Hatályát vesztette a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet értelmében.
Hatályát vesztette a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet értelmében.
Hatályát vesztette a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet értelmében.
Módosította a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2024. március 30. napjától.
Módosítva a 3/2019. (II. 19.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján, hatályos 2019. március 1. napjától.
Módosította a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2024. március 30. napjától.
Módosította a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2024. március 30. napjától.
Hatályát vesztette a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet értelmében.
Módosította a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2024. március 30. napjától.
Módosította a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2024. március 30. napjától.
Módosította a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2024. március 30. napjától.
Módosította a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2024. március 30. napjától.
Hatályát vesztette a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet értelmében.
Hatályát vesztette a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet értelmében.
Módosította a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2024. március 30. napjától.
Hatályát vesztette a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet értelmében.
Hatályát vesztette a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet értelmében.
Hatályát vesztette a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet értelmében.
Módosította a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2024. március 30. napjától.
Módosította a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2024. március 30. napjától.
Hatályát vesztette a 2/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelet értelmében.
Módosította a 108/2024. (X. 7.) önkormányzati határozat.
Módosította a 108/2024. (X. 7.) önkormányzati határozat.