Irota Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (II. 13.) önkormányzati rendeletének indokolása

az önkormányzat 2026. évi költségvetéséről

Hatályos: 2026. 02. 14

Irota Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2026. (II. 13.) önkormányzati rendeletének indokolása

2026.02.14.
az önkormányzat 2026. évi költségvetéséről
Végső előterjesztői indokolás
I.
Az Önkormányzat költségvetési politikájának fő vonásai
2026. évben
1. Stabilitás és egyensúlyi gazdálkodás
Az önkormányzat 2026-os költségvetési politikájának alapköve a működési egyensúly megőrzése. A tervezés során elsődleges szempont a kötelező feladatok (köznevelés, szociális ellátás, városüzemeltetés) zavartalan biztosítása. A gazdálkodás során a bevételek és kiadások összhangját úgy kell megteremteni, hogy a likviditás az év minden szakaszában biztosított legyen, elkerülve a külső működési célú finanszírozás igénybevételét.
2. Bérpolitikai intézkedések és humánerőforrás-megtartás
A 2026-os év kiemelt prioritása az önkormányzati szférában dolgozók megbecsülése:
- Illetményrendezés: A 2025. évi LXIX. törvény (2026-os költségvetési törvény) keretei között az önkormányzat élni kíván a saját forrásból biztosítható illetménykiegészítés lehetőségével a köztisztviselők esetében.
- Otthontámogatás: A 2026 januárjától elérhető, évi maximum 1 millió forintos közszolgálati otthontámogatás beépítése a juttatási rendszerbe a munkaerő megtartása érdekében.
3. Finanszírozási környezet és adóerő-képesség
A költségvetési politika alkalmazkodik a központi alrendszer változásaihoz:
- Szolidaritási hozzájárulás: Az önkormányzat kalkulál a szolidaritási hozzájárulás fizetési kötelezettségével, ugyanakkor figyelembe veszi az új szabályozást, amely szerint az 50 millió forint alatti számított hozzájárulás esetén mentesség érvényesíthető.
- Fajlagos támogatások: A hivatali működéshez kapcsolódó, megemelt (9 280 000 Ft/fő) fajlagos állami támogatások hatékony, célhoz kötött felhasználása.
4. Fejlesztési irányok és tartalékképzés
A beruházási politika fókuszában a már megkezdett projektek lezárása és az energetikai korszerűsítések állnak, amelyek hosszú távon csökkentik a fenntartási költségeket. Az előre nem látható kockázatok kezelésére az önkormányzat általános és céltartalékot különít el, garantálva a költségvetés tartós stabilitását.
II.
A költségvetés-politika céljai és keretei
1. A költségvetés-politika alapvető céljai
Az Önkormányzat 2026. évi gazdálkodásának legfőbb célkitűzései:
- A működési egyensúly fenntartása: Elsődleges cél a folyó kiadások saját bevételekből és állami normatívákból történő teljes körű fedezése, működési hiány tervezése nélkül.
- A közszolgáltatások színvonalának megőrzése: A kötelező önkormányzati feladatok (oktatás-nevelés, szociális étkeztetés, közvilágítás, hulladékgazdálkodás) zavartalan és biztonságos ellátása.
- Értékálló bérpolitika: A 2025. évi LI. törvény (költségvetési megalapozó törvény) szerinti bérrendezés végrehajtása, a szakemberhiány mérséklése érdekében.
- Energetikai racionalizálás: A 2026-os évben is folytatódik a dologi kiadások takarékos kezelése, különös tekintettel az intézményi energiahatékonysági intézkedésekre.
2. A gazdálkodás keretei
A 2026. évi költségvetés összeállításánál az alábbi korlátokat és paramétereket kell figyelembe venni:
- Jogszabályi keretek: A tervezés alapját a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvény előirányzatai és az államháztartási törvény (Áht.) szigorú előírásai adják.
- Finanszírozási korlát: Az önkormányzat a költségvetés tartós egyensúlyát hitelfelvétel és adósságot keletkeztető ügylet nélkül, vagy – fejlesztési célok esetén – a Kormány előzetes hozzájárulásával tervezi meg.
- Adópolitikai keretek: A helyi adóbevételek (építményadó, iparűzési adó) tervezésekor a gazdasági környezet reális növekedési kilátásait vesszük alapul, figyelembe véve az adóerő-képesség változását.
- Tartalékképzési kötelezettség: A költségvetés keretein belül kötelező az általános tartalék (a váratlan kiadásokra) és a céltartalék (meghatározott fejlesztési önrészre) elkülönítése, amely a biztonsági tartalék szerepét tölti be.
III.
A Kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslatban meghatározott források, az igénybevétel feltételei, jogszabályi keretei
A 2026. évi költségvetés tervezésekor a források igénybevétele és a jogszabályi keretek az alábbi, a Kormány által benyújtott és elfogadott 2026. évi központi költségvetési törvényen alapulnak:
1. A források igénybevételének jogszabályi keretei
A 2026. évi gazdálkodást meghatározó legfontosabb jogszabályok:
- Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény: Ez rögzíti a fajlagos támogatások összegét és a szolidaritási hozzájárulás mértékét [1].
- Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.): Meghatározza a költségvetés szerkezetét és a kötelezettségvállalás szabályait.
- 2025. évi LI. törvény: A költségvetést megalapozó törvény, amely rögzíti az önkormányzati köztisztviselők 2026-os illetményemelésének és a közszolgálati Irotaástámogatásnak a kereteit [1].
2. Meghatározott források és igénybevételük feltételei
A 2026-os évben az állami támogatások rendszere célzottabbá vált, az igénybevétel feltételei az alábbiak:
- Feladatfinanszírozási rendszer: A támogatás nem intézményi, hanem feladatalapú. A források igénybevételének feltétele a pontos, havi szintű adatszolgáltatás a Kincstár felé (pl. létszámadatok, ellátotti számok).
- Megemelt fajlagos támogatások: A hivatali működés támogatása 2026-ban jelentősen nőtt (9 280 000 Ft/fő), amelynek feltétele a hatékony, jogszabálykövető igazgatási tevékenység igazolása [1].
- Bérpolitikai források: Az önkormányzati tisztviselők 2026. januári illetményemeléséhez kapcsolódó források igénybevételének feltétele a helyi rendeletben rögzített új illetményalap vagy illetménykiegészítés alkalmazása [1].
- Közszolgálati Irotaástámogatás: Új forrásként jelenik meg az évi maximum 1 millió forintos támogatás, amely a hiányszakmákban dolgozó köztisztviselők Irotahatásának segítésére vehető igénybe, meghatározott feltételrendszer (pl. helyi kötelezettségvállalási idő) mellett [1].
3. A szolidaritási hozzájárulás új keretei
A források rendelkezésre állását alapvetően befolyásolja a nettó finanszírozás elve:
- A tehetősebb önkormányzatok forrásait elvonják (szolidaritási hozzájárulás), azonban 2026-tól fontos könnyítés, hogy 50 millió forintos értékhatár alatt a számított hozzájárulást nem kell megfizetni, így ez az összeg helyben maradó forrásként jelentkezik a költségvetésben [1].
„Az önkormányzat 2026. évi forrásait a központi költségvetési törvényben rögzített feladatmutatók és fajlagos összegek alapján terveztük meg. A források lehívásának feltétele a szigorú és naprakész adatszolgáltatás, valamint a bérpolitikai intézkedések törvényi előírásoknak megfelelő helyi végrehajtása.”
A Költségvetési törvényben kapott felhatalmazás alapján a normatív állami hozzájárulások önkormányzatok, és jogcímek közötti megosztását a Belügyminisztérium az általa üzemeltetett EBR42 rendszerben rögzíti.
IV.
Az önkormányzat költségvetésének előirányzatai
Az önkormányzat 2026. évi költségvetésének előirányzatai
A költségvetési rendelet tervezetének meghatározó eleme a bevételek és kiadások mérlegszerű szembeállítása, amely biztosítja a költségvetés főösszegét.
1. Költségvetési bevételek előirányzatai
A 2026. évi bevételi források az alábbi főbb csoportokból tevődnek össze:
- Működési célú támogatások államháztartáson belülről: Tartalmazza a központi költségvetésből származó feladatfinanszírozási összegeket, különös tekintettel a megemelt hivatali és bérpolitikai támogatásokra.
- Közhatalmi bevételek: A helyi adók (iparűzési adó, építményadó, magánszemélyek kommunális adója), bírságok és egyéb pótlékok tervezett összegei, az adóerő-képesség 2026-os várakozásai alapján.
- Működési bevételek: Intézményi térítési díjak, bérleti díjak és egyéb szolgáltatások ellenértéke.
- Felhalmozási bevételek: Ingatlanértékesítésből és az EU-s forrásokból (pl. TOP Plusz) származó bevételek.

Bevételi jogcím

A

B

Működési célú támogatások államháztartáson belülről (10+…+11+…+14)

32 689 301

Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása

15 720 763

Önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása

8 721 203

Önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása

2 270 000

Működési célú kvi támogatások és kiegészítő támogatások

1 700 000

Önkormányzat működési támogatásai (2+…+.9)

28 411 966

Egyéb működési célú támogatások bevételei

4 277 335

Közhatalmi bevételek (24+…+30)

820 000

Iparűzési adó

200 000

Idegenforgalmi adó

400 000

Egyéb adók

20 000

Kommunális adó

200 000

KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN: (1+16+23+31+43+49+54)

33 509 301

Maradvány igénybevétele (70 + 71)

3 879 636

Előző év költségvetési maradványának igénybevétele

3 879 636

FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN: (60 + 64+69+72+76+81+82)

3 879 636

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN: (59+83)

37 388 937
2. Költségvetési kiadások előirányzatai
A kiadási oldal prioritása a feladatellátás biztonsága és a 2026. évi bérrendezés:
- Személyi juttatások: A legjelentősebb tétel, amely tartalmazza a 2026. januári alkalmazotti illetményemelést és a közszolgálati lakástámogatás forrásait.
- Munkaadókat terhelő járulékok: A személyi juttatásokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó és egyéb közterhek.
- Dologi kiadások: Az intézmények üzemeltetési költségei (energia, karbantartás, készletbeszerzés), ahol a takarékosság és az energiahatékonyság alapkövetelmény.
- Ellátottak pénzbeli juttatásai: A helyi szociális rendelet alapján nyújtott települési támogatások keretei.
- Beruházások és felújítások: A 2026. évben megvalósuló fejlesztési célok nevesített előirányzatai, versenyképes járások program keretein belül.
3. Finanszírozási műveletek
- Az előirányzatok részét képezi az előző évi költségvetési maradvány igénybevétele, amely a likviditás megőrzésének és a fejlesztések önerejének alapvető forrása.
4. Tartalékok meghatározása
A költségvetés biztonságát az alábbi előirányzatok szolgálják:
- Általános tartalék: Az év közben felmerülő, előre nem látható feladatok fedezetére.
- Céltartalék: Meghatározott fejlesztési célok (pályázati önrészek) vagy jövőbeni kötelezettségvállalások (pl. célszervezeti kifizetések) elkülönített forrása.

Kiadási jogcímek

0

A

B

Működési költségvetés kiadásai (2+…+6)

35 929 149

Személyi juttatások

24 296 400

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

2 755 174

Dologi kiadások

4 207 575

Ellátottak pénzbeli juttatásai

1 230 000

Egyéb működési célú kiadások

3 440 000

Felhalmozási költségvetés kiadásai (23+25+27)

650 000

Beruházások

650 000

KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (1+22)

36 579 149

Belföldi finanszírozás kiadásai (49+ … + 52)

809 788

Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése

809 788

FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK ÖSSZESEN: (37+41+48+53+59+60)

809 788

KIADÁSOK ÖSSZESEN: (36.+61)

37 388 937
V.
Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai
1. Kötelező feladatok
1. Közszolgáltatások és városüzemeltetés
- Településfejlesztés és településrendezés: Az épített környezet aIrotaítása és védelme.
- Köztemetők fenntartása: A kegyeleti jogok biztosítása.
- Közvilágítás: A település közvilágítási hálózatának üzemeltetése.
- Helyi közutak kezelése: Utak, hidak, járdák karbantartása és felújítása.
- Közterületek tisztántartása: Zöldfelület-gazdálkodás, parkgondozás.
2. Intézményi és szociális feladatok
- Óvodai ellátás: Az óvodai neveléshez szükséges feltételek (épület, eszközök, személyzet) biztosítása.
- Szociális szolgáltatások: Alapszolgáltatások biztosítása (pl. étkeztetés, házi segítségnyújtás, család- és gyermekjóléti szolgálat).
- Egészségügyi alapellátás: Háziorvosi, fogorvosi körzetek kiaIrotaítása, az ügyeleti ellátáshoz és a védőnői szolgálathoz való hozzáférés segítése.
3. Igazgatási és védelmi feladatok
- Hivatali működés: Az önkormányzati hivatal fenntartása a döntés-előkészítő és végrehajtó feladatokhoz.
- Közbiztonság: Közreműködés a helyi közrend és közbiztonság fenntartásában (pl. mezőőri szolgálat, közterület-felügyelet).
- Katasztrófavédelem és vízkárelhárítás: Védekezés a helyi vízkárok ellen (belvízrendezés, árokrendszerek tisztítása).
4. Környezet- és természetvédelem
- Hulladékgazdálkodás: Közreműködés a hulladékszállítási közszolgáltatás megszervezésében.
- Vízi közművek: Az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés infrastruktúrájának biztosítása (amennyiben nem állami feladat).
Az Önkormányzat a 2026. évi költségvetését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező feladatok maradéktalan ellátására fókuszálva állította össze, prioritásként kezelve a lakosság alapvető életfeltételeit biztosító közszolgáltatásokat.
2. Önként vállalt feladatok
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) alapján az önként vállalt feladatok ellátásának két fő korlátja van:
1. Nem veszélyeztetheti a kötelező feladatokat: Csak akkor vállalható, ha a kötelező feladatok ellátásához szükséges források már maradéktalanul biztosítottak.
2. Saját bevételből finanszírozandó: Jellemzően az önkormányzat saját bevételei (pl. helyi adók) vagy maradványa fedezhetik, mivel a központi normatívák csak a kötelező feladatokhoz járnak.
- Szociális és ösztöndíj jellegű támogatások:
- Bursa Hungarica vagy Arany János ösztöndíjrendszerben való részvétel.
- Helyi kiegészítő Irotahatási vagy gyógyszertámogatások.
- Szociális célú tűzifa juttatása (amennyiben nem pályázati forrásból történik).
- Közösségi és kulturális célok:
- Helyi civil szervezetek, sportegyesületek és egyházak támogatása.
- Települési rendezvények, falunapok, ünnepek szervezése.
- Helyi lap (újság) vagy televízió fenntartása.
- Fejlesztési és környezetvédelmi célok:
- A törvényi minimumot meghaladó parlagfű-mentesítés vagy rágcsálóirtás.
- Zaj- és rezgésvédelmi feladatok.
- Térfigyelő kamerarendszer bővítése a közbiztonság érdekében.
Az Önkormányzat a 2026. évi költségvetésében az önként vállalt feladatok mértékét a kötelező feladatellátás sérelme nélkül, a saját bevételek és a tervezett maradvány terhére állapította meg. E feladatok elsősorban a helyi közösség megtartó erejét, a szociális biztonság növelését és a települési kulturális élet gazdagítását szolgálják.
3. Államigazgatási feladatok
Ezek olyan hatósági hatáskörök, amelyeket a törvény nem az önkormányzatnak, hanem a jegyzőnek (ritkábban a polgármesternek vagy a hivatal ügyintézőjének) delegál.
Az államigazgatási feladatok lényege 2026-ban
A 2026. évi költségvetés tervezésekor fontos rögzíteni, hogy ezeket a feladatokat az Közös önkormányzati hivatal apparátusa látja el, de tartalmukat tekintve állami funkciók.
Legfontosabb államigazgatási feladatkörök:
- Anyakönyvi ügyek: Születések, házasságkötések, halálesetek regisztrálása és okiratok kiállítása.
- Hagyatéki eljárás: A hagyatéki leltár felvétele és az eljárás előkészítése.
- Birtokvédelmi ügyek: A jegyző hatáskörébe tartozó gyorsított birtokvédelmi eljárások lefolytatása.
- Adó- és értékbizonyítványok: Ingatlanokkal kapcsolatos hatósági bizonyítványok kiállítása.
- Kereskedelmi és telepengedélyezés: Üzletek működésének engedélyezése, bejelentések nyilvántartása.
- Szociális és gyámügyi feladatok: Bizonyos állami támogatásokra való jogosultság megállapítása (amennyiben nem a kormányhivatalhoz tartozik).
Finanszírozási keretek 2026-ban
A központi költségvetés nem külön-külön finanszírozza ezeket az ügyeket, hanem az önkormányzati hivatal működéséhez nyújtott támogatáson keresztül.
- Megemelt támogatás: 2026-ban a 10 000 lakos alatti településeknél a hivatali támogatás fajlagos összege 9 280 000 Ft/főre emelkedett, amely fedezi ezen államigazgatási feladatok személyi és dologi költségeit is.
- Digitális ügyintézés: 2026-tól kiemelt követelmény az államigazgatási ügyekben az ASP rendszer és a digitális aláírás (AVDH) fokozott használata a hatékonyság növelése érdekében.
4.Közfoglalkoztatási feladatok
A közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény alapján a közmunkásokkal végzett feladat lehet:
1. Kötelező feladathoz kapcsolódó: Ha a közfoglalkoztatottak olyan munkát végeznek, amely az Mötv. szerint kötelező önkormányzati feladat (pl. közutak karbantartása, közterületek tisztántartása, illegális hulladéklerakók felszámolása).
2. Önként vállalt feladathoz kapcsolódó: Ha a tevékenység a helyi közösségi célokat szolgálja, de nem kötelező (pl. helyi mezőgazdasági mintaprogramok, értékteremtő helyi fejlesztések).
Fontos szempontok a 2026-os tervezéshez:
- Finanszírozás: A 2026. évi központi költségvetés a bérköltség és a járulékok jelentős részét (akár 100%-át) támogatásként biztosítja, de a dologi költségekhez (szerszámok, védőruha) és az irányításhoz szükséges forrást az önkormányzatnak kell beterveznie.
- Bérek: A 2026-os tervezésnél figyelembe kell venni a megemelt közmunkabéreket (bruttó 146 740 Ft/hó alapbér és 179 300 Ft/hó garantált bér).
- Szigorodó szabályok: 2026-tól a Kormány szigorította a közfoglalkoztatásban való részvétel feltételeit, hangsúlyozva a versenyszférába való átlépést, ami az önkormányzati létszámkeretek változását vonhatja maga után.
Az Önkormányzat a 2026. évi közfoglalkoztatási programjait a kötelező feladatok (közterület-karbantartás, belvízvédelem) hatékonyabb ellátása mentén tervezi meg, biztosítva a programokhoz szükséges – központi támogatáson felüli – dologi és szervezési önerőt.
VI.
A költségvetési hiány finanszírozása és az önkormányzat költségvetési adósság törlesztése
A költségvetési hiány összegét a 2025 évi pénzmaradványból egészíti ki az önkormányzat, mely finanszírozási bevétel. Az Önkormányzat adósságállománnyal nem rendelkezik.
VII.
A Stabilitási tv. alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételek és adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeknek a költségvetési évet követő három évre várható összege.
Az Önkormányzat a Stabilitási tv. és a 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásait figyelembe véve meghatározta a 2026–2029-es időszakra várható saját bevételeit, valamint a fennálló vagy tervezett adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeit.
Saját bevételnek minősülnek különösen:
- A helyi adók (iparűzési adó, építményadó, kommunális adó).
- Az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek (bérleti díjak, osztalék).
- Az átvett pénzeszközök és az értékesítési bevételek.
- A fizetett kamatok és egyéb sajátos bevételek.
Adósságot keletkeztető ügyletek:
Az Önkormányzat a költségvetési egyensúlyt elsősorban saját forrásból és támogatásokból biztosítja. Amennyiben hitelfelvétel válik szükségessé (pl. fejlesztési célú önerő biztosítása), az a Kormány előzetes hozzájárulásával, a Stabilitási tv. korlátjainak betartásával történhet.
Az adósságot keletkeztető ügyletek éves mértéke nem haladhatja meg az adott évi saját bevételek 50%-át. A 2026. évi költségvetés tervezésekor az óvatosság elve alapján terveztük 3 éves kihatással a bevételeket, de adósságot keletkeztető ügylettel nem terveztünk.
Irota Község Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek bemutatása
Forintban!

MEGNEVEZÉS

Sor-szám

Saját bevétel és adósságot keletkeztető ügyletből eredő fizetési kötelezettség összegei

ÖSSZESEN
F=(C+D+E)

2027.

2028.

2029.

A

B

C

D

E

F

Helyi adóból és a települési adóból származó bevétel

01

1.000.000

1.050.000

1.100.000

3.150.000

Az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel

02

Osztalék, koncessziós díj és hozambevétel

03

Tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel

04

Bírság-, pótlék- és díjbevétel

05

Kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos megtérülés

06

Saját bevételek (01+… .+06)

07

1.000.000

1.050.000

1.100.000

3.150.000

Saját bevételek (07 sor) 50%-a

08

500.000

525.000

550.000

1.575.000

Hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás,
átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása

09

A számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.)
szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára

10

Váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás
napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke

11

[1]a jogszabályban meghatározott pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

12

A visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött
adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár

13

A szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt
nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték

14

hitelintézetek által, származékos műveletek
különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege

15

Fizetési kötelezettség (09+…+15)

16

0

0

0

0

Fizetési kötelezettséggel csökkentett saját bevétel (08-16)

17

500.000

525.000

550.000

1.575.000
VIII.
Az Áht. 24. § (4) bekezdés a)-d) pontjai által előírt mérlegek, kimutatások indokolása, ami tartalmazza
BEVÉTELEK

Működési célú támogatások államháztartáson belülről (10+…+11+…+14)

32 689 301

Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása

15 720 763

Önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása

8 721 203

Önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása

2 270 000

Működési célú kvi támogatások és kiegészítő támogatások

1 700 000

Önkormányzat működési támogatásai (2+…+.9)

28 411 966

Egyéb működési célú támogatások bevételei

4 277 335
A működési célú támogatások között az alábbi Költségvetési támogatásokra jogosult az Önkormányzat, melynek összege 28.411.966,-Ft 2026 évben.

1.1.2..

Településüzemeltetés zöldterület

764 400

1.1.3..

Településüzemeltetés közvilágítás

992 000

1.1.5..

Településüzemeltetés közutak

980 000

1.1.6..

Egyéb Önkormányzati feladatok támogatása

6 600 000

1.1..4.

Polgármesteri illetményhez nyújtott támogatás

6 384 363

1.3..1.

A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása

1 783 000

1.3.2.5.1.1..

Falugondnoki szolgáltatás működtetése

6 759 000

1.3.2.5.1.2..

Falugondnoki szolgáltatás kiegészítő támogatása

179 203

1.5..2.

Települési önkormányzatok kulturális feladatok támogatása

2 270 000

Rendkívüli támogatás REKI

1 700 000
Továbbá egyéb működési támogatások soron tervezzük a megkötött közfoglalkoztatási szerződések alapján a közfoglalkoztatási programok támogatási bevételeit, a NEAK által nyújtott egészségügyi ellátás finanszírozását, valamint a kötelező sorokon nem tervezhető szociális ágazati pótlék bevételeit (mivel ezen összeg nem fix, hanem a ledolgozott napoknak megfelelően érkezik az Önkormányzathoz az állami támogatással havonta), és a társtelepülések háziorvosi ellátáshoz feladatellátási szerződésben foglalt hozzájárulását, 185.926.795,-Ft összegben.
A közhatalmi bevételek között a helyi adók szerepelnek.

Közhatalmi bevételek (24+…+30)

820 000

Iparűzési adó

200 000

Idegenforgalmi adó

400 000

Egyéb adók

20 000

Kommunális adó

200 000
A helyi adókat a 2025 évi befolyt adóbevételek alapján terveztük, nem a kivetések képezték a számítások alapját. Ennek oka, hogy a pénzügyileg nem realizálódó bevételekre kiadást tervezni nem tudunk. Ezért a tény adatokra hagyatkoztunk, és a költségvetés módosításakor szigorú nyomon követéssel ezen összegeket az adókötelezettek pénzügyi teljesítései alapján módosítani szükséges.
A finanszírozási bevételek között kell kimutatni az előző évi költségvetésimaradvány összegét. Az Önkormányzat esetében jelenleg ez az összeg a pénzmaradvány összegét takarja 3 879 636,-Ft összegben. A költségvetés tervezésekor a tényleges kötelezettséggel terhelt, és szabad pénzmaradvány pontos összege a zárszámadás elkészítéséig nem áll rendelkezésre. Viszont a 2025. december 31-én fennálló pénzállomány a bankszámlákon, és a pénztárban adott volt.
A 2026 évi költségvetés bevételi mérlegfőösszege mindösszesen 37 388 937,-Ft.
KIADÁSOK

Kiadási jogcímek

forintban

A

B

Működési költségvetés kiadásai (2+…+6)

35 929 149

Személyi juttatások

24 296 400

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

2 755 174

Dologi kiadások

4 207 575

Ellátottak pénzbeli juttatásai

1 230 000

Egyéb működési célú kiadások

3 440 000

Felhalmozási költségvetés kiadásai (23+25+27)

650 000

Beruházások

650 000

KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (1+22)

36 579 149

Belföldi finanszírozás kiadásai (49+ … + 52)

809 788

Államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése

809 788

FINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK ÖSSZESEN: (37+41+48+53+59+60)

809 788

KIADÁSOK ÖSSZESEN: (36.+61)

37 388 937
A személyi juttatások között kerül kimutatásra az Önkormányzatnál foglalkoztatott közalkalmazottak, munka törvényköve alapján foglalkoztatott dolgozók, a közfoglalkoztatottak, a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak munkabére, díja, egyéb személyi juttatásai.
A munkaadókat terhelő járulékok soron a személyi juttatásokat terhelő szociális hozzájárulási adót kell kimutatni.
A dologi kiadások között kerül kimutatásra a villany, gáz és vízdíjak összessége. Biztosítási díjak, vásárolt üzemanyag, informatikai díjak, telefonköltség, fénymásoló bérleti díj, közkifolyók díja, szociális tűzifa szállítási díja, bankköltségek, minden egyéb nem kiemelt dologi költséget.
Az ellátottak pénzbeli juttatásai soron kell kimutatni a szociális rendeletben meghatározott juttatásokat.
Egyéb működési célú kiadások között került kimutatásra a 2023 évi falugondnoki támogatás visszafizetését terhelő kamat összege, és a Lak Községi Önkormányzat részére fizetendő házi orvosi ellátás hozzájárulása.
A beruházások és felújítások a 6-7 mellékletben kerültek kimutatásra.
Az államháztartáson belüli megelőlegezések visszafizetése egy kötelezően tervezendő pénzforgalom nélküli tétel. Ez az összeg 2025 december hóban került átutalásra az önkormányzat számára a 2026 évi megállapított állami támogatások éves összegének 4%-a. Ennek célja, hogy 2026 év elején az Önkormányzatnak ne legyenek likviditási problémái a bérek kifizetése kapcsán. De mivel ez az összeg a 2026-os évben kerül elszámolásra az állami támogatások között, ezért annak érdekében, hogy ne legyen dupla bevételi forrás, ezért a visszafizetést is tervezni szükséges.
Az államháztartáson belüli megelőlegezés egy speciális likviditási eszköz, amely az önkormányzatok átmeneti forráshiányának kezelésére szolgál. Ez nem végleges forrás, hanem egy rövid távú kötelmi tétel.
A 2026 évi költségvetés kiadási mérlegfőösszege mindösszesen 37 388 937,-Ft.
Az előterjesztés mellékleteit képezik az Áht. 24. § (4) bekezdése szerinti kötelező mérlegek, kimutatások és a gördülő tervezés táblái.
IX.
Hatásvizsgálat
jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § alapján
Irota Község Önkormányzata 2026. évi költségvetési rendelet-tervezetéhez
1. Jogszabályi háttér és a jogalkotás szükségessége
- A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 17. §-a, valamint a 61/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben rögzített módszertani elvek alapján a hatásvizsgálat elvégzése kötelező.
- Jogalkotási kötelezettség: A rendelet megalkotása a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. §-án, valamint az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényen (Áht.) alapuló kógens (kötelező) feladat.
- Jogszabályi összhang: A tervezet megfelel a központi költségvetési előírásoknak és a jogszabályszerkesztés szakmai követelményeinek.
- Dereguláció: A rendelet hatálybalépésével a 2025. évi költségvetési rendelet hatályát veszti, így a szabályozás nem okoz párhuzamosságot a helyi jogrendben. Jogharmonizációs kötelezettséget (EU-s jog) nem érint.
2. Társadalmi, gazdasági és költségvetési hatások
- Társadalmi hatások: A rendelet biztosítja Irota község Irotaossága számára a közszolgáltatások (közvilágítás, temetőfenntartás, hulladékgazdálkodás koordinálása) zavartalanságát. Fenntartja a helyi szociális biztonsági hálót és a közösségi programok finanszírozását.
- Gazdasági hatások: Az önkormányzat stabil fizetőképességének megőrzése bizalmat épít a helyi vállalkozások körében. A tervezett karbantartási munkák ösztönzőleg hatnak a térségi gazdasági szereplőkre.
- Költségvetési hatások: A rendelet rögzíti a 2026. évi állami normatívák, a helyi adóbevételek és az egyéb források optimális felhasználását, biztosítva az intézményi és hivatali működés egyensúlyát.
3. Környezeti és egészségi következmények
- Környezeti hatások: A költségvetés forrást biztosít a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek karbantartására és a közterületi zöldfelületek gondozására, javítva a településkép és a környezet állapotát.
- Egészségi hatások: Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi és védőnői szolgálat) dologi feltételeinek biztosítása közvetlenül hozzájárul a Irotaosság egészségmegőrzéséhez.
4. Adminisztratív terhek befolyásolása
- A rendelet a Irotaosság és a gazdálkodó szervezetek számára többlet adminisztrációs kötelezettséget nem keletkeztet. A Irota Község Önkormányzata számára a végrehajtás a jogszabályban rögzített munkamenet része, az ASP rendszer alkalmazásával.
5. Személyi, szervezeti és tárgyi feltételek
- A rendelet végrehajtásához szükséges személyi állomány és szervezeti keretek a Községi Önkormányzatnál rendelkezésre állnak. A tárgyi és informatikai feltételek a feladatok ellátásához adottak.
6. A jogszabály elmaradásának várható következményei
- A költségvetési rendelet megalkotásának hiányában az állami támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül, a település működése jogellenessé válik, és a Kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárást indít az önkormányzattal szemben.
Záró nyilatkozat:

A hatásvizsgálat során a 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 1. melléklete szerinti szempontrendszer figyelembevételével került megállapításra, hogy a rendelet megalkotása szükséges és megalapozott.