Radostyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (III. 5.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2013. 03. 06Radostyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (III. 5.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Radostyán Község Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Radostyán Község Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő:
a) ingó és ingatlan vagyonra,
b) vagyoni értékű jogokra,
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, kárpótlási jegyekre, illetve közhasznú
társágban és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető részesedésekre.
(2) A rendelet hatálya csak abban az esetben terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
Az önkormányzat vagyona
2. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bekezdésében meghatározott vagyon.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon részletezését a jogszabályi előírásoknak megfelelően készített leltárak tartalmazzák.
(3) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.
(4) Az önkormányzati üzleti vagyon körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak. Az önkormányzat üzleti vagyona körébe tartozó vagyonelemek részletezését az ezen vagyont működtetők által, a jogszabályi előírásoknak megfelelően készített leltárak tartalmazzák.
(5) Ha a vagyontárgy (1)–(3) bekezdés szerinti rendeltetési célja megváltozik és a korlátozásának a fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, a Képviselő-testület a vagyontárgy rendeltetési céljának módosításával a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyoni körből határozatával korlátozottan forgalomképesnek vagy forgalomképesnek nyilvánítja.
Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása
3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Parasznyai Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván.
(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.
(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,
b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken tartja nyilván.
(5) Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell állapítani:
a) ingatlan vagyonának értékét –kivéve a mezőgazdasági ingatlanok- a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben vagy 1 évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken,
b) az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken,
c) értékpapír esetén a piaci érték alapján.
(6) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – a jegyző gondoskodik.
(7) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.
A tulajdonosi jogok gyakorlása
4. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
(2) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
(3) A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele – így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, - a polgármester hatáskörébe tartozik.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon kívül a Képviselő-testület egyes tulajdonosi feladat és hatásköreit a polgármesterre ruházhatja át.
Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése
5. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen, vagy használatát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - ingyenesen vagy kedvezményesen lehet átruházni
a) ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén,
b) az egyházak - elsősorban az 1991. évi XXXII. törvény végrehajtásának elősegítése céljából - és más társadalmi szervezetek részére, valamint
c) más Önkormányzat részére feladat- és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán,
d) önkormányzat költségvetési szerve részére,
e) gazdálkodó szervezet részére, községpolitikai szempontból jelentős beruházás megvalósítása érdekében.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről és önkormányzati vagyon átruházásáról a képviselő-testület határoz.
Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
6. § (1) Az önkormányzat követeléseiről:
a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában a képviselő-testület,
b) a munkavállalókkal szembeni követelésekről a polgármester mondhat le.
(2) A követelésről csak akkor lehet lemondani, amennyiben:
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés elévülési időn belüli behajthatóságára;
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét megközelítő költségekkel járna;
d) a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az előző pontokban foglaltakat - csődegyezségi megállapodást kötöttek;
e) a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel – és ez bizonyított.
(3) A polgármester az (1) bekezdés szerint hozott döntéseiről az éves költségvetési beszámolóban tájékoztatja a képviselő-testületet.
(4) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.
A vagyon kezelése, hasznosítása, értékesítése
7. § (1) A képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető nem határoz meg.
(2) Képviselő-testület döntése, illetve törvény alapján ingyenes használatba adott ingatlan vagyon adatait a 1. melléklet tartalmazza.
(3) Radostyán Község Önkormányzat szennyvízhálózatának üzemeltetését az Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Zrt. látja el.
(4) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek (beleértve a polgármesteri hivatalt), az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok, önkormányzati vállalatok, illetve részben önkormányzati vagyont működtető gazdasági társaságok útján történik saját használat, bérbeadás, gazdasági társaságba, illetve vállalkozásba történő tőkebevitel, illetve elidegenítés formájában.
(5) A törzsvagyon használati jogát azok az intézmények gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban közfeladatot teljesítenek, vagy azok, akiket a Képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít.
(6) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont hasznosítani, tulajdonjogát átruházni versenyeztetés nélkül akkor lehet, ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el:
a) ingó vagyon esetén az 1.000.000-Ft-ot,
b) ingatlan vagyon esetén a 3.000.000- Ft-ot,
c) vagyoni értékű jog esetén az 1.000.000-Ft-ot
(7) A versenyeztetés nyilvános pályázati eljárás útján valósul meg, amely szabályait a 2. melléklet tartalmazza.
(8) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik
a) az 500. 000.-Ft feletti vagyontárgy vásárlása,
b) a 3.000.000,-Ft alatti vagyon értékesítése.
(9) Az ingó vagyontárgyak forgalmi értéke szerint a döntés:
a) 200 ezer Ft egyedi nettó értékhatárig a használó intézmény vezetője,
b) 200-500 ezer Ft egyedi nettó értékhatárig a polgármester,
hatáskörébe tartozik.
Mezőgazdasági ingatlan hasznosítása, értékesítése
8. § (1) Mezőgazdasági ingatlanok hasznosítása elsősorban haszonbérbe adással történhet.
(2) A bérleti díj mértékét a Képviselő-testület állapítja meg.
(3) Mezőgazdasági ingatlan a Képviselő-testület egyedi döntése alapján adható el az általa meghatározott eladási áron, amely során a 3. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérhet.
Záró rendelkezések
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a az önkormányzati vagyonról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 13/2004. (VII.09.) önkormányzati rendelet.
(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.