Radostyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (VII. 26.) önkormányzati rendelete

a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről,a település tisztaságáról

Hatályos: 2023. 07. 28

Radostyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (VII. 26.) önkormányzati rendelete

a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről,a település tisztaságáról

2023.07.28.

Radostyán Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésben meghatározott feladatköreiben eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdésére, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel, Radostyán község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, a helyi körülményeket figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja, hogy Radostyán község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze:

a) meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, a községrendezési, közlekedésbiztonsági szempontokra;

b) megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének a módját;

c) szabályozza az engedély nélkül tárolt, üzemképtelen járművekkel kapcsolatos eljárást.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetve magatartástól tartózkodni.

(4) Nem terjed ki a rendelet hatálya a szilárd hulladék kezelésével, szállításával összefüggő tevékenységre, valamint a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

2. § A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával –mindenki ingyenesen használhatja.

II. Fejezet

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. § (1) A község területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés lehető legrövidebb időn belüli megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó-eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése. A ténylegesen használó, illetve a tulajdonos kötelessége a belterületi burkolt és burkolatlan utak, a járda mellett növő gaz kiirtása, a füves rész kaszálása, az árokból a hordalék kitakarítása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése. Ugyancsak köteles a használó, a járda mellé ültetett gyümölcsfákat legallyazni és megfelelően gondozni a gyalogos és a közúti közlekedés zavartalansága érdekében. E munkák során keletkező hulladék (szemét) az úttesten, illetve közterületen nem helyezhető el.

(7) Ingatlan előtti közterületre fát/bokrot ültetni csak előzetes engedéllyel lehet. A már meglévő növényzet gondozása a telek tulajdonosának, használójának a kötelessége. Közterületi munkálatok miatt az önkormányzat előzetes felszólítás után eltávolíthatja ezen növényeket.

(8) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt stb.) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(9) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(10) A járdák tisztítását folyamatosan el kell végezni. Ott, ahol járda nincs, a tisztántartási kötelezettség szempontjából az ingatlan előtt lévő 1 méter széles területsávot kell járdának tekinteni a belterületen.

(11) Balesetveszély elhárítása érdekében Radostyán Község Önkormányzata kényszereltakarítást végeztethet a tulajdonos vagy használó költségére.

4. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.

(4) Bármilyen jellegű műtárgy (szikla, autógumi, pózna, virágtartó stb.), vagy növényzet elhelyezése az úttest széle és az árok közötti területen, árok hiányában az úttest szélétől mért 1,5 méter távolságon belül tilos.

5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék-anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetve meg kell tisztítani.

(5) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen és a tárolást úgy kell megoldani, hogy az utcafront felől ne legyen látható, a településképet ne rontsa.

(6) Tilos közútra – ideértve az önkormányzati bel- és külterületi utakat is -, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni.

6. § (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

8. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

9. § A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos, ugyanezen a területen állatot legeltetni tilos.

10. § (1) Közterületen –kivéve közterületen tartott községi rendezvényeken, valamint minden év december 31. és január 1. napján- szeszes ital fogyasztása TILOS.

(2) Úttestet, járdát, egyéb közterületet bármiféle szeméttel (szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel) beszennyezni TILOS.

(3) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(4) Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, megrongálja köteles annak megtisztításáról, helyreállításáról azonnal gondoskodni.

(5) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(6) Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

(7) Eb, macska, baromfi, továbbá háromhetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú tetemét legalább 80-100 cm földtakarással, évente legfeljebb 50 kg tömegig az állattartó a saját telkén eláshatja. A felsoroltnál nagyobb testtömegű állatok tetemét engedélyezett állati hulladék-gyűjtő helyre, gyepmesteri/ebrendészeti telepre kell szállítania. Amennyiben a tulajdonos ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az állati hulla elszállításáról, ártalmatlanításáról az állat tulajdonosának költségére az önkormányzat gondoskodik. Ha a tulajdonos ismeretlen, az ártalmatlanná tételről az önkormányzat saját költségére köteles gondoskodni.

11. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(2) Alkalmi jelleggel – engedéllyel-igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

(3) Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

12. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetve kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről — előzetes bejelentés alapján az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

13. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

a) a gyalogos közlekedési útvonalon,

b) az útkereszteződésben,

c) az úttorkolatban,

d) a kapubejárat elé, annak szélességében,

e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

f) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

(3) A járdáról a havat hóesés után azonnal el kell takarítani.

III. Fejezet

A hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása

14. § (1) A köztisztasági közszolgáltatást, a hulladékszállítást, az ingatlanok használója köteles igénybe venni és erre vonatkozó szerződést kötni a közszolgáltatóval.

(2) Közterületen hulladékot gyűjteni/tárolni tilos. A hulladékgyűjtő edényzet az elszállítást megelőző napon helyezhető ki, majd a közterületről haladéktalanul el kell távolítani.

(3) Az ingatlan használója, illetve tulajdonosa a háztartási hulladékot köteles közszolgáltatáshoz rendszeresített hulladékgyűjtő edénybe (kukába) az ingatlan előtt elhelyezni, oly módon, hogy az elszállítható legyen.

(4) A szemétgyűjtő edény és műanyag zsák beszerzése, pótlása, javítása, tisztán tartása, fertőtlenítése a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.

(5) Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végző szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(6) A rendszeres szemétszállításba be nem kapcsolt területeken keletkezett háztartási hulladék környezetvédelmet nem sértő elszállítása, illetve ártalmatlanítása az ingatlan tulajdonosának (használójának) a feladata.

(7) Akinél rothadó vagy bűzös szemét, hulladék keletkezik, annak elszállításáról es megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodnia kell.

IV. Fejezet

Lakás és egyéb tartózkodásra szolgáló épületek tisztántartása

15. § (1) Lakásra és tartózkodásra szolgáló épületek közösen vagy idegenek által is használt részeinek (udvar, kapubejáró, folyosó, terasz, illemhely előtere stb.) tisztántartásáról az épület tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni.

(2) A lakás, vagy lakás céljára használt helyiség úgyszintén az ehhez tartozó mellékhelyiségek (konyha, fürdőszoba, illemhely, pince stb.) tisztántartásáról — rendszeres takarításáról, szemét eltávolításáról, valamint a lakásban esetleg előforduló rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról a lakás bérlője, tulajdonosa (használója) köteles gondoskodni.

(3) Ha alaposan feltehető, hogy a (2) bekezdésben említett valamely helyiség tisztántartása nem megfelelő, s az a közegészségügyet veszélyezteti, Radostyán Község Önkormányzata köteles a tisztiorvosnak bejelentést tenni a szükséges intézkedés megtétele céljából.

WC-k (árnyékszékek, illemhelyek) szennyvizek

16. § (1) Minden huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló épülethez, valamint minden olyan területen, ahol tömegforgalom bonyolódik le, vendéglátó szórakozóhelyek, forgalmas közterületek - elegendő számú illemhelyet (vizeldét) is kell létesíteni.

(2) Illemhely létesítéséről az épület, intézmény, üzem tulajdonosa (fenntartója), közterületen pedig Radostyán Község Önkormányzata gondoskodik. Illemhely létesítése építési engedély köteles.

(3) A közintézményekben, vendéglátó-, szórakozóhelyeken és minden más nagyobb tömeg befogadására alkalmas nyilvános helyen az illemhelyek tisztántartására fokozott gondot kell fordítani. Vízöblítéses illemhelyek előterében folyóvizes kézmosó berendezés felszerelése mellett WC-papír, szappan, kéztörlő biztosítása szükséges.

(4) Az illemhelyek, latrinák úrgödrét a szükséghez képest ki kell üríteni, és tartalmát el kell szállítani.

Kút tisztántartása

17. § (1) Ivóvizet szolgáltató kút, közkifolyó környékét úgy kell kiképezni, hogy az elcsurgó víz a kútba, illetve a forrásba vissza ne folyhasson. Az elcsurgó víz elvezetéséről a kút fenntartójának kell gondoskodni. Az ivóvizet szolgáltató kút fenntartójának kell gondoskodni az elcsurgó víz elvezetéséről. Az ivóvizet szolgáltató kút, közkifolyó környékén mosakodni, gépjárművet mosni, állatokat itatni, vagy más, környezetet szennyező tevékenységet folytatni tilos.

(2) Ásott kútba csapadéklevet vagy szennyvizet vezetni tilos.

(3) Az ivásra alkalmatlan szennyezett, fertőzött vizet szolgáltató közhasználatú kutat a Polgármesteri Hivatalnak a (közegészségügyi és járványügyi felügyelő véleményével egyezően) „nem ivóvíz” feliratú táblával kell ellátni.

(4) Az ásott- és fúrt kutakból kitermelt víz ivóvízként csak negatív vízminta eredmény megléte esetén fogyaszthatók.

Egészségre ártalmas, káros rovarok, rágcsálók irtása

18. § (1) Minden üzemi, gazdasági és lakóépület használója köteles az ingatlan területén a legyek, rovarok irtásának végrehajtásáról és elszaporodásának megelőzéséről saját költségén gondoskodni, különös tekintettel a trágya- és szemétdombokra, tároló helyekre és állattartó épületekre.

(2) Radostyán Község Önkormányzata szükség esetén általános légy- és rovarirtást rendelhet el. A légyirtó (permetező, porozó anyag) beszerzéséről és alkalmazásáról az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen gondoskodni, évente legalább egyszer.

(3) A rágcsálók, egerek, patkányok stb. elszaporodásának megakadályozása a lakosság kötelessége. A rágcsálók nagymérvű elszaporodását vagy tömeges elhullását az ingatlan tulajdonos (használója), illetve az ilyen körülményt észlelő lakosok a Polgármesteri Hivatalnak kötelesek bejelenteni.

(4) A rágcsálók nagyfokú elszaporodása esetén Radostyán Község Önkormányzata általános nagytakarítást és rágcsálóirtást rendelhet el.

(5) A szúnyogtenyészhelyek megszüntetése (belvizek, tócsák, vízpangások levezettetése) a közterületen Radostyán Község Önkormányzata által megbízott, egyéb ingatlanokon pedig az ingatlan tulajdonosa (használója) kötelessége.

A levegő tisztaságának védelme, valamint a tűz gyújtás és égetés helyi szabályai

19. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) avar és kerti hulladék: a lehullott lomb, fű, szár, levél, kaszálék, metszési hulladék, gaz-és egyéb növényi maradványok

b) külterület: a település közigazgatási területén belül a belterületnek nem minősülő mezőgazdasági, erdőművelési, vízgazdálkodási, vagy művelés alatt nem álló természet közeli része

c) belterület: lakott övezet, ideértve a zártkerti ingatlanokat is

(2) A kerti hulladék ártalmatlanításáról lehetőleg újra hasznosítással és komposztálással kell gondoskodni.

(3) Belterületen a kerti hulladék égetése tilos.

(4) A külterületi tűzgyújtás és égetés szabályait az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szabályozza.

(5) A levegőtisztaság-védelmi helyi feladatok ellátása tekintetében az ide vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

V. Fejezet

Közterület-használat engedélyezése, a közterület igénybevétele

20. § (1) A közterületek rendeltetéstől eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges.

(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, hirdető-berendezés, cég- és címtábla elhelyezésére,

b) mobil elárusító fülke, pavilon ideiglenes elhelyezésére,

c) szobor, emlékmű és köztárgyak elhelyezésére,

d) önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezésére,

e) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

f) alkalmi és mozgóárusításra,

g) kiállítás, alkalmi vásár céljára,

h) vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,

21. § Nem kell közterület-használati engedély:

a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban, a közút (járda) területének elfoglalásához,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek, további közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, illetve lerakásához, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza.

22. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani. Az engedély megadása a polgármester hatáskörébe tartozik. A döntés meghozatalára az önkormányzati hatósági ügyben vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az engedély

a) ideiglenes jelleggel, meghatározott idő elteltéig,

b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetve

c) a visszavonásig adható meg.

(3) Élelmiszer utcai árusítására közterület-használati engedélyt csak idényjelleggel, meghatározott idő elteltéig lehet kiadni.

(4) A határozott időre szóló közterület-használat legrövidebb időtartama 1 nap, kérelemre többször meghosszabbítható.

(5) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

23. § (1) Nem adható közterület-használati engedély:

a) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására,

b) eseti rendezvények kivételével szeszes ital árusítására, szexuális áruk forgalmazására, cirkusz és mutatványos tevékenység céljára,

c) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, vontató munkagép, pótkocsi, 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton, közterületen való tárolására,

d) a lakosság nyugalmát erősen zavaró vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére.

(2) Csak az illetékes szakhatóság előzetes hozzájárulásával adható közterület-használati engedély:

a) közlekedési területre,

b) műemléki vagy egyéb szempontból védett területre.

24. § (1) Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenységet (ideértve az önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezését is) jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez, hozzájárulásához köti, a közterület-használati engedély csak az engedély, hozzájárulás megléte esetén adható ki.

(2) Az engedélyes köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, gondozni.

A közterület-használati díj mértéke, fizetésének módja

25. § (1) Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni. A díj mértékét a 2. melléklet tartalmazza. A fizetendő díjat, a megfizetés határidejét és módját a határozatban kell meghatározni.

(2) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

(3) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és a használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (Továbbiakban: OTÉK) szerint kell figyelembe venni. Cég-, cím- és hirdetőtábla, hirdető-berendezés, transzparens elhelyezése esetén annak felületét kell alapul venni. A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m2 egésznek számít.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

26. § A polgármester a következő esetekben a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól – kérelemre – részben vagy egészben felmentést adhat:

a) ha az engedélyes családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem éri el,

b) jótékony és közcélú rendezvény esetében,

c) választásokkal kapcsolatos hirdetések engedélyezésére történő igénybevétel esetén.

A közterület-használati engedély visszavonása

27. § Az engedélyt meg kell vonni, ha az engedélyes a közterületet az engedélytől eltérő célra, vagy módon használja, vagy a közterület-használati díjat a megadott határidőre nem fizette be. Ezekre az engedélyest a határozatban figyelmeztetni kell.

Az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása

28. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából üzemképtelen jármű:

a) a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező az a jármű, amely egyébként közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,

b) baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,

c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan jármű.

(2) Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül nem tárolható. Az üzembentartó vagy tulajdonos (a továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 30 napon belül eltávolítani.

29. § (1) Üzemképtelen jármű közterület-használati engedélyét az üzemben tartónak kell megkérni.

(2) Üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására közterület-használati engedély a KRESZ-ben meghatározottakon túl legfeljebb 30 napra adható.

Ellenőrzés, az engedély, hozzájárulás nélküli használat következményei

30. § (1) A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik a Parasznyai Közös Hivatal Útján.

(2) A közterület engedély nélküli vagy attól eltérő használata esetén a használót határidő tűzésével felhívja a használat megszüntetésére, és a közterület – saját költségén, kártalanítási igény nélkül történő – eredeti állapotának helyreállítására.

31. § A község területén lévő parkok, játszóterek gondozását az önkormányzat végzi.

VI. Fejezet

A közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó rendelkezések

32. § (1) A filmforgatási célú közterület használattal összefüggő, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

(2) A közterület filmforgatási célú használatának díja a használat célja szerint:

a) filmforgatás helyszínén: 200 Ft/m2/nap

b) technikai kiszolgálás: 150 Ft/m2/nap

c) stáb parkolás: 100 Ft/m2/nap.

(3) Mentes a közterület-használati díj alól:

a) az önkormányzat megrendelésére készülő film forgatása,

b) az önkormányzatról turisztikai célból készített film forgatása,

c) filmművészeti oktatási intézményben hallgató vizsgafilmjének forgatása,

d) a községi ünnepségeken, rendezvényeken készített felvétel forgatása, vagy

e) tudományos, ismeretterjesztést szolgáló felvétel forgatása.

(4) Filmforgatás céljából történő közterület-használat időtartama nem haladhatja meg az egy/két hetet. A közterület használat naponta 7 óra és 21 óra közötti időtartamra vonatkozik.

(5) Vasárnapra és ünnepnapokra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá.

(6) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén, annak elhárulását követő 5 napon belül a kérelmező számára a közterület használatát újra biztosítani kell.

(7) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a használó köteles folyamatosan biztosítani.

(8) A Képviselő-testület turisztikailag kiemelt közterületeket nem határoz meg.

33. § (1) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ szerinti, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(2) Hatályát veszti a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 10/2004.(IV.26.) rendelet.

34. § Ez a rendelet 2023. július 28-án lép hatályba.