Radostyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 26.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2023. 07. 28Radostyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VII. 26.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Radostyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörben, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében, a 142/C. §-ában, a 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a közösségi együttélés alapvető szabályairól következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden 14. életévét betöltött természetes személyre és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely Radostyán Község közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti.
(2) A rendelet azon magatartási szabályok megsértése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál.
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás: az a magatartás, amely nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek, de ellentétes a közösségi együttélés szabályaival, azokat sérti vagy veszélyezteti és e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásnak minősít,
b) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13) pontja szerinti terület,
c) szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. 2. § 23a. pontja szerinti italok.
d) zöldterület: állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.
3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) rendelkezései alkalmazandók az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét és elérhetőségét, a szabályszegő nevét, címét vagy székhelyét, a cselekmény helyének, időpontjának és körülményének leírását, a
4. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás
a) valamely cselekményben megnyilvánuló, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől számított 30 napon belül;
b) mulasztásban megnyilvánuló, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától számított 60 napon belül;
c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől számított 60 napon belül indítható meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követően a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt eljárás nem indítható. Abban az esetben, ha az eljárást követően a jogellenes állapotot az elkövető a jogkövetkezmények alkalmazását követően sem szünteti meg, úgy a jogkövetkezmények (közigazgatási bírság) ismételten alkalmazhatóak.
5. § Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartása miatt indult eljárást meg kell szüntetni.
6. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti közigazgatási eljárás lefolytatására – közigazgatási bírság kiszabására – a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a jegyző jogosult.
(2) Nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése olyan halasztást nem tűrő elhárítási vagy helyreállítási tevékenység, vagy cselekmény kapcsán, amely a katasztrófa elleni védelmet, a veszélyhelyzet megelőzését, életveszély elhárítását, üzemzavar közérdekből szükséges elhárítását, azonnal fenyegető kár elhárítását szolgálja.
7. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetője 10 ezer forinttól 200 ezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 2 millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) A kiszabott közigazgatási bírságot az elsőfokú döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül – a határozathoz mellékelt készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalással – Radostyán Község Önkormányzata e célra létrehozott pénzforgalmi számlájára kell megfizetni.
(3) Ha a kötelezett a közigazgatási bírságot az (3) bekezdés szerinti határidőben nem fizeti meg, a végrehajtást az Ákr. XI. fejezetében előírt eljárási rendelkezések alapján a jegyző foganatosítja.
8. § A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az elkövető személyi és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az eljáró ügyintéző erre vonatkozó felhívására igazolja.
Közterület tisztán tartása
9. § (1) Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az az ingatlantulajdonos, aki nem gondoskodik:
a) az ingatlana előtti, melletti (továbbiakban: körüli) járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv, valamint, ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület és útpadka, de legfeljebb a telekhatártól számított 5 méteres körzetén belüli területének gondozásáról, kaszálásáról, tisztán tartásáról, szemét és gyommentesítéséről különös tekintettel a pollen allergiát okozó növényekre,
b) az ingatlana körüli járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról,
c) az ingatlana körüli járdaszakasznak az ónos esőtől, jégtől vagy hótól való síkosság-mentesítéséről,
d) az ingatlana melletti közterületi részen lévő fás szárú növény szakszerű metszéséről, gondozásáról.
(2) Közterületen a lakosság által kiültetett növényzetre vonatkozó előírások:
a) Az ingatlan előtti közterületre telepítendő növények sem a közlekedés, sem a gyalogosok biztonságát nem veszélyeztethetik.
b) Fás szárú növényeket (cserjék, fák) az úttest szélétől/szegélyétől 1,5 m-re lehet telepíteni, melyre előzetesen engedélyt kell kérni a Polgármesteri Hivatalban.
c) A kiépítetlen járda nyomvonalába semmilyen növény nem ültethető.
(3) Közterületen a már meglévő és az újonnan telepített növényzet folyamatos gondozása (a lombos fák gallyazása, a sövények nyírás, gyomtalanítás elvégzése) annak az ingatlantulajdonosnak a feladata, aki előtt a közterület található. A gondozási kötelezettség az ingatlan kerítésvonalától, ill. telekhatárától a közútszegélyig tart, illetve a járművek által használt terület ingatlan felé eső széléig.
(4) Közterületen a már meglévő növényzet (1)-(4) bekezdésben foglalt szabályok szerinti kialakítása annak az ingatlantulajdonosnak a feladata, aki előtt a közterület található.
(5) Bármilyen jellegű műtárgy (szikla, autógumi, pózna, virágláda stb.), vagy növényzet elhelyezése az úttest széle és az árok közötti területen, árok hiányában az úttest szélétől mért 1,5 méter távolságon belül tilos.
(6) Amennyiben megállapítható, hogy 1,5 méteres távolságon belül e rendeletben tiltott dolog (virágláda, szikla, autógumi, pózna stb.) került a közterületre kihelyezésre, úgy a közterület tulajdonosa - Radostyán Község Önkormányzata- felszólítás után e tárgyakat saját hatáskörben, az ingatlantulajdonos költségére eltávolítja.
Csapadékvíz-elvezető árok
10. § Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az az ingatlantulajdonos, aki
a) kezelői/tulajdonosi hozzájárulás nélkül:
aa) az ingatlana előtti árkot engedély nélkül feltölt, lefed, betemet,
ab) átereszt betöm,
ac) járműbehajtót épít,
b) hórakást buszmegállóban, kapu és kocsibejáróban, gyalogátkelőhelyen, útkereszteződésben helyez el vagy
c) aki a hó eltakarítását úgy végzi, hogy a folyamatos gépjármű és gyalogosforgalmat akadályozza.
Járművek
11. § Közúti közlekedésben használt személygépkocsi, tehergépkocsi, nyergesvontató, autóbusz közúton vagy közterületen nem tárolható.
12. § Tilos a közterületen közúti közlekedéshez használt személygépkocsi, tehergépkocsi, pótkocsi, nyergesvontató, autóbusz szerelése, javítása, karbantartása, mosása.
13. § Tehergépkocsi, pótkocsi, vontató, nyergesvontató, autóbusz csak kialakított telephelyeken tárolható.
14. § Üzemképtelen járművek közterületen történő tárolásának szabálya:
a) Közterületen üzemképtelen, a közúti közlekedésre alkalmatlan járművek, vagy munkagépek nem tárolhatók.
b) Ha a jármű csupán azért minősül üzemképtelennek, mert hatósági engedéllyel, vagy jelzéssel nem rendelkezik, azt főútvonalon, mellékútvonalon, közterületen nem szabad tárolni, elszállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
c) E rendelkezések megszegésével a közúton tárolt járművet a Hivatal - a tulajdonos költségére - eltávolíttathatja.
d) Saját ingatlanon, vagy bérleményen lepusztult, szétroncsolt járművek, amennyiben azok közterületről láthatók és rontják a településképet - nem tárolhatók.
A játszótér és sportpark használatának rendje
15. § A játszótér használata ingyenes.
16. § A játszótér csak reggel 8 óra és este 20 óra közötti nyitvatartási időben használható.
17. § A játszóteret csak 14 éven aluli gyermekek használhatják. A 10 év alatti gyermekek csak felnőtt kíséretében és felelősségével vehetik igénybe. Iskolai, óvodai használatnál a kísérőpedagógus felel a használat rendjéért, a baleset megelőzéséért.
18. § A parkosított területek, játszó- és pihenőhelyek megóvása minden természetes és jogi személy kötelessége.
19. § A parkterület közhasználatú zöldterületeit és azok sétaútjait és felszereléseit csak rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül lehet használni.
20. § A játszótéren a játszóeszközöket rendeltetésszerűen, az állapot megőrzését szolgáló módon lehet használni.
21. § A játszótér használói és felnőtt kísérőik felelősek a játszóeszközök rendeltetésszerű és balesetmentes használatáért, a szabályok megtartásáért, a játszótér állapotának és tisztaságának megőrzéséért.
22. § A játszótéri eszközöket, berendezéseket, növényeket rongálók anyagi felelősséggel tartoznak az okozott károkért.
23. § A parkban és a játszótéren tilos minden olyan magatartás, amely mások nyugalmát zavarja. Tilos a növényzet, építmények és tartozékaik, felszerelt tárgyak rongálása.
24. § Tilos a virágok és egyéb növények szedése, fák és bokrok engedély nélküli kivágása, a fák törzseinek hirdetések céljára való használata, a tűzrakás.
25. § Tilos a játszótéren az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a szemetelés, valamint minden olyan magatartás, amely közmegbotránkoztatásra alkalmas.
26. § A játszótér területén jármű használata tilos. A játszótérre állatot bevinni tilos.
27. § Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki játszótéren vagy sportparkban elhelyezett játszó- vagy sporteszközt nem rendeltetésszerű módon használja, a korhatárra vonatkozó előírásokat nem tartja be, vagy mások testi épségét veszélyezteti. Továbbá a fenti szabályokat megszegi.
Állattartás
28. § Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki:
a) úgy tart állatot, hogy veszélyezteti az állat vagy ember életét, testi épségét, egészségét vagy azzal anyagi kárt okoz,
b) úgy tart állatot, hogy az állat veszélyezteti és rongálja a szomszédos ingatlanon elhelyezett építményeket, kerítést, kaput,
c) nem biztosítja az állat oly módon történő tartását, hogy az a környező ingatlanokra ne tudjon átjutni,
d) közterületen bejelentés vagy engedély nélkül állatot tart vagy legeltet,
e) közterületen veszélyes ebet póráz és szájkosár nélkül – vakvezető, továbbá mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – sétáltat,
f) a település külterületén, zártkertben az eb tartási helyéről közterületre való kijutását, vagy magánterületre való átjutását nem akadályozza meg,
g) aki nem gondoskodik az állatok tartására szolgáló helyiség rendszeres takarításáról és fertőtlenítéséről, az állattartó épületekben és környezetükben a rovarok és rágcsáló rendszeres irtásáról,
h) az általa tovább tartani nem kívánt állatát elhagyja, annak további elhelyezéséről nem gondoskodik,
i) állatot beenged, illetve bevisz – a vakvezető kutya, a Rendőrség, Katasztrófavédelem és Polgárőrség kiképzett kutyáinak kivételével
ia) oktatási és egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére - az oktatási célú bemutatók, kiállítások kivételével,
ib) ügyfélforgalmat bonyolító intézmények épületeibe,
ic) a temető területére.
A kötelező közszolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályok megsértése
29. § Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az a tulajdonos, aki a lakásában vagy ingatlanán az alapvető higiéniai követelmények figyelmen kívül hagyásával, különösen lomok felhalmozásával és szennyezéssel:
a) veszélyhelyzetet teremt, vagy
b) zavaró szaghatást, vagy
c) rovarok, rágcsálók megjelenését idézi elő, és ezáltal olyan életkörülményeket alakít ki, mely káros hatással lehet a közvetlen környezetében élőkre.
A közterületek rendje
30. § (1) Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen:
a) az utcai bútorokat, berendezéseket (ideértve a kerti padokat, virágtartó edényeket, vízvételi helyeket is) rendeltetésellenes használja, felállítási helyükről elmozdítja, megrongálja,
b) a fát kivágja vagy indokolatlanul megcsonkítja,
c) érvényes forgalmi engedéllyel nem rendelkező járművet vagy munkagépet tárol,
d) gépjárművet mos,
e) szeszesitalt fogyaszt – kivéve: december 31. és január 1. napját- vagy engedély nélkül árusít,
f) az ingatlanán keletkezett csapadékvizet, gépjármű és termény mosásából származó vizet nem a saját területén helyezi vagy szivárogtatja el, illetve engedély nélkül a kiépített csapadékcsatornába vagy a szennyvíz csatornahálózatba vezeti.
(2) Nem terjed ki az (1) bekezdés f, pontjának hatálya az érvényes közterület-használati megállapodással rendelkező vendéglátó egységekre nyitvatartási időben, valamint az engedéllyel rendelkező alkalmi rendezvényekre.
(3) Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki nem gondoskodik az ingatlanról a gyalogjárdára és az útra hajló ágak, bokrok nyeséséről annak érdekében, hogy a biztonságos közlekedés zavartalansága biztosított legyen.
(4) Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó fás szárú növényt jogellenesen kivág.
Üzletek működésével kapcsolatos szabályok
31. § Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki a szórakozóhelyek, vendéglátóipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más árusítóhelyek üzemeltetője, aki:
a) nem gondoskodik az üzlet előtti járdaszakasz, továbbá az egység környezetének 2 m széles sávot figyelembe véve tisztán tartásáról, a hó- és síkosság-mentesítéséről, a zárás előtt a szemét összetakarításáról,
b) az üzletet működését nyilvántartásba vevő jegyzőnek bejelentett, vagy a jegyző által engedélyezett nyitvatartási idejét túllépi,
c) bejelentés és engedély nélkül zenés-táncos rendezvényt tart,
d) az az utcai árus, aki az utcai árusítás céljára bérelt helyet, valamint annak közvetlen környezetét a használat időtartama alatt nem tartja folyamatosan tisztán, az árusítás során keletkezett hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról, elszállíttatásáról és megfelelő elhelyezéséről saját költségén nem gondoskodik,
e) a rendezvény szervezője, aki vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején, saját költségén nem gondoskodik a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely, illetve szeméttároló edényzet biztosításáról és üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület megtisztításáról, szükség esetén fertőtlenítéséről
A helyi környezet védelme
32. § Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki: intézmények, üzemek szennyvizét, lakossági szennyvizet, illetve egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatja,
33. § Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki:
a) nem gondoskodik az ingatlan rendben- és tisztántartásáról, lomtalanításáról, rágcsálóktól és kártevőktől való mentesítéséről,
b) ingatlanán háztartási hulladékot, építési törmeléket vagy mezőgazdasági termelésből származó hulladékot halmoz fel,
c) nem gondoskodik az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használatáról, műveléséről, gondozásáról,
d) nem gondoskodik az ingatlanához tartozó illemhely rendeltetésszerű használatáról, rendszeres tisztántartásáról, fertőtlenítéséről.
Önkormányzati tulajdonú utak használata
34. § Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az a 3,5 t önsúlynál nehezebb jármű tulajdonosa vagy üzembentartója, aki a járművet közterületen engedély nélkül helyezi el vagy tárolja.
35. § Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki
a) területének öntözése során az önkormányzati utat belocsolja, a földről a vizet az útra kiengedi, mely miatt az út állapota, használhatósága romlik,
b) az önkormányzati utat vagy a magántulajdonban lévő, de a közforgalom számára megnyitott utat elszántja, az út területére terményt, veteményt ültet, az út geometriáját megváltoztatja,
c) a csúszásmentesítésre nem engedélyezett anyagot használ fel,
d) az önkormányzati utat beszennyezi, és azt a lehető legrövidebb időn belül nem tisztítja meg.
Jelképek használatával kapcsolatos szabályok megsértése
36. § Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki az önkormányzat jelképeit és a település nevét engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használja, alkalmazza, vagy forgalomba hozza.
A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezése
37. § Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki
a) engedély nélkül hirdetményt helyez el
aa) közterületi út, járda, gyalogút burkolatára festett kivitelben,
ab) épületek falain, kerítésein és kapuin,
ac) közterületeken álló fákon, padokon, oszlopokon,
ad) buszmegállókban,
ae) emlékműveken,
af) szobrokon,
ag) önkormányzat részére fenntartott hirdetőfelületen,
b) engedéllyel kihelyezett hirdetményt a lejáratot követő 15 napon belül nem távolít el.
Utca és házszámtábla elhelyezésével kapcsolatos magatartások
38. § Közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki
a) az az ingatlantulajdonos, aki a házszámtábla elhelyezését, karbantartását, pótlását elmulasztja vagy azt nem az épület utca felőli homlokzatán, annak bejárta felőli részén helyezi el, vagy
b) aki az elhelyezett házszám-táblát megrongálja, beszennyezi, olvashatatlanná teszi, szövegét megváltoztatja vagy azt engedély nélkül eltávolítja.
Zajvédelmi szabályok megsértése
39. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki munkanapokon 21.00 óra és 06.00 óra között, szombaton 18.00 óra és 08.00, vasárnap és ünnepnapokon 12.00 óra és 08.00 óra között lakóövezetben zajt keltő tevékenységet végez, így különösen
a) motoros fűnyírót,
b) motoros fűrészt, motoros permetezőt,
c) kerti traktort, rotációs kapát,
d) ipari -, vagy barkácsgépet működtet.
40. § Ez a rendelet 2023. július 28-án lép hatályba.