Szegilong község Önkormányzatának Képviselőtestületének 3/2019 (V.13.. önkormányzati rendelete
A Településkép Védelméről
Hatályos: 2019. 05. 29Szegilong község Önkormányzatának Képviselőtestületének 3/2019 (V.13.. önkormányzati rendelete
A Településkép Védelméről
Szegilong Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (Tr.R.) 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott véleményezési jogkörében eljáró B.A.Z. Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, a B.A.Z. Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti Partnerek véleményének kikérésével az alábbi rendeletet alkotja:
BEVEZETŐ rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja Szegilong építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és minőségi alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, az építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.
(2) A rendelet megállapítja
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének, a helyi védelemnek a szabályait,
b) a településképi szempontból meghatározó területeket,
c) a településképi követelményeket,
d) településkép védelméhez és alakításához szükséges érvényesítési eszközöket,
e) a védelemmel kapcsolatos önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert.
(3) A rendelet előírásait az elfogadott település-rendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
(4) A rendelet mellékletei:
a) 1. számú melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása, valamint a helyi területi védelemmel érintett területek lehatárolása és helyi egyedi védelem alatt álló építmények, alkotások, műtárgyak listája.
b) 2. számú melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása, valamint a helyi területi védelemmel érintett területek, helyi egyedi védelem alatt álló építmények, alkotások és műtárgyak térképi ábrázolása.
c) 3. számú melléklet: Kérelem településkép-védelmitájékoztatáshoz és szakmai konzultációhoz.
d) 4. számú melléklet: Kérelem településképi véleményezési eljáráshoz
e) 5. számú melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
(5) A rendelet függelékei:
a) 1. számú függelék: Országos védelem objektumai
b) 2. számú függelék: Az elektronikus hírközlés építményei valamint a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási építmények számára elsősorban alkalmas területek és a nem alkalmas területek térképi lehatárolása.
c) 3. számú függelék: Ültetésre ajánlott, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, tájhonos fás szárú növényfajok.
d) 4. számú függelék: Tájidegen, agresszíven gyomosító, inváziós, nem telepíthető növényfajok.
e) 5. számú függelék: Természet és tájképvédelem területei, valamint az ökológiai hálózat övezetei.
f) 6. számú függelék: Szegilong értékvédelmi vizsgálata (katasztere)
g) 7. számú függelék: Szegilong Településképi Arculati Kézikönyve (TAK)
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Szegilong Község közigazgatási területén
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet, utcai kerítést, vagy az épület külső homlokzatát, tetőzetét, megjelenését érintő munkát végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését - részben vagy egészben - megváltoztatja.
(2) A rendelet területi hatálya Szegilong Község közigazgatási területére terjed ki.
(3) Az VI. Fejezet hatálya kiterjed
a) Szegilong közigazgatási területén belül a közterületen, valamint minden egyéb ingatlanon, építményen elhelyezett vagy elhelyezésre kerülő reklámhordozókra függetlenül azok tartalmától és anyagától.
b) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik vagy akiknek érdekében a Község területén reklámhordozókat helyeznek el, illetve akinek az ingatlanán, építményén reklámhordozó kerül elhelyezésre.
3. A helyi védelem célja
3. § (1) A helyi értékvédelem feladatai:
a) különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes
aa) településszerkezetek,
ab) tájszerkezet, tájhasználat, egyedi tájértékek
ac) épületegyüttesek,
ad) épületek és épületrészek, építmények,
ae) utcaképek és látványok,
af) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek
ag) zöldfelületi elemek, különösen a történeti kertek, jelentős növénycsoportok, fasorok, koros faegyedek felkutatása,
b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,
c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Szegilong Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.
4. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
4. § Településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert illetve tájkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrész illetve tájrészlet vagy tájkép, melyekre e jellegzetességek megtartása céljából e rendelet egyedi előírásai alkalmazandók.
5. A rendelet alkalmazásában használat fogalmak jegyzéke és magyarázata
5. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
a) cégjelzés: cégnevet és/vagy kötelezően megjelenítendő adatokat tartalmazó cégtábla, cégfelirat, céglogó, ponyva, tábla, árubemutatás, illetve a vállalkozás, üzlet nevét, adatait tartalmazó, akár megvilágított formátumban is kialakított, rendszerint a bejárat közelében (elsősorban a homlokzaton, vagy a kerítésen) elhelyezett hirdetési célú berendezés.
b) előtető: az épület részeként az épület bejárata(i) elé, vagy fölé épített tetőszerkezet, ami elsősorban a csapadék és nap ellen védi a bejárat előtti területet
c) eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.
d) értékvizsgálat (kataszter): a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.
e) főépület: Az övezeti előírások szerint épített, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület,
f) melléképület: A telek és a telken álló főépítmény(ek) rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe: járműtároló (önálló garázs, támfalgarázs), nyári konyha, mosókonyha, szárító, tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló), kazánház, műterem, kézműipari építmény.
g) pasztellszínek: a színek világos és kis telítettségű árnyalatai.
h) reklámgrafika: a homlokzat felületére (a síkjából nem kiemelkedően) festett, mázolt, karcolt ábra, felirat, kép.
i) reklámhordozó: épületen, portálban, ablakban, előkertben, kerítésen, vagy közterületen elhelyezett, a reklámozás tárgyában végzett tevékenységhez kapcsolódó cégjelzés, üzletjelzés, információs célú tájékoztatás, vagy reklámgrafika.
j) tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy építmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza.
k) technológiai létesítmény-berendezés: olyan épületgépészeti és kiegészítő funkciójú technikai elem, mely hatással van a településképre: antenna, szellőző, szerelt kémény, égéstermék elvezető (pl.: parapet konvektor), vízelvezető rendszerek, légtechnikai-, hűtő-, és klímaberendezés, megújuló energiatermelők (napelem, napkollektor, szélkerék), hőszivattyú.
l) településképet rontó építmény: megjelenésével, méretével, formáival, arányaival, színezésével környezetében disszonáns hatású építmény.
m) településképileg értékes építészeti karakter: Szegilong TAK-ban fényképekkel, leírással, rajzokkal megjelenített épületek, meghatározó területek építészeti karaktere, megjelenése, építészeti elemei (melyek megtalálhatók: örökségünk, meghatározó területek, részletek, ajánlások, jó példák című fejezetekben).
n) területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, a településkép, a településkataszter, valamint beépítési mód védelmével érintett területek.
o) védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
p) védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, utcafrontra épített kapu, (pl. a szép szegilongi tornácok) díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
q) védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
r) védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, e) és f) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
s) védett településkarakter: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának, zöldfelületének együttese.
t) védett településkép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet, elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot, burkolatokat és növényzetet.
u) védett településszerkezet: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
Helyi értékvédelem
6. A helyi védelem feladata
6. § A helyi védelem feladata:
a) a helyi védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, megőrzése és a lakossággal való megismertetése,
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.
7. Helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai
7. § (1) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálatra is javaslatot tehet.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) egyedi építmények, épületek esetén:
aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, illetve telekrész, ajtó),
ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),
ad) a kezdeményezés indokolását,
b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
ba) az együttes megnevezését,
bb) körülhatárolását,
bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
bd) a kezdeményezés indokolását.
(3) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész gondoskodik.
(4) Nem vonható helyi védelem alá a műemléki védettséget élvező építmény.
(5) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:
a) a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,
b) indokolt esetben a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.
(6) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.
(7) A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:
a) az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell,
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(8) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(9) A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően - a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.
(10) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érdekelteket:
aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,
ab) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,
ac) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,
b) az illetékes ingatlanügyi hatóságot,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) területi védelemnél az érdekelt közműveket.
8. Testületi döntéssel összefüggő feladatok
8. § (1) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület e rendelettel dönt.
(2) A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(3) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) a helyszínrajzot,
d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
e) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,
f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a g) védettségi kategória meghatározását,
g) a védett érték fotódokumentációját,
h) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
(4) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a települési főépítész közreműködésével.
(5) A helyi védelem alatt álló épület, építmény, egyedi tájérték – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített, önkormányzat által biztosított egységes táblával jelölendő.
(6) A tábla szövege: „Helyi építészeti érték” / „Helyi táji érték”.
(7) Védett épület csak a védettség megszüntetése, vagy életveszélyessé nyilvánítása után, vagy tervtanácsi illetve településképi véleményezési eljárás keretében, a védett részek eredeti állapotnak megfelelő újjáépítése esetén, pozitív településképi véleménnyel bontható.
9. A területi védelem meghatározása
9. § A területi védelem
a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),
b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki.
10. A helyi területi védelem jegyzéke
10. § A helyi területi védettség alá tartozó területek felsorolását az 1. melléklet, a térképi ábrázolást a 2. melléklet tartalmazza.
11. Az egyedi védelem meghatározása
11. § A helyi egyedi védelem
a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,
d) egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.
12. A helyi egyedi védelem jegyzéke
12. § A helyi egyedi védettség alá tartozó értékek felsorolását az 1. melléklet, a térképi ábrázolást a 2. melléklet tartalmazza.
13. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védelem nem akadályozza a védett érték felújítását, korszerűsítését, bővítését, funkciója megváltozását. A védelem érdekében elő kell segíteni a védett értéknek a mai igényeknek megfelelő használatát. A felújítás, korszerűsítés, bővítés, funkcióváltozás miatt a védett értéknek a védelemre okot adó értékei nem csökkenthetők. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(3) A helyi védelem alatt álló épületet, épületelemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. A védett épület, építmény felújítása, korszerűsítése, bővítése során törekedni kell a védelemre okot adó részletek eredeti állapotának visszaállítására, illetve harmonikus továbbfejlesztésére.
14. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § (1) A település jellegzetes védett szerkezetének, telekosztásának utcavonal-vezetését meg kell őrizni.
(2) A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép megtartása az alábbiak szerint:
a) kialakult utcavonal megtartása,
b) épületeken a hagyományos tetőforma: 38-45 fokos kontyolt nyeregtető,
c) hagyományos külső megjelenés: vakolt, vagy természetes anyaggal burkolt homlokzat, hagyományos cserépfedés (A településen kialakult hagyományos, sík felületű, hornyolt cserép, hódfarkú cserép vagy ezekkel egyenértékű barna, natúr kerámia színű cserépfedés.),
d) tégla falazott kémény,
e) természetes anyagokból (kovácsolt jellegű acél, fa, tégla) épített min. 30%-ban áttört, vagy természetes kő, illetve tégla kerítések, vagy legalább 30 cm vastag tömör kő kerítés.
(3) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.
(4) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.
(5) A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(6) Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása, új épületek építése a szomszédos 3-3 épület paramétereinek és egyben az utca karakterének figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, tömegvázlattal igazolni szükséges.
(7) Védett területen új beépítés, a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése, cégtábla, cégér, hirdetés elhelyezése csak tervtanácsi illetve településképi vélemény vagy bejelentés pozitív minősítése alapján lehetséges.
15. A helyi védett építményekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) Az épületek és építmények, közterületek kialakítása, minden építési és tájalakítási tevékenység a településképileg értékes építészeti karakter figyelembe vételével, alkalmazásával történhet.
(2) A védett épületeket kötelező eredeti állapotukban, hagyományos építészeti tömegükben - tömegarányok, tetőforma, homlokzati jellegzetességek, nyílászáróarányok – megőrizni, ill. helyreállítani.
(3) Eredeti állapotban lévő védett épületet, épületrészt tilos lebontani, bővítéssel, átalakítással megváltoztatni a tömegformát, beépítés módját, tetőformáját, tető hajlásszögét, homlokzat jellegét.
(4) A védett épület eredeti tetőformáját, a tető hajlásszögét, eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani ill. helyreállítani, a héjalás anyaga indokolt esetben – az eredeti állapothoz színében, anyagában és formájában hasonló – új építőanyaggal felváltható.
(5) A homlokzati nyílásrendet, a nyílászárók méretét és osztását meg kell tartani, ill. helyre kell állítani az eredeti állapotnak megfelelően.
(6) A homlokzati tagozatokat meg kell tartani, illetve helyre kell állítani.
(7) A homlokzatburkolatokat, díszítőelemeket az eredeti állapotban meg kell tartani, illetve helyre kell állítani.
(8) Az épületek és építmények, közterületek kialakítása, minden építési és tájalakítási tevékenység a településképileg értékes építészeti karakter figyelembe vételével, alkalmazásával történhet.
(9) Védett területen és védett építménynél közterületről látszó homlokzaton szekcionált garázskaput, redőnyt, nagyméretű üvegfalat elhelyezni tilos.
(10) Védett területen és védett építmény közterületről látszó homlokzatán technológiai, gépészeti berendezés, parapetkonvektor, klímaberendezés, szerelt kémény, stb. nem helyezhető el.
(11) Védett területen, védett építmény utcai homlokzatán hírközlési egység nem helyezhető el.
(12) A védett ingatlanon hirdetés, reklámhordozó nem helyezhető el, csak cégtábla, cégér szakmai konzultáción egyeztetett formában.
(13) A védett épületeket – indokolt esetben – úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, formaképzésével, anyag használatával összhangban kell lennie.
(14) Védett épületben belső átalakításkor, korszerűsítéskor a belső védett értékeket (pl. lépcsőkorlát) meg kell őrizni, vagy eredeti formában vissza kell állítani.
(15) Alaprajzi módosítás a jellemző utcai homlokzati nyílászáró kiosztás megtartásával, vagy helyreállításával történhet.
(16) Az épületek és építmények, közterületek kialakítása, minden építési és tájalakítási tevékenység a településképileg értékes építészeti karakter figyelembe vételével, alkalmazásával történhet.
Településképi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK Településképi KÖVETELMÉNYEI
16. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
16. § (1) Szegilong településképi szempontból meghatározó területe a közigazgatási terület egésze.
(2) A területrészekre az adott karakter előírásai és az érintett területekre a helyi területi védelem előírásai is vonatkoznak.
(3) A településképi szempontból meghatározó területen:
a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését;
b) az épületek összhangot mutató elhelyezését;
c) a minőségi anyaghasználatot;
d) a harmóniát tükröző színezést;
e) az előkertek rendezettségét;
f) a kerítések összhangját;
g) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását
h) a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot
i) a tájkarakter megőrzését;
j) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét;
k) az építmények tájba‐illeszkedését;
l) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését;
m) a minőségi és természetes anyaghasználatot;
n) a visszafogott színezést;
o) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését; az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését;
p) a 4. függelék szerinti növényalkalmazást; előnyben kell részesíteni.
(4) Az épületek és építmények, közterületek kialakítása, minden építési és tájalakítási tevékenység a településképileg értékes építészeti karakter figyelembe vételével, alkalmazásával történhet.
(5) A településképileg meghatározó területeken az épületek és építmények, közterületek kialakítása, minden építési és tájalakítási tevékenység a településképileg értékes építészeti karakter figyelembe vételével, alkalmazásával történhet.
(6) A területen csak magastetős épületek létesíthetők, a kiegészítő tömegrészek, legfeljebb a beépített terület 10%-a mértékében lehetnek lapostetősek, vagy enyhe hajlásúak.
A Településképi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ, ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
17. Eltérő karakterű területek
17. § Az Eltérő karakterek területi lehatárolását e rendelet 1. és 2. sz. melléklete tartalmazza.
18. Településközponti falusias, falusias karakter
18. § (1) Az épületek elhelyezése oldalhatáron álló, vagy az oldalhatártól 1 méteren belüli, kivéve, ha a telek szélessége meghaladja a 20 métert.
(2) A főépületek utcai homlokzatának vonala a szomszédos épületek hagyományos homlokzati vonalához igazodjon, annak átlagától 1 méter eltérés lehetséges az építési helyre vonatkozó előírások betartása mellett. A melléképület a főépület mögött helyezhető el, kivéve ha a közvetlen környezetre jellemző az ellentétes oldalon való elhelyezés.
(3) Az épületek fő tetőidoma szimmetrikus hajlásszögű, csonkakontyolt nyeregtető lehet. Tetőhajlásszög főépületnél 38-45 fok között, melléképületnél 30-50 fok között lehet.
(4) Fő burkolati felületként fehér, törtfehér, vagy halvány földszínű (okker, barna, bézs árnyalatai), pasztell színű, vakolt és festett homlokzat kialakítása szükséges.
(5) Az épületek homlokzatszínezése legfeljebb háromféle, harmonizáló árnyalatot kaphat.
(6) Lakóépületek utcáról látható homlokzatán a hagyományos, álló téglalap arányútól eltérő arányú nyílászárók nem alakíthatók ki.
(7) Tetőfedő anyagként nagy táblás és bitumenes fedőanyagok (cseréplemez, hullámlemez, trapézlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely, stb.) nem megengedettek.
(8) Nagyméretű tetőfelépítmény, bonyolult formájú tetőidom kialakítása nem megengedett. Tetőablak legalább 40 m2 tetőfelületenként legfeljebb 1 db helyezhető el.
(9) Nyílászáró színezése természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű lehet.
(10) Új épületen látszó redőnytok és a nyílászáróktól eltérő színű redőny, valamint meglévő épületen nyílászáróktól eltérő színű új redőnytok, nem építhető be.
(11) Hasított kő alkalmazása lábazatként, vagy homlokzati díszként, és kerítésnél ragasztva nem alkalmazható.
(12) Tornácos hosszú lakóház átépítése, bővítése esetén a tornácnak legfeljebb az utcafronttól számított 4. tornácoszloptól hátrafelé való beépítése megengedett.
(13) Kerítés nem lehet nagytáblás fémlemez- vagy műanyag anyagú. Kerítések lehetséges anyagai: drótháló, kovácsolt vagy díszlakatos egyszerű kialakítással és sötét színezéssel, léc- és deszkakerítés, terméskő.
(14) Kerti építmény fa, vagy a lakóépülethez illeszkedő épített szerkezetből készülhet.
(15) Tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet alkalmazása szükséges.
(16) Melléképületek tetőfedő, homlokzati burkolóanyaga és színe a főépület burkolat- és színhasználatából választandó.
(17) Napelemek és napkollektorok, technológiai berendezések elhelyezése közterület felőli homlokzatokon, valamint a közterülettől számított10 méteren belül nem lehetséges.
(18) A műemlékekre az országos műemlékvédelmi előírások az irányadóak.
19. Nagytelkes mezőgazdasági, gazdasági terület
19. § (1) Az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat), illetve ennek hiányában szabadonálló legyen.
(2) Gazdasági épületek esetében 20-450 közötti, magastető kötelező. Tetőfedő anyag a falusias területtel azonos cserép, településképileg indokolt esetben fémlemez fedőanyagok, csak állókorcos lemezfedés és hullámlemez, trapézlemez megengedettek. Fémlemez tetőfedés színezése szürke, bézs és sötétbarna árnyalatai lehetnek.
(3) A gazdasági épületek színezése fehér, törtfehér, vagy földszínű, pasztellszínű homlokzat, vagy természetes burkolóanyagok használata szükséges. Nyílászáró természetes, natúr fa erezetű, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű lehet.
20. Szőlőterület
20. § (1) A tetők fő idoma magastetős kialakítástól nem térhet el, tetődőlés 25-40 fok között lehet. Tetőfedés sík felületű kerámia vagy sötétbarna cserép, és a tetőfelület legfeljebb 20%-áig állókorcos fémlemez fedés lehet.
(2) Az épületeket elhelyezésénél nagymértékű terepalakítás (nagy bevágás, feltöltés) nem lehetséges.
(3) A közterületről látszó homlokzaton a fehér, törtfehér, szürke, vagy földszínű vakolat és természetes anyagok jelenhetnek meg.
(4) Kerítés csak drótháló lehet.
21. Külterület Erdőterület, mezőgazdasági terület
21. § (1) A tájban messziről feltűnő, abban túlzóan domináló, idegen megjelenésű épület nem építhető.
(2) A beépítés igazodjon a település területén kialakult hagyományos tömeg és anyaghasználathoz, építészeti megjelenéséhez.
(3) Az épületek színezése pasztell- és földszínű (törtfehér, okker, barna, szürke, árnyalatai) lehet.
(4) Lapostetős épület nem építhető, a tetődőlés 20-50 fok között lehet.
(5) Fenti általános előírásoktól való eltérés a konkrét helyi adottságok és kialakult állapotok figyelembe vételével adott pozitív települési főépítészi szakmai vélemény esetén lehetséges.
22. Bánya
22. § (1) A tájban messziről feltűnő, abban domináló, idegen megjelenésű épület nem építhető.
(2) Lapostetős épületek nem építhetők, a tetődőlés 20-40 fok között lehet.
(3) Az épületek színezése pasztell- és földszínű (törtfehér, okker, barna, szürke, árnyalatai) lehet.
(4) Az övezetben létesítendő magasles céljára szolgáló építmények szerkezete, vagy külső burkolata csak a területen előforduló természetes építőanyagokból (kő, fa) készíthető. Ezen építményeket egyéb célra felhasználni, más funkcióval kiegészíteni nem szabad. Alapterülete legfeljebb 6mx6m lehet.
(5) Kerítést létesíteni csak vadvédelmi és kiemelten fontos, vagy veszélyeztetett helyen vagyonvédelmi okok miatt szabad. A kerítés teljesen áttört módon helyi anyagokból, vagy drótfonatból készülhet fémszínben vagy sötétbarna színnel.
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
23. Általános előírások
23. § (1) A világörökségi területen, belterületen, és a meghatározó területeken új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell feszíteni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is
a) világörökségi műemléki környezetben,
b) területgazdálkodási igény miatt (pl. közlekedés célú területbővítési igény miatt),
c) helyi védettségű területen,
d) közparkokban csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
24. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
24. § (1) Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakó és településképileg meghatározó karakterű területen antenna nem telepíthető.
(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.
25. Egyedi előírások
25. § (1) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a) Mezőgazdasági (kivéve szőlőterület),
b) Gazdasági területek.
(2) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:
a) Falusias területek,
b) Szőlőterületek,
c) Erdőterületek
d) Helyi védett területek.
(3) Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:
a) építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés preferált,
b) öld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, kerámia cserép fedés, állókorcolt, sötét szürke fémlemez fedés a megengedett.
26. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
26. § (1) Napelem, napkollektor, napenergia-hasznosító berendezések az építészeti környezethez illeszkedve telepíthetők az alábbiak szerint:
a) homlokzaton a felületre szerelten nem helyezhetők el,
b) magastetős épületeken az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, a felületre szerelten, szabályos téglalap alakzatban,
c) lapostetős épületeken elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve,
d) önálló építményként kizárólag gazdasági területen, építési helyen belül helyezhető el.
e) a helyi területi védelemmel érintett területen és a helyi egyedi védelemmel érintett épületek utcai homlokzatára és tetőfelületére látható helyre nem helyezhető el, az csak az adott épület alárendeltebb tetőfelületére, vagy a talajra telepíthető.
(2) Technológiai létesítmény:
a) klímaberendezés, valamint hőszivattyú kültéri egysége, kivezetése, szellőző, kémény, égéstermék elvezető, parapet gázkészülék kivezetése, parabolaantenna, riasztó, egyéb technikai berendezés az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az épület közterületről látható egyéb homlokzatára takartan, vagy az alárendeltebb homlokfalára telepíthető,
b) oldalhatáron álló beépítés esetén
ba) klímaberendezés, valamint hőszivattyú kültéri egysége, és ezek kivezetése az oldalhatár felé eső homlokzatra és tetőfelületre
bb) szellőző, kémény, égéstermék elvezető, parapet gázkészülék kivezetése , parabolaantenna, egyéb technikai berendezés oldalhatár felé eső homlokzatra
nem helyezhető el
c) gáznyomás-szabályozó a telek elő-, és oldalkertjében, vagy az épület közterületről nem látszó homlokzatán, illetve süllyesztetten helyezhető el,
d) gépészeti berendezések takarásban vagy az épületszerkezetbe integráltan kerüljön kialakításra.
(3) Szerelt gravitációs külső kéményt az épületeken elhelyezni csak a fallal megegyező külső burkolattal, vagy matt szürke fémlemez burkolattal ellátva szabad.
(4) Külterületen háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű) telepítésének feltétele, hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó homlokzatmagasságot legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg, és a dőléstávolsága minden irányban saját telkén belülre kell, hogy essen.
(5) A (4) bekezdés teljesítésével sem telepíthető háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű)
a) műemléki környezetben,
b) helyi területi védelemmel érintett területen belül,
c) egyéb védelem alatt álló területeken,
d) tájképvédelmi területen, vagy
e) ahol azt magasabb rendű területrendezési terv tiltja.
(6) Szélerőmű, vízszintes tengelyű szélkerék belterületen nem telepíthető.
Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírások
27. Általános előírások
27. § E fejezet alkalmazásában
a) Cégtábla: A vállalkozás nevét, funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, a vállalkozást magába foglaló épületen, vagy az azzal érintett telken létesített felirat.
b) Cégfelirat: A vállalkozás nevét, a vállalkozást magába foglaló épület homlokzatán síkban feltüntető felirat.
c) Címtábla: Azon vállalkozás nevét, címét tartalmazó felirat, mely vállalkozás az adott épületen belül működik, de közterületről nem közelíthető meg.
d) Kirakatportál: A kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység helyiségével közvetlenül kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre néző, üvegezett felületű reklámberendezés.
e) Kirakatvitrin: Az épület homlokzati síkjához rögzített, doboz jellegű, a kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység helyiségével közvetlen kapcsolatban álló, egyedi megjelenésű, üveglappal borított, jellemzően termék elhelyezésével, a vállalkozás üzleti választékának bemutatását szolgáló reklámberendezés
f) Építési reklámháló: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka során az e munka folyamatait legalább részben elfedő, reklámhordozót tartó berendezés;.
g) Hirdetőoszlop: kör alaprajzú, vertikálisan tagolt, szélesség-magasság arányát tekintve közel 1:3 arányú, kombinált anyagú reklámhordozót tartó berendezés, melynek a reklámhordozó kihelyezésének módjától függően különböző típusai vannak;
h) Hirdetőtábla: Változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, 12m2-nél (504 x 238 cm) kisebb méretű reklámberendezés
i) Kandeláber reklám: Közvilágítási oszlopokon elhelyezett, egy- vagy kétoldali reklámfelülettel rendelkező reklámtábla.
j) Molinó: Építményen kifeszített, illetve építmények vagy más tartószerkezetek között átfeszített, textil vagy textil-jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó
k) Óriás plakát: Változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, 12 m2 (504 x 238 cm), vagy ezt meghaladó méretű reklámberendezés
l) Reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám, ide nem értve
la) a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,
lb) az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,
lc) a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá
ld) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket;
m) Reklámhordozó: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény.
28. A reklámokra, reklámhordozókra, cégérekre vonatkozó településképi követelmények
28. § (1) A település területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) a reklámok mérete tekintetében:
aa) Óriásplakát, hirdetőoszlop és kandeláber reklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
ab) Hirdetőtábla kihelyezésére kizárólag az Önkormányzatnak van lehetősége.
ac) Reklámhordozó, cégtábla, cégfelirat legnagyobb mérete 60 cm magas és 120 cm széles.
b) a reklámközzététel technológiája, módszere és eszköze tekintetében:
ba) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült;
bb) egymást nem eltakaróreklám, reklámelhelyezés alkalmazható.
bc) Nem alkalmazható: villogó, rikító, épületre, levegőbe vagy közterületre kivetítő, UV fényt kibocsátó reklámhordozó.
c) a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
ca) nem rozsdásodó;
cb) állékony;
cc) könnyen karbantartható;
cd) élénk színeket nem használó;
ce) természetes alapanyagú (pl. fa) kialakítás alkalmazható. Reklámberendezés nem létesíthető egészségre káros, káprázást okozó kivitelben.
d) a reklámok elhelyezkedése tekintetében:
da) Tilos reklámberendezést elhelyezni zöldfelületeken, növényzeten, emlékműveken, szobrokon, telefonfülkén, közműberendezéseken, villanyoszlop felületén, ereszcsatornán, játszóterek berendezésein.
db) Reklámberendezés még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.
dc) Molinó, csak valamely esemény, rendezvény meghirdetésére, ideiglenesen helyezhető el. A molinó a rendezvényt megelőző 2 héten belül helyezhető ki legkorábban és a rendezvényt követő öt munkanapon belül el kell távolítani.
dd) Tilos a gépjárműveken elhelyezett reklám, ember/állat testére felszerelhető hirdető felület alkalmazása.
(2) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések, cégérek elhelyezésére a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak.
Kötelező szakmai konzultáció
29. A szakmai konzultáció
29. § (1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településképvédelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából a tervezőnek szakmai konzultációt kell kezdeményezni.
(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden építési tevékenységre amely egyszerű bejelentéshez kötött és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. § hatálya alá esik,építési engedélyhez kötött, közterületi környezetalakításra irányul, helyi egyedi védelem alatt álló épületet érint.
(3) A konzultációs lehetőség biztosításáról a települési főépítész, akadályoztatása esetén a helyettes főépítész, vagy a polgármester gondoskodik.
(4) Bármilyen építési munkálat megkezdése előtt – pl. bővítés, felújítás, átépítés, nyílászáró csere vagy felújítás - kötelező a szakmai konzultáció.
(5) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
c) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére, valamint
d) az esetleges tervtanácsi bemutatással összefüggő tartalmi javaslatok pontosítására.
(6) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban több szakmai konzultációt is kezdeményezhető.
(7) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott elektronikus, vagy papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.
(8) A szakmai konzultációról a konzultációt tartó emlékeztetőt készít, melyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét, és a konzultációt tartó lényeges nyilatkozatait.
(9) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megtartani.
Településképi véleményezési eljárás
30. Általános szabályok
30. § (1) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) új építmény, műtárgy építésére,
b) meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) - a beépített szintterület növekedését eredményező - bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési munka esetén.
(2) A polgármester véleményét általánosan a települési főépítész állásfoglalásának figyelembe vételével alakítja ki.
(3) Mindkét eljárás esetén pozitív szakmai vélemény szükséges.
(4) A településképi véleményezési eljárást nem lehet lefolytatni, amennyiben a tervet a Világörökségi tájegységi tervtanács a 252/2006. (XII.7.) Kormányrendelet alapján véleményezi.
31. A véleményezési eljárás lefolytatása
31. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott papíralapú kérelemre indul. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg
a) a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon, vagy
b) adathordozón /CD, DVD/ vagy
c) elektronikus formában csatolja.
(2) Amennyiben a kérelem hiányos, úgy a polgármester a kérelmezőt hiánypótlásra szólíthatja fel. A hiánypótlást a kérelmezőnek 5 munkanapon belül teljesítenie kell, máskülönben a kérelem visszautasításra kerül.
(3) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) javasolja,
b) feltétellel javasolja, illetve
c) nem javasolja.
(4) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a települési főépítészi szakvéleményt, amelynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.
(5) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek.
(6) Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:
a) műszaki leírást,
b) (tető-felülnézeti) helyszínrajzot
ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,
bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
e) valamennyi homlokzatot,
f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
g) (szükség szerinti) látványtervet vagy modellfotót.
(7) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az Önkormányzat külön rendelete szerint kiadott beépítési előírásban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetőleg a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, az (1) bekezdés a) pontja szerinti leírásban az eltérést indokolni kell.
32. A településképi véleményezés részletes szempontjai
32. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a település építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy
c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
d) a településképileg értékes építészeti karakter figyelembe vételével, alkalmazásával készült-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe/tájba illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, c) rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) nem eredményezi-e a településképben is meghatározó jelentőségű koros fák indokolatlan kivágását
e) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
ea) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
eb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatot tagolása, anyag és színhasználata, a nyílászárók kiosztása anyag és színhasználata összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, illetve hogyan idomul az utcaképi adottságokhoz és a helyi építészeti hagyományokhoz,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei, tetőfedése – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a települési főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.
TELEPÜLÉSKÉPI bejelentési eljárás
33. Általános szabályok
33. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek,
b) saját vállalkozást népszerűsítő illetve reklámhordozó berendezés elhelyezésének,
c) építmények rendeltetés változtatásának megkezdése előtt.
(2) A településképi bejelentési eljárást nem kell lefolytatni, amennyiben a tervet a Világörökségi tervtanács a vonatkozó jogszabály alapján véleményezi.
(3) E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül
a) a műemléki jelentősegű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglevő épület átalakításának kivételével – az építési engedéllyel építhető építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni,
b) meglevő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének – beleértve a homlokzat színezését is – megváltoztatása esetén,
c) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermek-elvezető kemény építése esetén,
d) meglevő épület homlokzatához illesztett elő-, védő-, árnyékoló tető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetet nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,
e) nettó 20,0 m 2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
f) nettó 50 m 3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén,
g) önálló reklámtartó építmény építése, meglevő felújítása, bővítése vagy megváltoztatása eseten, amennyiben annak mérete az építési tevékenység után sem haladja meg
ga) a beépítésre nem szánt területen a 9,0 m ,
gb) a beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot,
h) temető területen sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése eseten, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
i) szobor, emlékmű, emléktábla, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése eseten, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
j) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
k) park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal es műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése esetén,
l) megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal es jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömeg-tartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 5 napig fennálló ideiglenes fedett lovarda építése eseten
m) közterületi kerítés, valamint kerti építmény építése, meglevő átalakítása, bővítése esetén,
n) mobil- illemhely, mosdó, zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglevő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén,
o) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületen való elhelyezése eseten, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,
p) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló elhelyezése esetén,
q) utas váró fülke építése esetén,
r) kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg,
s) napenergia kollektor és napelem létesítése esetén.
(4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglevő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- es légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve
bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek es/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen levő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat, azok biztonságát veszélyeztetheti.
(5) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni továbbá minden olyan esetben, amikor településrendezési eszköz a rendeltetés-módosítást feltételekhez köti, illetve járulékos beavatkozásokra vagy intézkedésre vonatkozó kötelezettséget ír elő.
(6) E rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklám-elhelyezések közül
a) az építmények homlokzatara, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalara rögzített
aa) cég- es címtábla, cégér vagy cégérszerű reklámtábla,
ab) egyedi tájékoztató tábla,
ac) kirakat,
ad) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva
b) az építmények homlokzatara, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalara rögzített, illetve közterületen, vagy közhasználatra átadott magánterületen elhelyezett
ba) hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámvitrin
bb) óriásplakát tartó-, illetve hordozó-berendezése,
bc) reklámtábla (hirdetőtábla),
bd) integrált információ-hordozó berendezés vagy szerkezet,
be) totemoszlop es reklámzászló
bf) reklám-célú építési védőháló, molinó
c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen elhelyezett
ca) hirdetőoszlop,
cb) fényreklám berendezés,
cc) megállító tábla,
cd) reklámkorlát,
ce) transzparens
elhelyezése eseten.
(7) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozat alapján, es az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
34. A településképi bejelentési eljárás szabályai
34. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternek címzett és polgármesteri hivatalnak benyújtott – papíralapú vagy elektronikus– kérelemre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) A dokumentáció tartalma: fotódokumentáció a meglévő állapotról, leírást az elvégzendő munka felsorolásával, a bejelentés tartalmától függően tervrajzok, vázlatok, színterv, stb., a bejelentés tartalmától függően a települési főépítész további pontosításokat kérhet a bejelentéshez (pl. homlokzati rajz, kerítés vázlat, színezési stb.)
(3) A 37-39. szerinti tevékenység a bejelentés alapján – a (4) bekezdés szerinti hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetés-változtatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés
a) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes település-rendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormány-rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – a (2) bekezdésében előirt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos es a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű es biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(5) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a tiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
a) nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról es a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – a (2) bekezdésében előirt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám nem illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos es a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mertekben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(6) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(7) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a települési főépítész készíti elő és a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül adja ki.
(8) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozat 12 hónapig érvényes.
Településképi kötelezés
35. A településképi kötelezési eljárás alkalmazási köre és a településképi kötelezettségek
35. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le
a) Szegilong község hatályos helyi építési szabályzatában meghatározott előírásoktól eltérő megvalósítás,
b) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntés megszegése,
c) a településképi bejelentési döntést megelőzően megkezdett, a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó építési tevékenység,
d) a településképi bejelentés elmulasztása esetén.
(2) A településképi kötelezettség körébe tartozik:
a) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése,
b) a helyi építészeti értékek, vagy a településkép védelme érdekében az építményt, építményrészt érintő felújítás, átalakítás vagy elbontás elrendelése.
36. A településképi kötelezési eljárás lefolytatása
36. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul, a települési főépítész kezdeményezésére.
(2) A polgármester a településképi kötelezési eljárást az általános közigazgatási rentartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai alapján folytatja le.
(3) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezésről szóló határozat formájában.
(4) A településképi kötelezésről szóló határozatot a települési főépítész készíti elő.
37. A településkép-védelmi bírság esetkörei és mértéke
37. § (1) A 39. §-ban meghatározott esetekben, továbbá a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén a kötelezett 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.
(2) A bírságot a polgármester jogosult kiszabni.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
38. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
38. § (1) Egyedi helyi védelemmel érintett, illetve helyi területi védelem övezetében lévő ingatlan tulajdonosa kérelme alapján, a településképi szempontból fontos és a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat településképi támogatást adhat.
(2) A településképi támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozhatja meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
(3) A pályázat melléklete a felújítás dokumentációja és költségvetése.
(4) A településképi támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között, – a települési főépítész szakmai véleményét kikérve, a Képviselő-testület állapítja meg.
(5) A településképi támogatás folyósításának, felhasználásának, elszámolásának részletes szabályait a Településképi támogatási szerződésben kell rögzíteni.
(6) Nem adható önkormányzati településképi támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.
Vegyes rendelkezések
39. Eltérés a rendelet előírásaitól
39. § Amennyiben a környezeti adottságok, a szomszédos beépítés, vagy épületek jelentősen eltérnek a területre jellemzőektől, vagy a funkcionális adottságok szükségessé teszik, a Világörökségi Tervtanács támogató szakmai véleménye alapján, illetve a tervtanács működésének hiányában a települési főépítész támogató szakmai javaslata alapján ezen rendelet előírásaitól el lehet térni. Az eltérés kezdeményezéséhez részletes településképi, utcaképi és illeszkedési vizsgálat szükséges.
Záró rendelkezések
40. Hatálybalépés
40. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
1. függelék
2. függelék
3. függelék
4. függelék
5. függelék
6. függelék
7. függelék