(1) Jelen rendelet hatálya Kissikátor község közigazgatási és belterületére terjed ki.

(2) Ugyancsak ezen rendelet hatálya kiterjed a Telekes-patak, Táncsics M. utca, a belterületi határ, a 012/9 hrsz-ú telek déli határa által határolt 012/10 hrsz-ú ingatlan területére, valamint a Szabadság utca, belterületi határ, a 170 és 170 hrsz-ú lakóingatlanok keleti határon meglévő árok és a Táncsics Mihály utca által határolt területre vonatkozik.

(1) A település bel- és külterületének határvonalát a szabályozási terv jelöli.

(2) Közigazgatási határmódosítást nem terveztünk.

(3) Belterületi határmódosítást az alábbi területen javasolunk:

- A település északi részén, a Táncsics utcai teleksor végében vezetett út mellett kialakított lakóterület 028/1 hrsz. és a 028/4 hrsz. ingatlanok egy részének belterületbe vonásával.

- Szabadság u. végén, északi oldalon 5 db lakótelek a 02/1 hrsz. terület egy részének felhasználásával.

Javasoljuk a műemlék templom és környezete egyéb belterületbe sorolását. A terület lehatárolását a T-4 jelű szabályozási terv jelöli.

(1) A jelen rendelet hatály alá eső területen az engedélyköteles munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-a tartalmazza.

(2) Építési engedély csak a Településszerkezeti Tervben, a Szabályozási Tervben, valamint a Helyi Építési Szabályzatban megadott előírások megtartása mellett adható ki.

(3) A külterületen forgalmi út mellett 5,0 m²-es, a település belterületén 1,0 m²-es reklámfelület elhelyezése építési engedély köteles.

(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

1. a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai (szabályozási vonal)

2. az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai,

3. a Szabályozási Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,

4. a legnagyobb beépítettség mértéke,

5. a megengedett építménymagasság felső határa,

6. a minimális telekméret,

7. a kötelező beépítési mód,

8. építési vonalak,

(3) Irányadó szabályozási elemek:

Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az a) pontban meghatározzak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül:

A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt), településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

1. Kertvárosi lakóterület

L_ke

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:

a) Beépíthető legkisebb terület: 700 m²

b) Beépítési mód: - oldalhatáron álló

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

e) A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.

f) Elő-, oldal és hátsókert szabályozása:

Új telekosztásnál az előkert mélysége min. 5 m.

Oldal- és hátsókert megállapítása az OTÉK 35. § és 36. § előírásai szerint.

L_ke

jelű építési övezet

L_ke

a) A kialakítandó legkisebb telekterület: kialakult teleknagyság

b) Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: 550 m²

c) Beépítési mód: - oldalhatáron álló, szabadonálló

Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.

Az oldalhatáron álló építési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK előírásai szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható.

d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %

e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

Meglévő, beépített utcasornál az építménymagasságot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.

f) A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.

g) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:

Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján.

Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

2. Falusias lakóterület

L_f

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:

a) A kialakítható legkisebb telekterület: 900 m²

b) Beépítési mód: - oldalhatáron álló

- szabadon álló (szélső telek esetén)

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

e) A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.

f) Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:

Az előkert mérete 5,0 m lehet.

Az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet.

L_f

jelű építési övezet

L_f

jelű építési övezet

L_f

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:

a) A kialakítandó legkisebb telekterület: a kialakult teleknagyság

b) Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: 800 m²

c) Beépítési mód: - oldalhatáron álló

- szabadon álló.

Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.

Az oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK előírásai szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható.

d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.

e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

Meglévő, beépített utcasornál az építménymagasságot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.

f) A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.

g) Elő-, oldal és hátsókert szabályozása:

Elő-, oldal és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján.

Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

Amennyiben a telek mélysége az 50,0 m-t meghaladja, s ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt, az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet.

h) A nagyobb mélységű telkeknél – amennyiben a telek mélysége a 100 métert meghaladja – a beépítettség a telek 50 m-es mélységéig értendő telekterületre vonatkozik.

L_f

a) A kialakítandó legkisebb telekterület: 900m2

b) Beépítési mód: szabadon álló

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

e) A beépítés feltétele: a teljes közművesítettség.

f) Elő-, oldal – és hátsókert szabályozása:

Elő-, oldal és hátsókert előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján.

Új beépítésnél az előkert 5,0m.

g) A legnagyobb mélységű telkeknél a beépítettség a telek 50 m-es mélységig értendő területekre vonatkozik.

h) Legkisebb zöldfelület: 40 %

1. Településközpont vegyes terület

A településközpont vegyes területén elhelyezhető:

- lakóépület,

- igazgatási épület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely épület,

- egyéb szórakoztató közösségi épület,

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

V_t1

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:

- Faluház (tervezett):

a) Telekterület: meglévő kialakult állapot

b) Beépítési mód: - oldalhatáron álló

c) Beépítettség – legnagyobb mértéke: 50 %

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m lehet.

e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség, szennyvízhálózat hiányában zárt szennyvíztárolót kell építeni.

f) Elő-, oldal és hátsókertre vonatkozó előírásoknál az OTÉK 35. és 36. §-ai alapján, az adottságok figyelembevételével.

V_t2

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:

- Polgármesteri hivatal, körzeti orvosi rendelő:

a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot

b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló.

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség,

f) Elő-, oldal – és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza.

V_t3

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:

- Erdőbirtokossági iroda, tűzoltóság, italbolt:

a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő teleknagyság

b) Beépítési mód: - szabadon álló

c) Beépítettség – legnagyobb mértéke: 30 %

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m,

e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.

f) Elő-, oldal – és hátsókertre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

V_t4

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:

- Általános iskola, kápolna, kultúrház, élelmiszerbolt:

a) Telekterület: meglévő kialakult állapot

b) Beépítési mód: - oldalhatáron álló

c) Beépítettség – legnagyobb mértéke: 30 %

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m lehet.

e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség, szennyvízhálózat hiányában zárt szennyvíztárolót kell építeni.

f) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.

V_t5

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:

- Műemlék templom, ravatalazó:

a) Telekterület: meglévő kialakult állapot

b) Beépítési mód: - szabadon álló

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: kialakult. A területen a ravatalozó épületén (meglévő) kívül elhelyezésre került a lourdes-i barlang építménye.

d) Megengedett leganagyobb építménymagasság: 4,5 m lehet.

A település területén a gazdasági terület jellegük szerint:

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek alakíthatók ki.

1. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület:

A területen elhelyezhető:

- Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület.

- A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

- Igazgatási, egyéb irodaépület.

- Üzemanyagtöltő.

- Sportépítmény.

G_ksz1

jelű építési övezet előírásai az alábbiak:

- Pékség:

a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő

b) Beépítési mód: oldalhatáron álló, kialakult állapot.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 50 %

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

e) Beépítés feltétele: részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló)

f) A zöldfelület legkisebb mértéke min. 30 %.

g) Elő-, oldal – és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.

G_ksz2

jelű építési övezet előírásai az alaábbiak:

- PRÍMAGÁZ és tervezett gazdasági terület:

a) Új telephelynél a legkisebb kialakítható telekterület: 1200 m²

b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 % lehet.

d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

e) Beépítési feltétele: részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt szennyvíztároló).

f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %.

g) Elő-, oldal és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. és 36. §-a tartalmazza.

1. Temetők: K-TE

a) A temető külterületen, bővítésre lehetőség van. A ravatalozó megépült.

b) Legnagyobb beépítettség: 3%

c) Építménymagasság legnagyobb értéke: 4,5 m

d) Bővítésre a 018/21 hrsz. ingatlan igénybe vehető.

2. Zsidó temető: belterületen.

Felhagyott temető, kegyeleti parkként javasoljuk megtartani.

3. Sportpálya: K-SP

Az Ózd – Domaházi útból Kissikátor felé leágazó bekötő út mellett, annak keleti oldalán található, Hangony község közigazgatási területén. A terület a Kissikátori Önkormányzat tulajdona.

a) Telek területe: meglévő telekterület

b) Beépítési mód: csak kiszolgáló épület (öltöző, lelátó) építhető.

c) Legnagyobb beépítettség 5 % lehet.

d) Legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.

4. Közműterület: szennyvíztisztító telep K-SzT

a) Kialakítható legkisebb telekterület: 500 m²

b) Beépítési mód: szabadonélló.

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40 % lehet.

d) Mengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m

e) Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. § tartalmazza.

f) Legkisebb zöldfelület: 40 %

A területen elhelyezni kizárólag csak kiszolgáló, az alapfunkció ellátását biztosító biztosítótechnikai berendezéseket lehet, illetve a kezelőépület létesíthető, melyen belül a személyzet szociális ellátása is biztosítható. Kialakítása magasabb rendű ágazati előírások szerint történhet.

(1) A közlekedési területeket és létesítményeit, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.

(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

(3) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.

(4) A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak:

1. Forgalmi út Kö_u-3

Ózd-Domaháza

A közigazgatási terület északi határán halad.

2. Gyűjtő út Kö_u-4

Táncsics M. utca

Szabályozási szélessége: 12,0 – 30,0 m között változik.

3. Lakóutak KÖ_u-3

(belterületi utcák)

4. Vegyesforgalmi utak KÖ_u-4

5. Feltáró út: temető megközelítése KÖ_u-6

6. Gyalogút: temető megközelítésére KÖ_u-7

7. Mezőgazdasági út KÖ_u-8

8. Parkolóterület: tervezett fásított parkoló a memető és műemlék templom mellett.

Férőhely: 40 gépkocsi

(1) A zöldterületek szabályozását kül- és belterületi Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) A belterületi zöldterületek funkcionális tagozódása:

Z – közpark, közterületi zöldterület, játszótér, dísztér.

A Telekes-patak mellett, a községközpontban.

A közparkban és közkertben épület nem helyezhető el (szobor, emlékmű igen).

Közterületi zöldterület: a temető mellett a forgalmi út nyugati oldalán.

(1) Az erdővel kapcsolatos alapvető jogszabályi előírásokat az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, valamint a végrehajtására kiadott 31/2000. (VI.26.) FVM rendelettel módosított 29/1997. (IV.30.) FM rendelet tartalmazza.

(2) A településrendezési tervben erdőterület megszüntetését, funkcióváltását nem terveztük.

(3) A külterületen lévő erdő gazdasági hasznosítású.

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven mezőgazdasági területként (M) szabályozott része.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

- Általános mezőgazdasági terület

- Kertes mezőgazdasági terület Mk belterületi kert

M_a1 - szántó

M_a2 - rét, legelő

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területen

- a 720 m²-t el nem érő telken építményt elhelyezni nem szabad.

- a 720-1500 m² közötti területnagyságú telken – a nádas, gyep és szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építményt (pince) helyezhető el.

- az 1500 m²-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.

(4) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m², egyéb művelési ág esetén 6000 m² telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.

(5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből az 1. sz. melléklet 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10000m²-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.

(6) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan - azt a tényt, hogy az mely helyrajzi számú birtokközponthoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, amelyek területe a központi beépítettségének meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra kerültek.

(7) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladja meg.

(8) A birtokközpont és a kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési engedélyt kell kérni.

(1) A közműlétesítmények elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, az MSZ 7487 szabványt, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A tervezett létesítmények elhelyezésénél a közművezetékekre és a műtárgyakra vonatkozó előírásokat, védő távolságokat biztosítani kell. A 46/1999. (III.18.) Kormányrendeletben előírtak szerint a vízfolyások mentén a szakfeladatok ellátására a parti sávot szabadon kell hagyni.

(2) A meglévő és a tervezett közművezetékek és műtárgyak:

Ivóvízhálózat: A községben fúrt kútból hozzák fel a vizet, majd szivattyúzással víztározó medencébe töltik. A föld alatt 3x10m² tartály található. A vezetékes ivóvíz minden belterületi épületben megtalálható. A település ivóvíz ellátása a H-198-6/1998. sz. vízjogi engedély alapján történik. (Vízműtelep helye a 037 hrsz. külterületi ingatlan.) Felhívjuk a figyelmét a vízmű üzemeltetőjének arra, hogy a 123/1997.(VII.18.) Kormányrendelet alapján meg kell határozni a vízmű belső – és külső védőövezetét, a hidrogeológiai védőövezet ,,A”, ,,B” és ,,C” védőzónáját a rendelet 23. §-ában előírt határidő betartására. A község ivóvíz – ellátottságát 100%-osra kell kialakítani, azaz lehetőség szerint minden lakóépületet és közintézményt rá kell kötni a községi ivóvízellátó hálózatra. A vízellátó rendszert az esetlegesen megnövekedő vízigényeket alapul véve felül kell vizsgálni, és az esetleges rekonstrukciókat előirányozni. A község ivóvízellátását biztosító vízvezeték-hálózat, valamint a 3x10m²-es ivóvíztároló medencét, ezen kívül a víznyerő hely (termelőkút) védőterületét, védősávját a 123/1997.(VII.18.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően kell fenntartani. Tervezett új lakó - és ipari épületek csak a 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) 8. §-ában, valamint az ezt módosító 36/2002. (III.7.) Kormányrendeletben meghatározott teljes közművesítettséggel irányozhatók elő. Egyedi vízellátó művek nem alakíthatók ki.

Szennyvízelvezetés: Egyéni, telkenkénti szennyvíztárolóban történik a gyűjtése, egy vállalkozó a hangonyi szennyvízülepítő területére szállítja. Hosszú távon a szennyvíz hálózatot ki kell építeni. A település szennyvizének helyi elszikkasztásos kezelése szigorúan tilos, tekintettel a kiemelt vízvédelmi területre. Az egységes csatornahálózat kiépítéséig javasolt egy ellenőrzött, biztonságos közműpótló rendszer kiépítésére és üzemeltetésére. A település szennyvízcsatorna-hálózat kialakításánál B.-A.-Z. Megyei Szennyvízelhelyezési Koncepcióterv az irányadó. szennyvízelvezetés vonatkozásában a hálózat kiépítésénél törekedni kell minden ingatlan csatornahálózatba való bekötésére, ezzel egyidejűleg az egyedi szennyvízgyűjtők szikkasztók felszámolására. A községben elválasztó rendszerű csatornahálózat építendő ki, azaz a szennyvíz, valamint a felszíni- és csapadékvizek külön hálózaton vezetendők. Ipari szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén kötelezővé kell tenni a szükséges előtisztító beépítését és üzemeltetését.

Csapadékvíz-elvezetés: Nyílt árok rendszerrel történik, befogadó a Telekes-patak.

Gázellátás: A településen kiépült a gázvezeték, minden telekre bevezetésre került.

Hírközlés: Kissikátor település előfizetői a Domaházán üzemelő korszerű digitális központhoz csatlakoznak. A központ analóg előfizetők kiszolgálásán túl ISDN2 alaphozzáférés biztosítására is alkalmas. A központ kapacitását a MATÁV az igények alakulásától függően folyamatosan bővíti. A községben a helyi hálózat a távbeszélő, ISDN és bérelt vonali igények kielégítésére egyaránt alkalmas. A MATÁV a hálózat telítettségét és a területen várható bekapcsolási igényeket folyamatosan vizsgálja, szükség esetén minimális hálózatépítésre lehet számítani. Mobil telefontorony a közigazgatási területen létesíthető, kivétel a műemlék templom környezete.

Villamos energia ellátás: Ózdról a 20 kW magasfeszültségű vezetékről kapja Domaháza, s erről van a település villamos energia ellátása lecsatlakoztatva.

(3) Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, s későbbiekben az útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(4) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenést és az esztétikus követelményeket is figyelembe kell venni.

(5) A közmű gerincvezetékeket a telken belül i feltáró utak szabályozási szélességén belül kell vezetni, az optimális fásítási lehetőség biztosítása érdekében, területtakarékos elrendezése.

(6) A vízvezeték hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni.

A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat elkészítésénél figyelembe vettük a környezet általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben, Nemzeti Környezetvédelmi Programban (83/1992.(IX.26.) OGY határozat) kitűzött környezeti célállapotokat, illetve a 2003. évtől a 1117/2001. (X.19.) Korm. határozat a ,,Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési időszakára (2003-2008.) vonatkozó koncepcióról” című jogszabályban foglaltakat.

A településen műemlékileg védett épület található:

Római katolikus templom

(Magyarország egyetlen Árpád-korabeli alapokra épült barokk stílusú körtemploma, XVIII sz.)

A műemlékileg védett területen belül építmény, egyéb létesítmény (kerítés, közvilágítás, tartóelemei, urnatartó fal, támfal, út, parkoló stb.) csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával és engedélyével építhető.

Helyi védelemre javasoljuk:

Lakóépület: Táncsics u. 16.

(1) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatósága a tervhez kapcsolódó beruházások során érintett ismert régészeti lelőhelyek pontosabb kiterjedésének meghatározását, valamint veszélyeztetett részeinek feltárását szükségesnek tartja.

(2) Az esetlegesen előkerülő, még ismeretlen régészeti lelőhelyek feltárása anyagi terheinek viselése tekintetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatósága az 1997. évi CXL törvény 35. §. 3. pontjában meghatározottak tartja irányadónak. Ez alapján a régészeti lelőhelyek meghatározása, feltárása, leletanyagának elhelyezése és konzerválása céljából igényt tart a régészeti lelőhelyeket veszélyeztető beruházók anyagi támogatására. (A szakmailag szükséges méretű megelőző feltárás, dokumentálás, elsődleges lelet konzerválás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit a fejlesztések, beruházások költségeiből kell fedezni, oly módon, hogy a tervezés során a teljes bekerülési költség legalább 9 ezrelékes erre a célra kell biztosítani. (1997. évi CXL. törvény 35. § (3) bekezdés.)

(3) A régészeti területek kezelését a kulturális javak védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései határozzák meg (24. §). Az ismert és nyilvántartott lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni, ha ez énem lehetséges, előzetesen fel kell tárni.

(4) A közigazgatási területen érintett régészeti lelőhely:

Kissikátor – Várhegy külterületen, a településtől mintegy 2 km-re, délre (külterületi szabályozási terven és településszerkezeti terven jelöltük).

(5) Az 1996. évi LIII. tv. 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján védelem alatt áll valamennyi földvár. A Kissikátor fölött Vár-hegyese (Hrsz.055); műkelési ág: erdő, ezen bekezdés hatálya alá esik, ennek alapján országos jelentőségű védett természeti területnek minősül.

(1) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében – egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §-ában foglalt táblázat szerint – kell igazolni.

(2) Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható.

(3) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét biztosítani kell.

(4) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítési és beültetési kötelezettséget írtunk elő, melyet be kell tartani.

(5) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.

(6) A természetvédelmi törvény útmutatásait be kell tartani.

(7) A külterületi szabályozási terven jelöltük a természeti és ökológiai terület határát. Ezeken a területeken nem kívánatos semmi olyan tevékenység, ami tájképben, a természeti életközösségekben (növénytársulásokban) és élőhelyeken maradandó károsodást vagy átalakulást eredményezne.

(1) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodnia.

(2) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(3) a gépjármű – közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létestése engedélyezhető.

(4) A különböző területfelhasználások zöld felületeit legalább az övezeti szabályozásban megadott mértékig növényzettel kell betelepíteni.

(5) Külterület belterületbe csatolása földügyi hatósági engedélyköteles. (1994.évi LV tv. 36. § (2) bek. b) pont.)

(6) Termőföld más célú felhasználását az Ózdi Körzeti Földhivatalból kell kérni.

(7) A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodnia kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.

(8) A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken belvizet, pangó vizet ne okozhasson.

(9) A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

(10) A talaj, a talajvíz és rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg.

(11) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna – hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt, vízzáró szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. a zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

(12) A csapadékvíz elvezető árkokba történt esetleges szennyvíz rákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő esetleges szennyvíz – bevezetéseket meg kell szüntetni.

(13) A vállalkozási területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj -, zsír-, hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornába bevezetni.

(14) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(15) A termőföld előtt az igénybe vevő az 1994.évi LV. törvényben foglaltak szerint köteles beszerezni a más célú hasznosításra vonatkozó földügyi szakhatósági engedélyt. Ennek hiányában külterületen (ide tartozik a zárt kert is) semmilyen épület, építmény nem létesíthető, illetve külterületen építési terület előkészítésére nem kerülhet sor.

(1) A 21/1986. (VI.2.) MT rendelet, a 3/1988. (VI.10.) KVM rendelet szerint a VÉDETT I. területi kategóriába tartozik Hangony teljes bel- és külterülete.

(2) A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása, légszennyezettségre gyakorolt hatása a módosított 21/2001. (II.4.) kormányrendelet előírásait teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.

(3) A levegő tisztaságának védelméről szóló hatályos rendeletek – 4/1986.(VI.02.) számú OKTH rendelkezés szerint VÉDETT I. levegőtisztaság – védelmi kategóriára az MSZ 21584/1990. ,,A környezeti levegőtisztasági követelményei’’ című szabvány imissziós határértékeit biztosítani kell.

(4) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékok nyílt téri, valamint hagyományos energiatermelő berendezésekben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízi növények égetése, a tarló égetés vonatkozásában is a módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.

(5) Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnál az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetve használója köteles – a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében - az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztán tartásáról gondoskodni, a módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet 10. §-a értelmében.

(6) A háztartásban kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető, a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet 11. §-a értelmében.

(7) Lakóterületen szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, csak külterületen korszerű technológia mellett.

(8) Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.

(1) A települést érintően vízminőség – védelmi szempontból kiemelten fontos a szennyvízelvezetések megnyugtató megoldása.

(2) A község belterületét érintő vízfolyások vízminőségét fokozottan védeni kell.

(3) Az élő és talajvizek sem közvetlenül, sem közvetve nem szennyezhetők.

(4) A csapadékvizek befogadóba vezetését biztosítani kell.

(5) A 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet szerint a jóváhagyásra kerülő új vagy módosított településrendezési tervekben fel kell tüntetni a területek szennyeződés – érzékenységi besorolását is. Az említett rendelet értelmében Kissikátor a települési soros listán,,B’’ érzékenységi besorolást kapott. A rendelethez tartozó 2/2 számú melléklet 2. pontja értelmében azonban kérelemre, adott területre vonatkozóan ettől eltérő érzékenységi besorolás is megállapítható.

(6) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben, valamint a vízhasználatok csapadékvíz - elvezetés, szennyvíz – elhelyezés és – kezelés rendjét szabályozó jogszabályokban előírtakat kell figyelembe venni.

(7) A szennyvízcsatorna hálózatot mielőbb ki kell építeni, azok megvalósításáig csak vízzáróan kialakított, s rendszeresen ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el, melyek szennyvízkezelő terepre történő rendszeres ürítéséről gondoskodni kell.

(8) A kül – és belterület rendezett csapadékvíz-elvezetésére vízrendezési tervet kell készíteni.

(9) A víznyerőhely (termelőkút) védőterületét, védősávját a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani, illetve fenntartani.

Zajvédelmi szempontból a módosított 12/1983. V.12.) MT rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók. E szerint ,,A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt, ill. rezgést kibocsájtó és a zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj- ill. rezgésterhelési határértékeket.’’ Ezen határértékeket a 4/1984. (I.23.) EüM rendelet 1-4. sz. mellékletei tartalmazzák. Ipari üzemekre megengedett zajszint mértéke: 55dBA.

(1) A kommunális szemétlerakó-hely három lépcsőben épült és 25 évre elég. Az első lépcső megépült, 80%-ban betelt, 2005-ig megfelelő. Az Ózd-Domaháza úttól északra található, Hangony közigazgatási területén. A későbbiekben a település csatlakozik a sajókazai lerakóhelyet igénybevevőkhöz.

(2) A mód. 102/1996.(VII.12.) Korm. rendelet és Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XI.III. törvény illetve a veszélye hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet, a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, illetve a 22/2001. (X.10.) KÖM rendeletben foglaltakat be kell tartani.

(3) A hulladék elhelyezésével kapcsolatban az alábbiakat kell figyelembe venni:

- A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes hulladékokat – amelyek körét a 16/2001. (VII.18.) KÖM rendelet I. sz. melléklete határoz meg – elkülönítve, a környezetkárosítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.

- A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001.(VI.15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni.

- A rendezési terv által érintett területeken kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésre és rendszeres elszállításra, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére.

- Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyüjtőedényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.

- A köz- és parkterületek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni.

Azokat a területrészeket, amelyek a szabályozás közúthoz tartozó területként jelöl, az építési telek kialakítása során útként kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezni.

(1) Jelentősebb környezeti hatású beruházások esetén az engedélyezési eljárásba minden esetben be kell vonni a környezetvédelmi hatóságot.

(2) Termőföld más célú hasznosítása előtt minden esetben szükséges az illetékes földhivatal engedélye. A végleges más célú hasznosítás előtt kérelem, vázrajz, területkimutatással lehet a körzeti földhivataltól kérni az engedélyt, míg az időleges más célú hasznosítás esetén a fentiekhez csatolni kell a rekultivációs tervet, melyet agronómiailag indokolni kell. (1994. évi LV. tv.-ben foglaltakat kell figyelembe venni.)

(3) El kell készíttetni a település kül- és belterületének csapadékvíz-elvezetési terveit. Meg kell oldani az övárok rendszer kiépítését, valamint a patakok, vízfolyások medreinek kialakítását és tisztítását.

(4) A 012/10 hrsz-ú ingatlanon kialakítandó védőerdősávra beépítési kötelezettség

(5) A szennyvíztisztító telep védőtávolsága 50,0 m, melynek betartása kötelező.

(1) A jelen helyi építési szabályzat és a mellékletét képező kül- és belterületi szabályozási terv a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban a földtörvény vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi használati módjuknak megfelelően kell művelni, hasznosítani.

(3) Jelen helyi építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.