Tornanádaska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2005. (IV. 23.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2009. 08. 31- 2024. 04. 30

Tornanádaska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2005. (IV. 23.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzatról

2009.08.31.

TORNANÁDASKA község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed TORNANÁDASKA teljes közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

a) a közterület és egyéb területfelhasználási egységek határvonala

b) építési határvonal

c) az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai

d) a területfelhasználási kategóriák, a területfelhasználási besorolás, övezeti besorolás

e) a legnagyobb beépítettség mértéke

f) a megengedett építmény magasság

g) a minimális telekméret

h) a kötelező beépítési vonal

i) a környezetvédelmi előírások

j) korlátozások

3. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

(2) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)

a) A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni:

aa) a szabályozási vonalakat,

ab) a területfelhasználási egység, illetve övezet jelét,

ac) a területfelhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb (földrészlet) telek,

ad) a beépítési módot

ae) a megengedett legnagyobb építmény magasságot

af) a belterület bővítés határát.

b) Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

(3) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény rendelkezik.

I. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

4. §1

5. §2

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

6. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.

(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

A közigazgatási területfelhasználási egységeinek tagozódása

7. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi területfelhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:

a) falusias lakóterületek

b) településközpont vegyes terület

c) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

d) különleges terület

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekre tagozódik:

a) közlekedési és közműterület (belterületen és külterületen)

b) zöldterület (belterületen)

c) erdőterület

d) mezőgazdasági rendeltetésű terület

e) egyéb rendeltetésű terület

A belterületi határ módosítása

8. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembevételével. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.

(3) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) a tervezett lakó és tartalék gazdasági területek.

II. Fejezet

A környezet védelmére vonatkozó előírások

9. § Ezen előírások alapján a környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni.

a) Levegőtisztaság védelem

A levegőtisztaság-védelmi szempontok érvényesítése érdekében a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a 21/1986 (VI. 2.) MT rendelet és ennek végrehajtásáról szóló 4/1986. (VI. 2.) OKTH rendelkezés előírásai betartandók.
Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/1986. (VI. 01.) MT. rendelet, a 3/1988. (VI.10.) ÉVM rendelet szerint a VÉDETT I. területi kategóriába tartozik TORNANÁDASKA teljes bel és külterülete. Az Aggteleki Nemzeti Park területe a kiemelten védett övezetbe tartozik.
A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása a - környezetterhelése - az adott terület védettségi kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.
Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.
A levegő tisztaságának védelméről szóló hatályos rendeletek - 21/1986. (VI. 02.) OKTH számú rendelkezés szerint a Védett 1. levegőtisztaság védelmi kategória MSZ 21584/1990. "A környezet levegőtisztasági követelményei" című szabvány imissziós határértékeit biztosítani kell.
Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 152/1995. (XII. 12.) Kormány rendelet alapján.
A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.
A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energia termelő berendezésben történő égetése, a nem védett, ill. a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízinövények égetése, a tarlóégetés csak az önkormányzati rendeletben szabályozott módon a (2) bekezdés szerinti rendeletalkotás során kezdeményezett részletes előírások szerint lehetséges, illetőleg a 24/1992. (I. 28.) Kormány rendelet 14. § (3) bekezdés értelmében.
Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől 1000 m védőtávolság távolság betartásán túl folytatható. A védőtávolság csökkentése technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges.
Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.
b) Zajvédelem
A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
Közlekedési eredetű zaj elleni védelem érdekében, amennyiben közutak mellett a területfelhasználás megváltozik, vagy az utak forgalma az út jellegének megváltozása miatt nő meg, az egészségügyi miniszter 4/1984. (1. 23.) EÜM. rendeletében szereplő határértéket kell alkalmazni. E rendelet szerint a település lakóterülete LAKÓTERÜLET ÉS INTÉZMÉNYTERÜLET LAZA BEÉPÍTÉSŰ TERÜLETI FUNKCIÓNAK, illetve a gazdasági területek IPARTERÜLET LAKÓTERÜLETTEL ÉS INTÉZMÉNYEKKEL VEGYES kategóriának minősül.
A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak.
A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.
c) Vízvédelem
Az élővizek, csatornák vízminőség védelme érdekében tisztítatlan kommunális és technológiai eredetű szennyvíz nem vezethető élővízfolyásba.
Tisztított szennyvizet is csak a vízbázis-védelmi előírások betartásával, hatósági engedély birtokában kerülhetnek a befogadóba.
A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyező források felszámolására készítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv határozza meg.
A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztosítani kell.
Vízügyi előírások:
A település közigazgatási területe a 3/1984. (II. 7.) OKH számú rendelkezés szerint a II. számú vízminőségi kategóriába tartozik. A tervezett befogadóba vezetendő vizek (csapadékvizek) minőségével ki kell elégítenie az említett rendelet által rögzített paramétereket.
d) Földvédelem, tájvédelem
A felhagyott anyagnyerő helyek és roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után az ANP előírása érvényes.
A roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján.
A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóniába kell helyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.
A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson.
A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
e) Hulladékelhelyezés
A (2) bekezdés szerinti rendeletalkotás során kezdeményezni kell a keletkezett veszélyes hulladékok az üzemi területen történő minimális ideig való tárolásait azzal, hogy azt az arra kijelölt, vagy átmeneti tárolóba kell szállítani.
A veszélyes hulladékszállítást és kezeléséről a 102/1996. (VII. 12.) Kormány rendelet rendelkezik, az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig figyelembe kell venni a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályozást.
Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.
A veszélyes hulladékok - melyek körét a 102/1996. (VII.12.) Kormány rendelet 2. sz. melléklete határozza meg - környezetszennyezést kizáró módon és szelektíven történő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról a hulladék tulajdonosának (beleértve a lakosságot is) kell gondoskodni.
f) Környezetbiztonság
A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezések betartandók:
29/1960. (VI.7.) Korm. rendelet, illetve a 2/1971.(IV. 28.) NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés
1994. évi XLVIII. törvény illetve a 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték (távhővezeték)
11/1994. (III.25.) IKM rendelet hatálya alá tartozó tartály és cseppfolyós üzemanyag töltőállomás
1994. évi XLI. törvény illetve az 1/1977. (IV.6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olaj berendezés
6/1993.(V. 12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyag-ellátó berendezés.
g) Szennyeződés érzékenységi besorolás
A 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet alapján a település teljes területe ,,A" fokozottan érzékeny területnek minősül, intézkedési szennyezettségi határértéke Ci=C1

10. § Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg.

1) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

3) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Az egyes területfelhasználási egységekre vonatkozó előírások

Lakóterületek általános előírásai

11. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

a) - termelő kertgazdasági építmény,

b) - a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2

c) - beépített szintterületig

d) - kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig

e) - igazgatási, egyház: művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig

f) - sportlétesítmény

g) - üzemanyagtöltő állomás létesítése lakóterületen nem engedhető meg

h) - nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény

(2) Mellékfunkciók építményeinél az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a) - Ha a fő funkció építmény tömegével egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.

b) - Különálló mellékfunkció építményének magassága legfeljebb 3,5 m lehet

(3) Az (épületek elhelyezése) építési hely feleljen meg:

a) - a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,

b) - a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,

c) - a levegőminőségi előírásoknak,

d) - működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,

e) - az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.

(4) A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret lehetővé teszi, szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan.

(5) Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, vizsgálni kell a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelme, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását.

(6) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem helyezhető el.

(7) Különálló kiszolgáló, vagy melléképítmény elhelyezésének szabályai:

a) - Az épületek közötti távolság betartandó,

b) - Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó mellékfunkció építményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főépület mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főépület áll. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, ha a főfunkció nem közvetlenül a telekhatárra került.

c) - Ha a telek már meglévő beépítettsége miatt ez nem lehetséges, - úgy hogy a fő funkció építmény létesítményével szemben lévő telekhatártól az épületek között előírt távolság betartható legyen, illetve

d) - Szabadonálló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.

e) - A telekhatártól való távolsága azonban nem lehet kisebb ennek 3 m-rel csökkentett mérete.

(8) A kiskereskedelmi, üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény eseti elbírálással, a faluképi szempontok messzemenő figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók.

(9) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.

a) - Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 6,0 m

b) - Haszonállat ólja lakóépülettől 10,0 m, kifutója 12,0 m

c) - Trágya és trágyalétároló legalább 12,0 m-re legyen.

(10) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.

(11) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

(12) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák. Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni.

(13) A lakóépületek tetőfedésére pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

Kialakult állapot

12. § (1) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:

a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépített telkek területének átlagos méretét.

b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.

c) kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.

a) az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.

b) az oldalkert mérete a tényleges építménymagasság fele kell legyen, illetve az előírt távolság 2/3-ára csökkenthető, ha ahhoz a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárul.

c) a hátsókert mérete a tényleges építménymagasság fele kell legyen, illetve az előírt 2/3-ra csökkenthető, ha ahhoz a tűzvédelmi hatóság hozzájárul.

d) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg

da) - sem az övezetre előírt telekmélységet,

db) - sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értéket

e) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége sem haladhatja meg

ea) sem az övezete előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság értékével csökkentett értékét

eb) sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét.

ec) sem a 20,0 m-t.

(3) Az illeszkedés általános szabályai: A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadonálló beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető.

(4) Az építési vonal a kialakult telektömb

a) foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő előírást ír elő.

b) ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.

(5) A kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság

a) foghíj esetében nem haladhatja meg

aa) sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát

ab) sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított - homlokzatmagasságot.

b) saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg

ba) sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát,

bb) sem az érintett utcaszakasz átlagos homlokzatmagasságát,

Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága - általában - ne nyúljon az utcavonalon, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé.

Szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.
A lakóterület övezetei

FL-III építési övezet

13. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető
c) a fő funkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellék funkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 700 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmény építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
I. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb területe

Legkisebb szélesség

Legkisebb mélysége

Legnagyobb beépítettsége

Építmény max. magassága

m2

m

m

%

m

Oldalhatáron álló

FL-III
O

700

16

35

30

-4,5

Szabadon álló

FL-III
SZ

700

16

35

30

-4,5
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
(2) Egyéb előírások:
a) - legkisebb zöldfelület 40%
b) - terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére
c) - környezetvédelmi besorolások
ca) levegőminőség: védett I.
cb) zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés
cc) rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték
cd) lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján ajánlott
d) Közművesítés: részleges
(3) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

FL-II építési övezet

14. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
b) az övezetben félig zártsorú beépítés nem engedhető a falusias jelleg megőrzése miatt
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
II. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb területe

Legkisebb szélesség

Legkisebb mélysége

Legnagyobb beépítettsége

Építmény max. magassága

m2

m

m

%

m

Oldalhatáron álló

FL-II
O

800

16

35

30

-4,5
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
(2) Egyéb előírások:
a) legkisebb zöldfelület 40%
b) terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai. szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére
c) környezetvédelmi besorolások
ca) levegőminőség: védett I.
cb) zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés
cc) rezgésvédelem: 20 m/s" határérték
cd) lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján ajánlott.
d) Közművesítés: részleges
da) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

FL-I építési övezet

15. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak.

a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
b) az övezetben félig zártsorú beépítés megengedhető
c) a fő funkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellek funkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 500 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be)
III. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb területe

Legkisebb szélesség

Legkisebb mélysége

Legnagyobb beépítettsége

Építmény max. magassága

m2

m

m

%

m

Oldalhatáron álló

FL-I
O

500

16

30

30

-4,0

Szabadon álló

FL-I
SZ

600

16

30

30

-4,0
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
(2) Egyéb előírások:
a) legkisebb zöldfelület 40%
b) terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére
c) környezetvédelmi besorolások
ca) levegőminőség: védett I.
cb) zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés
cc) rezgésvédelem: 20 m/s2 határérték
cd) lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján ajánlott
d) Közművesítés: részleges
(3) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Vegyes terület

16. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

(2) A vegyes terület lehet a településközpont vegyes terület

Településközpont vegyes terület Általános előírásai

17. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) 2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület

b) igazgatási épület

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

d) egyéb közösségi szórakoztató épület

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

f) sportépítmény

g) üzemanyagtöltő; max. 3 kútállásig

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető.

a) Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

b) Termelő kertészeti építmény

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

A településközpont vegyes terület

18. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:

IV. TÁBLÁZAT

Övezeti jel

Min. kial. telekterület

Min. kial. telekszélesség

Max. beép. arány

Max. építmény magasság

m

m

%

m

TV

K

K

40

-4,5

TV
O

600*

14

40

-4,5

TV
SZ

600*

14

40

-4,5
O oldalhatáron álló
SZ szabadonálló beépítési mód
K a kialakult telekméretek
* Oktatási, egészségügyi intézmények elhelyezésénél a minimális telekméret nagyságát az ágazati szabványok és technológiai tervek alapján kell meghatározni.
(2) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3. épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni.
(3) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,6 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(4) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(5) Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az övezetben az elhelyezhető építmények legnagyobb homlokzatmagassága 6,0 m lehet.
(6) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(7) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg, (Id. oktatási intézmények minimális telke)
(8) Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
(9) Egyéb előírások:
a) - legkisebb zöldfelület 20 96
b) - terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmének biztosítására vonatkozóan)
c) - környezetvédelmi besorolások
ca) levegőminőség: védett I.
cb) zajvédelmi: lakóterület és intézményterület laza beépítés
cc) rezgésvédelem: 20 m/s" határérték
cd) lakóház alapozás talajmechanikai szakvélemény előírásai alapján készítendő
d) - Közművesítés: részleges
(10) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

Gazdasági területek

19. § A belterület (beépítésre szánt terület) a következő területfelhasználási kategóriákat foglalja magába:

a) Gazdasági terület, ezen belül

aa) - kereskedelmi, szolgáltató terület

ab) - KG jelű terület

ac) - egyéb ipari terület

A Gazdasági terület általános előírásai

20. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen [KG] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):

- átrakó építmény, mérlegház

- üzletház
- raktár
- szociális helység építménye
- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
- szolgálati lakó és szállásépületek
- terület ellátó alapfokú intézmény
- termék vezeték
- üzemanyagtöltő
mellék funkció építményei:
- garázs
- kirakat szekrény
- tüzelőanyag tároló
- kazánház
(3) Terepszint alatti építmények
- süllyesztett rakodó
- mérlegház
- pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)
(4) Az egyéb ipari területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől legalább 15 m védőtávolság betartását igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények)
(5) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
(6) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.
KG Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület
A kereskedelmi gazdasági területen nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el.
A területen elsősorban a TEAOR EU megfeleltetés szerinti tevékenységi kör folytatható, de a kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az alábbi tevékenységek nem folytathatók:
- bőráru nagykereskedelem
- állategészségügyi ellátás
- szennyvíz, hulladék kezelési szolgáltatás
V. TÁBLÁZAT

Az építési telek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb területe

Legkisebb szélesség

Legkisebb mélysége

Legnagyobb beépítettsége

Építmény max. magassága

m2

m

m

%

m

Szabadon álló

KG

1000

25

25

50

-4,5
(7) Egyéb előírások:
a) - legkisebb zöldfelület 25%
b) - környezetvédelmi besorolás
ba) levegőminőség: védett I.
bb) zajvédelmi: iparterület lakóterületekkel és intézményekkel vegyes terület
bc) rezgésvédelem: 40 m/s"
bd) épület alapozás eseti talajmechanikai szakvélemény alapján készítendő
c) Közművesítés: részleges
(8) A szennyvízszikkasztás átmenetileg sem engedhető meg.
(9) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, illetve szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.

Különleges területek

21. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása: Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

a) temető (KÜ-T)

b) sporttelep (KÜ-SP)

c) camping (KÜ-C)

VI.TÁBLÁZAT

Az építési övezet funkcionális besorolása

Az építési telek

Övezeti jele

Funkcionális besorolás

Beépítési mód

Legkisebb terület m2

Legnagyobb beépítettség %

Építménymagasság legkisebb-legnagyobb értéke m

KÜ-T

Működő temető

Csak kiszolgáló épület

K*
500

2

-3,5

KÜ-SP

Sportpálya

Csak kiszolgáló épület sport csarnok

K*
1000

10

-4,5

KÜ-C

Camping
Tábor

Csak kiszolgáló épület

1000

5

-4,5

K

KÜ-A 1

Arborétum kastély szálló

kialakult

kialakult

kialakult

Kialakult

KÜ-A 2

Arborétum bővítés

Csak kiszolgáló épület

1000

2

-4,5
K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási Terven jelölt területi határok. A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.
IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

A közlekedési területek általános előírásai

22. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével- a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

a) Országos főutak esetén 30 m

b) Helyi gyűjtőutak esetén 18m

c) Külterületi fő dűlőutak esetén 12m

d) Kiszolgáló utak esetén 10m

e) Kerékpárút esetén 3m

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:

a) - Közlekedési létesítmények

b) - Közművek és hírközlési létesítmények

Közműlétesítmények, közműellátás

23. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak szükség esetén egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

b) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként - szigorúan ellenőrzötten kivitelezett - zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

c) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

d) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

e) A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 4-4, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

f) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(12) Villamosenergia ellátás

a) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

b) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(13) Gázellátás

a) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

b) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el.

c) A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(14) Távközlés

a) A távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

b) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

c) A mikrohullámú átjátszó állomásokat csak védett területen kívül, elvi építési engedély alapján a műemléki és természetvédelmi hatósággal is egyeztetett helyen lehet engedélyezni.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

24. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

a) Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,

b) Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése

c) Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése

d) Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése

e) Távbeszélőfülke elhelyezése

f) Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése

(5) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.

(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(7) A közterületek éjszakai megvilágításáról és a gyalogos közlekedés számára biztosított terület kialakításáról gondoskodni kell.

ZÖLDTERÜLETEK (Z)

Általános előírások

25. § A község területén az OTÉK 6. § (3) bekezdés és 27. § alapján a belterületen: Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Z övezet

Közparkok területe

26. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Az övezetbe elhelyezhető:

a) - A pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.)

b) - Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely

c) - A terület fenntartásához szükséges épület

(Beépítésre nem szánt területek)

A külterület területfelhasználási egysége

30. § (1) A külterület a következő területfelhasználási egységekre tagolódik

a) Közlekedési területek

b) Mezőgazdasági rendeltetésű területek

c) Erdőgazdasági rendeltetésű területek

d) Egyéb területek

(2) A külterületre vonatkozó területfelhasználást a szabályozási és övezeti terv külterületi tervlapja tartalmazza.

Erdőterületek E

Általános előírások

31. § (1) A legmagasabb szintű jogszabály az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény 1996. évi XIV. törvény.

(2) A község igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) bekezdés és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján E természetvédelmi területek erdőövezetek kerültek megkülönböztetésre.

E övezet

Természetvédelmi területek erdői

32. § A természetvédelmi területek erdeire az -illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak.

Mezőgazdasági területek

Általános előírások

33. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) bekezdése alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

a) MG-I intenzív használatú mezőgazdasági terület

b) MG-Ix intenzív használatú mezőgazdasági terület - major létesítési tilalommal

c) MG-E extenzív használatú mezőgazdasági terület

d) MG-Ex extenzív használatú mezőgazdasági terület - major létesítési tilalommal

e) ANP Természetvédelem alatt álló területek - Aggteleki Nemzeti Park területe (zónabeosztás, jelen rendelet szerint)

MG-I

Intenzív hasznosítású mezőgazdasági terület

34. § Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra. (általában a belterülethez csatlakozó területek)

MG-E

Extenzív hasznosítású mezőgazdasági terület

35. § Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

a) Az Aggteleki Nemzeti Park védőzónáján belül lévő területeken új M övezet csak az ANP engedélye alapján lehetséges.

b) A fentiekben nem említett szántó művelésű területeken, elvi engedélyezési eljárás lefolytatását követően alakítható terület új (mezőgazdasági) ipari gazdasági tevékenység számára.

Védelmi célú területek

Az Aggteleki Nemzeti Park területén betartandó előírások

36. § TORNANÁDASKA közigazgatási területét érint az Aggteleki Nemzeti park, melyre a tervezett zónabeosztási és kezelési terv érvényes. E szerint: A zóna beosztási terv A, B, C kategóriákat állít fel. Az A-1-es zónába minden emberi beavatkozás tilos. Az A-2-es zónában a látogatás csupán külön engedéllyel lehetséges, a területen lévő utak lezárandók. B-zónában a terület csak a kijelölt útvonalakon, vagy külön engedéllyel, vezetővel látogatható, a terület többi útjai lezárandók. A C-zóna a hosszú távon fenntartható idegenforgalmi igényeit kielégítő, valamint a természetvédelem tudatformáláshoz szükséges szolgáltatások célterülete. TORNANÁDASKA közigazgatási területének egy része tehát az A, illetve a C kategóriás övezetbe tartozik. A C övezetben főként a gyalogos turizmus, valamint helyenként a kerékpáros turizmus támogatható. Az ún. ütköző övezet vagy puffer övezet érinti a település közigazgatási területét.

Egyéb területek

VT-1, VT-2 övezetek

Vízgazdálkodási terület

37. § (1) VT-1 jelű övezetbe tartozik a Bódva folyó, annak partja és közvetlen környezete. Területükön a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján.

(2) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.

(3) VT-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt vizesárkok medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei. Területükön építmények nem helyezhetők el.

Tartalék területek

38. § (1) A település távlati területi fejlesztései számára a várhatóan csak a terv távlatán túl felhasználásra kerülő területként jelöli a következők szerint: Mg-Ex Tartalék gazdasági terület (átmeneti hasznosításként mezőgazdálkodásra jelölve)

(2) A tartalék területeken olyan építményt elhelyezni nem lehet, mely a távlati területfelhasználást korlátozná.

V. Fejezet

Építészeti értékek védelme

Az építészeti örökség védelme

39. § (1) A település épített környezetének védelme, építészeti- utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében

(2) ORSZÁGOS VÉDELEM KERETEIN BELÜL.

a) - Műemléki jelentőségű terület (javaslat)

b) - Egyedi védelem (javaslat)

(3) HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÉDELEM KERETEIN BELÜL (66/1999.(VIII. 13.) FVM rendelet szerint) Területi védelem szerint:

a) - Utcaképi védelem

b) - Hagyományőrző építészeti karaktervédelem

c) - Építészeti karaktervédelem

d) - Településszerkezeti védelem

e) - Egyedi védelem, mint szabályozásban érvényre jutó, védelmi fokozatok kerültek bevezetésre.

A védett területek és objektumok lehatárolása

44 §

(1) Műemléki védelem alatt áll:
a) - Gyógypedagógiai Intézet (volt Hadyk kastély)
b) - Rk. templom
(2) Helyi önkormányzati védelemre javasolt épületek
a) - Kossuth u.124.
b) - Kossuth u. 123.
c) - Rákóczi u. 23.
d) - Rákóczi u. 24.
e) - Rákóczi u. 23/1
Objektum védelem, épületek helyi védelme
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 56-57. § -a, illetve a (66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet alapján jelen rendelet helyi építészeti örökségként tesz kijelölést, egyedi védetté nyilvánítást és rendelkezik azok fenntartásáról, használatáról és bemutatásáról.
- A helyi védelem alá vont épületek felújítását, a műemléki Hivatal megyei referensével is véleményeztetett tervek alapján lehet csak engedélyezni.
- A helyi védettségű épületekre bontási engedély nem adható. (A bontási engedélyhez a helyi védelem feloldása szükséges, mely képviselő testületi döntést igényel.)
- A helyi védettségű épületek felújításakor, átalakításakor, a védelem tárgyát képező építészeti alaprajzi, homlokzati elemeket-, melyeket külön helyi védelmi kataszter keretein belül kell rögzíteni-, megváltoztatni nem lehet, illetve a felújítás és az átalakítás során az egységesebb építészeti megjelenés és az épület értékének növelése érdekében intézkedéseket kell hozni.
- A helyi védelem alatt álló épület esetében elsősorban a homlokzat és a tömegformálás kötelező érvényű, a belső korszerűsítések elvégezhetők.
(3) Utcaképi védelemre javasolt: Kossuth utca
Elsősorban a homlokzatok és kerítések megtartása, illetve rekonstrukciója szükséges. A harsány színekre történő színezés nem engedhető meg.
Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő testület hozzájárulásával engedélyezhető. Az épületek felújítása, illetve új építése csak a meglévő értékekhez szigorúan igazodó módon történhet.
(4) Karaktervédelem
Kiemelendő sajátosság a szalagtelkes beépítésű faluközpont területe, valamint a halmazos településrész.
Alkalmazásra ajánlott építészeti kiselemek, részletek (utcai homlokzaton 2 ablak elhelyezése, hajlított háznál 3-4 ablak, lehetőleg tornác)
A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés érdekében Hagyományőrző Építészeti karaktervédelem alatt áll:
- A Kossuth utca és a Rákóczi utca két oldala
A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan, előkert nélkül is elhelyezhetők. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Ennek megfelelően az utcára merőleges tetőgerincű épületeket, a helyben jellegzetes módon pl. oldaltornácos, utcai homlokzaton két ablakkal megjelenített módon kell építeni, kontyolás, az oromfalban tetőtéri erkély-loggia nem tervezhető. Egyéb építészeti kiselemek alkalmazása, pl. ablak körüli vakolatdíszítés alkalmazása ajánlott.
A tetőtéri beépítéskor szükséges ablakokat csak tetősíkban szabad elhelyezni. A homlokzatokon, kerítéseken alkalmazásra kerülő anyagokat, színeket hagyománytisztelő módon kell megválasztani.
(5) Településszerkezeti védelem területe: A településszerkezeti védelem területe az Új utcától É-ra eső területre terjed ki. A településszerkezeti védelem alatt álló területeken az utcaszélesítés, új utak nyitása csak nagyon körültekintően és a szükséges legminimálisabb mértékben engedhető meg.A lakóházak többsége egymenetes, három osztatú. A házak többsége kontyolt, vagy csonka kontyolt. A házak tornácai később alakultak ki. A homloktornác a módosabb házakon jelent meg.Az egész faluközpont együttesként kezelhető, melynek megújítása a legfontosabb feladatok egyike.
a) Hagyományőrző építészeti karaktervédelem
A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés érdekében Hagyományőrző Építészeti karaktervédelem alatt áll:
- a Kossuth utca és a Rákóczi utca
A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan, előkert nélkül is elhelyezhetők. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Ennek megfelelően az utcára merőleges tetőgerincű épületeket, a helyben jellegzetes módon pl. oldaltornácos, utcai homlokzaton két ablakkal megjelenített módon kell építeni, kontyolás, az oromfalban tetőtéri erkély-loggia nem tervezhető. Egyéb építészeti kiselemek alkalmazása, pl. ablak körüli vakolatdíszítés alkalmazása ajánlott.
A tetőtéri beépítéskor szükséges ablakokat csak tetősíkban szabad elhelyezni. A homlokzatokon, kerítéseken alkalmazásra kerülő anyagokat, színeket hagyománytisztelő módon kell megválasztani.
b) Objektum védelem, épületek helyi védelme
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 56-57. § a, illetve a (66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet alapján jelen rendelet helyi építészeti örökségként tesz kijelölést, egyedi védetté nyilvánítást és rendelkezik azok fenntartásáról, használatáról és bemutatásáról.
- A helyi védelem alá vont épületek felújítását, a Műemléki Hivatal megyei referensével is véleményeztetett tervek alapján lehet csak engedélyezni.
- A helyi védettségű épületekre bontási engedély nem adható. (A bontási engedélyhez a helyi védelem feloldása szükséges, mely képviselő testületi döntést igényel.)
- A helyi védettségű épületek felújításakor, átalakításakor, a védelem tárgyát képező építészeti alaprajzi, homlokzati elemeket-, melyeket külön helyi védelmi kataszter keretein belül kell rögzíteni-, megváltoztatni nem lehet, illetve a felújítás és az átalakítás során az egységesebb építészeti megjelenés és az épület értékének növelése érdekében intézkedéseket kell hozni.
- A helyi védelem alatt álló épület esetében elsősorban a homlokzat és a tömegformálás kötelező érvényű, a belső korszerűsítések elvégezhetők.
(6) A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi IX. sz. törvényerejű rendelet, valamint a végrehajtásról kiadott 2/1965. (I. 8.) MM rendelet szerint kell eljárni. Amennyiben a közigazgatási területen jelentősebb földmunkák során régészeti lelet kerül felszínre, a munkálatokat fel kell függeszteni és az illetékes Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.
(7) Ez idáig nem ismert és nem nyilvántartott területekre vonatkozóan az 1997. évi CXL. törvény 35. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni és betartani.
VI. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények

45. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b) közérdeket nem sért,

c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

46. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások: Változtatási tilalom, három év eltelte után megszűnik, szükség esetén további egy évvel meghosszabbítható. A változtatási tilalommal terhelt területen telket alakítani, új építményt létesíteni, a meglévő építményt átalakítani, bővíteni, elbontani, ill. más értéknövelő változtatást - életveszély elhárításán kívül - végrehajtani nem szabad. Változtatási tilalom a tervezett házhelyosztás és a távlati iparterületen rendelhető el.

47. § Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok esetében: Távlati lakó és kereskedelmi szolgáltató területek, 045/2 hrsz-ú, illetve a 03, 04, 05 hrsz-ú földrészletből ütemezhetően az aktuálisan szükséges terület. Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz.

Telekalakítás szabályai

48. § Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI. 08.) FMV rendelet szerint kell eljárni.

1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.

2) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

49. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

50. § Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §-a szabályozza. A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

Záró rendelkezések

51. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1

A 4. §-t az 5/2009. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet 1.§-a hatályon kívül helyezte.

2

Az 5. §-t az 5/2009. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet 1.§-a hatályon kívül helyezte.