1.  § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pusztafalu Község Önkormányzata

2. § Az Önkormányzat jelképei a címer, a zászló, melyek használatának rendjét a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

3. § (1) Az Önkormányzat által ellátott feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése valamint az egyéb ágazati jogszabályok rögzítik.

(2) A Képviselő- testület a 1. mellékletben foglaltak szerint hatásköreit a polgármesterre átruházza.

(3) A Képviselő- testület a 2. mellékletben foglaltak szerinti hatásköreit társulásaira átruházza.

(4) Az Önkormányzat által ellátott közfeladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat az ellátandó közfeladatokon túlmenően önként vállalt feladatait a

4. melléklet tartalmazza.

(6) A Képviselő- testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat- és hatásköröket az

Mötv. 42. §- a határozza meg.

(7) A jegyző rendszeresen köteles a képviselő- testületet tájékoztatni a képviselő- testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.

4. § (1) A képviselő- testület tagjai a polgármester és a képviselők.

(2) A Képviselő- testületi tagok száma: 5 fő.

(3) A képviselő- testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) Évente legalább hat alkalommal kell rendes ülést tartani.

(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (2) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(4) A munkatervet a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

6. § (1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül kell összehívni, melyről a polgármester gondoskodik.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

7. § (1)² Rendkívüli ülés összehívása estén bármilyen értesítési mód (telefon, fax, e-mail, személyes meghívás) igénybe vehető, az írásbeliségtől el lehet tekinteni.

(2)³ A rendkívüli ülés összehívásának indítványozásakor meg kell jelölni sürgősség okát, az ülés napirendjét, helyét, időpontját.

(3)⁴ Rendkívüli ülés esetében biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

(4)⁵ A képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontjáról, napirendjéről legalább az ülés időpontját megelőző napon a meghívottakat és a lakosságot értesíteni kell. A lakosságot az önkormányzat hivatali hirdetőjén történő közzététel útján kell értesíteni.

8. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő- testület üléseinek összehívására, vezetésére, ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester akadályoztatva van, akkor az alpolgármester jogosult.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő- testület üléseinek összehívására vagy vezetésére a korelnök jogosult.

(4) A képviselő-testület üléseit az Önkormányzat székhelyén a Polgármester Irodájában tartja.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

9. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik, melyet úgy kell megküldeni, hogy rendes ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés előtt legalább 1 nappal a meghívottak megkapják.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

10. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselő- testületi tagok szavazati joggal és tanácskozási joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

11. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület üléséről a meghívónak önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztésével a lakosságot tájékoztatni kell a 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3) A zárt ülésen az Mötv. –ben maghatározott személyek vehetnek részt.

12. § (1) A polgármester illetve a 8. § (2)-(3) bekezdésében meghatározottak (a továbbiakban:

ülésvezető) a képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatai:

13. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

14. § (1) Az ülésvezető előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen új napirendi pont felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

15. § (1) Előterjesztésnek minősül

16. § (1) A testületi ülésre előterjesztést tehetnek:

17. § (1) Az ülésvezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

18. § (1) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendében.

(2) A szavazás nyílt vagy az Mötv rendelkezései alapján titkos lehet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(3) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(4) Szavazati jog gyakorlásának az tekinthető, ha a jelenlévő képviselő „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, illetve „tartózkodik”.

(5) A Képviselő- testület név szerinti szavazást rendel el, ha azt jogszabály írja elő.

(6) A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a testületi-tagok nevét és a jelenlévő „igen”, „nem”, illetve „tartózkodom” kifejezés bemondásával szavaz.

(7) A szavazatot a jegyző a névsoron tünteti fel és a szavazatokat összeszámolja, majd a névsort átadja az ülésvezetőnek. A szavazás eredményét az ülésvezető hirdeti ki.

19. § (1) A Képviselő- testület titkos szavazást tarthat bármely képviselő indítványára mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülés elrendelésének is helye van.

(2) A titkos szavazás írásban történik, amelynek lebonyolításáról az adott ülésen eseti jelleggel megválasztott 3 tagú Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik.

(3) Titkos szavazás során a szavazatokat a borítékban helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével adhatják le a képviselő- testületi tagok.

(4) A titkos szavazás eredményét a Szavazatszámláló Bizottság elnöke szóban ismerteti, mely a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvbe kerül rögzítésre.

20. § (1) A képviselőnek joga van a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérni, amelyre a képviselő- testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Interpellációnak az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt 5 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben az interpellációt a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először az interpellációt kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását és a válaszadásra kötelezett annak eredményéről a képviselő testületet soron következő ülésén tájékoztatni.

(6) A képviselő az (1) bekezdésben meghatározottakhoz a feladatkörükbe tartozó ügyben kérdést intézhet.

(7) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozás.

(8) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén azonnal vagy az azt követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásos választ a képviselő-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni.

21. § (1) A Képviselő- testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Önkormányzati rendelet megalkotását célzó indítvány megtételére a polgármesternél

22. § (1) A képviselő-testület határozatainak jelölése a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló rendeletben meghatározottak szerint történik.

(2) A testület számozott határozatairól a jegyző évenkénti nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

23. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

(3) A képviselő a személyes érintettséget köteles bejelenteni.

(4) A kizárásról a képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

(5) Ha a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, figyelmeztetésben részesül.

24. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli, aki a mellékletekkel együtt évente lefűzi és elhelyezi a Közös Hivatal irattárában.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

25. § (1) A közmeghallgatáson az állampolgároknak és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek joga van közérdekű kérdést felvetni, és javaslatot tenni.

(2) A közmeghallgatást az Mötv. rendelkezési alapján évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban kell tartani.

(3) A közmeghallgatás időpontjára a polgármester tesz javaslatot, melyről a Képviselő- testület dönt.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő- testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Ha erre nincs lehetőség, akkor 15 napon belül írásban választ kell adni.

26. § (1) A polgármester vagy a képviselő- testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, az állampolgárok, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum időpontját és tárgykörét legalább 5 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(3) A lakossági fórumról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

27. § (1) A képviselők jogállására az Alaptörvény és az Mötv. 32. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) Minden képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(4) A képviselő az Mötv- ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles:

28. § Az önkormányzati képviselő tiszteletdíját, juttatását az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben szabályozza.

29. § (1) A képviselő az Mötv. 39. § (1) bekezdése alapján, a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § d.) pontjára figyelemmel vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság tartja nyilván, gondoskodik annak megőrzéséről és kezeléséről.

(3) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság vizsgálja figyelemmel az Mötv.-ben foglaltakra, és annak eredményét előterjeszti a Képviselő- testület következő ülésére.

(4) A méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság vizsgálja figyelemmel az Mötv-ben foglaltakra, és annak eredményét előterjeszti a Képviselő- testület következő ülésére.

30. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi bizottságot hozza létre: Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság.

(2) A bizottság tagjainak száma 3 fő.

(3) Az (1) bekezdése szerinti bizottság tagjainak névsorát az 2 függelék tartalmazza.

(4) A bizottság elnökét a képviselő- testület választja meg a képviselő- testületi ciklussal egyező időtartamra.

(5) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(6) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.

(7) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A bizottság zárt üléseire a képviselő-testület zárt üléseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(9) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(10) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Hivatal látja el.

(11) A képviselő- testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre.

(12) Az eseti bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő- testület által történő elfogadásáig tart.

(13) Az eseti bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

31. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester díjazásának megállapításra a jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(3) A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában az Ügyrendi, Fegyelmi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételi Bizottság elnökének juttat el.

(4) A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a korelnök részére juttat el.

(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, vagy az (4) bekezdésben meghatározott személynek.

32. § (1)⁷ A képviselő- testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő képviselő-testületi tag és egy fő nem képviselő-testületi tag alpolgármestert választ.

(2)⁸ Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.

33. §⁹ (1) A képviselő- testület az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a Pálházai Közös Önkormányzati Hivatal végzi.

(2) A jegyző felelős a közös hivatal költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozási kötelezettség teljesítéséért. A közös hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei határozattal fogadják el.

34. § (1) A jegyzőt a polgármester nevezi ki az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján.

(2) A Közös Hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A jegyző ellátja az egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokon túl az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat

35. § (1) Az Önkormányzat elsősorban kötelező feladatai hatékonyabb ellátására lép be társulásba, vagy alkot társulást más településekkel.

(2) Azon társulások jegyzékét, melynek tagja az önkormányzat a 3. függelék tartalmazza.

(3) A társulás működésére a megállapodásban foglaltak az irányadóak.

36. § A képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

37. § (1) A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el.

38. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal, az üzleti vagyonnal való gazdálkodás előírásait, és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módját önálló önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelemekről a jegyző önkormányzati vagyon-nyilvántartást vezet.

39.  § (1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik a vonatkozó jogszabályok szerint folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján.

(2) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak ellátása egyéni vállalkozóval kötött feladat ellátási szerződésben foglaltak szerint történik.

40. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2)¹⁰

(3)¹¹ Hatályát veszti Pusztafalu Község Önkormányzata Képviselő- testületének a képviselő- testület Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/2016. (II.23.) önkormányzati rendelet.