Nyíri Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018(IV.10.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2018. 04. 11- 2019. 07. 25Nyíri Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2018(IV.10.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2018-04-11-tól 2019-07-25-ig
Nyíri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
1. Általános rendelkezések
1.§
- Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyíri Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
- Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Nyíri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
- Az önkormányzat székhelye: 3998 Nyíri, Dózsa György út 2.
- Az önkormányzat működési területe: Nyíri község közigazgatási területe.
- A képviselő-testület hivatala: a Pálházai Közös Önkormányzati Hivatal (székhelye: 3994 Pálháza Dózsa György út 151. (a továbbiakban: közös hivatal), melynek Füzérkomlósi Kirendeltsége (3997 Füzérkomlós, Dr. Molnár út 20.) látja el a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatokat.
2.§
(1) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője:
a) Hosszú bélyegző: Nyíri Község Önkormányzata
Adószám: 15546471-1-05
b) Körbélyegző: Nyíri Község Önkormányzata
(A körbélyegzőn középen a Magyarország címere van ábrázolva.)
(2) A bélyegzőhasználat rendje:
Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni hivatalos levelezéseken, az önkormányzat jegyzője és polgármestere által aláírt hivatalos iratokon, okleveleken, banki iratokon, nemzetközi dokumentumokon.
Az önkormányzati hatósági ügyben hozott döntéseken, a testületi határozat hiteles kivonatán a közös hivatal szabályzatában meghatározott bélyegzőt kell szerepeltetni.
II. Fejezet
2. Az önkormányzat feladat és hatásköre
3.§
(1)Az önkormányzat által ellátott feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13.§ (1) bekezdése valamint az egyéb ágazati jogszabályok rögzítik.
(2)Az önkormányzat által ellátott feladatokat kormányzati funkciók szerinti bontásban az 1. melléklet tartalmazza.
(3)Az önkormányzat által önként vállalt feladatokat az 2. melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a, átruházott hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.
(5) Az önkormányzat a Vagyonnyilatkozatot vizsgáló és összeférhetetlenségi bizottságára nem ruház át hatáskört.
III. Fejezet
3. A képviselő-testület működése
4.§
(1) A képviselő- testület tagjai a polgármester és a képviselők.
(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 4 fő képviselő és 1 fő polgármester. A képviselő- testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
4. A képviselő testület ülései
5. §
(1)A képviselő-testület alakuló, rendkívüli, valamint évente legalább hat alkalommal rendes ülést és egy közmeghallgatást tart.
(2)Az Mötv. 44. § 2. mondata szabályozza a képviselő-testületi ülés kötelező összehívásának eseteit, módját, időpontját.
5. Az ülés összehívása
6. §
(1)A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.
(2)Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester akadályoztatva van, e hatáskörét a polgármester általános helyetteseként megbízott alpolgármester gyakorolja.
(3)A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatás esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti annak ülését.
(4)Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 munkanapot meghaladó betegség, a 30 napot meghaladó tartós távollét és az Mötv. 70. § (1) bekezdése alapján a tisztségből való felfüggesztés.
7. §
(1)A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2)A képviselő-testület zárt ülést tart illetve zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. §-ban meghatározott esetekben.
(3) A testületi ülésen jelen lévő érintett a zárt ülés elrendelésére vonatkozó kérelmét szóban is, míg a testületi ülésről távol maradó érintett kizárólag írásban teheti meg, melyet a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
8. §
(1)A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2)A meghívónak tartalmaznia kell
- az ülés helyét,
- az ülés időpontját,
- a javasolt napirendeket,
- a napirendek előadóit,
- a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3)A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni.
(4)A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
- a képviselőknek,
- a jegyzőnek,
- a településen működő nemzetiségi önkormányzat elnökének,
- azon szerveknek, személyeknek, akiknek tevékenységét a tárgyalt napirend érinti,
- a nem állandó meghívottaknak,
ea) az előterjesztőknek és
eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.
(5)A képviselő-testület ülésének időpontjáról, napirendjéről legalább 5 nappal az ülés időpontja előtt a település hirdetőtábláján való közzététel útján értesíti a lakosságot.
(6)A polgármester a testületi ülés összehívásakor, vagy a testület ülése előtt dönt arról, hogy a napirendben érintettet, előkészítőt, civil szervezet vezetőit, a napirend előadóját, intézményvezetőt az ülésre meghívja. Ez esetben a tanácskozási jogot a meghívott számára a napirendhez kapcsolódóan a testület biztosítja.
6. Előterjesztés
9. §
(1)A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket írásban kell elkészíteni és a döntési javaslattal együtt a meghívóhoz csatolni kell.
(2)Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben írásbeli előterjesztést nem kell készíteni. Ilyen esetekben a meghívóhoz csak a döntési javaslatot kell mellékelni.
(3)Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a döntési javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4)A tudomásul vételt igénylő, tájékoztató jellegű előterjesztéseket elegendő szóban ismertetni.
7. Rendkívüli ülés
10.§
(1)Rendkívüli ülés összehívása estén bármilyen értesítési mód (telefon, fax, e-mail, személyes meghívás) igénybe vehető, az írásbeliségtől el lehet tekinteni.
(2)A rendkívüli ülés összehívásának indítványozásakor meg kell jelölni sürgősség okát, az ülés napirendjét, helyét, időpontját.
(3)Rendkívüli ülés esetében biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
(4)A képviselő-testület rendkívüli ülésének időpontjáról, napirendjéről legalább az ülés időpontját megelőző napon a meghívottakat és a lakosságot értesíteni kell. A lakosságot a település hirdetőtábláján való közzététel útján kell értesíteni.
8. Sürgősségi indítvány
11. §
(1) A polgármester, a bizottság, képviselők valamint a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi indítványt indokolni kell.
(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
9. A képviselő-testület üléseinek vezetéséhez kapcsolódó feladatok, jogkörök
12. §
(1)Az ülést a polgármester, vagy a 6. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott személy (a továbbiakban: ülést vezető) vezeti, annak napirendjére javaslatot tesz. Az ülés napirendjét a képviselő-testület határozza meg és fogadja el.
(2)Az ülést vezető feladatai, jogkörei:
- az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
- határozatképesség megállapítása,
- javaslat a kiküldött napirendre, a napirend módosítása, a napirend elfogadtatása,
- az ülés levezetése, a szó megadása vagy annak megtagadása,
- a napirend tárgyalásának levezetése,
- az esetleges vita összefoglalása,
- a szavazás elrendelése,
- a szavazás eredményének megállapítása.
13. §
(1)Az ülés rendjének fenntartásáért az ülés vezetője felelős.
(2)Az ülést vezető:
- figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
- rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
- figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén az ülés helyének elhagyására is kötelezi.
- amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakítja.
10. Vita, szavazás
14.§
(1)A napirendi pontok tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke, valamint a jegyző jogosult.
(2)A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők, és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles választ adni.
(3)A képviselő-testület tagjainak hozzászólási rendjét az ülés vezetője határozza meg.
15. §
(1)A vita során a napirendtől eltérni nem lehet.
(2)A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a képviselő-testület a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.
(3)A vita lezárása után, a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
11. Kérdés, interpelláció
16. §
(1)Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozás.
(2)A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén azonnal vagy az azt követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásos választ a képviselő-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni.
(3) Az interpelláció valamely probléma felvetése a Képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez, jegyzőhöz az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével kapcsolatosan.
(4) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt 15 nappal írásban kell benyújtani.
(5) Amennyiben az interpellációt a (2) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(6) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először az interpellációt kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását. A válaszadásra kötelezett annak eredményéről a képviselő testületet soron következő ülésén tájékoztatni köteles.
12. Döntéshozatal
17.§
(1)A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2)Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti döntési javaslatról.
18. §
(1)A képviselő-testület határozatképességéhez a képviselők több mint felének jelenléte szükséges.
(2)Ha az ülés határozatképtelen, az ülést vezető az ülést bezárja. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
19. §
(1)A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2)Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
(3)A képviselő a személyes érintettséget köteles bejelenteni.
(4)A kizárásról a képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.
(5)Ha a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, figyelmeztetésben részesül.
20. §
(1) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
(2) Minősített többség - a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata – szükséges az Mötv-ben meghatározott esetekben, továbbá
a)önkormányzati vagyonnal való rendelkezésnél,
b)testületi hatáskörök átruházása.
21. §
(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
22. §
(1)Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(2)A képviselő-testület eseti jelleggel határoz a szavazás titkosságáról, és a szavazatszámláló bizottság felállításáról. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.
(3)A titkos szavazás eredményéről készített jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
(4) A szavazatok összeszámlálásáról az eseti jelleggel felállított szavazatszámláló bizottság elnöke gondoskodik.
23. §
(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglalt esetben,
b) ha azt a polgármester vagy a bizottság elnöke kezdeményezi.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző olvassa a testületi-tagok nevét és a jelenlévő igen/nem, illetve tartózkodom, bemondásával szavaz.
13. Rendelet, határozat
24. §
(1)A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése valamint az ágazati jogszabályok felhatalmazó rendelkezése alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2)A rendelet alkotását a polgármester, a települési képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a nemzetiségi önkormányzat elnöke és a jegyző kezdeményezheti.
(3)A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a közös hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(4)A rendelet hiteles szövegének megszerkesztése, a rendelet hatályosságának biztosítása a jegyző feladata.
25. §
(1)A rendeleteket és az önkormányzat normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján kell kihirdetni.
(2)Az önkormányzati rendeleteket szükség szerint felül kell vizsgálni és az elavult rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni.
26. §
(1)A testületi határozatokról és rendeletekről a közös hivatal kirendeltsége évenkénti nyilvántartást vezet.
(2) A határozatokat a testületi ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a végrehajtásért felelős személynek.
14. Jegyzőkönyv
27. §
(1)A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat.
(2)A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3)A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:
- meghívót,
- a jelenléti ívet,
- az írásos előterjesztéseket, indítványokat,
- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételeit,
- a név szerinti szavazás esetén a szavazás számszerű eredménye mellett azt is, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, személy szerint „igen” vagy „nem” szavazatot adtak le, vagy tartózkodtak a szavazástól.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
(5) A jegyzőkönyv elkészítéséről és a kormányhivatalnak való megküldésről a jegyző gondoskodik az Mötv. 52. § (2) bekezdése szerint.
(6) A jegyzőkönyvek kormányhivatal részére történő megküldése a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül történik.
15. Közmeghallgatás
28. §
(1)A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2)A közmeghallgatás időpontját, témáját legalább 5 nappal a közmeghallgatás időpontja előtt a település hirdetőtábláján történő közzététel valamint szórólap útján kell a lakosság tudomására hozni.
(3)A közmeghallgatáson a közérdekű kérdések, javaslatok meghallgatása mellett a polgármester tájékoztatást ad a közérdekű és aktuális településpolitikai kérdésekről, ezen belül az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
(4)A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
IV. Fejezet
16. A képviselő jogállása
29. §
(1)A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 32. §-ban foglalt rendelkezések irányadóak.
17. Vagyonnyilatkozat
30. §
(1)A képviselő az Mötv. 39. § (1) bekezdése alapján, a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) 4. § d.) pontjára figyelemmel vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(2)A képviselő megválasztásától, majd azt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül köteles vagyonnyilatkozatot tenni az Mötv. 2. melléklete szerinti adattartalommal.
(3)A képviselő vagyonnyilatkozatát a Vagyonnyilatkozatot vizsgáló és összeférhetetlenségi bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(4)A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja (a továbbiakban: külsős tag) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a megválasztását követő harminc napon belül, majd azt követően kétévenként, az esedékesség évében június 30-ig köteles eleget tenni a Vnytv. melléklete szerinti adattartalommal.
(5)A külsős tag vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a Vnytv. 2. § b.) pontja szerinti hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát. A külsős tag és hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános.
(6)A külsős tag vagyonnyilatkozatának őrzéséért a jegyző felel.
V. Fejezet
18. Bizottságok
31. §
(1)Az önkormányzat egy állandó bizottságot hoz létre Vagyonnyilatkozatot vizsgáló és összeférhetetlenségi bizottság megnevezéssel.
(2)A bizottság tagjainak száma: 3 fő (2 fő képviselő és 1 fő nem képviselő-testületi tag)
(3)A bizottság tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.
(4)A bizottság ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, azokat nyilvántartja és ellenőrzi, összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyekben előkészíti a döntést.
32. §
(1) A képviselő- testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre.
(2) Az eseti bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő- testület által történő elfogadásáig tart.
33. §
(1)A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság elnökének akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.
(2)Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.
(3)A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A bizottság zárt üléseire a képviselő-testület zárt üléseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4)A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
34. §
(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, távolléte esetén a jelenlévő bizottsági tagok írják alá.
(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a közös hivatal kirendeltsége látja el.
(3) A bizottság ciklusonként egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről.
19. Társulások
35. §
(1)A képviselő-testület az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti alapellátási, óvodai nevelési, területfejlesztési valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatainak ellátását önkormányzati társulás formájában biztosítja, melynek részletes szabályait társulási megállapodások rögzítik.
(2)Az önkormányzat társulásait és a társulások által ellátott feladatokat a 3. melléklet tartalmazza.
(3)Az önkormányzat képviselő-testülete által létrehozott társulások megalakulásának, megszűnésének, szervezetének és működésének főbb szabályait az Mötv. IV. fejezet 87-95. §-i tartalmazzák.
VI. Fejezet
20. A polgármester
36. §
(1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a korelnöknek juttat el.
(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, vagy az (2) bekezdésben meghatározott személynek.
37. §
(1)A polgármester felett a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
(2)A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl az alábbi feladatokat látja el:
- segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
- összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
- képviseli az önkormányzatot,
- kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
- az önkormányzat rendeleteit, határozatait, a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja,
- nyilatkozik a sajtónak.
21. Az alpolgármester
38. §
(1)A képviselő-testület a tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két alpolgármestert választ.
(2)Az általános helyettest a polgármester bízza meg.
(3)Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el feladataikat.
(4)Az alpolgármesterek az általuk ellátott feladatokról legalább félévente, vagy szükség szerint beszámolnak a polgármesternek.
23. Polgármester, alpolgármester helyettesítése
39. §
(1)A polgármester akadályoztatása esetén, vagy ha a polgármesteri tisztség ideiglenesen nincs betöltve, helyettesítésére a polgármester által megbízott alpolgármester jogosult.
(2)Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozó feladatokat a korelnök gyakorolja.
24. A jegyző
40. §
(1)A jegyzőt a közös hivatal székhely településének polgármestere nevezi ki az Mötv. 82. § (1) bekezdése és 83. § b)-c) pontja alapján.
(2)A jegyző az Mtv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívül
- gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
- ellátja a képviselő-testület, valamint a bizottságok működésének szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
- tájékoztatást ad a képviselő-testületnek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
- a munkatervben foglaltak szerint tájékoztatja a testületet a közös hivatal munkájáról,
- kezdeményezheti rendelet megalkotását,
- végzi az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
25. Az aljegyző
41. §
A közös hivatal székhely településének polgármestere – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – határozatlan időre aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
42. §
A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásáról – legfeljebb hat hónap időtartamra – a közös hivatal kirendeltségének vezetője gondoskodik.
VII. Fejezet
26. A közös hivatal
43. §
(1)A képviselő- testület az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre Pálházai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.
(2)A közös hivatal munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét az 3. függelék, szervezeti felépítését a 4. függelék tartalmazza.
(3)A jegyző felelős a közös hivatal költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozási kötelezettség teljesítéséért. A közös hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei határozattal fogadják el.
27. Nemzetiségi önkormányzatok
44. §
(1) Az önkormányzat együttműködik a helyi nemzetiség életkörülményeinek javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében a településen működő, közvetlen választással létrehozott roma nemzetiségi önkormányzattal.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés keretében a polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést kezdeményez a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével.
(3) Az önkormányzat biztosítja a roma nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) működési feltételeit a következő módon:
- a közös hivatal kirendeltségén a nemzetiségi önkormányzat munkáját a jegyző által erre kijelölt ügyintéző segíti,
- az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását (gépelés, sokszorosítás, postázás stb.),
- az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat üléseinek megtartásához a közös hivatal kirendeltségén helyiséget biztosít,
- a közös hivatal kirendeltsége, mint a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve ellátja a gazdálkodási feladatokat.
(4) A (3) bekezdés a)-d) pontokban foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötött megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.
(5) A nemzetiségi önkormányzat elnöke az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a képviselő-testület eljárását, valamint ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, a képviselő-testület részére javaslatot tehet.
(6) A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(7) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
(8) A (7) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos, jogvesztő határidő áll rendelkezésére.
(9) A nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.
28. Helyi népszavazás
45. §
A képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról önálló rendeletet alkot.
29. Az önkormányzat vagyona
46. §
(1)Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal, az üzleti vagyonnal való gazdálkodás előírásait, és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módját önálló önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2)Az önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelemekről a jegyző önkormányzati vagyon-nyilvántartást vezet.
VIII. Fejezet
30. Az önkormányzat gazdálkodása
47. §
(1)Az önkormányzat gazdálkodására az államháztartási törvényben, végrehajtási rendeletében foglaltak és az Mötv. 111-116. §-i irányadóak.
(2)Az önkormányzat feladatfinanszírozási rendszerére az Mötv. 117-118. §-i irányadóak.
31. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
48. §
(1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik a vonatkozó jogszabályok szerint folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján.
(2) Az éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület hagyja jóvá az előző év december 31-ig.
32. Záró rendelkezések
49. §
(1)Ez a rendelet 2018. április -n lép hatályba.
(2)Hatályát veszti Nyíri Község Önkormányzat képviselő-testületének 2/2016. (III.11.) és 6/2013. (VII.31.) önkormányzati rendelete.
Hutkai Sándor András Csató Szabolcs
polgármester jegyző
1. melléklet a /2018. (IV.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti bontásban
Kormányzati funkció kód | Megnevezés |
011130 | Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 | Köztemető fenntartás és működtetés |
041231 | Rövid időtávú közfoglalkoztatás |
041232 | Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
041233 | Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041237 | Közfoglalkoztatás mintaprogram |
045160 | Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
063020 | Víztermelés, kezelés, - ellátás |
064010 | Közvilágítás |
066010 | Zöldfelület kezelés |
066020 | Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
082044 | Könyvtári szolgáltatások |
082091 | Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 | Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
106010 | Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése |
107055 | Falugondnoki, tanyagondnoki szolgálat |
107051 | Szociális étkeztetés |
2. melléklet a /2018. (IV.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzat önként vállalt feladatai
- Non-profit (civil) szervezetek és egyesületek támogatása
- Egyházak támogatása
- Sportszervezetek támogatása
- Kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása
- Elismerő címek, kitüntetések adományozása
- Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatás
- Települési támogatás nyújtása
3. melléklet a /2018. (IV.) önkormányzati rendelethez
A Képviselő-testület átruházott hatáskörei
1. A Hegyközi Területfejlesztési és Alapellátási Társulásra átruházott hatáskörök:
A társulás gondoskodik
a) az egészségügyi alapellátási feladatok (háziorvosi, fogorvosi, védőnői, iskola-egészségügyi feladatok és a központi háziorvosi ügyelet) megszervezéséről és fenntartásáról,
b) a szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatok (szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátása, szociális- és gyermekétkeztetés, családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás) ellátásáról,
c) az óvodai nevelés és bölcsődei ellátás fenntartásáról és működtetéséről,
d) a területfejlesztési feladatok ellátásáról.
2. Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörök:
A társulás ellátja az Mötv. 13. § 9. pontjában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat.
1. függelék a. 2/2018. (IV.10.) önkormányzati rendelethez
A képviselő-testület tagjai
- Orbán József polgármester
- Vojtovics Attila alpolgármester
- Horváth Ildikó képviselő
- Kajati Róbert képviselő
- Rédai György képviselő
2. függelék a 2/2018. (IV.10.) önkormányzati rendelethez
A képviselő-testület bizottságai és tagjainak névsora
Vagyonnyilatkozatot Vizsgáló és Összeférhetetlenségi Bizottság
Rédai György elnök
Horváth Ildikó tag
Kajati Róbert tag
3. függelék a /2018. (IV.) önkormányzati rendelethez
A Közös Hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje
Munkarend:
Pálháza székhelyen:
Hétfő-Csütörtök: 7.30-16.00
Péntek: 07.30-13.30
Füzérkomlós kirendeltségen:
Hétfő-Csütörtök: 07.15-15.45
Péntek: 07.15-13.15
Ügyfélfogadás:
Pálháza székhelyen:
Hétfő: Nincs ügyfélfogadás
Kedd: 8.00-12.00 óráig
Szerda: 8.00-16.00 óráig
Csütörtök: 8.00-12.00 óráig
Péntek: Nincs ügyfélfogadás
Pénztári órák: kedd: 10.00-12.00 óráig
csütörtök: 10.00-12.00 óráig
Füzérkomlós kirendeltségen:
Hétfő: 13.00-15.00 óráig
Kedd: 08.00-12.00 óráig
Szerda: 08.00-12.00; 13.00-15.00 óráig
Csütörtök: 08.00-12.00 óráig
Péntek: Nincs ügyfélfogadás
Pénztári órák: szerda: 08.00-12.00 óráig
csütörtök: 08.00-12.00 óráig
A tisztségviselők ügyfélfogadási rendje:
Jegyző:
Pálházai Közös Önkormányzati Hivatal
3994 Pálháza, Dózsa Gy. út 151.
kedd: 14.00 - 16.00 óráig
Kirendeltség-vezető (a kirendeltség településein):
Pálházai Közös Önkormányzati Hivatal Füzérkomlósi Kirendeltsége
3997 Füzérkomlós Dr. Molnár út 20.:
Hétfő 13.00-14.00 óráig
Bózsva Községi Önkormányzat
3994 Bózsva, Dózsa Gy. út 21.
Csütörtök: 14.30-15.30 óráig
Nyíri Községi Önkormányzat
3995 Nyíri, Dózsa Gy. u. 2.
Kedd: 14.30-15.30 óráig