Tiszatardos Község Önkormányzata Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk /1/ bekezdése d./ pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

Az Önkormányzat elnevezése

1.§

(1) Az önkormányzat elnevezése: Tiszatardos Község Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat)                   Székhelye: 3928 Tiszatardos, Kossuth út 34.

Levelezési címe: 3928 Tiszatardos, Kossuth út 34.

Internetes honlapja: www.tiszatardos.hu

e-mail címe: tiszatardos@freemail.hu

(2) Az önkormányzat Képviselőtestületének elnevezése: Tiszatardos Község Önkormányzata Képviselőtestülete                (a továbbiakban képviselőtestület)

Székhelye: 3928 Tiszatardos, Kossuth út 34.

A képviselőtestület

2. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 4+1(polgármester) fő

  (A képviselő-testület névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza)

(2) A képviselő-testület bizottságára átruházott hatásköröket jelen rendelet 33.§-a tartalmazza.

3. §

(1)  A polgármester az önkormányzati képviselővel szemben indított összeférhetetlenség, méltatatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést  kivizsgálásra, az Ügyrendi Bizottságnak adja át.

      (2) A képviselő vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyet az Ügyrendi Bizottság  tart nyilván és ellenőriz.

A képviselőtestület ülései

4. §

(1) A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselőtestület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) Az ülés helye: 3928 Tiszatardos, Kossuth út 45. (Művelődési Otthon)

(4) Abban az esetben, ha valamely fontos ok (helyszín megtekintése, stb.) ezt szükségessé teszi, az elnök saját, vagy bármely képviselő, vagy bizottság javaslatára a (3) bekezdéstől eltérő más helyszínre is összehívhatja az ülést. A jegyzőkönyvvezetésre vonatkozó szabályokat ebben az esetben is maradéktalanul be kell tartani.

(5) A (2) bekezdés szerinti tartós akadályoztatásnak minősül – a szabadság igénybevétele kivételével – a 30 napot meghaladó távollét.

5. §

(1) A képviselőtestület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalandó napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket, és határozati javaslatokat.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselőtestület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kell megküldeni.

(3) A Képviselőtestület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak a Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálata hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni.

(4) A képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a.) a jegyzőt

b.) a napirendi pontok előadóit

c.) az Összefogással Tiszatardosért Egyesületet, a tevékenységi területét érintő napirend tárgyalására

d.) akit a polgármester és a képviselőtestület indokoltnak tart.

(5) A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

Az alakuló ülés

6. §

(1) Az alakuló ülés napirendi pontjai:

              a)   önkormányzati képviselők eskütétele,

              b)   polgármester eskütétele,

              c)   polgármesteri program ismertetése,

              d)   alpolgármester megválasztása,

              e)   alpolgármester eskütétele,

              f)   alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,

                         g)   bizottság tagjainak megválasztása.

(2) Az alpolgármester választását lebonyolító Ideiglenes Bizottság tagjaira a  polgármester tesz javaslatot.

Rendes ülés

7. §

(1) A képviselőtestület az évente elfogadott munkaterve szerint – augusztus hónap kivételével – havonta rendes (összesen11) ülést tart.

(2) A rendes ülést munkanapokon, lehetőleg hivatali időben kell megtartani.

Rendkívüli ülés

8. §

 A polgármester a Képviselőtestület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja, amennyiben arra a döntés meghozatalára vonatkozó idő rövidsége miatt szükség van.

A képvislőtestületi ülés elnöke és jogköre

9. §

(1) Az elnök a képviselőtestület ülését;

a.) összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,

b.) megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve az igazolatlanul távollévőket.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

a.) az ülés vezetése

b.) a szó megadása, megtagadása,

c.) szó megvonása, tárgyra térésre, felszólítás,

d.) napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő szó megadása és megtagadása,

e.) az ülés félbeszakítása

 f.) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

g.) javaslattétel napirendek összevont, vagy elkülönített tárgyalására,

h.) a levezető elnök a vitára bocsátott kérdés tárgyalásakor csak a vita

i.) berekesztése, az ülés félbeszakítása esetén a határozathozatalt követően szünet elrendelése, az ülés berekesztése után hagyhatja el az üléstermet. Rendkívüli esemény esetén (vendég érkezése, egészségügyi ok) félbeszakításának, szünet elrendelésnek van helye.

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

a.) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

b.) szavazást rendel el,

c.) megállapítja a szavazás eredményét,

d.) kimondja a határozatot.

(4) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:

a.) megilleti a felszólítási jog a képviselőtestület ülésén bármikor,

b.) az ülés rendjének biztosítása,

c.) tájékoztatást ad – amennyiben nem a polgármester vezeti az ülést, akkor nevében- az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.

Tárgyra térés, a szó megvonása

10. §

(1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. A felszólításnak tartalmaznia kell, hogy annak eredménytelensége esetén az elnök a felszólalótól megvonja a szót.

(2) Az elnök a felszólítás eredménytelensége után megvonja a szót

Az ülés félbeszakítása

11. §

(1) Ha a képviselőtestület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakítja.

(2) A félbeszakítás időtartama nem haladhatja meg a 30 percet, kivéve, ha a rend helyreállításához indokoltan hosszabb idő szükséges.

Napirendi pontok tárgyalásának elnapolása

12.§

(1) Az elnök, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.

(2) Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselőtestület vita nélkül határoz és határozatában meghatározza a napirend tárgyalásának határidejét.

(3) Amennyiben az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, az elnapolás kérdését az elnök vitára bocsátja. A testület ezt követően hozza meg határozatát, melyben a napirend tárgyalásának határidejét megjelöli.

Vita bezárása

13.§

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja. Nem zárható be a vita, ha olyan képviselő kíván hozzászólni, aki az adott napirendi pont vitájában még nem kapott szót, vagy az előterjesztő szóbeli kiegészítés előtt kapott csak szót.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselőtestület e kérdésben vita nélkül határoz.

Rendfenntartás

14.§

(1) Ha valamely jelenlévő felszólalása során a képviselőtestület tekintélyét vagy valamely jelenlévőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozás rendjére a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasíthatja.

(2) Ha az elnök felszólalása során a testület tekintélyét, vagy bármely képviselőt sértő kifejezést használ, abban az esetben a sértett, a képviselőtestület tekintélyének sérelme esetén bármely képviselő a Képviselőtestülethez fordulhat. A Képviselőtestület az elnököt határozatban figyelmezteti, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen magatartástól. A továbbiakban az elnökre a rendfenntartás szabályai ugyan úgy vonatkoznak, mint bármely képviselőre.

(3) Az elnök a rendfenntartás érdekében tett – a szabályzatban meghatározott intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem szabad.

(4) Ha az /1/ bekezdés szerinti rendre utasítás eredménytelen, az elnök javaslatot tesz a képviselőtestületnek, hogy a képviselőt határozatban rója meg.

(5) A javaslatról a képviselőtestület felszólítás és vita nélkül határoz.

(6) Ha valamely jelenlévő zavarja meg a tárgyalás rendjét, az elnök először rendreutasítja, ismételt rendzavarás esetén – szükség szerint az ülés félbeszakításával – a rendzavaró tárgyalóteremből való eltávolításáról gondoskodik. A rendreutasításnak tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést.

Távollét

15.§

(1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésén, valamint annak  a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.

 (2) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki:

                  a)   engedéllyel, (maximálisan évi 3 rendes ülés)

                  b)   betegség miatt

                        volt távol.

 (3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét igazolatlanul megszegő képviselővel szemben az önkormányzat külön rendeletében meghatározott  szankciót kell alkalmazni.

       (4) Az igazoltan és igazolatlanul távollévők nyilvántartásáról a Tarcali Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálata             gondoskodik, és negyedévente adatot szolgáltat az Ügyrendi Bizottságnak.

Munkaterv

16. §

(1) A Képviselőtestület rendes üléseit a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig határozattal elfogadott munkatervben foglaltak szerint tartja.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a.) Az ülések tervezett, előre ismert napirendi pontjait, előterjesztőjét (hónap szerint)

b.) A testületi ülések hét napjai szerinti meghatározását,

c.) A testületi ülések általános kezdési időpontját.

Napirendre vétel

17. §

A képviselőtestület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a.) rendeleti javaslatok,

b.) határozati javaslatok,

c.) beszámolók,

d.) tájékoztatók,

e.) felvilágosítások,

f.) indítványok, javaslatok,

g.) polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti eseményekről.

18. §

(1) A képviselőtestület üléseinek napirendjére fel kell venni az előterjesztésnek minősülő, továbbá a Képviselőtestület, a Képviselőtestület bizottsága, a polgármester és a jegyző által előzetesen javasolt:

a.) rendeleti javaslatot,

b.) határozati javaslatot,

c.) beszámolót,

d.) és tájékoztatót.

(2) A rendeleti javaslat csak írásbeli lehet, s lehetőség szerint a határozati javaslatok is írásban készüljenek.

(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a.) a tárgyat és a tényállást,

b.) a lehetséges döntési alternatívákat és ezek jogszabályi alapját,

c.) az alternatívák indokait,

d.) a határozati javaslatot,

e.) és szükség szerint a felelős és határidő megjelölését.

Beszámolók

19. §

(1) A munkatervben szereplő időben vagy a testület határozata alapján a határozatban megjelölt időpontban az alábbi szervezetek írásban beszámolni kötelesek:

a.) az Ügyrendi Bizottság

b.) Közös Önkormányzati Hivatal

c.) a költségvetési rendeletben támogatást kapott nem önkormányzati fenntartású (civil) szervezetek képviselői, mely

     beszámoló része a támogatás felhasználását tartalmazó, iratokkal (pénzügyi dokumentummal) alátámasztott

     pénzügyi beszámoló,

d.) jogszabályban beszámolásra kötelezett szervezetek.

(2) A beszámoló elfogadásáról a testület határozatot hoz. Amennyiben a beszámolót a testület nem fogadta el, határozatot hoz a beszámoló újbóli előterjesztésének időpontjára. Ezzel egyidőben – pénzügyi támogatást kapott szervezet esetében – határoz a pénzügyi támogatás folyósításának felfüggesztéséről.

Felszólalás a képviselőtestület ülésén

20. §

A felszólalások típusa:

a.) napirend előtti felszólalás,

b.) felszólalás ügyrendi kérdésben,

c.) napirendhez kapcsolódó felszólalás.

Felszólalás az ügyrendhez

21. §

A tárgyalt napirendet érintő kérdésben bármelyik képviselő, bármikor szót kérhet és javaslatot tehet, a képviselőtestület javaslat felett vita nélkül határoz.

Napirendhez kapcsolódó felszólalás

22. §

(1) A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülés elnökénél kell kézfelemeléssel jelentkezni.

(2) Az ülés során egy felszólaló egy napirendi ponthoz legfeljebb két esetben szólhat hozzá.

(3) Az előterjesztő, a Közös Önkormányzati Hivatal napirendjében érintett dolgozója, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhatnak.

23. §

(1) A hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét – az elnök határozza meg.

(2) Ha a képviselő a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi. Ez esetben viszontválasznak és vitának helye nincs.

(3) A felszólalások során korábban tett módosító javaslatot annak előterjesztője visszavonhatja.

(4) Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga, melyben összefoglalja az elhangzottakat. Amennyiben módosító javaslat hangzott el, azok támogatásáról ill. elutasításáról indokoltan nyilatkozik. Nem kell arra a módosító javaslatra reagálni, melyet annak előterjesztője a zárszót megelőzően visszavont.

Rendeletalkotás, határozathozatal

24. §

A polgármesternél rendelet alkotását, határozat meghozatalát kezdeményezheti:

a)bármely képviselő,

                              b)Ügyrendi Bizottság

25. §

(1) Az önkormányzat rendeletét a Tarcali Közös Önkormányzati Hivatal Tiszatardosi Ügyfélszolgálata hirdetőtábláján ki kell hirdetni.

(2) A kihirdetett önkormányzati rendeletet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján (www.tiszatardos.hu)

A szavazás rendje

26. §

(1) A képviselőtestület a napirendi pont vitájának lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a jegyző jelzi, ha véleménye szerint az elfogadni tervezett rendelettervezet, vagy határozati javaslat jogszabályt sért.

(3) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhongzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozat, rendelet egészéről dönt a testület.

27. §

Szavazni „igen”-nel, vagy „nem”- mel lehet.

Név szerinti szavazás

28. §

(1) Név szerinti szavazást kell tartani:

a.) bármely képviselő indítványára

b.) az Ügyrendi Bizottság indítványára

(2) Név szerinti szavazás estén a jegyző egyenként felolvassa a jelenlévő képviselők nevét (ABC sorrendben). Az a képviselő, akinek a nevét felolvassák, érthetően „igen” vagy „nem” kifejezéssel nyilvánítja ki véleményét.

Titkos szavazás

29. §

(1) A szavazás borítékba helyezett az önkormányzat bélyegzőjével ellátott szavazólapon, szavazófülke (il. külön helyiség) és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a testületi ülés jegyzőkönyvének része.

(2) Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.

(3) Szavazni akként lehet, hogy a szóban feltett kérdésre a képviselő olvashatóan „igen” vagy „nem” kifejezést ír.  Amennyiben más alternatívák közül kell választani, akkor az alternatíva – Ügyrendi Bizottság által meghozott – számát ill. jelét kell a szavazólapon feltüntetni.

A jegyzőkönyv

30. §

(1)   A képviselőtestület üléséről egy példányban papír alapú jegyzőkönyv  készül.

      (2)  A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni, majd a bal felső sarkán tűzőgéppel össze             kell tűzni. Ugyanitt a jegyzőkönyv  valamennyi lapját zárócimkével kell átragasztani oly módon, hogy az okirat                       sérelem nélkül ne legyen megbontható. A zárócimkét a jegyzőkönyv első és utolsó oldalán úgy kell                                     bélyegzőlenyomattal ellátni, hogy a lenyomat részben a zárócimkére, részben az okiratra kerüljön.

Határozatok nyilvántartása

31. §

(1) A képviselőtestület által hozott határozatok nyilvántartásának vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A határozatokat évente, az év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(3) A határozat megjelölése tartalmazza a határozat sorszámát, elfogadásának évét, hónapját, napját.

(4) A képviselőtestület jegyzőkönyvben rögzített, de számozatlan határozattal dönt:

a.) ügyrendi kérdésekben

b.) képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok elfogadásáról,

c.) név szerinti szavazás elrendeléséről.

Nyilvánosság

32. §

A képviselőtestület a lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a fontosabb döntés előkészítése során a lakossági vélemények megismerésére, falugyűlést hív össze.

Az önkormányzat bizottsága

33. §

      (1) A képviselőtestület Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(2 ) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak számát és összetételét a 2. függelék tartalmazza.

(3)  A képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága feladatait az alábbiakban állapítja  meg:

          a)   javaslatot tesz a képviselői tiszteletdíj csökkentésére,

          b)  végzi a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrzését,

          c)   kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására            irányuló kezdeményezést,

                           d)  titkos szavazás esetén a szavazás lebonyolítása és eredményének ismertetése.”

34. §

(1) A képviselőtestület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) Az eseti bizottság megszűnik:

a.) a feladatát elvégezte és jelentését a testület jóváhagyta,

b.) a testület a bizottságot határozatával felosztatta,

c.) a bizottság megalakítását kimondó határozatban megjelölt feltétel bekövetkezett, határidő eltelt.

A polgármester

35. §

A polgármester megbízatását főállásban látja el.

Az alpolgármester

36. §

A képviselőtestület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki nem főállásban látja el tisztségét.

A jegyző

37. §

(1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei által kinevezett jegyző a Közös Önkormányzati Hivatallal azonos ügyfélfogadási időben ügyfélfogadást tart.

(2) A jegyző köteles a képviselőtestületnek jelezni, ha annak működése során jogsértést észlel.

38. §

A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző akadályoztatása esetén a Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei- legfeljebb 6 hónap időtartamra- a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő közös önkormányzati hivatali köztisztviselőt, ennek hiányában a Tokaji Járás valamely más települési jegyzőjét bízzák meg a jegyzői feladatok ellátásával.

Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálata

39. §

(1) Tarcal Község Önkormányzata Képviselőtestülete, valamint Tiszatardos Község Önkormányzata Képviselőtestülete külön megállapodásával létrehozott Tarcali Közös Önkormányzati Hivatal, valamint annak belső szervezeti egységeként a Tiszatardosi Ügyfélszolgálat látja el az önkormányzat működésével, a polgármester, a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

(2) A Tarcali Közös Önkormányzati Hivatal Tiszatardosi Ügyfélszolgálata ügyfélfogadási rendje:

Hétfő               délelőtt:                        8.00-12.00

                       délután:                        az ügyfélfogadás szünetel

Kedd               délelőtt:                        az ügyfélfogadás szünetel

                       Délután:                       13.00-16.00

Szerda:                                               8.00-17.00

Csütörtök        délelőtt:                        8.00-12.00

                       Délután:                       az ügyfélfogadás szünetel

Péntek                                                8.00-12.00     

40. §

Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Hatályát veszti Tiszatardos Község Önkormányzata Képviselőtestületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011 (VI.22.) önkormányzati rendelete.

Varga Sándor                                                             Dr. Kovács Zoltán

           polgármester                                                               jegyző