Kondó Község Önkormányzata képviselő-testületének 17/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelete
a közterület rendjéről és használatáról
Hatályos: 2020. 07. 09Kondó Község Önkormányzata képviselő-testületének 17/2014. (XII.11.) önkormányzati rendelete
a közterület rendjéről és használatáról
Kondó Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. § (2) bekezdésében megjelölt eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában megjelölt feladatkörében – figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésére – a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet hatálya kiterjed a Kondó Község Önkormányzata közigazgatási területén lévő, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: „Étv.”) 2. § 13. pontjában foglalt meghatározásnak megfelelő közterület, annak tartozéka, valamint az Étv. 54. § (7) bekezdése alapján az egyéb ingatlanok közhasználatra átadott területrésze használatára.
2. Közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységek
2. § (1) Közterület alábbi célú használatához a 7. §-ban meghatározott hatóság engedélyét (továbbiakban: „közterület-használati engedély”) kell beszerezni:
a.) kereskedelmi tevékenység folytatása, javító vagy egyéb szolgáltató tevékenység végzése, ideértve különösen
aa) a közvetlen kipakolással megvalósuló alkalmi árusító tevékenységet,
ab) az árusító (pl.: élelmiszer, gyümölcs, virág, zöldség, könyv, hírlap, dohány árusításra szolgáló) pavilon elhelyezését,
ac) a járműről történő árusítást, a mozgóboltot, valamint a felvásárlási tevékenységet;
b. reklámtábla, reklám célú egyéb tárgy, hirdetőtábla, egyéb hirdető-berendezés, cégtábla vagy egyéb nem közlekedési tájékoztató tábla elhelyezése (ideértve a közcélú épületen történő elhelyezést is), továbbá az önállóan álló kirakatszekrény elhelyezése;
c. cirkuszi tevékenység, mutatványos tevékenység (körhinta, céllövölde, gokart, játékvár, stb.) folytatása;
d. építőanyag, törmelék és föld valamint építési munkával kapcsolatban eszköz - így különösen állvány, konténer - elhelyezése, ha az a 72 órás időtartamot meghaladja;
e. tüzelőanyag elhelyezése, ha az a 72 órát meghaladja;
f. kereskedelmi célú rendezvény, kiállítás, vásár, bemutató tartása,
g. jármű, lakókocsi, utánfutó, pótkocsi, mezőgazdasági vontató közterületen történő 48 órát meghaladó elhelyezésére, ha a 3,5 tonna össztömeget meghaladja
(2) A közterület filmforgatási célú használatának engedélyezéséről külön rendelet rendelkezik.
3. § Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni:
a. közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához,
b) út tartozékának elhelyezéséhez,
c) az elektromos-, a gáz-, a víz- és csatorna-, valamint távközlési hálózat üzemeltetőinek a hibaelhárítás érdekében végzett munkálataihoz,
d) a közterület kezelője által közterületen végzett munkálatokra,
e) a lakosság részére meghirdetett lomtalanítási akció időtartama alatt az e célból elhelyezett anyagok tárolásához,
f) az önkormányzat által szervezett rendezvényekre általa meghívott mutatványos vagy cirkuszi tevékenységet végzők, továbbá bemutatót tartók számára.
4. § Az önkormányzatnak és költségvetési szerveinek nem kell közterület-használati engedélyt beszereznie.
3. A közterület-használat korlátai
5. § Nem adható közterület-használati engedély
a) a közterület károsításával járó közterület-használatra,
b) a közbiztonságot veszélyeztető, közerkölcsöt sértő tevékenység folytatására, dolog elhelyezésére,
c) rendezvény időtartama kivételével szeszes ital árusítására.
6. § (1) Amennyiben a közterület-használat a közlekedést tartósan akadályozza, a közterület-használati engedélyben a kérelmező számára a közlekedés megfelelő biztosítása érdekében intézkedések megtételére vonatkozó kötelezettség írható elő.
(2) Közúti közlekedésre alkalmatlan /üzemképtelen/ járművet fő közlekedési útvonalon nem, mellékúton - közterület-használati engedély nélkül - legfeljebb 30 napig lehet tárolni.
4. A közterület-használati engedély kiadása
7. § A képviselő-testület a közterület használati engedély megadására vonatkozó, valamint a közterület-használattal kapcsolatos hatáskörét – ide nem értve a 21. § (4) bekezdésben foglalt hatáskört - a polgármesterre ruházza át.
8. § A közterület-használati engedély iránti kérelmet az önkormányzat hivatalában kell benyújtani, az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon. A kérelemhez mellékelni kell:
a) helyhez kötött tárggyal (pl. tábla, előtető, állvány) megvalósuló közterület-használat esetén az annak elhelyezkedését is feltüntető helyszínrajzot,
b) az egyéb engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenység folytatása esetén az engedély megléte, bejelentés megtörténte igazolását;
c) jogi személy, szervezet kérelmező esetén a nyilvántartásba vételéről szóló hatósági döntés másolatát, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozói igazolvány másolatát, őstermelő esetén az őstermelői igazolvány másolatát.
9. § (1) A közterület-használati engedély határozott vagy határozatlan időtartamra kérhető. A határozott időre történő közterület-használati engedély érvényessége kérelemre meghosszabbítható, ha annak feltételei továbbra is fennállnak.
(2) Határozatlan időre kell kiadni az engedélyt a közszolgáltató által kérelmezett, az általa végzett közszolgáltatással kapcsolatos tartós létesítmény kialakításához.
(3) A határozott időre szóló közterület-használat legrövidebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 1 év lehet.
(4) A tevékenység rendszeres folytatására vagy az e rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tartós létesítmény kialakítására, fenntartására, elhelyezésére vonatkozó közterület-használati engedély engedélyese a közterület-használat megszűntét köteles 8 nappal megelőzően az engedélyező hatóságnál bejelenteni, mely esetben az engedélyező hatóság a közterület-használati engedélyt visszavonja. Az engedély visszavonását a határozat kiadmányaira rá kell vezetni.
10. § (1) Elutasítható a közterület-használati engedély iránti kérelem, amennyiben a közterület méreténél, befogadóképességénél vagy egyéb okból nem alkalmas a kérelem szerinti tevékenység folytatására, vagy amennyiben az ugyanarra az időszakra vonatkozóan már engedélyezett közterület-használat mellett további tevékenység végzése nem biztosítható.
(2) Elutasítható a közterület-használati engedély iránti kérelem, ha az engedélyezés közérdeket sért.
11. § A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell
a) a közterület-használat célját és időtartamát,
b) a közterület-használat helyének, módjának meghatározását,
c) a kiadott közterület-használati engedélyből eredő jogok át nem ruházhatóságát,
d) a közterület-használati engedély hatályának megszűnése vagy annak visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettséget,
e) a közterület-használati díj mértékét és megfizetésének módját,
f) az engedély visszavonásának eseteit.
12. § A közterület-használati engedély eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az önkormányzat képviselőjének felszólítására felmutatni.
13. § Egyszeri alkalomra, legfeljebb egy napi időtartamra szóló, a 2. § (1) bekezdés a), c) vagy f) pontja szerinti közterület-használatra vonatkozóan nem kell közterület-használati engedélyezési eljárást lefolytatni. Az ilyen közterület-használó a közterület-használati díj megfizetésével jogosulttá válik közterület-használatra, melyet a közterület-használati díjról kiállított számla igazol. Arra az e szakasz szerinti közterület-használóra, aki a közterület-használati díj megfizetését elmulasztja, megfelelően alkalmazni kell e rendeletnek az engedélytől eltérő vagy engedély nélküli közterület-használatra vonatkozó rendelkezéseit.
5. A közterület-használati díj
14. § (1) A közterület használója a közterület engedély-köteles használatáért használati díjat fizet. A közterület-használati díj mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A rendszeresen (előreláthatóan legalább egy hónapos időtartamban és legalább heti egy napon) alkalmi árusítást folytató árus, mozgóárus, mozgóbolt útján kereskedelmi tevékenységet folytató, felvásárló kérheti, hogy a közterület-használati díjat havonta egy összegben fizesse meg, továbbá kérheti a (3) bekezdés szerinti - a tevékenység gyakoriságára figyelemmel megállapítandó - kedvezmény alkalmazását.
(3) A (2) bekezdés szerinti rendszeres kereskedelmi vagy felvásárlási tevékenységet folytató esetében a kérelmére alkalmazandó kedvezményes közterület-használati díj mértékét
a) hetente legfeljebb egy napon végzett tevékenység esetén a 2. melléklet ba) alpontja,
b) hetente legfeljebb két napon végzett tevékenység esetén a 2. melléklet bb) alpontja,
c) hetente három vagy több napon végzett tevékenység esetén a 2. melléklet bc) alpontja
szerint kell megállapítani.
(4) Az engedélyes, illetve a közterület használója a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
15. § A közterület-használati díjat előre kell megfizetni. Amennyiben a határozott időre szóló közterület-használat időtartama a 2 hónapot meghaladja, a díjat havi részletekben kell teljesíteni.
16. § (1) A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét, előtető, ernyőszerkezet esetén annak közterületre eső vízszintes vetületét kell figyelembe venni. Reklám-, cég- és hirdetőtábla, hirdető-berendezés elhelyezése esetén annak felületét kell alapul venni.
(2) A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap, illetve m2 egy egésznek számít.
17. § Mentes a közterület-használati díj fizetése alól a közcélú rendezvény tartása. Közcélúnak minősül az a rendezvény, amely a község lakossága egészének, illetve jelentős részének érdekét szolgálja, így különösen, amely a kulturális vagy tudományos értékek megőrzését, gyarapítását, a hagyományok ápolását, az egészség megőrzését, a társadalmi kapcsolatok erősítését szolgálja.
6. Közterület-használat szabályai
18. § (1) A közterület használója köteles az igénybe vett közterületet és környezetét tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartani, a közterület-használat során keletkezett hulladék tárolásáról, elhelyezéséről gondoskodni.
(2) A közterület-használat megszűnése vagy az engedély visszavonása esetén az engedélyes köteles az eredeti állapotot saját költségén helyreállítani, a területet tisztán, rendezett állapotban visszahagyni, ennek megtörténtét az önkormányzat hivatalában haladéktalanul bejelenteni.
19. § (1) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható.
(2) A közterületen található tartós létesítmény tulajdonjogának megváltozása esetén az új tulajdonos köteles új közterület-használati engedélyt beszerezni.
7. A közterület-használati engedély visszavonása
20. § (1) A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni, ha a közterület-használó írásbeli felszólítás ellenére
a) a közterületet a közterület-használati engedélyben meghatározottaktól eltérően, más célra vagy más módon használja,
b) a közterület rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartására, tisztán tartására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
c) a díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) Amennyiben a közterület-használati engedély az (1) bekezdésben foglalt okból visszavonásra kerül, úgy az engedélyes a község közigazgatási területén belül a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig nem kaphat közterület-használati engedélyt.
8. Engedélytől eltérő, vagy engedély nélküli használat
21. § (1) A közterület-használati engedélyhez kötött, de engedély nélküli közterület-használat esetén a használó az engedélyező hatóság vagy az e rendeletben a közterület-használat szabályainak megsértése miatt közigazgatási bírság kiszabására kijelölt hatóság felszólítására köteles a használatot megszüntetni és az eredeti állapotot saját költségén visszaállítani. Amennyiben e kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, az engedélyező hatóság azt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti.
(2) Azt, aki közterületen engedély nélkül közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységet folytat, az engedélyben foglaltakhoz képest nagyobb mértékű közterületet használ vagy a közterületet az engedélyben foglaltakhoz képest olyan más célra használja, amelyre e rendelet közterület-használati díjra vonatkozó szabályai szerint magasabb összegű közterület-használati díjat kell fizetni, az egyéb jogkövetkezmények alkalmazása mellett a közterület-használót kötelezni kell az engedély nélküli vagy eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület használati díj megfizetésére.
(3) A képviselő-testület a közterület e rendeletben foglaltaknak megfelelő használatát a közösségi együttélés alapvető szabályának minősíti. Aki az e rendelet szerint engedélyköteles közterület-használatot engedély nélkül valósít meg, vagy a közterületet nem az engedélyben meghatározott körben vagy módon használja a közösségi együttélés alapvető szabályát megsérti. Az ilyen magatartást megvalósító személy ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(4) A képviselő-testület az e rendeletben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabálya megsértésének minősülő magatartás elkövetőjével szemben a helyszíni bírság, illetve a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört a jegyzőre ruházza.
8/A. A csapadékvíz kezelésére vonatkozó szabályok
21/A. § (1) A település lakóingatlanain törekedni kell az esővíz összegyűjtésére. A tetőfelületek által felfogott vizet csatornával kell esővíz gyűjtésére alkalmas tartályba vezetni.
(2) Az összegyűjtött esővizet zártan kell kezelni, illetve gondoskodni kell róla, hogy a tárolt esővízben a szúnyogok ne szaporodhassanak fel, illetve az esővíztárolóban tárolt víz helytelen tárolása folytán ne zavarja az ingatlanok használatát, ne váljon bűzártalom forrásává.
(3) Amennyiben az esővíz tartályban történő gyűjtésére nincs mód, a csatorna kivezetését úgy kell megoldani, hogy az esővizet a tetőről az ingatlannal határos vízelvezető árokba vezesse.
(4) Amennyiben az ingatlanon a lakóépület elhelyezkedése nem, vagy csak jelentősen nagyobb költséggel teszi lehetővé a csapadékvíz vízelvezető árokba való bevezetését, úgy az esővizet a lakóingatlan kertjébe, hátsó udvarára kell vezetni, lehetőleg olyan helyre, ahol a megművelt földterület képes a csapadékvíz felszívására, befogadására.
(5) Az ingatlantulajdonosok ingatlanukon, illetve az ingatlannal közvetlenül szomszédos közterületen kötelesek közreműködni a csapadékvíz elvezetésében. Amennyiben a víz útjában akadály van, illetve a víz nem tud természetes módon a csapadékvíz-gyűjtő tartályba/ csapadékvíz-elvezető árokba lefolyni, az ingatlantulajdonos árkolással, földmunkával köteles a víz lefolyását segíteni a lakóépületek és gazdasági épületek megóvásának érdekében.
(6) A lakóingatlanon belül a domborzat olyan kialakítása, amely segíti a víz vízelvezető árokrendszerbe vagy víztározó tartályba, létesítménybe való lefolyását és a lakó- és gazdasági épületek vízkártól való megóvását, a tulajdonos és/vagy az ingatlanhasználó kötelessége.
21/B. § (1) Az ingatlantulajdonosok és/vagy ingatlanhasználók kötelesek a lakóingatlanukkal vagy gazdasági ingatlanukkal közvetlenül határos közterületen a csapadékvíz lefolyását elősegíteni.
(2) Ennek körében kötelesek tartózkodni a vízelvezető rendszer olyan módon történő használatától, amely a csapadékvíz elvezetését akadályozhatja, így pl. kötelesek a növényi vagy egyéb hulladékot, földet a vízelvezető létesítményből eltávolítani, illetve kötelesek a szokásos munkákat úgy végezni, hogy az ne járjon együtt a vízelvezető árkok, létesítmények szennyeződésével, eldugulásával.”
9. Záró rendelkezések
22. § (1) Ez a rendelet 2015. január 1-én lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) Hatályát veszti Kondó Község Önkormányzata képviselő-testületének a közterület rendjéről és használatáról szóló 8/2004. (V. 1.) önkormányzati rendelete.[1]
Fajder Gábor |
Dr. Czipa Zoltán |
1. melléklet
2. melléklet