Galvács község képviselő testületének 9/2014 (XI.28..) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 10. 31- 2020. 02. 17Galvács község képviselő testületének 9/2014 (XI.28..) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2019-10-31-tól 2020-02-17-ig
Galvács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A képviselő-testület és annak szervei számára a jogszabályokban megállapított feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) rendelkezéseire figyelemmel kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Galvács Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 3752. Galvács, Bereg út 10. szám.
(3) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.galvacs.hu.[1]
3. § Az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását a Szendrő Város Önkormányzata, Szuhogy Község Önkormányzata és Galvács Község Önkormányzata megállapodása alapján létrehozott közös önkormányzati hivatal, a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal (3752 Szendrő, Hősök tere 1.) biztosítja.
4. § (1) Az önkormányzat számára meghatározott feladatokat Galvács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) és az Önkormányzat szervei látják el.
(2) Az Önkormányzat szervei különösen:
a) polgármester,
b) jegyző,
c) Közös Önkormányzati Hivatal,
d) Társulások
5. §Az Önkormányzat által használt jelképeket, és azok használatának rendjét önálló rendelet állapítja meg.” [2]
- Fejezet
Az ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
„6.§
(1) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható
közfeladatok körében ellátandó feladatai körét a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § határozza meg.
(2)
Az Önkormányzat a kötelező feladat- és hatáskörein túl biztosítja:
a)
START közmunkaprogramok
szervezését, lebonyolítását.
b)
társadalmi szervezetek
támogatását.”
(3)
Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását
az 1. melléklet tartalmazza.”
7. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátásának pénzbeli mértékét, módját az éves költségvetés határozza meg.
(2) Új önkormányzati feladat vállalása esetén rendelkezni kell a feladatellátás pénzügyi fedezetéről, módjáról.
III. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
1. A Képviselő-testület
8. § (1) A képviselő-testület önkormányzati feladatait a polgármester, az erről szóló megállapodás körébe tartozó esetekben a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal, továbbá a megválasztott önkormányzati képviselők tevékenysége útján látja el.
(2) A Képviselő-testület 3 főből áll.
A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) A képviselő-testület rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton a napirendi pontok megjelölésével (telefon, telefax, elektronikus levél, távirat stb.) is összehívható bármely munkanapra.
(3) Rendkívüli ülést az Mötv rendelkezésen túl össze kell hívni, ha:
- azt halaszthatatlan ügyek indokolttá teszik,
- azt a képviselő-testület tagjainak legalább fele indítványozza.[3]
10. § A képviselő-testület az Mötv. szerinti összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos eljárás lefolytatására, továbbá a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására tagjai közül határozattal 2 fő képviselőt bíz meg, nevüket a 2. függelék tartalmazza.
10/A.§ [4]A képviselő-testület által
- polgármesterre átruházott hatásköreit a 2. melléklet,
- jegyzőre átruházott hatásköreit a 3. melléklet,
- társulásra átruházott hatásköreit a 4. melléklet
tartalmazza.”
2. A munkaterv
11. § (1) A képviselő-testület munkáját a félévenként jóváhagyott munkaterv alapján végzi.
(2) A munkatervet minden év december 31-ig, illetve június 30-ig a beérkező javaslatok alapján a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkatervre javaslatot tehet:
- polgármester,
- alpolgármester,
- jegyző,
- aljegyző,
- képviselő.
12. § (1) A munkaterv tartalmazza:
- az ülések tervezett időpontját,
- a képviselő-testületi ülés napirendjét,
- a napirendek előadóit,
- a jelentések, előterjesztések elkészítésének határidejét,
(2) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni a képviselők részére, és közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
3. Előterjesztések
13. § A testületi ülésre előterjesztést kell készíteni, ha az adott kérdésben a Képviselő-testület döntése szükséges.
14. § A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
- beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,
- döntést igénylő javaslat, amely rendelet megalkotására, vagy határozat meghozatalára irányulhat,
- tájékoztató, amelyek tudomásulvételt igényelnek.
15. § Döntést igénylő javaslat előterjesztésére a polgármester, alpolgármester, bármelyik képviselő és a jegyző jogosult.
16. § (1) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is. Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés az alábbi esetekben:
- önkormányzati rendeletalkotás,
- intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
- helyi népszavazás kiírása,
- önkormányzati jelképek meghatározása, díszpolgári cím adományozása,
- munkaterv,
- önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyek,
- társulás létrehozása, csatlakozásról, kilépésről szóló döntés.
(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását és ismertetését.
17. § Az előterjesztés tartalmazza a szabályozni kívánt tárgyat, az előzmények ismertetését, az előterjesztés tárgyát érintő jogszabályokat, amennyiben rendelkezésre áll az előkészítésben résztvevők véleményét, valamint a határozati javaslatot, ha a döntést határozatba kell foglalni. A rendelet tervezet és az ahhoz kapcsolódó tájékoztatók az előterjesztés mellékletét képezik.
18. § (1) Az írásbeli előterjesztés terjedelme – határozati javaslattal és mellékletekkel együtt – a 15 gépelt oldal terjedelmet nem haladhatja meg. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti a terjedelem túllépését.
(2) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 10. munkanapig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszerűségi észrevételt követően gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.
(3) A szóbeli előterjesztés időtartama nem haladhatja meg a 10 percet. Az időbeli korlát túllépését a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel engedélyezheti.
4. Az ülés összehívása
19. § [5]A képviselő-testület ülését – amennyiben a körülmények másként nem indokolják – az Önkormányzat székhelyén kell megtartani.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester tartós egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korban legidősebb képviselő hívja össze.
20.§ (1) [6]
Az ülések összehívása írásos meghívóval történik. A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülést megelőző legalább 5 nappal korábban kézhez kapják.
(2) A meghívót a polgármester írja alá, mely tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.
(3) Halasztást nem tűrő esetekben a testületi ülés formális meghívó nélkül is (telefon, email) összehívható.
21. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a meghívó kiküldésévek egyidejűleg –hirdetőtáblán a lakosságot is tájékoztatni kell.
(2) A képviselő-testületi ülésre – a törvényben meghatározott személyeken kívül – meg kell hívni azokat a személyeket is, akiknek részvételét a polgármester indokoltnak tartja.
5. A képviselő- testület tanácskozási rendje
22. § A képviselő-testület ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
23. § [7]Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:
:
- megállapítja a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,
- tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről
- előterjeszti a napirendi javaslatokat, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
- napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát és szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,
- hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők tekintetében,
- figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólhat,
- a tanácskozás rendjének fenntartása.
24. § (1) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt:
- jegyző, aljegyző
- egyes napirendi pontok tárgyalásában érintett személyek, és
- akiket a polgármester külön meghívott.
(2) A 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kizárólag csak az ülés adott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog.
„25. § (1) A nyilvános testületi ülésen jelenlévők a polgármester engedélye alapján az egyes napirendi pontokat illetően felszólalhatnak, véleményt nyilváníthatnak.
(2)A képviselő-testület zárt ülést tart törvényi rendelkezés, az érintett kérése és a képviselő-testület döntése alapján a Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint.
(3) A személyi ügyek tárgyalásakor a képviselő-testület ülése előtt a jegyző köteles beszerezni az érintett nyilatkozatát az ülés jellegét érintően.
(4) Képviselő-testület Mötv. 46.§ (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben - bármely képviselő javaslatára - zárt ülést rendelhet el.
(5) A zárt ülésen hozott döntésről a Polgármester a képviselő-testület eseti döntése alapján – a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett – a nyilvánosságot tájékoztatja.
26. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester a jelenléti ív alapján megvizsgálja a határozatképességét, felsorolja az előzetes bejelentés alapján, illetve anélkül távol lévő képviselőket, majd határozatképesség esetén megnyitja az ülést.
(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést 15 napon belüli időpontra, azonos napirendi pontokkal ismételten össze kell hívni.
27. § (1) A határozatképesség megállapítását követően a polgármester javaslatot tesz a napirendre, ismerteti az esetleges sürgősségi indítványokat. Az előterjesztett napirendi javaslatról a képviselő-testület dönt.
(2) A napirendet a képviselő-testület egyszerű többséggel fogadja el. A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.
28. § (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében levezeti az előterjesztések megtárgyalását, minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében ismételt felszólalásra van lehetőség, amelynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól, valamint soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
29.§ Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja, valamint azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
30. §[10] A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra
31. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavaztatja meg, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot.
(2) A jegyző a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után élhet a jogszabálysértés jelzési kötelezettségével.
6. Sürgősségi indítvány
32. § (1) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:
- polgármester,
- alpolgármester,
- települési képviselő,
- jegyző.
(2) A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 órájáig lehet írásban benyújtani a polgármesternél.
(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a testület vita nélkül – minősített többséggel – határoz.
33. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
34 § (1) A napirenddel kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek. Az előterjesztő válaszadását követően a jelenlévők hozzászólhatnak a napirendi ponthoz.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az észrevételekre.
(3) A szavazás előtt a jegyző észrevételt tehet.
7. A tanácskozás rendjének fenntartása
35. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, amely során az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,
b) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
36. § A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a nyilvános ülésen megjelent rendzavaró állampolgárt a polgármester rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel a terem elhagyására kötelezheti.
37. § A Képviselő-testület a polgármester javaslatára az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. A félbeszakadt ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.
38. § Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti, és bántó kijelentéseit rögtön nem vonja vissza, továbbá a sértettet, illetőleg a testületet nem követi meg, széksértést követ el. A széksértés tényét a polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg és a képviselő 1 havi tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti.
8. Határozathozatal és a szavazás módja
39. § A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.[11]
40. § A javaslat elfogadásához – amennyiben törvény vagy jelen SZMSZ másként nem rendelkezik – egyszerű többség szükséges. Minősített többség szükséges az Mötv. 50. § -ában meghatározott döntések meghozatalához.
41. §[12] Amennyiben a képviselő törvényen alapuló személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget az adott kérdéskört a következő testületi ülésen ismételten tárgyalni kell
42. § A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazás útján, kézfelemeléssel hozza. A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik. A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetve amennyiben szükséges elrendeli a szavazás megismétlését.
43. § (1) A képviselő-testület névszerinti szavazást a törvényben meghatározott esetekben rendel el. Névszerinti szavazásnál a jegyző névsor alapján minden képviselőt ABC sorrendben személyesen szólít, és a képviselő válaszát a névsorban rögzíti. A szavazás végén nyilatkozatát minden képviselő aláírásával hitelesíti.
(2) A szavazás során a képviselő igen, nem, tartózkodom nyilatkozatot tehet.
(3) A névszerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a polgármester és a jegyző ír alá és az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.
44. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott ügyekben a polgármester, valamint a képviselők legalább egynegyedének a kezdeményezésére. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.[13]
(2) A titkos szavazás borítékba elhelyezett szavazólapon külön helyiségben urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a szavazás eredményét, a szavazásban résztvevők megnevezését.
9. A Képviselő-testület döntései
45. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
- képviselő-testületi tagok,
- polgármester,
- alpolgármester,
- jegyző.
(2) Az érintettek a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezésüket a polgármesternek nyújtják be, a rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(3) A rendelet tervezetéhez indokolást kell csatolni, amely tartalmazza a felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezéseket, azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségesség teszik.
46. § (1) A polgármester a jegyző útján terjeszti a rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést tartalmazó indítványt a Képviselő-testület elé.
(2) A Képviselő-testület a rendelettervezet szakszerű előkészítésével a jegyzőt bízza meg, szükség esetén a rendelet tárgya szerinti szakértőt kérhet fel.
47.§ (1) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, mely során az érintettek kifejthetik véleményüket. A véleménynyilvánításra az önkormányzat honlapján a véleményezés céljára megadott elektronikus levélcímen kerülhet sor.
(2) A rendelet-tervezetet az önkormányzat honlapján kell hozzáférhető tenni oly módon, hogy a jogosultaknak legalább 3 nap álljon rendelkezésre véleményük kifejtésére.
(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, nem kapcsolódik a tervezet témájához, illetőleg névtelenül érkezett.
(4) A beérkezett véleményeknek, a véleményezők nevének, és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig történik. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba a véleményeket, a véleményezők nevét, és e-mail címét legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni kell. Az adatkezelés magába foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni
(5) A rendelet-tervezet készítője a beérkezett véleményeket áttekinti, azok elfogadásáról, elutasításáról a honlapon közzéteendő összefoglalót készít.
48.§ Nem bocsátható véleményezésre:
- a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának tervezete
- költségvetést érintő, állami és egyéb támogatások felhasználásáról szóló tervezet
- az a tervezet, amelynek elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik
- az a tervezet, amelynek egyeztetése a község pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyezteti,
- a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet,
- az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,
- a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet-tervezetet.
49. § A rendelet-tervezet véleményezése körében lakossági fórum tartható.
50. § A polgármester és a jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.
51. § A képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is.
52. § (1) A rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát tarthat. Az erről szóló polgármesteri indítványról a testület vita nélkül hoz határozatot.
(2) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
(3)[14] Az elfogadott és aláírt rendelet kihirdetése a rendelet teljes szövegének az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kihelyezésével történik.
53.§[15]A képviselő-testület rendeletének megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 11§ (2) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.”
54.§[16]A képviselő-testület határozatainak megjelölésére IM rendelet 15.§ rendelkezései alkalmazandók.
55. § A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt:
a) napirend elfogadásáról,
b) ügyrendi kérdésekről,
c)[17] képviselői felvilágosítás kérésre adott válaszokról,
,
d) név szerinti szavazás elrendeléséről,
e) titkos szavazás elrendeléséről,
f) sürgősségi indítvány napirendre vételéről.
56. § A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester tájékoztatást ad a Képviselő-testület részére.
57. § (1) A rendeleteket és határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(2) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről és határozatokról naprakész nyilvántartást vezet.
10. A jegyzőkönyv
58. § (1) A Képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyv készül. Egy példányt – a zárt ülés kivételével – a lakosság tájékoztatása érdekében a Faluház könyvtárában kell elhelyezni.
A rendelet szövegét a 9/2017 (VII.18.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította. Hatályos: 2017.VII.19-tőlA rendelet szövegét a 4/2018.(III.02.) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította. Hatályos: 2018. III.03.-tól.
A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontjaiban foglaltakon túl:
a) az ülésről távol maradt képviselők nevét, a távollét okát,
b) napirendi pontonként az előterjesztők nevét,
c) szóbeli előterjesztések rövid tartalmát.
(3)[19] A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
- a meghívó;
- a jelenléti ív;
az előterjesztések és azok mellékletei
(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.[20]
11. Közmeghallgatás[21]
60. § (1) A törvényi kötelezettségen felül közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület erre irányuló döntése alapján.
(2) A közmeghallgatás napirendjéről, helyéről és időpontjáról a lakosságot 10 nappal korábban tájékoztatni kell.
61.§ A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók
11/A. Lakossági fórum[22]
61./A § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetve a jelentősebb döntések előkészítésére a település lakosságának széles körét érintő ügyekben a lakosság tájékoztatása és véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum időpontjáról és napirendjéről a lakosságot legalább 10 nappal előtte tájékoztatni kell.
12. Az önkormányzat társulásai és együttműködései
62. §[23] (1) Az Önkormányzat a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban Szoctv.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban Gyvt.) meghatározott szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások ellátására jogi személyiségű intézményfenntartó társulásban vesz részt.
(2) Az Önkormányzat a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátására társulásban vesz részt, valamint többcélú kistérségi társulás tagja.
63. § Az önkormányzat az óvodai nevelési feladatai ellátásáról a Szendrő Város Önkormányzattal kötött feladat ellátási szerződés alapján gondoskodik.
IV. Fejezet
1. A képviselő jogállása[24]
64. § (1) Az önkormányzati képviselőt megillető jogok és kötelezettségek körét az Mötv.
32. § rendelkezései határozzák meg.
65. §[25] (1) A képviselő felvilágosítás kérési jogát a napirendi pontok tárgyalásának befejezését követően gyakorolhatja.
(2) A felvilágosítást kérő képviselőnek a válasz elfogadása tekintetében viszontválaszra van lehetősége.
66.§ Amennyiben a képviselő-testület ülésén kért felvilágosításra adott választ a képviselő nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
67.§ Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a felvilágosításkérésre adott választ, részletes vizsgálatot rendel el, amelyben a felvilágosítást kért képviselő köteles részt venni.
2. A polgármester
68. § (1)[26] A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester az Mötv. 67. §-ban meghatározott feladatokon túl:
- biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
- feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
- segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,
- együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
- rendszeresen fogadóórát tart.
(3) [27]A polgármester jogosult a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett, sürgős esetben a két ülés közötti időszakban döntést hozni:
„a) önkormányzati pályázattal kapcsolatos kérdésekben.”
3. Az alpolgármester
69. §[28] Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.
4. A képviselő-testület hivatala
70. §[29] (1) A Hivatal szervezeti felépítését, feladatkörét, ügyfélfogadási rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(2) A jegyzői és aljegyzői tisztségek – 6 hónapot meg nem haladó időtartamban történő -egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselő látja el - a Hivatal székhelye szerinti polgármester megbízása alapján.
V. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA
1. Az önkormányzat költségvetése
71. § Az önkormányzat évente meghatározza költségvetését.
72. § A képviselő-testület a költségvetést önálló rendeletben állapítja meg. A koncepciót a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé az Áht-ben meghatározott határidőig.
73. §[30] (1) Az Önkormányzat költségvetésének tárgyalása két fordulóban történik.
(2) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az Önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak elemzése alapján költségvetési koncepciót kell készíteni, amelynek keretében:
a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét,
b) meg kell határozni a kiadások sorrendjét.
(3) A második fordulóban, a költségvetési törvény elfogadását követően történik a költségvetési rendelet tervezet előterjesztése és elfogadása.
2. Az Önkormányzat vagyona
74. § A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának elidegenítésére, megterhelésére, más célú hasznosítására vonatkozó helyi szabályokat, továbbá a törzsvagyon forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes tárgyait és a vagyontárgyakról történő rendelkezés feltételeit az Önkormányzat vagyonáról rendelkező önkormányzati rendelet tartalmazza.
3. A gazdálkodás ellenőrzése
75. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső- és pénzügyi ellenőrzését megbízási szerződés alapján külső szakember látja el.
VI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
76. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
77. § (1) Hatályát veszti
a) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/1995.(VI.21.) önkormányzati rendelet,
b) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 8/2002.(XII.10) önkormányzati rendelet,
c) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 10/2006.(VIII.9.) önkormányzati rendelet,
d az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 12/2006.(X.12.) önkormányzati rendelet,
e) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 7/2007.(XI.14.) önkormányzati rendelet,
f) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 9/2009.(XII.2.) önkormányzati rendelet,
g) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 5/2010.(VII.2.) önkormányzati rendelet,
h) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 7/2010.(X.19.) önkormányzati rendelet,
i) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 4/2011.(IV.15.) önkormányzati rendelet,
j) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 8/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelet.
Slezsák József dr. Istenes Ibolya
Polgármester jegyző
Kihirdetési záradék
E rendelet 2015. március 13. napján kihirdetésre került.
Galvács, 2015. március 13.
dr. Istenes Ibolya
jegyző
A rendelet szövegét a 9/2017 (VII.18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017. VII.19-től
A rendelet szövegét a 9/2013 (VII.18.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2017. VII.19-től
A rendelet szövegét a 9/2017 (VII.18.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2017.VII.19-től
A rendelet szövegét a 4/2018(III.02.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2018.III. 03-tól.
A rendelet szövegét 4/2018.(III.02.) önkormányzati rendelet 2.§-a módosította. Hatályos: 2018. III.03-tól.
A rendelet szövegét a 4/2018.(III.02.) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította. Hatályos 2018.III.03.-tól.
A rendelet szövegét a 4/2018.(III.02.) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította. Hatályos 2018.III.03.-tól.
A rendelet szövegét a 9/2013 (VII.18) önkormányzati rendelet 6.§-a módosította. Hatályos: 2017. VII.19-től
A rendelet szövegét a 7/2019 (X.25.) önkormányzati rendelet 1 §-a módosította. Hatályos: 2019. X.26.-tóll
A rendelet szövegét módosította a 4/2018.(III.02.) önkormányzati rendelet 11.§-a. Hatályos: 2018. III.03.-tól.
Hatályon kívül helyezte a 9/2017 (VII.18) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2017.VII.19-től
A renedelet szövegét a 4/2018.(III.02.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2018. III.03.-tól.
A rendelet szövegét a 9/2013 (VII.18) önkormányzati rendelet 7.§-a módosította. Hatályos: 2017. VII.19-től
Módosította a 2/2015.(III.13) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos: 2015. április 1. napjától.
A rendelet szövegét a 5/2019 (VII.18.)) önkormányzati rendelet 1§-a módosította. Hatályos: 2019.VII.19.-től
A rendelet szövegét a 5/2019 (VII.18.) önkormányzati rendelet 2 §-a módosította. Hatályos: 2019. VII.19től
A rendelet szövegét a 4/2018.(III.02.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2018. III.03.-tól.
A rendelet szövegét a 9/2017 (VII.18.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította. Hatályos: 2017.VII.19-től
Hatályon kívül helyezte a 9/2017 (VII.18) önkormányzati rendelet 14. §-a. Hatálytalan: 2017.VII.19-től
Hatályon kívül helyezte a 9/2017 (VII.18) önkormányzati rendelet 14.§-a. Hatálytalan: 2017. VII.19-től
A rendelet szövegét a 4/2018.(III.02.) önkrományzati rendelet 7.§-a módosította. Hatályos: 2018. III.03.-tól.
Beiktatta a 4/2018.(III.02.) önkormányzati rendelet 8.§-a módosította. Hatályos: 2018. III.03-tól.
A rendelet szövegét a 9/2017 (VII.18) önkormányzati rendelet 10. §-a módosította. Hatályos: 2017. VII.19-től
A rendelet szövegét a 4/2018.(III.02.) önkormányzati rendelet 9. §-a módosította. Hatályos: 2018. III.03.-tól.
Módosította a 2/2015.(III.13) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2015. április 1. napjától.
A rendelet szövegét a 9/2013 (VII.18) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította. Hatályos: 2017. VII.19-től
A rendelet szövegét a 9/2013 (VII.18) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította. Hatályos: 2017.VII.19-től
A rendelet szövegét a 9/2013 (VII.18) önkormányzati rendelet 13. §-a módosította. Hatályos: 2017.VII.19-től
Hatályon kívül helyezte a 9/2017 (VII.18) önkormányzati rendelet 14.§-a. Hatálytalan: 2017. VII.19-től