1. § A rendelet hatálya alá tartoznak a Bodrogkisfalud Községi Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások az azokhoz tartozó földterülettel együtt (a továbbiakban együtt: bérlemények)

2. § (1) ¹ A rendelet hatálya alá tartozó bérlemények vonatkozásában a bérbeadói jogkört a Lakástörvény és e rendelet keretei között a képviselőtestület gyakorolja.

(2) A bérbeadó jogosult a bérlők jogait és kötelezettség a bérleti szerződésben a hatályos jogszabályi a rendelkezések alapján egységesen megállapítani

3. § (1) Szociális bérlakás az olyan lakás, amelynek lakbére az üzemeltetésre és karbantartásra, vagy annak egy részére nyújt fedezetet. A szociális lakás lakbérét a lakás komfortfokozata és műszaki állapota szerint kell megállapítani

(2) Piaci bérlakás az olyan lakás, amelynek lakbére az üzemeltetés és karbantartás költségein túlmenően a lakás felújítására is fedezetet nyújt

(3) Nyugdíjasok háza a nyugdíjasok illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezésére szolgáló lakás, melyben a bérlők gondozását, felügyeletét is biztosítani kell. A nyugdíjasház lakója a lakáshasználatáért és az egyéb szolgáltatásokért térítési díjat fizet

(4) A bérbeadó a rendelkezése alá tartozó bérlemények bérlőjét írásbeli kérelem alapján, a kérelmező jogosultságának és egyéb körülményeinek mérlegelésével jogosult kijelölni

(5) A bérlakás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező és az együtt költöző családtagok nevét, személyi adatait és a jövedelemigazolást

(6) Nem kaphat önkormányzati bérlakást

(7) Állami támogatás felhasználásával épített, vagy felújított (átalakított) épületében lévő lakás bérlőjének kiválasztása során előnyt élveznek a Községben letelepedni kívánó fiatal értelmiségi pályázók, a Polgármesteri Hivatal vagy intézményei alkalmazásában álló kérelmezők, valamint a munkahelyet teremtő vagy azt garanciákhoz kötve vállaló vállalkozók. Előnyt élveznek továbbá a 35 év alatti fiatal házasok, továbbá a rendszeres jövedelemmel rendelkező, takarékosságot és a megtakarítás másik lakás megszerzéséhez való felhasználását vállalók

(8) A kijelölt bérlő a bérleti szerződést a kérelem elbírálását követő tizenöt napon belül köteles megkötni. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú

4. § (1) Az önkormányzati bérlakás bérbeadása – amennyiben a Lakástörvény, e rendelet, vagy a Képviselőtestület másként nem rendelkezik- határozott időre, legfeljebb öt évre történhet. A bérleti jogviszonynak a bérleti időtartam lejárta miatti megszűnését megelőzően a bérleti szerződés újabb határozott időtartamra ismételten is meghosszabbítható, amennyiben a bérlő az önkormányzati lakásra továbbra is jogosult, és a bérleti szerződésből származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesített

(2) A bérbeadó határozatlan időre köteles bérbe adni az olyan bérlakást, amelyet a bérlő részére határozatlan idejű bérleti jogviszonyának a bérlő érdekkörén kívüli okból történő megszűnése miatt ajánl fel

5. § (1) A bérleti szerződések – szükség szerint- tartalmaznia kell a lakásnak a bérbeadó helyett történő bérlői helyreállítása költségeinek megtérítési módját, a bérbeadó ellenőrzési joga gyakorlásának feltételeit és módját, a lakás belső berendezései karbantartásának, felújításának, pótlásának, cseréjének módját, a lakás korszerűsítéséből eredő költségek viselésének, a bérleti díj módosításának rendjét, a bérlői kötelezettségek teljesítésének biztosítékait is

(2) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést- a lakbér összegére is kiterjedően- módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott, és a munkák költségeit bérbeadó viseli

6. § (1) 2001-ben a bérlakások lakbérének mértéke- amennyiben a bérbeadó és a bérlő másként nem állapodnak meg – a következő

(2) A szociális bérlakás lakbérének mértéke maximum 30 %-kal csökkenthető, ha a bérlemény

(3) A szociális bérlakás bérlője a következők szerint jogosult lakbértámogatásra

(4) A lakbértámogatás mértéke a mindenkori lakbér 50 %-a. A lakbértámogatás iránti igényt a bérbeadó által kiadott adatlapon lehet előterjeszteni, s azt a Polgármester bírálja el. A lakbértámogatás folyósítása a rendeletben megállapított lakbér csökkentésével történik

(5)⁵

(6) A lakbérrel nem fedezett szolgáltatások ellenértékben – hatósági ár hiányában – a bérbeadó és a bérlő állapodik meg

7. § (1) a jogcím nélküli lakáshasználó a használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel egyező mértékű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni

(2) A Lakástörvényben megállapított határidő után, majd hat havonként a bérbeadó jogosult a használati díj mértékét további egyszeres összegével felemelni

8. § (1) Az önkormányzati bérlakásra bérlőtársi szerződést a bérleti jogviszony keletkezésekor egyenesági hozzátartozóval, házastárssal és testvérrel lehet kötni

(2) A házastárs kivételével a bérleti jogviszony fennállása alatt a szerződés megkötésének további feltétele legalább két éves állandó lakcímbejelentéssel is igazolt életvitelszerű együttlakás, továbbá hogy a bérleményt nem terheli lakbértartozás

9. § (1) A bérlő a lakásába a bérbeadó hozzájárulásával a Lakástörvényben szabályozott lehetőségeken túl az élettársát és annak kiskorú gyermekét, testvérét, valamint a befogadott gyermekének házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be, amennyiben azok az ország területén másik lakással nem rendelkeznek, és a befogadás után részükre a lakhatás biztosítható

(2) A bérbeadói hozzájárulás nem adható ki, ha a bérleményt lakbértartozás terheli. Az élettárs befogadásához való hozzájárulás megtagadható, amennyiben az élettársi kapcsolat nem bizonyított, és az arra való hivatkozás az élettársi jogviszony fennállása nélkül pusztán a lakásba való bejelentkezést célozza

(3) A bérbeadónak a hozzájárulásban ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően az élettárs és annak kiskorú gyermeke, a testvér, valamint a befogadott gyermek és annak családja további elhelyezésre nem tarthat igényt

10. § (1) Tartási szerződést, mint határozatlan, mind határozott időtartamú bérleti szerződés esetén lehet kötni, de utóbbi esetben, az eltartó részéről a jogviszony folytatása csupán a határozott időtartam lejártáig lehetséges

(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulását köteles megtagadni, ha

(3) A bérbeadó a tartási szerződésben foglalt eltartói kötelezettségek teljesítésének tényét bármikor jogosult - jegyzőkönyvvel dokumentáltan – ellenőrizni

11. § (1) A bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére pénzbeli térítést fizet

(2) A határozatlan vagy a határozott idejű bérleti szerződés közös megegyezéssel akként is megszüntethető, hogy a bérbeadó a bérlő részére a másik bérlakást biztosít. A bérbeadó által biztosított cserelakás a korábbi lakásnál abban az esetben lehet nagyobb szobaszámú, illetőleg magasabb komfortfokozatú, amennyiben a bérlő a bérleti jogviszonyból származó kötelezettségeit teljesítette. Amennyiben a bérlőnek a bérbeadó felé fennálló díjhátraléka van, részére legfeljebb a korábbival azonos szobaszámú és komfortfokozatú cserelakás biztosítható

(3) A pénzbeli térítést a lakás bérbeadó részére tiszta, üres rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átadását követő tizenöt napon belül kell kifizetni

12. § (1) Ha a Lakástörvény erejénél fogva a volt bérlő vagy bérlőtárs elhelyezéséről a bérbeadó köteles gondoskodni, jogosult legalább egyszobás olyan komfortfokozatú lakásra, amelynek korábban a bérlője vagy bérlőtársa volt

(2) Nem jogosult elhelyezésére az, akinek beköltözhető lakása van; erre nézve a bérlő köteles a bérbeadónak nyilatkozni

13. § (1) Önkormányzati bérlakást csak másik lakással lehet elcserélni. Az ingatlan ilyen minőségét a cserélő fél a tulajdonjogát igazoló harminc napnál nem régebbi tulajdoni lap másolattal köteles igazolni. Lakóingatlan tulajdoni illetősége önkormányzati bérlakással akkor cserélhető el, ha az épület az építési hatóság által igazoltan több lakást foglal magába, és a tulajdonos tulajdoni illetősége egy önálló lakás használatára jogosít

(2) Határozott időre bérbe adott lakás cseréje esetén a bérleti jogviszony időtartama nem változik

(3) A bérbeadó a Lakástörvény 29. §-ában foglaltak kivételével a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

(4) A bérbeadó a cseréhez hozzájáruló nyilatkozatához harminc napig, illetőleg jogvita esetén annak jogerős befejezéségi kötve marad. E határidő elteltével, ha a felek nem kötötték meg a bérleti szerződést, vagy ha a bérbeadói jóváhagyástól számított hatvan napon belül a cserét nem hajtották végre, a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozata hatályát veszti

14. § (1) Az önkormányzati bérlakás egy része a bérbeadó hozzájárulásával kivételesen indokolt esetben akkor adható albérletbe, ha a bérlőnek fontos okból átmenetileg a lakásra nincs szüksége. Nem adható hozzájárulás, ha a bérlőnek lakbérhátraléka van

(2) Az albérletbe adás időtartama a három évet, illetve – ha ennél rövidebb – a határozott időből még hátralevő időt nem haladhatja meg

(3) Az albérlet időtartama alatt a bérlő kétszeres lakbért köteles fizetni

(4) Az e §-ban rögzített bérlői kötelezettségek elmulasztása, továbbá a hozzájárulás nélküli albérletbe adás a bérleti jogviszony felmondását vonja maga után

15. § (1) A bérlő az önkormányzati bérlakást vagy annak egy részét nem lakás céljára csak kivételesen indokolt esetben használhatja és adhatja bérbe, ha

(2) A bérlő az e §-ban foglaltak szerinti hasznosítás esetén köteles az adott lakrészre háromszoros lakbért fizetni

16. § A lakás nem lakáskénti hasznosítását megelőzően írásban ki kell kérni a szomszédos lakások bérlőinek, illetőleg tulajdonosainak véleményét

17. § A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a lakást tiszta, üres rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni

18. §⁶ (1) A nyugdíjasok háza a nyugdíjasok, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezésére szolgáló lakás

(2) A nyugdíjasok házában történő elhelyezésre az jogosult, aki

(3)⁷

(4) Nem jelölhető a nyugdíjasházi lakás bérlőjévé, aki egészségi állapota, vagy egyéb ok miatt a közösségi együttélésre alkalmatlan

(5) A nyugdíjasok házában lévő lakás bérleti joga nem cserélhető el, és a bérleti jogviszony nem folytatható

(6) A nyugdíjasház lakói részére az önkormányzat gondoskodik az orvosi és mentális ellátásról, rendszeres étkeztetésről, mosásról és takarításról és szükség esetén a betegápolásról. Ezért a nyugdíjasházban lakóinak térítési díjat kell fizetni

(7)^{8 9}AA Nyugdíjasházban lakók lakásbérleti díját a képviselőtestület az alábbiak szerint állapítja meg:^{10 11}A bodrogkisfaludi illetőségű dupla lakást bérlő – amennyiben az egyszeri hozzájárulást részletekben fizeti meg – mindaddig mentesül a dupla lakbér megfizetése alól, amíg az egyszeri hozzájárulást meg nem fizette.¹²

(8)^{16 17}. A (7) ¹⁸pontban részletezett díjfizetésen túl a nyugdíjasház lakóinak beköltözés előtt egyszeri hozzájárulási díjat kell fizetni, melynek összege^{19 20}1.200.000.-, azaz egymillió-kétszázezer forint, melyből a Bodrogkisfaludon lakóhellyel rendelkező és a beköltözést megelőzően életvitelszerűen itt élő beköltözőket 200.000.-Ft kedvezmény illeti meg.

(9)^{21 22}. A bérleti jogviszony 5 éven belüli közös megegyezéssel történő megszűnése esetén az egyszeri hozzájárulási díj időarányos része minden megkezdett naptári év után az önkormányzatot illeti meg, míg a fennmaradó rész visszafizetendő a bérlő részére

(10)²³ Az egyszeri hozzájárulási díj részletekben is megfizethető, oly módon, hogy a bérlő a beköltözést megelőzően 300.000.-Ft-ot fizet meg, a fennmaradó 900.000.-Ft-ot pedig maximum három év alatt havi részletekben²⁴

19. §²⁵ Az a rendelet a kihirdetésekor lép hatályba. A rendelet nyugdíjasok házára vonatkozó rendelkezéseit első ízben a nyugdíjasház átadásakor kell alkalmazni