Kánó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2017. (XII. 23.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 05. 22Kánó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2017. (XII. 23.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Kánó Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A település sajátos településképének védelme és alakítása, mely
a) a helyi építészetiörökség-védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelemmegszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával
valósul meg.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításainak célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása
e) az építési tevékenységgel érintett építményekre ide értve a sajátos építményfajtákra is,
f) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
g) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában
h) áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott;
i) cégfelirat: a vállalkozás nevét, a vállalkozást magában foglaló épület homlokzatán síkban feltüntető reklámberendezés;
j) cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
k) cégzászló: egy vállalkozás nevét, logóját, funkcióját, az alapítás évét tartalmazható, a vállalkozást magában foglaló épületen létesített zászló (anyaghasználattól függetlenül);
l) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
m) egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről ad információt;
n) eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg;
o) épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince;
p) helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló elemek összessége;
q) önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdetőberendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt rendszeresen változó tartalommal közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére;
r) kockaház típusú építmény: megközelítően négyzet alaprajzú, földszintes vagy alagsor + földszintes, sátortetővel fedett lakóház;
s) pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket; és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai;
t) pasztelles földszínek: a vörös–narancs–sárga–barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve;
u) részben tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50% és 90 % között korlátozott;
v) tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott;
w) üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2–2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.
x) vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozás népszerűsítő felirata a benne folyó tevékenységet hirdető, feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak;
y) transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
z) épület megfelelő műszaki állapota: az épület fennmaradása, a megfelelő településkép, valamint az élet- és vagyonvédelem érdekében az épület részeinek és egészének olyan, folyamatos karbantartást igénylő állapota, ami megelőzi a szerkezetek további károsítását, ezzel az épület pusztulását és balesetveszély kialakulását
1) településképet kirívóan rontó használat: abban az esetben valósul meg, ha az ingatlan kerítése sérült, hiányos; az ingatlan növényzete nincs rendszeresen karbantartva, kaszálva; az ingatlan gazos, szemetes. Az ingatlanon a szabad ég alatt elhelyezve tartósan csak olyan tárgyak tárolhatók, amik a telek rendeltetésszerű használatához szükségesek.
Részletes rendelkezések
A HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem feladata
5. § A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség
2. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
6. § (4) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(5) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását;
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(6) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
e) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;
f) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását;
g) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(7) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában öt éven belül ilyen eljárás lefolytatásra került, kivéve vis maior helyzetet.
(8) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(9) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a képviselő-testület dönt.
7. § (10) A helyi védelem megszüntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha
h) a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével, vagy
i) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, vagy
j) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy
k) a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, vagy
l) magasabb fokú (műemléki) védettséget kap;
m) ha telekosztás révén csak az egyik újonnan kialakuló telekre esik védendő érték, abban az esetben a másik újonnan kialakuló telekről levehető a helyi védelem.
(11) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(12) A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére irányuló eljárásban egyebekben a helyi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
3. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása, fenntartása
8. § (13) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat hivatala nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(14) A nyilvántartás tartalmazza:
n) a védett érték megnevezését,
o) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
p) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
q) a védelem típusát,
r) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását (helyrajzi szám, utca, házszám, építmény, emelet, ajtó, helyszínrajz),
s) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
t) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
u) lehetőség szerint az eredeti tervdokumentáció másolatát,
v) a védelem elrendelésére vonatkozó döntés számát, a védett érték állapotfelmérésének adatait,
w) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
9. § A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti értékek jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
10. § (15) Helyi védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.
(16) A helyi védett értékek rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(17) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a helyi védett érték állagának, állapotának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra kötelezheti a használót.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
11. § A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem, természetvédelem és egyéb helyi adottság alapján a település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó terület.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
1. Általános településképi követelmények
12. § A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, meglévő épület átalakítása során különös gondot kell fordítani a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természeti környezet harmóniájára és a humánus, lakható környezet biztosítására; valamint a meglévő épületek megfelelő műszaki állapotban tartására.
13. § (18) Főépületek, építmények tetőszerkezetei nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullám-, trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(19) Lakóépületen trapézlemez nem alkalmazható.
(20) A tetőfedő anyagok közül az élénk (piros, kék, zöld, fehér, sárga) színek nem alkalmazhatók.
(21) Homlokzatok burkolására és tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(22) A homlokzatok színezésére a pasztellszíneken kívül további színek nem alkalmazhatók.
(23) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzatszínezés.
2. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § (24) A beépítés, telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni.
(25) A jellemző szintszámot a környezeti adottságokhoz igazítottan, a helyi építési szabályzat keretein belül kell megállapítani.
3. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (26) A településképbe való illeszkedés érdekében tilos olyan építési tevékenységet folytatni, melynek eredményeként a létrejött épület vagy építmény egésze vagy annak egy része nem illeszkedik a települési környezetre jellemző
x) tetőidomokhoz, azok formáihoz és irányaihoz,
y) kialakult párkánymagasságokhoz,
z) tetőfelépítmények jellegéhez, méretéhez, arányaihoz,
1) homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.
(27) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon. Az épület szélességi és hosszanti méreteit, azok arányait a környezetre jellemző kialakult állapotokhoz igazodóan lehet megválasztani.
(28) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a kialakult beépítési formához igazodóan lehet meghatározni.
(29) Lakóépület építésekor vagy meglévő tetőidom átépítésekor az épületek magastetővel alakítandók ki.
16. § (30) Utólagos hőszigetelés kivitelezése során a hagyományos homlokzatdíszítések megőrzését és helyreállítását szem előtt kell tartani.
(31) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez elsősorban pasztell árnyalatú színeket kell alkalmazni.
(32) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
(33) A külső homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján szükséges elvégezni. A homlokzatokon egységes színezést kell alkalmazni és tilos rikító, fényes hatású színeket alkalmazni.
(34) A nyílászárók és a redőnyök egységes színűek lehetnek.
17. § (35) Tetőfedésre egy tetőfelületen csak egyazon anyagú, színű, mintájú fedés alkalmazható.
(36) Beépítésre szánt területen főépületen és közterületről látható melléképületen a tető fedésére, felújítására bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém hullámlemez, fém trapézlemez vagy hullámpala nem alkalmazható.
(37) Beépítésre nem szánt területen a tető és előtető fedésére, felújítására bitumenes zsindely, bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém hullámlemez, hullámpala nem alkalmazható.
(38) Beépítésre nem szánt területen fém trapézlemez csak tájba illő színben alkalmazható.
(39) Fém cserepeslemez fedés esetén elsősorban a kőzúzalékhintéses alkalmazható.
(40) Tető és előtető fedésére, felújítására cserepeslemez kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha az
18. § (42) A homlokzatok kialakítása során a rendezett településkép érdekében törekedni kell a nyílászárók méret- és osztásrendszerének összehangolt tervezésére.
(43) Tetőtér-beépítés során homlokzatonként csak azonos szemöldökmagasságú tetőtéri ablak építhető be. Kivételt képez ez alól a tető és a kémények megközelítésére szolgáló tetőkibúvó.
19. § (44) A telek utcavonalán legfeljebb 1,6 m magas elsősorban áttört léckerítés, kovácsoltvas-, vagy acélszelvényekből hegesztett kerítés létesíthető. Utcafronton teljesen tömör falazott kerítés nem létesíthető.
(45) A kerítés tömör lábazata legfeljebb 60 cm lehet.
(46) Ingatlanonként egy darab, legfeljebb 4,5 m széles, személygépkocsi-behajtásra alkalmas kapu helyezhető el. A 12 m-nél szélesebb ingatlanokon legfeljebb két ilyen kapu nyitható.
(47) Közterület felől induló gépkocsilehajtó esetén kötelező kerítést és kaput építeni a közterületi telekhatárra.
(48) Játszóterek lehatárolására szolgáló kerítés legfeljebb 1,4 méteres magassággal alakítható ki.
(49) Településképvédelmi okokból a beépített belterületi ingatlanok elkerítése az (1)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kötelező.
(50) A kerítés településképhez illeszkedő módon történő kialakítása, valamint a kerítés karbantartása a tulajdonos kötelessége.
20. § (51) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:
4. Településképi szempontból meghatározó külterületekre vonatkozó szabályok
21. § (53) A településképi szempontból meghatározó külterületi, beépítésre nem szánt és természetvédelmi területekre vonatkozóan a 15–20. §-ban foglalt követelményeket jelen paragrafus (2)–(9) bekezdése szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(54) Az épületek, építmények telken belül rendezett, szabadon álló építési módban helyezendők el.
(55) A technológiai szempontból szükséges magas építményeket elsősorban összevontan, csoportos módon szükséges elhelyezni.
(56) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hagyományos tömegarányokkal kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(57) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
(58) Szociális és irodaépületek modern építészeti anyag- és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
(59) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.
(60) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez képest erősen modern, technokrata karakterűek.
(61) Az épületek homlokzatai elsősorban világos pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek az élénk színek, a piros, az okkersárga, a lila, a kék színezések.
(62) Kerítés csak beton lábazat nélkül építhető.
5. Helyi védelemmel érintett értékekre vonatkozó követelmények
22. § (63) Helyi területi védelemmel érintett területen az új építmény homlokzatának tagolásával követni kell a szomszédos, illetve az utcában kialakult jellemző földszinti szintmagasságot.
(64) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény homlokzatainak minden részlete eredeti formájában tartandó meg. A védett és a védelemre tervezett építmények homlokzatait érintő átalakításoknál, illetőleg a meglévő építmények teljes körű vagy részleges felújításánál kizárólag az eredeti terveknek, vagy a bizonyíthatóan eredeti megvalósult állapotnak megfelelő kialakítás megengedett.
(65) Helyi egyedi védelemmel érintett építmények közterületről látható homlokzatainak részleges színezéssel történő felújítása nem megengedett.
(66) Helyi egyedi védelemmel érintett építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje esetén meg kell tartani a nyílászáró eredeti
6. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
23. § (72) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.
(73) Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.
(74) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő cégért, cégtáblát, cégfeliratot el kell távolítani.
(75) Ingatlanonként 1 db, maximum 0,5 m²-es nagyságú, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla az épület falán, ablakában vagy az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában helyezhető el.
(76) Beépítetlen ingatlanon az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla mérete nem haladhatja meg az 1 m²-t.
(77) Építmény homlokzatán, kerítésén csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.
(78) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.
24. § (79) Épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva helyezhető el.
(80) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m²-t, vastagsága a 0,3 métert.
(81) A cégér homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1,0 métert.
(82) A cégérek, cégtáblák tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy
25. § (83) Villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító reklámberendezés nem alkalmazható.
(84) Cégjelzések, hirdetőberendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 10%-át fedhetik be.
(85) Cégjelzés, hirdetőberendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.
(86) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.
(87) A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként egy darab üzletfelirat elhelyezése megengedett.
26. § (88) Jelentős esemény (falunap, települési évforduló) hirdetésére: elhelyezhető méretkikötés nélkül, évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.
(89) Tájékoztatás (konferencia, falugyűlés, idegenforgalmi esemény, koncert) esetén: reklám elhelyezhető méretkikötés nélkül, évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.
(90) Építési reklámháló esetén reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, melynek az építési napló-bejegyzés a feltétele
7. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
27. § (91) Közműlétesítmények – ide értve a nyomvonalas létesítményeket és a kapcsolódó műtárgyaikat – elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.
(92) Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerákhoz), valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékeket.
(93) A közép- és kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatok, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeinek korszerűsítésekor a vezetékek földalatti elhelyezését előnyben kell részesíteni.
(94) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel szükséges megvalósítani a helyi területi védelemmel érintett területeken.
28. § (95) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
29. § (97) Antennát, gépészeti berendezést, égéstermék-kivezetőt, szellőzőt, klímaberendezést utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.
(98) Klímaberendezés és klímaberendezések kültéri egysége
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTŐ ESZKÖZÖK
1. Településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
30. § (102) Szakmai konzultáció igénybevétele
2. Településképi véleményezési eljárás
31. § (105) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.
(106) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény építésére, bővítésére, átalakítására, valamint terep megváltoztatására irányuló tevékenységre vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.
(107) A településképi véleményezési eljárásra az e rendeletben valamint a külön jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.
(108) A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.
32. § (109) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(110) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(111) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.
(112) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül.
(113) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
33. § (118) A településképi véleményezési eljárás során kiadott vélemény 6 hónapig érvényes.
(119) Az (1) bekezdés szerinti határidőn belül, ha a kérelmező nem indítja el az engedélyezési eljárást, akkor a településképi véleményezési eljárást újra le kell folytatni.
3. Településképi bejelentési eljárás
34. § (120) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül
35. § (123) A településképi bejelentési eljárásra az e rendeletben valamint a külön jogszabályban foglaltakat együttesen kell alkalmazni.
(124) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul.
(125) A kérelemhez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.
(126) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.
(127) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül.
36. § (128) A településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a bejelentett tevékenység megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 példány záradékkal ellátott dokumentációt a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(129) A bejelentett tevékenység tudomásulvételét rögzítő határozat érvényességi hatálya 3 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év, mely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.
(130) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a határozat kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet, mely fellebbezés elbírálására az Önkormányzat Képviselő-testülete jogosult.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
1. A településképi kötelezési eljárás szabályai
37. § (131) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a jelen paragrafus (2)–(8) bekezdésében részletezett esetekben
(132) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és e tevékenységek eredményeként létrejött építmények, továbbá építmények rendeltetésének módosítása esetében a településképi szempontok érvényesítése érdekében:
38. § (139) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében kötelezi az érintett ingatlan tulajdonosát, vagy – amennyiben az ingatlant nem a tulajdonos használja – használóját az érintett építmény, építményrész, reklámhordozó vagy ezek környezetének felújítására, karbantartására, átalakítására, elbontására vagy eltávolítására; a kirívó módon történő használat felfüggesztésére.
(140) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld az érintett ingatlan tulajdonosának vagy használójának.
(141) A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be az Önkormányzat Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.
2. A településkép-védelmi bírság
39. § (142) A településkép-védelmi bírság kötelezésben előírtak megszegése esetén e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester bírságot szabhat ki, mely bírság több alkalommal kiszabható és adók módjára behajtható.
(143) A településkép-védelmi bírság a polgármester határozatban állapítja meg.
(144) Az érintettet a településkép-védelmi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján, vagy egyéb igazolható módon értesíteni kell.
(145) A településkép-védelmi bírság
40. § (148) A kiszabott településkép-védelmi bírságot közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel kell teljesíteni.
(149) Az (1) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZÉSI RENDSZER
41. § (150) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(151) A támogatás mértékét az Önkormányzat Képviselő-testülete évente az éves költségvetési rendeletében határozza meg
(152) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
Záró rendelkezések
42. § A rendelet 2018.01.01. napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.