Garadna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelete

Garadna község Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat területre vonatkozó előírásainak megállapításáról

Hatályos: 2004. 01. 01- 2024. 03. 05

Garadna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelete

Garadna község Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat területre vonatkozó előírásainak megállapításáról¹

2004.01.01.

A Képviselőtestület az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (módosítva az 1999. évi CXV. Törvénnyel) 6 § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános előírások

1. §

A rendelet hatálya

(1) E rendelet hatálya Garadna község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az érvényességi területen belül építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket kialakítani, kötelezést előírni csak a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. Évi LIII. tv., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. tv (módosítva az 1999. évi CXV. Törvénnyel), a továbbiakban Étv., valamint az e törvény alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (módosítva a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelettel), a továbbiakban OTÉK előírásai, valamint a T – 2 jelű Külterületi Szabályozási Terv, a T – 3 jelű Belterületi Szabályozási Terv, és a jelen Helyi Építési Szabályzat előírásainak együttes figyelembevételével lehet.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli társaságra, aki építésügyi hatósági eljárást kezdeményez abban jogszabály alapján részt vesz.

2. §

Belterületi határmódosítás

(1) A szabályozás belterületi határmódosítást irányoz elő, a T – 3 jelű szabályozási terven jelölt területi határokkal.

(2) A belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható.

(3) A lakóterületeket és a településközponti vegyes területeket kivéve a beépítésre szánt területeket nem szükségszerűen kell belterületbe vonni. Amennyiben a területek nem kerülnek belterületbe vonásra, úgy beépítésre szánt területként kezelendők, ahol a Szabályozási Tervben és a HÉSZ-ben meghatározott övezeti szabályozás érvényes.

II. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

3. §

A terv területének fölhasználása

(1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint

a) beépítésre szánt területek

1. lakóterület, ezen belül

1.1. falusias lakóterület

2. vegyes terület

2.1. településközponti vegyes terület

3. gazdasági terület, ezen belül

3.1. egyéb iparterület, mezőgazdasági üzemi terület

4. különleges terület, ezen belül

4.1. temető

4.2. sport pálya

b) beépítésre nem szánt területek

1. közlekedési és közműterületek

2. zöldterületek, ezen belül

2.1. közpark

3. erdőterület, ezen belül

3.1. védőerdő

3.2. gazdasági erdő

4. mezőgazdasági területek, ezen belül

4.1. általános mezőgazdasági terület

4.1.1. mezőgazdasági területen belüli rét, legelő, gyep

4.1.2. mezőgazdasági területen belüli szántó

4.1.3. mezőgazdasági területen belüli öntözött, öntözhető szántó

4.2. korlátozott használatú mezőgazdasági terület

4.2.1. védett gyepterület

4.3. kertes mezőgazdasági terület

5. vízgazdálkodási terület, ezen belül

5.1. élővízfolyások és közcélú nyílt csatornák medre és partja

5.2. vízbeszerzési területek

6. Zártkert

7. gyümölcsös

kerültek kijelölésre, melyek övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.

4. §

Szabályozási elemek

(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeit a szabályozási terv tartalmazza

(2) Kötelező szabályozási elemek:

A közterületek és egyéb funkciójú területek határa - szabályozási vonal -,

Szabályozási szélesség;

A területfelhasználási egység határa;

Övezeti határ;

Övezeti előírások, ezen belül:

beépítési mód,

megengedett legnagyobb beépítettség,

a telekre vonatkozó legkisebb szélesség, mélység, telekterület, zöldterület

a megengedett építménymagasság

A terület-felhasználási és övezeti besorolás;

A területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások;

Elő-, hátsó- és oldalkertek méretei, építési hely;

Lakótelkek zónái;

Kötelező építési vonal;

A közművesítés előírásai;

Terepszint alatti építmények előírásai;

Környezetvédelmi előírások.

(3) Irányadó elemek:

Az azonos építési övezeten belüli telekosztás és telekhatárok

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a.) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges:

b.) Az irányadó szabályozási elemek módosítása - a rendezési terv módosítása nélkül

- akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi kívánalom teljesítésre kerül;

a meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal, területegység határa vagy övezeti határ nem tilt) rendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani;

telekösszevonások esetén is be kell tartani a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket (legnagyobb beépítettség, építménymagasság, beépítési mód).

(5) Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése és használata:

600(K)

kialakult telekterület
Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető, amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érinti.

5. §

A telkek beépítésének feltételei

(1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) A HÉSZ érvényességi területén belül minden belterületen és külterületen lévő beépítésre szánt területfelhasználási egységre és építési telekre a megközelítést köz vagy magánútról biztosítani kell.

(3) A külterületen lévő beépítésre nem szánt, elsősorban mezőgazdasági és erdőterületek megközelítése a településen belül kialakult határhasználati és megközelítési rend szerint történjen. Ilyen esetben – a kialakult rend szerint – egyes területfelhasználási egységek illetve ezen belüli földrészletek magánterületről is megközelíthetőek.

(4) Az egyes építési övezetekben belterületen és beépítésre szánt területen építési engedélyt kiadni – a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés kivételével – csak a településen meglévő közműhálózat kiépítése vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.

A lakóterületeket legalább részleges, a településközponti vegyes területeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(5) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni, és vízzáróságát hivatalos jegyzőkönyvvel kell igazolni.

(6) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak vagy jogutódjának kötelezettsége.

(7) A használat során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(8) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,

a köztárgyak,

a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(9) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) 2 ha-t meghaladó összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

6. §

Építéshatósági eljárások

(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

a) Építmények felületképzésének átalakítása, felújítása, tetőhéjazat cseréje a védett területeken.

b) Az építmények közterületről látszó homlokzati felületein az 1 m²-nél nagyobb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot.

Védett területek esetében minden reklám és felirat engedélyezési terv köteles.

.c) Utcafronti kerítés a műemléki környezetben, és a helyi területi építészeti védelem alá vont területeken, és a helyi építészeti védelem alatt álló épületek esetében.

d) A település egész területén a lakóépületek tetőhéjazat / tetőfedése hullámpala nem lehet.

(2) A védett területeken az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell az infrastruktúra elemeinek föld fölötti kialakításának módját. A műemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területeken belül az infrastruktúra elemeinek föld fölötti kialakítási módját a műemléki hatóság illetve az önkormányzat megszabhatja.

(3) A hivatkozott 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az építési engedélyezési terveket külön elrendelt műszaki tervekkel kell kiegészíteni.

a) A HÉSZ 6. § (1) a) pontjában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a műemléki környezet, a helyi területi védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el a tervezendő épülettől.

b) A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben meghatározott építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek (pince is) alaprajzain túl az épület jellemző metszeteit, homlokzatait is. A felmérési terv tartalmazzon fotódokumentációt, melyen a védett épület külső és belső értékei is megjelennek. A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek, homlokzatképzés belső kialakítás, az épülethez tartozó eredeti kiegészítők (kapuk, ablakok, ajtók) részleteire is. Az épületek átalakításánál az eredeti állapotok visszaállítására kell törekedni, illetve az értékeket meg kell őrizni.

(4) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.

(5) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az állattartási rendelet szerint lehetséges.

Mindenféle állattartó épület esetében a zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást kötelezően elő kell írni.

(6) A vízfolyások terven jelölt vagy rendeletben megadott kezelési sávjait be kell tartani, azon belül biztosítani kell a vízfolyás karbantartásának feltételeit.

(7) Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetben nem illő idegen elemek (pincegarázsok, utcai erkélyek stb.) a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra).

(8) A telekre vonatkozó minimális területi és egyéb méreteket jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai tartalmazzák.

(9) A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a kommunális szemétszállítás szerződésének megkötése.

III. Fejezet

Területfelhasználási egységek övezeti szabályozása

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

7. §

A területre vonatkozó általános előírások

(1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők.

(3) Terepszint alatti építmény – a közművek és építmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(4) Településközponti vegyes területen belül egy építési telken belül több önálló épület építhető.

(5) Lakóterületeken belül a minimális telekterület esetében csak egy lakóépület építhető, egyébként több épület létesítése is megengedett.

(6) Tetőtérbeépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(7) Műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, és helyi védelem alá vont épületen, és különleges területen belül homlokzatfelületeken nem helyezhető el 1 m² felületet meghaladó reklámtábla vagy reklámjellegű homlokzatfestés. (Sem falon, sem tetőfelületen.)

(8) Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméret minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani. Az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterületnél kisebb kialakult telek: (K) – ha telekalakítás nem történik – beépítése az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telek megközelítése és közműellátása biztosítható, és a telekmegszüntetési szabályozás nem érinti.

(9) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el a biztonságos gépjárművel való beközlekedés biztosítása mellett (3 méter):

elő- és oldalkertben:

közműbecsatlakozási műtárgy,

hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),

oldal- és hátsókertben:

kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

kerti épített tűzrakó hely, lugas,

kerti szabadlépcső és lejtő,

hátsókertben:

szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop

kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

(10) Az építési telken a telek beépített területében beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b) a háztartással, lakófunkcióval kapcsolatosan

1. nyári konyha, mosókonyha, szárító

2. tárolóépítmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

3. az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények

4. kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

5. a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók

6. fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

7. pince, pincefelépítmény.

(11) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:

a) ELŐKERTEK

Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.

A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:

EK = kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, egyben kötelező építési vonal

EK minimális előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel

EK az előkerti méret az adott határok között változhat, szabályozási terv szerinti méretekkel

K kialakult előkerti méret alkalmazható

b) OLDALKERTEK

Oldalkertekre vonatkozó OTÉK 35. § (3) bekezdést kiegészítő szabályok:

1. Ha a folyamatos átépítés során az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható, vagy a kialakult helyzet miatt, vagy a telek racionális beépíthetősége céljából, úgy az újonnan épült épület, vagy a felújítandó épület csatlakozó falát nyílás nélküli tömör (tűzgátló) falként kell megépíteni, kialakítani. Az oldalkert mérete 4 méternél kisebb nem lehet újonnan épült épületeknél. A kialakult állapot esetében a 4 méteres minimális oldalkert-mérettől el lehet tekinteni, és a kialakult értéket figyelembe venni.

2. A szomszédos telek felé megtartott min. 4 méteres oldalkert felé néző tetőszakasz kontyolt tetőfelületű is lehet, azonban ezen tetőszakaszon nyílás nem létesíthető. A tetőhéjazat csak nem éghető anyagú lehet.

c) HÁTSÓKERTEK

1. A hátsókertek megállapítása az OTÉK, valamint egyéb telekhasználati szabályozások szerint történik.

2. A falusias lakóterületek esetében a hátsókerti építési határvonal 40 méter, ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával. Amennyiben ez a mérték meghaladja az egyes telkek méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, illetve az ennél nagyobb tényleges épületmagasság értéke.

3. A hátsókertek megállapításánál a szabályozási terven jelölt határvonalat is figyelembe kell venni, illetve azt a szabályozási terven megadott érték szerint kell megállapítani.

HK minimális hátsókerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel

8. §

Falusias lakóterületek

(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek.

(2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 14. § (2) szerint, kivéve a 7. és 8. pontot.

(3) A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki.

(4) a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el.

b) A lakóépületeket, lakófunkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja.

(5) A lakótelkek funkcionális zónákra tagozódnak.

a) Az

Lf
1.…

jelű lakóövezetek funkcionális zónái

1) Lakó és gazdasági udvar zónája

1. Az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el.

2. Az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépületek egybeépítve létesíthető.

3. Az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

2) Gazdasági és kert zóna

1. Az utcai telekhatártól számított 20 métertől 40 méterig terjedő zóna.

2. A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

3. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető.

4. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.

	b) Az		Lf 1.…		övezetekben amennyiben az általános előírásokban megadott szabályok szerint az oldalkert 4 méter szélességű, az oldalkert felé néző tetőszakasz kontyolt tetőfelületű vagy nyeregtető legyen, azonban ezen a tetőszakaszon nyílás nem létesíthető. A tetőhéjazat csak nem éghető anyagú lehet.
(6) Az		Lf 2.…		jelű lakóövezetben a zónás telekhasználat a telekadottságok miatt nem kerül megkülönböztetésre, a teljes telekterület lakó és gazdasági udvar, kert funkciókkal rendelkezik.

(7) A lakóterületen belül a szabályozott beépítési módtól az alábbi esetekben lehet eltérni a nem védett területeken:

a) Főépületek esetében

OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD

1. Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgótávolság elhagyásával is lehetséges.

2. Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 20 métert, szabadonálló beépítés is lehetséges.

b) Melléképületek esetében

1. A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető.

(8) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

(9) Az állattartó épületek elhelyezésének szabályait a lakóterületeken a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

9. §

A településközponti vegyes területek funkcionális szabályozása

(1) A

Vt
1.…

övezet előírásai

a) Az övezetben nem helyezhető el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 7. pontjában megadott létesítmény.

b) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el az OTÉK 16. § (3) bekezdésében fölsorolt létesítmények.

c) Az övezetben mind egyedi, mind tömbtelek kialakítható.

(2) A

Vt
2.…

övezet előírásai

a) Az övezet elsősorban a település igazgatási épületeinek elhelyezésére szolgál.

b) Az övezetben nem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 1., 4., 6., 7. pontjában megadott létesítmények.

c) Az övezetben kivételesen sem helyezhető el ez OTÉK 16. § (3) bekezdés 2. pontjában megadott létesítmény.

(3) A

Vt
5.…

övezet előírásai

a) Az övezet elsősorban egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális funkciók elhelyezésére szolgál.

b) Az övezetben nem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 3., 4., 7. pontjában megadott létesítmények.

c) Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető.

(4) A

Vt
6.…

övezet előírásai

a) Az övezet elsősorban sportolási épületek és építmények elhelyezésére szolgál.

b) Az övezetben nem helyezhetőek el az OTÉK 16. § (2) bekezdés 1., 2., 5., 7. pontjában megadott létesítmények.

c) Lakófunkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető.

(5) A

övezetek sajátos előírásai

1. Tekintettel a kialakult telekállapotokra, illetve a műemléki jelentőségű és helyi értékvédelmi területekre, az OTÉK-ban megadott parkolószám 50%-át kell telken belül biztosítani, a fennmaradó 50% a közterületeken helyezhető el.

10. §

Gazdasági területek

(1) A község gazdasági területei sajátos használatuk szerint egyéb iparterületek (Gip).

(2) A

Gip
2.…

övezet előírásai

a) Az iparterület besorolását tekintve egyéb iparterület funkciók helyezhetőek el az alábbiak szerint:

Gip
2.1

SZ 30
6,0 (K)

Mezőgazdasági üzemi terület, majorság, állattartó telep
egyéb nem zavaró hatású ipari épület

Az állattartó telep esetében a védőtávolságok miatt külön szakhatósági engedélyeket kell beszerezni.

11. §

Különleges területek

(1) A község különleges területei sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

	K 7.…	Temetőterület
a)	K 7.1	temetőterület, kegyeleti park övezet
b)	K 7.2	temetőterület. Az újonnan működésbe vont területek esetében 20 méter széles védőerdősávot kell kialakítani.
(2)	K 8...	rekultivációs bányaterület
a)	K 8.1	engedély nélküli bányaövezet

12. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásait az alábbi táblázat szerint kell alkalmazni:

Sajátos használat szerint	Alkalmazható		Telekre vonatkoztatott
	Építési övezet jele	beépítési mód	legkisebb				megengedett építmény magasság (m)	legna-gyobb beépí-tettség %
	Építési övezet jele	beépítési mód	széles-ség (m)	mély-ség (m)	telek-terület m²	zöld-felület %	megengedett építmény magasság (m)	legna-gyobb beépí-tettség %
Falusias lakóterület Lf 1.	Lf O 30 1.1 7,5 1200(K)	O	16 (K)	80 (K)	1200 (K)	40	4,5	30
	Lf O 20 1.2 7,5 2000(K)	O	16 20 16	130 100 100	2000 (K)	50	4,5	20
	Lf O 60 1.3 7,5 1000(K)	O	16	50 (K)	1000 (K)	20	4,5	60
Lf 2. funkcionális övezet	Lf O 60 2.1 7,5 800(K)	O	18 (K)	40 (K)	800 (K)	20	4,5	60
Település-központi vegyes terület Vt. 1. funkcionális övezet	Vt O 30 1.1 7,5 1200(K)	O	16 (K)	80 (K)	1200 (K)	30	4,5	30
	Vt O 15 1.2 7,5 5000(K)	O	20 (K)	250 (K)	5000 (K)	50	4,5	15
	Vt O-SZ 60 1.3 7,5 800(K)	O-SZ	20 (K)	40 (K)	800 (K)	20	4,5	60
Vt 5. funkcionális övezet	Vt SZ-O 30 5.1 4,5 (K) (K)	SZ-O	(K)	(K)	(K)	30	4,5 (K)	30
Vt 6… funkcionális terület	Vt SZ 30 6.1 6,5 (K)	SZ	(K)	(K)	(K)	30	6,5	30
Különleges terület K 7...	K SZ 10 7.1 7,5 (K)	SZ	(K)	(K)	(K)	15	4,5	10
Különleges terület K 7...	K SZ 10 7.2 7,5 (K)	SZ	(K)	(K)	(K)	15	4,5	5
Gazdasági területek Gip 2... funkcionális övezet	Gip SZ 30 2.1 6,0 (K)	SZ	(K)	(K)	(K)	20	6,0	30

13. §

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése

e) távbeszélő fülke elhelyezése,

f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,

g) zöldfelületek, fasorok

h) közművek felépítményei

i) egyéb, Önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(5) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.

(6) Az építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

(7) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.)

(8) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

14. §

Közlekedési és közműterületek

(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott:

KÖú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésér szolgálnak

KÖk jelzésű kötöttpályás közlekedési terület (vasútterület)

(2) A közterületek, közlekedési területek övezeti besorolása és szabályozási szélessége:

a)	KÖú 1	gyorsforgalmi út: a települést nem érinti.
b)	KÖú 2	országos I. rendű főút: a települést kelet felől érinti.
c)	KÖú 3	országos mellékút

Szabályozása:

1. belterületen: 16 méter, illetve szabályozási terv szerint

2. külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal

az út építési területe min. 30 méter

az út védőtávolsága 100 méter

d)	KÖú 4	helyi gyűjtőút, települési főút szabályozási szélessége min. 16 méter
e)	KÖú 5	Kiszolgálóút

Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 10 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték, vagy kialakult állapot

f)	KÖú 6	kerékpárút: önálló formában a települést nem érinti
g)	KÖú 7	gyalogút: Belterületi Szabályozási terv szerint
h)	KÖú 8	kiemelt külterületi kiszolgálóút

Szabályozása:

Külterületen

Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, illetve 6 méter

Az út építési területek minimum 12 méter

Az út védőtávolsága 25 méter

i)	KÖú V	vegyes használatú gépjárműút
j)	KÖú KT	közlekedési területen belüli köztér
k)	KÖK 1	kétvágányú vasútvonal

Szabályozása:

Belterületen minimum 8 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

(3) A meglévő és tervezett belterületi utakat tűzvédelmi, tűzoltási és környezetvédelmi szempontok miatt szilárd burkolattal kell ellátni.

(4) Az úthálózati rendszer hierarchiáját és a szükséges forgalommeghatározásokat a HÉSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

15. §

A közművesítés területei és létesítményei

(1) A rendelet hatálya alá eső területet teljes, de legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A közművesítés a beépítés feltétele.

(2) A területen a víziközmű kiépítés mértéke:

a) A vezetékes ivó, használati és tűzoltóvíz-ellátás kiépítése és üzemképes állapotban tartása a területfelhasználás feltétele. Az ivóvízhálózat körvezetéki rendszerében épüljön ki. A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.

A csatlakozó és házi bekötővezetékek ingatlanonként elkülönítve épüljenek. A fogyasztásmérők ingatlanon belül az Üzemeltető előírásai szerint valósítandók meg.

b) A szennyvízelvezetés a csapadékvíz elvezetésétől függetlenül elválasztott rendszerben ingatlanonkénti bekötésekkel valósítható meg.

c) A csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű csapadékcsatornával indokolt esetben zárt rendszerű csapadékcsatornával épüljön ki.

(3) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető, melynek vízzáróságát jegyzőkönyvvel kell igazolni. Amennyiben a szennyvízcsatorna kiépül, úgy az ingatlanonkénti rákötés kötelező érvényű.

(4) A közművek építéséről, átépítéséről és kiváltásáról az utak építése előtt kell gondoskodni.

(5) A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani.

A védett területeken a közművezetékeket föld alatt kell vezetni, a műemléki környezeten belül a zavaróan megjelenő légvezetékeket meg kell szüntetni.

(6) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjain belül építményt elhelyezni csak a terv előírásainak megfelelően szabad.

16. §

Zöldterületek

(1) A település közterületi zöldterültei önálló területfelhasználási egységként közpark formában jelennek meg.

Jele:		KP
(2)	KP 1		általános közparkövezet. A közpark szabályozása az OTÉK 27. § szerint.

17. §

Erdőterületek

(1) Az erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterületek az erdő rendeltetése szerint:

	Ev	védelmi erdő
	Eg	gazdasági erdő

(3) Az erdőterületek beépíthetősége az OTÉK 28. § (3) és (4) bekezdés szerint.

(4)

védelmi erdő övezetben tarvágást nem lehet alkalmazni.

18. §

Mezőgazdasági területek

(1) A mezőgazdasági területek besorolása:

kertes, jele: Mk,

és általános , jele: Má

(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:

a)	Mk	kertes mezőgazdasági terület
	Mk 1	kertes mezőgazdasági övezet, nem beépíthető.

b)	Má 1.		általános mezőgazdasági terület
c)	Má 2.		korlátozott használatú mezőgazdasági terület
(3) Az		Má 1.…		általános mezőgazdasági terület övezetei
a)	Má 1.1		szántó terület
	Má 1.1.1		Szántó
	Má 1.1.2		öntözött, öntözhető szántó terület

Beépítési lehetőségek:

10.000 m² fölötti telekterület esetén 1,5%,

10.000 m² alatti terület nem beépíthető,

Állattartó telepek (új létesítése csak 1,5 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével.

Má
1.2

Gyep

Az övezetben épület nem építhető.

Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés létesíthető természetes anyagokból.

(4) Az		Má 2.…		korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetei
a)	Má 2.1		védett gyepterületek

19. §

Vízgazdálkodási terület

(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek.

(2)	V 1	élővízfolyások medre és partja övezet
	V 3	közcélú nyílt csatornák medre és partja

Árvízvédelmi területek

Árvízvédelmi területek védelme és kezelése magasabbrendű jogszabályok szerint-

Patakmedrek, árkok

(3) A mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a legalább egyik oldalon partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Az ettől eltérő eseteket szabályozási terv jelöli. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a patak medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan, sem kerti művelés céljából.

(4) A patakok, vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani.

(5) A patakok és vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni vagy kaszáltatni.

(6) A veszélyes és kommunális hulladékok elhelyezése a medrekben és a medrek környezetében tilos, a károkozókat közigazgatási- vagy büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni.

Külterületi vízfolyások és kisvízfolyások

(7) A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni. A vízfolyások partélétől számított 3-3 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára.

(8) A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti a fenntartási munka gondos elvégzése után.

(9) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos illetve a kezelő kötelessége.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

20. §

Általános előírások

(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést,

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.

21. §

A természet értékeinek védelme

(1) A természeti környezet védendő elemei:

Országos természeti védelem alatt álló (illetve javasolt) területek

A védett területek jegyzékét a HÉSZ 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE 1. pontja tartalmazza.

22. §

A föld védelme

(1) A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok ill. használók kötelessége.

(2) A termőföld védelméről külön törvény rendelkezik. A termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles a területileg illetékes körzeti Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni. A beruházó köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.

(3) A kataszterezett vagy később jegyzékbe vett Természeti Területek kezelési előírásairól az illetékes Nemzeti Park gondoskodik.

(4) Építmények létesítése illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.

(5) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(6) A téli síktalanítás kizárólag érdesítő vagy más környezetbarát anyaggal történhet. Mindennemű vegyszer használata tilos.

23. §

A vizek védelme

(1) Fokozottan kell védeni a település területét érintő vízfolyások vízminőségét. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni. A felszíni vizek védelme érdekében az élővízbe bevezethető víz minőségi paramétereit a módosított 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határozza meg.

(2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés a vizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül meg ne változzon.

(3) Gondoskodni kell az általános érvényű vízvédelmi előírásokban, továbbá a vonatkozó helyi vízminőségvédelmi előírások betartásáról.

(4) Mélyfekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők föl.

(5) Rásonysápberencs község “B” szennyezésérzékenységi érzékeny terület besorolású a 33/2000 (III. 17.) Kormányrendelet szerint.

(7) A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyező források felszámolását elősegítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv készítendő.

(8) A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztosítani kell.

24. §

A levegőtisztaság védelme

(1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja vagy az egészségre káros módon terheli.

(2) A környezeti levegő minőségének tartós és hatékony megóvása, a környezet állapotának megőrzése érdekében a 14/2001 (V. 9.) KöM-EüM-FVM sz. és a 21/2001. (II. 14.) sz. Kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.

(3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek.

(4) A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törvény, valamint a 120/2001. (VI.30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001 (II.14.) Korm. rendelet 11. §. és 23. §. (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000. évi CXXIX törvény 1. §. b. pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni.

25. §

Zaj és rezgés elleni védelem

(1) A község belterületének zaj és rezgés elleni fokozott védelméről külön jogszabályokban, szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni.

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

(3) A területen új létesítménye, építési munka illetve közlekedési zajra vonatkozó határértékek megállapításánál a 8/2002 (III. 22.) KöM-EüM együttes rendeletet kell alkalmazni.

(4) A hangosító berendezéseket, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.

26. §

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

(1) A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását egyéb önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet. A veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik, szakirányú cégek bevonásával. (101/1996. (VII. 12.) és 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet szerint) A területen működő létesítmények veszélyesnek minősülő hulladékaikat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.

(3) A község területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig.

27. §

Sugárzás

Sugárzás tekintetében a rendelet hatálybalépésekor az MSZ 16260/1 állami szabvány van érvényben.

28. §

Környezetbiztonság

A műszaki biztonság kérdését az alábbi rendeletek szabályozzák:

a) 29/1960. (VI.7.) Korm. rendelet, ill. 2/1971. (IV.28.) NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés.

b) 1994. évi XLVIII. tv. ill. 34/1995. (IV.5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV.28.) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték.

c) 1994. évi XLI. tv. ill. 1/1977. (IV.6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olaj berendezés.

d) 6/1993. (V.12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyagellátó berendezés.

V. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

29. §

Általános előírások

Kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre és azok környezetére.

(1) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(3) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését.

(4) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeletetési egységek településszerkezeti terven jelölt megvalósítását, területi átcsoportosítását.

(5) A településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(6) A muzeális emlékek, régészeti lelőhelyek védelméről külön jogszabályok rendelkeznek. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését.

30. §

Építészeti értékvédelem

(1) Országos védelem alatt álló műemlékek:

Jegyzékét a HÉSZ 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE tartalmazza.

(2) Műemléki környezet:

(A 2001. LXIV. tv. alapján és tervezői javaslatra)

Jegyzékét a HÉSZ 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE tartalmazza, és a szabályozási terv tünteti föl.

(3) Helyi értékvédelmi terület:

Helyi értékvédelmi terület kijelölésére kerül sor, mely kiterjed a településszerkezeti védelmen túl az építészeti karakter védelmére is.

Területi határait a HÉSZ 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE tartalmazza, és a szabályozási terv tünteti föl.

(4) Helyi építészeti védelem alá vont épületek:

Jegyzékét a HÉSZ 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE tartalmazza.

(5) Védett közterületek, közterek:

A műemléki környezet és helyi értékvédelmi terület határain belül minden közterület, közlekedési terület

(6) Műemlékek, műemléki környezet, műemléki jelentőségű területek sajátos építési szabályai:

a) A műemlékileg védett területeken és helyi területi értékvédelemmel érintett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni.

(Trafóházak, tűzcsapok, aknafedlapok, gázvezetékek bekötései, stb.)

A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelekre.

b) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes, lehetőleg természetes burkolókő legyen, illetve az aszfalt burkolatok esetében legalább díszítőkőként jelenjen meg.

Kiselemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskocka kő vagy nagykocka kő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homokszínben.

c) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.

d) Az utcához, utcaképhez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt a műemléki hatósággal egyeztetni kell.

e) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület rendezési tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati terveket, mikroarchitektúra elemeket, zöldfelületi kiviteli terveket. A közterületeken elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit.

Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen hagyományőrző természetes anyagokból készült elemek és építmények engedélyezhetőek.

A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák, stb. is a környezethez illő formában valósulhatnak meg, melyet a műemléki hatósággal egyeztetni kell.

f) A közterületrendezési tervek készítésekor - a védett közterületeken - az alábbi szempontok szerint kell eljárni:

A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.

A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.

A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal.

A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.

g) Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítőszerkezetek, méretkorlátozások).

Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 m2 t meghaladják sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában, sem a tetőn.

A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.

(7) A műemlékvédelmi környezetben és helyi területi értékvédelemmel védett területeken az egyes épületek kialakításánál (akár egyedileg védett az épület vagy nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

a) Építési anyaghasználat

1. Lábazatképzés

Kő, műkő, hagyományos anyaghasználat, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével

2. Falfelületek

Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

3. Tető

A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik), fazsindely.

Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely.

Lapostető nem építhető, kivételt képez az alapterület 15%-át meg nem haladó tetőterasz, mely nem a közterület felé nyílik.

b) Térarányok, utcaképek védelme

1. Térarányok, utcaképek és homlokzati arányrendszer védelme

A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.

Helyette a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

A felsorolt szabályok a műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.

2. Homlokzati arányrendszer védelme

A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg.

(Szalagablak, erkélysor, stb.)

A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.

A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.

3. Tetőformák szabályozása

Oldalhatáron álló beépítés esetében:

Sima vagy összetett tetőidomú nyeregtető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli kialakult karakternek megfelelően oromfalasan vagy teljes kontyolással.

(8) Az egyedi védelem alá tartozó épülete sajátos építési szabályai:

a) Az egyedi védelem alá tartozó épületek építési engedélyezéséhez a jegyző írásos véleménye szükséges.

b) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett vagy helyi területi értékvédelmi környezetében van, kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak különleges helyzetben életveszély esetén).

c) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.

d) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát meg kell őrizni.

e) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.

f) A helyi építészeti értékvédelemmel védett épületek tetőtérbeépítése megengedett, de a tömeg és homlokzatkialakítást különös gondossággal kell elvégezni.

(9) Tervezési jogosultság

A védett területek (műemléki környezet, helyi értékvédelmi terület) és védett (műemléki és helyi építészeti) épületek esetében csak okleveles építészmérnök, vezető tervező készíthet építési engedélyezési terveket.

(10) Az országosan védett területeken az építési engedélyezési terveket engedélyezés előtt a Területi Tervtanácson be kell mutatni, és a tervtanács jóváhagyását be kell szerezni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

31. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási tervek 2004. január 1. napjával lépnek hatályba.

(2) Ezen rendelet jóváhagyásával egyidejűleg a 288/1987. /IX. 26./ 6. számú KKT rendelettel jóváhagyott korábbi településrendezési terv hatályát veszíti.

1. melléklet a 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez

Állattartó épületek elhelyezésének szabályai lakóterületen

(1) Falusias lakóterületen belül

1. 400 m²-nél kisebb tényleges területű telken csak kishaszonállatok tarthatóak, darabszámuk együttesen maximum 50 lehet.

2. Azokban a falusias lakótelkeken, ahol a tényleges telekterület 600 m², csak saját szükségletet szolgáló állattartás engedélyezhető.

(2) Saját szükségletű állattartás mértéke

A saját szükségletű állattartás mértéke az alábbiak szerint állapítandó meg

Nagy haszonállat ₁ db együttesen max.*	Haszonállat ₂ db együttesen max.*	Kis haszonállat ₃ együttesen max.*
2	5	100

*₁ nagy haszonállat: marha, ló, szamár, öszvér

*₂ haszonállat: sertés, juh, kecske, strucc

*₃ kis haszonállat: baromfi, nyúl, galamb

(3) Kistermelői állattartás mértéke

1. Azokban a falusias lakóövezetekben, ahol a telekterület 3000 m², és a minimális telekszélesség 20 méter kistermelői állattartás engedélyezhető.

2. A kistermelői állattartás mértéke az alábbiak szerint állapítandó meg:

Nagy haszonállat: 20 db ló

30 db szarvasmarha, szamár vagy öszvér

Haszonállat: 60 db sertés

100 db juh, kecske

30 db strucc

Kis haszonállat: 500 db baromfi (tyúkféle, vízi szárnyas, pulyka stb.)

500 db galamb

50 db nyúl (és szaporulata)

3. A 700 m² és 3000 m² telekterületű lakóterületeken a kistermelői állattartás darabszámát területarányosan kell meghatározni, a számosállat szabvány betartásával.

(4) Állattartásra szolgáló épületek védőtávolságai

	Védőtávolság
Állattartásra szolgáló épületek	a telek utcai telekhatárától	lakóépület- től	ásott	fúrott	csatlakozó vízvezeték- től	Vízvezetéki csaptól
Állattartásra szolgáló épületek	a telek utcai telekhatárától	lakóépület- től	kúttól		csatlakozó vízvezeték- től	Vízvezetéki csaptól
Nagy haszonállat esetén 1-2 állatig 3-5 állatig 6-10 állatig 10 fölött
	15	5	15	5	2	3
	20	10	20	10	5	5
	25	10	20	15	5	5
	30	15	30	20	10	10
Haszonállat esetén 1-5 állatig 6-10 állatig 11-15 állatig 15 fölött
	15	5	15	5	2	3
	20	10	15	5	2	3
	25	20	15	10	3	5
	30	15	20	15	10	10
Kis haszonállat esetén prémes állat 10 állatig 11-30 állatig 30 fölött

	15	5	10	5	1	-
	20	10	15	10	2	-
	25	15	20	15	10	10
Baromfifélék 20 állatig 21-50 állatig 50-200 állatig 200 fölött
	15	0	10	5	1	-
	15	10	10	5	1	-
	25	15	15	10	5	-
	30	20	20	15	10	10

2. melléklet a 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez

Közlekedési területek besorolása

(1)

KÖú
1

gyorsforgalmi út:

A települést nem érinti.

(2)

KÖú
2

országos főút (I. és II. rendű), főforgalmi út:

A települést kelet felől érinti.

(3)	KÖú 3	országos mellékút, forgalmi út:
(4)	KÖú 4	települési főút, helyi gyűjtőút:
(5)	KÖú 5	kiszolgálóút:

Belterületi szabályozási terv szerint.

(6)

KÖú
8

kiemelt külterületi kiszolgálóút:

(7) FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

KÜLTERÜLETEN

- Az út szabályozási szélessége: Az út szabályozási területén belül csak az út, és az út vízelvezetésének műtárgyai helyezhetők el.

- Az út építési területe: Az út építési területén belül csak a közlekedést kiszolgáló

- közlekedési építmények

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

- igazgatási épület,

- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás

helyezhető el.

- Az út védőtávolsága: Az út védőtávolságán belül funkció korlátozása nélkül bármilyen épület és építmény elhelyezhető, de csak a közút kezelőjének hozzájárulása és feltételeinek, előírásainak betartása mellett.

BELTERÜLETEN

Szabályozási szélesség:

A közterületeket és nem közterületeket elválasztó határvonal.

3. melléklet a 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez

Természetvédelmi területek

(1) A természeti környezet védendő elemei:

1. Országos védelem alatt álló terület:

(Az Aggteleki Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján)

Országos védelem alatt álló terület jelenleg nincs a község közigazgatási területén.

2. Természeti területek:

hrsz.: 023/11, 023/12, 023/14, 024, 025/1, 059/2, 059/4

4. melléklet a 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez

Építészeti értékvédelem

(1) Országos védelem alatt álló épületek és műemléki környezet:

a) Országosan védett műemlékek:

Görög Katolikus templom, Fő u., 106. hrsz.

b) Országosan védett műemlék műemléki környezet határai:

A műemlék épület földterületével közvetlenül határos ingatlanok és az azokon elhelyezkedő építmények

(2) Helyi védelem:

a) Helyi védelem alá vonandó épületek:

Harangtorony 182. hrsz.

Plébániaép. Fő u. 12. , 106. hrsz.

Csendőrlaktanya Fő út 4- 1. sz.

Községháza épülete – Fő út 22.sz.

Határai: a helyi építészeti érték ingatlanával közvetlenül határos ingatlanok és az azokon elhelyezkedő építmények

b) Helyi védelem alá vont terület

(3) Régészeti lelőhelyek

Megnevezés	Elhelyezkedés	Jelleg	Korhatá-rozás	Hivatkozás	Javaslat a lelőhely kezelésére
Kastély-zug	A lelőhely Garadna községtől K-re, a Bársonyos-patak K-i oldalán a Vörös Csillag Tsz. területén található.	telep általában	középkor-Árpád-kor, római kor, népvándorlás kor	HOM Rég.Ad.: 140-68.	2001. évi LXIV. törvény rendelkezései értelmében a földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni.
Állami Csemetekert	Garadna község DK-i részén, a vasúti sín és a Bársonyos-patak által határolt területen fekszik, több, min 1 km hosszan terül el.	telepnyom, sír	középső neolitikum (bükki kultúra) ismeretlen kor	HOM Rég.Ad.: 2723-00.
A 3-as út és a Bársonyos- patak közti terület	A lelőhely Garadnától É-ra, kb 500 m-re, a 3-as út két oldalán a Kovács-tanyához vezető bekötőút után, a Bársonyoshoz lefutó dombok oldalán és lábánál, szántott területen található.	szórványlelet	őskor, római kor	HOM Rég.Ad.: 2723-00.

5. melléklet a 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez

Összefoglaló javaslat

5. ÖSSZEFOGLALÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT

Garadna község Településrendezési Tervéhez

5.1. Előzmények

Garadna község Polgármesteri Hivatala ajánlatokat kért különböző tervezőirodáktól a község településrendezési tervének elkészítésére.

A megbízást irodánk a STÚDIÓ Északmagyarországi Tervező Kft. kapta. A szerződéskötésre 2000. év novemberében került sor.

Jelen tervdokumentációhoz a helyszíni vizsgálatok 2001. év február hónapjában történtek, dokumentációnk az akkori állapotokat tükrözik.

5.2. Településszerkezet

5.2.1. Szerepkör, regionális kapcsolatok, települési együttműködés

Garadna község önálló település önálló önkormányzattal és körjegyzőséggel rendelkezik.

A település a Csere-háton, a dombok lábánál, részben a Hernád völgy síkján fekszik. Környezetében szántók, kertek szőlők és erdők találhatók. Áthalad rajta a 3-as út a Miskolc - Kassa útvonal. Vasútvonallal rendelkezik. A falut keletről határolja a 90-es számú Miskolc - Hidasnémeti - (Kassa) kettősvágányú villamosított vasúti fővonal. A vasútvonalon Garadnának vasúti megállóhelye nincsen. A falut személyvonatok tekintetében a novajidrányi vasútállomás, gyors- és expresszvonatok tekintetében a hidasnémeti vasútállomás szolgálja ki.

A megyében 11, a KSH által meghatározott kistérség található, mely rendszer 1994. január 1-től került bevezetésre. Ez a kistérségi szint megfelel az Európai Unió NUTS 4-es szintjének. Garadna ezen belül az 503-as Encsi kistérségbe tartozik. Ennek következtében bizonyos államigazgatási funkciók Encsen találhatók. Így a szakhatóságok is.

A települési önkormányzat többirányú együttműködési tevékenységet végez. Egyrészt tagja a Csereháti Településszövetségnek, valamint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének. A SAPARD program keretében az önkormányzat csatlakozott a Gergelyhegyi kistérséghez. E csatlakozás elsősorban a település gazdasági fejlődésének megindulása indokával jött létre.

A kötelező önkormányzati feladatellátás biztosítása érdekében intézményfenntartó társulást hoztak létre az alapfokú oktatás és nevelés, valamint az óvodai nevelés biztosításához Nóvajidrány települési önkormányzattal.

A település tagja az Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetségnek. Az igazgatási feladatok ellátására Novajidrány Község Önkormányzatával közösen működtetik a Körjegyzőséget.

Novajidrány és Garadna települések együttműködése a földrajzi távolság miatt is több évtizedre tekint vissza, azonban a II. világháború befejezéséig Garadna volt a két település közül a jelentősebb, az un. központ. A szocialista átalakulás, a termelőszövetkezetek összevonása, a közös tanácsi rendszer létrehozása az un. Országos Településhálózatfejlesztési Koncepcióból eredően a községet az un. szerepkör nélküli települések kategóriába sorolta. Ennek ellenére a tanácsi rendszerben is a közös tanácsa gondot fordított a településre. A jelenleg fennálló együttműködést is ez alapozta meg.

5.2.2. A településszerkezet hálózati elemei

Közlekedési hálózatok

Garadna Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a 3. sz. főút mentén helyezkedik el.

A település megközelítése 3. sz. Budapest – Miskolc - Tornyosnémeti országos elsőrendű főúton lehetséges. Ez az út észak-déli irányban kettészeli a települést. Erre a főútra fűződik föl a települést föltáró gyűjtő és kiszolgálóút-hálózat.

A település északi szélén csatlakozik be a 3. sz. főút szelvényébe a 2627. sz. Szemere - Garadnai összekötő út. A település fontos, kiépített útja még a Felső Berek út, mely a külterületen a Bársonyos patakon túli mezőgazdasági majorral teremt kapcsolatot.

A falut keletről határolja a 90-es számú Miskolc – Hidasnémeti – (Kassa) kettősvágányú villamosított vasúti főútvonal, de a vasútvonalon Garadnának vasúti megállóhelye nincs.

Külterületi hálózatok

Garadna területére jellemző tájszerkezeti karakterben (alacsony dombhát, lejtők és folyóvölgy) természetesen kialakult és mesterségesen létesített hálózati elemek találhatók.

természetes elemek

Hernád-folyó, a külterületet kelet felől rövidebb és hosszabb szakaszon határolja. A rövidebb folyószakasz a mezőgazdasági hasznosítású árterülethez közvetlenül kapcsolódik. A hosszabb folyószakaszt már védőgát kíséri és védi a művelt területet. Az utóbbi folyószakasz hullámterében a folyót puhafás ligeterdő keretezi, melynek látványa figyelemreméltó érték.

Bársonyos-patak

Az állandó vízfolyású patak É-D-i irányban halad át a külterületen. Északon, a dombláb alján gyűjti össze a felszíni csapadékvizeket, majd vízállásos, mocsaras területen áthalad tovább medrében a szántóművelésű területeken.

Garadna-patak (Petri patak) a kisvízhozamú, de gyors folyású hegyi patak a települést észak felől közelíti meg és gyűjti össze a keskeny völgybe lefutó felszíni vizeket. A települést keleti irányban hagyja el és mesterséges földművek között halad a Hernád folyóba.

ÉNy-DK-i irányú völgy a települést a Garadna patakkal együtt ÉNy felől közelíti meg. Ez az alacsony dombok között kiszélesedő- és a településhez közeledve összeszűkülő völgy a térség értékes tájszerkezeti eleme.

mesterségesen létesített elemek

Dűlőutak, a dombháton ÉNy-DK-i, az árterületen K-Ny és É-D-i irányban tárják föl a művelés alatt álló területeket. Túlnyomórészt jól járható (különösen a folyó völgyében) földutak. Kisebb mértékű talajerózió a dombsági területeket terheli.

Közlekedési főút, a 3. számú országos főút, mely az igazgatási területet és a belterületet É‑D‑i irányban szeli át a kistáj két jellemző tájszerkezeti (morfológiai) elemének találkozási vonalán. A főút átmenő forgalma jelentős nagyságú.

Vasúti pályatest a Bársonyos patakkal párhuzamosan haladva szeli át a külterületet É‑D‑i irányban, hosszan érintve a belterületet. A pályatest országos és nemzetközi forgalmat bonyolít le.

Árvízvédelmi gát a mezőgazdasági területeket kelet felől választja el a Hernád folyó hullámterétől. Csak a külterületet hosszabb szakaszon érintő Hernád-folyót kíséri. Vízlevezető csatornák a völgyet K-Ny és É-D-i irányban szelik át a felesleges felszíni vizek levezetése céljából.

A Külterületi Hálózatok Fejlesztési Javaslata

Kiemelt külterületi kiszolgáló utak kerültek kijelölésre, melyeket közterületként határoltunk le. A csapadékvíz levezetését biztosító vízmosások rendezése a felszíni vízrendezés szabályai szerint javasolt.

Belterületi hálózatok

A település belterületi hálózatai a külterületi hálózatok szerves részei, azok településformáló, alakító vonalai ma is.

TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGES HÁLÓZATI ELEMEK

A természetes és mesterséges belterületi hálózatokat nem lehet egymástól elválasztani, hiszen a belső mesterséges hálózatok a természeti környezet és a természetes hálózatok egységén, harmóniáján alapul.

Garadnán természetes hálózati elemnek számítható a községet északon átszelő Petri-patak /hivatalosan: Garadna-patak/, amely D-Ny-i irányú.

Mesterséges elemnek tekinthető a Fő utca, amely tulajdonképpen a 3. sz. országos főút. Ez az út a településszerkezet meghatározó hálózati eleme, ugyanis áthalad a településen kettészelvén azt É-D-i irányban. A főutcára merőlegesen keresztirányú közök fűződnek föl. A település Ny-i oldalán a domboldalon fekvő telkek végében panorámaút fut végig. Az utcák csatlakozásánál megjelenő teresedések fontos térszerkezeti elemek, melyek a hálózati rendszer kiegészítői.

A belterületi hálózatok fejlesztési javaslata

A jelenlegi 3. sz. főközlekedési utat /Fő utcát/ helyi gyűjtőúttá minősítettük át.

A műemlék épület melletti területen javasolt közparkhoz gyalogutat vezetünk be a Petri patak mellett, ami összeköti a fő utcát és a Kossuth utcát .

További hálózati elem a Kossuth utcáról nyíló Ény-Dk-i tengelyű lakóterületbővítést és folytatásában mezőgazdasági területeket kiszolgáló út.

5.2.3. A településszerkezet területfelhasználási elemei

KÜLTERÜLET:

Garadna külterületét a természetföldrajzi adottságoknak megfelelően használják.

Szántóterületek:

Uralkodó területfelhasználási eleme a szántóterület, mely a Hernád folyó völgyét, azaz a településtől keletre eső síkterületet jellemzi, ahol szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak.

Közel összefüggő illetve szórt helyzetű szántóterületek jellemzik még a településtől nyugatra eső dombhátakat, és a gyengén lejtős jó termőerejű dombhátakat is.

Javasolt beavatkozások

A szántóterületek nagy része megtartásra került, megkülönböztettünk általános szántóterületeket és öntözhető-öntözött szántóterületeket.

A nyugati oldalon lévő szántóterület egy része lakóterület fejlesztés céljából belterületbe vonásra került, valamint a belterület keleti oldalán a volt csemetekert területén és a vele szomszédos területeken ipari mezőgazdasági zóna került kialakításra a szántóterületek rovására.

Erdők

Erdők zárt állományként a változó meredekségű domboldalakat fedik le, karéjozva a dombháti szántókat. A belterülettől nyugatra fekvő erdők 221 ha területet borítanak. 60%-ban tölgyesek és a további százalékban akác, gyertyán, juhar, szil, kőris és fenyők alkotják az erdőket (Erdőterv adatszolgáltatása alapján). Az erdők gazdálkodói: a Hernádvölgyi erdészet igazgatósága 154 ha-on, a Garadna község önkormányzata 17 ha-on és magántulajdonosok 54 ha-on.

Fás-bokros területként jellemezzük a külterület nyugati területén a műveletlen legelőterületet. A zárt erdőállomány közelében fekvő helyet az erdő lassan elhódítja a mezőgazdasági területtől.

Javasolt beavatkozások

A külterület nyugati részén fekvő fás-bokros legelőterületet erdőtelepítési program keretében gazdasági erdőterületté jelöltük ki.

Valamint a 3. sz. főút régi /megmaradó szakasza/ mentén összefüggő erdősávot hoztunk létre.

Gyümölcsös terület, zártkertek

Jól gondozott, művelt vegyes gyümölcsös kisebb százalékban jellemzi az igazgatási területet. A termesztési területek a belterülettől északra fekvő dombháton és a délnyugati peremen a meredek, keleti lejtőjű domboldalon találhatók.

Javasolt beavatkozások

Megtartásuk indokolt.

Legelők

Művelt legelőterületek az ÉNy-DK-i irányú völgyben és a Bársonyos patak mentén húzódnak az előzővel közel azonos arányú területeken. Külön teszünk említést a Hernád folyó árterületében található gyepes (legelő) területről, mely az élő vízfolyást az ártéri ligeterdővel együtt kíséri. A gyep természetszerű élőhely, s ebből következően természetvédelmi szempontból jelentős terület, melynek védelmét javasoljuk.

Javasolt beavatkozások

Természeti értéke jelentős, illeszkedik a hagyományos tájkarakterhez. A területek megtartását a szabályozással segítettük elő.

Tájsebek

Tájsebként jellemezzük a Hernád folyó hullámterületén található volt felszíni anyagnyerő helyet. A roncsolt felületet rekultiválni kell a közvetlen közelségű természetszerű élőhelyek miatt.

Javasolt beavatkozások

A volt felszíni anyagnyerő-hely rekultivációját biztosítani kell.

Mezőgazdasági üzemi területek

Mezőgazdasági üzemi területek jelentős nagyságú telkekkel a Bársonyos patak, Garadna patak találkozása környezetében illetve a Garadna patak mentén találhatók. Az utóbbi, a volt major használaton kívüli terület. Pusztuló építményeivel, elhanyagolt, szemetes területével lehangoló képet nyújt. A patakok találkozásánál fekvő üzemi terület ma szolgáltató gazdasági terület.

Javasolt beavatkozások

A volt major használaton kívüli területét ipari mezőgazdasági területté nyilvánítottuk, valamint a volt csemetekert területén is ipari, mezőgazdasági zónát alakítottunk ki.

Összefoglalva

A fő szempont a természeti értékek, a kultúrtáj védelme és megőrzése, valamint a tájkarakter ökológiai egyensúlyának megtartása.

BELTERÜLET:

A település belterületi területfelhasználása az önálló kistelepülések területfelhasználásának szerkezetét mutatja.

A területhasználat döntően lakóterületi felhasználású. A lakóterület mögött kisebb gazdasági udvar helyezkedik el. Mögötte kertek, kertműveléssel vegyes szántókat illetve gyümölcsösöket találunk. Ez a telekhasználat a legjellemzőbb a településre.

A település északi részén található a temető, középen egy ravatalozóval.

Garadna nyugati részén a Petri-pataktól /Garadna-pataktól/ nem messze fekszik a község temploma, ami görög katolikus vallású. A Fő utca tölcséresen kiszélesedő teresedésében pedig a harangláb áll, ami hangsúlyt ad a térnek.

A kereskedelmi és szolgáltató funkciók jórészt a település főutcájára koncentrálódnak, ahogyan a fontosabb intézmények is, mint a Polgármesteri Hivatal, Posta, Általános iskola, Faluház, és az orvosi rendelők.

Az újonnan kialakított lakóterületek esetében a mai szokásos lakóterület használat a domináns, nincsen gazdasági udvar (vagy kisebb jelentőségű), a lakóudvar mögött közvetlenül a kert jelenik meg.

A település nyugati oldalán, a domboldalra felkúszva gyümölcsösöket találhatunk, amelyeket egy gazdasági kiszolgáló út (Dűlő út) választ el a lakótelkektől.

Garadna sportpályája a település északi részén helyezkedik el, nagy füves területtel.

Javasolt beavatkozások

Új lakóterület a település keleti szélén került kijelölésre a jelenleg külterületen lévő 036/2 hrsz.-ú szántóterület belterületbe való vonásával.

A területen 12 db telket javaslunk kialakítani 20 m-es telekszélességgel.

A hősök temetőjét és a zsidótemetőt kegyeleti parkká alakítottuk a további temetkezés megakadályozása végett.

A Fő utca mentén kijelölt településközponti vegyes terület a javasolt műemléki környezeten és a helyi védelem alá vonandó területen belül a településrész megújítását segítheti elő.

Mivel a településen funkcionális értelemben vett közpark jelenleg nincs, a műemléki védettséget élvező Görög-Katolikus templom szomszédságában és tulajdonában lévő 109. hrsz-ú területen pihenőparkot alakítottunk ki, amelynek megközelítését a Petri-patak mellett tervezett gyalogúton biztosítottuk. A Kossuth úti csurgónál a 159. hrsz.-ú területen szintén közparkot alakítottunk ki.

A Petri-patakot vízgazdálkodási területi kategóriába soroltuk, megtartása mindenképpen indokolt.

A 3. sz. főközlekedési út Garadnát elkerülő szakasza mentén a csomópont körül védelmi erdősávot alakítottunk ki.

5.2.4. A szabályozás főbb elvei

A szabályozás az érvényes jogszabályok alapján az Országos Településrendezési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) és annak módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Kormányrendelet alapján készült.

A szabályozás és a településrendezési terv alapját a településfejlesztési koncepció adja, mely részletes helyzetelemzésen alapul. További alapelvnek tekinthető a védendő település, mint cél, a fenntartható fejlődés elvén alapuló, a településkaraktert őrző, abba kismértékben, de szükségszerűen beavatkozó szabályozás.

A település igazgatási területére az ÉTV alapelvei és az OTÉK szerint egységes külterületi és belterületi szabályozás készült.

Az érvényben lévő jogszabályok szerint az egyes területek építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület kategóriába soroltak.

Az épített környezet védelmének szabályzására külön fejezetet rendeltünk, de az övezeti szabályozás is a karaktervédelmet szolgálja.

beépítésre szánt területek

1. Lakóterület

1.1. falusias lakóterület

2. Vegyes terület

2.1. településközponti vegyes terület

3. Gazdasági terület

1.1. ipari – gazdasági terület

4. Különleges terület, ezen belül

4.1. temető

4.2. sportterület, szabadidős terület

4.3. rekultiválandó bányaterület

Az egyes területegységeken belül az építési mód, a megengedett legnagyobb beépítettség, a megengedett legnagyobb építménymagasság és a minimális telekterület szerint építési övezetekben soroltuk.

Az egyes építési övezetekben a szabályozás figyelembe veszi az adott területek sajátos beépítési módját, telekviszonyait és egyéb adottságait.

Fontos szerepet szántunk a szabályozásban a funkcionális szabályozás elvének, mely a terület felhasználási alapbesoroláson túl az egyes területegységek funkcionális sajátosságait és a településkaraktert, illetve a településkarakter védelmét is szolgálják.

beépítésre nem szánt területek

Közterületek

A beépítésre nem szánt területeken belül az alapvető funkciók kiszolgálását biztosító közlekedési és közműterületek kerültek szabályozásra mind a belterületen, mind a külterületen.

A község beépítésre nem szánt területei

1. Közlekedési és közműterületek

1.1. országos főút (I. és II. rendű) főforgalmi út

1.2. országos mellékút, forgalmi út

1.3. települési főút, helyi gyűjtőút

1.4. kiszolgáló utak

1.5. kiemelt külterületi kiszolgálóutak

2. Zöldterületek

2.1. közparkok

3. Erdőterületek

3.1. véderdők

3.2. gazdasági erdők

4. Mezőgazdasági területek

Művelési ág szerint funkcionális övezetekbe sorolva.

5. Egyéb területek

5.1. vízgazdálkodási területek funkcionális övezetekbe sorolva.

A beépítések szabályozása

A szabályozás legfőbb településrendezői elve az adottságokból, helyi sajátosságokból kiinduló, a normatív szabályozás elvét figyelembe vevő, az azonos helyzetben lévő telkek azonos értékű építési jogait és biztonságát szolgáló szabályozás kidolgozása volt, mely reményeink szerint lehetővé teszi a terület folyamatos átépülését és értékmegőrző felújítását.

A településkarakter védelmének szabályait a HÉSZ-ben kidolgoztuk.

6. melléklet a 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez

A település erőforrásai

6. A TELEPÜLÉS ERŐFORRÁSAI

Garadna község Településrendezési Tervéhez

6.1. Humán erőforrások, demográfiai helyzet és folyamatok

A 470 főt megközelítő létszámú község népessége az elmúlt évtizedekben folyamatosan fogyott, mára a népességvesztés üteme mérséklődött.

A helyi lakosság száma 1960-ban 764 fő, 1970-ben 721 fő, 1980-ban 633 fő, 1990-ben már csak 454 fő volt. 1980 és 1990 között a község vándorlási egyenlege tekintélyes, 133 fős vándorlási veszteséget mutatott. Az 1990-es évek elején a községben a 60 éven felüliek számaránya csak 85%-a volt a 14 alattiakénak így a község demográfiai szerkezete mérsékelt fiatalodást mutat. A településen a 15 évnél idősebb korú népesség több mint fele elvégezte az általános iskola 8 osztályát, a 18 éven felüliek mintegy 17-18%-a rendelkezik középiskolai végzettséggel. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 évnél idősebbek között 2-3%-os.

Népességszám

A népességszám az utolsó 7 év adatai szerint 1993-2000-ig a következők voltak:

Év	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999	2000
Fő	495	493	483	474	473	494	488	489

1995-től 2000-ig az élve születések száma: 32, a halálozások száma: 48 volt.

Kor és nem szerinti összetétel a 2000. évben?

-	15 év alattiak:	81 fő
-	60 év felettiek:	126 fő
-	férfiak:	231 fő
-	nők:	244 fő

Vándorlások

A csökkenő lakónépesség számát tovább csökkenti a negatív vándorlási különbözet, több az elköltöző, mint a beköltöző.

Tovább rontja a helyzetet, hogy munkahely hiányában elsősorban a mobil, szakképzett felső és középfokú végzettséggel rendelkező középfokú és fiatal rétegek költöznek el a településről.

Etnikai összetétel

A településen jelentős számú kisebbség nem található.

A foglalkoztatottság és munkanélküliség

A lakosság megélhetését elsősorban a mező- és erdőgazdaság biztosítja.

A helyben foglalkoztatás nagyon alacsony. Az önkormányzatnál, illetve a helyi vállalkozásokban csupán 20 fő alkalmazását jelenti.

A foglalkoztatottak ágazati megoszlása:

mezőgazdaság, erdőgazdaság: 20 fő

bányászat, feldolgozóipar: 3 fő

építőipar: 4 fő

kereskedelem, vendéglátás: 15 fő

szállítás, raktározás, posta: 7 fő

önkormányzati intézmények: 21 fő

egyéb szolgáltatások: 40 fő

A 16 év feletti inaktív népesség foglalkozási összetétele

	tanuló	GYES, GYED	sorkatona	nyugdíjas	külföldön dolgozik	munkanélküli	ebből alkalmi munkát végez	közhasznú munkát végez
fő	13	4		160		61		3
ebből roma	-	-		-		-	1	-

Az aktív foglalkoztatott népesség iskolai végzettsége

	kevesebb, mint 8 általános	8 általános	szakmunkás vizsga	érettségi, (szakközép, gimn.)	technikusi végzettség	felsőfokú végzettség	átképzésen vett részt
fő		15	54	32		18	4
ebből roma		-	-	-		-	-

A szakképzett munkaerő az 1970-es évektől kezdődően elvándorolt, elsősorban szakképzetlen vagy alacsony szakképzettségű szabad munkaerő található a település aktívkorú lakossága körében.

Innovativitás

fő/db

Felsőfokú oktatási intézményben tanulók száma	8
Munkaügyi képzésben részesülők száma	4
Idegen nyelvet beszélők száma	-
Szellemi foglalkozásúak száma	20
Vezető beosztásúak száma	1
Alkalmazottak száma	-
K+F szektorban alkalmazottak száma	-
K+F szektorban alkalmazottak száma	-
Gazdasági szervezetekben működtetett számítógépek száma	-
Számítógéppel rendelkező családok száma	13

A munkanélküliek aránya – munkanélküliségi ráta

A településen a munkanélküliségi ráta: 30%. Az aktív korú népességhez viszonyítva magasnak mondható. Ugyanakkor sajnos a szakképzetlen, vagy az alacsony szakképzettségű munkaerő kínálat a jellemző. A jelenlegi munkanélküliség az 1980-as évek végétől végbement létszámcsökkentésekből adódik. Az aktívkorú munkavállalók közel 90%-a ingázott. A közel egy évtizede munkaerőpiacról kiszorult 40 év feletti korosztály elhelyezkedési esélyei folyamatosan csökkennek. Ezek a családok a minimális jövedelempótló támogatások mellett alacsonyszintű önellátásra rendezkedtek be.

Munkanélküliek száma: 59 fő.

Összefoglalás

A település népességmegtartó képessége megroppant a magas munkanélküliség és a gazdasági recesszió miatt, nem találta meg a fejlődéshez, magához téréshez szükséges fejlesztési irányokat, illetve ezek anyagi forrásait. A népességszám alakulásáért elsősorban az alacsony jövedelmű vagy munkanélküli családok felelősek, ami igen komoly szociális problémákhoz vezethet.

6.2. Természeti erőforrások, a település táji környezete és adottságai

Garadna község és igazgatási területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén a Hernád-völgy és a Keleti-Cserehát kistájak találkozásánál fekszik, s ebből következően területének tájszerkezetét tükrözi mindkét kistáj jellemző természetföldrajzi adottságait.

Geomorfológiai adottságok

ÉK-DNy-i irányú tektonikus árokban elhelyezkedő folyóvölgy a vasútvonaltól keletre eső területen,

az északi keretező hegység hegylábfelszíne, mely alacsony dombhátaival és K-Ny-i irányú lejtőivel kapcsolódik a Hernád völgyhöz, a vasútvonaltól nyugatra eső területen,

a település az eltérő morfológiájú tájak találkozási vonalán alakult ki.

Domborzati adottságok

A 140 és 211 m között változó tengerszint feletti magasságon elhelyezkedő igazgatási terület folyóvölgyi felszíne horizontálisan gyengén szabdalt síkság.

Az alacsony dombsági felszín lejtőin a talajerózió eltérő mértékű.

Éghajlat

Mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam kevéssel 1850 óra alatt van. Nyáron 690 órán át, télen 160-170 órán át süt a nap. A hőmérséklet évi középértéke 9,0-9,2 °C. Fagymentes napok száma 165. Tavaszi fagy még április 25. után is előfordulhat. A csapadék évi összege 600-640 mm. Évi 40-45 napon keresztül a talajt összefüggő hótakaró borítja. Leggyakoribb szélirány az É-i és az ÉK-i.

Vízrajza

Az igazgatási terület a Hernádba futó Garadna-patak és a Bársonyos patak vízgyűjtőterülete.

Említésre méltó vízhozamokat, csupán a tavaszi hóolvadás és a nyári esők idején vezetnek a Hernádba.

A Hernád vízjárása a völgyet uralja. A folyó kiöntésétől a megépített védőgát nyújt védelmet az ártéri mezőgazdasági területeknek.

Növényzet

A kistáj növényföldrajzi tagozódása szerint a magyar flóratartomány Északi-középhegység flóravidékének Tokajense és Tornaense flórajárásai mentén helyezkedik el.

A terület potenciális erdőtársulásainak az alacsony ártéri puhafa ligeterdők, égerligetek, a pannóniai cseres tölgyesek és gyertyános tölgyesek tekinthetők. A jellemzőbb nyílt társulások között fellehetők a mocsárrétek. Gyakoribb fajok a gyöngyvirág, a perjefélék, a varázslófű, a zörgőfű.

Az erdőgazdaságilag hasznosított területeken fiatal- és középkorú keménylombos erdők díszlenek. A mezőgazdasági területeken a búza, a tavaszi árpa és a vöröshere termesztése a legelterjedtebb. A völgyperemeken kertek-szőlők találhatók csekély kiterjedésben.

Talajtani adottságok

A folyóvölgyet zömmel réti öntéstalajok borítják többnyire agyagos vályog mechanikai összetétellel, közepes vízvezető és nagy víztartó képességgel rendelkezve. A völgy termékenysége változó.

6.3. Gazdasági erőforrások

Mezőgazdaság adatai

A község hagyományosan mezőgazdasági jellegű településnek minősül. A földtulajdon átalakulásának következtében a termőföldek magántulajdonba kerültek, hasznosításuk részben őstermelői tevékenységgel, részben pedig a szomszéd településen működő termelőszövetkezet által történik. A hagyományos háztáji gazdaságok az elmúlt évtizedben nem fejlődtek. A lakosság elöregedése miatt egyre több területet művel a termelőszövetkezet.

Az elmúlt évtizedekben gyümölcsös telepítések történtek.

A meglévő volt csemetekert helyi alapanyaga – mezőgazdasági termények – feldolgozására alkalmas üzemcsarnokkal felszerelt.

A községben kiadott őstermelői igazolvány száma: 83 db.

Birtokszerkezet

Termőterület nagysága	974	ha
Öntözhető terület nagysága	200	ha
Általános aranykorona érték	200	aranykorona
Mezőgazd.-i működő jogi szem. vállalkozások száma	1	db
Általuk használt terület nagysága		ha
Mezőgazd.-i működő jogi szem. nélküli vállalkozások száma		db
Általuk használt terület nagysága		ha
Mezőgazd.-i működő egyéni vállalkozások száma	2	db
Általuk használt terület nagysága	150	ha
Szövetkezetek száma	1	db
Általuk használt terület nagysága	700	ha
Szociális földprogramban résztvevők száma	120	db
Általuk használt terület nagysága	4	ha
Önkormányzati földtulajdon területének nagysága	7	ha

Földhasználat alakulása

	szántó ha	kert ha	gyümölcsös	szőlő	rét	legelő	erdő	nádas / halastó	természetvédelmi terület	összesen
összesen	561	6	6-8		40	45	189	-	-
Biogazdálkodás alatt

A birtokstruktúra jelenlegi állapota

	1 ha alatt	1-5 ha	5-20 ha	20-50 ha	50-100 ha	100-500 ha	500 ha felett	500 ha felett
birtokosok száma		1	5
összterület (ha)

A legfontosabb termesztett növények területnagysága

növény	ha	biogazdálkodás (ha)	növény	ha	biogazdálkodás (ha)
őszi búza	125		olajtök
kukorica	150		silókukorica	35
tavaszi árpa	25		lucerna/lóhere	55
napraforgó	50		egyéb:
repce	20		egyéb:

Az állatállomány létszáma és gazdálkodószervezetenkénti megosztása

									db
állatfaj	összesen	gazd. társaság	szövetkezet	egyéni gazdálkodó / őstermelő	állatfaj	összesen	gazdasági társaság	szövetkezet	egyéni gazdálkodó / őstermelő
tejelő szarvasmarha	8			8	nyúl	50			50
húsmarha	1			1	ló	1			1
sertés	76			76	kecske	6			6
juh	8			8	méh család	1			1
baromfi	300			300	egyéb:	4			4

Ipar adatai

A vállalkozók ipari jellegű tevékenységet nem végeznek.

ÁSVÁNYKINCSEK:

A településen magántulajdonban lévő nem működő kavicsbánya található. Kapacitásuk kihasználtsága nem biztosított, kizárólag a magánerős lakásépítésekhez szükséges mennyiség értékesítésére került ott sor az elmúlt években.

A vállalkozások gazdasági ágazatonként való megoszlása:

	összesen	egyéni vállalkozók	mikro vállalkozás (10 főig)	kisvállalkozás (10-50 fő)	közepes vállalkozás (50-300 fő)	nagyvállalkozás (300 fő felett)
mezőgazdaság/erdőgazdaság	2	2
bányászat
élelmiszeripar (tej, hús, sütőip.)
textil- /ruhaipar
nyomdaipar
műanyag termékek gyártása
gépek gyártása
kerámiatermékek gyártása
bútorgyártás
kereskedelem	3	3
turizmus
egyéb szolgáltatás
összesen

A helyben foglalkoztatott gazdasági szervezetek szerinti megoszlása

	alkalmazottak összesen	részmunkaidőben	alkalmazott			önkéntes munkát végzők
	alkalmazottak összesen	részmunkaidőben	alkalmi munkások	megváltozott munkaképességűek	pályakezdő fiatalok	önkéntes munkát végzők
Vállalkozások által foglalkoztatottak száma	7
Költségvetési szervezetben foglalkoztatottak száma	7	3
Non-profit szervezetekben foglalkoztatottak száma

Az aktív helyben foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlása

	mezőg., erdőg.	bányászat, feldolgozóipar	építőipar	kereskedelem vendéglátás	szállítás, raktározás, posta, távk.	önkormányzati intézmények	egyéb szolgáltatás
fő				6	1	7

Az aktív eljáró foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlása

	mezőg., erdőg.	bányászat, feldolgozóipar	építőipar	kereskedelem vendéglátás	szállítás, raktározás, posta, távk.	önkormányzati intézmények	egyéb szolgáltatás
fő			3			1	6

Az aktív bejáró foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlása

	mezőg., erdőg.	bányászat, feldolgozóipar	építőipar	kereskedelem vendéglátás	szállítás, raktározás, posta, távk.	önkormányzati intézmények	egyéb szolgáltatás
fő	5	14	7	4	21	13	15

IDEGENFORALOM:

Idegenforgalmat élénkítő épített környezet, műemlékegyüttes nincs Garadnán.

7. melléklet a 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez

Környezetvédelmi tervfejezet

7. KÖRNYEZETVÉDELMI TERVFEJEZET

Garadna község Településrendezési Tervéhez

7.1. Tájrendezési és környezetalakítási munkarész

Garadna község és igazgatási területe Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Keleti-Cserehát kistáj területén található, és ebből következően területének tájszerkezete tükrözi a kistájra jellemző természetföldrajzi adottságokat.

A dombláb és völgy találkozásának morfológiáját az É-D-i irányban is lejtő település sziluettje jól tükrözi.

Az uralkodó tájszerkezeti elem az É-D-i irányú találkozási vonal lineáris elrendeződésű, melyet azonban az ÉNy-DK irányú patak és völgyek (Kossuth u., Beloiannisz utca) hálós szerkezetűvé rendszereznek, s kialakítják a település sajátos szerkezetét.

Ez tükröződik a táji környezettel harmonikus egységben élő község zöldfelületi rendszerében is, ahol a Garadna patak és az utcák zöldsávjai által kialakult hálós szerkezeten túl a szigetes helyzetű zöldfelületekkel tovább gazdagodik a község zöldfelületeinek a rendszere.

Garadna zöldfelületekkel megfelelően ellátott település.

Uralkodó zöldfelületi eleme a lakótelkek kertje, melyekre a több zónás kerthasználat a jellemző. Így például:

1) előkert, mint díszkert

2) gazdasági udvar, melynek használata változatos; burkolt géppark, rakodóhely, vegyes művelésű kert, állattartás

3) gyümölcsöskert

4) vegyes művelésű veteményeskert

A község lakótelkei a lakott telkeken műveltek, rendezettek, ápoltak, melyek a lakosság természet és földszeretetét is jelzik. Jelentős zöldterülettel rendelkeznek a zöldterületi jellegű létesítmények. Így a

Sportpálya, melynek karbantartott füves pályája körül koros és egészséges fenyőfasor díszlik, valamint a

Temetőkert, mely a település legmagasabb pontján helyezkedik el, ahonnan igen szép a kilátás a dombos tájszerkezetekre és a Hernád völgyére is. Hagyományos temetkezési móddal betemetett temetőkertben a sírhelyek részben földhantosak, részben műkővel borítottak.

A kert lombfedettsége alacsony.

A közeli fekvésű Háborús hősök temetője növényzettel fedett kert.

A település intézményei az iskolakert és a templomkert füves felületűek 50%-os lombtömegfedettséggel. A templomkertben koros és tekintélyes méretű gesztenye (AESCULUS HIPPOCASTANUM) és japánakácfák (SOPHORA JAPONICA) díszlenek.

A község közparkkal nem rendelkezik. A lakók a Fő utca kétoldali zöldsávját egyedi kezdeményezéssel parkként fejlesztgetik és kezelik. Munkájuk által az utca látványa kellemes. Továbbfejlesztésük fasorok létesítésével azonban ajánlott.

Rendezetlenséggel, elhanyagoltsággal a Garadna patak mentén találkoztunk. A kezeletlenségből adódóan a patak partján a cserjés elburjánzott, az alsó szakaszát az aljnövényzet erősen benőtte, s itt a szemetelés is megkezdődött.

A természeti elem közvetlen környezetének kitisztítása és rendszeres karbantartása vízgazdálkodási, lakókörnyezeti és tájesztétikai szempontok miatt a község egyik fontos feladatának javasoljuk.

Összefoglalásként lejegyezzük, hogy a község a természetföldrajzi és településszerkezeti adottságaira épülő hálós, szigetes szerkezetű zöldfelületi rendszerrel rendelkezik. Zöldterületeinek a nagysága megfelelő, s ebből adódóan a hiányosságok (utcai fasorfejlesztés, temetőkert, intézmények, lakókertek zöldfelületeinek a fejlesztése) is pótolhatók.

Környezetrendezési és tájrendezési javaslat

Zöldterületi és zöldfelületi rendezés céljául a meglévő természeti értékek megtartásával és azok továbbfejlesztésével a tervezési területen átlagosan 50%-os zöldfelületi fedettség kialakulását javasoljuk a zöldterületek térbeli rendszerének a megteremtésére és egységesítésére.

A célt a telkek művelésével javasoljuk elérni oly módon, hogy

Az elő- és oldalkertek díszkertekként, a hátsókertek részben dísz-, vagy haszonkertekként hasznosuljanak, valamint lehetőség legyen a gyümölcstermesztésre, mely a zöldterületi fedettségi értéket javítja.

Az utcai zöldsávokban új fasorok kötelező telepítése megtörténjen.

A patakmeder és más vízfolyások rendezése, karbantartása megtörténjen.

Fontos szempontnak tartjuk a zöldterület meglévő értékeinek védelmét, melyre a szabályozási terv területfelhasználási kategóriái lehetőséget adnak.

8. melléklet a 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez

Közlekedésfejlesztési javaslat

8. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT

Garadna község Településrendezési Tervéhez

Garadna település gyakorlatilag egyutcás faluként a 3. sz. Budapest - Miskolc - Tornyosnémeti országos elsőrendű főút két oldalán fekszik. Egyutcás a település azért, mert a főúttal párhuzamosan futó, több utcát összekötő alternatív útvonal nem alakult ki. A közlekedés településen belüli, településrészek közötti forgalom is a főutat használja. A néhány lakóutca a főútra ráhordó forgalmi rendszerű.

A hálózat ilyen módon való kialakulásában fontos szerepe volt a Petri pataknak, mint földrajzi elemnek is, mely nyugat-keleti irányban szeli ketté a települést. A patak felett a Fő utcán és a Kossuth utcán van közúti híd. A Petőfi utca két-két szakasza között csak gyalogos hídon keresztül van meg a kapcsolat.

A 3-as főút átkelési szakaszának forgalma (Fő utca) jelentős; 4500 E/nap. E forgalom zavaró hatása már megjelenik a falu mindennapi életében. Az átmenő forgalomnak 40-45%-a a nemzetközi relációjú, tehát a határon átlépő forgalom.

A Fő utca déli szakaszán a domborzat nagy keresztirányú esése miatt az utca két oldala beépítésének padlómagasságai között jelentős szintkülönbség alakult ki. A magasságkülönbség olyan mértékű, hogy a nyugati oldalon magasabban vezetett szervizút kiépítése vált szükségessé. A szervizút zsákutca, déli oldali főúti csatlakozása hiányzik, kiépítése szükséges lenne.

A település északi szélén csatlakozik be a 3. sz. főút 226 + 628 km szelvényében a 2627 sz. Szemere – Garadnai összekötőút. A kistérségi jelentőségű út forgalma 1000 E/nap alatt van.

A településnek fontos, kiépített útja még a Felső Berek út, mely a külterületen a Bársonyos patakon túli mezőgazdasági majorral teremt kapcsolatot.

A falut keletről határolja a 90-es számú Miskolc – Hidasnémeti – (Kassa) kettősvágányú villamosított vasúti fővonal. A vasútvonalon Garadnának vasúti megállóhelye nincsen. A falut személyvonatok tekintetében a novajidrányi vasútállomás, gyors- és expresszvonatok tekintetében a hidasnémeti vasútállomás szolgálja ki.

Novajidrányban 10 személyvonat érhető el. A megyeközpont 49 km-re van vasúton, a menetidő 55 perc. A vasútállomás Garadnától 2 km.

Hidasnémetiben 3 nemzetközi gyorsvonat és a Hernád Intercity érhető el. Miskolc gyorsvonaton 62 km. Gyorsvonati menetidő 50 perc, az intercity-é 45 perc. Az intercity-nek és két gyorsvonatnak Miskolcon csatlakozása van azonos vonattípushoz Budapest felé. A Hidasnémeti vasútállomás távolsága 10 km.

A vasúti kapcsolat tekintetében tehát Miskolcra való utazás esetében a személy és gyorsvonat eljutási ideje megegyezik.

Fejlesztési javaslatok:

Garadna közvetlenül a 3.sz. számú elsőrendű főközlekedési tengely mentén Miskolc-Kassa között helyezkedik el. Mai viszonylatban mint felsőbb igazgatási központ Miskolc távol esik, a közúti eljutási idők még változatlanul magasak.

A közúthálózaton várható fejlesztési ütemekben először 2006-ra az M30-as autópálya eléri Miskolcot, másodszor pedig a 2015-re javasolt szakaszban Kassa felé kiépül 2x1 forgalmi sávos korszerű autóuttá.

Így a kedvező domborzati fekvésű község kinövi régi infrastruktúrális pozícióját, és egy új az idegenforgalmi piacokhoz alkalmazkodni tudó, jó közúti kapcsolatokkal rendelkező nagyobb településsé fejlődhet.

A település közlekedésfejlesztési koncepciója a falu nyugati irányban történő terjeszkedését veszi alapul, mivel a közlekedési infrastruktúra elemei vasútvonal, kiépülő autóut, szintbeni és különszintű csomópontok mind a keleti oldalon helyezkednek el.

Így a településközpont az idegen forgalmi funkciók alól mentesül és előtérbe kerülhetnek a település jogos forgalmi funkciói.

A meglévő átkelési szakasz (Fő utca) a kiváltott hosszon belterületi mellékúttá (gyűjtőút) minősül vissza és a település belső forgalmát gyűjtő elosztó útként fog üzemelni.

Az országos úthálózatba történő bekapcsolás pedig egyoldali érintéssel, külső gyűrűvel valósul meg. A község északi határán kialakított körforgalmi csomópont a betorkolló és kimenő forgalom biztonságát növeli.

Az egyirányú körforgalmú körpályáról kiválva közvetlen felhajtás biztosított a 2x1 forgalmi sávos autóutra.

Az elkerülő szakaszhoz kiépített különszintű csomópont jól illeszkedik az alacsonyabbrendű úthálózathoz. Az összekötőágak minden forgalmi irányt jól kielégítenek.

Az úthálózat funkcionális szerkezete

Garadna úthálózatszerkezetének meghatárózó eleme az átmenő gyűjtőút. Az út szabályozási szélessége 16 m, a burkolatszélesség egyoldali leállósávval 8 m.

Vele párhuzamosan került elhelyezésre az új lakóterület egységeket kiszolgáló út, amely a Kossuth utcától egészen a Dülő út végéig tart. Az út közterületi szabályozási szélessége 12m, burkolatszélessége 4,50 m.

A lakóterületi egységeken belül a lakó és kiszolgáló utcahálózat a célforgalom számára kiialakított, amelyek biztosítják a kiszolgálandó létesítmények megközelítését. Fő műszaki jellemzőik a 10-12 m-es szabályozási szélesség, és a 4,50m kétirányú forgalom számára biztosítható burkolatszélesség.

A települési főút keleti oldalán található Alsó- és Felső berek utcák zsák és hurokrendszerűek, mégpedig a Petőfi utca közbeiktatásával. Az utcák szabályozási szélessége 12-14 m, amely közterületi szélesség már alkalmas kétirányú forgalom kialakítására.

A településhez közvetlenül kapcsolódó gépjármű-elhelyezési problémát a Fő utca forgalmi sávjához kialakított párhuzamos leállósáv biztosítja.

A közlekedési munkarészhez mellékelt mintakeresztszelvényeken feltüntettük a javasolt fejlesztéseket a szabályozási szélesség, a burkolatszélesség és a járdaépítés tekintetében.

9. melléklet a 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez

Települési infrastruktúra elemei

9. A TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA ELEMEI

Garadna község Településrendezési Tervéhez

9.1. A település intézményrendszere

A település nem rendelkezik önálló intézményhálózattal, körjegyzőséghez csatlakozott, általános iskolát, óvodát társulásban működtet. A normatív finanszírozásból önálló intézményhálózatot működtetni nem lehet.

OKTATÁS

Az intézményfenntartó társulás keretein belül 1-3. osztály oktatása helyben történik, így a településen egy általános iskola működik, amely a Fő utca 63. szám alatt található.

Az iskolai tanulócsoportok száma 1-3, az iskola alkalmazásában 1 pedagógus áll.

A településen óvoda nem működik. Ennek biztosítására a Novajidrány települési önkormányzattal intézményfenntartó társulást hoztak létre.

MŰVELŐDÉS

A település Közművelődési Könyvtárral rendelkezik, amely a Fő utca 56. szám alatt található. Az épületben 1000 kötet áll az olvasóközönség rendelkezésére.

A művelődési ház ugyanott a Fő utca 56. alatt helyezkedik el.

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

Egészségügy

Az orvosi ellátás a településen jó, a háziorvos helyben lakik. Az orvosi rendelő magánrendelőként működik, amelynek rendelését 1 körzeti orvos látja el, 1 védőnővel.

A rendelő épülete megfelelő.

Szociális ellátás

Garadnán az időskorúak nappali ellátását szociális intézmény nem biztosítja, és átmeneti szállást biztosító ellátás sem működik. Szolgáltatásként vásárolják az időskorú lakosság részére biztosított szociális étkeztetést.

EGYÉB ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK

A településüzemeltetési feladatokat az önkormányzat látja el.

A település rendelkezik sportpályával.

KERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁS

A kereskedelmi és szolgáltató funkciók jórészt a település főutcájára koncentrálódnak.

9.2. Lakásellátás

A településen belül döntően a családi lakóházas lakások a legjellemzőbbek. A lakóépületek többsége rendezett, a falusi létformához igazodó kialakítással. Jelentős részük magántulajdonban van.

A lakásállomány 1998-ban és 2000-ben is mintegy 174 db lakásra tehető.

A lakásállományból az 1990 után épített lakások száma 5 db.

Ebből szociálpolitikai kedvezménnyel 2 db épült.

Helyszíni bejárás során megvizsgáltuk a tervezési terület beépítését, épületállományát. A vizsgálati tervlapon feltüntettük az épületek tetőidomait, szintszámát és az épület állag szerinti vizsgálatát.

Az üres, lakatlan lakóépületek száma 12 db.

Az épületállag szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy az épületállomány döntő része közepes állagú. A leromlott, felújítandó épületek száma 56-ra tehető. Megfigyelhető, hogy ezek az épületek a régi településmagban helyezkednek el.

Fejlesztési javaslat:

A település ÉNy-i részén kb. 12 db családi házas telek kialakítását javasoljuk.

10. melléklet a 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez

Közművek fejlesztési javaslata

10. KÖZMŰVEK FEJLESZTÉSI JAVASLATA

Garadna község Településrendezési Tervéhez

Előzmények

A rendezési terv vízközmű, munkarészeinek elkészítésére a STÚDIÓ Kft. adott megbízást Irodánknak. A tervművelet során a generáltervezői feladatokat a Megbízó látta el.

Helyszínrajzunkat a vízhálózat Üzemeltető Borsodvíz nyilvántartási adatai alapján a Generáltervező által szolgáltatott helyszínrajzon készítettük el.

10.1 Vízellátás

Meglévő állapot

A település ivóvízellátása az Encs térségi vízellátó rendszeréről történik. A vízellátó rendszer Encs, Méra, Garadna, Novajidrány, Szalaszend, Gibárt, Forró, Baktakék, Fügöd, Fancsal településeket látja el ivóvízzel. A szükséges ivóvízmennyiséget öt termelő kútból biztosítják, melyből három Encsen, kettő Hernádszentandráson van. A mértékadó kapacitás 3168 m3/nap, lekötött vízigény 1200 m3/nap.

A vízmű tulajdonosa és üzemeltetője: BORSODVÍZ Rt. Miskolc, Tömösi u. 2 sz.

nyomásövezetek

Egy nyomásövezet van a településen. / 5,0-5,5 bar. /

a hálózat kialakItása

A település ivóvízhálózatát a mellékelt helyszínrajzon ábrázoltuk.

A településre Novajidrány Északi végéről, a vasutat keresztező NÁ 150 KMPVC vezetéken érkezik az ivóvíz Déli irányból.

A település ivóvízhálózata NÁ 150 és NÁ 100 vezetékekből áll.

tűzcsapok elhelyezése

A meglévő ivóvízhálózaton a tűzcsapok száma és kialakítása nem elégíti ki az érvényben lévő szabvány előírásait.

Ágvezetékek

A település jellegéből adódóan a meglévő hálózat nagyrészt ágvezetékekből áll A Fő utca- Felső sor- Petőfi utca -Alsóberek utcákon lévő NÁ 150, illetve NÁ 100 méretű vezeték alkot körvezetéki rendszert.

ellátatlan utcák

A jelenlegi beépítést figyelembe véve nincs a településen ellátatlan utca.

csőanyagok

A településen a meglévő ivóvízhálózat NÁ 150 és NÁ 100 KMPVC csövekből épült ki.

A területen előforduló vIzellátási problémák

Víznyomás problémák

A településen nincs víznyomásprobléma.

Vízigény problémák

A településen- a nyilvántartási térképek szerint- nem minden ingatlan van vezetékes vízzel ellátva. A vezetékes vízzel ellátott ingatlanok számának növekedése várható. Az ellátó rendszer jelenlegi kihasználtsága lehetővé teszi a növekvő vízigények kielégítését.

a vezetékek állapota

A vezetékek állapota megfelelő. A tűzcsapok számát növelni kell és a földalatti tűzcsapokat földfeletti tűzcsapokra kell cserélni.

Összefoglalás

A rendelkezésre álló vízmennyiség és a kiépített hálózat lehetővé teszi a vezetékes vízzel ellátott ingatlanok számának növelését. A meglévő tűzcsapokat földfeletti tűzcsapokra kell cserélni, és számukat növelni kell, a vonatkozó szabvány előírásainak megfelelő mértékig.

Vízellátás fejlesztési javaslat

A meglévő ivóvízhálózat fejlesztésének két fő feladata van:

- a meglévő hálózat korszerűsítése

- a fejlesztési területek vízellátása

A meglévő hálózat korszerűsítése

A meglévő hálózat korszerűsítése során a tűzcsapok számát kell növelni az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása szerinti számra. A meglévő földalatti tűzcsapokat földfeletti tűzcsapokra kell cserélni.

A meglévő ágvezetékek az új beépítésre szánt területek / Fő utcától nyugatra / ellátó vezetékeinek kiépítésével összekapcsolhatók, és így körvezetéki rendszer alakítható ki.

Fejlesztési területek vízellátása

A fejlesztési területek ivóvízellátására a meglévő ivóvízbázis kapacitása biztosítani tudja a szükséges ivóvízmennyiséget. A vízellátó vezetékek kiépítése során a Kossuth utcai meglévő vezeték végpontjából kiindulva a tervezett úton a település Déli végéig új NÁ 100 KPE ivóvízvezeték kiépítését tervezzük. Ez a vezeték a település Déli végénél visszaköt a Fő utcai NÁ 150 meglévő ivóvízvezetékre és így körvezetéki rendszert alkot. A Beloianis utcai ágvezetéket is össze kell kötni az új vezetékkel.

A Kossuth utca, és a 020 közlekedési út csomópontjából Délre induló tervezett úton is NÁ 100 KPE ivóvízvezeték megépítését javasoljuk.

A tervezett vezetékeken földfeletti tűzcsapokat kell elhelyezni, maximum 300 m távolságra egymástól.

10.2. Szennyvízcsatornázás

Meglévő állapot

A településen nincs zárt szelvényű szennyvízcsatorna hálózat. A távlati tervekben szerepel a szennyvízelvezető rendszer kiépítése. A település szennyvizeit több településsel együtt az Encsi szennyvíztisztítóra vezetik majd a szennyvizeket.

összefoglalás

A zártszelvényű szennyvízcsatorna hálózat kiépüléséig zárt szennyvíztárolók megépítését kell előírni.

Fejlesztési javaslat

A kistérségi szennyvízelvezető rendszer távlati tervei szerint több település szennyvizeivel együtt Garadna szennyvizeit az Encsi szennyvíztisztító telepre vezetik. A település szennyvizei nagyrészt gravitációsan gyűjthetők össze. Tekintettel, hogy a Petri patak átfolyik a településen szennyvízátemelők építése is szükségessé válik.

A regionális szennyvízelvezető rendszer átemelőjének a helye, mely az Encsi szennyvíztelep felé továbbítja a szennyvizeket a település Déli részén jelölhető ki.

A szennyvízelvezető rendszer kiépítéséig zárt szennyvíztárolók megépítését kell előírni az új lakásépítéseknél. A zárt tárolók elhelyezésénél, és főleg az épületekből kivezető szennyvízcsatornák helyszínrajzi és magassági elhelyezésénél célszerű figyelembe venni, a közeljövőben az utakon kiépülő szennyvízelvezető rendszert. Így a szennyvízelvezető rendszer kiépítésekor az arra való átkötések költsége minimalizálható. Célszerű a regionális szennyvízelvezető rendszer mielőbbi megtervezése, még akkor is ha a megépítését csak későbbi időpontban ütemezik.

Szabványok, műszaki irányelvek:
OVHMI 167/1-75 Közcsatornák tervezése
MI - 10 - 162/2 - 87 A hálózatot terhelő fajlagos vízmennyiségek.
MI - 10 - 167/3 - 75 Hidraulikai méretezés
MSZ - 10 158/1 - 82 A vízellátás fajlagos vízigényei
MSZ - 14155 - 55 Csapadékcsatornák méretezése
4/1980 ( XI. 25. ) BM Rendelet, az országos tűzvédelmi rendelet kiadásáról
27/1975. ( X. 30. ) MT Rendelet, a közműves vízellátás és a közműves csatornázás szabályzata.

10.3. Gázenergia-ellátás

A község középnyomású gázelosztó hálózata teljes kiépítettsége mellett alacsonynak mondható kihasználtsággal üzemel.

Fejlesztésben legnagyobbrészt a meglévő lakossági és általános célú fogyasztók bekapcsolódása várható.

A település területfelhasználási tervében a 036/2 hrsz.-ú külterület keleti részének belterületbe vonásával új falusias lakóterületi egység létesül 12 db telekkel és feltáró utakkal. A településnek az egyidejű gázterhelését nem befolyásolja forrásoldalon, viszont DN63PE csőméretű gázelosztó hálózati vezeték létesítését igényli mintegy 250 fm hosszúságban, kapcsolódva a 122 hrsz.-ú telek előtt végződő meglévő vezetékhez.

10.4. Elektromos energia ellátás

A területen meglévő hálózatokat a vizsgálat tartalmazza, a rendezési tervben javasolt fejlesztés szerint:

A település ÉNy-i részén kb. 12 db családi házas telek kialakítása várható

Ezen fejlesztések ellátása az alábbi módon történik.

A település elektromos ellátását az ÉMÁSZ 20 kV-os légvezetéki hálózatáról csatlakozó 20/0,4 kV-os oszloptranszformátor állomás biztosítja.

A fenti új lakóházak ellátásához az új közúton ki kell építeni az ÉMÁSZ kisfeszültségű légkábeles hálózatát, melyről a fogyasztók légkábellel csatlakozhatnak.

Az új közvilágítások igazodva a település jelenlegi rendszeréhez a kisfeszültségű hálózatok tartóoszlopain létesülnek nátriumizzó ill. kompakt fénycsöves lámpatestekkel.

10.5. Hírközlésellátás

Telefonellátás

Távhívási körzetszám: 46.

A település hírközlő hálózata a főútvonalon van kiépítve.

Az új létesítmények hírközlő ellátását a MATÁV a tényleges igények alapján további bővítésekkel biztosítani fogja.

Kábel TV ellátás

A településen a BT-TA Elektronikai Bt Miskolc által üzemeltetett kábel TV hálózat van kiépítve, mely nagyrészt az ÉMÁSZ kisfeszültségű szabadvezetékes hálózati tartóoszlopaira került.

Az új igények a TV hálózat továbbépítésével biztosíthatóak.

Az ellátások részleteivel a további tervfázisokban célszerű foglalkozni.

11. melléklet a 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez

Terviratok

11. TERVIRATOK

Garadna község Településrendezési Tervéhez

Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése alapján lefolytatott államigazgatási eljárás dokumentumai:

12. melléklet a 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelethez

Tervjegyzék

12. TERVJEGYZÉK

Garadna község Településrendezési Tervéhez

T-1 Településszerkezeti terv M=1:10000

T-2 Költerületi szabályozási terv M=1:10000

T-3 Belterületi szabályozási terv M=1:2000

T-4 Víziközművek fejlesztési javaslata M=1:2000

T-5 Közlekedésfejlesztési javaslat-külterület M=1:10000

T-6 Közlekedésfejlesztési javaslat – belterület M=1:2000

T-7 Gázellátásfejlesztési

Az önkormányzati rendeletet a Garadna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (III. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2024. március 6. napjával.

Garadna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelete

Garadna község Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat területre vonatkozó előírásainak megállapításáról

Garadna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2003. (XII. 5.) önkormányzati rendelete

Garadna község Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat területre vonatkozó előírásainak megállapításáról1

Garadna község Szabályozási Tervének elfogadásáról, és a Helyi Építési Szabályzat területre vonatkozó előírásainak megállapításáról¹