1. § A rendelet célja, hogy elősegítse a lakásokkal való ésszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi feltételeinek megteremtését, a keresleti és kínálati viszonyok érvényre juttatását.

2. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel a rendelet hatálya - a használat módjától és keletkezésének időpontjától függetlenül - kiterjed minden Garadna Község Önkormányzatának tulajdonában lévő lakásra, és helyiségre, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a tulajdonosi jogokat – a (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a képviselő-testület gyakorolja. Ennek keretében dönt:

(2) A bérbeadói jogokat és kötelezettségeket Garadna Község Önkormányzat képviseletében a mindenkori polgármester gyakorolja.

(3) Bérbeadói jogkörében a polgármester dönt a beérkezett igénylések alapján a lakás bérlőjének kijelöléséről, és a 4. § (6) bekezdés szerinti keretek között a bérleti jogviszony időtartamáról.

(4) A lakásbérleti szerződések jelen rendeletben nem szabályozott tartalmának meghatározására az önkormányzati érdekek szem előtt tartásával a bérbeadói joggyakorló joga és kötelessége.

(5) A képviselő-testület a tulajdonosi jogok gyakorlásának jogát az önkormányzati tulajdonú helyiségek vonatkozásában a polgármesterre ruházza át.

4. § (1) A Képviselő-testület, mint tulajdonos dönt arról, hogy a lakásokat:

5. § (1) A komfortos és ennél alacsonyabb komfortfokozatú lakásokat elsősorban szociális alapon történő bérbeadásra kell hasznosítani, illetve ezek biztosítják az önkormányzat részére előírt elhelyezési és bérbeadói kötelezettségek teljesítését a (2) bekezdésben foglalt megszorítással.

(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 23. § (4) bekezdésében foglalt elhelyezési kötelezettség teljesítésére maximum 1 szobás komfort nélküli lakás, illetve szükséglakás használható fel.

6. § (1) A bérleti szerződés határozott időre – maximum 5 évre -, vagy feltétel bekövetkezéséig köthető.

(2) Önkormányzati lakás az alábbi feltételekkel adható nem lakás céljára bérbe:

(3) A (2) bekezdés szerinti lakás nem hasznosítható kereskedelmi, vendéglátó célokra, szerencsejáték űzése, pénznyerő automata elhelyezése, üzemeltetése céljából.

7. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra a nagykorú magyar állampolgárok, jogszerűen és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó uniós állampolgárok, bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi személyek, menekültként elismert személyek jogosultak az alábbi feltételekkel:

(2) Egyedi méltányosság alapján a jogosultság abban az esetben is megállapítható, ha a kérelmező, illetve családjának az egy főre jutó jövedelme az (1) bekezdés szerinti összegtől 10%-kal magasabb.

(3) A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényeket (továbbiakban: szociális lakás igénylés) az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon a jegyzőnél kell benyújtani, melyhez csatolni kell:

8. § (1) Nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra, akinek az igénylés, illetve a bérbeadás időpontjában:

9. § (1) A beérkezett lakásigényléseket a Közös Önkormányzati Hivatal Garadnai Kirendeltsége érkezési sorrendben érkezteti és kezeli.

(3) A kielégítetlen igények teljesítésére a megüresedett vagy újonnan épült lakások kiutalásával kerülhet sor, amennyiben az igénylő az 5. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.

(2) Szociális célú lakás üresedése, vagy ilyen célú új lakás építése esetén a jegyző által előkészített, benyújtott igényléseket az Ügyrendi Bizottság elnöke megvizsgálja, és a jogszabályok, valamint a 2. melléklet szerinti környezettanulmány alapján megállapítja, hogy az ajánlatot tevő szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás bérbevételére jogosult-e vagy sem, illetve, hogy az igénylő a lakás bérleti és használati költségeinek viselésére képes-e.

(4) Az igény kielégítését – a bizottsági elnök megállapításai alapján - a bérbeadói joggyakorló megtagadja, ha az igénylő:

10. § (1) A lakás bérbevételére jogosult igénylővel a bérbeadói joggyakorló a bérleti szerződést maximum 5 évre, határozott időre szólóan kötheti meg.

(2) A bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e.

(3) Rászorultság esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb az azt követő 15 napon belül újabb maximum 5 évi időtartamra meg kell hosszabbítani.

(4) A lakásbérleti szerződésnek az (1), illetve (3) bekezdés szerinti 10 éves időtartam lejártát követően további évenkénti meghosszabbítására van lehetőség abban az esetben, ha a bérlő rászorultsága továbbra is fennáll és a fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(5) Ha a bérlő a jövedelemi, vagyoni helyzete alapján a szerződés lejártának napján nem minősül rászorulónak, akkor bérleti jogviszonyát – a képviselő-testület lakás átminősítésére vonatkozó döntése esetén - a nem szociális célú lakásbérbeadással hasznosítható lakásra vonatkozó feltételekkel folytathatja, vagy bérleti jogviszony megszűnik.

11. § (1) Üresen álló vagy megüresedett bérlakás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - tulajdonoshoz beérkezett kérelmek sorrendjében elégíthető ki, ennek hiányában pályázat útján kell mielőbbi hasznosításról gondoskodni.

(2) Pályázat nélkül adható bérbe az önkormányzati bérlakás, amennyiben a kérelmezők száma nem haladja meg a rendelkezésre álló lakások számát.

(3) A pályázatot a bérbeadó írja ki a lakás beköltözhetővé válását megelőzően, úgy, hogy a pályázatok benyújtására legalább 30 nap álljon rendelkezésre.

(4) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell:

12. § (1) A bérbeadó a pályázati hirdetményt a lakás megüresedésétől számított – bérbeadás céljára épített lakások esetén- a használatba vételi engedély kiadásától számított 30 napon belül köteles kifüggeszteni, a pályáztatás napját megelőző legalább 8 nappal.

(2) Pályázni 50.000.- Ft bánatpénz megfizetése mellett lehet.

(3) A pályázatok elbírálása versenyeztetés útján, nyilvánosan történik. A licitálás alapja az e rendeletben megállapított lakbér összege. A licitlépcső 500.- Ft.

(4) A pályázat nyertese az aki, a legmagasabb összegű havi lakbérre tesz ajánlatot. Több azonos ajánlat esetén az, aki az előzetes egyösszegű megfizetést hosszabb időtartamra vállalja. Ha a pályázók azonos időtartamra vállalják az előzetes megfizetést - a pályázatot elnyert személyt a Képviselő-testület választja ki legközelebbi ülésén.

13. § (1) A bérbeadó a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést.

(2) Amennyiben a pályázat nyertese visszalép az általa letétbe helyezett bánatpénzt elveszti, és a bérbeadó jogosult a soron következő ajánlattevővel szerződést kötni. Visszalépésre a pályázat napjától számított 8 napon belül van lehetőség.

(3) Amennyiben visszalépés esetén a soron következő ajánlat összege több mint 20 %-kal kevesebb, mint a nyertes pályázóé, a bérbeadó jogosult a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani és új pályázatot kiírni.

14. § A nyertes pályázó által letétbe helyezett bánatpénz összege a lakbérbe beszámításra kerül, míg a nem nyertes pályázóknak 1 banki napon belül vissza kell fizetni.

15. § A versenyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

16. § A bérbeadói hozzájárulás az önkormányzat bevétele, csak a tulajdonában álló lakások felújítására, karbantartására, illetve új lakások építésére használható fel.

17. § (1) A lakásbérleti szerződés csak határozott időre, legalább 6 hónapra, legfeljebb 6 évre szólhat. A bérbeadó a lakbért évente jogosult megemelni a Képviselő-testület által jóváhagyott lakbéremelés arányában.

(2) A meghatározott idő lejárta után a bérlő az (1) bekezdés szerinti időtartamon belül írásban kérheti a bérleti jogviszonya pályáztatás nélküli meghosszabbítását az (1) bekezdés szerinti időtartam kimerítéséig, de legfeljebb 3 évvel.

(3) A maximális 6 évi bérleti időtartam leteltét követően, a lakásra vonatkozó további igény hiányában azon bérlő, aki életvitelszerűen a lakásban lakik és fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz, kérelmezheti, hogy vele az új bérleti jogviszonyt bérbeadó versenyeztetés nélkül hozza létre.

(4) Az (1) bekezdés szerinti maximális időtartam lejártát követően a bérlőt, illetve az 1993. évi LXXVIII. törvény 32. § (2) bekezdése alapján a bérleti jogviszony folytatására jogosultat az újbóli versenyeztetésnél előbérleti jog illeti meg azonos tartalmú ajánlat esetén.

18. § (1) A 12. § szerinti az önkormányzatot megillető, visszafizetésre nem kerülő egyszeri bérbeadói hozzájárulás fizetési kötelezettsége a bérlőt a 18. § (1) bekezdésben meghatározott maximális bérleti időtartam alatt egyszer terheli, annak összegét a volt bérlőnek a lakásbérleti jogviszony folytonossága esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - nem kell újra megfizetnie.

(2) A 18. § (1) bekezdésben megállapított maximális időtartam leteltét követően az egyszeri bérbeadói hozzájárulás összegét ciklikusan (6 évente) újra meg kell fizetnie a jogfolytonos bérlőnek is.

(3) Méltányolható esetben kérelemre bérbeadó két részletben történő megfizetést engedélyezhet azzal, hogy a teljes összeget be kell fizetni az engedélyezéstől számított 3 hónapon belül.

19. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakásra - a bérlőkijelölésre jogosult eltérő rendelkezése hiányában - bérlőtársi szerződés a házastársak közös kérelmére a bérbeadáskor, vagy a bérleti jogviszony fennállása alatt is köthető.

(2) Amennyiben a bérlőtársak esetében a házasság felbontására kerül sor, a lakás bérleti jogviszonyának folytatására a felek megegyezése, ennek hiányában a bíróság döntése szerinti bérlőtárs jogosult.

(3) Egyéb esetekben a bérlőtársi jogviszony létesítésének nincs helye.

20. § A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére, a társbérletet elhagyó társbérlővel azonos feltételekkel, kérelmére ki kell utalni.

21. § (1) A bérbeadó a bérlő részére a lakást leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(2) Bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

(3) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban évente kétszer, munkanapokon előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti, melyet a bérlő tűrni köteles.

22. § (1) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, valamint a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztán tartásáról.

23. § (1) Írásbeli megállapodás alapján a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

(3) Ha a bérlő az átalakítási, korszerűsítési munkát bérbeadói hozzájárulás, vagy hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(4) Amennyiben a korszerűsítés, átalakítás folytán a lakás komfortfokozata is megváltozik, a lakbér emelése mellett a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás átalakítása, korszerűsítése költségeit a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki.

24. § (1) Az épület karbantartása, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése folytán felmerülő munkálatok a bérleti jogviszony szüneteltetés eredményezhetik.

(2) A szünetelés időtartamára a bérbeadói jog jogosultja jelöl ki a bérlő részére az Ltv. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő lakást.

26. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel - a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg az Ltv. értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított - 7-12. hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege - 13-18 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének háromszoros összege, a 19. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse.

(4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott - egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felüli ingó, valamint forgalomképes ingatlan vagyonnal sem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni kell. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének (kétszeres összegénél.

(5) A bérbeadó a 6 hónapot elérő a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 8 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti bírósági eljárást megindítani.

27. § (1) A bérlő, továbbá és a társbérlő a bérbeadó és a társbérlő írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba:

28. § (1) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

(2) A bérbeadó a hozzájárulását megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott teljeskörű tisztázása érdekében környezettanulmányt készít, melyben bérlő és az eltartó kötelesek együttműködni. Az együttműködési kötelezettség megtagadása a tartási szerződéshez való hozzájárulás megtagadását vonja maga után.

29. § A határozott időre szóló, illetőleg feltétel fennállásáig, illetve bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel fennállásának megszűnésekor, illetve a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

30. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezheti, amennyiben lakbértartozása, lakásbérleti jogviszonyához kapcsolódó helyi adótartozása és közüzemi tartozása nincs és a 34. § szerinti költségek megfizetését vállalja.

(2) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés – a szociális célú bérlakás kivételével - közös megegyezéssel történő megszüntetését abban az esetben kezdeményezheti, ha a bérlő részére

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő:

31. § (1) A pénzbeli térítés mértéke megegyezik a 12. § (2) bekezdésében írt bérbeadói hozzájárulás összegével.

(2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakásra megállapított bérbeadói hozzájárulás különbözetével azonos.

(3) A pénzbeli térítést attól a naptól számított 15 napon belül kell egy összegben a volt bérlő részére megfizetni, amikor a lakást visszaadta és tartozását rendezte.

32. § A szerződés megszűnésekor, megszüntetésekor – a 33. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmassá a bérbeadó teszi. Az ezzel kapcsolatosan felmerült költségeket – számla ellenében - a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

33. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedő, vagy újonnan épült bérlakásra a Képviselő-testület bérlő-kiválasztási jogot biztosíthat a város közéletében fontos szerepet betöltő intézmények, szervek javára.

(2) A bérlő-kiválasztási jog legfeljebb három esetre szólhat.

(3) A bérlakás forgalmi - új lakás esetén bekerülési - értéke

34. § (1) A 4. § (5) bekezdésében meghatározott közérdekű feladatok megoldására önkormányzati bérlakás biztosítható

(2) A bérleti szerződés csak a munkaviszony fennállásának időtartamára, vagy encsi lakás tulajdonjogának megszerzéséig köthető.

(3) A lakás bérlőjét a polgármester, a polgármester esetében pedig a Képviselő-testület jelöli ki.

(4) A közérdekű lakásigénylés kielégítését szolgáló lakások körét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(5) A bérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után, ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyból eredő helyi adófizetési kötelezettségének a felszólítást követő 15 napon belül nem tesz eleget.

35. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást azonos forgalmi értékű, nagyságú és komfortfokozatú másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli..

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást megtagadhatja az Ltv. 29. § (4) bekezdésben, illetve köteles megtagadni az Ltv. 29. § (7) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha

36. § (1) A bérlő a bérbe adott lakást albérletbe nem adhatja.

(2) Az albérletbe adás a a bérleti jogviszony azonnali hatályú felmondásának alapjául szolgál.

(3) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

(4) A lakás fizetővendéglátás céljára nem hasznosítható.

38. § A polgármester közérdekű célból engedélyezheti a helyiség pályázati eljáráson kívül történő bérbeadását, vagy más módon való hasznosítását.

39. § (1) Bérbeadó a helyiségre bérlőtársi szerződést nem köthet.

(2) A bérbeadó a helyiségben más személy befogadásához nem ad hozzájárulást.

(3) A bérleti jogviszony folytatására az Ltv. 40. § rendelkezései az irányadóak.

40. § (1) A bérbeadó a helyiséget a megegyezés, illetve pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a tevékenységének megfelelő állapotba kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

41. § (1) A tulajdonos a helyiség átruházásához, albérletbe adásához nem járul hozzá.

(2) Helyiség bérleti joga csak egy másik, Encs városban lévő helyiség bérleti jogára cserélhető el. A cseréhez az alábbi feltételek együttes megléte esetén adható hozzájárulás:

42. § (1) A helyiségek bérleti díjában egyetlen igénylő esetében a kereseti és kínálati viszonyok figyelembevételével a felek szabadon állapítják meg, több igénylő esetében a bérleti díj a pályázati eljárás során kerül kialakításra.

43. § (1) Az a személy, aki a helyiséget jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetének napjától helyiséghasználati díjat köteles fizetni.

(2) A helyiséghasználati díj mértéke a jogcím nélküli használat esetén:

44. § Ha a felek között létrejött helyiségbérleti szerződés másként nem rendelkezik, a helyiséget az átadáskori eredeti állapotában kell leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerűen, használatra alkalmas állapotban a bérlőnek a szerződés megszűnésekor visszaadni.

45. § (1) A bérleti szerződést a felek közös megegyezéssel a következő hónap utolsó napjával megszüntethetik.

(2) A helyiségbérleti szerződés felmondására írásban, mindkét fél, indokolás nélkül jogosult. A felmondási idő 3 hónap.

(3) Felmondás esetén a bérlőt cserehelyiség nem illeti meg.

46. § (1) A bérbeadó folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő bérbeadás útján hasznosított lakásokról.

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

47. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal Garadnai Kirendeltsége folyamatos nyilvántartást vezet a lakásbérbeadási igénylésekről.

(2) E nyilvántartás vezetéséhez az állampolgár az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles, mely adatok kezeléséhez az igénylés benyújtásával egyidejűleg, külön nyilatkozat nélkül, hozzájárulását adja:

(3) A fenti adatok közül nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár vagyoni, jövedelmi viszonyait érintő, valamint az egészségügyi állapotára vonatkozó adatok.

(4) E rendelet alkalmazásánál havi átlagjövedelemnek az előző 12 teljes naptári hónapban elért összes jövedelemnek 1/12 részét kell tekinteni.

48. § A Közös Önkormányzati Hivatal Garadnai Kirendeltsége folyamatos nyilvántartást vezet a helyiségekről, amely tartalmazza a helyiség adatait, az esetleges pályázati adatokat, valamint a bérlőre és a bérleti díjra vonatkozó adatokat.

49. § A jelen rendelet hatálybalépésekor már megkötött, határozatlan idejű bérleti szerződések érvényességét jelen rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések nem érintik.

50. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti a 4/2015 (III. 12) önkormányzati rendelete.