1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

2. § Az önkormányzat jelképeit és annak leírását, használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, továbbá az önkormányzat és szervei számára megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat ebben a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

4. § (1) Az önkormányzat főbb feladatai:

(2) Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai és a közös hivatal útján látja el.

(3) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataihoz kapcsolódó kormányzati funkciókat az SZMSZ. 5. sz. függeléke tartalmazza.

5. § A képviselő-testület megválasztott tagjainak száma: 5 fő {az önkormányzati képviselők névjegyzékét az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.}

6. § (1) Az önkormányzati jogokat az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.

(2) A képviselő-testület ellátja a jogszabályokban ráruházott és önként vállalt feladatokat és hatásköröket.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreit – figyelemmel a jogszabályi korlátokra – a polgármesterre, az állandó bizottságságaira, a jegyzőre, a társulására átruházhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 3.sz. függeléke, a társulások jegyzékét az SZMSZ 6. sz. függeléke tartalmazza.

7. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

8. § (1) A képviselő-testület munkaterve szerint, de legalább évente 6 alkalommal kötelező ülést tart.

(2) A munkaterv tervezetének elkészítéséről – a polgármester irányításával és az ügyrendi bizottság javaslatainak figyelembe vételével – a jegyző gondoskodik, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé az alábbi főbb tartalmi elemekkel:

9. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja (rendkívüli ülés).

(2) A képviselő-testület ülését össze kell hívni:

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt indokolással, írásban az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével az ülést megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél kell előterjeszteni.

10. § (1) A képviselő-testületet az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább az ülést megelőzően 24 órával előbb kell kézbesíteni.

(3) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

(4) A képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt a (3) bekezdés (b-d) pontjaiban megjelöltek.

(5) A meghívóval együtt a meghívottak részére az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell.

11. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a közös hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével kell értesíteni.

(3) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az ülés vezetője az ülésről kiutasíthatja.

(4) A képviselő-testület esetenként, vita nélkül dönt arról, hogy a hallgatóként megjelent állampolgároknak felszólalási jogot ad.

(5) A felszólalás időtartamát a levezető elnök határozza meg.

12. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart:

13. § A zárt ülésen részt vehetnek:

14. § (1) Az ülés vezetője által előterjesztett napirend elfogadásról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

(2) A képviselő-testület a napirendi pontokat az általa elfogadott sorrendben tárgyalja.

(3) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselő-testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(4) Napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

(5) A sürgősségi indítványt – rövid indokolással – az ülést megelőzően kell a polgármesternél benyújtani.

(6) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

15. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, illetve a polgármester által előzetesen javasolt:

(2) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehet:

(3) Az előterjesztések írásban terjeszthetők elő, a jegyző előzetes törvényességi vizsgálatát követően.

16. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

17. § (1) Az önkormányzati képviselő kezdeményezheti önálló indítványként előterjesztés napirendre történő felvételét.

(2) Az önkormányzati képviselő önálló indítványát a polgármesternél írásban terjesztheti elő.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítvány:

18. § (1) Az önkormányzati képviselő interpellációt és kérdést terjeszthet elő.

(2) Interpelláció és kérdés a polgármesterhez és a jegyzőhöz intézhető.

(3) Az interpellációt, kérdést az ülést megelőző 5 nappal írásban a jegyzőnél kell benyújtani.

(4) Interpelláció, kérdés a képviselő-testület ülésén szóban is előterjeszthető.

19. § (1) Az írásban határidőre benyújtott kérdésekre, interpellációkra a képviselő-testületi ülésen válaszolni kell.

(2) Ha a szóbeli kérdésre, szóbeli interpellációra a kérdezett nem tud azonnal választ adni, úgy 15 napon belül köteles ezt kivizsgálni, az interpelláló, s kérdező személyt írásban értesíteni és erről a képviselő-testület következő ülésén jelentést kell tenni.

(3) A képviselő-testület az interpellációra, kérdésre adott válasz elfogadásáról csak akkor határoz, ha az interpelláló, kérdező a választ nem fogadja el.

(4) Ha a képviselő-testület az adott választ nem fogadja el, egyidejűleg dönt a szükséges intézkedésekről.

(5) Az interpelláció, a kérdés, illetve ezekre adott válasz időtartamát az ülés vezetője meghatározhatja.

20. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(2) Az ülés vezetőjének feladatai:

21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása során az ülés vezetője:

(2) A tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

22. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg, melynek megtételére az előterjesztő és a polgármester jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A bizottság elnöke, vagy megbízottja előterjeszti a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslatokat.

23. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz az önkormányzati képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(2) A kérdésekre azok elhangzása után válaszolni kell, majd az (1) bekezdésben megjelöltek hozzászólása következik, melynek időtartama rendeletalkotásnál 10 perc, egyéb fő napirendi pontnál 5 perc lehet. Ha ugyanazon személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban másodszor is szólásra jelentkezik, az ülés vezetője a hozzászólás időtartamát 3 percre korlátozhatja.

(3) Az idő túllépő hozzászólótól a polgármester megvonhatja a szót.

24. § A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál a vita során elhangzott észrevételekre.

25. § Az ülés vezetője lezárja a vitát és elsőként az esetleges módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel egyenként szavazásra.

26. § Személyes érintettség okán a vita lezárása után, de még a szavazás előtt maximum 2 perces megjegyzést tehet az a képviselő, aki a vita során őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, vagy aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést kívánja tisztázni.

27. § ¹A jegyző soron kívül köteles jelezni a képviselő-testület jogszabálysértő működése, valamint döntése esetén.

28. § (1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges ( egyszerű többség).

(2) A megválasztott önkormányzati képviselők több, mint felének (legalább 3 önkormányzati képviselő) egybehangzó szavazata ( minősített többség) szükséges az Mötv. rendelkezésein túl:

29. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület a jelenlévő önkormányzati képviselők ¼-ének – legalább 2 fő – indítványára, név szerinti szavazást rendelhet el. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden önkormányzati képviselőt személy szerint szólít és az önkormányzati képviselő által adott választ a névsorban rögzíti (igen, nem, tartózkodás).

30. § (1) Titkos szavazást kell tartani:

(2) A titkos szavazást a képviselő-testület által választott 3 tagú ad-hoc bizottság bonyolítja le.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a titkos szavazás helyét, kezdetének és befejezésének időpontját, a szavazást lebonyolító ad-hoc bizottság tagjainak nevét, a titkos szavazás eredményét és a titkos szavazás során felmerült körülményeket.

(4) A tikos szavazás eredményének megfelelően a képviselő-testület határozatot hoz.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

31. § (1) A képviselő-testület:

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

32. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megnevezését, valamint a szavazás számszerinti eredményét, illetőleg a minősített többséget igénylő ügyek esetében az erre való utalást.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló módosított 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Bonyolultabb indítvány előterjesztéséről, valamint a szóbeli javaslatról hozandó döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülés vezetője az ülést felfüggesztheti.

(4) A képviselő-testület által hozott számozott határozatokat jegyzőkönyvi kivonat formájában az érintetteknek meg kell küldeni.

(5) A határozatok jelölése: Határozat sorszáma/ülés ideje év, (hó, nap) megjelöléssel.

33. § (1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak helyi végrehajtására rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) Amennyiben a rendelettervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtják be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(4) A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Az önkormányzati rendeletet ki kell hirdetni. A kihirdetés módja az önkormányzat hirdető táblájára való kifüggesztés és az erre való hangos szóval történő figyelemfelhívás, valamint a település honlapján ( www.boldogkoujfalu.hu) való közzététel.

34. § A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, egyes határozatok érdekeltek részére történő eljuttatásáról, a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.

35. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

36. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(2) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe az érintetteken és a 13. §-ban felsoroltakon kívül más nem tekinthet be.

(3) A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

37. § A jegyzőkönyv elkészítéséről és rendeltetési helyre való juttatásáról a jegyző gondoskodik.

38. § A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveit egy alapszámon történő iktatás mellett folyamatos alszámmal kell ellátni, törve az ülés évszámával.

39. § Az önkormányzati képviselőt megilletik a Mötv.-ben, más jogszabályokban és az SZMSZ-ben foglalt jogok és terhelik a kötelezettségek. Az önkormányzati képviselők jogai azonosak.

40. § (1) Az önkormányzati képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a közös hivatal dolgozói, az önkormányzati intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni és az általa előadott ügyben érdemi választ adni.

(2) Az önkormányzati képviselő előzetesen köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(3) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén köteles részt venni. Köteles továbbá részt venni az ülések napirendjének előkészítésében, a döntések végrehajtásában és annak ellenőrzésében.

41. § Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és juttatásairól a képviselő-testület külön rendeletben dönt.

42. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható - egymással mellérendeltségi viszonyban álló, a képviselő-testület által választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület bizottságot szükség szerint hoz létre.

43. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság elnökét távollétében az elnök helyettes teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) A bizottság elnök helyettesét a bizottság választja meg az elnök javaslatára a bizottság képviselő tagjai közül.

44. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság elnökének feladata:

(3) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a polgármestert, a képviselőket és a jegyzőt legalább 5 munkanappal korábban értesíteni kell.

45. § (1) A bizottságok tevékenységüket ülésterv alapján végzik. Üléstervüket előzetesen – tájékoztatásul – bemutatják a képviselő-testületnek.

(2) A bizottsági ülés határozatképes, ha tagjainak több, mint fele jelen van. A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(3) A képviselő-testület bizottságainak működésével kapcsolatban felmerülő, e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

46. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

47. § A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog eseti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

48. § (1) A polgármester feladatait, hatáskörét törvény, vagy ennek felhatalmazása alapján kormányrendelet határozza meg.

(2) A polgármester feladatai az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testülettel, illetve annak szerveivel kapcsolatban, a testület által kitűzött célokkal összhangban különösen a következők:

49. § (1) A polgármester államigazgatási feladatait a közös hivatal közreműködésével látja el.

(2) A polgármester feladatának ellátásával összefüggésben saját gépkocsijának hivatalos célú használatára jogosult.

50. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére – saját tagjai sorából, titkos szavazással alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el. Feladatai ellátásáról a polgármesternek beszámolni köteles.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a polgármester jogkörében a korelnök jár el.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetekben a korelnök gyakorolja a pénzügyi kötelezettségvállalási és utalványozási jogköröket is.

51. § (1) Az önkormányzati ügyek szakszerű előkészítéséről, a helyi igazgatási feladatok ellátásáról az önkormányzat közös hivatal útján gondoskodik.

(2) A közös hivatal székhelye: 3885 Boldogkőváralja, Petőfi Sándor utca 28.

(3) A közös hivatal létrehozásáról szóló megállapodást e rendelet 7. sz. függeléke tartalmazza.

52. § (1) A jegyző a közös hivatal útján, gondoskodik a feladat - és hatáskörébe utalt ügyek ellátásáról.

(2) A jegyzőt tartós távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. Mindkettőjük tartós távolléte esetén a helyettesítés a Boldogkőváraljai Közös Önkormányzati Hivatal Vizsolyi Kirendeltsége vezetőjének feladata.

(3) A jegyző feladatának ellátásával összefüggésben saját gépkocsijának hivatalos célú használatára jogosult.

53. § (1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, helyi ügyekben való részvételét községpolitikai fórum, társadalmi vita és településrészi tanácskozás útján biztosítja.

(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről munkatervének elfogadásakor, illetve esetenként dönt.

54. § (1) A képviselő-testület évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás tartásáról a lakosságot legalább öt nappal előbb a helyben szokásos módon értesíteni kell.

(3) A közmeghallgatásra a II. fejezet rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

55. § Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos kérdéseket a képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza.

56. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit, az eljárás rendjét önkormányzati rendeletben szabályozza.

57. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete és a települési nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködés részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglaltakat figyelembe véve együttműködési megállapodásban kell szabályozni.

(2) Az (1) bekezdés alapján kidolgozott és az önkormányzat képviselő-testülete, valamint a települési nemzetiségi önkormányzat által jóváhagyott együttműködési megállapodás az SZMSZ. 8. sz. függeléke.

58. § (1) Az SZMSZ függelékei:

59. § E rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.