Abod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013.(IV.30.) önkormányzati rendelete
Abod Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2016. 07. 01- 2017. 11. 20Abod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013.(IV.30.) önkormányzati rendelete
Abod Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2016-07-01-tól 2017-11-20-ig
Abod Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában,
a 41.§ tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51.§ (2) bekezdésében,
az 54.§ (2) bekezdés tekintetében a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3.§ (4) bekezdésében,
a 60.§ tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 232.§ (3) bekezdésében,
az 1. melléklet II. 1.7. pontja tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A.§ (3) bekezdésében,
az 1. melléklet 1.14. pontja tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
Abod Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(IX.13.) önkormányzati rendelet 2. mellékletében meghatározott feladatkörében eljáró Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével
az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Abod Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
Székhelye: 3753 Abod, Magyar út 42.
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése:
Abod Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(3) A közös önkormányzati hivatal elnevezése:
Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal).
Székhelye: 3780 Edelény, István király útja 52.
Kirendeltsége: 3753 Abod, Magyar út 42.
(4) A képviselő-testület bizottságainak elnevezése:
- Abod Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság);
(5) Az önkormányzat működési és illetékességi területe: Abod község közigazgatási területe.
(6) Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az önkormányzat elnevezését, székhelyét, és sorszámát.
(7) Az önkormányzat körbélyegzőjét kell használni:
- a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvei, rendeletei és határozati kivonatai hitelesítésére,
- képviselő-testület által adományozott okleveleken,
- az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon.
(8) A képviselő-testület bizottságának körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését, székhelyét, és sorszámát.
(9) A közös önkormányzati hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a közös önkormányzati hivatal elnevezését, székhelyét, és sorszámát.
2.§
Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.pmhabod.citromail.hu
3.§
(1) Az önkormányzat által alapított jelképek:
- községi címer, és
- zászló.
(2) Az önkormányzat által alapított jelképekkel kapcsolatos szabályokról az önkormányzat önálló rendeletet alkot.
II. Fejezet
A Képviselő-testület
1. Az önkormányzat feladatai és hatásköre
4.§
(1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.
(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján önként vállalt feladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.
(3)[1] Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységének kormányzati funkció számát és megnevezését a 2. melléklet tartalmazza.
5.§
(1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója a munkatervben foglaltak szerint beszámol a képviselő-testületnek az általa hozott döntésekről.
2. A képviselő-testület működése
6.§
A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
7.§
A képviselő-testület
- alakuló,
- rendes,
- rendkívüli és
- ünnepi
ülést tart.
8.§
Az alakuló ülés napirendje:
- Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,
- az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, valamint a megbízólevelek átadása,
- polgármesteri ciklus-program ismertetése,
- polgármester illetményének megállapítása,
- szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása,
- bizottság megválasztása, és bizottsági tagok eskütétele,
- alpolgármester választása,
- alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
- egyebek.
9.§
(1) A képviselő-testület rendes ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.
(2) A képviselő-testület alakuló és rendes üléseinek helye a munkatervben kerül meghatározásra.
10.§
(1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülésének helyét a polgármester jelöli ki.
(3) [2]
(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indokolással és döntési javaslattal - az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül lehetőleg a kezdeményező által megjelölt időpontra - köteles az ülést összehívni.
11.§
(1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv készítéséhez:
a) javaslatot kell kérni:
aa) a képviselőktől,
ab) a bizottságtól,
b) javaslatot tehetnek:
ba) a helyben működő pártok és a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetői,
bb) a helyi közszolgáltatást nyújtó szervek,
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
- az ülések tervezett időpontját,
- az ülés napirendjét és előadóit,
- azokat a témákat, amelyeket a bizottság nyújt be, vagy amelyhez bizottsági állásfoglalás szükséges,
- az előterjesztések elkészítésének felelőseit,
- a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,
- a közmeghallgatás időpontját,
- az előterjesztések leadásának határidejét.
(4) A munkatervet meg kell küldeni:
- a települési képviselőknek,
- a munkatervben érintett előadóknak,
- a helyben működő pártok és a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetőinek.
3. Ciklus-program, gazdasági program
12.§
A polgármester ciklus-programját az alakuló ülésen ismerteti a képviselő-testülettel.
13.§
(1) A képviselő-testület a Mötv.-tól szóló törvényben foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.
(2) A Gazdasági Program végrehajtásáról – az elfogadás, és felülvizsgálat évének kivételével – a polgármester minden év április 30. napjáig tájékoztatja a képviselő-testületet.
4. A képviselő-testület ülésének összehívása, az ülés nyilvánossága
14.§
A képviselő-testület ülését
- a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, vagy
- együttes akadályoztatásuk, és a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke, vagy
- valamennyiük együttes akadályoztatása esetén a korelnök
hívja össze és vezeti.
15.§
(1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.
(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően lehetőleg 3 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőleg huszonnégy órával előbb ki kell kézbesíteni.
(4) A kézbesítés papíralapon történik.
(5) A papíralapon történő kézbesítés tényét a képviselő, bizottsági tag, vagy az általa megbízott személy a kézbesítőív aláírásával igazolja. Az átvétellel megbízott személy nevét a képviselőnek, bizottsági tagnak írásban kell bejelenteni a közös önkormányzati hivatal abodi kirendeltségén a képviselő-testület alakuló ülését követő 30 napon belül.
16.§
A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
- a jegyzőt,
- az aljegyzőt,
- a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
- az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,
- akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,
- a napirend szerint illetékes, az önkormányzatnál bejelentett és hivatalosan bejegyzett önkormányzat területén működő civil szervezetek vezetőit,
- akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.
17.§
(1) A meghívóval együtt a képviselők részére az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell.
(2) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni:
- jegyző,
- aljegyző,
- a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői részére.
(3) Az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjének a nyílt ülés anyagát kell megküldeni.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendeket kapják meg írásban.
(5) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak valamennyi előterjesztést meg kell megküldeni.
(6) A testületi ülések meghívóját, nyílt üléseinek előterjesztéseit, a képviselőknek történő megküldéssel, míg a nyílt ülésen hozott döntéseit és a nyílt ülések jegyzőkönyveit a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztéssel egyidejűleg az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Zárt ülésen hozott döntést akkor kell közzétenni, amennyiben az személyiségi jogokat nem sért.
(7) A képviselő-testület ülésének idejéről, helyéről, napirendjéről a község lakosságát tájékoztatni kell:
a meghívó közös önkormányzati hivatal abodi kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.
18.§
(1) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülést tart az érintett kérésére, melyhez az érintettet legkésőbb az ülésre szóló meghívó kiküldésének napjáig nyilatkoztatni kell írásban arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
(2) A képviselő-testület Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el, melyhez az üzleti érdek sérelmét az érdekeltnek kell valószínűsíteni. Legkésőbb az ülésről szóló meghívó kiküldésének napjáig az érdekelt nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozat alapján, valamint ha az üzleti érdek önkormányzati érdekkörben merül fel, a polgármester javaslatára – a jegyző véleményének a figyelembevételével – a képviselő-testület elrendelheti, hogy az előterjesztést zárt ülésen tárgyalják.
(3) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.
(4) Zárt ülés megtartását:
- a polgármester,
- bármely képviselő,
- a jegyző, és
- az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.
19.§
A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
III. Fejezet
A képviselő-testület elnöke, az elnök jogköre
5. Az ülés, és a vita vezetése
20.§
A polgármesternek – mint a képviselő-testület elnökének - ülésvezetési feladatai, és jogköre:
- megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
- előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,
- napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a bizottsági vélemény elhangzása után a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra,
- a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként - az elhangzás sorrendjében - szavazásra bocsátja,
- megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a képviselő-testület határozatát,
- biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
- berekeszti az ülést,
- a szó megadása vagy annak megtagadása,
- a napirendi pont tárgyalásának elnapolására való javaslattétel,
- tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására való javaslattétel.
21.§
(1) A képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:
- az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti,
- az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
- a válaszadással kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak további egy alkalommal kérdéseket tehetnek fel,
- a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.
(2) A hozzászóló az adott témában legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama témánként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc. Harmadik hozzászólást a polgármester engedélyezhet.
(3) A képviselő-testület esetenként - vita nélkül - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.
(4) A napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után, a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc.
(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni. A hozzászólás joga ebben az esetben a jegyzőtől nem tagadható meg.
(6) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és megjelöli a napirend tárgyalásának legközelebbi időpontját.
(7)A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az országos hatáskörű szervek képviselői, valamint meghívás esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal képviselője, és az országgyűlési képviselő.
6. A polgármester egyéb feladatai, a tanácskozás rendjének fenntartása
22.§
A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el. Ezt bármelyik képviselő kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.
23.§
Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja a tárgyszerűségre, tárgyra-térésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.
24.§
A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:
- figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,
- akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
- ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,
- ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott – döntése alapján a rendbontót - a képviselő kivételével - az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.
IV. Fejezet
A képviselő-testület ülése
7. A napirend megállapítása, elnapolása és a napirendek fajtái
25.§
(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.
(4) Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, a bizottság elnöke – bizottsági állásfoglalás alapján – vagy legalább négy képviselő együttesen, írásban terjeszthet elő.
(5) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző napon 12.00 óráig a polgármesternél nyújtható be az előterjesztéssel együtt.
(6) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.
(7) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak - legfeljebb 2 percben – a sürgősség tényének rövid indoklására.
(8) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.
(9) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.
26.§
A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett téma.
27.§
Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.
28.§
A képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi
a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül:
aa) a munkatervtől való eltérést és okait,
ab) két képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit.
b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:
ba) a rendelet-tervezeteket,
bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatokat,
bc) a tájékoztatókat, és egyéb bejelentések.
c) az önálló indítványokat.
8. Az előterjesztések, önálló és nem önálló indítványok
29.§
(1) Előterjesztésnek minősül:
- a rendelet-tervezet,
- a beszámoló,
- a határozati javaslat,
- a tájékoztató,
- az indítvány.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
- polgármester,
- alpolgármester,
- bizottság elnöke,
- képviselők,
- jegyző,
- aljegyző,
- közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,
- önkormányzati intézmények vezetői,
- akiket a képviselő-testület felkér, illetve kötelez.
(3) Rendelet-tervezetet tisztségviselők, bizottság elnöke, települési képviselők, a jegyző, és az aljegyző terjeszthetnek elő.
(4) A képviselő-testülethez előterjesztést csak írásban lehet benyújtani.
(5) Az előterjesztésekkel szemben támasztott követelmények:
a) Tartalmi követelmények:
aa) átfogó elemzés a jelenlegi helyzetről és az elérni kívánt eredményről,
ab) a megvalósításhoz szükséges eszközök teljes körének bemutatása és javaslat azok biztosítására,
ac) az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indoklása, az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatásával,
ad) a végrehajtás határideje és a felelős szervezetek, személyek megjelölése.
b) Formai követelmények:
ba) világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör fogalmazás,
bb) tájékoztatás azokról a szervekről, bizottságokról, amelyek véleményezték és tárgyalták az előterjesztést,
bc) rendelet-tervezet esetén a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet előírásainak betartása.
(6) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.
(7) Írásos előterjesztés a jegyző törvényességi ellenjegyzésével ellátva kerülhet a képviselő-testület elé.
(8) Az önkormányzat gazdálkodására, vagyonára, rendeletalkotásra, szociális, egészségügyi, köznevelési, közművelődési intézményhálózat működési rendjének, tevékenységi körének meghatározására, átszervezésére, intézményvezetők kinevezésére irányuló előterjesztések a bizottság előzetes véleménynyilvánítása után terjeszthetők a testület elé.
(9) Amennyiben a bizottság határozatképtelensége miatt az előterjesztést a bizottság nem tárgyalta meg a képviselő-testület[3] az előterjesztést napirendre veheti, és döntést hozhat.
30.§
(1) A napirendek tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:
- polgármesteri beszámoló,
- rendelet-tervezet,
- beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
- sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
- tájékoztató,
- napirend utáni felszólalás (nyílt ülés utolsó napirendi pontja után).
(2) A napirendek tárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.
31.§
(1) A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 10 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.
(2) A beterjesztéssel szemben támasztott követelményekre a 29.§ (5) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(3) Önálló indítvány alapján napirendi pontként a 29.§ előírásainak megfelelő rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.
32.§
(1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:
- sürgősségi javaslat,
- módosító javaslat,
- bizottsági vélemény.
(2) Módosító javaslatot bármely képviselő és a jegyző is benyújthat. A képviselő-testület ülésén tárgyalt napirendi pontokhoz a képviselők írásban tehetnek módosító javaslatot. A javaslattevő módosító javaslatát és indoklását felolvassa a képviselő-testületi ülésen. A módosító javaslatokat a testületi ülést megelőző nap 12.00 óráig kell leadni a polgármesternek. Rendkívüli ülésen, és a rendes ülés napirendjére sürgősségi, vagy polgármesteri indítvány alapján felvett napirendhez kapcsolódóan - amennyiben az előterjesztés kiküldésére az ülés kezdős időpontját megelőző 24.00 órán belül került sor - a képviselő szóban is tehet módosító javaslatot.
(3) A napirend előterjesztője módosító javaslatát a vita lezárásáig szóban is megteheti.
33.§
A bizottság a rendelet-tervezethez, határozati javaslathoz – a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyilváníthat. A véleménynek az esetleges kisebbségi álláspontot is tartalmaznia kell.
9. Tanácskozási jog, felszólalás
34.§
(1) A felszólalások lehetnek:
- napirend utáni felszólalás,
- napirendhez kapcsolódó felszólalás,
- ügyrendi felszólalás.
(2) A meghívottak a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
35.§
(1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.
(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.
36.§
(1) A napirend tárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Napirend utáni – legfeljebb 5 perces időtartamú – felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő – a tárgy megjelölésével – kérhet lehetőséget. Az erre vonatkozó kérést a írásban kell a polgármesterhez benyújtani az ülést megelőző nap 12.00 óráig.
(3) A megkérdezettnek az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
10. A képviselő-testület döntései
37.§
(1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.
(2) A szavazás során előbb a módosító és kiegészítő, azt követően az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.
(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
11. Rendeletalkotás
38.§
(1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
- a polgármester,
- a képviselők,
- a képviselő-testület bizottsága,
- a jegyző.
- az aljegyző
(2) A kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.
(3) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint felülvizsgálja. A felülvizsgálatra a képviselő-testület külön bizottságot alakíthat. Amennyiben külön bizottságot nem hoz létre a képviselő-testület a felülvizsgálatot az Ügyrendi Bizottság végzi el.
(4) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
39.§
A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.
40.§ [4]
41.§
(1) A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a közös önkormányzati hivatal abodi kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.
(3) A kihirdetett rendeleteket az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jeleníteni.
12. Határozathozatal
42.§
(1) A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.
(2) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
43.§
A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester negyedévenként tájékoztatja a képviselő-testületet.
13. Szavazás
44.§
(1) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(2) A szavazás nyíltan, kézfelemeléssel történik.
(3) Szavazni először a napirendet érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.
(4) A képviselő-testület - indítvány alapján - esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.
(5) A titkos szavazás szavazólappal történik.
(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.
(7) A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.
(8) Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.
14. Jegyzőkönyv
45.§
(1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A testületi ülésről, a tanácskozás lényegét tartalmazó, szerkesztett jegyzőkönyvet kell elkészíteni.
(2) A jegyzőkönyvet a Mötv.-ról szóló törvényben foglaltak szerinti tartalommal kell elkészíteni.
(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:
- a meghívó,
- a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,
- a nem önálló indítványok,
- a jelenléti ív,
- a név szerinti szavazásról készült névsor.
(4) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvétel nem selejtezhető. A hangfelvétel nem helyettesíti a jegyzőkönyvet.
(5) A képviselők a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma, hozzászólása megítélésük szerint nem egyezik meg a testületi ülésen készült hangfelvétellel. Ezt a kérelmet legkésőbb a képviselő-testület ülését követő 15 napon belül nyújthatják be.
(6) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - a közös önkormányzati hivatal abodi kirendeltségén bárki megtekintheti.
(7) A jegyzőkönyvről, annak részeiről - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - az állampolgárok térítési díj ellenében másolatot kérhetnek, melyet az adatkezelési szabályzatban foglalt illetékes ad ki. Nem szükséges az engedély, amennyiben a kérelmező a képviselő-testület tagja, vagy a közös önkormányzati hivatalnak hivatalos felhasználásra szükséges a kivonat, illetve a másolat. A kivonat, illetve a másolat a képviselő-testület tagjának költségtérítés mentesen adható.
(8) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet, hozott határozat szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén a helyettese jogosult.
(9) A zárt ülés jegyzőkönyveiről, és hangfelvételeiről másolat rendőrségi, ügyészségi, és bírósági eljárásban történő felhasználás céljára adható ki.
(10) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, a jegyző, aljegyző, valamint a zárt ülésen részt vett szakértők tekinthetnek be.
V. Fejezet
Bizottság
46.§
(1) A képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre:
- Ügyrendi Bizottság (3fő)
(2) A bizottság feladatkörét az 1. melléklet tartalmazza, míg a bizottság személyi összetételét a képviselő-testület határozatban állapítja meg.
(3) A bizottsági tag tisztségéből visszahívható, melyre a bizottsági tag megválasztására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
47.§
(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottsági tagok egynegyedének kezdeményezésére.
(2) A bizottság elnökét - távolléte esetén - az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.
(3) A bizottság elnökének feladatai:
- a bizottság munkatervének előkészítése és végrehajtásának szervezése,
- a bizottság munkájának szervezése, összehangolása,
- a bizottság képviselete.
(4) A bizottság a képviselő-testület munkaterve alapján készített munkaterv szerint végzik tevékenységét, melyet a tárgyévi első rendes képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
(5) A bizottság tagjai távollétüket és annak okát kötelesek a bizottság elnökének bejelenteni.
48.§
A bizottság elnöke az ülésekről készült jegyzőkönyvet, az írásban foglalt határozat, állásfoglalás egy példányát a szükséges intézkedések megtétele végett a polgármesternek megküldi.
49.§
A bizottság tevékenységéről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a képviselő-testület munkatervének elfogadása során dönt.
50.§
(1) A bizottság egyes kiemelt, folyamatos feladataik eredményes ellátása érdekében albizottságot hozhat létre.
(2) Az albizottság tagjait a bizottság választja saját tagjai és más szakemberek közül. Az albizottság vezetője csak képviselő lehet.
(3) Az albizottság feladatait a bizottság határozza meg. Az albizottság működéséről beszámol a bizottságnak.
51.§
(1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.
(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.
VI. Fejezet
A képviselők jogai és kötelességei
52.§
(1) A képviselő kötelessége az általa tartott fogadóórán kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
(2) Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
(4) Köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
(5) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek vagy a jegyzőnek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
(6) A polgármester a képviselő testületi ülésen való részvételét kérésére írásban igazolja.
(7) A képviselőt a polgármester, a jegyző, aljegyző a közös önkormányzati hivatal dolgozói, az önkormányzat irányítása, illetve felügyelete alá tartozó intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.
53.§
A képviselőt, a bizottság elnökét és tagjait az önálló önkormányzati rendeletben szabályozott tiszteletdíj és egyéb juttatás illeti meg.
VII. Fejezet
A képviselő-testület tisztségviselői
15. A polgármester
54.§
(1) A polgármester tisztségét főállásban[5] látja el.
(2)[6]
(3) A polgármester feladatai a rendeletben és a Mötv.-ről szóló törvényben foglaltakon túl – különösen, hogy:
- segíti a képviselők, bizottságok munkáját,
- biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
- együttműködik az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(4) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.
(5) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hónap első hetének pénteki napján 9.00 órától 12.00 óráig.
16. Az alpolgármester
55.§
(1) A képviselő-testület társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.
VIII. Fejezet
A jegyző és az aljegyző
17. A jegyző
56.§
(1) A jegyző feladata a Mötv.-ról szóló törvényben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:
- közreműködik a képviselő-testület munkatervi javaslatának elkészítésében,
- gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,
- biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére,
- ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a képviselő-testület és a polgármester megbízza.
(2) A jegyző ügyfélfogadást tart minden hét csütörtöki napon 9.00 órától 12.00 óráig.
18.Az aljegyző
57.§
(1) A polgármester - a jegyző javaslatára - a jegyző helyettesítésére az aljegyzőt nevez ki.
(2) Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.
(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat Edelény város polgármestere által kijelölt, megfelelő képesítéssel rendelkező osztályvezető látja el – legfeljebb az ok felmerülésétől számított hat hónap időtartamban.
IX. Fejezet
A képviselő-testület hivatala
58.§
(1) A képviselő-testület a saját, a képviselő-testület bizottsága, és a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére Abod Község Önkormányzatával közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
A hivatal elnevezése: „Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal”
(2) Az egységes közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódása:
- Jegyző Titkárság
- Polgármesteri Kabinet
- Pénzügyi Osztály
- Igazgatási és Szociális Osztály
- Kistérségi Hivatal.
59.§
(1) A közös önkormányzati hivatal munkarendje:
hétfő, kedd, csütörtök: 7.30 - 16.00 óráig
szerda: 7.30 - 17.00 óráig
péntek: 7.30 - 12.30 óráig
(2) A közös önkormányzati hivatal ügyintézőinek ügyfélfogadási ideje:
hétfő: 8.00 - 15.00 óráig
szerda: 8.00 - 16.00 óráig
péntek: 8.00 – 12.00 óráig
(3) A képviselő-testület a mindennapos ügyfélfogadás céljára ügyfélszolgálati irodát működtet a közös önkormányzati hivatalban.
(4) A közös önkormányzati hivatal ügyfélszolgálati iroda ügyfélfogadási rendje:
hétfő, kedd, csütörtök: 8.00 - 12.00 óráig és 13.00 - 15.00 óráig
szerda: 8.00 - 12.00 óráig és 13.00 - 16.30 óráig
péntek: 8.00 - 12.00 óráig
Ügyfélfogadást tartanak a közös önkormányzati hivatal lakossági ügyintézést végző belső szervezeti egységei, önálló ügyintézői.
60.§
(1) A képviselő-testület a közös önkormányzati hivatal munkarendjében az igazgatási szünetet minden év augusztus hónap első két hetére terjedő időszakra határozza meg.
(2) Az igazgatási szünet teljes időszaka alatt a munkáltató az alapszabadság terhére adja ki a szabadságot.
(3) A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülő szabadságot.
(4) Az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy kell kiadni, hogy biztosított legyen a zavartalan ügymenet és feladatellátás, valamint a lakossági ügyfélszolgálat esetében a folyamatos feladatellátást.
X. Fejezet
Választópolgárok részvétele az önkormányzásban
19. Lakossági fórum
61.§
(1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórumok és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.
(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt. A polgármester településrészenként évente egyszer fórum keretében ad tájékoztatást a lakosság részére a legfontosabb helyi közigazgatás-politikai kérdésekről, melynek helyéről, időpontjáról előzetesen tájékoztatást ad.
20. Közmeghallgatás
62.§
(1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 30 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni.
(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői.
(3) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.
(4) Az állampolgárok és a (3) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.
(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(6) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.
(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt (személy) bizottság megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül értesíti az illetékest.
(8) A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, a közösségekkel együttműködik. Az együttműködés formái a képviselői fogadóóra, és a képviselő-testületi ülésen való részvétel biztosítása.
[7] 21. Helyi népszavazás
63.§
A helyi népszavazással kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletet alkot.
XI. Fejezet
Az önkormányzat költségvetése és vagyona
64.§
(1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.
(2) Az éves költségvetésben meghatározott reprezentációs költség a polgármester rendelkezése alapján használható fel.
XII. Fejezet
Záró rendelkezések
65.§
Ez a rendelet 2013. május 1. napján lép hatályba.
66.§
(1) Hatályát veszti:
- Abod Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(IX.13.) önkormányzati rendelet,
- a képviselő-testület hatáskörébe tartozó hatósági ügyek átruházásáról szóló 20/2005.(XII.15.) önkormányzati rendelet,
- a képviselő-testület hatáskörébe tartozó hatósági ügyek átruházásáról szóló 2/2006.(II.14.) önkormányzati rendelet.
Vártás József jegyző távollétében:
Méhész Katalin s.k Restyánszki Gábor s.k
aljegyző polgármester
Kihirdetési záradék:
Kihirdetve Abod Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(IX.13) önkormányzati rendelet 16. § (5) bekezdése szerint az Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel 2013. április 30. napján.
A 8/2014.(X.27.) önkormányzati rendelet 2014. október 27.-én 08:20 órakor kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2014. október 27. 08:30.
Az 1/2015.(II.09.) önkormányzati rendelet 2015. február 09-én 09:20 órakor kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2015. február 09. 09:30.
Az 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 2015. február 27. napján kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2015. március 01.
Az 3/2016.(II.16.) önkormányzati rendelet 2016. február 16. napján kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2016. február 17.
A 4/2016.(II.29.) önkormányzati rendelet 2016. február 29. napján 10:00 órakor kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2016. február 29. 11:00.
A 7/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelet 2016. június 28. napján 11:00 órakor kihirdetésre került. A rendelet hatályba lépésének napja: 2016. július 1.
Abod, 2016. június 28.
Vártás József
jegyző
Módosított bekezdés a 4/2016.(II.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján, hatályos 2016. február 29-én 11:00 órától.
Hatályon kívül helyezett bekezdés a 3/2016.(II.16.) önkormányzati rendelet 3. § a) pontja alapján hatályos 2016. február 17. napjától.
Módosított szövegrész az 1/2015.(II.09.) önkormányzati rendelet 11. §-a alapján, hatályos 2015. február 09-én 09:30 órától.
Hatályon kívül helyezett paragrafus a 3/2016.(II.16.) önkormányzati rendelet 3. § b) pontja alapján hatályos 2016. február 17. napjától
Módosított szövegrész a 8/2014.(X.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a alapján, hatályos 2014. október 27-én 08:30 órától.
Hatályon kívül helyezett szövegrész a 8/2014.(X.27.) önkormányzati rendelet 2. § a) pontja alapján, hatályos 2014. október 27-én 08:30 órától.
Módosított alcím és paragrafus a 3/2016.(II.16.) önkormányzati rendelet 4. §-a alapján, hatályos 2016. február 17. napjától