Abod Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény  26. §-ában, 32. § (1), (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy Abod községben a szociális biztonság megteremtése, illetve megőrzése   érdekében a képviselő-testület:

a) Abod község költségvetése terhére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben, illetőleg a gyermeke védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben megállapított ellátások mellett továbbiakat határozzon meg.

b) ha jogszabály másként nem rendelkezik szabályozza a hatáskörébe tartozó szociális és gyermekvédelmi, pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelmező nyilatkozatának és igazolásainak  tartalmát, illetve azok benyújtásának részletes szabályait.

c) továbbá szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának, kifizetésének, valamint ellenőrzésének szabályait.

2. Hatásköri és általános rendelkezések

2. § (1) A képviselő-testület jelen rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontjában biztosítható önkormányzati segélyekkel kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át.

(2) A szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, azok megállapítására irányuló kérelmeket az e célra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával a Polgármesteri Hivatal szociális feladatot ellátó szervezeti egységhez kell benyújtani.

(1 melléklet).

(3) A kérelemhez a jövedelemigazoláson túl csatolni kell:

a) a 6. § (1) bekezdése esetén mindazon okiratokat, amelyek igazolják a kérelmező, illetve a kérelmező családjának átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe való kerülését.

b) a 6. § (2) bekezdése esetén a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti, vagy havi költségéről igazolást.

c) a 6. § (3) bekezdése esetén a segélyre okot adó körülmények igazolására szolgáló okiratokat, illetve amennyiben az igénylő 18. életévét betöltötte iskolalátogatási bizonyítványt.

(4) A 6. § (4) bekezdésében foglaltak esetében a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(5) A kérelmező és vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre, vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 15 napon belül ismételten benyújtott kérelemre, vagy hivatalból indult eljárásra önkormányzati segély – kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetét – nem állapítható meg.

(6) A támogatás kérelemre, vagy hivatalból pénzben, vagy természetben állapítható meg.

(7) A természetbeni ellátás különösen az Erzsébet utalvány, a tankönyv és tanszervásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, gyermekintézmények térítési díjának lefedezésére nyújtott támogatás, gyógyszertámogatás, egészségügyi támogatás, tüzelő támogatás.

3. Az ellátások pénzügyi feltétele, pénzügyi források

 felhasználásának rendje

3. § (1) A szociális és gyermekvédelmi jellegű kiadások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi keretet az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

(2) Az önkormányzat által nem kötelezően nyújtandó szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítására csak abban az évben van lehetőség, melyben az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet alapján, az ellátások megállapításához szükséges források rendelkezésre állnak.

4. Az ellátások kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének

általános szabályai

4. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a megállapított rendszeres pénzbeli ellátások kifizetése és folyósítása a polgármesteri hivatal pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egységén keresztül, a jogosultság megállapítását követő hónap ötödik napjáig, a kérelmező nyilatkozata alapján átutalással, vagy postai úton történik, az eseti jellegű ellátás kifizetése a megállapítást követően postai úton kerül biztosításra, amely természetbeni ellátás esetében a szolgáltatónak is utalható, a 6. § (4) bekezdés okán nyújtott önkormányzati támogatás kivételével, melyet házipénztárból 24 órán belül kell kifizetni.

(2) Az e rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – a polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egysége bármikor jogosult ellenőrizni.

(3) Az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentum (számla, nyugta, stb.) becsatolására hívható fel a támogatott, illetőleg az eljárás       teljes szakaszában a kérelemben benyújtott adatok helytállóságának ellenőrzésére, a felhasználás rendeltetésszerűségére vonatkozóan helyszíni szemle tartható, a lakókörnyezet megtekinthető és környezettanulmány készíthető.

(4) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, úgy a polgármesteri hivatal szociális és feladatokat ellátó szervezeti egysége az ellátás megszüntetése iránt intézkedik.

(5) Az e rendeletben megállapított feltételek hiányában nyújtott szociális ellátás megtérítésére és a megtérítéssel kapcsolatos méltányosságra vonatkozóan a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

5. Az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának,

valamint felhasználása ellenőrzésének szabályai

5. § (1) A képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt átmeneti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő családok és személyek részére, elsősorban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) Az Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl

a) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező

aa) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

ab) a családot elemi csapás érte,

ac) tartós, legalább öt hónapot meghaladó kórházi kezelés,

ad) súlyos közlekedési baleset,

ae) egyéb hirtelen bekövetkező, előre nem várt családi tragédia.

b) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező

ba) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése során, igazoló módon veszélyeztetve,

bb) olyan váratlan anyagi kiadás jelentkezik, amely veszélyezteti létfenntartásának biztosítását.

6. § Önkormányzati segély biztosítható

(1) Átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy, vagy család kiadásainak mérséklésére  amennyiben a kiadások olyan mértékűek, hogy azok veszélyeztetik a személy, vagy a család megélhetésének biztonságát, vagy életkörülményeire tekintettel támogatásra szorul.

(2) Eseti gyógyszerkiadás mérséklésére – elsősorban természetben – különösen

a) azon személyek kiadásainak csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást, jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, vagy

b) azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer és gyógyászati segédeszköz mértéke együttesen olyan nagymértékű, hogy az nem képesek viselni.

(3) Gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatására,

(4) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás.

7. § (1) A 6. § (1), (2) és (3) bekezdése alapján önkormányzati segély akkor nyújtható, ha a kérelmező megfelel 5. § (2) bekezdés b) pontjában írt feltételeknek és egyedülálló személy estén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át, illetve akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át.

(2) A 6. § (2) bekezdésében biztosítható támogatási forma iránti igény további feltétele, hogy az igazolt gyógyszer és gyógyászati segédeszköz költsége esetenként érje el a 10.000,-Ft-ot

(3) Az (1) bekezdésben írt jövedelem határok nem vonatkoznak az 5. § (2) bekezdés a) pontjában írt esetekre.

(4) A 6. § (1), (2) és (3) bekezdése alapján biztosított önkormányzati segély éves összege nem haladhatja meg az évi 30.000,-Ft-ot, esetenként pedig a 8.000,-Ft-ot.

(5) A 5. § (2) a) pontjában írt feltételek bekövetkezése esetén az adható támogatás összege 100.000,-Ft, amelynél a támogatottnak, illetőleg családjának korábban adott önkormányzati segélyek összegét figyelmen kívül kell hagyni.

8. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra jogosult az a személy, akinek jövedelme, illetőleg akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem:

a) nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át,

b) nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 230 %-át

c) nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 350 %-át.

(2) Az eltemettetés költségeihez való hozzájárulásként biztosított önkormányzati segély

a) az (1) bekezdés a) pontjában írt jövedelem esetében 16.000,-Ft,

b) az (1) bekezdés b) pontjában írt jövedelem esetében 12.000,-Ft,

c) az (1) bekezdés c) pontjában írt jövedelem esetében 8.000,-Ft.

(3) A helyben szokásos legalacsonyabb temetési költség 80.000,-Ft.

6. Aktív korúak ellátása

9. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság időtartama alatt – külön kérelem alapján – az a személy, aki

a) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye szerint legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy

b) szakorvos által kiállított igazolás alapján pszichiátriai beteg, szenvedély beteg, vagy kényszergyógykezelés alatt áll, vagy

c) veszélyeztetett terhes és ezt a szakorvos igazolja

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-c) pontja, valamint e rendelet 9. § (1) bekezdése alapján rendszeres szociális segélyre jogosult, a segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatával (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy köteles a Családsegítő Szolgálatnál:

a) az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felkeresni és ott nyilvántartásba vetetni magát,

b) részt venni az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést elősegítő program kidolgozásában,

c) írásban megállapodást kötni a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,

d) teljesíteni a megállapodásban vállaltakat,

e) köteles közreműködni legalább háromhavonta történő személyes találkozás létrejöttében.

(4) A Családsegítő Szolgálat feladatai az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyre vonatkozó határozatban megállapított határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,

b) a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a megjelenéskor – nyilvántartásba veszi,

c) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

d) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

e) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges a segélyre jogosult személy bevonásával módosítja a programot.

(5) A beilleszkedést segítő programok típusai az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következők:

a) álláspontfelmérő és álláskeresési tréningek,

b) szociális életvezetési tanácsadás,

c) mentálhigiénés tanácsadás,

d) pályaválasztási és pályakorrekciós tanácsadás,

e) munkavállalási tanácsadás, tréning,

f) a nem foglalkoztatott személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni esetvezetés,

g) más ellátási formákhoz való hozzájutás elősegítése.

(6) A rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodottnak nem minősülő személy együttműködési kötelezettségét megszegi, ha a 9. § (3) bekezdésében foglaltak bármelyikét nem teljesíti.

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a Családsegítő Szolgálat munkatársa:

a) 5 napon belül írásban, vagy személyesen megkeresi az együttműködésre köteles személyt, aki az együttműködési kötelezettség megszegésének okát megkeresést követő 8 napon belül igazolhatja,

b) vizsgálja a mulasztás okát és amennyiben az együttműködésre köteles személy:

ba) önhibáján kívül nem tett eleget kötelezettségének megkezdi, illetve folytatja az együttműködést,

bb) önhibájából nem tett eleget kötelezettségének soron kívül értesíti a közös önkormányzati hivatal jegyzőjét az együttműködés létrejöttének elmaradásáról, illetve megszegéséről.

(8) Az a segélyezett, aki a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróható módon 2 éven belül ismételten megszegi, az ellátásra való jogosultságát – az Szt. 37/B § (2) bekezdése alapján – meg kell szüntetni.

(9) A (7) bekezdésben említett megszegés tényét a Családsegítő Szolgálat soron kívül közli a közös önkormányzati hivatal jegyzőjével.

III. Fejezet

Természetben nyújtott ellátások

7. Közgyógyellátás

10. § Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében annak 200 %-át nem haladja meg, valamint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladó összegű gyógyító ellátás költsége van.

IV. Fejezet

Egyéb rendelkezések

6. A köztemetési költség megfizetésével kapcsolatos méltányosság

11. § (1) Abod község költségvetésének terhére biztosított köztemetés költségeinek megfizetésére az Szt. alapján az eltemettetésre köteles személy utólagosan kötelezhető.

(2) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén részben vagy egészben mentesíthető az eltemettetésre köteles személy, amennyiben a mentesítésre vonatkozóan kérelmet terjeszt elő, továbbá családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

13. § Hatályát veszti:

         1.  Abod Község Önkormányzatának egyes szociális ellátásokról szóló 9/2013.(IV.22.) önkormányzati rendelete.

            Vártás József                                                                              Restyánszki Gábor

                jegyző                                                                                        polgármester

Kihirdetési záradék: Kihirdetve Abod Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 10/2013.(IV.30.) önkormányzati rendelet 41. § (1) bekezdése szerint az Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal Abod Ideiglenes Kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2014. január 21. napján.

                                                                                                                 Vártás József

                                                                                                                     jegyző