Abod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 21.) önkormányzati rendelete
Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről, valamint a közterületek tisztántartásáról
Hatályos: 2023. 09. 22Abod Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (IX. 21.) önkormányzati rendelete
Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről, valamint a közterületek tisztántartásáról
Abod Község Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és 48. § (4) bekezdés b) pontjában, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. § (1) bekezdés h) pontjában és 88. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében maghatározott véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Abod Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2018. (II.13.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1.2 pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja, hogy az avar és kerti hulladékok égetésére vonatkozó szabályok és korlátozások megállapításával elősegítse a levegő tisztaságának és a lakosság egészségének védelmét, illetve kötelező érvényű magatartási szabályok megállapításával elősegítse a közterületek köztisztaságának fenntartását, a köztisztaság helyzetének fokozatos javulását.
(2) Jelen rendelet hatálya kiterjed minden magánszemélyre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, valamint valamennyi ingatlan tulajdonosára, kezelőjére, használójára, birtokosára.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, használója, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet,
b) avar és kerti hulladék: falomb, faág, gally, kaszálék, szőlő és gyümölcsfa nyesedéke és levele, cserje-és dísz cserje ága és levele, egyéb növényi maradványok,
c) hasznosítás: az avar és kerti hulladék komposztálása, mulcsozása,
d) hulladék: háztartási, ipari, veszélyes és nem veszélyes egyéb hulladék, műanyag, gumi, vegyszer, festék, festékkel vagy vegyszerrel kezelt anyag, olajos fűrészpor, ruha, cipő stb.,
e) közterület: az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti meghatározás, kivéve az országos és helyi közutak a járda kivitelével.
3. Avar és kerti hulladék ártalmatlanításának szabályai
3. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban újrahasznosítással (helyben történő komposztálással) történhet.
(2) A nem komposztálható, illetve a komposztálásra alkalmatlan kertihulladék az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tűzvédelmi jogszabályok figyelembevételével az e rendeletben foglaltak szerinti égetéssel semmisíthető meg.
(3) Az égetés során a helyben (telken belül, illetve azt határoló közterületen) keletkezett avar és kerti hulladék semmisíthető meg.
(4) Az égetéshez tüzet rakni csak biztonságos, tűzrakásra alkalmas helyen, a lakó- és gazdasági épületektől megfelelő távolságra lehet úgy, hogy a tűz életet, természeti és épített környezetet a hirtelen feltámadó szél esetén se veszélyeztessen, kárt ne okozzon.
(5) Égetni csak száraz kerti hulladékot lehet. A füstképződés csökkentése érdekében az avart és kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet.
(6) Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetet erősen zavaró, ingerlő füst, bűz, pernye és hőterhelés hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanás veszélyt ne jelentsen. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környéken lévő zöld növényeket, fákat, bokrokat ne károsítsa. Amennyiben az égetéssel járó füst, bűz, pernye és hőtermelési hatásokat felerősítő időjárási körülmény alakul ki az égetést azonnal be kell fejezni.
(7) Tilos az avar és kerti hulladék égetése párás, tartósan ködös, esős időben, füstköd-riadó és erős szél esetén.
(8) Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése eltérő rendelkezés hiányában tilos.
(9) Az égetést csak 18 éven felüli, cselekvőképes személy végezheti.
(10) Az avar és kerti hulladék meggyújtásához, vagy az égés folyamatának gyorsításához nem használható olaj, benzin, vagy más vegyi adalékanyag és az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű veszélyes vagy és egyéb hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket vagy ezek maradékait.
(11) Avar és kerti hulladék közterületen való égetése tilos.
(12) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak oltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amivel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható, így különösen kerti locsolótömlőt vagy legalább 50 liter vizet edényben, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, ásót, vasvillát egyéb kéziszerszámot.
(13) Az égetés befejezésével az égetést végző köteles a tüzet eloltani, és a parázslást – vízzel, földtakarással – megszüntetni, annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és az olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat.
(14) Az avar és kertihulladék égetését a reggeli és az esti talajközeli inverzió (a levegőréteg hőmérsékleti változásai) miatt a nyári időszámítás szerinti időszakban 08:00 és 17:00 óra között, rendes időszámítás szerinti időszakban 09:00 és 16:00 óra között szabad végezni szélcsendes időben, ünnepnap és vasárnap kivételével.
(15) A külterületen történő égetés a rendelet rendelkezései és az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII.05.) rendelet előírásainak betartása mellett megengedett.
4. A közterületek tisztántartása
4. § (1) A közterületek rendszeres tisztántartásáról a zöldterületek, parkok fenntartásáról egyrészt az önkormányzat gondoskodik, másrészt az érintett ingatlanhasználó kötelezésével gondoskodik.
(2) A közterületet beszennyezni tilos. A köztisztaság megóvása érdekében a közterületen bárminemű hulladékot vagy elhasznált tárgyat elszórni, eldobni tilos.
(3) Közterületi tárgyak, úttest, járda, falak engedély nélküli feliratozása, firkálása, festékkel vagy más anyaggal történő mázolása, bekenése vagy szennyezése tilos.
(4) Közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat, utca bútort, műalkotásokat, fákat és egyéb berendezéseket beszennyezni tilos.
(5) Jelen bekezdés a) - d) pontjaiban foglaltak kivételével tilos a szeszesital fogyasztás a rendelet hatálya alá tartozó valamennyi közterületen, melyek alól kivételt képez:
a) belső vendéglátókerttel rendelkező vendéglátó üzletek kertjeiben nyitvatartási időn belül,
b) érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkező vendéglátóegységek nyitvatartási időben,
c) engedéllyel szervezett és engedéllyel rendelkező alkalmi rendezvényeken történő fogyasztás, valamint
d) minden év első és utolsó napja.
(6) Az állatok által közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az állat tartója haladéktalanul köteles gondoskodni.
(7) Ha a szállítmány fel és lerakodása közben a közterület szennyeződik, annak előidézője köteles azt a fel- vagy lerakás befejezése után azonnal megtisztítani.
(8) Az építési, bontási vagy felújítási munkálatokkal érintett ingatlanok tisztántartásáért az ezzel kapcsolatos kötelezettségek betartásáért a munkát végző kivitelező és a tulajdonos egyetemlegesen felelnek.
(9) Az építést, bontást, tatarozást végző a munkaterület célját szolgáló közterületet köteles tisztán tartani és a munkálatok során beszennyezett területek tisztaságát folyamatosan biztosítani.
(10) Az ingatlan tulajdonos köteles gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 méter széles terület sáv), valamint az úttestig terjedő közterület tisztántartásáról, nyílt árok folyamatos rendben tartásáról.
(11) Az ingatlan tulajdonos köteles a téli időszakban a havazást követően az ingatlanát közvetlenül határoló közterületen lévő járdáról a havat, jeget haladéktalanul eltakarítani a síkosság mentesítést elvégezni.
(12) Síkossá vált utak, járdák, lépcsők tisztítására csak környezetvédelmi szempontból veszélytelen szóróanyagot, így különösen fűrészport, homokot, faforgácsot, bazaltot és dolomit zúzalékot lehet felhasználni.
(13) A gyalogosforgalom zavartalansága érdekében tilos havat felhalmozni:
a) útkereszteződésben,
b) kapubejárat előtt annak szélességében,
c) tömegközlekedésre szolgáló jármű- megálló helyeknél a jármű megállóhelye és a járda közé,
d) közszolgáltatási felszerelési tárgyra és egyéb közlétesítmény köré, így különösen vízelzáró csap, gázcsap, víznyelőakna, forgalomirányító lámpa, közvilágítási lámpaoszlop,
e) a kijelölt rakodóhelynél annak teljes hosszában a járdaszegély mellé,
f) a fák tövében és zöldterületen, ha a havat síkosság mentesítésre szolgáló anyaggal kezelték,
g) az utakkal párhuzamos vízelvezető – és egyéb közterületi árokba,
h) a járda közepén,
i) közlekedési útvonalon,
j) útburkolati jeleken,
k) gyalogos átkelőhelynél.
(14) A közterületen elhagyott hulladék összegyűjtésére és eltávolítására a hulladékot elhelyezőt kell kötelezni. Amennyiben a hulladékot elhelyező személye nem állapítható meg, az elhagyott hulladék összegyűjtéséről és felszámolásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.
5. Záró rendelkezések
5. § Hatályát veszti a hulladékgazdálkodás, köztisztaság és az avar valamint a kerti hulladékok nyílttéri égetésének helyi szabályairól szóló 2/2014. (I. 21.) önkormányzati rendelet.
6. § Hatályát veszti a közterületen történő szeszesital fogyasztás tilalmáról szóló 6/2017.(VIII.2.) önkormányzati rendelet.
7. § Az Abod Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2018.(II.13.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 14/2023. (IX. 21.) önkormányzati rendelethez
1. Önkormányzati hatósági ügyekben hatásköre:
1.1. Lakásfenntartási támogatás, rendkívüli települési támogatás, létfenntartási támogatás, családok karácsonyi támogatása, iskoláztatási támogatás, téli tüzelő beszerzésének támogatása, temetési költséghez való hozzájárulás, közköltséges temetés elrendelése, visszafizetési kötelezés, részletfizetés, hagyatéki teherként történő bejelentése.
1.2. Engedélyezi a község címer használatát az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről szóló 14/2004.(XI.15.) önkormányzati rendelet 4. § (1) és (2) bekezdése.
1.3. Gyakorolja a településképi konzultáció, településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárás, településképi kötelezés és településképi bírságolási eljárásokhoz kapcsolódó döntési hatásköröket.
1.4. Dönt az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, egyéb ingatlanokon, vagy azok alatt vagy felett közcélú és nem közcélú közművek (különösen, de nem kizárólagosan ivóvíz-, szennyvíz-hálózat, gázhálózat, és távközlési eszközök) létesítéséhez, elhelyezéséhez, bővítéséhez, vagy megszüntetéséhez kapcsolódó, a tulajdonosi jogok gyakorlásával, a tulajdonjog korlátozásával összefüggő kérdésekben.
2. Önkormányzati vagyongazdálkodással összefüggésben hatásköre: