Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IX. 16.) önkormányzati rendelete
Tornakápolna község kül- és belterületének Szabályozási Tervéről és a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2004. 10. 16- 2009. 08. 16
Tornakápolna Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IX. 16.) önkormányzati rendelete
Tornakápolna község kül- és belterületének Szabályozási Tervéről és a Helyi Építési Szabályzatról
2004.10.16.
I. Fejezet
Jelen rendelet hatálya Tornakápolna község teljes közigazgatási területére kiterjed.
2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok, stb.) jelen rendelet, valamint a településszerkezeti terv leírása és a településszerkezeti terv együttes alkalmazásával szabad.
(2) Erdőterületek fenntartása, használata, bővítése és védelme a vonatkozó rendeletek szerint történjék.
(3) Környezet védelme a 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet intézkedik.
3. § (1) Az egyes terület-felhasználási egységek – melyek meghatározását a településszerkezeti terv tartalmazza - övezeti szabályozását a szabályozási terv és jelen helyi építési szabályzat határozza meg.
4. § (1) Az igazgatási és belterületi határokról a településszerkezeti terv és a településszerkezeti terv leírása határoz.
Telkek beépítésének feltételei
5. § (1) Az építési övezetekben előírt közmű ellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.
(2) A lakóövezetekben építési engedélyt kiadni – a zárt rendszerű szennyvíz – és a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések esetén lehet.
(3) A zárt rendszerű egyedi szennyvíztározó megléte, annak üzembe helyezése a lakóépület használatbavételének feltétele.
(4) Az építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.
(5) Valamennyi övezetben elhelyezhető:
- a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabály keretei között,
- köztárgyak,
- a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,
- a honvédelmet és biztonságot szolgáló műtárgyak,
- a nyilvános illemhelyek és hulladékgyűjtők,
- tájékoztató, irányító táblák, oszlopok.
(6) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen), 1 ha-nál nagyobb, összefüggő területek régészeti lelőhelyek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.
6. § (1) A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII. 29.) KTM. rendelet 9. §-a tartalmazza.
(2) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM. rendelet 9.§.-ában meghatározott építési munkák körét bővíti és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
- Építmények felület képzének átalakítása,
- az építmények közterületekről és közterületenként használt területekről látszó homlokzati felületein az 1 m2-nél nagyobb reklámfelületet csak építési engedéllyel létesíthető. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, illetve a homlokzati tervlapot,
- A község belterületen belül minden 50 m2-t meghaladó térburkolat,
- A műemléki védelem alatt álló területen belül utcaképi tervet kell készíteni, az építési engedélyezési tervhez, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el a tervezendő épülettől.
- Az építési engedélyhez kötött építési munkák estében a helyi építészeti védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni.
- Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, reklám, pavilon nem létesíthető.
- Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek. Nem engedélyezhetőek a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, léptékekkel épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek - pincegarázsok, utcai erkélyek, stb.- a tájhagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.
7. § (1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.
(2) Kötelező szabályozási elemek:
- a közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalai,
- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
- a településszerkezeti tervben meghatározott terület-felhasználási kategória, terület-felhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,
- a legnagyobb beépítettség mértéke,
- a megengedett építménymagasság felső határa,
- a minimális telekméret,
- kötelező beépítési mód,
- kötelező beépítési vonalak,
- a településszerkezeti tervben és településrendezési szabályzatban meghatározott környezetvédelmi előírások,
- a településszerkezeti tervben és településrendezési szabályzatban meghatározott tilalmak,
- a településszerkezeti tervben és településrendezési szabályzatban meghatározott kötelező elemek.
(3) Irányadó szabályozási elemek: Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
- a kötelező szabályozási elemek módosításához a településszerkezeti terv és szabályozási terv, valamint a településszerkezeti terv leírása és a helyi építési szabályzat egyidejű módosítása szükséges.
- az irányadó szabályozási elemek módosítása- az a) pontban meghatározottak módisítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.
- a meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.
(5) Telek összevonások esetén és a szabályozási tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.
II. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA - BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
A területre vonatkozó általános előírások:
(1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.
(2) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
elő- és oldalkertben
- közmű becsatlakozási műtárgy
- hulladéktartály, tároló (legfeljebb 1,5 m-es magassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel, 1 m2 felülettel),
oldal- és hátsókertben
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 50 cm-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakóhely, lugas,
- kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső és lejtő.
- szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antenna oszlop.
(3) Az építési telken a telek beépített területében beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép, stb.) tároló,
- nyári konyha, mosókonyha,
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet.
- turizmushoz kapcsolódó épületek, idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató szálláshely funkciók,
- mezőgazdasági termékek, gépek tárolására szolgáló épületek, építmények.
Lakóterület funkcionális besorolása: falusias lakóterület (Lf)
9. § (1) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni, és időszakosan elszállítani.
(2) Az övezetben nem alakíthatóak ki tömb méretű telkek.
(3) Az állattartási épületekre vonatkozó előírások:
- építménymagasság max.: 6,0 m
- építménytávolság: saját lakóépülettől min.: 8,0 m
- szomszéd lakóépülettől: 15,0 m
- melléképület építésére csak természetes anyagokból történő építésre adható engedély (vályog, tégla, cserép, zsindely)
- zárt trágyakezelés: a trágyatárolót szilárd burkolattal kell ellátni és legalább 3 oldalról megfelelő magasságú, zárt védőfallal kell körülkeríteni. Almos trágyatárolásra szolgáló trágyatelephez csatlakozóan a híg rész befogadására megfelelő kapacitású, zárt, terepszint alatti trágyalé akna létesítése szükséges.
(4) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájúak.
(5) Zajvédelmi besorolás: lakó és intézményterület laza beépítéssel.
(6) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a +1,0 m-t, korlátozás nélkül építhetők, a zöldfelületi fedettség figyelembevételével.
(7) Az övezetek építési telkének kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a vonatkozó táblázat tartalmazza.
(8) A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakításra a táblázatban megadott legkisebb értéknél kisebb telek nem alakítható ki.
(9) Falusias lakóterületen legfeljebb 4,5-es épületmagasságú lakóépületet, a mező- és erdőgazdasági építmények továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.
(10) Falusias lakóterületen elhelyezhetők továbbá:
- legfeljebb 2 lakásos lakóépület,
- mező- és erdőgazdaság (üzemi) építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
- kézműipari építmény,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m2-t.
(11) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 40%.
(12) Építési övezet funkcionális besorolása: FL.
övezet jele |
beép. mód |
legkisebb telekméret |
legnagyobb beépítettség |
építmény legnagyobb magasság |
FL |
oldalhatáron álló |
900 m2 |
30% |
4,50 m |
(13) Szintterület-sűrűség: maximum 0,5.
(14) Előkert: a kialakult állapot szerint vagy minimum 5,00 m, az illeszkedés szabályainak megfelelően.
(15) Az építményeknek meg kell felelni a
16. és
17. § előírásainak is.
Különleges terület -T, SZK.
10. § (1) Különleges területek:
III. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK-Közterületek kialakítása, nyilvántartása és hasznosítása
11. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) A külterületi szerkezeti tervben meghatározott területen magánpince létesítése engedélyezhető.
(5) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(6) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
- hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
- köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak)
- szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
- távbeszélő fülke elhelyezése,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése) építőanyag tárolás,
- zöldfelületek, fasorok,
- közművek felépítményei,
- egyéb, az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(7) Az önkormányzat közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület használat egyéb feltételeit, illetve a használat díját,, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó külön rendeletben szabályozza.
(8) Az építési telkek közművesítését a közterületekről kell megoldani.
(9) Közterületről látható hirdető-berendezések elhelyezésére engedélyt kell kérni.
12. § (1) A közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
- közlekedési építmények
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(3) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
13. § (1) A zöldterület az állandó növényzettel fedett közterület (közpark, közkert, ligetes fásítás, védőerdő).
(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) Zöldterületet kerekesszékkel és gyermekkocsival is el kell tudni érni és használni.
(4) Zöldterületen elhelyezhető:
- pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)
- vendéglátó épület
- a terület fenntartásához szükséges épület.
(5) Zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.
14. § (1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterület erdő elsődleges rendeltetése szerint – védelmi célú. Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
(3) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.
(4) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági ütemtervekben történik, melynek kialakításában a településszerkezeti és szabályozási tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.
(5) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ág változtatáshoz, tulajdoni kezelői jog változtatáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.
(6) A természetben összefüggő erdőterületen a tulajdonosok:
- kötelesek társult erdőgazdálkodást folytatni és e feladatok ellátására erdőgazdálkodót megbízni,
- erdő védelmének, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért – erdőgazdálkodó hiányában – egyetemleges felelősséggel tartoznak.
(7) Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterületet kizárólag az engedélyben meghatározott célra lehet igénybe venni.
(8) Az 1996. évi LIV. „az erdőről és az erdő védelméről” szóló tv., ill. annak 15.-
22. §-aiban foglaltakat mindenkor figyelembe kell venni.
(9) Gazdasági rendeltetésű erdők letermelését tarvágással belterület mellett 100,0 m szélességben nem szabad végezni, kizárólag csak akkor, ha az erdő természetes megújulása erdőpusztulás miatt már nem lehetséges. Kivéve, ha:
- akácerdő kerül véghasználatra
- a fakitermelést valamilyen erdőkár teszi szükségessé,
- a szakszerű erdőfelújítás másként nem lehetséges, vagy nem gazdaságos, aránytalanul sokba kerül.
(10) A 10 ha-t meghaladó területnagyságú gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmény elhelyezhető.
(11) Az erdőterületen z övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:
- a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozó helyek,
- közművek és közmű pótlék (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével) ,
- nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
- távközlés,
- vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
- geodéziai, turisztikai jelek,
- köztárgyak,
- nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
- kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
- fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
- szolgáltató, lakó – és szállásépületek, biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, mellék-építményei,
- vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
- termékvezeték és műtárgyai.
15. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbiak:
a) nem mezőgazdasági jellegű építmények:
- a köztárgyak,
- a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek és gépjármű várakozó helyek,
- a kutatás és az ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),
- a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
- a közművek és a közmű pótlók (szennyvíztisztító – és s komposztáló telepek kivételével),
- a nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
- a távközlés létesítményei,
- a vízgazdálkodási (különösen a vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
- a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
- a geodéziai jelek.
b) A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények.
Terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító
- présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló (továbbiakban: gazdasági épület) és pince,
- biztonsági okokból szükséges őrház (gát-, mező-, őrház),
- komposztáló telep építményei.
(3) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.
(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:
- szántóterület
- gyümölcsös terület
(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:
- a terület-felhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
- a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
- közművek és közműpótlók,
- nyomvonaljellegű vezetékek,
- távközlés,
- vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
- geodéziai jelek,
- köztárgyak, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
- nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
- mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
- biztonsági okokból szükséges őrház,
- termékvezeték és műtárgyai.
(6) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek csak az OTÉK (29. §) vonatkozó előírásainak, ill. jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.
(7) A területen 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
(8) A 720-1500 m2 területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el.
(9) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
(10) Lakóépület, szőlő, gyümölcsös, és kert művelési ág esetén 3000m
2, egyéb művelési ág esetén 6000m
2 telekterület felett helyezhető el, és az
(1) bekezdésben megengedett beépítettségét nem haladhatja meg. Különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
(11) Ha a telek területe nem éri el az építmény elhelyezhetőségéhez szükséges területnagyságot, úgy a tulajdonosok megállapodása alapján a közvetlenül szomszédos telek együttes területe szerint számított egy közös építmény elhelyezhető.
(12) A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
(13) Természeti területen művelési ág váltásához meg kell kérni a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságának hozzájárulását.
IV. Fejezet
16. § (1) A területi helyi értékvédelem:
- a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonalak és helyek),
- a településkép- és településkarakter védelmére terjed ki.
A településszerkezet helyi védelmének szabályai.
17. § 1) A meglévő úthálózat és térrendszer megtartandó.
2) Változtatások, beavatkozások korlátozottan és csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol ezt a szabályozási terv meghatározza.
3) A terület működőképességének és hasznosításának érdekében viszont a korlátozott mértékben alkalmazott útszélesítéseket el kell végezni a szabályozási terven jelölt formában.
- A község területén belül védendő a kialakult telekszerkezet.
- Beavatkozások csak a szabályozási terven jelölt esetekben alkalmazhatók:
- Javasolt telekhatárok megvalósítása,
- Út céljára történő lejegyzés,
- Telekösszevonás, telekmegszüntetés esetén,
- Új telekosztás.
5) Beépítési mód
- Az egykor spontán nőtt szerkezetű község hagyományos lakókörnyezetű részein az oldalkertes beépítés jellemző soros telekformával és hagyományos falusias karakterrel.
6) Tető
- A tetőfedés anyaga cserép, betoncserép lehet.
- Cserép esetében alkalmazható színek: piros, barna.
- Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horganylemez).
7) Lapos tető nem építhető.
8) Egyedileg védett épületek esetében kötelezően a meglévővel megegyező, ill. kismértékben korrigált tetőidom alkalmazható.
9) Tetőforma: utcára merőleges nyeregtető.
10) Építészeti térarányok, utcaképek védelme.
- homlokzaton, a tetőfelületen önálló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában,
- fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
11) Homlokzati arányrendszer védelme
- A község területén belül az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg, pl. szalagablak, erkély az utca felé, stb.
- A nyílás és falfelületek aránya a meglévő hagyományos épületekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg.
- Faanyagú és szerkezetű tornác létesíthető az építési helyen belül.
- Faanyagú nyílászárók és tornác építhető.
- Homlokzatokat fehérre kell festeni, mázolni.
- Homlokzati faelemek barna színűek legyenek.
- Fa- és könnyűszerkezetes lakóépület nem létesíthető.
- A lakóépületek terveit a Területi Tervtanáccsal véleményeztetni kell.
18. § (1) Műemléki védelem alatt áll:
(2) A műemléki környezetre vonatkozó szabályokat a 16/2001. kormányrendelet tartalmazza.
(3) A nemzeti park területét érintő új épületek engedélyezési tervét a területi tervtanáccsal véleményeztetni kell.
V. Fejezet
(2) Egyes telekalakítás engedélyezésénél az engedélyező egyéb jelen helyi építési szabályzatban nem szereplő kikötéseket is tehet.
(3) műemléki környezetnek tekintendő a 48, 49, 50-es és 51 hrsz-ú telek.
(4) Egyes telkeknél összevonás (telekalakítás) után lehet építési engedélyt kiadni.
Környezetvédelmi előírások
20. § (1) A védelmi övezet, melyet a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. § szabályoz. A védelmi övezet kialakítására vonatkozó előírásokat új létesítmények engedélyezési eljárásai során alkalmazhatja a környezetvédelmi hatóság.
A fent hivatkozott jogszabály 2. sz. melléklete 4 csoportra bontja a kijelölendő védelmi övezet nagyságát a tevékenység légszennyező hatását figyelembe véve.
(2) Előbbi rendelet kitér a
- jelentős levegőterhelést okozó,
- a közepes mértékben levegőterhelést okozó,
- csekély mértékben levegőterhelést okozó,
- közlekedési célú
létesítményekre és a tevékenységekkel kapcsolatos besorolásokra, védelemre.
(3) A zaj- és rezgésvédelem
a vízvédelem
a hulladékgazdálkodás tevékenységnél előbbi rendelet az irányadó.
(4) Előbbi rendelet külön intézkedik a
- külterületi levegőtisztasági
- zaj- és rezgés elleni
- vízvédelmi szükséges intézkedésről.
21. § (1) Ezen építési szabályzathoz kapcsolódó, helyi önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni.
(2) Készítendő és javasolt helyi rendelet a tárgykörben még:
- parkolási rendelet OTÉK 42. § (10) pontja lapján,
- útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló helyi rendelet az Étv. 28. § (2) pont alapján.
(3) E helyi rendeletet módosíthatja az elkészítendő országos és a jóváhagyás előtt álló megyei területrendezési terv. Ebben az esetben ezt a szabályzatot módosítani kell.
(4) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátítható ki. (ÉT. 26. §)
Közműlétesítmények, közműterületek
22. § (1) A közművek területigénye létesítményei a szabályozási terven feltüntetett területeken nyertek elhelyezést.
(2) Az ivóvízhálózat védőterületén csak az üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. A művelési előírásokat be kell tartani.
(3) Fenti bekezdés előírásai a szennyvízcsatorna és gázvezeték hálózatra is érvényesek.
(4) Szennyvíztisztító helyét és védőtávolságát a KT-2 sz. rajz határozza meg.
(5) A közművek hálózati elemei számára szükséges területen belül építmények elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásainak figyelembevételével és a szükséges engedélyek, előírások betartásával történhet.
(6) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szennyvizeket zárt medencébe kell gyűjteni, és szippantó kocsival elszállítani a legközelebbi szennyvíztisztító telepre.
(7) Folyékony és szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló új területeket kijelölni csak a földtani és vízügyi szakvélemények alapján lehet.
VII. Fejezet
23. § (1) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon Tornakápolna község körjegyzője gondoskodik.
(2) E rendelet előírásai a kihirdetés napja után 30 nappal lépnek hatályba.
1. melléklet a 9/2004. (IX. 16.) önkormányzati rendelethez
Belterület szabályozási terv
2. melléklet a 9/2004. (IX. 16.) önkormányzati rendelethez
Külterület szabályozási terv
3. melléklet a 9/2004. (IX. 16.) önkormányzati rendelethez
Belterület szerkezeti terv