Ormosbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. §

1. E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületére és annak szerveire.

2. A képviselő-testület szervei:
   1. A polgármester
   2. A képviselő-testület e rendeletben meghatározott bizottságai
   3. A közös önkormányzati hivatal
   4. A jegyző
   5. A társulás
      

Az önkormányzat

3. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ormosbánya Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat)
2. Az önkormányzat címe és székhelye: 3743 Ormosbánya Petőfi tér 1. sz.

Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Ormosbányai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Hivatal

4. §

1. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
2. Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat önkormányzati rendeletben állapítja meg.
   

5. §

A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet tartalmazza.

6. §

1.  A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

Ormosbánya Községi Önkormányzat Polgármestere

Ormosbánya Községi Önkormányzat Jegyzője

Ormosbánya Községi Önkormányzat

Ormosbányai Közös Önkormányzati Hivatal

2. Az önkormányzat pecsétjét kell használni különösen:
   1. a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
   2. a képviselő-testület által adományozott oklevelekben,
   3. az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
      

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

7. §

1. Az önkormányzati feladatok ellátása mellett – az Mötv. Szabályai szerint – önként vállalhatja további feladat- és hatáskörök ellátását.

2. Az önkormányzat kötelező feladat- és hatáskörein túl biztosítja:

1. Munkahelyi és vendégétkeztetés

3.  Új feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

4. Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a (3) bekezdésben említett feltételeket.

5. Az önként vállalt feladatokról általában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell dönteni.

6. A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

7. Az önkormányzat tevékenységének kormányzati funkció szerinti felsorolását a 4. függelék tartalmazza.
   

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

8. §

(1) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

(2) A képviselő-testület hatáskörét az alábbi tárgykörökben a polgármesterre ruházza át:

a) Közterület-használat engedélyezése (14/1999.(VI.01.) önkormányzati rendelet)

b) Települési támogatás keretén belül temetési támogatás nyújtása (3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet 12.§-13.§) c) Köztemetés megállapítása (3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet 16.§ )

(3)

(4) A képviselő-testület hatáskörét a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át:

a) Lakhatási támogatás kérelem elbírálása (3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet 9.§)

b) Rendkívüli települési támogatás kérelem elbírálása (3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet 10.§ )

c) Szociális célú tüzelőanyag vásárlás kérelem elbírálása (3/2015.(II.26.) önkormányzati rendelet 15.§)

9. §

1. Az átruházott hatáskörben eljáró minden évben egy alkalommal képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

2. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet.
   

10. §

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban, vagy szóbeli előterjesztés formájában tájékoztatja.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

11. §

1. A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
2. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
   

12. §

1. A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti (rendes), rendkívüli és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

2. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 rendes ülést tart.

3. A képviselő-testület alakuló és rendes ülését  - mely a munkatervben előre tervezett -  a polgármester hívja össze és vezeti.

4. A képviselő-testület az Mötv 54. §-ának megfelelően – tárgy megjelölése nélkül – közmeghallgatást tart.

5. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. A megválaszolatlanul maradó kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság, vagy a jegyző a képviselő-testület által meghatározott határidőig megvizsgálja, annak eredményéről a következő ülésen tájékoztatást ad és a kérdés felvetőjét tájékoztatja.

6. A közmeghallgatáson elhangzott, nem a képviselő-testületet és szerveit érintő feladat- és hatáskörökbe tartozó kérdéseket, észrevételeket haladéktalanul továbbítani kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

7. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagjai a település lakosságának széles körét érintő ügyekben lakossági fórumot tarthatnak. A lakossági fórumok szervezéséről a képviselő-testület esetenként dönt.

8. A lakosságot a lakossági fórum és a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról annak megtartása előtt legalább 5 nappal korábban értesíteni kell. A meghívót a Közös Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni és az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.

9. A fórumot a polgármester, az alpolgármester, vagy egy önkormányzati képviselő vezeti. A fórumról az elhangzott vélemények, állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül. Elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

13. §

1. A határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására rendkívüli képviselő-testületi ülés hívható össze, melyet  - az Mötv. 44. §-ban meghatározottakon túl – indítványozhat :

1. A polgármester
2. Nemzetiségi ügyekben a roma nemzetiségi önkormányzat képviselője

2. A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.

3. A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt, a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

4. A sürgősségi előterjesztések és a rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

Meghívó

14. §

1. A képviselő-testületi ülést mindig a hónap utolsó szerdájára kell összehívni.

2. Az ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére.

3. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetében a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

4. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja – ilyen körülmény a társulást érintő kérdés, az önkormányzatok együttműködését érintő kérdés - a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol – a társulás székhelyén, vagy bármely tag önkormányzatának székhelyén, illetve a Közös Hivatalt fenntartó önkormányzatok székhelyén - is összehívható.

5. A képviselő-testület ülésére szóló meghívónak tartalmaznia kell:

1. Az ülés helyét és időpontját
2. A javasolt napirendi pontokat
3. A napirendek előterjesztőit
4. A napirendekhez kapcsolódó véleményezőket
5. Az ülés minősítését ( alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi)

6. A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívja:

az ülés anyagának megküldésével, tanácskozási joggal:

1. a jegyzőt,
2. a bizottságok külső tagjait,
3. a nemzetiségi önkormányzat elnökét

a meghívó és a vonatkozó előterjesztés megküldésével:

1. a napirendi pontok előterjesztőit 
2. az önkormányzati intézmények vezetőit
3. a civil szervezetek képviselőit a szervezetet érintő ügyben
4. akit a polgármester szükségesnek tart.

7. A képviselő-testület ülésére meg lehet hívni:

1. az illetékes országgyűlési képviselőt tanácskozási joggal;
2. a lakossági szervezetek képviselőit

8. A képviselő-testület zárt üléseire a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni:

1. a jegyzőt,
2. a nemzetiségi önkormányzat elnökét, az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy tárgyalásakor.

9. A meghívóban szereplő tárgysorozat az alábbi sorrendben kerül rögzítésre:

3. rendelet-tervezetek, költségvetési-, zárszámadási előterjesztések,
4. gazdasági, vagyoni ügyek,
5. választási, kinevezési ügyek,
6. a polgármester, jegyző, bizottsági elnökök munkatervben rögzített előterjesztései,
7. interpellációk, közérdekű bejelentések,
8. testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek.

15. §

1. Az képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

2. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az     

      ülés előtt legalább 2 nappal előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség   

      van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására

3. A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot az ülés időpontja előtt 3 nappal értesíteni kell a település honlapján, illetve a Közös Hivatal Ormosbányai hirdetőtábláján. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni.
   

4. A lakosság tájékoztatása a jegyző feladata.

Munkaterv

16. §

1. A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület félévenként hagy jóvá.

2. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.

3. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

1. valamennyi képviselő-testületi tagtól,
2. a bizottságok nem képviselő-testületi tagjaitól,
3. a jegyzőtől,
4. intézményvezetőktől.

4. A munkatervi javaslatokat a munkaterv megtárgyalását megelőzően 2 nappal korábban a polgármesterhez kell benyújtani.

5. A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. az ülésnapok időpontját,
2. a napirendi pontok tárgyát, címét, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,
3. a közmeghallgatás időpontját.

6. A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

7. A munkaterv féléves tervezetét tárgyévet megelőző év december 31 napjáig, illetve tárgyév június 30. napjáig a polgármester terjeszti elő.

8. A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

1. az önkormányzati képviselőknek;
2. a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak;
3. a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének.
   

                                                                         17.§

A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján és az önkormányzat hirdetőtábláján.

A képviselő-testület ülésével és

annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

18. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti akadályoztatása esetén e rendelet 14.§ (2), vagy (3) bekezdése szerint kell eljárni.

2. A polgármester a testületi-ülés vezetése során:

1. megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
2. az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát
3. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;
4. megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;
5. előterjeszti az ülés napirendjét;
6. tájékoztatás ad a két ülés közötti eseményekről,
7. beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
8. az esetleges sürgősségi indítványról tájékoztatást ad,
9. a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását,
10. vagy lezárja a vitát, vagy tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor.

3. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

4. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

5. A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.
   

Napirend előtti témák és a napirend

19. §

1. Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

2. Az utolsó napirendi pont tárgyalását követően a képviselő-testület a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról a polgármester által kap tájékoztatást. A polgármester szükség szerint kiegészítheti az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóját, valamint a témakörökhöz kapcsolódóan a képviselők részére biztosítja a hozzászólás lehetőségét.

3. A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

4. A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.
   

Ügyrendi kérdés

21. §

1. Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

2. Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

3. A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolja - a polgármester szavazásra bocsátja.

4. Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek a polgármester felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.
   

A sürgősségi indítvány

22. §

1. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.

2. A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

3. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),
4. a képviselő-testület tagja,
5. a jegyző
6. a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy tagja

4. Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;

5. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

6. Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 20.§ (2)-(7) bekezdéseiben foglaltakat.
   

Interpelláció

23. §

1. A képviselő a testületi ülésen - a fő napirendi pontok lezárása után - a
   1. polgármestertől
   2. alpolgármestertől,
   3. az önkormányzat bizottságainak elnökeitől,
   4. jegyzőtől

önkormányzati ügyekben maximum 2 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 3 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

2. Interpellálni szóban és írásban lehet. Az interpelláció szándékát az ülés kezdetét 1 nappal megelőzően a polgármesternél kell írásban bejelenteni. Az írásos interpellációt, valamint a szóban előterjeszteni kívánt interpelláció rövid, lényegét tartalmazó írásos vázlatát a szándék bejelentésével egyidejűleg kell a polgármesterhez eljuttatni. A szóban előterjesztett interpelláció, írásba foglalásáról és a képviselő általi aláírásáról a jegyző gondoskodik. Az írásban illetve szóban előterjesztett interpelláció képviselő által előterjesztett példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

3. Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:
   1. az interpelláló nevét
   2. az interpelláció tárgyát és címzettjét
   3. annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

4. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 2 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert, vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 5 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő soros testületi ülésen kerül sor.

5. A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
   

Hozzászólások és a vita

24. §

1. A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, - vagy az egyes napirendi pontok összevonását is javasolhatja, - melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

2. A bizottságok elnökei ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.

3. A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

4. Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

5. A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama két perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb két perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

6. A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett részvevő személyek – személyes érintettség címén – két perc időtartamban megjegyzést tehessenek.

7. A tárgyalt napirendi pontot érintően bármikor szót kérhetnek és ügyrendi észrevételt, javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjai és a jegyző.

8. A vita lezárása után a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
   

Döntéshozatal

A szavazás rendje

25. §

1. A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) általában egyszerű többséggel nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

2. Amennyiben a képviselő a Mötv. 49.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint személyes érintettségét nem jelenti be, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 75%-ára jogosult.
   

3. A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

3/A

a.) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

b.) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát

4. Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

5. A titkos szavazást a Pénzügyi Jogi és Ügyrendi Bizottság, mint Szavazatszedő Bizottság bonyolítja le.

6. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

7. A Szavazatszedő Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

8. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

1. a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,
2. a Szavazatszedő Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
3. a szavazás során felmerült körülményeket,
4. a szavazás eredményét,
5. a jegyzőkönyvvezető nevét,
6. a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

9. A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

26.§

1. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve bármelyik képviselő javaslatára.

3. A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak.

4. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

5. A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

A határozat és az alakszerű határozat nélküli döntés

27. §

1. A határozat megjelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló 5/2019.(III.13.) IM rendelet 15.§ foglaltak szerint történik.

2. A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

3. A testületi határozatokról a Közös Hivatal nyilvántartást vezet.

4. A határozatokat az ülést követő 2 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

5. A képviselő-testület tagjai a határozatokat a legközelebbi képviselő-testületi ülés anyagával kapják meg.

6. A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

7. A képviselő-testület az alábbi kérdésekben a szavazati arányok rögzítésével, alakszerű határozat nélkül dönt:

1. napirend elfogadásáról,
2. lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, amennyiben újabb határidő vagy feladat nem kerül megállapításra,
3. a polgármester és az alpolgármester előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadásáról,
4. a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyásáról,
5. interpellációra adott válasz elfogadásáról, tudomásul vételéről,
6. tájékoztatók elfogadásáról, tudomásul vételéről

A jegyzőkönyv

28. §

1. A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet, valamint kép- és hangfelvételt kell készíteni.

2. A kép- és hanganyag zárt ülésen keletkezett része a továbbiakban nem használható fel, a Közös Hivatalból nem lehet kiadni.

3. A kép- és hanganyag megőrzéséről a Közös Hivatalban kell gondoskodni, az nem selejtezhető.

4. A kép- és hanganyagot a Közös Hivatalon belül zároltan kell kezelni és gondoskodni kell annak őrzéséről.
   

5. A jegyzőkönyv – az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl – tartalmazza:

1. az ülés minősítését
2. a napirend előttii felszólalásokat és azok lényegét
3. az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat
4. a polgármester ülésvezetésével összefüggő intézkedéseit, a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
5. külön indítványra az elhangzott bizottsági kisebbségi véleményt,
6. az ülés bezárásának időpontját.

6. A jegyzőkönyv mellékletei:
   1. a meghívó
   2. a jelenléti ív
   3. az előterjesztések és azok mellékletei
   4. az írásban benyújtott hozzászólás
   5. titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv.

7. A nyilvános testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni, és a Közös Hivatalban kell megőrizni.

8. A testületi és a bizottsági ülésekről jelenléti ívet kell vezetni, melyet a jelenlevő tagok aláírnak. A jelenléti íven a hiányzó képviselő és a bizottsági tag neve mellett fel kell tüntetni távollétének okát, illetve annak igazolt, vagy igazolatlan voltát. A hiányzást a polgármester, illetve a bizottság elnöke igazolja.
   

IV. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

29. §

1. Rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:
   1. a polgármester,
   2. az alpolgármester,
   3. a bizottságok,
   4. a képviselő,
   5. a jegyző
   6. nemzetiségi önkormányzat testülete.

2. A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
   1. a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
   2. a rendelet tervezetet a Jegyző készítteti el. A tervezet előkészítésével önkormányzati bizottság is megbízható;
      
   3. a Közös Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság készíti el.

4. minden rendelet-tervezet előkészítése során ki kell kérni a jegyző törvényességi véleményét
5. a tervezetet megvitatás céljából a jogi feladatokkal foglalkozó bizottság elé kell terjeszteni, amely azt – a tárgy szerint érintett más bizottsággal együttesen tartott ülésén – megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
6. a jegyző – a polgármester és a bizottság véleményezését követően  – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
   
7. a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

3. A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

4. A rendelet záró rendelkezésében minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját
   

5. A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. Az elfogadott rendeleteket az önkormányzat honlapján közzé kell tenni és a Közös Hivatal Ormosbányai hirdetőtábláján kell kifüggesztéssel kihirdetni. A rendelet a kifüggesztéssel válik kihirdetetté.

5/A Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a normatív határozat közzétételére is alkalmazni kell.

6. A rendeletekről a Közös Hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a. a rendelet számát és tárgyát

b. meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját

c. módosító, kiegészítő rendelet számát és annak időpontját

d. hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját

7. A (12) bekezdésben foglalt kivétellel az önkormányzat rendelet – tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján ( www.ormosbanya.hu ) a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen.

8. A vélemény-nyilvánítási eljárás során az a vélemény, amelyik:

1. sérti a közerkölcsöt,
2. nem illeszkedik a rendelet-tervezet tárgyához,
3. név nélkül érkezett

nem vehető figyelembe.

9. A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésre kialakított önkormányzati elektronikus oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultnak elegendő idő – legalább 3 nap – álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemény kifejtéséhez.

10. A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosult nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, a véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az információs önrendelkezési jogról és nyilvánosságról szóló 2011. évi CXII.  törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteni. Erre a tényre a véleményező figyelmét a vélemény- nyilvánítás előtt fel kell hívni.
    

11. A véleményezésre jogosultak széles körét érintő, illetve nagy érdeklődésre számot tartó rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében lakossági fórum is szervezhető.

12. Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

1. az önkormányzati támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzat rendelet-tervezetet

2. a helyi adókról szóló rendelet-tervezetet,

3. a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályit meghatározó, valamint a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet-tervezetet,

13. A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért az önkormányzati rendelet ezzel együtt történő előkészítéséért a jegyző felelős.

14. A jegyző mérlegeli a beérkezett véleményeket és az arról készült összefoglalót a rendelet –tervezettel együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Általános rendelkezések

30. §

1. A képviselő Ormosbánya település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit.

2. A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

3. A települési képviselőt az Mötv. és jelen szabályzatban rögzített jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.

4. A képviselő-testület tagjait, a bizottságok tagjait és elnökeit megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást önkormányzati rendelet állapítja meg.

5. A képviselő a képviselő-testületi és bizottsági ülésről, a nem képviselő bizottsági tag a bizottsági ülésről való hiányzást 15 napon belül köteles igazolni.

6. A képviselő és a nem képviselő bizottsági tag megállapított tiszteletdíját 25 %-al csökkenteni kell két hónap időtartamra, ha a munkaterv szerinti rendes képviselő-testületi ülések, illetve munkaterv szerinti rendes bizottsági ülések közül két ülésen igazolatlanul nem vesz részt.

7. Igazoltnak kell tekinteni a hiányzást, ha a képviselő, illetve a nem képviselő bizottsági tag:

1. a helyi önkormányzat tevékenységével kapcsolatosan az önkormányzat megbízásából és tudtával van távol;

2. betegsége miatt,

3. vagy más, személyes közreműködést igénylő, halasztást nem tűrő ügy intézése miatt ( pl.: hozzátartozó halála, betegsége, munkahelyi továbbképzés stb.) hiányzik.

8. Az (5) ; (7) bekezdésben szabályozott igazolásról képviselő esetén a képviselő-testület, bizottsági tag esetén az érintett bizottság dönt.

8/A

1. A képviselő összeférhetetlenségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § és 37. § -ában foglaltak az irányadóak. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével a Pénzügyi- Jogi és Ügyrendi Bizottsághoz kell előterjeszteni.
2. Az összeférhetetlenségi ügyeket a Pénzügyi- Jogi  és Ügyrendi Bizottság vizsgálja.

d. A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni.

9. A képviselő köteles előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testületi ülésen nem vesz részt. A képviselő egy naptári évben – a soron kívüli ülések kivételével – két alkalommal jelentheti be távolmaradását a testületi ülésről külön igazolás nélkül. Ilyenkor a jelenléti íven "igazoltan távol" bejegyzést kell tenni.

10. A települési képviselő a jogszabályban meghatározottak szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

10/A A bizottságok nem képviselő tagjait az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerinti, nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.”

11. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos részletes eljárási szabályokat a hatáskörrel rendelkező bizottság Ügyrendje tartalmazza.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai, szervezete és működése

31. §

1. A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

1. Pénzügyi Jogi és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő képviselő +1 fő külső tag
2. Szociális és Egészségügyi Bizottság, létszáma:  2 fő képviselő +1 fő külső tag.

2. A bizottság személyi összetételét a 2. függelék tartalmazza.

3. A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke és egy bizottság tagjává választható. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ideiglenes bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen.

4. A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak.

5. A bizottság működési szabályait az állandó bizottságok esetében az Ügyrend tartalmazza.(1. és 2. melléklet).

6. A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos részletes eljárási szabályokat a bizottság ügyrendje tartalmazza.

7. A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

8. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

9. A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat a Közös Hivatal látja el.

10. A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre formailag és tartalmilag is a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá
    

11. A bizottság tagja köteles előzetesen bejelenteni a bizottság elnökének, ha a bizottsági ülésen nem vesz részt. A bizottság bármely tagja egy naptári évben két alkalommal külön igazolás nélkül hiányozhat a bizottsági ülésről, ezen eseteket előzetes bejelentése alapján "igazoltan távol" bejegyzéssel kell a jelenléti íven feltüntetni. 

VII. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

32. §

(1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatású polgármesterként látja el 2015. szeptember 01. napjától.

(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Ormosbánya település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(3) A polgármester tiszteletdíjáról a képviselő-testület az Mötv. rendelkezéseinek megfelelően  alakuló ülésen dönt.     

(4) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

1. dönt a költségvetési tartalék 10 % százalékig terjedő felhasználásáról;

2. ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;

3. nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
4. gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan   bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
5. irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;

(5) A polgármester a Közös Hivatalban minden héten hétfőn 7:00 órától 16:00 óráig fogadónapot tart.

Az alpolgármester

33. §

1. A képviselő-testület egy alpolgármester választ.

2. Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

3. Az alpolgármester feladatait a polgármester utasításainak megfelelően látja el.

VIII. Fejezet

A jegyző

34. §

1. A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, évente egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet a Közös Hivatal munkájáról.

2. A jegyző jogszabályban meghatározott feladatai mellett:

1. szervezi a Közös Hivatal jogi felvilágosító munkáját,
2. ellátja a Közös Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
3. 
   
4. véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármesterek és bizottsági elnökök kérésére jogértelmezési kérdésekben,
5. javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
6. köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását,
7. 
   

3. A jegyző vagy megbízottja a Közös Hivatalban Ormosbányán minden héten a Hétfőn 8:00 – 12:00 óra között valamint szerdán ügyfélfogadást tart.

4. A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása, valamint a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő, a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt ügyintéző látja el a jegyzői feladatokat.

5.  Amennyiben a Hivatalban nem dolgozik képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselő a székhely önkormányzat polgármestere kezdeményezi a kormányhivatal vezetőjénél helyettesítő jegyző kijelölését.”

A Közös Hivatal

35. §

1. A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati ügyek végrehajtására, a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Közös Hivatalt hozott létre.

2. A Közös Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működési rendjét, valamint részletes feladat és hatáskörét az Ügyrend részletezi.

4. A Közös Hivatal ügyrendjét e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

5. A Közös Hivatalt létrehozó képviselő-testület dönt:

1. a Közös Hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
2. a Közös Hivatal költségvetéséről és zárszámadásáról,

6. A Közös Hivatal működésének ellenőrzése, a feladtok egyeztetése céljából polgármester a jegyző rendszeresen tartanak megbeszéléseket.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

36. §

1. Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt 

2. A képviselő-testület a következő társulásoknak tagja:

  a)        Sajó- Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás

Feladata a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos hatáskörök.

  b)        Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás - Belső  

ellenőrzés

Feladata a jogszabályban megjelölt belső ellenőrzési hatáskörök.

   c)      Rudabánya és Környéke Szociális Szolgáltató Önkormányzati Társulás

            Feladata a családsegítés ás házi segítségnyújtással kapcsolatos hatáskörök.

  d)      Sajóvölgyi Települések Önkormányzati Rendészeti Szervet Fenntartó Társulása

            Feladata az önkormányzati rendészeti feladatokkal kapcsolatos hatáskörök.”

4. A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik

5.  Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében

6. Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

X. Fejezet

Települési nemzetiségi önkormányzat

37. §

1. AZ önkormányzat együttműködik a helyi nemzetiségi életkörülmények javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében a közvetlen választással létrehozott roma nemzetiségi önkormányzattal.

2. A települési nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés keretében a polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést kezdeményez a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével.

3. Az önkormányzat biztosítja a helyi roma nemzetiségi önkormányzat ( a továbbiakban:nemzetiségi önkormányzat) működési feltételeit:

4. A (3) bekezdésben foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötendő megállapodásban kerül sor. A megállapodás szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

5. A jegyző a nemzetiségeket érintő szociális ügyekben kérheti a nemzetiségi önkormányzat együttműködését.

6. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke az Önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi közügyek intézése érdekében  polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület eljárását, valamint ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, a képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.

7. A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben ( a továbbiakban : Njtv.) előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

8. Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

9. A (8) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 5 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre.

10. A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv.-ben rögzített egyetértési és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozatétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.

XI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, KÖLTSÉGVETÉSE

VAGYONA

38. §

1. Az önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendelet (vagyonrendelet) állapítja meg.

2. A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg.

3. A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

 a) Az első fordulóban a költségvetési törvény által előirt részletezésben a rendelettervezetet tárgyalja a testület. A tervezet több változatot is tartalmazhat. A tervezet elsősorban a törvényben előirt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását, és a további, még vállalható önkormányzati feladatokat rögzíti. A költségvetés a bevételi forrásokat, a kiadásokat célok szerint tartalmazza.

b) A második fordulóban kerül sor a Rendelet elfogadása.

4. A költségvetési rendelettervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság előzetesen megtárgyalja és véleményezi

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. §

(1) Ez a rendelet a 2014. november 20. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Ormosbánya Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011.(IV.01.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 14/2011.(VIII.26.), a 20/2011.(XII.20.), a 2/2012.(II.02.) és a 6/2012.(III.29.) önkormányzati rendeletek

Ormosbánya, 2014. november 14.

                        Sike Ferencné                                               Feketéné Tőzsér Erika

                         Polgármester                                                           Jegyző

A rendelet kihirdetve:

Ormosbánya, 2014. november  20.

                                                                                              Feketéné Tőzsér Erika                                                                                                                                                      Jegyző

Az SZMSZ függelékei:

1. függelék      –         A megválasztott képviselő-testület tagjainak névsora

2. függelék      -           A megválasztott bizottságok névsora

3. függelék      -           Ormosbányai Közös Önkormányzati Hivatal Ügyrendje

4. függelék      -           Az önkormányzat Kormányzati funkcióinak listája

Az SZMSZ mellékletei:

1. melléklet     -           Pénzügyi Jogi és Ügyrendi Bizottság Ügyrendje

2. melléklet     -           Szociális és Egészségügyi Bizottság Ügyrendje