2. § (1) Az üres, vagy megüresedett, vagy olyan megüresedő lakás, melynek ismert a megüresedés időpontja bérbeadási jogcíméről a szociális ügyekkel foglalkozó szakbizottság tesz javaslatot.

(2) A lakásbérleti jogviszonyt (a továbbiakban: lakásbérleti jog) az önkormányzat (a továbbiakban: bérbeadó) és a bérlő szerződése határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkezéséig hozza létre.

(4) A határozott idő lejártát megelőző legalább 30 napon belül a bérlő írásban kérheti a lakásbérleti szerződés meghosszabbítását. Amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak a bérleti szerződés legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható.

(5) A lakásbérleti szerződést írásba kell foglalni.

(6) A szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásért lakbért fizetni.

(7) A lakásbérleti jog a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki.

3. § (1) A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak).

(2) A bérbeadó, a bérlővel és a vele együtt lakó élettársával, unokájával, testvérével, gyermekével (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek) valamint szülőjével (örökbefogadott, mostoha, valamint nevelőszülő), azok közös írásbeli kérelmére bérlőtársi szerződést köthet, ha legalább két éve a lakásban jogszerűen együtt laknak, más bérlakásuk, vagy lakástulajdonuk (ideértve a résztulajdont is) nincs és az önkormányzattal szemben semmilyen adó- vagy egyéb köztartozásuk nem áll fenn.

(3) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs írásban megállapodnak (bérlőtársi szerződés).

(4) A bérbeadó a házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést köteles kötni.

(5) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlők, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges.

(6) A bérleti szerződés megszűnése esetén a bérbeadó a lakásban maradó bérlővel bérleti szerződést köthet, a lakásban maradó bérlő kérelmére.

4. § (1a) Állatot: kutyát, macskát, madarat, stb. csak úgy szabad tartani, hogy az a bérlők nyugalmát, biztonságát ne zavarja.

(1b) A lépcsőházban kutyát csak pórázon megkötve, szájkosárral szabad vezetni. Az ebtartás alapvető szabályai előírják azt, hogy az eb tulajdonosa köteles ebét úgy tartani, hogy azok a házban illetve közvetlen szomszédságban lakók nyugalmát hangos ugatásával ne zavarja.

(1c) A közös udvarban kutyát csak elkerítve kennelben, vagy futóláncon szabad tartani, oly ódon, hogy az ne zavarja a többi lakót a lakás használatában.

(1d) Az állatok okozta szennyeződést az állattartó köteles azonnal eltakarítani. Az állatok okozta esetleges károkért az állattartó felelős.

(1e) Vadon élő állatok (pl. galambok) etetése, ezáltal az épülethez való szoktatása tilos.

5. § (1) A szociális intézményből elbocsátott személynek, ha az önkormányzat javára a lakásbérleti jogviszonyról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le, az önkormányzat köteles megfelelő és beköltözhető lakást bérbe adni.

(2) Ha az intézménybe utaláskor a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzat javára, az intézményből történő elbocsátás esetén egy szobás, komfort nélküli lakás bérleti jogára tarthat igényt, ha a kapott pénzbeli térítést visszafizeti.

6. § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2) A lakás átadáskor és a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor (visszaadáskor) a lakásról, a központi berendezéseiről és lakásberendezéseiről állapotjegyzőkönyvet és leltárt kell felvenni.

(3) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.

7. § (1) A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadáskor rendeltetésszerű használatra alkalmas.

(2) A bérbeadó a bérlet fennállása alatt a lakással összefüggő, törvényben meghatározott, illetve a szerződésben vállalt kötelezettségéért szavatol.

(3) A bérlő a szavatossági hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha a hiba elhárításáról a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem gondoskodik.

8. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését beszámítását és annak feltételeit is meg kell határozni.

(2) A bérbeadó, a régi bérlő és a leendő bérlő írásban megállapodhatnak, hogy a régi bérlőt terhelő rendbetételi kötelezettségét a leendő bérlő térítés ellenében átvállalja.

9. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni

(2) Az épülettel, illetve a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – az (1) bekezdésben nem említett – egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó.

10. § A bérbeadó a 9. §. (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét:

11. § (1) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodnak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(2) A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

(3) A bérlőt és a vele együttlakó személyeket – a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelem nélkül – megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának a joga.

12. § (1) Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt munkák elvégzése a bérlőt terheli, akkor a szerződés megkötésekor a lakbért ennek figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott munkák a bérbeadó mulasztása vagy az épület felújítása, továbbá a vezetékhálózat meghibásodása miatt válnak szükségessé, akkor azok elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

13. § A bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetve a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

14. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett átalakítás, korszerűsítés következtében a lakás komfortfokozata megváltozna, ahhoz a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

(3) A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem veszélyeztetik lakhatását.

15. § (1) A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(2) A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

16. § A rendelet felhatalmazza a bérbeadót, hogy a felek jogai és kötelezettségei vonatkozásában a megállapodás – e rendeletben és az Lt.v. - ben nem szabályozott - tartalmát szabadon meghatározza.

17. § A bérbeadó jogosult a lakás rendeltetésszerű használatát, a lakás berendezéseit, tartozékait, a lakás átadásakor felvett leltár alapján, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente két alkalommal ellenőrizni. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles.

18. § (1) A különböző komfortfokozatú lakások bérleti díjának mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az összkomfortos, illetve komfortos lakások bérleti szerződésének megkötésével egyidejűleg a bérlő óvadék megfizetésére kötelezhető.

(3) Az óvadék összege a lakásra megállapított havi lakbér háromszorosának megfelelő összeg.

(4) A bérbeadó köteles az óvadék összegét elkülönített számlán tartani. Az óvadék visszafizetésekor annak összege után kamat nem jár.

(5) Az önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultság feltételeit, mértékét, megállapításának eljárási rendjét és a lakbértámogatás folyósításának módját az önkormányzatnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény végrehajtására alkotott 6/2016. (X. 26.) sz. rendelete szabályozza.

19. § (1) A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben – vagy más megállapodásukban – meghatározott külön szolgáltatás díját.

(2) A külön szolgáltatás díját a szolgáltatást biztosító közüzemi szolgáltató díjtételeinek megfelelően kell megállapítani és megfizetni.

(3) A külön szolgáltatások körébe tartozik különösen a vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása.

20. § (1) Az önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használó a jogcím nélküli használat kezdetétől lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(2) A lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg; jogcím nélküli használat kezdetétől számított 6 hónap elteltétől 6 hónapig a megállapított lakbér kétszerese, ezt követően pedig a lakás lakbérének háromszorosa. Az emelésre vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

(3) A bérbeadó a rosszhiszemű jogcím nélküli használat kezdetekor, illetve tudomására jutásakor haladéktalanul köteles a lakás kiürítése iránt a jogszabályokban meghatározott államigazgatási, illetve peres eljárást megindítani.

21. § (1) Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha-, és nevelt gyermekét), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét (örökbefogadó, mostoha-, és nevelőszülőjét).

(2) A bérlő a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be a lakásba, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját, testvérét, élettársát.

(3) A (2) bekezdésben említett személyek esetében a hozzájárulás akkor adható meg , ha a befogadást követően a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább 6 m2 lakószoba terület jut, és a lakásba befogadás nem sérti a lakóközösség érdekeit.

(4) A bérbeadó hozzájárulásával befogadott személyek a bérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre nem tarthatnak igényt, a bérleti jogviszonyt nem folytathatják.

22. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnik az Ltv. 23. § -ban foglalt esetekben.

(2) A határozott időre szóló, illetve valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetve a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

23. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

(2) Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte.

24. § (1) Ha a bérlő a lakbérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

(2) Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

(3) Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(4) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(5) A felmondás az (1) és (2) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a (3) és (4) bekezdés esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

25. § (1) A bérlő a határozatlan időre kötött szerződést bármikor írásban felmondhatja.

(2) A felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, de a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

26. § (1) Akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül az Ltv., illetve e rendelet alapján befogadhat a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) Az (1) bekezdésben említett jogosultak a lakásbérleti jog folytatására, eltérő megállapodásuk hiányában a lakásbérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják: a bérlő házastársa, gyermeke (örökbe fogadott, mostoha – és nevelt gyermeke), befogadott gyermekétől született unokája, szülője (örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője).

(3) A lakásbérleti jogot az azonos sorrendben jogosultak – eltérő megállapodásuk hiányában – bérlőtársként folytathatják.

27. § (1) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhető el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg.

(2) A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére Ormosbányán köteles másik lakást felajánlani.

(3) A bérlő kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakást is köteles elfogadni, ha az egyébként – az együttlakó személyek számára is figyelemmel – megfelel a lakás követelményeinek.

28. § Amennyiben az önkormányzatnak üres bérlakás áll rendelkezésére, az arra rászorultaknak az alábbi feltételekkel, szociális helyzete alapján maximum 6 hónapra bérlakást biztosít, ha a rászoruló

29. § A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait – e rendelet foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.

30. § Helyiségre bérleti szerződés határozott időre köthető, amelynek időtartama legfeljebb 5 év.

31. § (1) A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó.

(2) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, berendezve.

(3) A bérlő köteles gondoskodni a

32. § (1) A bérbeadó nem köteles a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést kötni.

(2) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

33. § A helyiségbérleti szerződés akkor is megszűnik, ha

34. § (1) Minden értékesítésre kerülő önkormányzati tulajdonban lévő lakás elidegenítéséről, annak feltételeiről a képviselő-testület egyedi döntést hoz, az így befolyt bevételeket elkülönített számlán (Lakásalap számla) kell kezelni.

(2) A képviselő-testület (1) bekezdés alapján meghozott döntését tartalmazó határozatban rendelkezni kell az alábbiakról:

(3) Ha a lakás értékesítésére licittárgyalás keretében kerül sor, az erre vonatkozó felhívást a helyben szokásos módon, illetve a területi hirdetési újságban, a licittárgyalást legalább 2 héttel megelőző időpontban közzé kell tenni.

(4) A (3) bekezdés szerinti felhívásnak tartalmaznia kell a képviselő-testület (2) bekezdés alapján meghozott határozatában foglalt feltételeket, továbbá a

35. § A helyiségek elidegenítésére, annak feltételeire, a licittárgyalásra a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályokat – e rendeletben foglalt eltérésekkel – megfelelően kell alkalmazni.

36. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő épületben a közös használatra szolgáló helyiséget és az épülethez tartozó közös használatra szolgáló területet önálló ingatlanként nem lehet elidegeníteni.

(2) Nem lehet értékesíteni a helyiséget, ha az elidegenítés a helyi lakosságnak nyújtott közérdekű szolgáltatást veszélyezteti.

37. § A lakások és helyiségek elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

38. § A lakások és helyiségek bérletével, illetve elidegenítésével kapcsolatban a bérlő, illetve a vevő – a velük együttköltözők vonatkozásában is – az alábbi személyes adatok szolgáltatására és annak a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992 évi LXVI. törvény, valamint az Önkormányzat Adatvédelmi Szabályzata szerinti kezeléséhez hozzájárulni köteles :

39. § (1) E rendelet 2020. október 01. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ormosbánya Községi Önkormányzat lakások és helyiségek bérletéről szóló 9/2005.(V.05.) önkormányzati rendelete