Ládbesenyő Község Önkormányzata Képviselő-testületének

18/2016. (XI.25.) önkormányzati rendelete

Ládbesenyő Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló

9/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelet módosításáról

Ládbesenyő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában, valamint a 13.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján;

a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva;

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40.§ (1) bekezdésében és 41.§ (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály,

Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség,

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága,

Országos Vízügyi Főigazgatóság,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály,

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala,

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály,

Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály,

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága,

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Vezetője,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság,

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40.§ (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala Állami Főépítész,

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ Ládbesenyő Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2015. (VI. 26.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő lép:

„(2) Az érvényességi területen belül területet felhasználni, építési tevékenységet folytatni, telket alakítani, arra hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni csak a vonatkozó jogszabályok, valamint Ládbesenyő Község Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ) és annak mellékletét képező szabályozási tervek előírásainak együttes figyelembevételével lehet.”

2.§ A R. (3) bekezdése helyébe a következő lép:

„(3) A HÉSZ rendelkezései az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 2013. január 1-én hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével kerültek kidolgozásra.”

3.§ A R. 2.§- 48.§-ok helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„2. A szabályozási terv elemei

2.§ (1) Kötelező érvényű szabályozási alapelemek:

a)szabályozási vonal, szabályozási szélesség

b)építési övezet, övezet határa

c)építési övezet, övezet jele

(2) Jogszabály által elrendelt, kötelező védelmi, korlátozási szabályozási elemek

a)műemlék, műemléki környezet

b)régészeti terület

c)országos ökológiai folyosó

d)természetvédelmi szempontból jelentős területek (ESA II.)

e)tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

(3) Tájékoztató szabályozási elemek:

a)építési tilalom határa

b)elővásárlási joggal terhelt ingatlanok

3. A belterülethatár módosítás

3.§ A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv ábrázolja.

4. Közterület alakításra vonatkozó előírások

4.§ Közterület alakítási terv készíttethető az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján, amennyiben egységes közterület-kialakítás indokolt.

5. Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

5.§ (1) Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket és a hozzájuk tartozó műemléki környezetet a Szabályozási terv tartalmazza.

(2) Műemléki környezet területén csak az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon lehet építkezni.

6.§ A település régészeti területeinek határát a Szabályozási terv tartalmazza.

7.§ A helyi értékvédelmi rendelet által elrendelt elemeket a Szabályozási terv tartalmazza.

8.§ Ládbesenyő igazgatási területén reklám, hirdetőtábla, kirakatszekrény csak a helyi rendeletben meghatározottak szerint létesülhet.

6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

9.§ (1) Ládbesenyő területén kijelölt országos ökológiai hálózat ökológiai folyosót, természet-megőrzési területet, természeti területet, tájképvédelmi területet, egyedi tájértéket a Szabályozási Terv jelöli.

(2) Az igazgatási területén kijelölt országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó, természet-megőrzési terület, természeti terület, tájképvédelmi terület, egyedi tájértékek védelmét, megóvását biztosítani kell.

(3) Közterületi fatelepítések a helyi rendeletben szabályozottak szerint történhetnek.

(4) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő Ládbesenyő teljes igazgatási területe, ezért az építmények tájba illesztését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazását biztosítani kell.

7. Környezetvédelmi előírások

10.§ (1) A település területén terület felhasználása, igénybevétele abban az esetben történhet, folytatható, ha az a megengedett környezetterhelési határértékeket nem haladja meg, nem károsítja a környezetet.

(2) Új épület létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telekhatáron kell teljesülniük.

11.§ A felszíni és felszín alatti vizek szennyezése tilos.

12.§ Ládbesenyő területén tilos a megengedett határértéket meghaladó légszennyezés okozása, tilos szagos-bűzös tevékenység végzése.

13.§ Üzemi létesítmény, illetve egyéb helyhez kötött zajforrás csak akkor helyezhető el, ha a keletkező zaj- és rezgésterhelés nem haladja meg a hatályos előírások szerinti határértékeket.

14.§ (1) Földmozgatással járó beavatkozás során a humuszos termőréteg védelméről gondoskodni kell a termőföld védelmére vonatkozó hatályos előírások szerint.

(2) Feltöltésre környezetkárosító anyag használata tilos.

15.§ Hulladéklerakó, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely az igazgatási területen nem létesíthető.

8. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

16.§ (1) A település területén a tüzivíz ellátást biztosítani kell.

(2) A mélyfekvésű, Hársas patak által veszélyeztetett területeken építési tilalom van érvényben, a terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

9. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

17.§ A település területén elővásárlási jogot érvényesít az önkormányzat minden olyan településrendezési cél érdekében, amely a helyi építési szabályzatban biztosított.

18.§ (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a Szabályozási terven jelölt feltételeknek eleget tesz a kialakuló építési telek.

(2) Nyeles telek újonnan nem létesíthető, kivéve, ha telekhatár-rendezési célokat szolgál.

(3) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület kialakítása céljából vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési infrastruktúra fejlesztés érdekében kerül sor, úgy az építési övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb építési telek is kialakítható.

10. Közművek előírásai

19.§ A közműellátás mértékét és módját az egyes építési övezetekre a helyi építési szabályzat és a szabályozási tervek határozzák meg.

20.§ Új hírközlési létesítmény kialakításánál a tájba illesztést biztosítani kell.

11. Építés általános szabályai

21.§ (1) Saroktelek beépítésénél úgy kell meghatározni az előkerti építési vonalat, hogy az utcakép egységessége és a településkép védelme érdekében az a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához illeszkedjen.

(2) Új épület, építmény létesítése csak akkor engedélyezhető, ha a kialakítandó legkisebb mértékű zöldfelületi fedettség a területen biztosítható.

12. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

22.§ (1) Ládbesenyő település a Nemzeti katasztrófa kockázat értékelés alapján a II. osztályba került.

(2)Az elégséges védelmi szint:

a)Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek biztosítása

b)Lakosság módszer: a kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően, elsősorban elzárkózás

c)Felkészítés: a lakosság 3 évente történő aktív tájékoztatása, a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával, a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint az annak megfelelő magatartási szabályokra

d)Védekezés: különleges felszerelések és kiképzett szakértők (önkéntes mentőszervezetek) bevonásának tervezése és begyakoroltatása, a kockázatbecslésnek megfelelően egyes polgári védelmi szakalegységek megalakítása, a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése

e)Induló készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte

Részletes övezeti előírások

Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

13. A beépítésre szánt területek építési övezetekbe sorolása

23.§ A Szabályozási terv tartalmazza a beépítésre szánt területeket az alábbi sajátos

        használat szerint:

14. Lakóterület előírásai

24.§ (1) Falusias lakóterület: falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

        (2) Falusias lakóterületen pince (terepszint alatti építés) nem építhető.

        (3) A falusias lakóterületek sajátos előírásai:

(4) Az övezetben telkenként egy db legfeljebb 50 m²-es alapterületű állattartó épület és fedett/zárt trágyatároló helyezhető el, amennyiben a lakó funkciótól biztosított nagy és közepes haszonállattartó épületnél a 25 m-es védőtávolság, kis haszonállattartó épületnél a 10 m-es védőtávolság. Haszonállattartó építmény és trágyatároló élelmiszertároló, feldolgozó, forgalmazó létesítménytől, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény telekhatárától számított 50 m-en belül nem építhető.

15. Vegyes terület előírásai

25.§ (1) Településközpont: A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

      (2) A településközpont sajátos előírásai:

      (3) Állattartó épület, trágyatároló nem létesíthető.

16. Gazdasági terület előírásai

26.§ (1) Kereskedelmi szolgáltató terület: elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)  Ipari terület: olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Ládbesenyő igazgatási területén egyéb ipari terület került kijelölésre.

       (3) Gazdasági területek sajátos előírásai:

(4) Gazdasági területen telkenként egy db egyszintes legfeljebb 150 m²-es alapterületű állattartó épület és fedett/zárt trágyatároló helyezhető el, amennyiben a lakó funkciótól biztosított nagy és közepes haszonállattartó épületnél az 50 m-es védőtávolság, kis haszonállattartó épületnél a 25 m-es védőtávolság. Haszonállattartó építmény és trágyatároló élelmiszertároló, feldolgozó, forgalmazó létesítménytől, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény telekhatárától számított 50 m-en belül nem építhető.

17. Különleges beépítésre szánt terület előírásai

27.§ (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) Sportpálya: sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell

(3) Temető: a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők, melyek épületmagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. A temető telkén belül, a telekhatár mentét legalább 10 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani és többszintes növényzettel betelepíteni, amennyiben erre elegendő hely biztosítható, illetve tájképvédelmi érdekeket nem sért.

(4) Pince: meglévő pincesor területe. A területen a meglévő pincék felújítása, átalakítása, új pince kialakítása csak a helyi építési hagyományokhoz igazodva történhet, a szomszédos pincék veszélyeztetése nélkül.

         (5) A különleges beépítésre szánt területek sajátos előírásai:

        (6) Állattartó épület, trágyatároló különleges beépítésre szánt területen nem létesíthető.

Beépítésre nem szánt övezetek

18. A beépítésre nem szánt területek építési övezetekbe sorolása

28.§ A Szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint az  alábbi övezetekbe sorolja:

19. Közlekedési terület előírásai

29.§ A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

20. Zöldterület előírásai

30.§ (1) A zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert), amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és testedzést szolgálja.

(2) Közpark: több funkciót szolgáló, legalább 1 ha nagyságú közhasználatú közterületi zöldterület, amelynek legkisebb oldalmérete is 80 m-nél nagyobb, amelyet bárki használhat.

21. Erdőterület előírásai

31.§ (1) Az erdő a legalább 1500 m² nagyságot elérő terület, amely

1. faállománnyal borított
2. faállománnyal átmenetileg nem borított, de erdő-felújítási előkészítő munka folyik rajta
3. faállománnyal körülzárt tisztások, melyek más műveléssel gazdaságosan nem hasznosíthatók
4. erdei nyiladékok, nem állandó jellegű fakitermelő utak, erdő területén áthaladó vezetékek védősávja
5. legalább négy sorból álló fasor, mező- és hóvédő erdősáv.

(2) Védelmi erdő: természetvédelmi, talajvédelmi, tájképvédelmi, településvédelmi célú erdőterület. Védelmi erdőben épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Gazdasági erdő: faanyagtermelő, faanyagtermelést szolgáló erdőterület. Gazdasági rendeltetésű erdőterületen legfeljebb 0,5%-os beépíthetőséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

22. Mezőgazdasági terület előírásai

32.§ (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények területe.

(2) Sajátos használat szerint lehet:

a)Kertes mezőgazdasági terület: zöldség, virág, esetleg gyümölcstermesztésre szolgáló terület

b)Általános mezőgazdasági terület

27. szántó: szántóföldi művelés alatt álló terület
28. gyep: rét (kaszáló), legelő (legeltetéses állattartás) művelési ágban lévő területek

(3) Keretes mezőgazdasági területben állattartó épület, trágyatároló nem létesíthető.

(4) Mezőgazdasági szántó és gyep területen állattartó épület és trágyatároló elhelyezhető, amennyiben a lakó funkciótól biztosított nagy és közepes haszonállattartó épületnél az 50 m-es védőtávolság, kis haszonállattartó épületnél a 25 m-es védőtávolság. Haszonállattartó építmény és trágyatároló élelmiszertároló, feldolgozó, forgalmazó létesítménytől, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény, gyógyszertár telekhatárától számított 50 m-en belül nem építhető.

         (5) A mezőgazdasági területek sajátos előírásai:

*OTÉK rendelkezései szerint

23. Vízgazdálkodási terület előírásai

33.§ A vízgazdálkodási terület a folyó- és állóvizek medre és parti sávja, közcélú nyílt csatornák, vízbázis területek. Vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

24. Különleges beépítésre nem szánt terület előírásai

34.§ (1) Bánya: az igazgatási területen található egykori homokbánya területe. A bányaművelés felhagyása után a terület rendezését oly módon kell megoldani, hogy az ne okozzon felszínmozgást, a környezetet ne károsítsa, emberi életet ne veszélyeztessen. A területen épület, építmény nem helyezhető el.

         (2) A bánya terület sajátos előírásai:

4. § A R. 3., 4., és 5 mellékletei és az  1-4 függelékei helyébe jelen rendelet 1. melléklete és 1., 2.,  és 3. függelékei lépnek hatályba.

5. § E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. Hatályba lépés után jelen rendelet hatályát veszti.

​Kihirdetési záradék:

Kihirdetve Ládbesenyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelet 36. § (4) bekezdése szerint Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal Ládbesenyői Kirendeltség hirdetőtábláján való kifüggesztéssel 2016. november 25. napján.

Ládbesenyő, 2016. november 25.

                                                                                            Dr. Kernóczi Zsuzsanna

                                                                                                            jegyző