iscsécs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2017. (XI. 03.) sz. önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Kiscsécs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

• Általános rendelkezések

1.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Kiscsécs Község Önkormányzata  (a   továbbiakban: Önkormányzat).

 (2) Az Önkormányzat székhelye: 3578 Kiscsécs, Dózsa Gy. u. 17. sz, levélcíme: 3578 Kiscsécs, Dózsa Gy. u. 17. sz.

 (3) Az Önkormányzat működés területe: Kiscsécs község közigazgatási területe.

 (4) Az Önkormányzat azonosító adatai:

                 a) törzsszáma: 548454

                 b) adószáma: 15548452-1-05

                 c) statisztikai számjele: 15548452-8411-321-05

 (5)Honlapjának elérhetősége: nem rendelkezik honlappal.

2.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos pecsétje körbélyegző, melyen a „Kiscsécs Község Önkormányzata” felirat olvasható  középen Magyarország címerével.

(2) Az Önkormányzat hivatalos jelképei: Kiscsécs község címere, zászlója melyek leírását, valamint azok használatát az Önkormányzat külön rendelete szabályozza.

(3) Az Önkormányzat által alapított kitüntetéseket, díjakat külön rendelet tartalmazza. 

(4) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

(5) A képviselő-testület tagjainak névsorát, lakcímét az SzMSz 1. függeléke tartalmazza.

(6) A Képviselő-testület szervei:

            a) polgármester

            b) Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal

            c) jegyző.

(7) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelöléssel csatlakozott a Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatalhoz.

• A helyi önkormányzás általános szabályai

1. Az Önkormányzat feladat- és hatásköre

3.§ (1) Az Önkormányzat feladat – és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.

(2) A képviselő testület kizárólagos hatáskörébe tartozó, át nem ruházható hatásköreit az Mötv. tartalmazza.

(3) a képviselő-testület a kötelező feladat- és hatáskörein túl, költségvetésében meghatározottak  szerint biztosítja:

• a településen működő civil szervezetek – pályáztatási eljárás keretében történő támogatását az éves költségvetési keret függvényében,
• falugondnoki szolgáltatást működtet.

 (4) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását az SzMSz 2.  függeléke tartalmazza.

2. A Képviselő-testület működésének szabályai

4.§   (1) A képviselő-testület tagjainak a száma 5 fő, melyből a települési képviselők száma 4 fő. A polgármester tagja képviselő-testületnek, aki a testület működése, döntéshozatala és határkozatképessége szempontjából képviselőnek minősül.

(2) A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester  illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról és a képviselők tiszteletdíjáról.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülésen az alpolgármester választásának titkos szavazással történő lebonyolításához a tagjai sorából 2 fős szavazatszámláló bizottságot választ.

5.§ (1) A képviselő-testület munkaterv alapján ülésezik, a rendes ülések kezdési időpontja 10:00 óra, helye a Kiscsécs Község Önkormányzatának székhelye.

(2) A határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést hívhat össze.

     ­

6.§ (1) A képviselő-testület nyilvános üléséről jegyzőkönyv készül.

(2) Az ülésen megjelent hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet. A képviselő-testület esetenként – vita nélkül –egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot ad-e, amelynek időtartama maximum 3 perc lehet.

1. A munkaterv

7.§ (1) A képviselő-testület  a tervszerű munkavégzés érdekében munkatervet készít, amely éves időtartamra szól. A képviselő-testület munkatervét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze. A munkatervet a  polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(2) Az éves munkatervet legkésőbb az adott év költségvetésének elfogadásával egyidejűleg fogadja el a képviselő-testület.

(3) A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni a lakossági fórumokon elhangzott javaslatokat, észrevételeket és elfogadása előtt javaslatot kell kérni:

a) a képviselő-testületi tagoktól.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések tervezett időpontját, napirendjét és ezek előterjesztőit,

b) a közmeghallgatás időpontját,

c) a napirendhez meghívandókat,

d) az egyéb szervezési feladatokat.

(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen. A munkatervet közzé kell tenni az Önkormányzat faliújságján.

8.§ (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, továbbá a képviselő-testület tagja, vagy bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Az előterjesztés szóban is benyújtható, de a rendelet- és határozat-tervezetet a testületi ülés megkezdése előtt írásban ki kell osztani a képviselőknek.

(3) Az előterjesztéseket papír alapon kell a meghívottak címére kézbesíteni.

(5) Az előterjesztéseknek tartalmaznia kell:

a)  a tárgy pontos meghatározását,

b) az előterjesztők, elkészítők pontos megnevezését,

c) utalást arra, hogy a képviselő-testület foglalkozott-e korábban a tárgykörrel, ha    igen, milyen döntést hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

d) azokat a körülményeket, összefüggéseket, amelyek a döntési javaslat elfogadását indokolják,

e) az eltérő vélemények megjelölését és annak indokait.

(6) Az előterjesztést a munkatervben megjelölt időpont figyelembe vételével legalább az ülést megelőző 6 munkanappal korábban kell leadni a polgármesternek, vagy a jegyzőnek. A határidő alól fontos közérdekből, vagy méltányolható egyéb okból – alpolgármester előzetes engedélyével - lehet eltérni.

(7) Az előterjesztésnek mindenkor lényegre törőnek, konkrétnak és tömörnek kell lennie. Az előterjesztéseket a feladatkörükben érintett bizottságoknak előzetes megvitatásra ki kell adni.

1. Az ülés összehívása, vezetése

9.§ (1)  A képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak írásbeli meghívót kell kézbesíteni.

(2) Az ülés meghívóját olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

a)  az ülés helyét és időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirendek előterjesztőit.

(4) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a képviselőket

b) a jegyzőt,

c) mindazon személyeket, akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges és erre az előterjesztő javaslatot tett.

(5) A meghívót ki kell függeszteni a Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

10.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy távolléte esetén az alpolgármester vezeti. Az ülés vezetőjének munkáját a jegyző segíti.

(2) A polgármester megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 4 települési képviselő jelen van. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 20 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

(3) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.

(4) A határozatképtelenség vagy bármely egyéb ok miatt félbeszakított ülést 15 napon belül újból össze kell hívni, melynek napirendjén új napirendi pontok is szerepelhetnek.

11.§ A polgármester az ülés megnyitása után előterjeszti a meghívóban szereplő – tárgyalási sorrendet is tartalmazó – napirendi javaslatokat.  Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételét, vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását (sürgősségi indítvány). A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - minősített többséggel dönt. Ezt követően kerül sor a végleges napirend elfogadására.

1. A tanácskozás rendje

12. § (1) A polgármester megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 3 települési képviselő jelen van. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 20 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

 (2) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható,

 úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.

(3) A határozatképtelenség vagy bármely egyéb ok miatt félbeszakított ülést 15 napon belül újból össze kell hívni, melynek napirendjén új napirendi pontok is szerepelhetnek.

13.§ (1) A polgármester az ülés megnyitása után előterjeszti a meghívóban szereplő – tárgyalási sorrendet is tartalmazó – napirendi javaslatokat.  Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételét, vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását (sürgősségi indítvány). A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - minősített többséggel dönt. Ezt követően kerül sor a végleges napirend elfogadására.

(2) A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. A polgármester a napirendi pontokat vitára bocsátja. A vita során a napirendi pontokhoz a Képviselő-testület tagjai külön-külön 5 perc időkeretben tehetnek hozzászólást. A vita lezárása után a képviselők részéről további hozzászólási lehetőség nincs, a polgármester szükség szerint összefoglalót tart. Ezt követően szavazás következik. Önkormányzati rendelettervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt, az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő.

(3) A határozat meghozatala előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során a képviselő- testület döntésével a polgármester

a) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,

c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon napirendi pont tárgyalásánál nem szólalhat fel,

d) az ülést általa meghatározott időre felfüggeszti, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.

(5)A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.

(6)Ha a polgármester szünetet rendel el, a tanácskozás nem folytatható.

1. Döntéshozatal, rendeletalkotás

14. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetnek:

a) a települési képviselők,

b) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

c) a helyi társadalmi és civil szervezetek vezető testülete.

(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, a rendeletalkotás szükségességéről a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

15. § (1) A rendelet-tervezetet a Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal készíti el és társadalmi egyeztetés céljából az Önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi.

(2) A társadalmi egyeztetés keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak a hivatal@kesznyetenph.t-online.hu elektronikus levélcímen, vagy írásban. A véleménynyilvánításra nyitva álló határidő nem lehet kevesebb 8 napnál.

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a költségvetésről szóló,

b) a helyi adókról szóló,

c) a költségvetés végrehajtásáról szóló,

d) az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szól önkormányzati rendelet-tervezetet, valamint

e) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha a módosítás magasabb szintű jogszabály rendelkezése miatt szükséges.

(4) A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet és javaslatot tesz a  rendelet-tervezet esetleges módosítására.

16. § (1) A képviselő-testület rendeletének megjelölése:

„Kiscsécs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …./… év (…hó … nap)  önkormányzati rendelete………………………………(ról/ről) (a rendelet címe)”

(2) Az Önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos növekvő arab számmal és évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni, továbbá meg kell határozni a rendelet címét.

(3) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegének a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve mellékleteként kezelt rendelet szövegét kell tekinteni.

(4) Az önkormányzati rendeletek a döntést követően 5 munkanapon belül, kivételes és sürgős esetben 1 munkanapon belül elkészítésre és kihirdetésre kerülnek. A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja Kiscsécs Község Önkormányzata hirdetőtábláján történő kifüggesztése. Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet.

(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy az Önkormányzat rendeleteiről a község lakossága, az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek.

17.§ (1)  A testület határozatainak megjelölése:

„Kiscsécs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …./…év (… hó…nap) határozata

……………………………….. (tárgya)”.

(2) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos arab sorszámozással  és  évszámmal  kell ellátni.

(3) A testületi határozatokról a  Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet és felelős a határozatok írásba foglalásáért és kiadásáért. A határozatot tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot a jegyzőkönyv vezetője hitelesíti.

(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészültét követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, továbbá azoknak, akikre nézve rendelkezést tartalmaz.

18. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a tájékoztató jellegű anyagok tudomásulvételéről,

d) a rendelet-tervezet, vagy a határozati javaslat módosítására, kiegészítésére tett indítványokról.

19.§ A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.        Szavategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el:

a) a szünet után a vitát tovább kell folytatni és annak lezárása után a szavazást meg kell ismételni,

b) ha az újabb szavazás sem vezet eredményre, úgy a döntést a következő ülésre kell halasztani.

8.A szavazás módja

20. § (1) A képviselő-testület döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással

hozza.

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először a polgármester az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) A név szerinti szavazás alkalmával a polgármester a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a jegyzőkönyvben rögzíti.

21. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt négy képviselő indítványozza.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredménye a jegyzőkönyvben kerül rögzítésre.

9.A szavazás rendje

22. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.

(2) A polgármester először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti az elfogadott határozatot.

1. Határozatok végrehajtása

23. § A képviselő-testület rendelete, határozata végrehajtását vagy ellenőrzését az általa megbízott felelősök végzik. A képviselő-testület határozata végrehajtásáért felelőssé teheti:

a)a polgármestert,

b) az alpolgármestert,

c) a települési képviselőt,

d) a jegyzőt.

11. Lakossági fórumok

24.§ (1) A közmeghallgatáson az állampolgárok, társadalmi és civil szervezetek képviselői közérdekű  ügyben a képviselő-testületnek, az egyes képviselőknek, a polgármesternek, az alpolgármesternek kérdést tehetnek fel, illetve közérdekű javaslatot tesznek.

(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal kell válaszolni. A megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság, vagy a jegyző a képviselő-testület által meghatározott határidőig megvizsgálja, annak eredményéről a következő ülésen tájékoztatást ad és a kérdés feltevőjét is tájékoztatja.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a képviselő-testületet és szerveit érintő feladat- és hatáskörbe tartozó kérdéseket, észrevételeket haladéktalanul továbbítani kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.

(4) A Kiscsécsen működő civil szervezeteket az SzMSz. 3. függeléke tartalmazza.

12. A képviselő-testületi tagok jogai és kötelezettségei

25.§ (1) Minden települési önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő köteles:

• a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,
• rendszeres kapcsolatot tartani a község polgáraival és a közmeghallgatáson tájékoztatást nyújtani képviselői tevékenységéről,
• írásban vagy szóban bejelenteni a jegyzőnek, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
•  a Képviselő-testületi vagy bizottsági felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
• közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó módon viselkedni,
• 
  

1. A képviselő-testület bizottságai

26.§ (1) A település lakosságszáma miatt nem kötelező bizottság létrehozása.

14. A polgármester, az alpolgármester

28. § (1) A polgármester megbízatását főállásban, kötetlen munkaidőben látja el. A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-ai, a vagyon-nyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésének a szabályait az Mötv. 69-70/A §-ai tartalmazzák.

(2) A polgármester lemondására az Mötv-ben meghatározottakat kell alkalmazni. A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűné sét követő nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja a munkakörét az új poglármesernek, ennek hiányában az alpolgármesgternek, illetve ha az alpolgármesgteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van, a R. 10. §(1) bekezdésében meghatározott személynek.

(3) Három napot meghaladó tartós távolléte esetén köteles a jegyzőt és az alpolgármestert tájékoztatni.

29. § (1) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai szerint:

a) segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző Képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

(2) A polgármester dönthet a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott összeg erejéig felújítási, karbantartási munkálatok elvégzésében

c) a költségvetési rendeletben meghatározott események és ott rendelkezésre álló keretösszeg erejéig az önkormányzati rendezvények megszervezésében

d) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozzni

30. § A képviselő-testület - a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel - tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

1. A Közös Önkormányzati Hivatal

31.§ (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján 2013. január 01. napjával Girincs Község Önkormányzatával és Kiscsécs Község Önkormányzatával megkötött megállapodás szerint közös önkormányzati hivatalt hozott létre „Kesznyéteni Közös Önkormányzat Hivatal” elnevezéssel (a továbbiakban: Hivatal), 3579 Kesznyéten, Béke tér 17. sz. alatti  székhellyel és egy állandó kirendeltséggel 3578 Girincs, Petőfi u. 1/a sz. alatt, valamint egy időszakos kirendeltséggel 3578 Kiscsécs, Dózsa Gy. u. 17. sz. alatt. A Hivatal a képviselő-testületek együttes ülésén elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik.

1. A jegyző

32.§  A képviselő-testületek hivatalának szervezetét – a Kesznyéteni Közös Önkormányzati Hivatalt - a jegyző vezeti. Az önkormányzati és közigazgatási feladatait a Hivatal bevonásával látja el.

33.§ (1) A jegyző:

a) az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása, e körben:

aa) előkészíti, koordinálja, és ellenőrzi a bizottságok és a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések törvényességét,

ab) megszervezi a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

ac) tanácskozási joggal részt vesz a testület, a bizottságok ülésein és köteles jelezni, ha a döntéshozatalnál vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel,

ad) intézkedést kezdeményez a törvénysértések megszüntetésére,

ae) gondoskodik a képviselő-testületi és a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészíttetéséről és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal részére való megküldéséről,

af) tájékoztatja a képviselő-testületet az Önkormányzatot érintő új jogszabályokról,

ag) gondoskodik a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,

ah) rendszeres kapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefügg.

b) a Hivatal vezetésére irányuló tevékenysége keretében:

ba) elemzi, értékeli, ellenőrzi a Hivatal döntés-előkészítő, a végrehajtást szervező tevékenységét,

 bc) előkészíti a Hivatal működési rendjéhez kapcsolódó, a köztisztviselők munkakörülményeit érintő szabályzatokat,

 bd) biztosítja a Hivatal működési rendjét és fegyelmét

c) az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban ellátja a jogszabályokban számára

     meghatározott feladatokat.

33.§ (2) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontjában foglaltak szerint történik. A jegyző felett a munkáltatói jogokat a székhely település  - Kesznyéten Község Önkormányzatának Polgármestere – gyakorolja.

(3) A jegyző helyettesítését, teljes jogkörben – akadályoztatása esetén – az  anyakönyvvezető látja el.

1. Az Önkormányzat gazdálkodása, költségvetése, vagyona

34.§ (1) A képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és költségvetéséről évente rendeletet alkot.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása az illetékes bizottság általi megtárgyalást követően történik meg.

(3) Az Önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak körét  külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak ellátása eseti megbízás alapján történik.

18. Záró rendelkezések

35.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2011. (VI.3.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító valamennyi rendelet.

Balogh Mihály                                                                     Farkasné dr. Molnár Mónika

polgármester                                                                                    jegyző

Kihirdetési záradék:

Kihirdetve: 2017. november 3-án.

Kiscsécs, 2017. november 3.

                                                                                              Farkasné dr. Molnár Mónika

                                                                                                          jegyző