Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018(V.31.) önkormányzati rendelete
Balajt Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 04. 26- 2019. 06. 27Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018(V.31.) önkormányzati rendelete
Balajt Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdésének d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Balajt Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 3780. Balajt, Fő út 55. sz.
(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Balajt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
2. § Az önkormányzat működési területe: Balajt település közigazgatási területe
3. § Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének hivatala: Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal
4. § Az önkormányzat szervei: a polgármester, a jegyző, az Ügyrendi Bizottság, Szendrőlád, Balajt, Ládbesenyő Községek Önkormányzatainak Közös Önkormányzati Hivatala, az Edelényi Kistérségi Többcélú Társulás, a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás.
5. § Az önkormányzat és szervei által használt bélyegzők leírását és használatának rendjét önálló nyilvántartásukban határozzák meg.
6. § Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.balajt.hu
Az önkormányzat feladata, hatásköre
7. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § -ában meghatározott önkormányzati döntéseket a képviselő-testület hozza meg, ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítésével és megterhelésével kapcsolatos döntés.
8. § (1) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait intézményei és közszolgáltatást nyújtó szervek által látja el.
(2) 1Az Önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységének kormányzati funkció számát és megnevezését az 1. melléklet tartalmazza.
9. § (1) A települési önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésében, a fedezet biztosításával kell döntenie a képviselő-testületnek.
(3) Önként vállalt helyi közügyről történő döntést megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni és a képviselő-testület elé terjeszteni, melynek eredménye tartalmazza a feladat ellátásának valamennyi kihatását. Az adott ügy esetében a képviselő-testület határozza meg, ki végzi el az előkészítő feladatokat.
(4) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él. Ezen ügyekben a polgármester indítványára a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg és az ügyben érintett helyi önszerveződő közösségek képviselőinek meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
10. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, az Ügyrendi Bizottságára és törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át, melyeket az önkormányzat rendeletei tartalmaznak.
A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:
A Képviselő-testület működése
11. § (1) Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
(2) A képviselő-testület összetétele: 1 fő polgármester és 4 fő települési képviselő.
(3) A képviselő-testület tagjainak nevét és lakcímét az 1. függelék tartalmazza.
1. A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció
12. § A képviselőnek a Magyarország helyi önkormányzatairólról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint előterjesztett felvilágosítás kérésére érdemi választ a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal nevében a jegyző készíti elő.
13. § (1) A képviselőt kérdezési jog és interpellációs jog illeti meg. A kérdés az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. Az interpelláció tárgya az Önkormányzat hatáskörének ellátásával kapcsolatos. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a képviselő-testület.
(2) A polgármester az ülés kezdetekor ad tájékoztatást a benyújtott kérdésekről és interpellációkról. A képviselők a kérdést és az interpellációt szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg.
(3) Ha a kérdés, vagy interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző 5 nappal került sor, úgy arra az ülésen érdemben választ kell adni. A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az ülés előtt 5 nappal, valamint az ülésen előterjesztett
14. § (1) A képviselő kötelezettségei:
a) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
b) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
d) köteles írásban vagy szóban bejelenteni a polgármesternek, illetőleg a bizottság
15. § A polgármester a képviselőket – szakmai ismereteik, felkészültségük szerint –bevonhatja a döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel történő tárgyalásokba, mely felkérésnek a képviselő köteles eleget tenni. A képviselő-testület javaslatot tehet egyes ügyekben arra, hogy a képviselettel a testület valamely képviselőt bízzon meg.
1. A Képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre
16. § (1) A képviselő-testület alakuló, munkaterve szerinti és rendkívüli ülést tart.
(2) Munkaterv szerinti ülést a képviselő-testület legalább évi 8 alkalommal tart, a testületi ülést minden hónap utolsó hetének szerdai napjára kell összehívni. A határozattal jóváhagyott adott év munkatervét a 2. függelék tartalmazza.
17. § (1) A képviselő-testület bizottságának, vagy legalább egy fő települési képviselő indítványára, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásnak indokát tartalmazó indítványára az ülést össze kell hívni. Az indítványban meg kell
18. § A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár szabadon részt vehet és engedély alapján felszólalhat.
19. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekben. Zárt ülést rendelhet el a 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt ügyek esetében, melynél az üzleti érdek megítéléséről az adott napirendi pont tárgyalása előtt dönt.
(2) Zárt ülést tart Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46. § (2) bekezdés pontjában foglalt esetekben, ha az érintett ezt kéri. Amennyiben az érintett előzetesen e kérdésben nem nyilatkozott és az ülésen jelen van, az ülés vezetője nyilatkoztatja arról, hogy beleegyezik-e a nyilvános tárgyalásba, vagy zárt ülést kér.
(3) A zárt ülés megtartását a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja.
(4) A zárt ülésről minden esetben külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) Zárt ülés tartása esetén a jogszabály szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a jegyző biztosítja.
2. Az ülések tervezése, előkészítése
20. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját. A munkatervet a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti, minden év december 31-éig terjeszti a képviselő-testület elé elfogadásra.
(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni az alpolgármestertől, a települési képviselőktől és a bizottságoktól. A munkaterv javaslatának előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.
(3) A munkaterv készítéséhez javaslatot tehetnek a helyi közszolgáltatást nyújtó szervek.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját és helyét,
b) az ülés napirendjét és előadóit,
c) azokat a témákat, amelyeket a bizottság nyújt be vagy amelyhez bizottsági állásfoglalás szükséges,
d) a napirend megtárgyalásához tanácskozási joggal meghívandók felsorolását,
e) a közmeghallgatás időpontját,
f) az előterjesztések leadásának határidejét.
(5) A munkatervet meg kell küldeni:
a) a települési képviselőknek,
b) a munkatervben érintett előadóknak,
(6) A jegyző az előterjesztések leadásának határideje előtt 15 nappal tájékoztatja a napirend előadóját az ülés időpontjáról, a napirend címéről és az előterjesztés leadásának határidejéről.
3. Az előterjesztések
21. § (1) A testületi ülésre előterjesztést kell készíteni, ha az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges.
(2) Az előterjesztés készülhet írásban és lehet szóbeli is. Az önkormányzati rendeletalkotás, intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, helyi népszavazás kiírása, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 4. és 5. pontjában foglalt ügyekben kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés.
(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.
(4) Az előterjesztés tartalmazza a tárgyat, az előzmények ismertetését, az előterjesztés tárgyát érintő jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, valamint a határozati javaslatot, ha a döntést határozatba kell foglalni. A rendelet tervezet és az előterjesztéshez kapcsolódó tájékoztatók az előterjesztés mellékletét képezik.
(5) Az önkormányzat által készített előterjesztések bemutatásra kerülnek a jegyző felé törvényességi felülvizsgálatra.
4. A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
22. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén az ülést az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A polgármester személyes érintettségének bejelentése esetén az adott napirend, vagy előterjesztés tárgyalása alatt a képviselő-testület ülését az alpolgármester, akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke vezeti.
23. § (1) A Képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
(2) A képviselő-testület ülését az ülés helyét, időpontját, napirendjét, a napirendi pont előadóját tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A meghívót és az írásos előterjesztést úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés előtt legalább öt nappal kézhez kapják. A kézbesítés tértivevénnyel, vagy átvételi íven történik. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztés és határozati javaslat ülés előtti kiosztását.
(4) A polgármester, a települési képviselők és a jegyző és az aljegyző részére a meghívóval együtt az írásbeli előterjesztés minden esetben kézbesítésre kerül. A képviselő-testületi ülés egyéb meghívottja részére csak azon napirendi pontokra vonatkozóan kell kiküldeni az írásos előterjesztést, amelyhez a meghívás kapcsolódik.
(5) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottság és a képviselő-testület tagjai által benyújtott azon javaslatokat, amelyek tárgyalását a felsoroltak kérték.
24. § (1) A képviselőtestületi ülésre meghívandók a jegyzőn kívül:
a) a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői az őket érintő napirendi pont tárgyalásához,
b) a napirend előadója, amennyiben nem kötelezően meghívott,
c) akit a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve aki meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött.
25. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha a képviselő-testület tagjai közül legalább 3 fő jelen van.
(2) Az ülés határozatképtelen, ha az (1) bekezdésben megjelölt számú települési képviselő nincs jelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül, írásbeli meghívó kiküldésével ugyanazon napirendekkel össze kell hívni.
(3) Amennyiben az ülés megkezdését követően áll be a határozatképtelenség, a polgármester az ülést meghatározott időre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, a polgármester az ülést berekeszti.
(4) A képviselőtestület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az ülés vezetője tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.
26. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja a képviselő-testület határozatképességét,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) ha szükséges bejelenti a zárt ülés tartását,
d) a megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát, megadja a szót a kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésekre, összefoglalja a vitát, felteszi szavazásra az indítványokat, majd a határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést,
e) fenntartja a rendet a tanácskozás alatt, a felmerülő ügyrendi kérdéseket szavazásra bocsátja és megállapítja a szavazás eredményét,
f) tájékoztatja a képviselő-testületet az időszerű kérdésekről, számot ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről,
g) bezárja az ülést.
(2) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
27. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 10 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalásra van lehetőség, amelynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól, valamint soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(3) Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásig megváltoztathatja, valamint azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a polgármester és a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra.
(5) A jegyző a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után élhet a jogszabálysértés jelzési kötelezettségével.
28. § Az ülésen jelenlévő állampolgár kézfelnyújtással jelezheti hozzászólási szándékát, melynek megadásáról a polgármester dönt. A hozzászólás időtartama 5 perc, a hozzászólás kiegészítésének időtartama 3 perc.
5. A tanácskozás rendjének fenntartása
29. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, amely során az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást
(2) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a nyilvános ülésen megjelent rendzavaró állampolgárt a polgármester rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel a terem elhagyására kötelezheti.
(3) A képviselő-testület a polgármester javaslatára az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi. A félbeszakadt ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.
6. A döntéshozatali eljárás
30. § Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. A módosító és kiegészítő indítványokról a végleges döntés meghozatala előtt, az elhangzás sorrendjében dönt a képviselő-testület.
31. § A nyílt szavazás kézfelnyújtással történik, a szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.
32. § (1) A titkos szavazás technikai feltételeit a jegyző biztosítja, lebonyolításáról az ügyrendi bizottság jelenlévő tagjai gondoskodnak, eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.
(2) A titkos szavazás az ügyrendi bizottság által kiosztott szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése külön jegyzőkönyvben történik. A jegyzőkönyvet az ügyrendi bizottság elnöke és a bizottság jelenlévő tagjai írják alá.
33. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 48. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken túl:
a) bármely képviselő indítványára, az általa meghatározott ügyben,
b) önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés esetén.
Név szerinti szavazásról a képviselőtestület vita nélkül dönt, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző - a jelenléti ív alapján – felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét polgármester, alpolgármester, képviselők ABC sorrendben, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor érthetően az "igen", "nem" vagy "tartózkodom" szavak használatával szavaznak.
(3) A név szerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyet a képviselők aláírásukkal hitelesítenek és a jegyzőkönyvhöz kerül becsatolásra.
(4) A napirend elfogadása tárgyában, ügyrendi kérdésben, a bizottság létszáma és összetétele tekintetében név szerinti szavazás nem indítványozható.
34. § Minősített többség szükséges Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 50. § -ában felsoroltakon felül az alábbi ügyek eldöntéséhez:
a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása,
b) a képviselő-testület hatáskörének átruházása és visszavonása,
c) helyi népszavazás kiírásához,
d) hitelfelvétel, önkormányzati tulajdonnal való rendelkezés esetén.
7. Az önkormányzati rendeletalkotás
35. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző.
(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a kezdeményezésről tájékoztatja a képviselő-testületet és előterjeszti a rendelet tervezetet.
(3) Az önkormányzati rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata. A rendelet tervezetéhez indokolást kell csatolni, amely tartalmazza a felhatalmazó rendelkezést megállapító jogszabályi rendelkezéseket, azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségesség teszik, az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokat.
(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja: a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal Balajti Kirendeltségén Balajt, Fő út 55. szám alatti székhelyén lévő, az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kihelyezés. Az elfogadott és kihirdetett rendeletet meg kell jeleníteni az Önkormányzat honlapján.
(5) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.
36. § (1) A rendelet-tervezetet a (8) bekezdésben foglaltak kivételével társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére megadott elektronikus levélcímen, vagy papír alapon.
(2) A rendelet-tervezetet úgy kell az önkormányzat honlapján (www.balajt.hu) illetve a hirdető tábláján közzétenni, hogy annak céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő, de legalább három nap álljon rendelkezésére a tervezettel kapcsolatos véleményeik kifejtésére.
(3) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely
a) sérti a közerkölcsöt,
b) nem kapcsolódik a rendelet-tervezet tárgyához,
c) név nélkül érkezett.
(4) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.
(5) A beérkezett véleményeknek, a véleményezők nevének, és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig történik. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba a véleményeket, a véleményezők nevét, és e- címét legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni mail kell. Az adatkezelés magába foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni.
(6) A rendelet-tervezet előterjesztője mérlegeli a beérkezett véleményeket, és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról.
(7) A közzétett rendelet-tervezethez beérkezett véleményeket a rendelet-tervezetet tárgyaló képviselő-testület részére hozzáférhetővé kell tenni.
(8) Nem kell véleményezésre bocsátani
a) a költségvetésről szóló rendelet-tervezetet,
b) a helyi adóról szóló rendelet-tervezetet,
c) a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
d) a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó rendelet-tervezetet,
e) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet,
f) a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
g) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,
h) a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet-tervezetet.
(9) Kiemelkedő közérdek különösen az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.
(10) Az egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezeteket a közzétételtől számított hat hónapig nem lehet a honlapról eltávolítani.
7. Önkormányzati határozatok
37. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a határozatot hozó szerv teljes megjelölését, a határozat sorszámát, közzétételének évét, hónapját és napját, valamint a címét. A határozat tartalmazza továbbá annak tárgyát, a végrehajtásáért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.
(2) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik. A határozatok nyilvántartása tartalmazza:
a) a határozat számát,
b) elfogadásának/közzétételének évét, hónapját és napját,
c) a határozat tárgyát,
d) a végrehajtásáért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.
(3) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester a munkatervben meghatározottak szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.
8. A képviselő-testület jegyzőkönyve
38. § (1) A képviselő-testület üléseiről feljegyzés, illetve hangfelvétel alapján írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek során a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.
(2) A jegyzőkönyvet Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. szóló törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti tartalommal kell elkészíteni.
(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) előterjesztések,
c) a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,
d) a nem önálló indítványok,
e) a jelenléti ív,
f) a név szerinti szavazásról készült névsor,
g) elfogadott rendelet, amennyiben az nem épül be a jegyzőkönyvbe.
(4) A feljegyzés és hangfelvétel nem helyettesíti a jegyzőkönyvet. A zárt ülés jegyzőkönyveiről, és hangfelvételeiről másolat rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárásban történő felhasználás céljára adható ki. A zárt ülésen tilos egyéni hangfelvétel készítése. A zárt ülésen született döntések tartalma nyilvános.
(5) Az ülésről készült jegyzetet 12 hónapig meg kell őrizni. Az ülésen készült hangfelvétel nem selejtezhető, azt a jogszabály által meghatározott határidőben a levéltárnak kell átadni.
(6) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § -ában foglaltakon túl tartalmazza:
a) az igazoltan és igazolatlanul távol maradt képviselők nevét,
b)3
c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az
39. § (1) A Képviselő-testület nyílt üléséről készült jegyzőkönyvet a lakosság a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal Balajti Kirendeltségén, ügyfélfogadási időben tekintheti meg.
(2) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesíti.
(3) A jegyzőkönyvről, annak részeiről – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével –az állampolgárok a jogszabályban meghatározott mértékű költségtérítés megfizetése mellett írásban benyújtott kérelemmel másolatot kérhetnek, amelyet a polgármester engedélyével lehet kiadni. Nem szükséges írásbeli kérelem benyújtása és a polgármester engedélye, ha a kérelmező a képviselő-testület tagja, valamint ha az iratra a Közös Önkormányzati Hivatalnak van szüksége. A zárt ülés jegyzőkönyve helyett másolat, a fenntebbieknek megfelelően, a közérdekből nyilvános adatról kérhető.
40. § (1) A jegyző évente gondoskodik a jegyzőkönyvek és mellékletei beköttetéséről.
(2) A képviselőtestület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.
9. A helyi népszavazás
41. § A helyi népszavazással kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletet alkot.
10. Falugyűlés és közmeghallgatás
42. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából falugyűlést tart. Az ezen elhangzó állásfoglalásokról, javaslatokról, véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
(2) A képviselő-testület a falugyűlés szervezéséről szükség szerint külön döntést hoz, melynek időpontjáról és napirendjéről a lakosságot legalább 5 nappal előtte tájékoztatja. A meghívót a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal Balajti Kirendeltségének hivatalos hirdetőtábláján kell kifüggeszteni és hangosbemondó útján is értesíteni kell a lakosságot. A falugyűlésre szóló meghívót meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.
(3) Amennyiben a falugyűlésen elhangzó kérdésre az azonnali válaszadás nem lehetséges, a választ a polgármester vagy a jegyző 5 napon belül írásban adja meg.
(4) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok, helyi szervezetek képviselői a helyi közügyekre vonatkozó kérdéseiket, javaslataikat intézhetik a képviselő-testület felé. A közmeghallgatás időpontját az adott évi munkaterv tartalmazza.
(5) A közmeghallgatáson elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(6) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester vagy a jegyző ad választ.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
1. A polgármester
43. § (1) A polgármester megbízatását főállásban tölti be.
(2) A polgármester illetményen kívüli juttatásaira, jutalmazására az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.
(3) A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 67. § - ában foglaltakon túl:
a) biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését,
b) segíti a képviselők és a bizottság munkáját,
c) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, ápolja az önkormányzat kapcsolatait,
d) képviseli az önkormányzatot a médiával történő kapcsolattartás során,
(4) A polgármester minden héten szerdai napon 8.00-12.00 és 13.00-15.00 óráig fogadóórát tart.
(5) A polgármester a polgármesteri feladatok folyamatos ellátása és a távollét ideje alatti helyettesítés biztosítása érdekében az alpolgármesterrel egyeztet.
(6) Tartós akadályoztatásnak tekinthető, amikor az alpolgármester a polgármester megbízása nélkül is jogosult eljárni és a polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat gyakorolhatja:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) 14 napot meghaladó kórházi ápolás,
c) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
44. § (1) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében veszély helyzet idején a költségvetés körében azonnali, átmeneti intézkedéseket hozzon.
(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester azonnal, amennyiben erre a veszélyhelyzet miatt nincs lehetőség, a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.
2. Az alpolgármester
45. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ a Képviselő-testület tagjai közül, az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.
3. A jegyző, aljegyző
46. § (1) Szendrőlád, Balajt, Ládbesenyő községek polgármesterei lakosságszámarányos többségi döntése alapján nyilvános pályázat útján nevezik ki a jegyzőt és állapítják meg illetményét és egyéb juttatásait. A jegyző javaslatára aljegyzőt neveznek ki a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint.
(2) A jegyző minden héten szerdán 8.00-12.00 óráig, az aljegyző minden héten szerdán 8.00-12.00 óráig és 13.00-16.00 óráig tart ügyfélfogadást.
(3) A jegyző, aljegyző hivatalvezetéssel és az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendje, a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjében kerülnek szabályozásra.
(4) A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. § (3) bekezdésében foglaltakon túl:
a) gondoskodik arról, hogy a testületi döntésekről az érintettek értesüljenek,
b) közreműködik a képviselő-testület működésével kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában, tárgyi és adminisztratív feltételek biztosításában, az előterjesztések elkészítésében, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében,
c) gondoskodik a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőinek
d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert és a képviselő-testületet az önkormányzat működését érintő jogszabályokról és azok változásairól,
Közös Önkormányzati Hivatal
47. § (1) A képviselőtestület a saját, a képviselő-testület bizottsága és a tisztségviselők munkájának segítésére, a önkormányzati valamint az államigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására külön alapító okirattal egységes hivatalt hoz létre.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységekre nem tagozódik.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási és munkarendjét a rendelet 3. függeléke tartalmazza.
Bizottság
48. § (1) A Képviselő-testület az alábbi bizottságot hozza létre:- Ügyrendi Bizottság, melynek létszáma: 3 fő,
(2) Az Ügyrendi Bizottság összetétele: 2 fő önkormányzati képviselő, 1 fő nem önkormányzati képviselő.
1. A bizottság működése
49. § (1) A bizottsági ülést az elnök hívja össze. A bizottsági ülés meghívóját úgy kell kiküldeni, hogy a bizottsági tagok és a tanácskozási joggal meghívottak az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(2) A bizottság éves munkaterv alapján működik, melyet a képviselő-testület munkatervének megállapítását követő 30 napon belül kell elkészíteni. Az Ügyrendi Bizottság rendes üléseinek száma a képviselő-testület munkaterve alapján, a bizottság feladatához kapcsolódó napirendek alapján kerül megtervezésre, a feladatához kapcsolódó egyéb ügyekben rendkívüli ülést tart.
(3) A bizottsági ülést az elnök, akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott tag vezeti.
(4) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 52. §. (1) bekezdésében foglaltakon túl:
a) az igazoltan és igazolatlanul távol maradt bizottsági tag nevét,
b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát
c) az ülés bezárásának tényét.
(5) A bizottságok ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:
a) jegyző, aljegyző
b) polgármester, alpolgármester,
c) bármelyik képviselő,
d) a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.
50. § (1) A képviselőtestület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes, eseti bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet. Az eseti bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok érvényesek.
(2) A bizottság a tevékenységéről évente egy alkalommal, a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontban számolnak be a képviselő-testületnek.
Az önkormányzat társulásai és együttműködése
51. § (1) Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítés és a házi segítségnyújtás szociális szolgáltatás ellátására intézményfenntartó társulásban vesz részt.
(2) Az Önkormányzat a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátására társulásban vesz részt, valamint többcélú kistérségi társulás tagja.
(3) A társulások munkájának tapasztalatairól az érintettek évente egy alkalommal beszámolnak a képviselőtestületnek.
(4) Az (1) és (2) pontokban felsorolt feladatok ellátására létrejött társulásokat a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
52. § A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak, továbbá együttműködik a településen működő civil szervezetekkel.
Az önkormányzat költségvetése, vagyona
1. A gazdasági program
53. § (1) A képviselő-testület a gazdasági programot a megbízatásának időtartamára alkotja meg.
(2) A polgármesteri ciklusprogram beépül a gazdasági programba, melynek végrehajtásáról a polgármester a képviselő-testületet minden év decemberében tájékoztatja.
(3) A gazdasági program a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény. 116. § -ában foglaltakon túl SWOT elemzést, valamint helyzetelemzést tartalmaz az alábbiak szerint:
a) a település területe,
b) a település lakosainak száma, megoszlása,
c) a település fekvése, megközelíthetősége,
d) a település története,
e) gazdaság,
f) az Önkormányzat és az önkormányzati gazdálkodás jellemzői,
g) humán erőforrás állapota, foglalkoztatás, munkanélküliség jellemzői,
h) infrastruktúra,
i) idegenforgalom, turizmus,
j) az Önkormányzat által ellátott feladatok és működtetett intézmények, humán erőforrások alakulása, ezen belül egészségügy, szociális ellátás, kultúra, sport, foglalkoztatás,
k) a település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere.
2. Az önkormányzat költségvetése
54. § (1) Az Önkormányzat költségvetésének tárgyalása két fordulóban történik.
(2) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az Önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak elemzése alapján költségvetési koncepciót kell készíteni, amelynek keretében:
a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét, meg kell határozni a kiadások sorrendjét.
(3) A második fordulóban, a költségvetési törvény elfogadását követően történik a költségvetési rendelet tervezet előterjesztése és elfogadása.
3. Az Önkormányzat vagyona
55. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat vagyonának elidegenítésére, megterhelésére, más célú hasznosítására vonatkozó helyi szabályokat az erre vonatkozó önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette
A gazdálkodás ellenőrzése
56. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését a Képviselő-testület a Szendrőládi Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül végezteti el.
(2) A belső ellenőrzés feladatai: a belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed az adott szervezet minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásának vizsgálatára.
(3) Amennyiben az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése megkívánja, a Képviselő-testület azt könyvvizsgálóval elvégezteti.
Vegyes és záró rendelkezések
57. § Ez a rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.
58. § Hatályát veszti Balajt Község Önkormányzata Képviselőtestületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2017.(IV.27.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 4/2018. (V. 31.) önkormányzati rendelethez 6 5
Az önkormányzat szakágazati besorolása, valamint alaptevékenységének megnevezése
kormányzati funkció megnevezése, száma
1. Az önkormányzat államháztartási szakágazati besorolása
2. Az önkormányzat alaptevékenységének megnevezése, kormányzati funkció szám
|
Alaptevékenység |
Kormányzati funkciószám |
|---|---|
|
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
011130 |
|
Köztemető fenntartás és -működtetés |
013320 |
|
Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
013350 |
|
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041231 |
|
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
041232 |
|
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041233 |
|
Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére) |
041234 |
|
Országos közfoglalkoztatási program |
041236 |
|
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
041237 |
|
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
045160 |
|
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
051030 |
|
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása |
051040 |
|
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
052020 |
|
Víztermelés, -kezelés, -ellátás |
063020 |
|
Közvilágítás |
064010 |
|
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
066020 |
|
Település-egészségügyi feladatok |
076062 |
|
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
091110 |
|
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
104042 |
|
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
106020 |
|
Biztos Kezdet Gyerekház |
104044 |
|
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
107055 |
|
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
104037 |
|
Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása |
104031 |
|
Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében |
104035 |
|
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
096015 |
2. melléklet a 4/2018. (V. 31.) önkormányzati rendelethez
A települési önkormányzat önként vállalt feladatai
3. melléklet a 4/2018. (V. 31.) önkormányzati rendelethez
Bizottság működésével kapcsolatos feladatok:
Ügyrendi Bizottság
4. melléklet a 4/2018. (V. 31.) önkormányzati rendelethez
Az Önkormányzat társulásai és együttműködése
1. függelék a 4/2018. (V. 31.) önkormányzati rendelethez
2. függelék a 4/2018.(V.31.) önkormányzati rendelethez
3. függelék a 4/2018.(V.31.) önkormányzati rendelethez
4. függelék a 4/2018.(V.31.) önkormányzati rendelethez
Módosította a 11/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2018. 09. 28.
Hatályát vesztette a 11/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelete alapján, hatályos 2018. 09. 28.
Hatályát vesztette a 11/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelet alapján, hatályos 2018. 09. 28.
Módosította a 11/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelet, hatályos 2018. 09. 28.
Módosította az 5/2019. (IV. 25.) önkormányzati rendelet, hatályos 2019. 04. 26.
Módosította a 15/2019.(III.13.), 16/2019.(III.13.), 17/2019.(III.13.) önkormányzati határozat.