Rudolftelep Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1995. (III. 31.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről
Hatályos: 1995. 03. 31- 2022. 08. 11Rudolftelep Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1995. (III. 31.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről
Rudolftelep Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló az 1993. évi CXTII. tv., valamint az 1994. évi XVII. tv-vel módosított 1993. évi LXXVIII. tv. 54.§., 58.§., és 93.§., (1) bekezdésben foglalt felhatalmazások alapján az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
(1) § E rendelet hatálya Rudolftelep Község közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.
(2) § Lakás illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére történő kijelöléséről - a vételi jog gyakorlásával történő elidegenítés kivételéve - a Képviselő-testület dönt.
(3) § A vételi jog gyakorlásához és az elidegenítésre történő kijelölésre szükséges előkészítő feladatokat a bérbeadó, míg az elidegenítés készítésével kapcsolatos feladatokat a Képviselő-testület által megbízott Provideál Épületkezelő Fenntartós és Szolgáltató Kft. Kazincbarcika Egressy út 10. (továbbiakban: elidegenítéssel megbízott szerv) végzi.
Lakások elidegenítésének részletes szabályai
4. § (1) A vételi jog gyakorlására vonatkozó előzetes nyilatkozatokat a TV. 45. §. -ban meghatározott jogosultak 1995. március 31-ig írásban a bérbeadóhoz nyújthatják be.
(2) A bérbeadó olyan lakás esetére, amelyben:
a) nem áll fenn vételi jog, erről 30 napon belül tájékoztatja az előterjesztőt.
b) a jogosultat vételi jog illeti meg, a beérkezett előzetes nyilatkozatról 30 napon belül tájékoztatja az elidegenítéssel megbízott szervet.
(3) Az elidegenítéssel megbízott szerv a vételi jog gyakorlására vonatkozó előzetes nyilatkozattal érintett épületet 60 napon belül társasházzá alakítja, majd az ennek megtörténtétől számított 30 napon belül a jogosultnak árajánlatot küld.
(4) A lakásokat a nyilatkozatok benyújtásának sorrendjében kell értékesíteni. Ettől csak akkor szabad eltérni, ha az épület társasházzá alakítása már a nyilatkozat benyújtását megelőzően megtörtént.
5. § Az elővásárlási jog gyakorlása - a Tv. 49.§.-ban meghatározott - jogosultat az elidegenítéssel megbízott szerv ajánlat megküldésével tájékoztatja az elidegenítésre történt kijelölésről.
6. § (1) Az árajánlatnak és az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) az ingatlan legfontosabb ingatlannyilvántartási és más jellemzői adatait. (pl. cím, helyrajzi szám, alapterület, szobaszám, komfortfokozat)
b) az épület, a lakás lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást.
c) a lakás forgalmi értékét, vételárát, a kialakításnál figyelembe vett tényezőket.
d) a fizetési feltételeket.
(2) Az elidegenítéssel megbízott szerv az (1) bekezdésében foglaltatok túlmenően:
a) az árajánlatban köteles felhívni a jogosult figyelmét arra, hogy a megküldött árajánlat elfogadásáról a kézhezvételtől számított 90 napon belül nyilatkozhat
a) az árajánlatban köteles arra vonatkozóan felhívást szerepeltetni, hogy amennyiben a jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 60 napon belül nem tesz annak elfogadásának minősülő írásbeli nyilatkozatot, az ingatlan az Önkormányzat az ajánlatnak megfelelően, vagy annál számára kedvezőbb feltételek mellett elidegenítheti.
7. § Lakás forgalmi értékét értékbecsléssel foglalkozó szerv állapíthatja meg.
8. § (1) Vételi vagy elővásárlási jog alapján történő értékesítés esetén a lakás forgalmi értékét csökkenteni kell a bérlőnek 1989. január 1. után a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházás értékével.
(2) A lakás vételára a lakottság tényének figyelembevételével a lakás forgalmi érték 40%-a.
(3) A vételár megfizetésének szabályai:
a) az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár 10%-át egy összegben kell megfizetni,
b) a vételár hátralékot a vevőnek 25 év alatt kell kiegyenlítenie, havonta fizetendő egyenlő részletekben,
c) részletfizetéssel történő vásárlás esetén a vevőnek a fennmaradó vételár hátralékot 5% mértékű kamattal növelten kell megfizetni,
d) a vételárnak az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben történő megfizetése esetén a vevőt a teljes vételárból 40% engedmény illeti meg.
e) a vételár hátraléknak az adásvételi szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes kiegyenlítése esetén a vevőt a teljes összegű kiegyenlítéskor fennállt tartozás után a szerződés megkötésétől számított:
ea) 1 éven belül 30%,
eb) 2 éven belül 25%,
ec) 3 éven belül 10% engedmény illeti meg.
g) Amennyiben a vevő a vételár hátralékból az adásvételi szerződésben előírtnál nagyobb összegben törleszt, a többletfizetés után - amennyiben az meghaladja az egy évi törlesztőrészlet összegét - 10% engedmény illeti meg.
9. § (1) Üresen álló lakás az elidegenítéssel megbízott szerv által lebonyolított pályáztatás útján értékesíthető. A vételárat egy összegben kell megfizetni, illetve részletfizetési kedvezmény legfeljebb 3 évre adható.
(2) Az értékesítés szabályai:
a) A lakást a megüresedéstől számított 30 napon belül a helybe szokásos módon kell értékesítésre meghirdetni. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
aa) az ingatlanra vonatkozó fontosabb adatokat,
ab) a forgalmi értékének megfelelő kikiáltási árat,
ac) a pályázat (licit) helyét és időpontját,
ad) a pályázaton való részvétel lehetőségét, valamint feltételeit,
ae) az ingatlan megtekintésének feltételeit,
af) a foglalóra vonatkozó előírásokat.
b) A pályázaton természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervek - előzetes bejelentés nélkül - egyaránt részt vehetnek. A meghatalmazással részt vevőknek a meghatalmazásuk eredeti példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. a pályázaton részt vevő a licitálást megelőzően köteles a forgalmi érték 10%-ának megfelelő összegű foglalót letétbe helyezni az elidegenítéssel megbízott szervnél. A foglaló a szerződés teljesítésekor a nyertes félnél a vételárrészként beszámításra kerül.
c) A kikiáltási ár a forgalmi érték. Amennyiben a teljes forgalmi érték egyösszegű, készpénzben történő megfizetésére egyetlen résztvevő sem tesz ajánlatot, az elidegenítéssel megbízott szerv a készpénz teljesítés nagyságára licitáltat. A licit a kikiáltási ár 50-áról indul, a licitlépcső 5.000.- Ft. Aki újabb ajánlatot nem tesz a pályázaton tovább nem vehet részt.
d) Az ingatlan vételi jogát az nyeri el, aki a legmagasabb összegű készpénz ajánlatot teszi. Az ajánlat a forgalmi értéket meghaladhatja. Amennyiben a legmagasabb összegű készpénz ajánlat nem éri el a forgalmi értéket és a készpénzajánlat közötti különbözetet a szerződés időpontjában a Ptk-ban meghatározott mindenkor törvényes kamat mellett legfeljebb három évi - havi egyenlő -részletfizetéssel fizetheti meg.
e) A pályázati tárgyalás napjától számított 15 napon belül kell a vevőnek az általa vállalt összeget az elidegenítéssel megbízott szerv által közölt számlára befizetnie. A pályázati tárgyalás napjától számított 15 napon belül a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli, azonban a felek a szerződés megkötésétől az ok megjelölése nélkül elállhatnak.
f) Amennyiben a pályázat nyertese nem él vételi jogával (nem fizeti be határidőre a pályázat szerinti vételárat, vételárhányadot) a soron következő további két legmagasabb készpénzajánlatot tevő kaphat vételi lehetőséget. Amennyiben a három pályázó közül egyikkel sem jön létre az adásvételi szerződés, az ingatlan értékesítését újra meg kell hirdetni és a pályázati eljárást meg kell ismételni.
g) A pályázati tárgyalásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a tárgyalás levezetője , a pályázat nyertese és a jegyzőkönyvvezető köteles aláírni.
Nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályai
11. § A helyiségek forgalmi értékét értékbecsléssel foglakozó szervezet állapítja meg.
12. § (1) Az elővásárlási jog gyakorlására a Tv. 58.§. (1) bekezdésében meghatározott jogosultat az elidegenítéssel megbízott szerv ajánlat megküldésével tájékoztatja az elidegenítésre történő kijelölésről. Az ajánlat tartalmára a 6.§. (1) bekezdése és a (2) bekezdés b) pontja az irányadó.
(2) A helyiség vételára a forgalmi érték.
(3) A vételár 50%-át a szerződés megkötésekor kell megfizetni. A fennmaradó vételár hátralékra (a vevő kérelmére) legfeljebb 3 év időtartamra részletfizetési kedvezmény adható. A vételár hátralékot havonta egyenlő részletekben a Ptk-ban meghatározott mértékű mindenkor törvényes kamattal növelt összegben kell megfizetni.
13. § (1) Üresen álló nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítéssel megbízott szerv által bonyolított pályáztatás útján értékesíthető. A vételár nem lehet kevesebb, mint a forgalmi érték. A vételárat egy összegben kell megfizetni, illetve részletfizetési kedvezmény legfeljebb egy évre adható.
(2) Az értékesítés (pályázati eljárás) során a 9.§ (2) bekezdés előírásai alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy
a) a c) pont szerinti licit a kikiáltási ár 70%-tól indul, illetve
b) a d) pont szerinti részletfizetési kedvezmény legfeljebb egy évre, a Ptk-ban meghatározott mértékű mindenkori törvényes kamattal adható.
Vegyes és hatályba lépő rendelkezések
14. § (1) Amennyiben a lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésére részletfizetéssel kerül sor:
a) A vételár hátralék és a járulékai erejéig az ingatlannyilvántartásba az Önkormányzat javára jelzálogjogot, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Az ingatlan további megterheléséhez a tulajdonos járulhat hozzá. A jelzáloggal terhelt, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított ingatlan ingyenes, vagy visszterhes átruházásának a vételár hátralék egy összegben történő kiegyenlítése után kerülhet sor.
b) A törlesztőrészlet késedelmes fizetése esetén a késedelembe esés időpontjától kezdve a Ptk-ban meghatározott mértékű késedelmi kamat is terheli a vevőt. Három havi törlesztőrészlet befizetésének elmulasztása esetén a vevő elveszíti a részletfizetési lehetőséget és az egész vételár hátralék megfizetése egy összegben válik esedékessé.
15. § (1) Vételi és elővásárlási jog gyakorlása során a vevő az őt eredeti jogosultként megillető kárpótlási jegyet a vételár kiegyenlítésére névértékben felhasználhatja.
(2) Az eredeti jogosultságot a kárpótlási jegy átadásakor kiállított bizonylattal igazolni kell. Az örökös eredeti jogosultnak tekinthető.
16. § A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek a rendelet alkalmazásával történő elidegenítéséve kapcsolatban az érintett állampolgárok az alábbi személyes adatok szolgáltatására kötelesek:
a) név (leánykori név)
b) születési hely, idő
c) anyja neve
d) lakás címe
e) személyazonosító jele
17. § (1) Jelen rendelet kihirdetés napján lép hatályba. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
(2) A rendeletben nem részletezett kérdésekben a Tv., valamint a Ptk. rendelkezései az irányadóak.