Fáj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2013(IX.12.) önkormányzati rendelete
A Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2017. 07. 18- 2022. 08. 01Fáj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2013(IX.12.) önkormányzati rendelete
A Szervezeti és Működési Szabályzatról
Fáj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Fáj Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)
Székhelye: Fáj 3865 fő út 32.
Székhelye: Szalaszend 3863 Jókai út 91/b[1]
A helyi önkormányzás általános szabályai
2. § (1) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a közakaratot.
(2) A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.
(3) Az önkormányzat feladatai ellátása során:
1. támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt;
2. erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait;
3. egyes közszolgáltatások igénybevételét –törvény felhatalmazása alapján – rendeletében feltételekhez kötheti.
(4) A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaiként kötelesek:
1. öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához;
2. betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait.
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
3. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátja.
1. Településfejlesztés, településrendezés
2. Településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. A közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. Egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. A környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar és rágcsálóirtás;)
6. óvodai ellátás;
7. Kulturális szolgáltatás, különösen nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, (filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása), kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. Lakás- és helyiséggazdálkodás; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
10. Honvédelem, polgári védelem, katasztrófa védelem, helyi közfoglalkoztatás;
11. Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
12. A kistermelők, őstermelők számára- jogszabályban meghatározott termékeik- értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
13. Sport, ifjúsági ügyek;
14. Nemzetiségi ügyek
15. Közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
16. Hulladékgazdálkodás;
17. Viziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
(2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.
(3) Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, valamint a jegyző
1. számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapít meg, vagy
2. honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben az országos feladatok helyi irányításában és végrehajtásában való részvételét rendeli el, az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja.
(4) Ha a polgármester, jegyző a (3) bekezdés szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.
(5) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi közügyeket:
1. mezőőri szolgálat működtetése,
2. civil szervezetek támogatása,
3. Bursa Hungarica Ösztöndíj pályázat működtetése,
4. Iskolatej program működtetése,
(6) Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.
(7) Az önkormányzat feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben- biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy feladatellátásba történő bevonását.
(8) A képviselő-testület - a törvényben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ. 1. melléklete tartalmazza.
(9) A képviselő testület hatásköréből nem ruházható át:
1. a rendeletalkotás;
2. a szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalást, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszűntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmány Bíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. ami a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
(10) A képviselő- testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására – jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes- és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.
(11) Törvény előírhatja, hogy meghatározott közszolgáltatást kizárólag erre a célra alapított költségvetési szerv, olyan állami vagy legalább többségi önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás, amelyben az állam vagy az önkormányzat legalább többségi befolyása alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy önkormányzati társulás láthat el.
A képviselő-testület működése
4. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését, a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.
(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. Évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül válaszolni kell.
(4) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának helyszínének és napirendjének meghatározásával.
(5) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze, és vezeti le a képviselő-testület ülését.
(6) Az alakuló és a rendes ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt ki kell kézbesíteni a meghívottaknak és egyidejűleg telefonon is értesíteni kell a meghívottakat.
(7) A polgármesteri hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni: a testületi ülések meghívóját valamint azt, hogy a napirendek anyagát – az adatvédelmi szabályok betartásával - meg lehet tekinteni a polgármesteri hivatalban.
(8) A képviselő-testületi ülések meghívóját, előterjesztéseit, jegyzőkönyvét és a hatályos helyi önkormányzati rendeleteket – az adatvédelmi szabályok betartásával - a település honlapján el kell helyezni.
(9) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
1. a jegyzőt,
2. a napirendi pontok előadóit,
3. a kisebbségi önkormányzat elnökét.
(10) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni továbbá az önkormányzati intézmény(ek) vezetőjét, vezetőit. Az őket érintő napirendeknél meg kell hívni az 1. függelékben felsorolt civil szervezetek vezetőit.
(11) A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.
1. Munkaterv
5. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával és az ügyrendi bizottság javaslatainak figyelembe vételével - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
2. A képviselőtestület ülése
Az ülésvezetés szabályai
6. § (1) A képviselőtestület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság részére hozzászólást a polgármester engedélyezhet.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. §. (2) bekezdés a), b) pontjában meghatározott minősített többséggel dönt.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző a jegyző megbízottja, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirend tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Zárt ülés elrendelhet el a Mötv. 46. §. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ügyben, amelyre a polgármester, a képviselők és a jegyző tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület
(4) Zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell.
(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető személyére,
d) előterjeszti az ülés napirendjét, majd azt megszavaztatja,
e) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról,
f) tájékoztatást ad az előző képviselőtestületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
g) lehetőséget biztosít kérdések, interpellációk felvetésére,
h) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
i) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. Ezt követően kihirdeti a határozatokat,
j) berekeszti az ülést.
(6) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(7) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet 5 napon belül ismételten össze kell hívni.
3. Az előterjesztés
7. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a polgármester által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll:
a) az első részben a tárgyat pontosan meg kell határozni, ismertetni az előzményeket, képviselő-testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit, a tárgyra vonatkozó jogszabályokat, az előterjesztők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják,
b) a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megjelölésével és a határidők, részhatáridők megjelölésével.
(4) Az Ügyrendi Bizottság az alábbi előterjesztéseket nyújtja be a képviselő- testületnek
4. A tanácskozás rendje, vita, szavazás
8. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során
a) az előadó a napirendhez a kérdések és a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) a bizottság elnöke vagy megbízottja előterjeszti a napirenddel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást, módosító javaslatokat,
c) az előadónak a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni,
d) a kérdésekre adott válaszok után kerül sor a hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében.
(2) A hozzászólók legfeljebb
a) rendeletalkotásnál 10 percben,
b) egyéb fő napirendi pontnál 5 percben,
c) második hozzászólás esetén 3 percben kaphatnak szót.
(3) Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a hozzászólótól.
(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának további korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(5) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozati javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a bizottsági, majd az ülésen tett képviselői módosító indítványokról dönt a testület, majd végül a javaslatokkal, módosításokkal kiegészített határozati javaslat egészéről.
9. § (1) A javaslat elfogadásához egyszerű többség, azaz a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) Minősített többség szükséges a Mötv. 42. § 1,2,5,6,7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
10. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
5. Kérdés, interpelláció
11. § (1) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő vagy kérdést intézhetnek a képviselők.
(2) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű írásos felvetés vagy tudakozódás. A kérdést az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell benyújtani a polgármesterhez. A Polgármester a kérdésre elsősorban a képviselő-testület ülésén, vagy tizenöt napon belül írásban köteles választ adni a kérdést feltevőnek.
(3) Az interpelláció az önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése. Az interpellációt az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik annak nyilvántartásba vételéről. Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció címét és szövegét, az interpelláló saját kezű aláírását.
(4) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak vagy a képviselő-testületnek nyilatkoznia.
(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásáról. Ha testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
6. A tanácskozás rendjének fenntartása
12. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonja a hozzászólótól a szót,
c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő, tartós rendzavarás, állandó lárma, a vita rendjét ellehetetlenítő esemény következményeként a polgármester, ha ismételt figyelmeztetései sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, a terem elhagyására is kötelezheti.
7. A jegyzőkönyv
13. § (1) A képviselő-testület üléséről – a zárt ülésről külön - jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
1. az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás);
2. az ülés nyilvános vagy zárt módját;
3. a testületi ülés helyét;
4. időpontját;
5. a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
6. a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
7. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
8. előterjesztéseket
9. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
10. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
11. a döntéshozatalban résztvevők számát;
12. a döntéshozatalból kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
13. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését
14. a szavazás számszerű eredményét;
15. a hozott döntéseket;
16. a napirendet megelőzően elhangzott kérdéseket, interpellációkat, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat;
17. az ülésen történt fontosabb eseményeket;
18. az ülés bezárásának időpontját,
19. a polgármester és a jegyző aláírását.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
a) meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a végleges rendeleteket,
e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását, interpellációját,
f) az érintett nyilatkozatát személyi ügyének nyílt vagy zárt ülésen való tárgyalásával kapcsolatban,
g) a jegyző törvényességi észrevételét,
h) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(4) A választópolgárok - zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselőtestület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartásának esetén is biztosítani kell.
(5) A jegyzőkönyvkészítés elősegítése érdekében a képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készül, melyet 3 évig meg kell őrizni.
(6) A jegyzőkönyvet az ülést kövező tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.
Az önkormányzati rendeletalkotás
15. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja a Mötv. 8. §.(1) bekezdésében foglalt kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményét. Közterület elnevezésének rendjét az önkormányzat rendeletben állapítja meg. A törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.
16. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
A települési képviselő
19. § (1) A képviselőt az Ötv. 19. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően további jogok illetik meg, illetőleg kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő főbb jogai:
a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, a hivatal érintett köztisztviselője erre 5 napon belül köteles érdemi választ adni,
c) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,
d) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,
e) a képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosult.
(3) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) köteles jelezni a polgármesternek, ha képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen való részvételében akadályoztatva van,
b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, d) a tudomására jutott állami, szolgálati titok megőrzése,
e) kapcsolattartás választópolgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
f) személyes érintettség bejelentése,
g) jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül,
h) összeférhetetlenség bejelentése és megszüntetése,
i) havi egy alkalommal 1 óra fogadóóra tartása.
A képviselő-testület bizottsága
20. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága az ügyrendi bizottság. A bizottság által ellátandó feladatok, tevékenységi körök részletes jegyzékét és a bizottság tagjainak felsorolását a 2. számú melléklet rögzíti.
(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására – ad hoc bizottságot hoz létre. Az ad hoc bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére, határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartamára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző tizenöt napon belül köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.
(4) A bizottság személyi összetételére, létszámára a polgármester tesz javaslatot. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A bizottság elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja polgármester.
A helyi önkormányzat tisztségviselői
Polgármester
21. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő –testület elnöke a polgármester. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testületnek határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintető.
(3) A polgármester:
1. a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt;
2. a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a közös önkormányzati hivatalnak a feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreit átruházhatja az alpolgármesterre, jegyzőre, közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
4. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
5. a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
6. gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
7. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(4) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott – döntés kivételével, egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
(5) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt –két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - a testület át nem ruházható hatásköreibe sorolt ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(6) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett- a testület át nem ruházható hatásköreibe sorolt ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben.
(7) A polgármester az önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.
Alpolgármester
22. § (1) A képviselő-testület- tagjai közül- egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára a polgármester tesz javaslatot.
(2) A polgármester jogállására vonatkozó szabályokat az alpolgármesterre is megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az alpolgármester a képviselő-testület illetve a polgármester eseti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot, továbbá a polgármester akadályoztatása esetén helyettesíti a polgármestert.
Jegyző
23. § (1) A jegyző vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait.
Közös Önkormányzati Hivatal
24. § (1) Szalaszend , Fáj, Litka, Szemere, Baktakék, Beret, Detek és Alsógagy Község képviselő-testületei –külön megállapodás alapján - az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek vagy jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hoznak létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködés összehangolásában.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal neve:
A társulások
25. § (1) A képviselő-testület társulás útján ellátott feladatainak felsorolását az 3. melléklet tartalmazza.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
Lakossági fórumok
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
26. § A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit az eljárás rendjét.
Lakossági fórum
27. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontjairól tájékoztatni kell a lakosságot a meghívó a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a települési honlapon való közzétételével a közmeghallgatást megelőzően legalább 7 nappal.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek.
28. § (1) A polgármester előre közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - falugyűlést hívhat össze.
(2) Fontosabb szabályai:
a) A gyűlés helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és a település honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 7 nappal.
b) A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt.
c) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről és elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzatok gazdasági alapjai
Az önkormányzat vagyona
29. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja többek között
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során,
c) azoknak a vagyontárgyak elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba való bevitelére vonatkozó szabályokat.
(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 500 ezer Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké.
Az önkormányzat költségvetése
30. § (1) A képviselő-testület a települési önkormányzat költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendeletet a képviselő-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el.
Az önkormányzat gazdálkodása
31. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körben a feladatai különösen:
a) a jogszabályban előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) igényli a MÁK -tól a központi támogatásokat
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
e) biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését,
f) biztosítja önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
h) gondoskodik az önkormányzat tartozásainak a kiegyenlítéséről.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
32. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
Záró rendelkezések
33. § (1) E rendelet 2013. év szeptember 13.napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés, valamint a település honlapján (www.szalaszend.hu) való közzététel útján.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Mötv. és még a hatályban tartott Ötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti rendelet.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
Társulás neve |
Ellátott feladat |
|---|---|
Encsi Többcélú Kistérségi Társulás |
Orvosi ügyelet, belső ellenőrzés, óvodai igazgatás, nem kiemelt építésügy |
Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat |
családsegítés, gyermekjóléti szolgálat |
Hernád Völgye és Térsége Szilárd Hulladék-Kezelési Társulás |
hulladékgazdálkodás |
……Ivóvízminőség Javító Önkormányzati Társulás |
Ivóvízellátás |
Fulókércsi Óvodafenntartó Társulás |
óvodai feladatok |
1. függelék a 3. melléklethez
2. függelék a 3. melléklethez
3. függelék a 3. melléklethez