Fáj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019(II.25.) önkormányzati rendelete

Fáj Község Önkormányzata 2019. évi költségvetéséről

Hatályos: 2019. 02. 26- 2022. 08. 01

Fáj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019(II.25.) önkormányzati rendelete

Fáj Község Önkormányzata 2019. évi költségvetéséről

2019.02.26.

Fáj Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva eljárva Fáj Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) 2019. éves költségvetéséről a következőket rendeli el:

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, az önkormányzatra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.
(2) A címrendet az 1. számú melléklet határozza meg. Az önkormányzat egy címet alkot. Alcímet alkotnak az önkormányzaton belül az igazgatási tevékenység, a szociális gondoskodás, a város- és községgazdálkodás, az egészségügyi ellátás, a közművelődési feladatok.

2. §

A költségvetés bevételei és kiadásai

(1) A képviselő-testület az önkormányzat 2019. évi költségvetését:

118.310.187. Ft

Költségvetési bevétellel

118.310.187. Ft

Költségvetési kiadással

118.310.187. Ft
0 Ft
0 Ft

Költségvetési egyenleggel
- ebből működési (hiány,többlet)
felhalmozási (hiány,többlet)

állapítja meg.
(2) A kiadási főösszegen belül az önkormányzat a kiemelt kiadási előirányzatait a Képviselő-testület a következők szerint hagyja jóvá:

118.310. E Ft

Működési költségvetés módosított kiadásai

64.390. E Ft

Személyi juttatások

10.581. E Ft

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

20.235. E Ft

Dologi kiadások

10.243. E Ft

Ellátottak pénzbeli juttatásai

11.241. E Ft

Egyéb támogatásértékű kiadások

0 E Ft

Lakosságnak juttatott támogatások

0 E Ft

Szociális, rászorultság jellegű ellátások

0 E Ft

Működési célú pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre

0 E Ft

Működési célú támogatási kiadás

0 E Ft

Garancia és kezességvállalásból származó kifizetés

0 E Ft

Kamatkiadások

0 E Ft

Pénzforgalom nélküli kiadások

1.619. E Ft

Felhalmozási költségvetés módosított kiadásai

1.134. E Ft

Beruházások

485. E Ft

Felújítások

0 E Ft

Lakástámogatás

0 E Ft

Lakásépítés

0 E Ft

EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásai

0 E Ft

EU-s forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek önkormányzati hozzájárulásának kiadásai

0 E Ft

Egyéb felhalmozási kiadások

0 E Ft

Felhalmozási célú pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre

0 E Ft

Felhalmozási célú támogatási kiadás

0 E Ft

Pénzügyi befektetések kiadásai

0 E Ft

Tartalék

0 E Ft

Költségvetési, vállalkozási maradvány átvétele

0 E Ft

Finanszírozási kiadások

jogcímenkénti megoszlásban állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1.1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.
(3) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 1.2., 1.3., 1.4. mellékletek szerint állapítja meg.
(4) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2.1. és a 2.2. melléklet részletezi.
(5) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év(ek) költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, továbbá (a felhalmozási célú többletbevételek működési célú kiadásokra történő átcsoportosítását, értékpapír értékesítését, stb.) rendeli el.
(6) A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. Az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből /vagy/ az előző év(ek) költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételével történik.

3. §

A költségvetés részletezése

A Képviselő-testület az önkormányzat 2019. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:
(1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.
(2) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat 2019. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.
(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.
(5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet szerint részletezi.
(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.
(7) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, polgármesteri (közös) hivatali, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves (tervezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 9.1.…..9.n., mellékletek szerint határozza meg.
(8) Az Önkormányzat a kiadások között 0 Ft általános, 0 Ft céltartalékot állapít meg.

4. §

Az Önkormányzat létszám - előirányzata

(1) A képviselő-testület az önkormányzat létszám-előirányzatát:
- 70 fő átlagos statisztikai állományi létszámban (átlaglétszámban),
- 1 fő közalkalmazott,
- 1 fő polgármester,
- 78 fő közfoglalkoztatotti átlagos állományi létszámban,
- 80 fő az év utolsó napján foglalkoztatható záró-létszámban állapítja meg.
(2) A közalkalmazottak cafetéria juttatásban részesülnek/ nem részesülnek.

5. §

A költségvetés végrehajtásának szabályai

(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.
(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.
(4) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 5 %-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.
(5) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.
(6) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.
(7) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.
(8) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

6. §

Az előirányzatok módosítása

1. Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület dönt.
(2) A képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát 600.000.- Ft összeghatárig - mely esetenként a 600.000.-.Ft összeghatárt nem haladhatja meg - a polgármesterre átruházza.
(3) Az (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2019. december 31-ig gyakorolható.
(4) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(5) A képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. § (2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, (a döntése szerinti időpontokban), de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(6) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.
(7) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.
(8) A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.
(9) Az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál (polgármesteri hivatal, közös hivatal) foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - az illetményalaptól eltér, azt 63.180.- Ft-ban állapítja meg.

7. §

A gazdálkodás szabályai

(1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.
(2) A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a képviselő-testületi határozattal elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.
(3) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.
(4) A közös önkormányzati hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.
(5) A Képviselő- testület az önkormányzat folyamatos működéshez szükséges forráskeretét 6 millió forintban határozza meg.
(7) A Képviselő-testület a polgármester egyösszegű kötelezettségvállalását az (5) bekezdésen túlmenően 600.- ezer forintban határozza meg
(8) Az önkormányzati gazdálkodás során az év közben létrejött költségvetési többletet pénzintézeti pénzlekötés útján hasznosíthatja
(9) Az (8) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását 5 millió forintig a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.A polgármester a megtett intézkedéséről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.
(10) A (9) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó költségvetési többlet felhasználásáról a képviselő-testület határozatban dönt.

8. § (1) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) rendelkezéseitől eltérő – intézkedést hozhat, amelyről a képviselő- testület legközelebbi ülésén be kell számolnia. Ebben a jogkörében a polgármester az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesítheti.

1. A polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a képviselő- testület elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik. A helyi önkormányzati költségvetés teljesítése jelentős veszélyeztetésének minősül különösen, ha a működéshez szükséges felveendő hitel nagysága a korrigált nettó saját bevétel 50 %-át eléri vagy meghaladja.

9. § A bevételek beszedésekor, kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A pénzforgalmat elsősorban a bankszámlákon kell bonyolítani. A készpénzben történő kifizetések az alábbiak lehetnek:

1. személyi juttatásokra: megbízási díj, hó közi kifizetés, fizetési előleg, költségtérítés.

2. elszámolásra kiadott összegek,

3. készlet és kis értékű tárgyi eszköz beszerzés,

4. reprezentációs kiadások,

5. kiküldetési kiadások,

6. kisösszegű szolgáltatási kiadások,

7. társadalom- és szociálpolitikai juttatások.

10. §

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

(1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.
(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a külön megbízási szerződés útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

8. § Záró és vegyes rendelkezések

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba rendelkezéseit 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetéséről helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.