1. § (1) A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, az önkormányzatra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.

(2) A címrendet az 1. melléklet határozza meg. Az önkormányzat egy címet alkot. Alcímet alkotnak az önkormányzaton belül az igazgatási tevékenység, a szociális gondoskodás, a város- és községgazdálkodás, az egészségügyi ellátás, a közművelődési feladatok.

2. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2024. évi költségvetését:

(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.

(3) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 2. melléklet szerint állapítja meg.

(4) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 3. melléklet részletezi.

(5) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év(ek) költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét rendeli el.

(6) A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. Az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből /vagy/ az előző év(ek) költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételével történik.

3. § (1) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 4. melléklet részletezi.

(2) Az önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához az 5. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat 2024. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait a 6. melléklet részletezi.

(4) Az önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 7. melléklet szerint határozza meg.

(5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 8. melléklet szerint részletezi.

(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 9. melléklet szerint hagyja jóvá.

(7) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, polgármesteri (közös) hivatali, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves (tervezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 10. melléklet szerint határozza meg.

(8) Az önkormányzat a kiadások között 0.- Ft általános, 0.- Ft céltartalékot állapít meg.

4. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat létszám-előirányzatát:

(2) A közalkalmazottak cafeteria juttatásban részesülnek.

5. § (1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(4) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 20%-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.

(5) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

(6) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 11. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25. napi állapotnak megfelelően, a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

(7) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(8) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

6. § (1) Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület dönt.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát az előirányzat összegének legfeljebb 10%-os mértékéig a polgármesterre átruházza.

(3) Az (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2024. december 31. napjáig gyakorolható.

(4) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(5) A képviselő-testület a költségvetési rendelet 6. § (2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31. napi hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(7) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(8) A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

(9) Az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál (polgármesteri hivatal, közös hivatal) foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - az illetményalaptól eltér, azt 63.180.- Ft összegben állapítja meg.

7. § (1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal képviselő-testületi határozattal elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

(3) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(4) A polgármesteri (önkormányzati, közös) hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

(5) A képviselő- testület az önkormányzat folyamatos működéshez szükséges forráskeretét 6 millió forintban határozza meg.

(6) A képviselő-testület a polgármester egyösszegű kötelezettségvállalását az (5) bekezdésen túlmenően 600.- ezer forintban határozza meg

(7) Az önkormányzati gazdálkodás során az év közben létrejött költségvetési többletet pénzintézeti pénzlekötés útján hasznosíthatja

(8) Az (7) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását 5 millió forintig a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedéséről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó költségvetési többlet felhasználásáról a képviselő-testület határozatban dönt.

8. § (1) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetve következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény rendelkezéseitől eltérő – intézkedést hozhat, amelyről a képviselő- testület legközelebbi ülésén be kell számolnia. Ebben a jogkörében a polgármester az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesítheti.

(2) A polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a képviselő- testület elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik. A helyi önkormányzati költségvetés teljesítése jelentős veszélyeztetésének minősül különösen, ha a működéshez szükséges felveendő hitel nagysága a korrigált nettó saját bevétel 50%-át eléri vagy meghaladja.

9. § A bevételek beszedésekor, kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A pénzforgalmat elsősorban a bankszámlákon kell bonyolítani. A készpénzben történő kifizetések az alábbiak lehetnek:

10. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2) Az önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a külön megbízási szerződés útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

11. § (1) Jelen rendelet rendelkezéseit 2024. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetéséről helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

12. § Ez a rendelet 2024. március 1-jén lép hatályba.