Litka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018(III.1.) önkormányzati rendelete
Litka Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 09. 28- 2023. 11. 15Litka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018(III.1.) önkormányzati rendelete
Litka Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Litka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelekzések
1. § (1) Litka településen a helyi önkormányzati jogok a település választópolgárainak közösségét illetik meg, melyeket az önkormányzat képviselő-testületébe közvetlenülválasztott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolnak.
(2) A helyi önkormányzat hivatalos megnevezése: Litka Község Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat).
(3) Az Önkormányzat székhelye: 3866 Litka, Fő út 58.
(4) Az Önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladatok ellátásáát a képviselő-testület és szervei biztosítják.
(5) A Képviselő-testület létszáma: 3 fő, a polgármesterből és 2 fő települési önkormányzati képviselőből áll. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függeléke tartalmazza.
(6) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
2. § Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője: „ Községi Önkormányzat Litka ” feliratú körbélyegző, középen a Magyarország címerével.
3. § Az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról, valamint helyi kitüntetéseiről és elismerő címeiről önkormányzati rendelet rendelkezik.
2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre, szervezete
4. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg.
(2) Az ellátandó alapvető önkormányzati közfeladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza. törvény a Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglaltakon túl más ellátandó önkormányzati közfeladatot is megállapíthat.
(3) Az önkormányzat alaptevékenysége szakágazat és kormányzati funkciórend szerinti besorolását az 2. függelék tartalmazza.
5. § (1) A képviselő-testület a Mötv. rendelkezéseinek megfelelően önként feladatokat vállalhat.
(2) Új önként vállalt feladat elvállalása előtt tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit.
(3) A Képviselő-testület önként vállalt feladatait az 1. melléklet tartalmazza.
6. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hatásköreit átruházhatja.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre és társulásokra átruházott hatásköröket az 2. melléklet tartalmazza
4. A Képviselő-testület működése
7. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét, mint testületi szerv, ülésein gyakorolja.
8. § A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülést tart, valamint közmeghallgatást.
9. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves időtartamra elkészített munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző december hónapban kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a testületi ülések tervezett időpontjait,
b) ülésenként, a tárgyalni kívánt napirendi pontokat,
c) a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését,
d) az előterjesztések elkészítéséért felelősök nevét,
(4) A képviselő-testület munkatervéhez javaslatot tehetnek:
a)1 az alpolgármesterek
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) az önkormányzati képviselők,
d) a jegyző,
e) az önkormányzati intézmények vezetői,
f) a nemzetiségi önkormányzat.
(5) Az elfogadott munkatervet az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel közzé kell tenni.
10. § A Képviselő-testület ülései
a)2 Az alakuló ülés időpontjára, tárgyalandó napirendjére, vezetésére a Mötv. és az SzMSz rendelkezései irányadóak. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról és a képviselők tiszteletdíjáról
b) A képviselő-testület éves munkatervében ütemezett ülések a rendes ülések, a képviselő-testület évente 6 rendes ülést tart.
c) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az éves munkatervben nem ütemezett, az önkormányzat jogszerű működése, jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek teljesítése, feladat- és hatásköre vagy gazdasági érdeke indokolja, határidőhöz kötött vagy halaszthatalan az üg megtárgyalása.
d)3 A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén bármelyik alpolgármester, ezek akadályoztatása, illetve a polgármesteri és mindkét alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb települési képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.
e) Az ülést az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirendi pontok és az egyes napirendi pontok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak mellékletként tartalmaznia kell az előterjesztéseket, a határozati javaslatokat. Amennyiben a napirendet helyben kiosztott vagy szóban előadott előterjesztéssel tárgyalja a testület, ennek tényét a meghívóban rögzíteni kell. A meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselő-testület tagjai és meghívottak a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szólót pedig legalább 1 nappal korábban megkapják. A meghívó elektronikus levál formájábnan is kézbesíthető.
11. § A A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni, valamint közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján, a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szólót pedig legalább 1 nappal korábban.
12. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjait.
(2) Tanácskozási joggal kell meghívni:
a) a jegyzőt,
b) a közös önkormányzati hivatal előterjesztéssel érintett ügyintézőjét,
c) önszerveződő közösségek képviselőit , amelyeket a 3. Függelék tartalmaz
d) azokat a személyeket, akiknek jelenléte az előterjesztés tárgyalásához az előterjesztő, vagy a polgármester megítélése szerint szükséges.
e) mindazokat a személyeket, akiknek meghívását egyéb jogszabályok kötelezővé teszik.
13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és ha felszólalási jogot kapott, felszólalhat. Az ülésen megjelent hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság részére a hozzászólást a polgármester engedélyezheti, legfeljebb 5 percben, véleménynyilvánításával a testület munkáját nem zavarhatja.
(2) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, és azt felszólítás után is folytatja, az ülést vezető a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljeshallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
14. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 2 települési képviselő jelen van.
(2) A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 30 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.
(3) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkezésekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség legfeljebb 30 perc várakozással ismét biztosítható, úgy addig a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.
(4) A határozatképtelen, vagy határozatképtelenség vagy bármely más ok miatt félbeszakított testületi ülést 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni, amely ülésen új napirendi pontok is szerepelhetnek.
15. § (1) A polgármester a Képviselő-testületi ülés megkezdésekor :
a) megállapítja a határozatképességet,
b) megnyitja az ülést,
c) előterjeszti, szavazásra bocsátja a meghívóban szereplő –tárgyalási sorrendet is tartalmazó- napirendi javaslatot. Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételét, vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását (sürgősségi indítvány). A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - minősített többséggel dönt. Ezt követően kerül sor a végleges napirend elfogadására. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől ügyrendi javaslattal el lehet térni.
(2) Az ülést levezető további feladatai és jogosítványai:
a) az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet,
b) megnyitja és berekeszti az ülést,
c) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
d) kiegészítést kérhet, illetve ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek,
e) hozzászóláskor megadja, illetve megvonja a szót,
f) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli a korábban már elmondottakat; a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,
h) napirendi pontonként – az elhangzás sorrendjében - egyenként szavazásra bocsátja a módosító és kiegészítő indítványokat, majd a döntési javaslatot,
i) megállapítja a szavazás eredményét,
j) kihirdeti a döntést,
k) biztosítja a képviselők kérdezési jogának gyakorlását,
l) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekesztheti,
m) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.
16. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülése napirendi pontjaihoz tartozó:
a) beszámoló és jelentés, az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslattal,
b) tájékoztató,
c) megállapodás-tervezet,
d) rendelet- és határozat-tervezet.
(2)4
(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) az előterjesztők, elkészítők pontos megnevezését,
c) utalást arra, hogy a képviselő-testület foglalkozott-e korábban a tárgykörrel, ha igen, milyen döntést hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
d) azokat a körülményeket, összefüggéseket, amelyek a döntési javaslat elfogadását indokolják,
e) az eltérő vélemények megjelölését és annak indokait.
(4) Az előterjesztésnek mindenkor lényegre törőnek, konkrétnak, tömörnek kell lennie.
(5) Az előterjesztést szóban és írásban lehet benyújtani. Az írásbeli előterjesztés elektronikusan, amennyiben nincs az nincs, hagyományos postai úton, vagy hivatali kézbesítés útján.
17. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az alábbiak szerint:
a) az írásbeli előterjesztést az előterjesztő a vita előtt szóban indokolhatja, illetve kiegészítheti;
b) az érintett állandó bizottság elnöke a bizottság véleményét ismerteti;
c) az előterjesztőhöz a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell;
d) válaszadás után a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak ismertethetik észrevételeiket, javaslataikat, melyet követően a hallgatóság felszólalási jogot kapott tagjai mondhatják el véleményüket.
(2) A vitában résztvevők ugyanazon napirendi pont tárgyalása során legfeljebb két alkalommal nyilváníthatnak véleményt. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend esetében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.
(3) Az ülés levezetője vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, és meghatározza a tárgyalás újbóli időpontját.
(4) Valamely napirendi pont tárgyalása során, az ülés levezetője - saját döntése alapján, illetve az előterjesztő, vagy a feladatkörében érintett bizottság elnöke kérésére – tárgyalási szünetet rendelhet el.
(5) A napirendi pont előadója az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet, A napirend előadója a vita megkezdése előtt módosíthtja, kiegészítheti a döntési javaslatot, ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslato eredetijavaslatnak minősül.
(6) Az előadóhoz, szakértőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskzási joggal rendelekzők kérdést intézhetnek, amelyekre válaszolni kell. A hozzászólás joga a jelentkezés sorrendjében a képviselő-testületi tagokat, majd a tanácskozási joggal rendelkezőket illeti meg.
(7) Amennyiben további hozzászólás nincs, az ülés levezetője lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja.
18. § (1) A tárgyalt napirendi pontot érintően bármikor szót kérhetnek és ügyrendi észrevételt, javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjai és a jegyző.
(2) Az ügyrendi javaslat, az észrevétel a testületi ülés vezetésével, rendjével, a szavazás módjával, a vita lezárásával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozhat.
(3) Az ügyrendi javaslat, észrevétel előterjesztőjének a polgármester elsőbbséggel adja meg a szót. Az ügyrendi javaslatról, észrevételről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel azonnal határoz.
(4) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem azonnali döntést igénylő ügyrendi javaslat, észrevétel, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.
19. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre az ülésen vagy azt követően legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Kérdés esetében a képviselő-testület az adott válasz elfogadásáról nem dönt.
(2) Az interpelláció olyan felvilágosítás kérés, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll a képviselő-testület hatáskörének ellátásával, illetőleg az valamely szervének, intézményének feladat- és hatáskörét érinti.
(3) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 munkanappal írásban megkapta.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben írt határidőn túl, vagy az ülésen nyújtanak be interpellációt, az érintettnek csak abban az esetben kell a testületi ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel, ellenkező esetben a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni
(5) Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról – ha az interpelláló nem fogadta azt el – a képviselő nyilatkozata után a képviselő-testület határoz. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy napirendben folytatott vitában dönt a szükséges intézkedésről. Az interpelláció kivizsgálásában való részvételt fel kell ajánlani az interpelláló képviselőnek.
(6) A bonyolult, vizsgálatot igénylő ügyben interpellálónak az ülést követő 30 napon belül írásban kell választ adni. Az interpellálónak megküldött válasz másolatát valamennyi testületi tagnak meg kell küldeni.
(7) Az interpellációkról a jegyző – a Hivatal útján - rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon napirendi pont tárgyalásánál nem szólalhat fel,
d) az ülést általa meghatározott időre felfüggeszti, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.
(2) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.
(3) Ha a polgármester szünetet rendel el, a tanácskozás nem folytatható. Szünetet kell elrendelni abban az esetben is, ha azt bármelyik képviselő indítványára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja.
5. Döntéshozatal
21. § (1) A szavazás történhet :
a) Kézfelemeléssel történő nyílt szavazással,
b) titkos szavazással
(2) A tartalma szerint a szavazat "igen", "nem", "tartózkodom" lehet.
(3) A képviselő-testület a határozatait rendszerint nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
(4) Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta a szükséges többséget, nem kell szavazásra bocsátani a többi javaslatot.
(5) Ha a szavazás tárgya vagy eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.
22. § Név szerinti szavazás „igennel”, vagy „nemmel” és „tartózkodással” történhet. A képviselők a polgármester felkérésére személyesen, élő szóval közlik szavazatukat, amelyet a jegyző a képviselő neve mellett rögzít.
23. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(2) Titkos szavazás esetén, azt a képviselő-testület bonyolítja le.
(3) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával és urna igénybevételével történik.
(4) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
24. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a módosító és kiegészítő javaslatokról, és
d) a bejelentésekről.
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésen kívüli esetekben
a) rendeletet alkot, vagy
b) határozatot hoz.
25. § (1)5
(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, a rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület soron következő ülésén dönt.
26. § (1) A rendelet-tervezet elkészítése az önkormányzati hivatal feladata, társadalmi egyeztetés céljából az Önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.
(2) A társadalmi egyeztetés keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak a kozoshivszalaszend@gmail.com elektronikus levélcímen, vagy írásban. A véleménynyilvánításra nyitva álló határidő nem lehet kevesebb 8 napnál.
(3) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Képviselő-testület lakossági fórumot szervezhet.
(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) a költségvetésről szóló,
b) a helyi adókról szóló,
c) a költségvetés végrehajtásáról szóló,
d) az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet, valamint
e) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha a módosítás magasabb szintű jogszabály rendelkezése miatt szükséges.
(5) A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet és javaslatot tesz a rendelet-tervezet esetleges módosítására.
27. § Az önkormányzati rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
28. § (1) A képviselő-testület rendeletének megjelölése: "Litka Község Önkormányzata Képviselő-testületének …./… év (…hó … nap) önkormányzati rendelete………………………………(ról/ről) (a rendelet címe)"
(2) Az Önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos növekvő arab számmal és évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni, továbbá meg kell határozni a rendelet címét.
(3) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegének a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve mellékleteként kezelt rendelet szövegét kell tekinteni.
(4) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban tartani.
(5) Az önkormányzati rendeletek a döntést követően 3 munkanapon belül, kivételes és sürgős esetben 1 munkanapon belül elkészítésre és kihirdetésre kerülnek. A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése. Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet.
(6) A jegyző gondoskodik arról, hogy az Önkormányzat rendeleteiről a község lakossága, az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek.
(7) A kihirdetett rendeletek egy példányát a község honlapján – www.Litka.hu- közzé kell tenn..
29. § (1) A testület határozatainak megjelölése: "Litka Község Önkormányzata Képviselő-testületének …./…év (… hó…nap) határozata ……………………………….. (tárgya)”.
(2) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos arab sorszámozással és évszámmal kell ellátni.
(3)6 A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet és felelős a határozatok írásba foglalásáért és kiadásáért. A határozatot tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot a jegyzőkönyv vezetője hitelesíti.
(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészültét követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, továbbá azoknak, akikre nézve rendelkezést tartalmaz.
6. Jegyzőkönyv
30. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely a Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontja szerinti tartalmon túl az alábbiakat tartalmazza:
a) a távolmaradásukat előzetesen bejelentett, illetve be nem jelentett képviselők nevét,
b) a napirendek előterjesztőinek nevét,
c) a szavazás során „nem“-mel szavazó nevét, ha ezt ő kéri,
d) a polgármester esetleges intézkedéseit,
e) az elhangzott kérdéseket, valamint az ezekkel kapcsolatos válaszokat.
(2) A képviselő kérésére a jegyzőkönyv a hozzászólását szó szerint tartalmazza.
(3) A jegyzőkönyvet
a) a nyílt ülésről 2 példányban kell elkészíteni, melyből
aa) az első példány az irattári,
ab) a második példány a betekinteni kívánók számára hozzáférhetővé tett példány,
b) a zárt ülésről egy példányban – mely az irattári.
(4) A jegyzőkönyvek megváltoztathatatlanságát, azok oldalainak zsinórral való átfűzésével és a zsinórnak a jegyzőkönyv hátoldalán zárócédulával való rögzítésével kellbiztosítani, az önkormányzat bélyegzőlenyomatának a zárócédulán való, oly módontörténő elhelyezésével, hogy az a zárócéduláról a jegyzőkönyv hátoldalára érjen.
(5) A jegyzőkönyvkészítés elősegítése érdekében a képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készülhet.
31. § A képviselő-testület jegyzőkönyvét egy alapszámra történő iktatás mellett folyamatos alszámmal kell ellátni, törve a jegyzőkönyv évszámával.
7. Lakossági fórumok, helyi népszavazás
32. §7 (1) A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatása, a fontosabb döntésekbe való bevonása érdekében falugyűlést szervez.
(2) A falugyűlés időpontját a Képviselő-testület határozza meg.
(3) A falugyűlés helyérõl, idejéről a lakosságot a helyben szokásos módon legalább 5 nappal korábban tájékoztatni kell.
(4) Képviselő - testület a falugyűlésen elhangzott hozzászólásokat értékeli és kijelöli azt a személyt, aki a szükséges intézkedést előkészíti.
33. §8
34. § (1) Képviselő - testület a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját a Képviselő-testülethatározza meg.
(3) A közmeghallgatás helyérõl, idejéről a lakosságot a helyben szokásos módon legalább 5 nappal korábban tájékoztatni kell.
35. § A helyi népszavazásra feltételei és eljárásrendjét a képviselő-testület rendeletben szabályozza.
8. A települési képviselő
36. § (1) Minden települési képviselő joga és kötelessége azonos.
(2) A képviselőt a Mötv-ben és a szervezeti és működési szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(3) A képviselő köteles:
a) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,
b) rendszeres kapcsolatot tartani a község polgáraival és a közmeghallgatáson tájékoztatást nyújtani képviselői tevékenységéről,
c) írásban vagy szóban bejelenteni a jegyzőnek, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
d) a Képviselő-testületi vagy bizottsági felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
e) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó módon viselkedni,
f) személyes érintettségére vonatkozó bejelentést tenni.
(4) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására –annak ismertté válását követően azonnal –a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(5) Az eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(6) Az eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
37. § A képviselők a közösség érdekében végzett munkájukért a képviselő-testület által rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosultak
9. A polgármester, alpolgármester
38. §9 A polgármester megbízatását főállásban látja el. Három napot meghaladó tartós távolléte esetén köteles az alpolgármestereket és a jegyzőt tájékoztatni.
39. § (1) A polgármester felelős:
a) az önkormányzat demokratikus működésének, széles körű nyilvánosságának biztosításáért,
b) a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezéséért,
c) a társadalmi szervekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködésért,
d) a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, intézményekkel való kapcsolattartásért.
(2) A polgármester a képviselő-testület működésével kapcsolatban gondoskodik a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséről, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a végrehajtásról a testület tájékoztatásáért.
40. § (1)10 A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2)11 Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.
(3)12
(4) A polgármester átruházott hatásköreit a 2. melléklet tratalmazza.
41. §13
10. A jegyző, aljegyző
42. § (1) A képviselő-testület hivatalának szervezetét a jegyző vezeti. Az önkormányzati és közigazgatási feladatait a Hivatal bevonásával látja el.
(2) A jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, 1 fő aljegyző nevezhető ki.
(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az megfelelő képesítéssel rendelkező közszolgálati tisztviselő látja el.
43. § (1) A jegyző:
a) az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása, e körben:
aa) előkészíti, koordinálja, és ellenőrzi a bizottságok és a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések törvényességét,
ab) megszervezi a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
ac) tanácskozási joggal részt vesz a testület, a bizottságok ülésein és köteles jelezni, ha a döntéshozatalnál vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel,
ad) intézkedést kezdeményez a törvénysértések megszüntetésére,
ae) gondoskodik a képviselő-testületi és a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészíttetéséről és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal részére való megküldéséről,
af) tájékoztatja a képviselő-testületet az Önkormányzatot érintő új jogszabályokról,
ag) gondoskodik a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,
ah) rendszeres kapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefügg.
b) a Hivatal vezetésére irányuló tevékenysége keretében:
ba) elemzi, értékeli, ellenőrzi a Hivatal döntés-előkészítő, a végrehajtást szervező tevékenységét,
bc) előkészíti a Hivatal működési rendjéhez kapcsolódó, a köztisztviselők munkakörülményeit érintő szabályzatokat,
bd) biztosítja a Hivatal működési rendjét és fegyelmét.
c) az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban ellátja a jogszabályokban számára meghatározott feladatokat.
11. A közös önkormányzati hivatal
44. § (1) Alsógagy, Baktakék, Beret, Detek, Fáj, Litka, Szalaszend, Szemere Község képviselő-testületei –megállapodás alapján - az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek vagy jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt hoznak létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködés összehangolásában.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal neve: Szalaszendi Közös Önkormányzati Hivatal
a) Székhelye: 3863 Szalaszend, Jókai u.91/b.
b) Kirendeltsége: 3866 Szemere, Fő u.83.
c) 3836 Baktakék, Rákóczi u.112.
(3)14 A Hivatal működését Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti.
(4)15 A Hivatal a Baktakéken, Bereten, Szalaszenden, Szemerén működő, Roma Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Hivatalt alapító települési önkormányzatok gesztorságával működő önkormányzati társulások működésével kapcsolatos feladatokat is ellátja, így:16
a) ellátja a gazdálkodásnak végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatokat
b) biztosítja a testület működésének feltételeit
c) helységet, jegyzőkönyvvezetőt biztosít a testületi ülésekhez
d) elkészíti az ülés jegyzőkönyveit
e) gondoskodik az ezzel kapcsolatos egyéb ügyviteli feladatok ellátásáról
f) határozati kivonatok elkészítése, kézbesítése
(5)17 A rendeltetésszerű helységhasználatról, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozólag a Hivatal megállapodást köt. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.
12. Társulások
45. § A képviselő-testület – egyes feladatok hatékonyabb és célszerűbb ellátására – az alábbi, jogi személyiségű társulásokat hozhat létre. Az önkormányzat részvételével működő társulásokat a 3. sz melléklet tartalmazza.
13. Az Önkormányzat gazdálkodása, költségvetése, vagyona, belső ellenőrzése
46. § (1) A képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és költségvetéséről évente rendeletet alkot.
47. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát, törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak körét, azokkal való rendelkezés eljárásrendjét önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 600 ezer Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat.
48. §18 Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Hivatal látja el.
49. § (1)19 A képviselő-testület és a költségvetési szervek, az önkormányzat és a Hivatal ellenőrzését belső ellenőrzés útján a külső erőforrás bevonásával, az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás az önkormányzatokkal megkötött szerződés keretei között láttatja el.
(2) A belső ellenőrzési szervezet feladata: minden tevékenységre, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára.
14. Záró rendelkezések
50. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba
(2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(3)20 E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatárül szóló 10/2017 (IX.15.) önkormányzati rendelete
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
Társulás neve |
Ellátott feladat |
|---|---|
Encsi Többcélú Kistérségi Társulás |
Orvosi ügyelet, belső ellenőrzés, fogorvosi ügyelet |
Hernád Völgye és Térsége Szilárd Hulladék-Kezelési Társulás |
hulladékgazdálkodás |
Szerencsi Ivóvízminőség Javító Önkormányzati Társulás |
Ivóvízellátás |
1. függelék21
1. Kardos Endre polgármester
2. Kardos Béla alpolgármester
3. Kardos Józsefné alpolgármester”
2. függelék
3. függelék
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 9.§ (4) bekezdés a) pontja a 8/2018 (IX.10.) rendelet 1.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2018. szeptember 11.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 10.§ (1) bekezdése a 6/2019 (IX.23.) rendelet 1.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2022. szeptember 24.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 10.§ (4) bekezdése a 8/2018 (IX.10.) rendelet 3.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2018. szeptember 11.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 16.§ (2) bekezdését a 6/2019 (IX.23.) rendelet 11.§ (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályon kívül helyezés ideje: 2022. szeptember 24.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 25.§ (1) bekezdését a 6/2019 (IX.23.) rendelet 11.§ (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályon kívül helyezés ideje: 2022. szeptember 24.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 29.§ (3) bekezdése a 6/2019 (IX.23.) rendelet 3.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2022. szeptember 24.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 32.§ a 6/2019 (IX.23.) rendelet 4.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2022. szeptember 24.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 33.§ szakaszát a 6/2019 (IX.23.) rendelet 11.§ (3) bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályon kívül helyezés ideje: 2022. szeptember 24.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 38.§ szakasza a 8/2019 (X.18.) rendelet 1.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2019. október 19.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 40.§ (1) bekezdése a 8/2018 (IX.10.) rendelet 5.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2018. szeptember 11. A 40. § (1) bekezdése a Litka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 40.§ (2) bekezdése a 8/2018 (IX.10.) rendelet 5.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2018. szeptember 11. A 40. § (2) bekezdése a Litka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (3) bekezdését a Litka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 41. §-t a Litka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 44.§ (3) bekezdése a 6/2019 (IX.23.) rendelet 5.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2022. szeptember 24.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 44.§ (4) bekezdése a 6/2019 (IX.23.) rendelet 6.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2022. szeptember 24.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 44.§ (4) bekezdése a 8/2019 (X.18.) rendelet 2.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2019. október 19.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 44.§ (5) bekezdése a 6/2019 (IX.23.) rendelet 7.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2022. szeptember 24.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 48.§ szakasza a 6/2019 (IX.23.) rendelet 8.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2022. szeptember 24.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 49.§ (1) bekezdése a 6/2019 (IX.23.) rendelet 9.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2022. szeptember 24.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 50.§ (3) bekezdése a 6/2019 (IX.23.) rendelet 10.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2022. szeptember 24.
Az 5/2018 (III.1.) rendelet 1. függeléke a 8/2018 (IX.10.) rendelet 6.§ szakasza szerint módosított szöveg. Hatálybalépés ideje: 2022. szeptember 11.