Cún Községi Önkormányzat képviselő-testületének 5/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelete
Cún Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 01. 25- 2020. 03. 12Cún Községi Önkormányzat képviselő-testületének 5/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelete
Cún Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Cún Községi Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Cún Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat címe: 7843 Cún, Fő u. 78.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Cún község közigazgatási területe.
(4) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzőlenyomatának leírása: Kör alakú, felül „Cún Önkormányzat képviselő-testülete”, alul „Cún, Fő u. 78.” szövegezés, közepén az ország címerét tartalmazó lenyomatú sorszámozott bélyegző.
(5) A Képviselő-testület szervei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdésével összhangban:
a) Polgármester
b) Képviselő-testület bizottságai
c) Polgármesteri hivatal
d) Jegyző.
(6) A Képviselő-testület névsorát e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
(7) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 6. függeléke tartalmazza.
Az önkormányzat jogállása, feladatkörök, hatáskörök
2. § (1) Az Önkormányzat jogi személy.
(2) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése, valamint az Mötv. 13. § (1) bekezdése tartalmazza.
(3) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza. Az itt felsoroltakon kívüli hatásköröket a Képviselő-testület a polgármesterre vagy bizottságaira átruházhatja.
A Képviselő-testület működése
3. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 5 fő.
(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
A Képviselő-testület jogállása, kérdés, interpelláció
4. § (1) A képviselők az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás céljából kérdést intézhetnek az ülésre tanácskozási joggal meghívottakhoz.
(2) A Képviselő-testület ülésén a képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől, az aljegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).
(3) A kérdést, az interpellációt a napirendek lezárását követően lehet előterjeszteni.
(4) Az interpellációra adott válaszról a Képviselő-testület vita nélkül akkor határoz, ha a választ a kérdező nem fogadta el.
(5) Az interpellációra a címzett az ülésen akkor ad választ, ha felkészülés nélkül képes érdemi válaszadásra. Akkor köteles az ülésen választ adni, ha az interpelláció a címzetthez az ülés előtt legalább 2 munkanappal már megérkezett. Ezekről a polgármester az ülés kezdete előtt tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(6) A Képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el abban az esetben, ha a címzett által adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el. A Testület a vizsgálatot a tárgy szerint érintett bizottságra vagy a polgármesterre bízza. Az interpelláció érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(7) A Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy az interpellációra írásban 15 napon belül adjanak választ. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek szükséges megküldeni és annak elfogadása tárgyában a következő ülés dönt.
5. § A képviselő, valamint a bizottság nem képviselő tagja köteles az Alaptörvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott titkokat megtartani megbízatása fennállta alatt és azt követően is.
6. § (1) A települési képviselő kötelességei:
a) tevékeny részvétel a Képviselő-testület munkájában,
b) olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
c) köteles írásban vagy szóban bejelenteni, amennyiben a Képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
d) döntéshozatalnál személyes érintettségét köteles bejelenteni.
(2) Ha az önkormányzati képviselő vagy a nem képviselő bizottsági tag két egymást követő alkalommal önhibájából nem vesz részt a Képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén, akkor a tiszteletdíja legfeljebb 25 %-kal maximum 12 havi időtartamra csökkenthető. A tiszteletdíj csökkentésére bármely önkormányzati képviselő javaslatot tehet.
A Képviselő-testület üléseinek száma, nyilvánossága, zárt ülések köre
7. § (1) A Képviselő-testület évente általában 6 rendes ülést tart. Az adott évben megtartandó üléseinek számát és időpontját az éves munkatervében rögzíti.
(2) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak.
(3) Zárt ülést a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző/aljegyző kezdeményezhet az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott tárgykörökben. A zárt ülés döntéseiről a polgármester, a képviselők, és a jegyző/aljegyző adhat felvilágosítást.
A Képviselő-testület üléseinek tervezése, előkésztése
8. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A tervezetet a polgármester készíti el és a Képviselő-testület hagyja jóvá.
(2) A testületi munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér az alpolgármestertől és a bizottságok elnökeitől, a helyben működő pártoktól és civil szervezetektől, valamint az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjeit,
b) megnevezi a napirendek előadóit,
c) munkaterv elfogadásakor meghatározhatók azok a témák, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyekhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
d) az előterjesztések benyújtásának határidejét,
e) az esetenként meghívandók körét.
(4) A Képviselő-testület éves munkatervét e rendelet 3. függeléke tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület ülését a jegyző és az aljegyző készíti elő.
(6) Az ülésre meg kell hívni:
a) a Képviselő-testület tagjait,
b) tanácskozási joggal:
ba) a jegyzőt,
bb) az aljegyzőt,
bc) esetenként, akinek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges és a munkatervben a meghívása rögzítésre került.
Előterjesztések
9. § (1) Előterjesztésnek minősül az éves munkatervbe felvett, valamint a polgármester, a képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, a jegyző, az aljegyző és az önkormányzati intézmény vezetője által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Írásban kell előterjeszteni:
a) az önkormányzati rendelet tervezeteket,
b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése napirendeket,
c) helyi népszavazás kiírása napirendjét,
d) a munkatervet,
e) az éves munkatervben nevesített napirendeket.
(3) A napirendek előterjesztésére fő szabály az írásbeliség, de a Képviselő-testület nem zárja ki a szóbeli előterjesztés lehetőségét sem.
(4) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat (javaslatok) összeállítására. Az előterjesztést – törvényességi szempontból – ilyenkor is a jegyző és az aljegyző észrevételezi.
Sürgősségi indítvány
10. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely a munkatervben, illetve az ülés meghívójában nem szerepel és az ülést megelőző 3. nap 14 órája után nyújtották be a polgármesternek. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés azonnali napirendre tűzése tárgyában. Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.
(2) Sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, az aljegyző és az önkormányzati intézmények vezetői.
b) Sürgősségi indítvány akkor kerülhet a Képviselő-testület ülésére, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a Képviselő-testület ülését.
c) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja.
d) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget és elutasítja az indítvány azonnali tárgyalását, úgy az előterjesztést egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és a munkatervi napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra és hányadik napirendként tűzi ki a testület.
A Képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
11. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) hívja össze és vezeti. A képviselők az ülés előtt legalább 5 nappal kapják meg az ülés meghívóját. A meghívót a polgármester írja alá. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendeket és azok előadóit. Az ülés meghívója kifüggesztendő a Kovácshidai Közös Önkormányzati Hivatal Cúni Kirendeltségének (a továbbiakban: Hivatal) hirdetőtábláján.
(3) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén, a testületi ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(4) A meghívóhoz a tanácskozási joggal részt vevők számára mellékelni kell a tevékenységi körüket érintő előterjesztéseket. A képviselők, a jegyző és az aljegyző minden írásos előterjesztést megkap.
(5) A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését hívja össze
a) ha azt az Önkormányzat halaszthatatlan érdekei megkívánják,
b) ha azt legalább 3 képviselő írásban kezdeményezi, sajátkezű aláírásával alátámasztva a polgármesternél,
c) ha azt a Képviselő-testület bármely bizottsága indítványozza a polgármesternél.
(6) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban, majd ezt követően a meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét, helyét, idejét és indokát. A rendkívüli ülés összehívására a 9. § (6) bekezdés szabályait nem kell alkalmazni.
(7) Rendkívüli képviselő-testületi ülés az ülés előtt 4 órával megelőzően is összehívható. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(8) Határozatképtelenség esetén a polgármester a Képviselő-testület ülését felfüggesztheti, illetőleg 8 napon belülre ismét összehívhatja.
12. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, majd azt az ülés teljes ideje alatt ellenőrzi.
(3) Ezt követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről, illetve ezt megelőzően a sürgősségi indítványról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
(4) A polgármester a napirendek tárgyalása előtt a lejártát követő soros testületi ülésen beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb önkormányzati eseményekről, a tett lényegesebb intézkedésekről.
13. § (1) Napirend előtt felszólalásra a polgármestertől bármelyik képviselő kérhet engedélyt.
(2) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előadóhoz a vita megkezdése előtt a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre szintén a vita előtt választ kell adni.
(3) A tanácskozási joggal részt vevők – a képviselők, a jegyző, az aljegyző és a napirend előadója kivételével – a napirend vitájához egy alkalommal szólhatnak hozzá.
(4) A vita során módosító indítványt tehetnek a képviselők és a jegyző és az aljegyző.
(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(6) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő és a jegyző a módosító indítványt a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(8) A jegyző, aljegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
(9) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő indítványokról – elhangzásuk sorrendjében – majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt a Képviselő-testület.
(10) Az ülés nyilvánossága a választópolgároknak a részvétel lehetőségét jelenti. Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódva egy alkalommal kérdést tehetnek fel.
A tanácskozás rendjének fenntartása
14. § (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének biztosítása. Ennek érdekében a Képviselő-testület a polgármestert feljogosítja az alábbiakra:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a hozzászólása,
b) felhívja a hozzászólót mondandója befejezésére, ha az hosszúra nyúlik,
c) rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő rendzavarás esetén – figyelmeztetés után – a testületi tagok és a jegyző, aljegyző kivételével a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót.
(2) A képviselővel szemben képviselői jogállásából fakadó kötelezettségeinek teljesítését korlátozó intézkedést alkalmazni nem lehet.
A döntéshozatali eljárás
15. § (1) A Képviselő-testület tagjainak az egyes döntések meghozatalához határozatképes számban jelen kell lenniük.
(2) A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(3) Az Mötv. 50. § rendelkezésein túlmenően a Képviselő-testület az alábbi döntésekben rendel el minősített többséget:
a) díszpolgári cím adományozása,
b) önkormányzati ingatlanvagyon eladása kérdésében.
(4) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.
16. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A titkos szavazás lebonyolítása helyben választott eseti Szavazatszámláló Bizottság feladata, mely borítékba helyezett szavazólappal, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról a Bizottság külön jegyzőkönyvet készít. A titkos szavazás eredményét a testületi jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
(3) A titkos szavazás elrendelése kérdésében a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
Rendeletalkotás
17. § (1) A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott estekben a törvény felhatalmazása alapján rendeletet alkothat.
(2) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) polgármester
b) képviselő
c) Képviselő-testület bizottsága
d) jegyző
e) aljegyző.
(3) A rendelet kezdeményezését a jegyzőhöz, aljegyzőhöz kell benyújtani, aki a Hivatal, bevonásával annak tervezetét elkészíti és a Képviselő-testület elé terjeszti.
(4) A rendelet kihirdetése:
a) a Hivatal hirdetőtábláján
b) Cún község hirdetőtábláján
c) a www.njt.hu oldalon való közzététel útján történik.
(5) A rendeleteket külön-külön, naptári évenként újra kezdődően folyamatos sorszámozással kell ellátni.
(6) A hatályban lévő helyi rendeletekről külön nyilvántartás készül, melyet a jegyző, aljegyző vezet.
Önkormányzati határozatok
18. § (1) A határozatokat naptári évenként külön-külön folyamatos sorszámozással látja el. Megjelölése a jogalkotási törvény és végrehajtási rendeleti rendelkezései szerint történik.
(2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző, aljegyző gondoskodik.
A Képviselő-testület jegyzőkönyve
19. § (1) A Képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
(3) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet az Mötv. 52. §-ában meghatározottak szerint kell elkészíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző, aljegyző gondoskodik.
(4) A jegyző, aljegyző a jegyzőkönyveket, a mellékletekkel együtt évente bekötteti. A jegyzőkönyv és mellékletei a jegyző, aljegyző irodájában az érdeklődők részéről megtekinthető. Ez alól kivétel a zárt ülések jegyzőkönyve.
Közmeghallgatás
20. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, előre meghirdetett időpontban, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatást a Hivatal szervezi meg és teszi közzé.
Fogadóóra
Polgármester, alpolgármester
22. § (1) Cún Községi Önkormányzatnál a polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök jegyzékét e szabályzat 1. melléklete tartalmazza.
(3) A polgármester:
a) A Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Képviselő-testület hivatalát.
b) A jegyző, aljegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére.
d) A jegyző, aljegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.
e) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
f) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a közfoglalkoztatottak, az egyéb munkáltatói jogokat a közalkalmazottak tekintetében.
g) Az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó (Mötv. 81. § (4) bek. b. pont) kinevezés, vezetői megbízás esetén.
h) Biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát.
i) Feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése.
j) Segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját.
k) Együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
23. § (1) Cún Községi Önkormányzat a képviselők közül egy alpolgármestert választhat, aki e tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
(2) A Képviselő-testület további egy fő külsős alpolgármestert választhat a polgármester javaslatára, meghatározott feladatkör elvégzésére, mely tisztséget társadalmi megbízatásban lát el.
(3) Az alpolgármester - tartós akadályoztatása miatti távollétében - teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert. Az alpolgármester önkormányzati döntést csak helyettesítő jogkörében hozhat.
(4) A Képviselő-testület az Mötv. 41. § (4) bekezdése értelmében az alpolgármester részére feladatokat nem határozhat meg, reá feladat- és hatáskört nem ruházhat át.
(5) Az alpolgármester részt vesz a Képviselő-testület és a polgármester döntéseinek előkészítésében, segíti és koordinálja a bizottságok és a képviselők munkáját. E feladatait a polgármester irányításával látja el.
(6) Amennyiben az alpolgármester a polgármester akadályoztatása miatt őt teljes jogkörrel helyettesíti, akkor a munkarendje megegyezik a polgármesteri munkarenddel.
Jegyző, aljegyző
24. § (1) A települési önkormányzat polgármestere az Mötv. 82. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények alapján jegyzőt nevez ki. A jegyző kinevezése határozatlan időre szól.
(2) A jegyző:
a) Gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
b) Vezeti a Hivatalt, megszervezi annak munkáját.
c) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.
d) Tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságainak ülésén.
e) Jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
f) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, illetőleg szabályozza a kiadmányozás rendjét.
g) Dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át.
h) Dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben.
i) A polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.
j) Évente beszámol a Képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
k) Gondoskodik a köztisztviselők rendszeres továbbképzéséről.
l) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében.
m) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
(3) A jegyző általános helyettesítését akadályoztatása esetén az aljegyző látja el.
25. § (1) Az Mötv. 82. § (1) bekezdése értelmében a polgármester a jegyző javaslatára aljegyzőt nevezhet ki. Az aljegyző kinevezése határozatlan időre szól.
(2) Az aljegyző a jegyző által meghatározott feladatokat látja el.
A Közös Önkormányzati Hivatal
26. § (1) Kovácshida, Ipacsfa, Drávacsepely, Drávapiski, Cún, Szaporca, Tésenfa, Cún, Drávaszabolcs, Drávapalkonya, Drávacsehi és Gordisa községek képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt hoznak létre Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 85. § alapján, melynek elsődleges célja az, hogy valamennyi társtelepülésen biztosítva legyen az önkormányzati működés feltételrendszere, az állampolgárok lehetőleg azonos szinten jussanak hozzá a hivatali szolgáltatásokhoz.
(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése és címe:
27. § (1) A Hivatal jogi személy.
(2) A Hivatal előirányzat feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyben önkormányzati és államigazgatási szervezet.
(3) Ezen szabályzat 4. függeléke tartalmazza a Hivatal Ügyrendjét.
Bizottságok
28. § (1) A Képviselő-testület bizottságai – feladatkörükben – előkészítik a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzik a döntések végrehajtását.
(2) A Képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott alábbi bizottságokat hozza létre:
a) Ügyrendi Bizottság: 3 fő
b) eseti bizottságok
(3) A bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(4) A bizottságok feladat- és hatásköreit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(5) Az Ügyrendi Bizottság vagyonnyilatkozat kezelésére vonatkozó eljárási szabályait e rendelet 5. függeléke tartalmazza.
29. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja a Hivatal útján gondoskodik.
(2) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményezhet.
(3) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt és az aljegyzőt.
30. § (1) A Képviselő-testület feladatai eredményesebb ellátása érdekében, továbbá interpelláció kivizsgálására ideiglenes bizottságot (bizottságokat) hozhat létre.
(2) Szervezetükre és működésükre az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(4) Amennyiben célszerűségi ok indokolja, hogy önkormányzati tisztségviselő, vagy köztisztviselő részt vegyen a feladat ellátásában, akkor a Képviselő-testület ideiglenes bizottság helyett „munkacsoport” létrehozása mellett dönthet, ahol a bizottság megalakításának és működésének az Mötv. által megfogalmazott korlátai nem érvényesülnek.
Az Önkormányzat társulásai
31. § (1) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontja értelmében az önkormányzatok feladatuk hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokat hozhatnak létre.
(2) A társulások felsorolását, melyekhez a település csatlakozott e rendelet 7. függeléke tartalmazza.
Az önkormányzat költségvetése, vagyona
32. § (1) Az Önkormányzat az ide vonatkozó törvényi szabályozás szerint az éves költségvetéséről és zárszámadásáról rendeletet alkot.
(2) Az Önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes (vállalkozói) vagyonának tételes felsorolását a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.
Záró rendelkezések
33. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Cún Község Képviselő-testületének 5/2007.(VII.30.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
1. melléklet
2. melléklet
1. Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezést, a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület elé terjeszti.
2. Nyilvántartja a polgármester, az alpolgármester(ek) és a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait.
3. Lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárást.
4. Kivizsgálja a méltatlanság megállapítására vonatkozó kezdeményezéseket, a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület elé terjeszti.
Ad hoc Szavazatszámláló Bizottság
Elvégzi a Képviselő-testületi üléseken a titkos szavazás lebonyolítását, kihirdeti a titkos szavazás eredményét.
1. függelék1
2. függelék2
A Képviselő-testület bizottságainak tagjai
Ügyrendi Bizottság
Pöntöl Istvánné elnök
Pöntöl Cintia tag, elnökhelyettes
Szabó Zoltánné tag
3. függelék
2015. évi M U N K A T E R V (eltérések lehetségesek!)
Állandó napirend előtti pontok:
Minden ülés első napirendi pontja: Beszámoló a lejárt idejű határozatokról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
Utolsó napirend: Egyebek, mindig részletezve kerül felsorolásra az aktuális résznapirend, kiemelten a pályázati lehetőségekről a folyamatos tájékoztatás.
Zárt ülés: szükség szerint a nyílt ülést követően.
Rendkívüli ülés: az SZMSZ-ben szabályozottak szerint.
Együttes ülés: szükség szerint.
Általában a polgármester az előterjesztő.
január
- 2014 évvégéről áthúzódó döntések meghozatala
február
- az önkormányzat 2015. évi költségvetésének beterjesztése
- a szociális rendelet felülvizsgálata, új rendelet alkotása
március
- az önkormányzat 2015. évi költségvetési rendeletének megalkotása
- a gazdasági program előkészítése/elfogadása
- közmeghallgatás kitűzése
- az Önkormányzat 2015. évi közbeszerzési tervének jóváhagyása
április
- belső ellenőrzési éves összefoglaló ellenőrzési jelentés elfogadása
- az önkormányzat 2014. évi költségvetési rendeltének módosítása – szükség szerint
- az önkormányzat 2014. évi zárszámadási rendeletének jóváhagyása
- tájékoztató a 2014. évi adóigazgatási feladatok végrehajtásáról
- közmeghallgatás
május - június
- IKSZT beszámolója az első félév munkájáról
Együttes testületi ülésen:
- Ormánsági Aprófalva Óvoda és Konyha beszámolója a nevelési évről
- Kémesi Óvodai Társulás és Bőköz Szociális Alapszolgáltató Társulás beszámolója a 2014. évi munkájáról
- védőnői szolgálat beszámolója
- beszámoló a Kovácshidai KÖH 2014. évi munkájáról
- az illetékes rendőrkapitányság beszámolója a 2014. évi munkájáról
- Bőköz Polgárőr Egyesület beszámolója a 2014. évi munkájáról
- beszámoló a 2014. évi gyámügyi feladatokról
- a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat beszámolója a 2014. évi munkáról
- Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata
július - augusztus
ülés csak szükség esetén
- 2015. évi beiskolázási támogatások megállapítása
szeptember
- az önkormányzat 2015. év I. félévi gazdálkodásáról szóló tájékoztató elfogadása
- csatlakozás a Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat 2016. évi fordulójához
október
- az önkormányzat 2015. évi költségvetési rendeletének módosítása – szükség szerint
november
- az önkormányzat 2016. évi belső ellenőrzési tervének jóváhagyása
- helyi adórendelet felülvizsgálata, módosítása
- Bursa Hungarica pályázatok elbírálása
- karácsonyi ünnepségek, ajándékozások megbeszélése
december
- a képviselő-testület 2016. évi üléstervének megvitatása
4. függelék
A Kovácshidai Közös Önkormányzati Hivatal Ügyrendje
KOVÁCSHIDAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
Szervezeti és Működési Szabályzata
(ÜGYREND)
Hatályos: 2015. január 01. napjától
I. fejezet
1. törzskönyvi azonosító száma: 811349
2. adószáma: 15811916-1-02
3. bankszámla száma: 50800173-15322021
4. KSH statisztikai számjel: 15811916-8411-325-02
5. államháztartási szakágazati besorolása: 841105
A Közös Hivatal illetékessége és hatásköre Cún, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávapalkonya, Drávapiski, Drávaszabolcs, Gordisa, Ipacsfa, Kémes, Kovácshida, Szaporca és Tésenfa községek közigazgatási területének egészére terjed ki.
2.) A Közös Hivatal jogállása.
A Közös Hivatal jogi személy:
az 1. pontban felsorolt önkormányzatok Képviselő-testületeinek szerve (egységes hivatala), melyet a képviselő-testületek az önkormányzatok működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való szakszerű előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására hoztak létre.
A Közös Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
A Közös Hivatal Alapító Okiratának kelte: 2013. február 28.
3.) A Közös Hivatal felügyeleti szervei.
A Közös Hivatal
a.) irányító, felügyeleti szerve: A képviselő-testületek döntése szerint: Kovácshida Község Önkormányzat Képviselő-testülete
b.) törvényességi felügyeleti szerve: Baranya Megyei Kormányhivatal (Pécs, József A. u. 10. )
4.) A Közös Hivatal képviselete.
1.) A Közös Hivatalt a jegyző, vagy az általa megbízott személy képviseli. A jegyző által megbízott személy a Közös Hivatal képviseletét az erre szóló írásbeli meghatalmazásban foglaltak alapján jogosult és köteles ellátni.
2.) Az 1.) pont szerinti képviseleti jogosultsággal rendelkező személy képviseleti jogkörében aláírási joggal rendelkezik, ez azonban nem terjed ki a külön szabályozott kötelezettségvállalási, kiadmányozási, utalványozási és ellenjegyzési jogosultságokra.
II. fejezet
Résztulajdoni adatok Tul. hányad. |
||
Résztulajdoni adatok Tul. hányad. |
||
Résztulajdoni adatok Tul. hányad. |
||
III. fejezet
a) jegyző 1 fő
b) aljegyző 1 fő
c) kirendeltség-vezető 1 fő
d) gazdálkodási előadó 5 fő
e) pénzügyi és adóügyi előadó 4 fő
f) igazgatási előadó 6 fő
Nap |
Idő |
|---|---|
Hétfő |
08.00-16.30 |
Kedd |
nincs |
Szerda |
08.00-16.30 |
Csütörtök |
nincs |
Péntek |
08.00-14.00 |
IV. fejezet
V. fejezet
5. függelék
A Képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága a vagyonnyilatkozatok kezelésre vonatkozó tevékenységét az alábbi eljárási szabályok betartásával végzi:
1./ A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 39. §-a alapján a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteket a bizottság minden év december hónapjában írásban értesíti e kötelezettségükről.
2./ A bizottság elnöke az érintettektől a nyilatkozatokat átveszi, az átvételről elismervényt állít ki. Az elismervény két példányban készül és tételesen tartalmazza a nyilatkozatok fajtáját (polgármesteri, alpolgármesteri, képviselői, hozzátartozói), darabszámát. Az átvételi elismervény egy példányát a nyilatkozattévő kapja, egy példánya a bizottságnál marad.
3./ A hozzátartozói nyilatkozatot a bizottság elnöke lezárt és lepecsételt borítékban helyezi el.
4./ A bizottság a nyilatkozatokat elkülönítetten, de együttesen kezeli. Minden nyilatkozat önálló nyilvántartási számot kap.
5./ A nyilatkozatok a Kovácshidai Közös Önkormányzati Hivatal Kémesi Kirendeltsége (a továbbiakban: Hivatal) jegyzői irodájában kerülnek elhelyezésre.
6./ A nyilatkozatokba való betekintésről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvános nyilatkozatoknál ezt a Hivatal köztisztviselője, a nem nyilvános nyilatkozatoknál a bizottság elnöke végzi. A nyilvántartás tartalmazza a betekintés időpontját, a betekintő nevét, lakcímét, a betekintés célját és a megtekintett nyilatkozat nyilvántartási számát.
7./ Ellenőrző eljárás kezdeményezése esetén a bizottság elnöke írásban felhívja az érintettet, hogy haladéktalanul jelentse be a bizottságnak, a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat, egyben az eljárás kezdeményezését követő 8 napon belüli időpontra összehívja a bizottság ülését.
8./ Az azonosító adatokat a bizottság elnöke zárt és lepecsételt borítékban a bizottság üléséig a nyilatkozatok mellett helyezi el. Az azonosító adatok átvételekor e melléklet 2./ pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
9./ Az ellenőrzési eljárást lefolytató bizottsági ülésen az azonosító adatok ismertetésére tekintettel kizárólag a bizottság tagjai és – meghívása esetén – az ellenőrzött vagyonnyilatkozat tevője tartózkodhat.
10./ A bizottság elnöke az eljárás lezárását követő 8 napon belül az azonosító adatokat törli, és azok megsemmisítéséről jegyzőkönyvet készít.
6. függelék
Cún Községi Önkormányzat
alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos feladatok
022010 A polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
031030 Közterület rendjének fenntartása
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
051030 Nem veszélyes (település) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
063020 Víztermelés,- kezelés, - ellátás
063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, és községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082091 Közművelődés-közöségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
104037 Az intézményen kívüli gyermekétkeztetés
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
7. függelék
Társulások, melyeknek tagja Cún Községi Önkormányzat
1. Bőköz Szociális Alapszolgáltató Társulás
2. Kémesi Óvodai Társulás
3. Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás
4. Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás
8. függelék3
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Cún Községi Önkormányzat, valamint a Cúni Cigány Nemzetiségi Önkormányzat között
1. Általános szempontok
Cún Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, valamint a Cúni Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 6/C. § (2) bekezdés b) pontja alapján kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1)-(5) bekezdéseiben előírtakat együttműködési megállapodást (továbbiakban: megállapodás) kötnek.
Cún Községi Önkormányzat Képviselő-testülete jelen megállapodás vonatkozásában az Önkormányzat képviseletére Dudás János polgármestert bízza meg,
Cúni Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete jelen megállapodás vonatkozásában az Önkormányzat képviseletére Pöntöl Cintia elnököt bízza meg.
A helyi cigány nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve – megállapodás alapján – Cún Polgármesteri Hivatala, azaz a Kovácshidai Közös Önkormányzati Hivatal Kémesi Kirendeltsége (a továbbiakban : önkormányzati hivatal).
A megállapodás részletesen tartalmazza azokat a feladatokat és együttműködési lehetőségeket, amelyek eredményesen segítik a jogszabályokból adódó kötelezettségek teljesítését és a közösen megfogalmazott célok megvalósítását.
2. Az együttműködési lehetőségek területei és formái
A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ellátja a település, a kulturális szolgáltatással, nyilvános könyvtári ellátással, muzeális intézmények fenntartásával, közművelődéssel, tájékoztatással, a nemzetiség szellemi, épített és tárgyi örökségével, írott és elektronikus sajtójával, a szociális alapellátással, a helyi közfoglalkoztatással kapcsolatos helyi önkormányzati feladatokat.
A helyi nemzetiségi önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a helyi Önkormányzat által működtetetett – az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható – informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál.
A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak saját székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. A végrehajtásról az önkormányzati hivatal gondoskodik.
A helyi önkormányzat az önkormányzati hivatalon keresztül segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését.
A helyi önkormányzat jegyzője önkormányzati megbízottat (továbbiakban: megbízott) jelöl ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra, melyről az elnököt írásban értesíti.
A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat közötti kapcsolattartásra Dudás János polgármestert jelöli ki.
A helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
Az oktatás területén kiemelt figyelemmel kísérik a cigány nemzetiségű gyerekek felzárkóztatását, továbbtanulásának lehetőségeit, annak segítése érdekében a tehetséges tanulók a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat döntése alapján támogatásban részesülhetnek.
A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat ellátásához, működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítja.
A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségeket a helyi önkormányzat viseli. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatellátásához – térítésmentesen – külön helységet biztosít Fő u. 78. szám alatti ingatlanában.
A helyi önkormányzat az önkormányzati hivatal titkárságán keresztül biztosítja a postai levelezési, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, jegyzőkönyvek elkészítését és az ezzel járó költségek viselését.
A helyi önkormányzat segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat kulturális, művészeti hagyományőrző rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását. Ezen kívül közös rendezvények szervezésével népszerűsítik és mutatják be a települést és annak értékeit.
A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokat a számviteli politika keretében elkészített - eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat - továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata és a számlarend tartalmazza. A szabályzatok hatálya a helyi nemzetiségi önkormányzatra is kiterjednek.
A helyi önkormányzat ellátja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges elektronikus ügyintézési feladatokat.
3. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
A helyi nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségvetési határozat tervezetét, amelyet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete elé.
A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése során a jegyző a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat – a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően – közli a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével.
A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének előkészítése során a helyi önkormányzat által megbízott személy folytatja az egyeztetést a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével, ennek keretében haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének megtervezéséhez szükséges adatokat.
A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének a helyi nemzetiségi önkormányzatot érintő részét a megbízott egyezteti az elnökkel és a vitás kérdéseket tisztázzák.
A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére az Áht. 23. § (1)-(4) bekezdéseiben és az Ávr. 24. § (1) bekezdésében előírtakat kell alkalmazni.
Az önkormányzati hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről a határozat-tervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság).
A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséért, az elfogadást követő adatszolgáltatások határidőben történő teljesítéséért a Cún Polgármesteri Hivatal gazdálkodási ügyintézője a felelős.
A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan döntési jogosultsággal nem rendelkezik.
A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, továbbá egymás kötelezettségvállalásiért és tartozásaiért nem felelős.
4. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
A helyi nemzetiségi önkormányzat előirányzatai kizárólag a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata alapján módosíthatók.
Amennyiben a helyi nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatai felett többletbevételt ér el, bevétel kiesése keletkezik, vagy kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, abban az esetben módosítania kell költségvetési határozatát, melyről a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönthet.
A helyi nemzetiségi önkormányzat által végrehajtott előirányzat változásának határozat-tervezetét a jegyző és a Hivatal gazdálkodási ügyintézője készíti elő. Az év közben engedélyezett központi támogatások felhasználásáról, a saját hatáskörben végrehajtott, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési szervei által javasolt előirányzat-átcsoportosítások miatt a költségvetési határozat módosításáról a jegyző által történő előkészítése után, az elnök előterjesztése alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönt.
A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési szerve bevételi és kiadási előirányzatai saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók. Az elnök a költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításairól, átcsoportosításairól a képviselő-testületet harminc napon belül tájékoztatja.
A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig (február 28-ig), december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi nemzetiségi önkormányzatot érintő módon –meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési határozat módosítását.
A nemzetiségi önkormányzat előirányzat módosításainak képviselő-testületi előterjesztésének előkészítéséért a jegyző a felelős.
A nemzetiségi önkormányzat előirányzatairól és az abban bekövetkezett változásairól az önkormányzati hivatal gazdálkodási ügyintézője naprakész nyilvántartást vezet.
5. Beszámolási kötelezettség
A helyi nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a zárszámadási határozat tervezetét, amelyet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete elé.
A jegyző által elkészített zárszámadási határozat-tervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé.
A helyi nemzetiségi önkormányzat az éves gazdálkodásáról szóló zárszámadását – a költségvetéshez hasonlóan – határozatban köteles elfogadni.
6. A költségvetési gazdálkodás szabályai
A helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolító szerve az önkormányzati hivatal köztisztviselője, aki a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett végzi feladatait.
A helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének a meghatározását az önkormányzati hivatal kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés, teljesítés igazolás rendjének szabályzata (továbbiakban: szabályzat) tartalmazza.
6.1. Kötelezettségvállalás
A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában szereplő előirányzatai terhére kizárólag a nemzetiségi önkormányzat elnöke, Pöntöl Cintia jogosult kötelezettségvállalásra. Az elnök felhatalmazása alapján az összeférhetetlenségi helyzetek kivédése érdekében, akadályoztatása eseteiben, illetőleg tartós távolléte esetén: Béres Iván elnökhelyettes. A felhatalmazás, illetve a felhatalmazás visszavonása minden esetben csak írásban történhet.
A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni az Ávr-ben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
A helyi nemzetiségi önkormányzat esetében nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely
Az a)-c) pontokban rögzített kifizetésekre a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a helyi önkormányzat pénzügyi szabályzata rögzíti, ami kiterjed a helyi nemzetiségi önkormányzatra is.
A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásainak nyilvántartásáról az önkormányzati hivatal gazdálkodási ügyintézője gondoskodik.
a) értéke a százezer forintot nem éri el,
b) pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy
c) az Áht. 36 § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.
6.2. Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése
A helyi nemzetiségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség pénzügyi ellenjegyzésére az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő Kalmárné Dömsödi Ivett aljegyző jogosult. Összeférhetetlensége, akadályoztatása, illetve tartós távolléte esetére a pénzügyi ellenjegyzési feladatokra az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő kerül kijelölésre. A kijelölés, illetve annak visszavonása minden esetben csak írásban történhet.
A nemzetiségi önkormányzatnál felhatalmazott pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy
Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az előző bekezdésében előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.
A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
a) a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, a befolyt vagy a megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet,
b) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, és
c) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
6.3. Teljesítés igazolás
A teljesítés igazolására a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, Pöntöl Cintia írásban jogosult. Az elnök felhatalmazása alapján az összeférhetetlenségi helyzetek kivédése érdekében, akadályoztatása eseteiben, illetőleg tartós távolléte esetén: Béres Iván elnökhelyettes. A felhatalmazás, illetve a felhatalmazás visszavonása minden esetben csak írásban történhet.
A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
Nem kell teljesítésigazolást – a helyi önkormányzat pénzügyi szabályzatában rögzítetteknek megfelelően – végezni a más fizetési kötelezettségnek a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség alapján.
6.4. Érvényesítés
Érvényesítésre a helyi nemzetiségi önkormányzat nevében az önkormányzati hivatal állományába tartozó Horváth Kinga gazdálkodási ügyintéző, írásban jogosult. Összeférhetetlensége, akadályoztatása, illetve tartós távolléte esetére a pénzügyi ellenjegyzési feladatokra az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő kerül kijelölésre. A kijelölés, illetve annak visszavonása minden esetben csak írásban történhet.
Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.
Az érvényesítőnek a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdasági eseményeinek vonatkozásában ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
6.5. Utalványozás
Utalványozásra a nemzetiségi önkormányzat elnöke, Pöntöl Cintia írásban jogosult. Az elnök felhatalmazása alapján az összeférhetetlenségi helyzetek kivédése érdekében, akadályoztatása eseteiben, illetőleg tartós távolléte esetén: Béres Iván elnökhelyettes. A felhatalmazás, illetve a felhatalmazás visszavonása minden esetben csak írásban történhet.
Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.
Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében nevesített esetekben.
6.6. Összeférhetetlenségi követelmények
A helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. A kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. Az önkormányzati hivatal a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.
7. Pénzellátás
A helyi nemzetiségi önkormányzat a helyi önkormányzat számlavezetőjénél az OTP Bank Nyrt-nél vezeti pénzforgalmi számláit. A számla feletti rendelkezési jogosultakat a pénzkezelési szabályzat melléklete tartalmazza.
A helyi nemzetiségi önkormányzat pénzforgalmi számlát,– a meghatározott kivételekkel – egy belföldi hitelintézetnél vagy a Kincstárban nyithat, és csak egy pénzforgalmi számlával rendelkezhet. Költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán – ideértve az elszámolási számla alcímű számláit is – köteles lebonyolítani.
A helyi nemzetiségi önkormányzatot a számlavezető megváltoztatásáról hozott döntést követően azonnal tájékoztatni kell.
A helyi nemzetiségi önkormányzat döntése alapján és forrásai terhére
A helyi nemzetiségi önkormányzat önálló pénztárat működtet. Az önkormányzati hivatal pénztárában a készpénzben történő kiadások teljesítésére a pénztári órák figyelembe vételével kerülhet sor.
A helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető – az éves Költségvetési törvényben meghatározott – éves támogatást a helyi önkormányzat, annak jóváírását követő 3 napon belül átutalja a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára.
A nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos feladatokat az önkormányzati hivatal jegyzője látja el.
a) fizetési számlájához kapcsolódóan alcímű számlákat (a központi költségvetésből folyósított hozzájárulások, támogatások jogszabályban meghatározott esetben; rövid lejáratú betétei elkülönítésére szolgáló alszámla; egyéb, meghatározott célú pénzeszközök elkülönítésére szolgáló alszámla és programonként az európai uniós forrásból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló alszámla.)
b) letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,
c) devizabetét számlát vezethet.
8. Vagyongazdálkodás
A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről az önkormányzati hivatal elkülönített nyilvántartást vezet, melyért a gazdasági vezető a felelős.
A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyona, – az abban bekövetkezett növekedés vagy csökkenés – elkülönítetten a könyvviteli mérleg szerkezete szerinti tagolásban, a zárszámadási határozatban kerül bemutatásra.
A vagyon leltározása a helyi önkormányzat leltározási és leltárkészítési szabályzatában előírtak szerinti rendszerességgel és módon történik. A helyi nemzetiségi önkormányzat vagyonának leltározásában az elnök, és az általa írásban kijelölt képviselő közreműködik.
A vagyontárgyak selejtezésével összefüggő szabályokat a helyi önkormányzat felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének a szabályzatában előírtak szerint kell elvégezni. A helyi nemzetiségi önkormányzat a selejtezésre javasolt eszközeire az elnök – a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének véleményét kikérve – tesz javaslatot a jegyző felé.
9. A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés
Az önkormányzati hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert. A helyi nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó belső kontrollrendszer kialakításáért a jegyző a felelős.
A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat.
A helyi nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését külön megbízás alapján felkért belső ellenőr végzi. Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor. A belső ellenőrzés lefolytatásának rendjét a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
A helyi nemzetiségi önkormányzat részt vesz a belső ellenőrzés értékeléséről készülő éves beszámoló – rá vonatkozó részének - elkészítésében, amit az önkormányzati hivatal készít el.
10. Záró rendelkezések
A megállapodás a szerződés elfogadásától, aláírásának napjától lép hatályba.
A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.
Cún, 2018. január …..
……………………..………….. |
……….………………………….. |
Záradék:
Az együttműködési megállapodást Cún Községi Önkormányzat képviselő-testülete a ……/2018.(I.12.) számú határozatával, a Cúni Cigány Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete a …../2018. (……..) számú önkormányzati határozatával jóváhagyta.
A függeléket módosította az 1/2020.(I.24.) ÖR. 1. §-a.
A függeléket módosította az 1/2020.(I.24.) ÖR. 1. §-a.
A függeléket beiktatta az 1/2018.(I.13.) ÖR. 1. §-a.