Cún Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (VII. 29.) önkormányzati rendelete
6/2019. (VII.29.) RENDELETE A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2019. 07. 30Cún Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (VII. 29.) önkormányzati rendelete
6/2019. (VII.29.) RENDELETE A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Cún Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a területfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm.rendelet 28. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
- ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. A RENDELET CÉLJA, HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA
1. § (1) E rendelet célja Cún község épített környezetének, sajátos településképének közösségi részvétellel és konszenzussal megállapított védelme és alakítása
a) az építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) E rendelet hatálya Cún Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.
(3) E rendelet előírásait a helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni. A helyi építési szabályzat és a rendelet átfedésben lévő rendelkezései között a rendelet tartalma a követendő.
2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. § E rendelet alkalmazása során:
a) Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.
b) Cégtábla: A vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.
c) Értékvizsgálat: a helyi védelem megalapozását szolgáló, építész, településmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy vagy szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és részletesen meghatározza a ténylegesen meglévő, a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes.
d) Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
e) Helyi védett műtárgy (H3): védetté nyilvánított a c) pont alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy - különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.
f) Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök, településmérnök, építőmérnök (statikus), műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy vagy szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
g) illeszkedés elve: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartót, anyaghasználatában és színezésében környezethez alkalmazkodó tervezői metódus.
h) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz: a) környezetéhez igazodik; b) a település építészeti karakterét megőrzi; c) a meglévő formakultúrát megtartja; d)léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
9. FEJEZET – A HELYI VÉDELEM
3. A HELYI VÉDELEM CÉLJA
3. § (1) A helyi védelem célja Cún község településképe és történelme szempontjából meghatározó műemléki védettséget nem élvező épített értékek, valamint a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz-és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:
4. A HELYI VÉDELEM FAJTÁI
4. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(3) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott építményeket, műtárgyakat.
5. A HELYI VÉDELEM MEGÁLLAPÍTÁSA, VALAMINT MEGSZÜNTETÉSE SZABÁLYAI
5. § (1) A helyi védettség megállapítását, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti.
(2) A helyi védelem megállapítására vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
e) értékvizsgálatot.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
d) védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.
(5) A polgármester szükség esetén intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.
6. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket,
d) az illetékes első fokú építésügyi hatóságot,
(2) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az értékvizsgálat közzétételével egyidejűleg az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá egyedi védelem esetén írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.
(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek
a) egyedi védelem esetén az értesítés átvételét,
b) területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
7. § (1) A helyi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a település főépítésze gondoskodik.
(2) A helyi védelem alá helyezésről, vagy a védelem megszüntetéséről a képviselő-testület
a) a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat, továbbá
b) a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek határidőn belül benyújtott észrevételeinek figyelembevételével dönt.
(3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről egyedi védelem esetén írásban értesíteni kell a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, továbbá minden esetben a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(4) A helyi védelem megállapítását, illetve a védelem törlését elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlan-nyilvántartásban a védelem jogi jellegként való feljegyzését, illetve a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
6. VÉDETT ÉRTÉKEK MEGJELÖLÉSE
8. § A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, műtárgyat, természeti értéket – annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól látható módon elhelyezett – az e célra rendszeresített, egységes táblával kell megjelölni.
7. A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA
9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás kötelezően tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését, jelenlegi és egykori rendeltetését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése)
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó,) és
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.
(3) A nyilvántartás az alábbiakkal egészíthető ki:
a) a védett ingatlan helyszínrajza,
b) tulajdonos, kezelő, (bérlő) neve, címe,
c) az épület fotódokumentációja
d) a védelem alapjául szolgáló értékvédelmi javaslat, örökségvédelmi adatlap,
e) a védett érték felmérési tervei – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók,
f) minden egyéb adat, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart. (pl. védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek másolata)
g) minden, a védelem alá helyezés során keletkezett ügyirat, a védett értékhez fűződő korlátozások
h) a védett értékhez kapcsolódó támogatások
i) a védett érték állapotfelmérésének adatai
j) a helyreállítási javaslat
k) a védett értékkel kapcsolatos intézkedések (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése)
8. A VÉDETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ KORLÁTOZÁSOK, KÖTELEZETTSÉGEK
10. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetén csak az eredeti építészeti elemekkel összhangban lévő épületszerkezeti változtatások végezhetők.
(4) Helyi egyedi védelem alatt álló építmények nem bonthatók el, a bontásra csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
(5) A helyi védett épületek külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő vagy az építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy a nélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás lefolytatása után lehet.
(6) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.
35. FEJEZET - A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
9. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK MEGÁLLAPÍTÁSA
11. § (1) Az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területként (továbbiakban: MT) jelöli ki az eltérő karakterű területeket:
a) Falusias beépítések (F),
b) Központi területek (K),
c) Natura 2000, Országos Ökológiai Hálózat (N),
d) Erdő területek (ET),
e) Egyéb, beépítésre nem szánt területek (E).
(2) Az MT-k lehatárolását a 1. sz. melléklet tartalmazza.
10. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK SZABÁLYAI
12. § Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.
- A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
11. Általános településképi követelmények
13. § A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, meglévő épület átalakítása során különös gondot kell fordítani a magas színvonalú építészeti megoldásokra, az épített és természeti környezet harmóniájára és a humánus, lakható környezet biztosítására.
14. § (1) Főépületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatok fel hullámpala, műanyag hullám-, trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) Lakóépületen trapézlemez nem alkalmazható.
(3) A tetőfedő anyagok közül az élénk (piros, kék, zöld, fehér, sárga) színek nem alkalmazhatók.
(4) Homlokzatok burkolására és tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(5) A homlokzatok színezésére a pasztellszíneken kívül további színek nem alkalmazhatók.
(6) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzat színezés.
11. A HELYI VÉDETT ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
15. § A településképbe való illeszkedés érdekében tilos olyan építési tevékenységet folytatni, mely eredményeként létrejött épület vagy építmény egésze vagy annak egy része nem illeszkedik a települési környezetre jellemző
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz és irányaihoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, méretéhez, arányaihoz,
d) homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.
16. § (1) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a
17. § (1) Utólagos hőszigetelés kivitelezése során a hagyományos
18. § (1) A homlokzatok kialakítása során a rendezett településkép érdekében törekedni kell a nyílászárók méret és osztásrendszerének összehangolt tervezésére.
(2) Tetőtér beépítés során homlokzatonként csak azonos szemöldökmagasságú tetőtéri ablak építhető be. Kivételt képez ez alól a tető és a kémények megközelítésére szolgáló tetőkibúvó.
19. § (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.
(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz.
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését;
12. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
20. § Az MT-n új épület elhelyezésekor az utcában kialakult általános előkerti méretet, vagy a helyi építési szabályzatban meghatározott előkerti méretet kell alkalmazni.
21. § (1) Az MT-n utcafronti tömör kerítés nem építhető, a kerítés átláthatóságát biztosítani kell – amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.
(2) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, legfeljebb 0,6 m-es tömör lábazattal. Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés 6,0 m magasságig építhető.
(3) A kerítés színének és anyaghasználatának az épülethez illeszkedőnek, megjelenésében ahhoz alkalmazkodónak kell lenni.
(4) „F” területén a telek utcavonalán legfeljebb 1,6 m magas elsősorban áttört léckerítés, kovácsoltvas-, vagy acélszelvényekből hegesztett kerítés létesíthető.
(5) „E”, „EF” és „N” területén – különleges beépítésre nem szánt terület és birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.
13. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
22. § (1) Az épületek fedését a településen jellemző, cserépfedéssel kell megoldani. Fémlemez fedés és egyéb színes anyagok nem használhatók – amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.
(2) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, tört fehér és a földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók.
(3) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.
(4) Gazdasági területeken az épületeken tetőhéjalásként, épületburkolatként minőségi táblás és elemes fémlemez fedés is alkalmazható.
23. § (1) Az MT-n kizárólag 25-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el- amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik.
24. § (1) Az épületek közterületi homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.
(2) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél– magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.
25. § A kert növényzetének kiválasztásakor az őshonos fajokat előtérbe kell helyezni, a 3. függelék szerint.
14. A TELEPÜLÉS ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ FELSZÍNI ENERGIAELLÁTÁSI ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
26. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi előírásokat kell betartani:
a) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlési sajátos építmények, a település egész területén elhelyezhetők
b) Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) a település belterületén, illetve külterületi, tájképvédelmi területen, ökológiai hálózat valamely elemével érintett területen, egyéb védett területen nem helyezhető el.
c) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat csak a lakott terület határától legalább 500 m távolságban lehet elhelyezni,
d) A belterület már beépített területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(2) Azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt:
a) új bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz,
b) újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető.
(3) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos az alábbi területeken:
a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
b) tájképvédelmi területen,
c) natura 2000 területen,
d) helyi jelentőségű védett természeti területen,
e) helyi területi védelem alatt álló területen és
f) helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.
(4) Transzformátor állomás:
a) a helyi védett területeken nem helyezhető el
b) helyi területi védelem alatt nem álló területeken kizárólag építményben helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani, és amely formavilágában illeszkedik a településképhez.
15. A CÉGTÁBLÁKRA ÉS EGYÉB GRAFIKAI ELEMEKRE VONATKOZÓ EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
27. § (1) A vállalkozások, üzletek cégtáblája, cégére az adott vállalkozás homlokzati felületén a homlokzat síkjával párhuzamosan, arra merőlegesen, vagy az utcai kerítésen helyezhetők el. A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés a gyalogosok közlekedését nem veszélyeztetheti.
(2) Az épület homlokzatain elhelyezett cégérek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelemmel az épület homlokzati architektúrájára.
16. REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
28. § (1) Reklámok, reklámhordozók kizárólag közterületen, utcabútor igénybevételével helyezhetők el - a buszmegállók kivételével.
(2) Közművelődési célú hirdető berendezés a közművelődési- és közintézmény homlokzatán legfeljebb 2 m2 felületig helyezhető el.
(3) Épületek homlokzatára felfüggesztve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok helyezhetők el meghatározott időre.
(4) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.
17. TERMÉSZETI ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
29. § (1) Közterületek, útmenti növényzet vagy védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni. Az ajánlott és nem javasolt növények jegyzékét a 4. függelék tartalmazza.
(2) A község területén található tájképvédelmi terület határát az 1. melléklet szerinti térkép jelöli. A tájképvédelmi területen csak a meglévő tájhasználathoz igazodó területhasználat folytatható.
(3) A tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.
– A TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
18. A SZAKMAI KONZULTÁCIÓ SZABÁLYAI
30. § (1) Az Önkormányzat a településképi-védelmi tájékoztatás, a településképi arculati kézikönyv vonatkozó elemeinek megismertetése, valamint a településképi követelmények betartása érdekében szakmai konzultáció lehetőséget biztosít.
(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.
(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.
(4) A szakmai konzultáció a polgármesterrel és/vagy a települési főépítésszel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.
19. SZAKMAI KONZULTÁCIÓ KÖTELEZŐ ESETEI
31. § (1) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól, ha
a) az építkezés helye MT-n található, vagy a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozik.
- A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
20. A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ALKALMAZÁSI KÖRE
32. § (1) A településképi véleményezési eljárás célja Cún község településképi, építészeti értékeinek védelme és a helyi adottságok figyelembevételével igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyezéshez kötött építési munkákkal kapcsolatban a településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, az épített környezet esztétikus kialakítása.
(2) Településképi véleményezési eljárás (a továbbiakban: véleményezési eljárás) lefolytatása kötelező minden építési, fennmaradási engedélyezési eljáráshoz kötött építési tevékenység esetén.
21. A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI
33. § (1) A polgármester településképi véleménye a települési főépítész szakmai álláspontján alapul.
(2) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
(3) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet
a) javasolja engedélyezésre (feltétellel vagy anélkül)
b) nem javasolja engedélyezésre, amennyiben
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy
2) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi követelményeknek.
(4) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
22. A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉS SZEMPONTJAI
34. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b) a településképi rendelet hiányában a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
c) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
– A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
23. A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS ALKALMAZÁSI KÖRE
35. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le,
a) a helyi védelem alatt álló épületeken, az épület közterületről feltáruló homlokzata, annak színezése, tetőformája és tetőhéjalása megjelenésének megváltoztatása, továbbá előtető létesítése,
b) helyi egyedi védett épületen cégér elhelyezése,
c) a közterületi reklámok és reklámhordozók elhelyezése, valamint antennatorony létesítése
esetén.
(2) A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
24. A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI
36. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papír alapú – bejelentésre indul.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a tevékenység jellegét:
ca) a folytatni kívánt építési tevékenység megjelölését,
cb) reklám elhelyezés megjelölését,
3) rendeltetés változás megjelölését,
d) a c) pont szerinti tevékenység helyét, a telek helyrajzi számát,
e) a tevékenység tervezett időtartamát.
(3) A bejelentéshez mellékelt (értékelhető műszaki tartalommal és előadásmóddal készített) dokumentációnak – a kérelem tárgyának megfelelően – tartalmazni kell:
a) a műszaki leírást a telepítésről, az építészeti kialakításról,
b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
c) alaprajzot,
d) homlokzatot,
e) utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet.
(4) A településképi bejelentési eljárás megindításához a 2. függelék szerinti kérelem használható.
37. § (1) A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül a tervezett tevékenység megkezdését
a) hatósági határozatban tudomásul veszi (kikötéssel vagy anélkül), melyről a bejelentőnek igazolást küld, amennyiben a tervezett tevékenység településképileg illeszkedik, továbbá a bejelentés és tervdokumentáció melléklete megfelelő,
b) megtiltja (indokainak ismertetése mellett) amennyiben a tervezett tevékenység településképileg nem illeszkedik vagy a bejelentés és tervdokumentáció melléklete nem megfelelő. A Polgármester figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(3) A polgármester döntésével szemben a bejelentő Cún Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez fellebbezést nyújthat be.
(4) Az igazolás érvényességi ideje
a) meghatározott ideig fennálló építmény vagy reklámhordozó esetén határozott időre szól,
b) állandó építmény vagy rendeltetés módosítás esetén határozatlan időre szól.
(5) Az igazolás érvényességi idejének lejártakor új településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.
- A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
25. A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI
38. § (1) Településképi kötelezési eljárás (a továbbiakban: kötelezési eljárás) célja a helyi építészeti értékek, településkép védelme érdekében a településképi követelmények betartatása, a meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása.
(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a bejelentési eljárás körébe tartozó építési munkákkal és rendeltetés-módosításokkal kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása
a) a jogszabályban előírt bejelentés elmulasztásával,
b) a polgármesternek a bejelentés tudomásulvételét megtagadó döntése ellenére, vagy
c) a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével történt.
(3) A polgármester településképi kötelezés formájában, önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti továbbá:
39. § (1) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.
(2) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai:
a) A polgármester az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást az ingatlan tulajdonosának értesítésével az eljárás megindításáról, valamint 10 napon belüli nyilatkozattételre való felhívással.
b) A kötelezési eljárás az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint történik.
(3) Kérelemre folytatott eljárás szabályai:
a) A kötelezési eljárás lefolytatását minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kérelmezheti, aki Cún község közigazgatási területén érintett.
b) A polgármesternek benyújtandó kérelemnek tartalmaznia kell:
ba) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét, Cún község közigazgatási területével való érintettségét,
2) a kérelmezendő kötelezési eljárás indoklását.
c) A polgármester a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül értesíti a kérelmezőt
ca) a kötelezési eljárás megindításáról, vagy
cb) a kérelem (érdemi vizsgálat nélküli vagy érdemi vizsgálat utáni) elutasításáról, melyet megindokol.
d) A kötelezési eljárás megindítása után az eljárás szabályai a hivatalból történő eljárás szabályaival megegyeznek.
40. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 1 000 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
26. A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK MEGSZEGÉSÉNEK ESETEI ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI
41. § (1) A településképi követelmények megszegésének esetei:
a) Az ingatlan tulajdonosa elmulasztja e rendelet ellenére a településképi eljárás kezdeményezését a rendeletben meghatározott bármely esetben.
b) Az ingatlan tulajdonosa a feltétellel vagy anélkül tudomásul vett bejelentéstől eltérően, másként végzi a tevékenységet.
c) Az ingatlan tulajdonosa a hatóság tiltása ellenére településképi követelmény megsértésével végzi a tevékenységet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt településképi követelmények megszegése esetén elbontásra, felújításra vagy átalakításra irányuló kötelezés alkalmazható.
42. § A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,
a) kötelezési eljárást indít, vagy
b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
- ZÁRÓ RENDELKEZÉS
43. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Előírásait a hatályba lépését követően indított eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti az önkormányzat a településképi bejelentési eljárásról és településképi véleményezésről szóló 5/2018.(VIII.17.) számú rendelete.
(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
1. melléklet
2. melléklet
helyrajzi szám |
védettség jogi jellege |
azonosító |
védett örökségi érték neve |
helyrajzi szám |
védettség jogi jellege |
|---|---|---|---|---|---|
106 |
nyilvántartott műemléki érték |
4332 [1381] |
Lakóház |
106 |
nyilvántartott műemléki érték |
3. melléklet
helyrajzi szám |
védettség jogi jellege |
azonosító |
védett örökségi érték neve |
|---|---|---|---|
106 |
nyilvántartott műemléki érték |
4332 [1381] |
Lakóház |
Függelékek
KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI |
||
|---|---|---|
VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ |
IKTATÓBÉLYEGZŐ |
|
ÉRKEZTETÉS |
||
1. Kérelmező (építtető) neve (szervezet neve, képviselője):
2. Kérelmező (építtető) címe/székhelye, telefonszáma, e-mailcíme):
3. A tervezett építési tevékenység helye:
4. Érintett telek helyrajzi száma:
5. A tervezett építési munka rövid leírása:
A vélemény kialakításához szükséges dokumentációt a vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti tartalommal az ÉTDR rendszerre feltöltve kell mellékelni.
6. ÉTDR azonosító: ……………………………………………………………………………………….
Cún, 201…. . hónap: …………………… nap: ……………
………………………………………………
Kérelmező (építtető) aláírása
KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI |
||
|---|---|---|
BEJELENTÉSI ELJÁRÁSHOZ |
IKTATÓBÉLYEGZŐ |
|
ÉRKEZTETÉS |
||
1. Bejelentő neve (szervezet neve, képviselője):
2. Bejelentő lakcíme (szervezet esetén telephely, székhely):
3. Bejelentő elérhetősége (levelezési címe, telefonos elérhetősége, e-mailcíme):
4. Bejelentéssel érintett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltás
- helye:
- telek helyrajzi száma:
5. Településképi bejelentési eljárás megjelölése, tevékenység jellege (aláhúzandó):
- bejelentéshez kötött építési tevékenység
- reklámelhelyezés
- rendeltetésváltás
6. Bejelentéssel érintett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltozás rövid
leírása:
A bejelentéssel érintett építési tevékenység elvégzésének, a reklámozás vagy a rendeltetésváltozás tervezett időtartama:
Kötelező mellékletek: a kérelem tárgyának megfelelően – tartalmaznia kell:
Cún, 201…. . hónap: …………………… nap: ……………
………………………………………
Bejelentő aláírása
a) a műszaki leírást a telepítésről, az építészeti kialakításról,
b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
c) alaprajzot,
d) homlokzatot,
e) utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet.
Lombos fafajok |
||
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|
Acer campestre |
mezei juhar |
|
Acer platanoides |
korai juhar |
|
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
|
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
|
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
|
Alnus incana |
hamvas éger |
|
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
|
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
|
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
|
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
|
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy, török meggy |
|
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
|
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
|
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
|
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
|
Juglans regia |
közönséges dió |
|
Malus sylvestris |
vadalma |
|
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
|
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
|
Populus canescens * |
szürke nyár |
|
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
|
Populus tremula |
rezgő nyár |
|
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
|
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
|
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
|
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
|
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
|
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
|
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
|
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
|
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
|
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
|
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
|
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
|
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
|
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
|
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
|
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
|
Tűlevelű fajok (fenyők) |
||
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
|
tudományos (latin) név magyar elnevezés
Colutea arborescens pukkanó dudafürt
Cornus mas húsos som
Cornus sanguinea veresgyűrű som
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) kétbibés galagonya
Crataegus monogyna egybibés galagonya
Euonymus europaeus csíkos kecskerágó
Euonymus verrucosus bibircses kecskerágó
Frangula alnus (Rhamnus frangula) kutyabenge
Hippophae rhamnoides homoktövis
Lonicera xylosteum ükörke lonc, ükörke
Prunus spinosa kökény
Rhamnus catharticus varjútövis (benge)
Ribes uva-crispa -
Rosa canina gyepűrózsa
Salix caprea kecskefűz
Salix cinerea rekettyefűz, hamvas fűz
Salix purpurea csigolyafűz
Salix viminalis kosárkötő fűz
Sambucus nigra fekete bodza
Spirea salicifolia fűzlevelű gyöngyvessző
Staphylea pinnata mogyorós hólyagfa
Viburnum lantana ostorménfa
Viburnum opulus kányabangita
Magyar név |
Tudományos név |
|||
|---|---|---|---|---|
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
|||
Kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
|||
Vízijácint |
Eichhornia crassipes |
|||
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
|||
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
|||
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
|||
Fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
|||
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
|||
Sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
|||
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
|||
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
|||
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
|||
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
|||
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
|||
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
|||
Vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
|||
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
|||
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
|||
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
|||
Óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
|||
Tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
|||
Alternanthera philoxeroides |
||||
Microstegium vimineum |
||||
akác |
Robinia pseudo-acacia |
|||
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
|||
bálványfa |
Ailanthus altissima |
|||
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
|||
fekete fenyő |
Pinus nigra |
|||
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
|||
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
|||
kései meggy |
Prunus serotina |
|||
zöld juhar |
Acer negundo |
|||
alkörmös |
Phytolacca americana |
|||
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
|||
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
|||
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
|||
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
|||
süntök |
Echinocystis lobata |
|||
keserű csucsor |
Solanum dulcamara |
|||
aranka fajok |
Cuscuta spp. |
|||