1. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat e rendelet és az Szt. 4–16. §-a határozza meg.

(2) Életvitelszerű lakóhely: az a lakóingatlan, ahonnan a polgár az életét szervezi (pl. innen indul munkába, ide tér haza), ahol az életvitelhez szükséges tevékenységeket – főzés, étkezés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, ahol közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címként jelenik meg a hatóságoknál, közüzemeknél.

(3) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(4) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(5) Az eljárást

(6) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani. A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia, azzal, hogy amennyiben 6 hónapon belül volt szociális törvény vagy helyi szociális rendelet hatálya alá tartozó ellátásra benyújtott, jövedelemigazolással alátámasztott kérelme és a jövedelmi viszonyai ahhoz képest változatlanok, akkor elegendő nyilatkoznia arról, hogy a jövedelem változatlan és a korábbi kérelem adatait kéri figyelembe venni.

(7) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(8) Amennyiben a bejelentett személyek és az életvitelszerűen ott lakó személyek között eltérés van, akkor ennek tényéről és okáról a kérelmező nyilatkozhat. Amennyiben helyi ismeret alapján ez vitatható, környezettanulmány tartható.

(9) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell tenni.

(10) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból kell megindítani.

2. § Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a köztemetésre, a tanulmányi eredményt ösztönző települési támogatásra, a temetési célú települési támogatásra és a lakhatási célú települési támogatásra vonatkozó kérelmek elbírálását.

3. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással vagy készpénzben történik.

(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére.

4. § (1) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(2) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(3) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

5. § Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

6. § A pénzbeli települési támogatás formái:

7. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani, amennyiben a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét.

(2) Létfenntartást veszélyeztető helyzet különösen:

(3) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési rendkívüli támogatásra való rászorultságát.

(4) A települési rendkívüli támogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

8. § A támogatás mértéke minimum 1.000,- Ft/alkalom, azzal, hogy nem haladhatja meg az 50.000,- Ft/év összeget.

9. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások (villanyáram, víz-, gázfogyasztás, tüzelőanyag költsége) viseléséhez havi lakhatási célú települési támogatás nyújtható.

(2) Lakhatási célú települési támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nettó 100.000,- Ft-ot. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A lakhatási célú települési támogatás tekintetében fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0; a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9; a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8; a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8; a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. Ha a háztartás nagykorú tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy kiskorú tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik. Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) A lakhatási célú települési támogatás havi összege 5.000.-Ft, azzal, hogy a támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában kell biztosítani a közüzemi szolgáltatók részére történő folyósítással.

(5) A lakhatási célú települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(6) A lakhatási célú települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) A (6) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

10. § (1) Cún Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a polgármester temetési célú települési támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési célú települési támogatás nyújtható annak az eltemettetőnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a négyszeresét.

(3) A temetési célú települési támogatás összege 40.000,- Ft.

(4) A temetési célú temetési támogatás iránti kérelmet a halotti anyakönyvi kivonat egyidejű bemutatásával lehet előterjeszteni a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül, melyhez csatolni kell a temetés költségeiről szóló számlákat. A határidő elmulasztása jogvesztő.

11. § (1) A képviselő-testület az ünnepekhez kötődő települési támogatás biztosításával - elsősorban az év végi ünnepekhez kötődően (különösen: Mikulás, karácsony, újév) - a családok életminőségén kíván javítani.

(2) Ünnepekhez kötődő települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát nem haladja meg és a kérelmező és családja a kérelem benyújtását megelőző legalább három hónapja életvitelszerűen a településen él. A kérelmező valamennyi körülményét figyelembe véve méltányosságból is megállapítható a támogatás, amennyiben a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét nem haladja meg és a kérelmező és családja a kérelem benyújtását megelőző legalább három hónapja életvitelszerűen a településen él.

(3) A támogatás fedezete a szociális feladatok éves előirányzatának tárgyév decemberében fennálló maradványa.

(4) A támogatás állandó lakosonként számított legkisebb összege 1.000 Ft, legnagyobb összege 20.000 Ft. A támogatási egységről (lakos/háztartás) a képviselő-testület a támogatás megítélése előtt egyedileg dönt.

(5) A támogatás pénzbeni vagy – részben vagy egészben – természetbeni formában is nyújtható.

12. § (1) A képviselő-testület a kérelmező valamennyi körülményére tekintettel előre nem látható rendkívüli élethelyzet fennállása esetén, rendkívüli települési támogatással nem orvosolható ügyekben szociális célú kamatmentes kölcsönt nyújthat azon kérelmezők részére, akiknek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét, és a kérelmező és családja a kérelem benyújtását megelőző legalább három hónapja életvitelszerűen a településen él.

(2) A kölcsön tekintetében rendkívüli élethelyzet lehet többek között közeli hozzátartozó halála, tartós akadályozottságot okozó, vagy hosszabb kezeléssel gyógyuló betegség, baleset, lakástűz, természeti kár, az általa lakott lakás közszolgáltatásaival (víz, villany, szennyvízkezelés…) összefüggő ügyek.

(3) A kölcsön legfeljebb 100.000,- Ft összegben állapítható meg, melyet minimum három, legfeljebb tizenkét havi részletben kell a jogosultnak visszafizetnie. Temetési céllal igényelt kölcsön esetén a kölcsön összege legfeljebb a számlákkal igazolt temetési költség összege lehet.

(4) A kölcsön részleteit külön megállapodásban szabályozzák.

13. § (1) Az óvodai, illetve iskolai nevelési év megkezdésekor felmerülő többletkiadásokat méltányolva a képviselő-testület egyszeri, pénzbeli vagy természetbeni támogatásként tanévkezdési támogatásban részesítheti az óvodába, általános iskolába, a közép-, vagy felsőfokú alapképzési oktatási intézményekbe nappali rendszerben járó gyermekeket nevelő szülőket, amennyiben a kérelmező és családja a kérelem benyújtását megelőző legalább három hónapja életvitelszerűen a településen él, és háztartásukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.

(2) A támogatás megállapításához az oktatási intézményekbe járó gyermekek iskolalátogatási igazolását, óvodai nevelésben részt vevőknek az óvoda igazolását is mellékelni kell.

(3) A támogatás iránti kérelem tárgyév szeptember 30. napjáig nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

14. § (1) A képviselő-testület a szociális kiadásai terhére támogatást állapít meg annak a felsőoktatásban részt vevő hallgatónak, aki megfelel a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat feltételeinek.

(2) A kérelmek benyújtását, az elbírálás menetét az ösztöndíj-pályázat központilag szabályozza.

(3) A kérelmeket benyújtást követően a képviselő-testület bírálja el, a támogatás összegét egyedileg határozza meg, azzal, hogy a támogatás összege minimum 5.000,- Ft/hó/kérelmező.

15. § (1) A képviselő-testület a szociális kiadásai terhére támogatást állapít meg annak az általános iskolai, középiskolai, vagy felsőoktatási intézményben, felsőfokú szakképesítésben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, nappali rendszerű tanulmányokat folytató tanulónak, akinek félévi, vagy évvégi tanulmányi átlaga (nem számítva bele a magatartás és szorgalom jegyeket) eléri vagy meghaladja a 3,50 értéket és családjukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.

(2) A kérelmet félévi támogatás igénylésekor a tárgyév február 15. napjáig, évvégi támogatás igénylésekor a tárgyév július 15. napjáig lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A kérelmeket benyújtást követően a képviselő-testület bírálja el, a támogatás összege az elért átlag alapján a következő:

16. § (1) A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat köztemetést biztosít.

(2) A pénzbeli szociális ellátást megállapító határozat kimondhatja, hogy a támogatást természetben kell biztosítani. A határozatnak rögzítenie kell a természetben nyújtott ellátás konkrét formáját.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a természetbeni ellátás formái különösen:

(4) A (3) bekezdés a), b), f) pontjai szerinti természetbeni ellátást lehetőség szerint közvetlenül az ellátó intézménynek, a forgalmazónak, a szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.

17. § (1) A polgármester önkormányzati hatáskörében eljárva az Szt. 48. §-ában leírtak szerint gondoskodik a köztemetésről.

(2) Az önkormányzat a köztemetés költségeit hagyatéki teherként a közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt megtérítésre kötelezi.

18. § (1) Az alapszolgáltatások megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában.

(2) Az önkormányzat a következő alapszolgáltatásokat nyújtja: falugondnoki szolgálat, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés.

19. § (1) Az önkormányzat a község intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése érdekében falugondnoki szolgálatot működtet.

(2) A falugondnoki szolgálat részletes szabályait az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.”

20. § (1) Napi egyszeri meleg étkezésre jogosult az általa eltartottakkal együtt az, aki kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága miatt nem képes önmaga, illetve eltartottja részére a napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni.

(2) Életkorára tekintettel jogosult az étkeztetésre a 45. életévét betöltött kérelmező.

(3) Egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége okán jogosult az étkeztetésre a kérelmező, ha háziorvosi vagy szakorvosi igazolással alátámasztja, hogy betegsége miatt önmaga számára napi egyszeri meleg ételről gondoskodni nem tud.

(4) Hajléktalansága okán jogosult az étkeztetésre az a kérelmező, akit a népesség-nyilvántartásban hajléktalanként tartanak nyilván.

(5) Az önkormányzat a szociális étkeztetést a Bőköz Szociális Alapszolgáltató Társuláson keresztül biztosítja.

21. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítésnyújtás keretében biztosítani kell:

(3) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a település rászorultjai részére a Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás útján biztosítja.

22. § (1) A családsegítés célja a szociális vagy mentálhigiénés problémák, egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése.

(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő Szt. szerinti jelzőrendszer működik.

(3) A családsegítés keretében elsősorban a Szt.-ben meghatározott programokat és szolgáltatásokat kell biztosítani.

(4) A családsegítési feladatokat az önkormányzat a Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás útján biztosítja.

23. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

24. § Hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 3/2015.(III.1.) önkormányzati rendelet.

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.