1. § A rendelet hatálya kiterjed

2. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyona (továbbiakban: vagyon) törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

3. § (1) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak

(5) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak egy vagyonelemet sem minősít.

(6) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona – a nemzeti vagyonról szóló törvény 6. § (2)-(3) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető.

(7) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyonát a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

4. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartoznak:

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk vagy fenntartásuk magas költsége miatt rendkívüli megterhelést jelentenének az önkormányzat számára.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakra a tulajdonjog megtartása mellett vagyonkezelői jog, használati jog, szolgalom létesíthető.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona, mindaz a vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába. Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) Forgalomképes ingatlanokat a 3. számú melléklet tartalmazza

6. § (1) A vagyont annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartja. Az érték nyilvántartásáról el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok – a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat kivételével –nyilvánosak.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlan nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992.(XI.06.) Korm. rendelet szerint kataszterben kell nyilvántartani.

(3) A képviselő-testület részére a zárszámadáshoz csatolt – az Áht. 91. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott – vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait mutatja be.

7. § (1) A vagyongazdálkodás során az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről a képviselőtestület rendelkezik.

(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(3) Nem önkormányzati feladat megoldását célzó vállalkozásban csak az önkormányzati feladatok ellátása során nélkülözhető vagyonnal lehet részt venni.

8. § (1) Önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. Önkormányzati vagyont ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

(2) Önkormányzati vagyont hasznosítani, a hasznosítás jogát átengedni a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a hasznosítás az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik.

(3) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott, átlátható szervezet részére lehet. 1.000.000,- Ft értékhatár felett, csak versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

9. § (1) Az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:

10. § (1) Az önkormányzati vagyont értékesíteni természetes személy, vagy a Nvtv.-ben meghatározott átlátható szervezet részére a Nvtv.-ben meghatározott módon lehet.

(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan értékesítése esetén – a Nvtv.-ben foglalt kivétellel – az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorlására külön törvényben meghatározott szerv – amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik – az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő kézbesítéstől számított 30 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni az elővásárlási joggal az állam nevében.

11. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon – a nemzeti vagyonról szóló törvény 13-14. §–ban foglaltakra figyelemmel - lehet.

(2) Az önkormányzat és szerve csak törvényben meghatározott módon és esetben, valamint az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

12. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő, vagy az önkormányzat költségvetési szerve elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

13. § (1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a képviselő-testület, illetve e rendeletben meghatározottak szerint és átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. A képviselő-testület képviseletében, a polgármester jár el.

(2) Az önkormányzat gazdasági társaságban történő részvételéről, illetve a gazdasági társaságban történő vagyoni hozzájárulás elidegenítéséről a képviselő-testület dönt.

(3) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése, illetve önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan értékesítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezeték joggal, valamint használati joggal való megterheléséről, valamint ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, amennyiben ezen jogokkal történő megterheléséért fizetendő kártalanítása összege

(5) Kivételesen, ellenszolgáltatás/kártalanítás nélkül lehet szolgalmi/vezetékjogot alapítani olyan közművezeték létesítése céljából, amelynek során a szolgáltató kötelező önkormányzati feladatot valósít meg.

(6) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül

14. § Az önkormányzati ingó vagyon elidegenítéséről, hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

15. § Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

16. § Jelen rendelet alkalmazásakor az értelmező rendelkezések tekintetében az Nvtv. 3. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg, hatályát veszti, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2003.(III.20.)