Drávaiványi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2007. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

a helyi iparűzési adóról

Hatályos: 2011. 01. 01- 2011. 12. 31

Drávaiványi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2007. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

a helyi iparűzési adóról

2011.01.01.

Drávaiványi község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szólótöbbször módosított - 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. §. (1) bekezdésében és a 6. §-ában kapott felhatalmazás , valamint a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 16 § (1) bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet célja a helyi közszolgáltatások biztosítása mellett az újonnan induló vállalkozások és a munkahelyteremtő beruházások támogatása.
A rendelet hatálya

1. §

.

(1) Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a Htv-ben meghatározott vállalkozási tevékenység gyakorlására terjed ki.
(2) Jelen rendelet alkalmazásában adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
Az adókötelezettség, az adó alanya

2. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó.

(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

(4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(5) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

(6) Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt - eltérően a 40. § (4) bekezdésében foglaltaktól - az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni

(7) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell megosztania – a Htv. mellékletében foglaltak szerint. A megosztás módszerét, az adóelőleg és az adó számításának menetét a vállalkozónak – az adóhatóság által ellenőrizhető módon – írásban rögzítenie kell.

Adómentesség, kedvezmény

3. § (1) Mentes az iparűzési adó megfizetése alól:

a) a Htv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott adóalany, az ott meghatározott feltételek megléte esetén. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

b) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

c) azon vállalkozó, akinek a Htv. 39. § (1) bekezdése, illetve 39/A. § vagy 39/B. §-a alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.

(2)

(3) A (2) bekezdésben foglalt adóalap-mentesség nem vehető igénybe azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.

(4) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.

(5) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ban meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével az 5. §. szerinti adóalapot meg kell növelni.

(6) Külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó, iparűzési alapot eredményező rész mentes az iparűzési adófizetési kötelezettség alól.

Adókötelezettség keletkezése, megszűnése

4. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

(2) Az önadózás és az adóbeszedés útján megállapított adó esetén az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adózó az önkormányzati adóhatóságnál. Az iparűzési tevékenységet ideiglenes, alkalmi jelleggel folytató adózó, adóköteles tevékenységének megkezdésekor köteles ezt az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni. A bejelentési kötelezettséget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.

(3) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

(4) A helyi iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tenni. Az adózónak a helyi iparűzési adóelőlegkiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról - a megfizetés határidejével egyezően - a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni.

Az adó alapja

5. § Az adó alapját a Htv. 39§, 39/A§ és 39/B§ alapján kell megállapítani

Az adó mértéke

6. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2%-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5000 forint.

(3) A Képviselő-testület az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott adómértékeket 2011. január 1-től – 2011. december 31-ig vezeti be.

(4) Az adóévre fizetendő adóból levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó a Htv. 40. § (3) és (4) bekezdései szerint.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése

7. § (1) A vállalkozó – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.

(2) Az adóelőleg összege

a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg;

b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege;

c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál az adóévre bejelentett várható adó összege.

(3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben e rendelet alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani.

(4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.

8. §

9. §

Értelmező rendelkezések

10. §

Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések

11. § A Képviselő-testület évente tájékoztatást ad a település lakosságának az előző évi adóbevételek összegéről és annak felhasználásáról.

12. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a

helyi adókról szóló -többször módosított - 1990. évi C. törvény és az
adózás rendjéről szóló – többször módosított -1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók.

13. § Jelen rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a helyi iparűzési adóról szóló 4/1996.(III.25.) sz. rendelet, valamint annak módosításáról szóló 2/2005.(I.27.) sz., és a 15/2006. (XII.19.) sz. rendelet.