Drávaiványi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2007. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról
Hatályos: 2015. 01. 01- 2015. 12. 31Drávaiványi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2007. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról
Drávaiványi község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló – többször módosított - 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. §. (1) bekezdésében és a 6. §-ában kapott felhatalmazás , valamint a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 16 § (1) bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja:
1. § (1) Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a Htv-ben meghatározott vállalkozási tevékenység gyakorlására terjed ki.
(2) Jelen rendelet alkalmazásában adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
2. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2) Az adó alanya a vállalkozó.
(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
(4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(5) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
Adómentesség, kedvezmény
3. § (1) Mentes az iparűzési adó megfizetése alól:
a) a Htv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott adóalany, az ott meghatározott feltételek megléte esetén. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
b) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete
(2) Az 5. §. szerinti adóalap csökken az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak, az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1.000.000 Ft/fő összeggel.
(3) A (2) bekezdésben foglalt adóalap-mentesség nem vehető igénybe azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.
(4) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.
(5) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ban meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével az 5. §. szerinti adóalapot meg kell növelni.
Adókötelezettség keletkezése, megszűnése
4. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
(2) Az adóalany a tevékenység megkezdését, annak megszüntetését és az adózást érintő egyéb változást 15 napon belül jelenteni tartozik az önkormányzati adóhatósághoz, az e célra szolgáló nyomtatványokon.
(3) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
Az adó alapja
5. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén adó alapját a Htv. 39. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően:
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,
b) a Htv. 52. § 26. pont a)-d) pontja szerinti más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját a (3), illetőleg a (4) bekezdésben foglaltak szerint - figyelemmel a (5) és (6) bekezdésre - is megállapíthatja.
(3) Az (2) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.
(4) Az (2) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.
(5) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (2) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben - időarányosan - 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját - az adóév egészére - a Htv. 39. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (2) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (4) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja.
(6) Az adó alapjának (3) vagy (4) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.
(7) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját – az (1)-(5) bekezdésekben foglalt előírásoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.
(8) Az adó alapjának az (7) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a (6) bekezdés szerint kell megtenni.
(9) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére a (7) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a Htv. 39. § (1) bekezdésének vagy a 39/A. §-ának előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a Htv. 39/A. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak.
(10) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor
a) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét;
b) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.
(11) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
Az adó mértéke
6. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2%-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke
Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
7. § (1) A vállalkozó – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.
(2) Az adóelőleg összege
a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg;
b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege;
c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál az adóévre bejelentett várható adó összege.
(3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben e rendelet alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.
8 .§.
9. § (1) A helyi adóhatóság kérelem alapján – indokolt esetben – részletfizetést, vagy fizetési halasztást engedélyezhet.
(2) A Képviselő- testület a helyi iparűzési adót méltányosságból nem mérsékli, illetve nem engedi el.
Értelmező rendelkezések
10. § Rendelet alkalmazásában:
(1) Önkormányzat illetékességi területe az Önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
(2) Nettó árbevétel:
Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések
11. § A Képviselő-testület évente tájékoztatást ad a település lakosságának az előző évi adóbevételek összegéről és annak felhasználásáról.
12. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a
13. § Jelen rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a helyi iparűzési adóról szóló 4/1996.(III.25.) sz. rendelet, valamint annak módosításáról szóló 2/2005.(I.27.) sz., és a 15/2006. (XII.19.) sz. rendelet.