Drávaiványi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013(XII.17.) önkormányzati rendelete

Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2013. 12. 17

Drávaiványi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013(XII.17.) önkormányzati rendelete

Szervezeti és Működési Szabályzatról

2013.12.17.

Drávaiványi község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény( a továbbiakban: Mötv.) 143.(4) bek.a) kapott felhatalmazás alapján , az Alaptörvény 32. cikk (1) d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva szervezeti és működési szabályairól (a továbbiakban: SZMSZ) a következőket rendeli el:

FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

DRÁVAIVÁNYI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Az önkormányzat székhelye: 7960 Drávaiványi, Kossuth L. u. 31.

Az önkormányzat törzsszáma:555193

Az önkormányzat adószáma: 15555197-1-02

Az önkormányzat KSH száma: 15555197-8411-321-02

Az önkormányzat KSH kódja: 232391

Az önkormányzat hivatalának megnevezése:

Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal

7960. Sellye, Dózsa György u. 1.

(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület és helyi népszavazás útján gyakorolja. Drávaiványi község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű, nyilvánosságra törekedve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(2) Az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(3) A Képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén az ügyrendi bizottság elnöke képviseli. A képviselő-testület előbb írt, általános szabályaitól eltérően, a képviselő-testületnek a különböző szervezetekben való képviseletére a testület e tárgyban hozott határozata az irányadó.

FEJEZET

A KÉPVISELŐ_TESTÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület

2. § Drávaiványi község Önkormányzatának a Mötv-ben kötelezően előírt és az önkormányzat által önként vállalt feladatainak ellátását a képviselő-testülete és szervei: a polgármester , a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző továbbá a társulás látják el.

A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre illetve társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör visszavonható. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

A képviselő-testület által az egyes szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét az 1.sz. melléklet tartalmazza.

(1) A képviselő-testület - melynek a polgármester is tagja - 5 főből áll. A polgármestert a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek kell tekinteni.

A Képviselő-testület feladat- és hatásköre

3. § A Képviselő-testület ellátja a Mötv. , valamint az ágazati jogszabályok által kötelezően előírt feladat-és hatásköröket. A képviselő- testület önként vállalt feladatait az 2. melléklet tartalmazza.

(1) A képviselő-testület a kötelező és önként vállalt feladatok eredményes ellátása érdekében együttműködik más önkormányzatokkal. A feladatok eredményes ellátása érdekében a képviselőtestület alapítványt hozhat létre.

A kötelezően ellátandó feladatokat a Képviselő-testület elsősorban társulásban fenntartott intézményrendszer útján, ennek hiányában önálló szervezeti formában látja el.

A képviselő-testület szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek:

a./ megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök megvalósítását;

b./ finanszírozása a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére

biztosíthatók, hosszú távú feladatvállalás esetén az éves költségvetési rendeletekben

feltüntetettek szerint.

Az önként vállalt közfeladatok konkrét tartalmát a képviselő-testület egyedi határozattal állapítja meg.

(2) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(3) A képviselő-testület hatásköréből a Mötv. 42. §-ában foglaltakon kívül nem ruházható át továbbá:

a./ a „Gazdasági Program” elfogadása,

b./ településfejlesztéssel és közszolgáltatásokkal kapcsolatos hatáskörök,

c./ közfeladat önkéntes felvállalása, illetve megszüntetése,

d./ „mindennemű hitelfelvétel, a hitel összegétől függetlenül, (kivéve a bérhitel), továbbá kezességvállalás, valamint önkormányzati ingatlan jelzáloggal megterhelése..”

e./ más törvényben megállapított kizárólagos testületi hatáskörök gyakorlása.

(4) Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók és azok gyakorlásáról az átruházás címzettje köteles a képviselő-testületnek számot adni, mégpedig:

a./ egyedi, eseti hatáskör gyakorlásakor a soron következő ülésen,

b./ folyamatos hatáskör gyakorlásakor a munkatervben megjelölt időben, az adott terület testület előtt történő tárgyaláskor.

c./ társulás esetében társulási megállapodásban foglaltak szerint.

(5) Drávaiványi község Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait a rendelet 1. számú függelékében meghatározott szakfeladatok keretében látja el.

A Képviselő-testület ülésének összehívása

4. § (1) A képviselő-testület alakuló-, rendkívüli-, valamint évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

Az egyes képviselő-testületi ülések időpontjának meghatározásáról, a napirendi pontok összeállításáról és az ülések összehívásáról a polgármester gondoskodik.

A képviselő-testület indokolt esetben ünnepi ülést tart.

(2) A rendes ülések tartásának általános helyszíne: Drávaiványi Könyvtár (7960 Drávaiványi, Kossuth L.u.31.)

(3) A képviselő-testületi ülés különösen indokolt esetben a Közös Önkormányzati Hivatal Tanácstermébe is összehívható, azonban az nem sértheti a nyilvánosság elvét , s a testület ez esetben is gondoskodik a közérdekű adatok nyilvánosságáról.

(4) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

Rendkívüli ülés összehívását törvényességi okból a jegyző is kezdeményezheti.

(5) Az egyes képviselő-testületi ülések időpontjának meghatározásáról, a napirendi pontok összeállításáról és az ülések összehívásáról – a polgármester gondoskodik.

5. § A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek.

A meghívót a polgármester írja alá.

A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.

Írásbeli előterjesztést az általános szabályoktól eltérően akkor lehet kézbesíteni és a képviselő-testület napirendjére felvenni, ha határidőn túl merült fel olyan tény vagy körülmény, amely megtárgyalása hiányában az önkormányzatot anyagi vagy egyéb hátrány érné.

Az írásos előterjesztéseket a képviselőknek a meghívóhoz mellékelni kell. A tanácskozási joggal résztvevők és egyéb érdekeltek részére a meghívó és az őket érintő előterjesztés kézbesíthető; a részükre kézbesítésre nem kerülő előterjesztéseket az ülést megelőző 3 napon belül, illetve az ülés napján délelőtt a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetik.

(1) Csak a képviselőknek küldhetők ki azok az előterjesztések, amelyekben a képviselőtestület zárt ülést tart, illetve zárt ülést lehet elrendelni.

(2) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (szóbeli meghívással, illetve telefonon) is összehívható. A rendkívüli ülés kezdeményezői írásban csatolják a napirendi pont pontos megjelölését, bizottsági kezdeményezés esetgén a bizottsági határozatot. Ennek hiányában rendkívüli ülés nem hívható össze. A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak az összehívásra okot adó napirendi pontot tartalmazhatja, és a képviselő-testület csak ezt a napirendi pontot tárgyalhatja meg.

(3) A nyilvános képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon, az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztés útján kell tájékoztatni.

(4) A kifüggesztés tényét és időtartamát a levételkor fel kell tüntetni a tájékoztató záradékával. A lakosságot egyéb módon, a községi hirdetőtáblákon , plakáton keresztül is tájékoztatni kell annak közlésével, hogy az írásos előterjesztések a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetőek.

6. § A Képviselő-testületi ülésre napirendi javaslatot terjeszthet elő bizottság, bármely képviselő, az önkormányzat intézményeinek vezetői, a Nemzetiségi Önkormányzatok elnöke, a jegyző, valamint feladatkörében a belső ellenőr.

7. § (1) Általában írásos előterjesztés készül a képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható kérdésekben.

(2) Csak írásos előterjesztés alapján tárgyalható témák:

a. rendelet- alkotás,

b. szervezet kialakítása és intézmény alapítása, megszüntetése,

c. helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása,

d. a képviselőtestületi hatáskörbe tartozó személyi ügyek,

e. önkormányzati hitelfelvétel,

(3) A képviselő-testület ülésének előkészítésére készített írásbeli – nem tájékoztató jellegű – előterjesztésnek tartalmaznia kell

a./ első rész:

- a tárgy pontos meghatározását,

- annak áttekintését, hogy a témakor szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született,

- a döntés indokainak áttekintését

- az előkészítésben résztvevők megnevezését,

b./ második rész:

- a határozati javaslatot (egyértelmű vagy alternatív),

- végrehajtási határidő megjelölését,

- végrehajtásért felelő megnevezését.

(4) A felsorolásban nem szereplő ügyek lehetőség szerint írásban, de szóban is előterjeszthetők. Indokolt esetben – szóbeli előterjesztéskor – a határozati javaslat írásban történő kiadása elrendelhető.

(5) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet előterjesztés és határozati javaslat összeállítására.

8. § Az esetleges jogszabálysértések megelőzése céljából minden előterjesztést, azok kiküldése előtt be kell mutatni a jegyzőnek.

9. § A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen megjelent állampolgároknak határozathozatal előtt a képviselő-testület szavazata alapján a polgármester hozzászólást engedélyezhet. A hozzászólási lehetőség kérése nem utasítható el, ha a hozzászóló, mint adott érdekközösség (pl. lakókörzet) megbízottja az ülés előtt a polgármestertől azt kéri.

A képviselő-testület:

a. A Képviselő-testület zárt ülést tart önkormányzati hatósági , összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén

b. zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor,

c. zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés , továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor , a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) Zárt ülést megtartását a (2) c./ pontban meghatározott esetben a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés megtartásáról a képviselőt-estület mindig egyedileg, vita nélkül határoz.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

(6) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a bizottságokra is.

10. § A képviselő- testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:

a./ a Kormányhivatal vezetője vagy meghatalmazottja,

b./ a jegyző

d./ a napirendre tűzött témával érintett szervezet képviselője,

e./ a nemzetiségi önkormányzatok képviselői.

(1) Meghívottként vesznek részt a képviselőtestület ülésén az önkormányzati intézmények vezetői, a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá mindazok, akiknek jelenlétét a polgármester és a bizottságok szükségesnek tartják. A polgármester számukra és az ülésen megjelent más szervek képviselőinek szót adhat.

Az ülés vezetése

11. § A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van.

12. § Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a napirendre és a jegyzőkönyv hitelesítők személyére, melyekről a képviselő-testület – a napirend tekintetében a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – vita nélkül, jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(1) A polgármester ezt követően tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(2) A polgármester, a bizottság vagy a települései képviselők ¼-e sürgősségi indítványt terjeszthet elő. A sürgősségi indítványban a kezdeményezők arra tesznek javaslatot, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendjeként tárgyalja meg. Ha sürgősségi indítvány elfogadását a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.

13. § A polgármester 13. §. /2/ bekezdés szerinti beszámolóját követően tárgyalja a képviselőtestület az elfogadás szerinti sorrendben a napirend többi pontját és hoz döntést a kérdésekben. A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.

A napirendi pont tárgyalását – a költségvetési rendeletet érintő, valamint a nagy horderejű, különösen összetett tárgyú előterjesztések kivételével- legfeljebb 5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult, és a kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztés tartalmát.

A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, vagy a bizottságok által megbízott tagok ismertetik maximum 5 percben, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményeknek is. Az előadóhoz a polgármester, a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

Az előterjesztésekhez a képviselők módosító indítványokat terjeszthetnek elő. A napirendi pont tárgyalásánál azonos tartalmú módosító indítvány csak egy alkalommal kerülhet előterjesztésre. Az előterjesztő válaszában nyilatkozik a napirendi pont vitájában elhangzott módosító indítványokkal kapcsolatosan álláspontjáról is.

A vita lezárására, a hozzászólások időbeni korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

A terméketlen vita megakadályozása végett a polgármester:

a./ javaslatot tehet a hozzászólások olyan formában történő lerövidítésére és korlátozására, hogy az egyazon nézetű képviselők egymás után fejtsék ki indokaikat és csak a még el nem hangzott kiegészítő érveket ismertessék,

b./ bármely képviselő indítványára egy alkalommal 10 perces szünetet rendelhet el.

Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

A polgármester a vita lezárása, összefoglalása és az előterjesztő nyilatkozata után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Módosító indítvány elfogadása esetén a módosításokkal változtatott eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő kérdésekben is – ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

14. § Az ülést levezető elnök jogosítványai:

a./ megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti és bezárja az ülést;

b./ előterjeszti az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;

c./ a képviselőtestület döntése alapján korlátozza a hozzászólások időtartamát;

d./ hozzászóláskor megadja, illetve az e./ és f./ pontban meghatározott esetben megvonja a szót a jelenlevők bármelyike tekintetében;

e./ figyelmezteti a hozzászólót, és felszólítja a tárgyra térésre, ha eltér a tárgyalt témától, vagy ismétli a korábban általa vagy más hozzászóló által elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja szót, de ezen döntését a képviselőtestület egyszerű többséggel felülvizsgálhatja;

f./ tárgyalási szünetet rendelhet el; a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti az akadály megszűnéséig.

g./ a képviselőtestületi üléshez méltatlan , testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasíthatja; ismétlődő esetben figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti;

h./ határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti. Azokat a napirendeket amelyek tárgyalása ezen okból elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére.

Kérdés és interpelláció

15. § A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől és a hivatal szervezeti egység vezetőktől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

A képviselők napirend előtti hozzászólásaikat, kérdéseiket, interpellációikat a képviselő-testületi ülésen a polgármester és a bizottsági elnökök tájékoztatója után tehetik meg. A kérdést, interpellációt szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.

A polgármester már az ülés kezdetén közli azokat a kérdéseket, interpellációkat, amelyeket az ülést megelőzően nyújtottak be.

Minden feltett kérdésre összegyűjtve, az interpellációra pedig lehetőleg annak elhangzása után választ kell adni.

Ha az interpellációt azonnal nem lehet megválaszolni, és a képviselő azt az ülést megelőzően legalább 2 nappal nem nyújtotta be, legkésőbb 15 napon belül írásban kell az érdemi választ megadni. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadásáról a testület a következő ülésén dönt.

A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik. Ha a kérdező a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

Az interpellációra adott válasz elfogadásáról nyilatkozik az interpelláló és külön dönt a testület is.

Ha a képviselő-testület a (3), (4) bekezdésre, mint kérdésre, vagy interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor az ügy kivizsgálását rendelheti el.

A vizsgálat vezetésével a polgármestert, az alpolgármestert, vagy e célra létrehozott eseti bizottságot bízhatja meg, a vizsgálatba be lehet vonni az interpelláló képviselőt.

A vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

A kölcsönös informáltság érdekében az interpelláció után az ülés résztvevői bármely témában kérdést tehetnek fel, illetve bejelentéssel élhetnek.

A kérdések és bejelentések idejét a polgármester megszabhatja.

A válaszok, illetve bejelentések felett a testület vitát nem nyit.

Ha intézkedésre van szükség, az a polgármester feladata, aki arról a legközelebbi ülésen beszámol.

A képviselőtestület döntései

16. § (1) A Képviselő-testület

a) határozatot hoz vagy

b)rendeletet alkot

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a)a napirend meghatározásáról,

b)az ügyrendi kérdésekről,

c)a képviselői interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról,

(3) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése:

„Drávaiványi Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../... (sorszám/évszám) ...(hónap) ... (nap) Határozata.”

A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése:

„Drávaiványi Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../... (sorszám/évszám),

a kihirdetés dátuma (hónap, nap) önkormányzati rendelete... ról/ről(a tárgy megjelölése).”

Határozathozatal

17. §

(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást a 9. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben, és a jogszabályokban meghatározott esetekben tarthat.

(2) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az érintett képviselő az összeférhetetlenséget legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor köteles bejelenteni.

A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő- testület minősített többséggel dönt.

A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) A határozathozatalhoz – a minősített többséget igénylő döntések kivételével – a jelenlévő települési képviselők több mint a felének egybehangzó, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges. A szavazás eredményét az ülést levezető elnök állapítja meg.

(4) Amennyiben a testület ilyen értelmű döntést hoz, a szavazást meg kell ismételni. Ugyanazon napirendi pontról a szavazás befejezését követően újraszavazást elrendelni képviselő indítványára a testület egyszerű többségével hozott döntésével egyszer lehet.

(5) Amennyiben az előterjesztésről határozat nem születik, a polgármester:

a./ a tanácskozást 2 percben korlátozott hozzászólásokkal újra megnyitja, vagy

b./ javasolja, hogy az előterjesztést a képviselő-testület vegye le a napirendről és újabb előkészítés után a következő ülésén tárgyalja.

Eszerint kell eljárni abban az esetben is, ha az előterjesztésről az adott testületi ülésen másodszori szavazáskor sem született határozat.

(6) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének (3 fő) azonos tartalmú szavazata szükséges.

(7) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:

a./ rendeletalkotás,

b./ képviselő-testület szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,

c./ önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

d./ megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,

e./ intézményalapítás, intézmény átszervezése és megszüntetése,

f./ helyi népszavazás kiírása, kitüntetések, címek adományozása, megfosztás,

g./ település jogi státuszát érintő ügyek,

h./ önkéntes feladatvállalás, vagyonrendeletben meghatározott mértékű önkormányzati vagyonnal való rendelkezés.

i./ vállalkozásban való részvétel,

j./ alapítvány létrehozása és közérdekű kötelezettségvállalás tétele,

k./ helyi adó megállapítása,

l./ településrendezési terv jóváhagyása,

m./ önkormányzati hitelfelvétel, kezességvállalás, kötvénykibocsátás, önkormányzati ingatlan jelzáloggal való megterhelése

n./ személyes érintettség miatt képviselő döntésből való kizárása, képviselőt érintő összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítása, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés valamint 10. § (2) bekezdés c.) pontja szerinti zárt ülés elrendelése,

o./ a polgármester ellen fegyelmi eljárás elrendelése, fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítése,

p./ a képviselő-testület feloszlásának kimondása megbízatásának lejárta előtt,

q./ keresetindítás sorozatos törvénysértő tevékenység vagy mulasztás miatt, a polgármester ellen.

A szavazás módja

18. § A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással – kézfeltartással - vagy a (3) bekezdésben meghatározott esetekben név szerinti szavazással –hozza, vagy a 9. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben bármely képviselő indítványára minősített többséggel elhatározhatja titkos szavazás tartását. Törvényben meghatározott esetekben titkos szavazást kell tartani.

Nyílt szavazás során a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot ,a képviselők - ha a szavazástól nem tartózkodnak - minden esetben kézfeltartással jelezve „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak.

A polgármester megállapítja a képviselő-testület döntésének eredményét.

A képviselő-testület esetenként név szerinti szavazást is elrendelhet. A név szerinti szavazást a települési képviselők egynegyedének indítványára el lehet rendelni.

A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület dönt.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani:

a./ ha azt jogszabály előírja,

b./ a képviselő-testület feloszlásának kimondásáról,

c./ ha a polgármester vagy a jegyző indítványozza, illetőleg bármely bizottság kéri.

d./ korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítéséhez,

e./ intézmény megszüntetéséhez.

(5) Név szerinti szavazás esetén az ülés levezető elnöke szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, jegyző ABC sorrendben felolvassa névsort, a képviselő „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, vagy tartózkodhat. A jegyzőkönyvvezető a szavazatokat név szerint rögzíti a jegyzőkönyvben.

A szavazás eredményét az elnök állapítja meg és ismerteti.

(6) A titkos szavazás külön helyiségben, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(7) A szavazásnál háromtagú szavazatszámláló bizottság jár el, amelynek tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg tagjai sorából.

(8) A titkos szavazással kapcsolatos teendőket a (7) bekezdésben meghatározott bizottság látja el. A bizottság elnöke kiosztja a képviselő-testület bélyegzőjével hitelesített szavazólapokat. Szavazni a szavazólapon feltüntetett „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” melletti négyzetbe elhelyezett „x” megjelöléssel kell. Szavazás után a szavazólapokat valamennyi képviselő az erre a célra kihelyezett urnába helyezi. A bizottság megszámlálja a szavazatokat, az eredményt a bizottság elnöke ismerteti.

(9) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját,

b) a lebonyolítást végző bizottsági tagok nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket és

d) a szavazás eredményét.

Rendelet-alkotás

19. § (1) A képviselő-testület feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendeletek alkotását kezdeményezheti:

- a polgármester,

- a települési képviselők,

- a képviselő-testület bizottsága,

- a jegyző

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester - a jegyző bevonásával - a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotásra irányuló eljárás – az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel –megegyezik az előterjesztés szabályzati követelményeivel.

A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének elkészítéséről, főbb elveiről,meghatározhatja az előkészítés menetét. A szakmai előkészítés a jegyző feladata.

A rendelet-tervezet elkészítése:

A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg, a tervezetet a jegyző készíti el.

A tervezet véleményezése:

Polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteknek érdemi vita előtti közmeghallgatásra bocsátását kezdeményezheti.

(7) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása

a. a jegyző előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselőtestület elé terjeszti, egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezésben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

b. a rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

c. az önkormányzati rendeleteket külön-külön – naptári és elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(8) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja :

a. a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel közszemlére tétel.

(9) A rendelet helyben szokásos (6) bekezdésben írt kihirdetés mellett a képviselő-testület rendeleteit közzé teszi a Drávaiványi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. is Egyéb közzétételi mód a plakát, szórólap formában történő megjelentetés.

(10) A jegyző gondoskodik a rendelet kihirdetéséről.

A kifüggesztéssel közszemlére tétel időtartama 8 nap, a közzététel a fenti helyeken azonos időpontban történik.

A rendelet irattári példányára kötelező feljegyezni a közszemlére tétel és a levétel napját.

(11) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:

a. az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, és fontosabb tapasztalatairól,

b. a jegyző gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselőtestület számára.

c. a jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni, szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, illetőleg hatályon kívül helyezését.

Jegyzőkönyv

20. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely hiánytalanul tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat. Szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni név szerinti szavazáskor, illetve ha a képviselő-testület így határoz.

A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, s az eredeti példányokhoz a jelenléti ívet és az írásban, az ülés előtt beadott interpellációkat.

(3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző, valamint az ülésen – a képviselők közül – esetenként választott két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

A jegyzőkönyv második példányát a jegyző 15 napon belül köteles a Baranya Megyei Kormányhivatal részére megküldeni.

(4) A tanácskozás - jegyzőkönyv mellett - hangszalagon és videofelvételen is rögzíthető, amelyet a polgármester őriz és eseti felhasználásáról, kiadásáról is dönt.

(5) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek és mellékleteik eredeti példányainak, éves bontásban elkülönített, egységes lefűzéséről.

21. § A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek:

a./ a képviselő-testület előterjesztéseibe és az ülések jegyzőkönyveibe. Ennek érdekében az ülés teljes anyagát a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal, e feladat ellátására, a jegyző által megbízott dolgozónál kell elhelyezni;

b./ A választópolgárok a jegyzőkönyvi anyagokat előre egyeztetett időpontban a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban, ügyfélfogadási időben tanulmányozhatják;

c./ A választópolgár írásbeli kérelmére, az általa megjelölt jegyzőkönyvi oldalakat a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal, 15 napon belül hiteles másolatban elkészíti és megküldi vagy átadja az állampolgárnak.

A választópolgár a másolatkészítéssel ténylegesen felmerült költséget fizeti meg.

d./ A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe csak a zárt ülésen részvételre, valamint a jogszabály alapján betekintésre jogosultak tekinthetnek bele, az Adatvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelően.

A zárt ülésbe való betekintésre vonatkozóan külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a betekintő adatait, a betekintés jogcímét és időpontját.

22. § A képviselő-testület határozatáról az ülést követő 8 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni a döntések végrehajtásában érdekelt személyeknek, szerveknek.

A jegyzőkönyvi kivonatok megküldéséről a jegyző gondoskodik.

(1) A képviselő-testület döntéseiről a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, év elejétől kezdődően folyamatos sorszámozással.

Különös működési szabályok

23. §

A./ A L A K U L Ó Ü L É S.

Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és azt - a polgármester eskütételéig - a korelnök vezeti.

Az alakuló ülés meghallgatja a választási bizottság jelentését, majd hitelesíti a képviselők mandátumát, ezt követően a képviselők esküt tesznek.

(2) Ezt követően a polgármester leteszi az esküt a képviselő-testület előtt, amely dönt a polgármester javadalmazásáról. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja e rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt ezen személyek illetményéről, tiszteletdíjáról.

A további napirendről a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület dönt.

24. §

B./ E G Y Ü T T E S K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T I Ü L É S .

Az együttes képviselő-testületi ülést bármely polgármester kezdeményezésére össze kell hívni.

Az együttes képviselő-testület működésével (összehívás, előkészítés, ülés vezetése stb.) kapcsolatos feladatokat a sellyei polgármester látja el.

A képviselő-testületek testületenként külön-külön hoznak határozatot.

III.FEJEZET

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

25. § A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat terjeszthetnek elő. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

A lakossági érdekek feltárása és egyeztetése, az igények megismerése és figyelembe vétele végett a képviselőtestület jelöli meg munkatervében, illetve egyedi döntéssel azokat a feladatokat, amelyeket közmeghallgatásra kell bocsátani.

A közmeghallgatásra bocsátható napirendek:

- a településfejlesztés főbb irányai,

- egyes kiemelt jelentőségű szolgáltatások helyzete,

- alapvető intézmények ( óvoda, eü.ellátás) működése,

- utcanév és közterület elnevezés,

- emlékmű állítás,

- adórendelet-tervezet vitája,

- jogi státusz megváltoztatásával kapcsolatos javaslat.

A közmeghallgatás időpontját az ülést megelőző 5 nappal meg kell hirdetni, a településen működő szerveket külön is értesíteni kell.

A közmeghallgatás szervezése a polgármester feladata.

Az ülés lefolyása:

a./ az előterjesztő szóban tart ismertetést,

b./ a polgármester vagy az általa megkért közviselő, vagy hivatali dolgozó kiemeli, rögzíti a főbb vitapontokat, a döntésre érett kérdéseket,

c./ elsőként a lakosság köréből megjelentek kapnak szót,

d./ ezt követően a képviselők mondják el hozzászólásaikat, amely során lehetővé kell tenni, hogy az abban érintett állampolgár nyomban reagálhasson.

e./ ezt követően kell kialakítani egy közös, egységes álláspontot.

A közmeghallgatásról a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

IV.FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

26. § (1) A képviselő főbb jogai:

a.) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b.) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek, a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését,

c.) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését,

d.) joga van a képviselő-testület által megállapított juttatást igénybe venni.

(2) A települési képviselők a képviselői és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló rendeletben meghatározott tiszteletdíjra jogosultak.

(3) A települési képviselőt a polgármester és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói soron kívül kötelesek fogadni és igénye alapján legkésőbb 3 napon belül a szükséges felvilágosítást, adatot stb. megadni.

(4) A települési képviselők nevét a 2.számú függelék tartalmazza.

27. § (1) A települési képviselő köteles:

- tevékenyen részt venni a testület és a bizottságok munkájában,

- olyan magatartást tanúsítani a köz- és a magánéletben, amely méltóvá teszi a választók bizalmára,

- felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

- előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testületi ülésen, vagy a bizottsági ülésen való részvételben, illetve egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

- a tudomására jutott állami szolgálati titkot megőrizni. A titoktartási kötelezettsége megbízásának lejárta után is fennáll.

- kapcsolatot tartani a választópolgárokkal és a helyi szervekkel, intézményekkel, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

- a települési képviselő köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni a polgármesternek, illetve a 2000. évi XCVI. törvény 8. §. (2) bekezdése szerint eljárni;

- köteles a 2000. évi XCVI. törvény 10/A. §. előírásai szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) Igazolt távollétnek kell tekinteni a távollétet, ha azt a képviselő előzetesen bejelentette, vagy annak okát utólag igazolja.

(3) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, illetőleg természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.

Kötelezettségszegésnek minősül különösen:

ha a képviselő a képviselő-testületi ülésen nem vesz részt és hiányzását előzetesen a polgármesternél nem menti ki

a képviselő-testület határozatába foglalt megbízást nem hajtja végre.

személyes érintettségét nem jelenti be

A kötelezettségszegés tényéről és szankciójáról bármely képviselő indítványára a képviselő-testület dönt.

V.FEJEZET

A KÉPVISELŐ_TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

28. § A bizottságok általános feladata a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése.

A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, önkormányzati rendeletben hatósági jogkör állapíthat meg részükre.

A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat választ. Az állandó bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottságokba a képviselő-testület külsős tagokat is választhat, akiknek bizottsági jogosítványa megegyezik a bizottság képviselő tagjaival. A település polgármestere, alpolgármestere illetőleg a polgármesteri hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke vagy tagja.

A képviselő-testület meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg.

A bizottságok működési rendjüket maguk állapítják meg, ügyviteli feladataikat a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről - a hivatal bizottság patronálására kijelölt dolgozója segítségével - a bizottság elnöke gondoskodik.

A bizottság összehívására, működésére , nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására , a tagjainak kizárására, , a bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt és a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

29 .§.

(1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma 2 fő. A Bizottságban csak a képviselő-testületi tagok vesznek részt. A Bizottság tagjainak nevét a 3.számú függelék tartalmazza.

(2) Az Ügyrendi Bizottság hatásköre:

a.) A 2000.évi XCVI.tv. 10/A. §-ában meghatározottak szerint nyilvántartja, ellenőrzi és kezeli vizsgálja a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat ,

b.) A 2000.évi XCVI.tv. 9. § (2) és (3) bekezdésében írtak szerint kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,

c.) állást foglal ügyrendi kérdésekben

d.) véleményezi a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását

e.) javaslatot tesz a polgármester és az alpolgármester tiszteletdíjára

(3) Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg.

(4) Az alpolgármester választásra irányuló titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül 3 tagú ideiglenes szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet. A bizottságnak nem lehet tagja a polgármester és a polgármester által alpolgármesternek javasolt személy. A bizottság tagjai közül elnököt választ.

A bizottság feladata a szavazólapok előkészítése, szavazólapok gyűjtésére szolgáló urna ellenőrzése, a szavazás lebonyolítása, szavazatok összesítése és a szavazatok számszerű eredményének ismertetése.

30. § A bizottság összehívásáról, levezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik.

Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság az ülés levezetésére saját képviselő tagjai közül eseti levezető elnököt választ.

Össze kell hívni a bizottságot, ha azt a képviselő-testület elrendeli, valamint a képviselő-testületi ülés összehívásának kezdeményezésére jogosultak indítványára. A bizottság munkájában való részvételkor a képviselőkre vonatkozó kizárási okok, eljárások és körülmények értelemszerűen vonatkoznak a bizottság tagjaira is.

A bizottság munkájába esetenként külső szakértőket is bevonhat. A szakértőket a bizottság indítványára a polgármester kéri fel.

A bizottságok működésükről kötelesek a képviselő-testület előtt beszámolni. A bizottság elnöke gondoskodik az írott és elektronikus sajtó tájékoztatásáról, a bizottság által hozott döntések és egyéb jelentős információk tárgyában.

VI. Fejezet

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ

Polgármester

31. § Drávaiványi község polgármestere megbízatását társadalmi megbízatásban látja el, foglalkoztatási viszonyára az 1994. évi LXIV. törvény, valamint a tárgykörben alkotott helyi rendelet vonatkozó rendelkezdéseit kell alkalmazni.

A polgármester:

a. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, tevékenységének széleskörű nyilvánosságát, képviseli az Önkormányzatot,

b. feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

c. segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját, rendszeresen kapcsolatot tart vezetőtársaival, ellátja őket a napi munkához szükséges információkkal,

d. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, szervezi az együttműködést a térségi önkormányzatokkal, ellátja a társulások szervezetében rábízott feladatokat,

e összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit, gondoskodik a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról,

- ellátja az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, az utóbbi tekintetében a közszolgálati szabályok szerint felelős.

- A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg. Ezeket az SZMSZ mellékleteként kezelt kiadvány tartalmazza.

- gyakorolja a képviselő-testület által az 1. sz. mellékletben meghatározott átruházott hatásköröket.

- minden héten hétfőn és pénteken 8.00-12.00 óráig fogadónapot tart.

A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.

32. § (1) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és a vonatkozó törvényi előírások által meghatározott kereteken belül megállapítja a polgármester illetményét.

(2) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

(3) A polgármester ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet képviselő, bizottság vagy a megyei kormányhivatal vezetője, a fegyelmi ügyét vizsgáló bizottság vizsgálja ki és terjeszti döntésre a képviselő-testület elé.

Polgármester tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ezek hiányában az ügyrendi bizottság elnökének.

Alpolgármester

33. § Drávaiványi község Képviselő-testülete – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – megbízatásának időtartamára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

Az alpolgármester a polgármester irányításával, az általa meghatározott munkamegosztás szerint látja el feladatait.

Az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatköre az alábbi:

a)a testületi ülések működési feltételeinek megteremtésében való részvétel,

b) képviselők és a bizottsági tagok munkájának segítése,

c) közreműködés a testületi döntések tervezeteinek elkészítésében,

d)közreműködés a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében,

e)együttműködés a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

Az alpolgármester részére a képviselő-testület az 1994. évi LXIV. tv. által meghatározott keretek közt tiszteletdíjat és költségátalányt állapíthat meg.

Alpolgármester fogadóórája : minden héten hétfőn 9-12 óráig, helye : Sósvertike Polgármesteri Hivatal .

J e g y z ő

34. § A jegyző önkormányzat működésével összefüggő fő feladatai:

a./ gondoskodik az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ellátja az ezzel összefüggő szervezési és ügyviteli teendőket,

b./ a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi ülések elé kerülő elő-terjesztéseket,

c./ döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, dönt azokban a hatósági ügyekben, melyeket a polgármester ad át,

d./ tájékoztatást ad a polgármesternek, testületnek, bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

e./ tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

f./ jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek a nemzetiségi önkormányzatoknak és önkormányzati intézményeknek, ha döntésüknél vagy működésükben jogszabálysértést észlel,

g./ szervezi a hivatal dolgozóinak továbbképzését,

A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a bizottságok ülésén.

A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.

A jegyző főbb feladatai:

35. § Gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében; figyelemmel a polgármester egyetértési jogára a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselője, alkalmazottja kinevezésére, bérezésére, vezetői megbízására, felmentésére és jutalmazására vonatkozóan.

szabályozza a közös önkormányzati hivatal az ügyrendjét, munkarendjét, meghatározza a kiadmányozás rendjét,

(3) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

(4) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, illetve dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át, valamint dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,

(5) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

(6) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek , ha döntésük, működésük jogszabálysértő,

(7) Évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal működéséről.

(8) A jegyző a hivatalban minden második hét kedden 8-12 óráig fogadóórát tart.

36. § A jegyzőt – tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén – az aljegyző; az aljegyzői tiszt betöltetlensége vagy az aljegyző tartós távolléte illetve akadályoztatása esetén a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki kirendeltségének vezetője helyettesíti.

37. § A jegyző helyettesítésére, az általa meghatározott feladatok ellátására a polgármester a jegyző javaslatára határozatlan időre aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző a jegyző irányítása alapján, az általa meghatározott munkamegosztás szerint végzi munkáját.

A közös önkormányzati hivatal

38. § Drávaiványi Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására

„Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal”

elnevezéssel egységes hivatalt tart fenn.

A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal létrehozására vonatkozó megállapodás e rendelet 3. mellékletét képezi.

A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal a képviselő-testület szerve, hatásköre a képviselő-testület, annak bizottságai, a polgármester, valamint a jegyző hatáskörébe utalt, és általuk a hivatalra bízott feladatok ellátására terjed ki.

39. § (1) A Sellyei Közös önkormányzati Hivatal az alábbi szervezeti egységekre tagozódik:

Jegyző

Aljegyző

A KÖH Drávafoki Kirendeltsége: Drávafok, Bogdása, Markóc vonatkozásában hatósági,- szociális és anyakönyvi ügyek illetve pénzügyi-gazdálkodási feladatok.

Titkárság: Iktatás, ügykezelés, leírói és hivatalsegédi feladatok

Hatósági és Szociális Osztály: Szociális és igazgatási feladatok, ügyfélszolgálat

Építési és Városüzemeltetési Osztály: Építésügyi hatóság, településüzemeltetés, beruházások és pályázati projektek. Közterület-felügyelet.

Pénzügyi Osztály: Költségvetés-gazdálkodás, intézményfelügyelet, adóügyek.

A KÖH szervezeti ábrája:

(3) A Titkárságot az aljegyző, a szervezeti egységeket az osztályvezetők vezetik.

40. § (1) A jegyző évente írásban beszámol a hivatal működéséről a képviselő-testületnek és tájékoztatást ad a közös hivatalt létrehozó megállapodásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületeinek is.

(2) A jegyző a közös önkormányzati hivatal székhelyén minden szerdán 8 - 12 óráig fogadónapot tart.

41. § A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal legfontosabb feladatairól, felépítéséről, irányításáról, vezetéséről, működési rendjéről, kapcsolatairól és koordinációjáról szóló legfontosabb szabályokat, valamint a közös önkormányzati hivatal szabályzatait a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata illetve annak függelékei tartalmazzák a jelen rendelet 4.sz. függelékében írtak szerint.

FEJEZET

TÁRSULÁSOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

42. § Drávaiványi Község Képviselő-testülete más képviselő-testületekkel egy vagy több önkormányzati feladat-és hatáskör valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező - társulásokat hozhat létre. A társulások mellett említést kell tenni az önkormányzat fontos együttműködési kapcsolatairól, amelyeket külön megállapodások hoznak létre és szabályoznak.

Drávaiványi község Önkormányzata az alábbi társulásokban és együttműködésekben vesz részt:

a./ Társulások:

- Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás: ennek keretében gondoskodik az óvodai feladatellátásról és gyermekétkeztetésről;

- Mecsek-Dráva Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás

- Ormánság Tisztaságáért Önkormányzati Társulás,

- Sellyei Kistérségi Ivóvíz-minőség Javító Önkormányzati Társulás.

b./Együttműködések:

- a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás (Sellye, Sósvertikei, Kákics, Marócsa, Okorág, Drávafok, Bogdása és Markóc önkormányzataival közösen),

- Drávaiványi község intézményi ellátások (szolgáltatások) közös finanszírozása, igénybevétel esetén, megállapodás alapján,

- esetenként meghatározott közös feladatok ellátása végett együttes testületi ülések,

A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal társulási megállapodás alapján elláthatja más önkormányzat területén is az I. fokú építési, ipari és kereskedelmi feladatokat. A Hivatal jogszabályi rendelkezés alapján ellátja a körzetközponti kiemelt építésügyi hatósági feladatokat is.

A polgármester évente egyszer, önálló napirendi pont keretében beszámol a Képviselő-testületnek az egyes Társulásokban végzett tevékenységéről.

VIII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA

A költségvetés

43. § Az önkormányzat a Mötv. alapján kötelező és önként vállalt feladatok ellátásáról gondoskodik, közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

44. § A képviselő-testület költségvetését évente rendeletben állapítja meg.

A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény és kormányrendelet, az állami hozzájárulás mértékét és a finanszírozás rendjét az állami költségvetés határozza meg.

A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a képviselő-testület elé.

A költségvetés elfogadása kétfordulós tárgyalással történik:

a./ Az első forduló főbb szempontjai:

- az Országgyűlés által megállapított normatívák, helyi adók és egyéb számítási adatok alapján a bevételek számbavétele, a kötelező és önként vállalt feladatok, beruházások és fejlesztések kiadási keretösszegének meghatározása,

- közös finanszírozású intézmények és szolgáltatások előirányzatainak részletes kimunkálása,

b./ Második fordulóban

az a./ pont ismeretében és széleskörű előzetes vélemény, felmérés, egyeztetés után a testület ülésén elfogadja részletes költségvetését, költségfelosztási tervét, megalkotja a költségvetésről szóló rendeletet.

(4) A költségvetés tervezetében először a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósításának módozatait kell kimunkálni, majd ezt követi az önként vállalt feladatok számbevétele. A feladatok forrásait és kiadásait az egységes költségvetési rendelet elkülönítetten tartalmazza.

(5) A költségvetési koncepciót, a költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetet a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

45. § A képviselő-testület az önkormányzat és az intézmények gazdálkodását az alábbi pénzügyi szervekkel végezteti:

a./ önállóan működő és gazdálkodó önkormányzati intézmények pénzügyi gazdálkodását az intézmény gazdasági vezetője látja el,

b./ önállóan működő intézmények gazdálkodását egy másik, önállóan működő és gazdálkodó jogkörű intézmény látja el,

c./ minden más szakfeladat pénzügyi gazdálkodását a Sellyei Közös önkormányzati Hivatal pénzügyi irodája végzi.

Az önkormányzat gazdálkodása

46. § (1) A képviselő-testület saját gazdálkodása és intézményei pénzügyi ellenőrzéséről az alábbiak szerint gondoskodik:

a./ belső ellenőrzéssel, megfelelő képesítésű ellenőr útján (a belső ellenőr által készített éves ellenőrzési terv alapján végzett vizsgálatokkal;

b./ esetenként külső szakértő bevonásával.

A képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás, (növekedés vagy csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat és szükség esetén haladéktalanul megteszi a kellő intézkedéseket a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítására

Az önkormányzat vagyona

47. § Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat vagyonának csoportosítása - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénynek megfelelően – a következő. Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon részei: a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, a korlátozottan forgalomképes, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek.

A korlátozottan forgalomképes vagyon felett rendelkezni az alábbiak szerint lehet

- ha az önkormányzat feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló korlátozottan forgalomképes vagyontárgy más módon gazdaságosan helyettesíthető vagy szükségtelenné vált,

- a vagyontárgyat előzetesen fel kell értékeltetni szakértővel,

- a döntés név szerinti szavazással történik.

IX.FEJEZET

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYZÉS

48. § A helyi népszavazás és a népi kezdeményezés az állampolgároknak alkotmányos joga, amely közvetlen részvételt biztosít a hatalom gyakorlásában.

A helyi népszavazáson és népi kezdeményezésen az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.

A helyi népszavazás

a./ érvényes, ha a választópolgárok több, mint a fele szavazott,

b./ eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésekre azonos választ adott.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés ügyében aláírást gyűjteni a jegyző által hitelesített aláírásgyűjtő íven a hitelesítéstől számított legfeljebb 30 napig lehet.

Az aláírt ívek legkésőbb az ezt követő nyolcadik napon adhatók át a polgármesternek.

A határidő jogvesztő.

49. § A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a./ a testületi képviselők legalább ¼-e

b./ a képviselő-testület bizottsága,

c./ a helyi társadalmi szervezet vezető-testülete,

d./ választópolgárok 20%-a

A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a 48. §.(1) bek.d./ pontjában meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.

A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselő-testület a legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül határoz.

A helyi népszavazást az elrendeléstől számított 2 hónapon belül – a képviselő-testület által meghatározott napon- meg kell tartani.

A helyi népszavazás elrendeléséhez minősített többség szükséges.

50. § A képviselő-testület a helyi népszavazást köteles elrendelni a törvényben meghatározott ügyekben, és népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben vagy önkormányzati rendelet megerősítésére.

Nem rendelhető el helyi népszavazás:

a./ a költségvetésről szóló döntésre,

b./ a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,

c./ a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.

A népszavazás kitűzésekor a képviselő-testület egyben ideiglenes bizottságot bíz meg a szervezési, előkészítési feladatokkal, különös tekintettel a szervezés és a lebonyolítás rendjének meghatározására.

A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra lehetőleg „igen” vagy „nem”, de mindenképpen egyértelmű választ lehessen adni, illetve lehetőség legyen az ellenszavazásra is.

Nem gyűjthető aláírás munkahelyen, munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, egészségügyi intézmény betegellátó részlegében.

Érvénytelen a szavazat, ha abból a választójogosult döntése egyértelműen nem állapítható meg.

A helyi népszavazás lebonyolításánál a választók nyilvántartására, a szavazókörökre, a választási szervekre, a szavazásra vonatkozóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a képviselő-testület a törvényben előírt határidőktől, határnapoktól eltérhet.

51. § A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönt.

Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni akkor sem, ha a népszavazás eredménytelen volt.

52. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A választópolgárok legalább 5%-a népi kezdeményezést nyújthat be a polgármesternek.

A képviselő-testület a népi kezdeményezés tárgyalásáról a következő ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül dönt.

A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 10 %-a indítványozott.

FEJEZET

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

53. § (1) Drávaiványi község Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek keretében együttműködik a Drávaiványi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal az 53. § és 54. §-ban írtak szerint.

54. § Drávaiványi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Drávaiványi Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:

Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat az üléseinek illetve közmeghallgatásainak, fórumainak lebonyolításához szükséges helyiséget a 7960 Drávaiványi, Kossuth L. u. 31. szám alatti épület, közösségi helyiségében. Az Önkormányzat továbbá lehetővé teszi a Nemzetiségi Önkormányzat részére az önkormányzati intézményekben a rendezvényeinek ingyenes megszervezését. A teremhasználatot minden hónapban a rendezvény megtartása előtt 15 nappal előre kell egyeztetnie az elnöknek az intézmény vezetőjével, vagy a jegyzővel.

A képviselő-testület a polgármesteri hivatalon keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző/aljegyző és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal témafelelősei részt vesznek.

A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Irodáján keresztül biztosítja.

A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a jegyző a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal titkárságán és leíró munkatársain keresztül biztosítja.

55. § (1) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére - a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében - a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy a feladattal megbízza valamely bizottságát.

(2) A képviselő-testület a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan együttműködési megállapodást köt a helyi önkormányzattal.

A megállapodások e rendelet 5. számú függelékét képezik

Az SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelemmel a nemzetiségi önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatára is.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

56. § (1) A Szabályzat mellékletei:

1./ A képviselő-testület által egyes szerveire ruházott hatáskörök jegyzéke

I. Polgármesterre átruházott hatáskörök

II. A Sellyei Többcélú Társulásra átruházott hatáskörök

III. Jegyzőre átruházott hatáskörök

2./ Drávaiványi Önkormányzat önként vállalt feladatai

3./ A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás

(2) A Szabályzat függelékei:

1./ Drávaiványi község önkormányzat által ellátott szakfeladatok

2./ A települési képviselők neve, lakcíme

3./ A bizottság elnökének és tagjainak felsorolása

4./ A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ

5./ Drávaiványi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési megállapodások

6./ Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és szakképesítések

57. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Drávaiványi Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló, 7/1995.(X.16.), 5/1996.(III.25.), 7/2000.(IX.26.), 7/2002.(X.29.), 6/2003.(V.21.), 5/2006.(V.24.), 10/2006. (X.09.), 5/2007. (III.27.) és 10/2007. (X.08.) sz., a 7/2010.(X.12.) sz. és a 10/2011.(XI.24.) számú önkormányzati rendelettel módosított 5/1995.(VI.09.) számú rendelete

1. melléklet

A képviselő-testület által az egyes szerveire

átruházott hatáskörök jegyzéke

A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

2) Gyakorolja az önkormányzat által foglalkoztatott közmunkások felett a munkáltatói jogokat

3) Gyakorolja az önkormányzat – nem képviselő-testületi hatáskörbe tartozó kinevezés esetén - közalkalmazottai felett a munkáltatói jogokat

4) Gyakorolja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó falugondnok esetében az egyéb munkáltatói jogokat.

5) Adatszolgáltatást teljesít a költségvetési hozzájárulás megállapításához alapul szolgáló adatokban bekövetkezett változásokról.

6) Elszámol a normatív költségvetési hozzájárulás igénybevételének jogosságáról.

7) Ellátja az önkormányzat tulajdonában álló létesítmények fenntartásával, működtetésével kapcsolatos, az azonnali intézkedést igénylő, állagmegóvási feladatokat.

8) az önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendeletében kapott felhatalmazás alapján dönt a települési eseti , települési temetési, települési szennyvízszippantási, születési önkormányzati támogatás megállapításáról, elrendeli a köztemetést .

9) Az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben a hatáskörrel rendelkező szerv vezetőjéhez fordulhat.

10) Gondoskodik arról, hogy az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok a kölcsöntartozás kiegyenlítését követően, a határidő lejárta után törlésre kerüljenek.

11) A nem intézményi használatban lévő ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések megkötése.

12) A biztosítási szerződések megkötése.

13) Gondoskodik a tulajdonosi hozzájárulások kiadásáról a nyomvonal jellegű létesítmények fejlesztési célú elhelyezése érdekében benyújtott kérelmek esetén, az útburkolat teljes helyreállításának kötelezettsége mellett

14) Határozattal elutasítja a közterület felbontására irányuló, nem fejlesztési vagy vis major elhárítási céllal benyújtott, tulajdonosi hozzájárulás kiadására irányuló kérelmeket.

15) Gyakorolja a pénzügyi kötelezettséggel nem járó tulajdonosi jogosítványokat, amelyeket az építési törvény, a helyiséggazdálkodási törvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a Ptk. határoz meg.

16) Dönt az önkormányzat, illetve az általa fenntartott intézmények számára gyors intézkedést igénylő, kötelezettségvállalással nem járó ügyekben. / Együttműködési megállapodás, szándéknyilatkozat, támogatási szerződés, stb./.

II.

A Képviselő-testület által a Sellye Térségi Intézményi Társulásra a Társulás által fenntartott intézményekkel kapcsolatosan átruházott hatáskörök jegyzéke:

1. Az irányítói jogkör gyakorlása, amely az alább felsorolt jogok gyakorlását jelenti:

a. intézményi alapító okiratok kiadása, SZMSZ jóváhagyása, módosítása, szakmai programjának elfogadása

b. dönt az intézményvezető kinevezéséről, felmentéséről, vezetői megbízás adásáról és visszavonásáról és gyakorolja felettük az alapvető munkáltatói jogokat. Az egyéb munkáltatói jogokat a felek megállapodása alapján a társulási tanács elnöke látja el.

c. dönt az intézmény gazdasági vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről, megbízásáról, megbízásának visszavonásáról és díjazásáról,

d. figyelemmel kíséri az intézmény gazdálkodását, közfeladatainak teljesítését, az erőforrások szabályszerű és hatékony felhasználását; jogszabályban meghatározott esetekben előzetesen vagy utólagosan jóváhagyja az intézmény döntéseit;

e. egyedi utasítást adhat, jelentéstételre, beszámolóra kötelezhet, meghatározott irányítási jogkörökhöz szükséges, törvényben meghatározott személyes adatokat kezel;

2. A köznevelési intézmények esetében e jogkörök kiegészülnek az ún. fenntartói jogokkal az alábbiak szerint.

a. a mindenkori törvényi keretek között dönt köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról;

b. meghatározza az intézmények nevét, az óvodába történő jelentkezés módját, időpontját, a heti és éves nyitvatartási időt, az óvodai csoportok számát;

c. meghatározza az intézmény éves költségvetését és jóváhagyja a költségvetési beszámolókat, a kérhető térítési díj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezményeket;

d. ellenőrizheti az intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát illetve mindazt, amit a jogszabályok lehetővé tesznek számára;

e. meghatározza a közös fenntartású intézmények körzethatárait, jóváhagyja az intézmény továbbképzési programjait, értékeli a nevelési programban meghatározott feladatok végrehajtását, a munka eredményességét;

f. a köznevelési intézményeket érintő önkormányzati döntést igénylő ügyekben önállóan kezdeményezi a képviselő-testületek döntését, ellenőrzi a pedagógiai programot, házirendet, SZMSZ-t;

g. kapcsolatot tart és együttműködik az intézmények vezetőivel és az intézményekben működő szervezetekkel, a köznevelés hatékony működtetése érdekében szolgáltatásokat szervez, önálló megállapodásokat köt (pl. iskolabusz-szolgáltatás)

h. A társulási feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a társult önkormányzatok és intézmények részére a január 1-i ellátotti létszám és az elfogadott éves előirányzatok figyelembevételével gyereklétszám arányosan biztosítják. A társulási tanács a gyereklétszám arányos finanszírozástól eltérő finanszírozási feltételeket és előírásokat is megfogalmazhat. Az egyes önkormányzatokat terhelő hozzájárulások összege az éves költségvetés megállapítása során kerül meghatározásra.

III.

A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke

1. A jegyző dönt a települési lakásfenntartási támogatás megállapításáról.

2. melléklet

3. melléklet

MEGÁLLAPODÁS KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

LÉTREHOZÁSÁRÓL ÉS FENNTARTÁSÁRÓL

amely létrejött

- Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testülete (7960 Sellye, Dózsa Gy. u. 1.; képviseli: Nagy Attila polgármester),

- Drávaiványi Község Önkormányzata Képviselő-testülete (7960 Drávaiványi, Kossuth u. 31., képviseli: Tihanyi János polgármester),

- Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testülete (7958 Kákics, Petőfi u. 2. képviseli: Szekeresné Spang Lívia polgármester),

- Marócsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete (7960 Marócsa, Kossuth u. 1. képviseli: Berta Jenőné polgármester),

- Okorág Község Önkormányzata Képviselő-testülete (7957 Okorág, Rákóczi u. 71. képviseli: Bogdán János polgármester),

- Sósvertike Község Önkormányzata Képviselő-testülete (7960 Sósvertike, Petőfi u. 42. képviseli: Böröcz Zsolt polgármester) valamint

- Drávafok Község Önkormányzata Képviselő-testülete (7967 Drávafok, Fő u.1. képviseli: Pálfy Tibor polgármester),

- Bogdása Község Önkormányzata Képviselő-testülete (7966 Bogdása, Kossuth L. u. 24. képviseli: Nagy Árpád polgármester),

- Markóc Község Önkormányzata Képviselő-testülete (7967 Markóc, Fő u. 24. képviseli: Kovács Sándor polgármester),

- Felsőszentmárton község Önkormányzata Képviselő-testülete (7968 Felsőszentmárton, Kossuth u. 8. képviseli: Várnai Levente polgármester),

- Drávasztára Község Önkormányzata Képviselő-testülete (7960 Drávasztára, Kossuth utca 106, képviseli: Matoricz Sándor polgármester )

- Drávakeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testülete (7967. Drávakeresztúr, Petőfi u.66. képviseli: Cserdi Zsolt polgármester)

– együttesen a továbbiakban: Szerződő Felek - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 85. § (3c.) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján igazgatási feladataik ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt alakítanak és tartanak fenn 2020. január 1. napjától kezdődően határozatlan időre.

Előzmények:

Sellye Város Önkormányzata, Drávaiványi Község Önkormányzata, Kákics Község Önkormányzata, Marócsa Község Önkormányzata, Okorág Község Önkormányzata, Sósvertike Község Önkormányzata, Drávafok község Önkormányzata, Bogdása Község Önkormányzata és Markóc Község Önkormányzata 2013. január 1. napjától hatályos társulási szerződésük alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoztak létre és működtettek.

Az Mötv. 85. §.(3a) bekezdésében foglaltak alapján a Baranya Megyei Kormányhivatal BAB/4/1382-25/2019. számon megküldött döntésével 2020. január 1. napjától a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalhoz jelölte ki Felsőszentmárton, Drávasztára és Drávakeresztúr településeket közös önkormányzati hivatal létrehozására, és megállapodás hiányában pótolta a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást.

Az Mötv. 85. §.(3c) bekezdés alapján érintett önkormányzatok a Kormányhivatal vezetője által pótolt megállapodást közös akarattal az alábbiak szerint módosítják, a közös önkormányzati hivatal létrehozását és fenntartását jelen megállapodás szerint határozzák meg.

I. A megállapodás célja

A megállapodás célja az önkormányzati működés feltételeinek valamint az állampolgárok hivatali szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének folyamatos, magas színvonalú biztosítása. Szerződő Felek a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalt a Mötv. 85. §.(3a) pontjában foglalt kijelölés alapján hozzák létre és működtetik. A Mötv. 42. § 2. pontja alapján e megállapodás elfogadása képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

II. Általános rendelkezések

1.) A Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos megnevezése: Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal (e megállapodásban a továbbiakban: Közös Hivatal)

2.) A Közös Hivatalt létrehozó önkormányzatok megnevezése:

Sellye Város Önkormányzat

Drávaiványi Község Önkormányzata

Kákics Község Önkormányzata

Marócsa Község Önkormányzata

Okorág Község Önkormányzata

Sósvertike Község Önkormányzata

Drávafok Község Önkormányzata

Bogdása Község Önkormányzata

Markóc Község Önkormányzata

Felsőszentmárton Község Önkormányzata

Drávasztára Község Önkormányzata

Drávakeresztúr Község Önkormányzata

3.) A költségvetési szerv

székhelye: 7960. Sellye, Dózsa György u.1.

Telephelyei:

	telephely megnevezése	telephely címe
1	Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki Kirendeltsége	7967 Drávafok, Fő u. 1.
2	Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Felsőszentmártoni Kirendeltsége	7968 Felsőszentmárton, Kossuth u. 8.

4.) Jogszabályban meghatározott közfeladata:

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 84. §. (1) bekezdése alapján a közös önkormányzati hivatal ellátja az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

5.) Szakágazati besorolása:

841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége. Magyarország Helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben foglaltak, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvényben foglaltak alapján.

6.) Jogállása: Önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

7.) Alaptevékenysége: A közös önkormányzati hivatal ellátja a Mötv-ben és a vonatkozó egyéb jogszabályokban a számára meghatározott feladatokat a létrehozó települések vonatkozásában. A közös hivatal feladatait részletesen a társult települések önkormányzatai által jóváhagyott, a közös hivatal működésére és fenntartására létrejött megállapodás tartalmazza.

8.) A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

	kormányzati funkciószám	kormányzati funkció megnevezése
1	011130	Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2	011140	Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége
3	013210	Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
4	016010	Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
5	016020	Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
6	044310	Építésügy igazgatása

9.) Vállalkozási tevékenység:

A közös önkormányzati hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat.

10.) Az alaptevékenységet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szabályozza, az alaptevékenységek besorolása a 68/2013.(XII.29.) NGM rendelet alapján történt.

III. A Közös Hivatal szervezete, felépítése, személyi feltételei, feladatkörök

1.) A Közös Hivatalban szervezeti felépítése

A Közös Hivatal szervezetének a vezetője a jegyző.

A Közös Hivatal a szükséges munkamegosztás céljából az alábbi szervezeti egységekre tagozódik:

6.1. Hatósági és Szociális Osztály

6.2. Pénzügyi Osztály

6.3. Építési és Városüzemeltetési Osztály

6.4. Drávafoki Kirendeltség

6.5. Felsőszentmártoni Kirendeltség

6.6. osztályszervezetbe nem sorolt feladatok ellátása

A Drávafoki és a Felsőszentmártoni Kirendeltséget közös Kirendeltség-vezető vezeti a jegyző megbízása alapján.

2.) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szervezetének és a feladatkörök részletes meghatározását a jelen megállapodásban foglaltak alapján módosított Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési szabályzata határozza meg, melyet az irányító szerv fogad el.

3.) A Közös Hivatal munkavállalói:

Vezető állású köztisztviselők

- Jegyző 1 fő

- Aljegyző 1 fő

- Kirendeltség-vezető 1 fő

osztályvezetői besorolással:

- Hatósági és Szociális Osztályvezető 1 fő

- Pénzügyi Osztályvezető 1 fő

- Építési és Városüzemeltetési Osztályvezető 1 fő

- Nemzetiségi referens 1 fő

- Felsőszentmártoni Kirendeltség pénzügyi vezető 1 fő

Nem vezető beosztású köztisztviselők, ügykezelők, munkavállalók

Székhely településen: 25 fő

Drávafok Kirendeltségen: 3 fő

Felsőszentmártoni Kirendeltségen: 4 fő

4.) A Közös Hivatal létszáma 2020. január 1. napján 40 fő. Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy a Közös Hivatalban foglalkoztatottak mindenkori létszámát - figyelemmel a Mötv. 85. § (5) bekezdésére - Sellye Város Önkormányzatának képviselő-testülete jogosult meghatározni azzal, hogy minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos vagy időszakos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

5.) A Közös Hivatal által foglalkoztatott köztisztviselők bérezése a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, és a Közszolgálati Szabályzatban foglaltak alapján egységesen történik.

6.) A Szerződő Felek kijelentik, hogy az igazgatási munka ellátásához szükséges ingatlant/helyisége(ke)t az érintett településeken biztosítják.

7.) A Közös Hivatal székhelye szerinti településen és a Kirendeltségen dolgozó köztisztviselők szervezetileg egységes hivatalt alkotnak, felettük a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja, a munkavégzés pontos helyszínét a jegyző határozza meg.

8.) A Közös Hivatal által ellátandó feladatokat fő szabály szerint a székhely településen kell intézni.

Ettől eltérően

8.1. A Drávafoki Kirendeltségen, Drávafok, Bogdása, Markóc települések területét érintően

a) testületi ülések előkészítése, előterjesztések elkészítése, a testületi ülések helyszíneinek biztosítása lebonyolítása, határozatok végrehajtása

b) a képviselő-testületek, polgármesterek, vagy a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítése és végrehajtásával összefüggő feladatok,

c) iktatási feladatok,

d) helyiséggazdálkodás

e) helyi közfoglalkoztatás szervezése, adminisztrációs feladatainak ellátása, önkormányzat által foglalkoztatottakat érintő munkajogi feladatok teljes körű intézése

f) gazdálkodási, pénzügyi feladatok, könyvelés, támogatások igénylése, elszámolása, házipénztár működtetése

g) települési közbiztonsági feladatok ellátása

h) pályázatok koordinációja, elszámolása

8.2. A Felsőszentmártoni Kirendeltségen, Felsőszentmárton, Drávakeresztúr, Drávasztára települések területét érintően

a) testületi ülések előkészítése, előterjesztések elkészítése, a testületi ülések helyszíneinek biztosítása lebonyolítása, határozatok végrehajtása

b) a képviselő-testületek, polgármesterek, vagy a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítése és végrehajtásával összefüggő feladatok,

c) iktatási feladatok,

d) adóhatósági feladatok elvégzése, adó-és érték bizonyítványok készítése,

e) helyiséggazdálkodás

f) helyi közfoglalkoztatás szervezése, adminisztrációs feladatainak ellátása, önkormányzat által foglalkoztatottakat érintő munkajogi feladatok teljes körű intézése

i) gazdálkodási, pénzügyi feladatok, könyvelés bizonylatainak továbbítása - A MÁK-kal kötött szerződés alapján ellátandó feladatok -, támogatások igénylése, elszámolása, házipénztár működtetése

g) települési közbiztonsági feladatok ellátása

h) pályázatok koordinációja, elszámolása

8.3. A 8.1- 8.2. pontokban foglaltaktól eltérően a személyi és tárgyi feltételek megléte esetén – a kirendeltség illetékességi területéhez tartozó települések polgármestereivel egyetértésben- a feladatellátás a székhelyen is biztosítható.

8.4. A Kirendeltségek illetékességi területét érintően is a székhelyen ellátott feladatok:

a.) képviselő-testületi ülések meghívójának összeállítása, kiküldése, jegyzőkönyvek, határozatok, rendeletek nyilvántartásának vezetése, jegyzőkönyvek, rendeletek továbbítása a Kormányhivatal felé, illetve feltöltése a kijelölt rendszerbe, jegyzőkönyvi kivonatok elkészítése, továbbítása a végrehajtásért felelős szervezet felé

b.) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban dolgozókat érintő összes munkajogi feladatok, beleértve a KIRA bérszámfejtő rendszer kezelését is.

9.) A Közös Hivatalban az iktatás oly módon történik, hogy a III.8.) pontban meghatározott ügyekhez kapcsolódó iktatás illetve a Drávafok, Bogdása, Markóc Községi Önkormányzatok ügyeihez kapcsolódó iratok iktatása a Drávafoki Kirendeltségen, a Felsőszentmártoni, Drávasztárai és Drávakeresztúri Önkormányzatok vonatkozásában a Felsőszentmártoni Kirendeltségen, minden más irat iktatása a székhely településen történik.

10.) A Közös Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó, a Kirendeltség működtetésével, valamint a jegyző ügyfélfogadási rendjének kialakításával összefüggő szabályzatokat a jegyző készíti el, és a Közös Hivatal ügyrendje tartalmazza.

IV. A Közös Hivatal irányítása

1.) A Közös Hivatal alapító szervei: Sellye Város Önkormányzat képviselő-testülete (7960 Sellye, Dózsa Gy. u. 1.; képviseli: Nagy Attila polgármester),

Drávaiványi Község Önkormányzat képviselő-testülete (7960 Drávaiványi, Kossuth u. 31., képviseli: Tihanyi János polgármester),

Kákics Község Önkormányzat képviselő-testülete (7958 Kákics, Petőfi u. 2. képviseli: Szekeresné Spang Lívia polgármester),

Marócsa Község Önkormányzat képviselő-testülete (7960 Marócsa, Kossuth u. 1. képviseli: Berta Jenőné polgármester),

Okorág Község Önkormányzat képviselő-testülete (7957 Okorág, Rákóczi u. 71. képviseli: Bogdán János polgármester),

Sósvertike Község Önkormányzat képviselő-testülete (7960 Sósvertike, Petőfi u. 42. képviseli: Böröcz Zsolt polgármester) valamint

Drávafok Község Önkormányzat képviselő-testülete (7967 Drávafok, Fő u.1. képviseli: Pálfy Tibor polgármester)

Bogdása Község Önkormányzat képviselő-testülete (7966 Bogdása, Kossuth L. u. 24. képviseli: Nagy Árpád, polgármester),

Markóc Község Önkormányzat képviselő-testülete (7967 Markóc, Fő u. 24. képviseli: Kovács Sándor polgármester)

Felsőszentmárton község Önkormányzata képviselő-testülete (7968 Felsőszentmárton, Kossuth u. 8. képviseli: Várnai Levente polgármester),

Drávasztára Község Önkormányzata képviselő-testülete (7960 Drávasztára, Kossuth utca 106, képviseli: Matoricz Sándor polgármester)

Drávakeresztúr Község Önkormányzata képviselő-testülete (7967 Drávakeresztúr, Petőfi u.66. képviseli: Cserdi Zsolt polgármester)

2.) A Közös Hivatal irányító szerve: Sellye Város Önkormányzat képviselő-testülete, mely gyakorolja az Áht. 9. § (1) bekezdésében meghatározott irányítói jogkört azzal,
hogy a Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratának megállapítására és annak
módosítására, továbbá a Közös Önkormányzati Hivatal, mint költségvetési szerv
megszüntetésére a Képviselő-testületek együttesen jogosultak.

Az elfogadott Alapító Okirat s annak módosításai törzskönyvi nyilvántartásba való
bejegyzése érdekében az Alapító Okirat — s annak módosítása — Magyar Államkincstár
részére történő megküldésére, és valamennyi szükséges intézkedés megtételére irányító
szervi jogkörében Sellye Város Önkormányzata Képviselő-testülete jogosult, egyben
köteles.

3.) Irányítói jogkörében:

- A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testület szerve, a hivatallal kapcsolatos döntések alapvetően a képviselő-testület hatáskörébe tartoznak. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza többek között a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban.

- A jegyző javaslatainak figyelembevétel meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában

- A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

- A jegyző és a hivatali ügyintéző hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyekre a polgármester irányítási joga nem terjed ki.

4.) A közös hivatalt alapvetően a székhelytelepülés polgármestere irányítja. Sellye város polgármesterének egyetértése szükséges a Közös Hivatal valamennyi köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez és jutalmazásához.

5.) A Közös Hivatal munkájával kapcsolatos, e megállapodásban nem szabályozott kérdésekben Sellye Város Önkormányzat képviselő-testülete dönt.

6.) Együttes ülés összehívását bármelyik fenntartó önkormányzat polgármestere írásban kezdeményezheti. Ez esetben is az együttes ülés összehívására, levezetésére, és az ülés helyszínének biztosítására a székhelytelepülés polgármestere jogosult és köteles.

Az együttes ülésre szóló meghívót és előterjesztést legalább 5 nappal korábban kell kiküldeni. Gondoskodni kell arról is, hogy a meghívó helyben szokásos kifüggesztése minden településen megtörténjen.

7.) Együttes ülés tartása esetén a napirendről való vita együttesen, a szavazás azonos helyiségben, de külön-külön történik. A javaslat elfogadásához minden képviselő-testületnek az Mötv-ben meghatározott arányú döntése szükséges.

8.) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a székhelytelepülés polgármestere mellett az ülést kezdeményező polgármester és a jegyző ír alá.

V. A Közös Hivatal vezetése, a jegyző

1.) A Közös Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyzőt határozatlan időre, pályázat alapján Sellye Város Polgármestere nevezi ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

2.) A jegyzőt –a Közös Hivatal szervezeti és működési szabályzatában illetve ügyrendjében meghatározott rendben - az aljegyző illetve a Kirendeltség-vezető helyettesítik, akik ellátják a jegyző által meghatározott feladatokat.

3.) A jegyző, az aljegyző illetve a jegyző megbízásából a Kirendeltség-vezető köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni, és ott a szükséges tájékoztatást megadni.

4.) A jegyző beszámolási kötelezettségének a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei felé évente egyszer tesz eleget.

5.) A jegyző gondoskodik a különböző szervezeti egységek között a hatékony kapcsolattartás, információ áramlás megvalósításáról. Ennek formái:

- a polgármester és a jegyző közötti egyeztető megbeszélés,

- a vezetői értekezletek (polgármester, jegyző, osztályvezetők, kirendeltség-vezető, nemzetiségi referens),

- szükség szerint osztály/kirendeltségi munkaértekezletek (információ átadás, feladat megbeszélés, munkatársi észrevételek, javaslatok),

- szükség szerint apparátusi értekezletek,

- a Kirendeltség polgármestere és a kirendeltség vezető egyeztető megbeszélése

- jegyző és kirendeltség vezető egyeztető megbeszélése

6.) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogot a jegyző gyakorolja.

7.) A közös önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályozás egységes, mind a közös önkormányzati hivatal székhelyén, mind annak kirendeltségein dolgozó köztisztviselők személyi juttatásai azonosak. A közös önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozó közszolgálati szabályzat megalkotására az irányító szerv jogosult.

VI. A Közös Hivatal ügyfélfogadási rendje

1.) Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal (7960 Sellye, Dózsa Gy.u.1.) és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki Kirendeltsége (7967 Drávafok Fő u.1.) és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Felsőszentmártoni Kirendeltségének ügyfélfogadási rendje azonos az alábbiak szerint:

Hétfő: 8.00-12.00 óra

Kedd: 8.00-12.00 és 13.00-16.00 óra

Szerda: 8.00-12.00 és 13.00-16.00 óra

Csütörtök: ügyfélfogadás nincs

Péntek: 8.00-12.00 óra

2.) A jegyző vagy megbízottja az alábbiak szerint biztosítja az ügyfélfogadást:

2.1. Sellyén szerdán 8,00-12,00 óra között

2.2. Drávafokon: hétfőn 8,00-10,00 óra között

3.) A Kormánymegbízott kijelölő határozata alapján jegyző vagy megbízottja Drávakeresztúrban hétfő: 13.00-14.00 óra, Drávasztárán szerda: 9.00-10.00 óra, Felsőszentmártonban csütörtök: 13.00-14.00 óra között tart ügyfélfogadást.

4.) A székhelytől és telephelyektől eltérő településeken a jegyző vagy megbízottja legalább kéthetente tart ügyfélfogadást, melynek időpontját a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

VII. A Közös Hivatal költségvetéséhez való hozzájárulás

1.) A Közös Hivatal éves költségvetését – a hivatali feladatok ellátásához szükséges működési és fenntartási költségeket - a képviselő-testületek együttes ülésen határozzák meg. Az éves költségvetés az alábbi előirányzatokat tartalmazza egységesen az egész hivatalra vonatkozóan:

a.) személyi juttatás előirányzaton belül a hivatal köztisztviselőinek, egyéb alkalmazottainak rendszeres és nem rendszeres juttatásai, foglalkoztatással járó költségtérítések, a működés során szükséges megbízási díjak

b.) munkáltatót terhelő járulékok

c.) dologi kiadások – a hivatali feladatellátáshoz szükséges készletbeszerzés, informatikai, kommunikációs, szakmai és egyéb szolgáltatások igénybevételének költségei, kiküldetés költségei, máshová nem sorolható dologi kiadások.

A hivatal költségvetése nem tartalmazza a kirendeltségek fűtési költségét, azokat a kirendeltségi telephely önkormányzatai viselik. A hivatal költségvetése nem tartalmazza továbbá a Felsőszentmártoni Kirendeltségnek helyt adó épület közüzemi számláit sem, azokat Felsőszentmárton Önkormányzat saját költségvetésébe beépítve viseli.

2.) A Közös Hivatal működési és fenntartási költségeit alapvetően az erre a célra biztosított központi költségvetési támogatásból kell finanszírozni. A fenntartásnak a központi állami támogatással nem fedezett költségét - amennyiben a költségvetés tárgyalása során a képviselő-testületek másként nem döntenek - az önkormányzatok az adott költségvetési évet megelőző év január 1. napján irányadó lakosságszámuk arányában biztosítják.

Az esetleges hozzájárulás százalékos mértékét és összegét a költségvetési év február 5. napjáig kell meghatározni.

3.) Szerződő felek az előző pontban meghatározott költség-hozzájárulásaikat a Közös Hivatal számlájára utalják át 12 egyenlő részletben előre, minden hónap 10. napjáig azzal, hogy a januári, valamint a februári részlet együtt, február 10-ig esedékes.

4.) A Közös Hivatal számlavezetéséről a székhelytelepülés gondoskodik. A Kirendeltségen felmerülő készpénzfizetési kötelezettségek teljesítése házi pénztár működésével valósul meg.

5.) Fizetési késedelem esetén a késedelembe eső Szerződő Fél a Közös Hivatalt előre értesíti. A késedelmes tartozás rendezésére a Közös Hivatal maximum 30 napos teljesítési határidőt határoz meg Szerződő fél részére, amelynek eredménytelen elteltével a Közös Hivatal jogosult a jelen megállapodás mellékletét képező felhatalmazó levél alapján a mulasztó Szerződő Fél felé azonnali beszedési megbízás benyújtására és érvényesítésére. Ez esetben a Közös Hivatal jogosult az igényérvényesítés időpontjában érvényes mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező mértékű késedelmi pótlék felszámítására is.

VIII. A Közös Hivatalt működtető vagyon

1.) A Szerződő Felek rögzítik, hogy a Közös Hivatal létrehozásakor a működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyont illetve vagyonrészt, nem tárgyiasult terméket – a tulajdonjog változása nélkül – közös használatba adják. Az eszközvagyon tekintetében az esedékes működtetési, karbantartási és javítási kiadások a Közös Hivatal költségvetését terhelik, míg az ingatlanvagyon tekintetében karbantartási és felújítási kiadások a tulajdonos önkormányzatot terhelik.

2. ) Jelen Megállapodás hatálya alatt a Közös Önkormányzati Hivatal működése során, annak költségvetése terhére vásárolt, vagy egyéb jogcímen szerzett vagyon (tárgyi eszköz, egyéb ingóság) a Közös Önkormányzati Hivatal tulajdonába kerül.

3.) A Közös Hivatal használatába adott és a Közös Hivatal fenntartása-működése során használhatatlanná vált ingóság pótlását annak tulajdonosa saját költségén biztosítja. Fejlesztési célkitűzéseiket a Szerződő Felek előzetes egyeztetés után saját költségvetésük terhére valósítják meg.

IX. A beolvadással kapcsolatos átmeneti rendelkezések

1.) A Képviselő-testületek kölcsönösen rögzítik, hogy az Áht. 11. §.(3) bekezdése alapján a Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési szerv beolvadásával, jelen formájában létrejövő Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal működése jogfolytonos, - jelen Megállapodás a helyi önkormányzati költségvetési szerv jogi személyiségét nem érinti, törzskönyvi nyilvántartási száma, adószáma, pénzintézeti számlaszáma változatlan.

2.) Felsőszentmárton, Drávasztára és Drávakeresztúr Község Önkormányzatok tekintetében 2019. december 31-napjáig az Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat az Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal látta el, mely Közös Önkormányzati Hivatal a kormánymegbízott Mötv. 85. § (3a) bekezdése szerint meghozott döntése alapján megszűnt.

(3) Felek rögzítik, hogy a Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal alkalmazottainak létszáma 2019. december 31. napján 6 fő köztisztviselő, 1 fő MT. hatálya alá tartózó alkalmazott, valamint 1 fő megbízási szerződéssel alkalmazott dolgozó.

A kijelölés hatálybalépésével a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal az alábbi dolgozókat veszi át áthelyezéssel, változatlan besorolási bérrel:

- Pandurné Greges Krisztina szociális ügyintéző, anyakönyvvezető, katasztrófavédelmi és polgári védelmi ügyek, közbiztonsági referens

- Kanászné Sziber Rita, adóügyek, iktatás, hagyatéki ügyek

- Greguricz Zoltánné közfoglalkoztatási ügyek, ASP számlafelvitel, titkársági feladatok, iktatás

- Gyuradinovics Pálné Drávasztára titkársági feladatok, ügyfélszolgálat

Nevezett dolgozók új munkakörét jegyző határozza meg, munkaköri leírását jegyző az áthelyezést követően készíti el.

A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal nem áthelyezéssel, hanem a kijelölés hatályba lépésének napjától érvényes új köztisztviselői kinevezéssel alkalmazza Ováry Andrásnét a Felsőszentmártoni Kirendeltségen a kirendeltséghez tartozó önkormányzatok tekintetében pénzügyi vezető munkakörben.

Illetményét jegyző a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal hasonló végzettségű és munkakörű köztisztviselőnek besorolását figyelembe véve határozza meg.

4.) Felsőszentmárton, Drávasztára és Drávakeresztúr Községek Önkormányzatai tudomással bírnak arról, hogy az általuk 2019. december 31-ig fenntartott közös hivatal jegyzőjét és 1 fő ASP számlafelvitelt és utalást végző köztisztviselőjét, valamint a megbízási jogviszonyban alkalmazott dolgozót a Közös Hivatal nem foglalkoztatja tovább.

Tudomásul bírnak továbbá arról is, hogy a megszűnéssel járó munkajogi feladatok végrehajtásával és a munkajogi járandóságok megfizetésével kapcsolatosan a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalt, illetve hivatalt 2019. december 31-ig alapító 9 önkormányzatot semmiféle kötelezettség nem terheli.

Nevezett önkormányzatok ez úton is kijelentik, hogy a foglalkozatás megszűnésével járó mindennemű kötelezettség viselését, a Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatalt alapító önkormányzatok viselik, és tudomásul veszik, hogy a munkajogi jogviták tekintetében a helytállási kötelezettség a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalt semmilyen módon nem terheli.

5.) Felek jelen megállapodásban rögzítik – a Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal megszüntető okiratával egyezően -, hogy az Áht. 11. §.(3) bekezdésben írtak nem vonatkoznak a Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal 2020. január 1. napja előtt keletkezett, illetve vállalt olyan kötelezettségeire, amelyre a fedezet a kötelezettségvállalással egyidejűleg nem volt biztosított, mely kötelezettségek viselésére vonatkozó megállapodás a Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal megszüntető okiratában történt tételes és teljes körű rögzítéstől függetlenül is az alapítókat terheli, azokért kizárólag az alapító önkormányzatok tartoznak helytállni.

6.) Felek tudomással bírnak arról, hogy a 2019. december 31. napját megelőzően keletkezett - a korábbi éveket érintően – az Állami Számvevőszék avagy belső ellenőrzés során az általuk a megszűnés időpontjáig fenntartott közös önkormányzati hivatal pénzügyi-gazdálkodási tevékenysége ellenőrzése során esetlegesen feltárt hiányosságok jogkövetkezményeiért helytállni s az ellenőrzési jelentéseken alapuló - az érintett Képviselő-testület által jóváhagyandó, a feltárt hiányosságok megszüntetésére szolgáló - intézkedési tervben foglaltak végrehajtása körében felmerülő költségeket viselni a vizsgálattal érintett Önkormányzat Képviselő-testülete köteles.

X. A megállapodás módosítása, megszüntetése, záró rendelkezések

1.) Jelen megállapodás elfogadása és módosítása a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. A megállapodást a Hivatalt létrehozó önkormányzatok képviselő-testületei minősített többséggel fogadták el.

2.) Szerződő Felek jelen megállapodást csak közös akarattal, valamennyi képviselő-testület minősített többséggel meghozott elfogadó határozatával módosítható.

3.) Felek megállapodnak abban, hogy a központi finanszírozást, illetve a köztisztviselők jogi helyzetét hátrányosan érintő jogszabályi változás esetén jelen megállapodást az alkalmazni rendelt jogszabályi előírások figyelembe vételével módosítják.

Felek továbbá megállapodnak abban is, ha a Felek bármelyike szükségesnek ítéli a megállapodás módosítását, akkor a megállapodás módosítására irányuló kezdeményezését a másik fél felé írásban benyújtott indokolással és hatásvizsgálattal ellátott javaslatával teheti meg. A megállapodás módosítására irányuló javaslatot a Felek kötelesek megtárgyalni és arról döntést hozni.

4.) A Közös Önkormányzati Hivatal megszüntetéséről a Mötv. 85. § (3) bekezdése értelmében az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei csak az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül dönthetnek.

5.) Ezen megállapodás 2020. január 1. napján lép hatályba.

Jelen megállapodás hatályba lépésével hatályát veszti a Sellye Város Önkormányzat Képviselő-testülete, Drávaiványi Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Marócsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete,, Sósvertike Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Okorág Község Önkormányzata Képviselő-testülete , Drávafok Község Önkormányzata Képviselő-testülete, Bogdása Község Önkormányzata Képviselő-testülete, és Markóc Község Önkormányzata Képviselő-testülete által 2013. január 10-én kelt és 2013. január 1-től érvényes Megállapodás.

Kelt: Sellye, 2020. január 13.

Nagy Attila Tihanyi János

Sellye város polgármestere Drávaiványi község polgármestere

Szekeresné Spang Lívia Berta Jenőné

Kákics község polgármestere Marócsa község polgármestere

Bogdán János Böröcz Zsolt

Okorág község polgármestere Sósvertike község polgármestere

Nagy Árpád Pálfy Tibor

Bogdása község polgármestere Drávafok község polgármestere

Kovács Sándor Várnai Levente

Markóc község polgármestere Felsőszentmárton község polgármestere

Matoricz Sándor Cserdi Zsolt

Drávasztára község polgármestere Drávakeresztúr község polgármestere

Záradék:

Jelen megállapodást

Sellye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2/2020. (I.13.) számú határozatával,

Drávaiványi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2/2020. (I.13.) számú határozatával,

Kákics Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 2/2020. (I.13.) számú határozatával,

Marócsa Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 2/2020. (I.13.) számú határozatával,

Okorág Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 2/2020. (I.13.) számú határozatával,

Sósvertike Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 2/2020. (I.13.) számú határozatával,

Bogdása Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 2/2020. (I.13.) számú határozatával,

Drávafok Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 2/2020. (I.13.) számú határozatával,

Markóc Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 2/2020. (I.13.) számú határozatával,

Felsőszentmárton Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 2/2020. (I.13.) számú határozatával,

Drávasztára Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 2/2020. (I.13.) számú határozatával,

Drávakeresztúr Község Önkormányzatának képviselő-testülete a 2/2020. (I.13.) számú határozatával hagyta jóvá.

Dr. Szalóky Ildikó

jegyző

1. függelék a 3. melléklethez

2. függelék a 3. melléklethez

3. függelék a 3. melléklethez

4. függelék a 3. melléklethez

5. függelék a 3. melléklethez

6. függelék a 3. melléklethez