Okorág Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2007. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról
Hatályos: 2015. 01. 01- 2015. 12. 31Okorág Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2007. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról
Okorág község önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló — többször módosított - 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. §. (1) bekezdésében és a 6. §-ában kapott felhatalmazás , valamint a helyi önkormányzatokról szóló — többször módosított -1990. évi LXV. törvény 16 § (1) bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1) Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a Htv-ben meghatározott vállalkozási tevékenység gyakorlására terjed ki.
(2) Jelen rendelet alkalmazásában adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
Az adókötelezettség, az adó alanya
2. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2) Az adó alanya a vállalkozó.
(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
(4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik., függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(5) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy
kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység
időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek
b) bármely — az a) és b) pontba nem sorolható — tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
(6) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor .az adó alapját — a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően — a vállalkozónak kell megosztania — a Htv. mellékletében foglaltak szerint. A megosztás módszerét, az adóelőleg és az adó számításának menetét a vállalkozónak — az adóhatóság által ellenőrizhető módon — írásban rögzítenie kell.
Adómentesség, kedvezmény
3. § (1) Mentes az iparűzési adó megfizetése alól:
a) a Htv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott adóalany, az ott meghatározott feltételek megléte esetén. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
b) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete
c) azon vállalkozó, akinek a Htv. 39. § (1) bekezdése, illetve jelen rendelet 5. § (2)-(10) bekezdése alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2.5 millió Ft-ot.
(2) Az 5. §. szerinti adóalap csökken az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak, az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett — főben kifejezett — növekménye után 1.000.000 Ft/fő összeggel.
(3) A (2) bekezdésben foglalt adóalap-mentesség nem vehető igénybe azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.
(4) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.
(5) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 %-ban meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével az 4. §. szerinti adóalapot meg kell növelni.
Adókötelezettség keletkezése, megszűnése
4. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
(2) Az adóalany a tevékenység megkezdését, annak megszüntetését és az adózást érintő egyéb változást 15 napon belül jelenteni tartozik az önkormányzati adóhatósághoz, az e célra szolgáló nyomtatványokon.
(3) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
Az adó alapja
5. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén adó alapját a Htv. 39. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően:
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,
b) a Htv. 52. § 26. pont a)-d) pontja szerinti más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben időarányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját a (3), illetőleg a (4) bekezdésben foglaltak szerint - figyelemmel a (5) és (6) bekezdésre - is megállapíthatja.
(3) Az (2) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.
(4) Az (2) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.
(5) Ha az. adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik- meg, vagy az (2) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben időarányosan - 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját - az adóév egészére - a Htv. 39. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (2) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt ügy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (4) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja.
(6) Az adó alapjának (3) vagy (4) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.
(7) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját — az (1)-(5) bekezdésekben foglalt előírásoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.
(8) Az adó alapjának az (7) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a (6) bekezdés szerint kell megtenni.
(9) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére a (7) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a Htv. 39. § (1) bekezdésének vagy a 39/A. §ának előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a Htv. 39/A. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak.
(10) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor
a) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét;
b) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett elölelt és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.
(11) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység .esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
Az adó mértéke
6. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 1,4%-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke
a) a 2. §. (5) bekezdés a.) pontja szerinti tevékenység végzése után naptári naponként 1.000,- Ft,
b) a 2. §. (5) bekezdés b.) és c.) pontja szerinti- tevékenység-végzés után naptári naponként 5.000,- Ft.
(3) A Képviselő-testület az adómértéket 2008. január 1-től — 2008. december 31-ig vezeti be.
Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
7. § (1) A vállalkozó — a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni.
(2) Az adóelőleg összege
a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg;
b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege;
c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál az adóévre bejelentett várható adó összege.
(3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá, ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben e rendelet alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani.
(4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.
8. § (1) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
(2) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatályba lépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.
(3) A vállalkozó az adófizetési kötelezettségének az önadózás szabályai szerint -köteles eleget tenni.
(4) Az adóelőleget két részletben az I. félévben március 15-ig, a II félévben szeptember 15-ig kell befizetni. A vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőleget — az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével — a várható, éves fizetendő adó összegére az adóév december 20-ig ki kell egészítenie. Ennek hiánya mulasztási bírság fizetési kötelezettségét vonja maga után. A megállapított adóelőleget és az éves tényleges adókötelezettség különbözetét az adóévet követő május 31-ig benyújtandó éves bevallásban kell elszámolni. Az adókülönbözetet a bevallás benyújtásának határidejéig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni .Évközi megszűnés esetén — amennyiben a_ törvény másként nem rendelkezik — az adóalany a megszűnést követő 30 napon belül köteles bevallásban elszámolni.
(5) Az adófizetést — ide értve az adóelőleget és a napi átalányt is Okorág község
Önkormányzat adóbeszedési számlájára kell teljesíteni.
(6) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót alkalmanként, de legkésőbb a tevékenység befejezésének napján kell megfizetni.
9. § (1) A helyi adóhatóság kérelem alapján — indokolt esetben — részletfizetést, vagy fizetési halasztást engedélyezhet.
(2) A Képviselő- testület a helyi iparűzési adót méltányosságból nem mérsékli, illetve nem engedi el.
Értelmező rendelkezések
10. § (1) Rendelet alkalmazásában: Önkormányzat illetékességi területe az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
(2) Nettó árbevétel:
a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege a b./-i./ pontokban foglalt eltérésekkel,
b) a pénzintézeteknél: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, valamint a fizetett kamatok és a kamatjellegű kifizetések különbözetének, továbbá az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeinek és a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevételének együttes összege,
c) a biztosítóknál: a biztosítástechnikai bevételek összege, csökkentve a kárkifizetés (károk és szolgáltatások)m összegével, a viszonybiztosítónak átadott díjjal és biztosítástechnikai tartalékok növelésére történt ráfordítással, valamint a biztosítástechnikai bevételekhez átvezetett kamatbevételek-kel és növelve a nem biztosítási tevékenység bevételével, továbbá a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel,
d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel,
e) az értékpapír-forgalmazó társaságnál: az értékpapír forgalmazás bevétele, növelve a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek összegével,
f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a./ pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel,
g) a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösségnél, az ügyvédi irodánál: az a./ pont alatti árbevétel pénzforgalmi szemléletben számított összege,
h) h a b./-g./ pontban nem említett szervezeteknél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevekénységből származó, az a./ pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel,
i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha az adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként kerül kimutatásra. (17/2004. (VI. 30.) sz. rend. EU jogharmonizáció).
(3) Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonbeszerzés céljából üzletszerűen végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
e) jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő jogi személyt is;
f) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő szervezetet is;
(4) piaci és vásározó kiskereskedelem: piacokon, vásárokon folytatott, közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítés;
(5) építőipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR) hatályos besorolása szerint az Építőipar nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenységek összessége,
(6) telephely:
a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat; azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj-vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant,
b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, Optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő
továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván,
(7) idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez;
(8) közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is.
Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések
11. § A Képviselő-testület évente tájékoztatást ad a település lakosságának az előző évi adóbevételek összegéről és annak felhasználásáról.
12. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról, szóló -többször módosított - 2003. évi XCII. törvény és az adózás rendjéről szóló — többször módosított -1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók.
13. § Jelen rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a helyi iparűzési adóról szóló 5/1996.(IV.02.) sz. rendelet, valamint annak, módosításáról szólóa 2/2005.(I.26.) sz. és a 16/2006. (XlI.15.) sz. rendelet.