Okorág Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2011. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
a szociális gondoskodás és a gyermekvédelem helyi szabályairól
Hatályos: 2011. 04. 21- 2011. 10. 23
Okorág Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2011. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
a szociális gondoskodás és a gyermekvédelem helyi szabályairól
2011.04.21.
Okorág község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. §(3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D (5) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (3) bekezdésében és a 62. § (2) bekezdésében továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)–(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
A rendelet célja, alapelvei
(1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt-korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét. A rendelet célja továbbá, hogy a
Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához a helyi sajátosságokat figyelembe véve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza
(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális és gyermekvédelmi gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.
(3) A szociális és gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.
A rendelet hatálya kiterjed:
(1) Okorág község Önkormányzatának közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyigazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre továbbá a
(6) és
(7) bekezdésben foglalt eltéréssel az önkormányzatának közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire.
(2) Az Sztv.6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában az önkormányzat közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.
(3) Az Szt. 7. §-ának
(1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik
(5) Az Szt. 32/B §-ának
(1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a
(3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre.
(6) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az
(1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is.
(7) (3) E rendelet és a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) szerint kell eljárni az
(1) és
(4) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. A Magyar Köztársaság területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és szokásos tartózkodási helyet létesítő gyermek védelmét szolgáló eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
Hatásköri és eljárási rendelkezések
(1) E rendeletet az Sztv,
Gyvt., a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló
63/2006.(III.27.) Korm. rendelettel valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló
133/1997. (VII.29.) Korm. rendelettel továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és a gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) sz. Korm. rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.
(2) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében – ha a rendelet eltérően nem szabályoz – a képviselő-testület, a polgármester illetve a jegyző jár el az egyes ellátásoknál szabályozottak szerint.
II. Fejezet
A fenőttkorúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályai
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások
4. § (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában lehet előterjeszteni, kizárólag az e célra rendszeresített formanyomtatványon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat , melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.
(3) Sellye Város Polgármesteri Hivatalának szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére az Sztv. szerinti pénzbeli és természetbeni ellátásokról, az igénybevétel feltételeiről, szükséges iratokról, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, szolgáltatásokról, igénybevételük feltételeiről és rendjéről tájékoztatást nyújtani.
(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a-k.) pontjában szereplő adatokat.
(2) A jövedelem igazolásához csatolni kell:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
b) A nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről szóló munkáltatói igazolást.
c) munkaügyi szerv által folyósított ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
d) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, ezek hiányában a társadalombiztosítási szerv igazolását az ellátás havi összegéről. Amennyiben a kérelmező által benyújtott igazoló szelvényen nem szerepel a kérelmező neve, úgy köteles igazolni, hogy a szelvényen az Ő jövedelme szerepel .(Pl: nyugdíjas igazolvány, NYUFIG által kiállított éves elszámolás, családi pótlék, GYES összegének igazolásáról szóló hatósági bizonyítvány, stb…)
e) vállalkozó esetében az állami adóhatóság igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
f) egyéb vagy egyéb nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
(3) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006. (III. 27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok, illetve jövedelmek tekintetében, amelyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek. (Pl: ápolási díj, rendszeres szociális segély, bérpótló juttatás)
6. § (1) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére, a megfelelő határidő alatt nem pótolja, kérelmét el kell utasítani.
(2) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni adatairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti és ezáltal az e rendelet szerinti ellátást jogosulatlanul veszi igénybe, köteles az ellátást az Sztv.17. §-ában meghatározottak szerint visszafizetni. A szándékosan jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése nem mentesít az egyéb (büntető, szabálysértési) felelősségre vonás alól.
(3) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
7. § (1) A szociális rászorultságtól függő ellátások megállapítása iránt folyó eljárásban- amennyiben a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik – a lakásfenntartási támogatás kivételével – évente környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető , hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az eljáró hatóság a személyi jövedelemadó-alap közlését kéri az állami adóhatóságtól.
(3) Ha az önkormányzat, vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(4) A rendszeresen folyósított ellátások esetében a jogosult köteles a jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkező változást -a változást követő- 15 napon belül bejelenteni az önkormányzatnak.
A szociális gondoskodás rendszere
8. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával, valamint személyes gondoskodás biztosításával valósítja meg.
(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg:
a) a települési önkormányzat jegyzője az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint:
aa) időskorúak járadékát, (Sztv. 32/B. §-32/D. §)
ab) bérpótló juttatást, (Sztv. 33. §-36. §, 37/C. §)
b) a képviselő-testület illetve átruházott hatáskörben szervei az Sztv-ben, illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:
ba) normatív lakásfenntartási támogatást, (Sztv. 38. § (1)-(8) bekezdései alapján)
bb) helyi lakásfenntartási támogatást, (Sztv. 38. § (1) c) és 39. §-a valamint az e rendeletben foglaltak szerint)
bc) méltányossági ápolási díjat, (Sztv. 41. §-44. §-a megfelelő alkalmazásával valamint az e rendeletben foglaltak szerint)
bd) átmeneti segélyt, (Sztv. 45. § és az e rendeletben foglaltak szerint)
be) temetési segélyt (Sztv. 46. § és az e rendeletben foglaltak szerint).
(3) A (2) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások közül a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély részben vagy egészben természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, tankönyv, tüzelő, közüzemi díjak illetve gyermekintézmények térítési díjának fizetése. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(4) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként a következő ellátásokat biztosítja az Sztv-ben, illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:
a) köztemetést az Sztv. 48. §-a szerint,
b) közgyógyellátást az Sztv. 49. §-53. § szerint,
c) méltányossági közgyógyellátást az Sztv. 49. §, 50. § (4)-(6), 50/A. §-53. § és az e rendeletben foglaltak szerint,
d) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az Sztv. 54. §-a szerint.
(5) Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formái:
a) a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel (Pécs, Jókai u.1.) kötött ellátási szerződés alapján biztosított ellátások:
ac) idősek nappali ellátása
ad) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (szolgáltató az ellátási szerződésben vállalta a rendszer kiépítését, amely azonban a rendelet hatálybalépéséig nem valósult meg)
b) családsegítés a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján.
A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres pénzbeli ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.
II. Cím CÍM
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
Az önkormányzat a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére Sztv. 33. §-37/C. §-ban foglaltak szerint bérpótló juttatást és szociális segélyt nyújt.
Az aktív korú rendszeres szociális segélyre jogosultak együttműködési kötelezettségének eljárási szabályai
(1) Az Sztv. 37. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatban vállalja az együttműködést a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal. (Sellye, Mátyás kir.u.70. ; továbbiakban : Szolgálat).
Az Önkormányzat az együttműködési kötelezettségről megállapodást köt a Szolgálattal. A megállapodás részletesen tartalmazza az Önkormányzat és a Szolgálat feladatait.
(2) Az együttműködés keretében a jogosult köteles a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni a Szolgálatot és
a) kérelmezni a nyilvántartásba vételét,
b) a beilleszkedését segítő programban részt venni, erre nézve írásbeli megállapodást kötni,
c) teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,
d) a Szolgálattal való kapcsolattartás rendjére vonatkozó szabályokat megtartani.
(3) A beilleszkedést segítő programok típusai:
a) az együttműködő személy egyéni élethelyzetéhez igazodó, egyéni képességeket fejlesztő, vagy életmódot formáló tanácsadások
b) a munkavégzésre történő felkészülést segítő programok
c) az együttműködő személy iskolai végzettségének megfelelő oktatás, képzés - különös tekintettel az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,
d) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,
e) életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó, az egyént és családját érintő személyes megbeszélések,
f) csoportos foglalkozások,
g) pszichológiai tanácsadás.
(4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult
a) a megállapított határidőn belül nem köt írásos együttműködési megállapodást a Szolgálattal,
b) a vállalt programot 2 hónapon keresztül önhibájából nem teljesíti,
c) a megjelenési kötelezettségének esetleges elmulasztását a Szolgálat felé hitelt érdemlő módon nem igazolja, egészségügyi ok esetén a háziorvos (szakorvos) által kiállított igazolást nem nyújtja be.
A bérpótló juttatásra jogosultak együttműködési kötelezettsége
11. § (1) A bérpótló juttatásra jogosult személy köteles az állami foglalkoztatási szervnél kérni az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.
(2) Az Önkormányzat bérpótló juttatásra jogosult személyek együttműködési kötelezettsége teljesítése érdekében megállapodást köt a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Sellyei Kirendeltségével. A megállapodást a Képviselő-testület hagyja jóvá. A megállapodás tartalmazza az Önkormányzat és a Kirendeltség feladatait.
Lakásfenntartási támogatás
(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja.
(3) Az önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást nyújt az Sztv. 38. § (1) bekezdés a) pontja, 38. § (2)-(8) bekezdései és a 39. § szerint.
(4) Önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatás állapítható meg méltányosságból annak a személynek akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és a háztartásában a lakásfenntartás elismert havi költsége eléri a háztartás havi összjövedelmének 30%-át.
(5) A településen jellemző lakásfenntartási költségek figyelembevételével a lakásfenntartás elismert havi költsége: 425 Ft/m2.
(6) Nem részesülhet helyi lakásfenntartási támogatásban az, akinek a lakás fenntartásához kapcsolódó tartozása – az első folyósítást követően – önhibájából elérte a 10.000,- Ft-ot.
(7) A helyi lakásfenntartási támogatás összege minden jogosult esetében 3.000,-Ft/hónap. Különös méltánylást érdemlő esetben a helyi lakásfenntartási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-ig terjedhet.
(8) A helyi lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtási hónapjának első napjától kezdődően 1 évre kell megállapítani.
(9) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet, a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(10) Megszűnik a támogatás:
a) a támogatás időtartamának (1 év) leteltével. A továbbiakban támogatásra való jogosultság ismételt lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtásával szerezhető.
b) a támogatásra okot adó körülmények megszűnésével
c) ha a jogosultnak a lakás fenntartásához kapcsolódó tartozása önhibájából eléri a 10 000 Ft-ot.
d) A jogosult halálával. Az ugyanazon lakásban élő, a feltételeknek megfelelő személy részére a lakásfenntartási támogatás új eljárás keretében állapítható meg.
13. § (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában, egész évben folyamatosan lehet benyújtani az arra rendszeresített formanyomtatványon.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a rendelet 5. §-a szerinti igazolásokat,illetve nyilatkozatokat
b) a lakásfenntartás indokolt költségeit igazoló számlákat és befizetési utalványokat, az így nem igazolható költségekről a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát.
(3) A Hatósági és Szociális Iroda a támogatást igénylő helyzetéről tájékozódik, szükség esetén környezettanulmányt vesz fel, illetve a lakásfenntartás tényleges költségeit ellenőrizheti a kommunális szolgáltatást végző szakemberek bevonásával. A lakás alapterületére vonatkozó nyilatkozat valóságtartalmát indokolt esetben a Polgármesteri Hivatal Építési és Városüzemeltetési Osztálya a helyszínen ellenőrzi.
(4) A lakásfenntartási támogatást, megállapítása után havonta elsősorban készpénzben kell folyósítani a jogosultnak. A lakásfenntartási támogatás egésze vagy egy része természetben is nyújtható.
(5) Amennyiben megállapítható, hogy a kérelmező a támogatást nem a lakásfenntartási költségek kiegyenlítésére fordítja illetve azon személy esetében, akinek előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készüléke van, a folyósítás történhet közvetlenül a közüzemi vállalatokhoz is vagy a jogosult, az önkormányzat és a családsegítő szolgálat közötti megállapodás alapján családgondozó részére azzal, hogy a támogatást a jogosultságot megállapító határozatban foglaltak szerinti közüzemi díjak kiegyenlítésére fordítsa.
(6) A lakás fenntartásához kapcsolódó hátralékok alakulását a Hatósági és Szociális Iroda félévente a közüzemi vállalatoknál ellenőrzi.
Méltányossági ápolási díj
(1) A Képviselő-testület ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező személy gondozását végzi, és a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200%-át nem haladja meg, feltéve, hogy
a) a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene és
b) a gondozott állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat.
(2) Amennyiben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személynek nincs olyan – az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező – hozzátartozója, aki a gondozását elláthatná, az ápolási díj az önkormányzat illetékességi területén tartózkodási hellyel rendelkező személy részére is megállapítható.
Ápolási kötelezettség teljesítésének megszegése
15. § Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról, felügyeletéről, napi rendszeres ellenőrzéséről nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre, gyógyszerellátását, állapotának megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutását nem biztosítja.
(1) Átmeneti segély nyújtható a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, melynek feltétele, hogy a településen bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkezzen és az igénylő a településen is tartózkodjon.
(2) Az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
(3) Átmeneti segélyben elsősorban azon személy részesíthető kérelemre, vagy hivatalból, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, egyedülálló esetében ezen összeg 150 %-ánál több nem lehet.
(4) Átmeneti segélyben részesíthetők azok is, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen betegség, elemi kár – miatt anyagi segítségre szorulnak és családjukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban megállapított kötelező legkisebb havi munkabérét.
(5) Átmeneti segély alkalmanként és havi rendszerességgel állapítható meg.
a) Alkalmanként állapítható meg:
célhoz kötötten,
gyógyszertámogatásként,
Eü. biztosítás által részben támogatott szolgáltatás díjaként.
b) Havi rendszerességgel állapítható meg:
jövedelem-kiegészítő támogatásként,
intézményi térítési díjként,
rendeletben másként nem nevesített támogatásra.
(6) Az alkalmankénti átmeneti segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 1.000 – 6.000 Ft között lehet megállapítani, kivételes méltánylást érdemlő esetben az alkalmankénti átmeneti segély felső határa 10.000,- Ft.
(7) A rendszeres átmeneti segély összege a rászorultságtól függően 1.000 – 3.000 Ft/hó között állapítható meg, maximum egy év időtartamra. A rendszeres átmeneti segélyben részesülő személy alkalmankénti átmeneti segélyben is részesíthető.
(8) Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, fel kell sorolni a későbbi fizetések időpontját és a kifizetendő összeget.
(9) Nem állapítható meg átmeneti segély, ha a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója
a) ½ tulajdoni hányadot meghaladó saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik, kivéve a saját elhelyezésre szolgáló lakásingatlant
b) 1.500.000,- Ft értéket meghaladó saját tulajdonú gépjárművel rendelkezik
c) munkanélküli arra az időszakra, amelyre végkielégítést kapott, ha ennek összegét is figyelembe véve, az összjövedelem meghaladja a jogosultságra megállapított jövedelemszintet.
(10) Az
(9) bekezdésben foglaltak tekintetében a kérelmezőt írásban nyilatkoztatni kell.
(1) Az átmeneti segély iránti kérelmet a segélyre jogosult, illetve az terjesztheti elő, aki helyzetéről tudomást szerez. Utóbbi esetben a döntésre jogosult az eljárás hivatalból történő megindításáról intézkedhet.
(2) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozatai alapján kiutalható. Ilyen esetben a Hatósági és Szociális Iroda a határozathozatalt követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel győződik meg a nyilatkozatok valódiságáról.
18. § (1) A megállapított átmeneti segély folyósítása
b) vásárlási utalvánnyal,
c) az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával történhet.
(2) A készpénzben megállapított átmeneti segélyt a jogosult a Polgármesteri Hivatal pénztárában veheti fel.
(3) Amennyiben a kérelemből vagy az eljárás során megállapítást nyer, hogy az átmeneti segélyre intézményi térítési díjak fizetése céljából van szükség, a támogatás a fizetési kötelezettség közvetlen átvállalása formájában is történhet.
(4) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a készpénz-segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, az kiadható részben vagy egészben vásárlási utalvány formájában is vagy a folyósítás történhet közvetlenül a közüzemi vállalatokhoz, intézményekhez is vagy a jogosult, az önkormányzat és a családsegítő szolgálat közötti megállapodás alapján családgondozó részére azzal, hogy a támogatást a jogosultságot megállapító határozatban foglaltak szerinti díjak, tartozások kiegyenlítésére fordítsa.
(5) Az utalvány a segélyezettet élelmiszer, ruhanemű vásárlására jogosítja fel.
(6) Az utalvány egyéb célra nem használható fel, arra élvezeti cikket, alkoholtartalmú italt vásárolni tilos! Az utalvány értéke sem egészében, sem részben készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható.
(7) Az utalványt a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája a segély megállapításáról szóló határozat átvételét követően a segélyezett részére kiadja. Az utalvány átvételét a segélyben részesülő a Pénzügyi Iroda részére átadott határozaton igazolja.
(8) A vásárlási utalványon fel kell tüntetni a segélyezett nevét és személyi igazolvány számát.
19. § Amennyiben a cselekmény magasabb-szintű jogszabály értelmében nem bűncselekmény, vagy szabálysértés, „szociális jellegű utalvánnyal való visszaélés” szabálysértést követ el és 10.000 Ft-it terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki
a) a vásárlási utalványt másra átruházza,
b) arra olyan árucikket vásárol, vagy szolgáltat ki, amelynek vásárlására az utalvány nem jogosít,
c) az utalványt annak egészében, vagy részében készpénzre váltja,
d) az utalvánnyal egyébként visszaél.
(1) A polgármester temetési segélyt nyújthat az elhunyt hozzátartozójának, vagy temettetéséről gondoskodó más személynek, ha a temetési költség viselése saját, ill. családja létfenntartását veszélyezteti. Ilyen helyzetnek minősül különösen ha a családban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg.
(2) A támogatás feltétele, hogy az elhunyt vagy a temettető a haláleset időpontjában települési állandó lakos volt.
(3) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséről olyan személy gondoskodik, akinek lakóhelye nem az önkormányzat illetékességi területén van, részére temetési segély akkor állapítható meg, ha:
a) a temetési segély feltételeinek egyébként megfelel, továbbá
b) lakóhelyén temetési segélyben nem részesülhet és
c) vélelmezhető, hogy egyébként az elhunyt eltemettetéséről az önkormányzatnak kellene gondoskodni, köztemetés formájában.
(4) A
(3) bekezdés b./ pontjában előírt feltétel meglétének igazolása a kérelmező feladata.
(5) A temetési segély összege 30 eFt.
(6) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, a segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100 %-áig terjedhet.
(7) A temetési segély indokolt esetben természetbeni szociális ellátásként is nyújtható a temetéshez szükséges kellékek –vagy egy részük- megvásárlásával vagy a temetési számla – vagy egy része – közvetlen kifizetésének formájában.
(8) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot és a segélyt kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított temetési számlát. E határidő elmulasztása jogvesztő. A segélyt lehetőség szerint a temetést megelőzően kell kiutalni a jogosult részére.
III. Cím CÍM
Természetben nyújtott helyi szociális ellátások
Méltányossági közgyógyellátás
A jegyző kérelemre 1 év időtartamra közgyógyellátási jogosultságot biztosíthat azon okorági lakcímmel rendelkező személynek, akinek a rendszeres havi gyógyító ellátásának költsége eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, feltéve ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át.
22. § (1) Köztemetést az Sztv. 48. §-a szerint a polgármester rendelhet el.
(2) A polgármester méltányosságból a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy teljesen mentesítheti azt a személyt, akinek vagyona nincs és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.
IV. Cím CÍM
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
(1) Az Önkormányzat 2009. január 01. napjától az alábbi személyes gondoskodást biztosító szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások biztosítására ellátási szerződést kötött a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel. (7621.Pécs, Jókai u.1.):
a) étkeztetés (2009. október 01. napjától)
b) házi segítségnyújtás (2010. január 01. napjától)
c) idősek nappali ellátása (idősek klubja)
d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (az ellátási szerződésben 2010. június 30. napjáig vállalta a szolgáltató a rendszer kiépítését, mely azonban a rendelet hatálybalépésig nem történt meg)
(2) A SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft. vezetője minden évben önálló napirendi pont keretében, átfogó értékelést nyújt a Képviselő-testületnek a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyzetéről.
Az ellátások igénybevétele
24. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről valamint a fizetendő térítési díjról az intézmény vezetője dönt.
(2) Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátásáért fizetendő térítési díjat az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft. vezetője határozza meg, a díjakat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
25. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani és
a) nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban, időskorúak ellátásában részesülnek,
b) akik krónikus, vagy akut megbetegedésük, fogyatékosságuk miatt önmaguk
ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tudnak,
c) pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, azonban fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, önmaguk ellátására részben képesek,
d) hajléktalanok, akik bejelentett lakóhellyel nem rendelkeznek és az étkeztetés hiánya az életüket, testi épségüket veszélyezteti.
(3) Az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi, vagy szakorvosi véleménnyel kell igazolni.
26. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges, az Sztv. 62. § (2) és (3) bekezdés szerinti ellátást.
(2) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézmény vezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.
27. § A nappali ellátás az Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosított, az ellátási szerződésben foglaltak szerint.
Az Sztv. 64. §-a szerinti családsegítés ellátási formát az önkormányzat a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján biztosítja, a Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon. Az ellátás térítésmentes.
III. Fejezet
a gyermekvédelem helyi szabályai
I. Cím CÍM
29. § A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:
a) pénzbeli és természetbeli ellátások:
ab) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (Gyvt. 21. §-a és e rendeletben foglaltak szerint)
ac) beiskolázási segély (e rendeletben foglaltak szerint)
b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
ba) gyermekjóléti szolgálatás
bb) gyermekek napközbeni ellátása érdekében, működtetett óvoda, általános iskolai napközi.
II. Cím CÍM
Pénzbeli és természetbeni ellátások
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
30. § A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a jegyző állapítja meg a Gyvt. 19-20/A. §-ban foglaltak szerint.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
(1) A Képviselő-testület rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg annak a gyermeknek, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon gondoskodni nem lehet, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség, vagy iskoláztatás, szülők munkanélkülivé válása, elemi kár – miatt anyagi segítségre szorulnak.
(2) Fiatal felnőtt részére az
(1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-a, maximális összege 75%.
33. § (1) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi, a képviselő-testület a tanévkezdés megkönnyítése érdekében az óvodai nevelésben illetve iskolai oktatásban résztvevő gyermekek számára -testületi határoztaban meghatározott módon és mértékben- beiskolázási támogatást biztosíthat.
A támogatás összegének éves keretét a képviselő-testület az éves költségvetésről szóló rendeletben határozza meg.
(2) A támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
Természetben nyújtott ellátások
34. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a beiskolázási segélypénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
(2) Természetbeni ellátások különösen – a megállapított támogatás, illetve segély összegének erejéig –:
– gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása;
– élelmiszerutalvány biztosítása;
– gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása;
– kollégiumi díj átvállalása;
– tankönyv-, tanszerellátás költségeinek biztosítása.
(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.
(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha
– a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul vagy
– az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.
A pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási szabályai
(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban vagy írásban a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő a szülő vagy más törvényes képviselő, az egyes ellátási formákra rendszeresített nyomtatványon.
(3) A jövedelem igazolásához csatolni kell:
havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
A nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről szóló munkáltatói igazolást.
munkaügyi szerv által folyósított ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, ezek hiányában a társadalombiztosítási szerv igazolását az ellátás havi összegéről. Amennyiben a kérelmező által benyújtott igazoló szelvényen nem szerepel a kérelmező neve, úgy köteles igazolni, hogy a szelvényen az Ő jövedelme szerepel .(Pl: nyugdíjas igazolvány, NYUFIG által kiállított éves elszámolás, családi pótlék, GYES összegének igazolásáról szóló hatósági bizonyítvány, stb…)
vállalkozó esetében az állami adóhatóság igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
egyéb vagy egyéb nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok, illetve jövedelmek tekintetében, amelyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek. (Pl: ápolási díj, rendszeres szociális segély, bérpótló juttatás)
(6) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére, a megfelelő határidő alatt nem pótolja, kérelmét el kell utasítani.
(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni, ha kétség merül fel a becsatolt nyilatkozat és igazolások valóságtartama tekintetében.
Az e rendeletben szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és beiskolázási segély megállapítására, felülvizsgálatára, az ellátás összegének, formájának megváltoztatására, megszüntetésére, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás, segély megtéríttetésére és annak méltányosságból történő elengedésére, illetőleg a megtérítendő összeg csökkentésére vonatkozó hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.
(1) Ha rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, természetbeni ellátás formájában kerül megállapításra, úgy a támogatást, a segély összegét az önkormányzat az illetékes intézménynek utalja át, illetve az élelmiszer utalvány a Polgármesteri Hivatal házipénztárában vehető fel.
(2) Amennyiben a támogatás, segély összege nem fedezi az étkezésért fizetendő díjat, a kollégiumi díjat, a gyógyszerköltséget, az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díjat, a tankönyv, tanszer árát, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie.
Ha a megállapított támogatás összege nagyobb, mint a fizetendő díj, a különbözet pénzben kerül kifizetésre az (1)–(2) bekezdésben foglaltak szerint. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha természetbeni támogatást valamilyen okból nem lehet biztosítani (pl.: az étkeztetést biztosító gyermekintézmény zárva tartása, betegség stb.). A fentiekről a kérelmezőt tájékoztatni kell.
III. Cím CÍM
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
38. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.
(2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el.
(3) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
a) gyermekjóléti szolgáltatás
b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, iskolai napközis foglalkozás.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelmező a személyes gondoskodás igénybevételére irányuló kérelmét a gyermekjóléti szolgáltatás esetében a 13. § (1) bekezdés szerinti intézmény vezetőjéhez illetve a 14. § szerinti ellátás esetén az óvodavezetőhöz illetve iskolaigazgatóhoz nyújtja be.
39. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Sellyei Ksitérségi Többcélú Társulás által fenntartott Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálaton (7960 Sellye, Mátyás király u. 62.) keresztül biztosíja.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjénél lehet.
(3) Az ellátás biztosítását a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjének intézkedése alapozza meg.
(4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40. §‑ai határozzák meg.
Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás
40. § Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
41. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. Az óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díjának mértékét az. 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A szülő (gondozó) által fizetendő személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.
(4) A személyi térítési díj megfizetése alól mentesíthető a kötelezett, amennyiben a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembevételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt.
IV. Fejezet
Hatályba léptető rendelkezések
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit - amennyiben az a kérelmező számára hátrányos helyzetet nem teremt- a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv., a Gyvt, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló
63/2006.(III.27.) Korm. rendelet, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló
133/1997. (VII.29.) Korm. rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított
149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a szociális gondoskodás és a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 9/2003.(IX.17.) sz. rendelet, valamint az annak módosításáról szóló következő rendeletek:
4/2004.(II.13.)
8/2004.(V.26.)
12/2004.(XI.22.)
3/2005.(I.26.)
15/2005.(X.14.)
4/2006.(III.27.)
7/2006.(VI.22.)
3/2007. (II.27.)
5/2007. (III.29.)
17/2007.(XII.19.)
6/2009. (V.14.)
15/2009. (XII.17.)
(4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.