Sósvertike Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 03. 19Sósvertike Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Sósvertike Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, valamint az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek) véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja és hatálya
1. § (1) A község településkép védelméről szóló rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) célja a település egyedi, sajátos településképének védelme és alakítása, társadalmi bevonás és konszenzus által:
a) a helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásával;
c) a területi és egyedi építészeti településképi követelmények meghatározásával;
d) a helyi védelemben részesülő épületekre vonatkozó követelmények
e) természeti védelemmel érintett értékekre, területekre vonatkozó követelmények;
f) a sajátos építményekre, műtárgyakra, a reklámokra, reklámhordozókra, egyéb műszaki berendezésekre, információs kiegészítő elemekre vonatkozó településképi követelmények megadásával;
g) a településkép-érvényesítési eszközök (településkép-védelmi tájékoztatás, szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi kötelezés és településképi bírság szabályozásával;
h) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja a település hagyományos, jellegzetes településképének megőrzése, a meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakter megóvása a jövő nemzedékek számára.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a település múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése és megóvása, valamint az ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása. Célja továbbá a település adottságaiból, szerkezetéből, területhasználatából, funkciójából fakadóan a településkarakter, településkép alakítása, fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területek esetében a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.
(4) A rendelet területi hatálya Sósvertike község teljes közigazgatási területe.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 30%-t nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-t, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 60 cm-t.
2. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiségegyüttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet feltüntető tábla, illetve felirat.
3. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
4. Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazda-sági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitva tartásáról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről, utcáiról ad információt.
5. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló, vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
6. Épületszélesség: Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret. Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
7. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész, melynek minimális tartalma:
a) cím,
b) helyrajzi szám,
c) védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója,
d) védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása,
e) védelem alá helyezés indoklása, védelmi kategória megnevezése,
f) fénykép(ek),
g) alaptérképi kivágat a védelemre javasolt elem elhelyezkedésének bejelölésével,
h) korrekciós javaslat.
8. Földszín: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai. Természet közeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fakéreg és a földfestékek színei.
9. Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, utcakép és helyi egyedi védett épület, táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték, növényzet, műtárgy (építmény) összessége.
10. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
11. Információs célú berendezés: olyan berendezés, mely a helyi közügyekkel, kulturális eseményekkel kapcsolatos információk közzétételére szolgál, azaz önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó.
12. Információs vitrin: üveglapokkal vagy átlátszó műanyaglapokkal határolt tájékoztató eszköz
13. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
14. Közterület-alakítási terv: A közterület egységes kialakítása érdekében a települési Önkormányzat - szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló - közterület-alakítási tervet készíttethet. A közterület-alakítási tervet az Önkormányzat Képviselő-testülete hagyja jóvá.
15. Önkormányzati faliújság: az Önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsőd-legesen az Önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az Önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
16. Önkormányzati hirdetőtábla: az Önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
17. Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
18. Szakmai konzultáció: építési szándék esetén a vázlattervek áttanulmányozására, megbeszélésére, javaslatok és nyilatkozatok megtételére alkalmas személyes találkozó.
19. Tájképet meghatározó építési tevékenység: a település teljes területén a település meglévő összképét, jellemző sziluettjét megváltoztató építési tevékenység.
20. Tájképet meghatározó építmény: a település teljes területén a település összképét, sziluettjét meghatározó építmény.
21. Településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás: adott ingatlanra vonatkozó e rendeletben meghatározott településképi követelmények, valamint kérés esetén a hatályos helyi építési szabályzatban meghatározott előírásokról való tájékoztatás.
22. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 70 %-t meghaladja. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
23. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
24. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfel-használási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
25. Utcaképet meghatározó építési tevékenység: közterületről látható, legalább a közterület felőli homlokzatot érintő építési tevékenység.
26. Utcaképet meghatározó építmény: a telek utcai határvonalától mért 20 méteren belül lévő építmény vagy építményrész.
27. Zöldfelületi rendszerterv: egy település teljes zöldfelületét érintő környezetrendezési koncepció.
3. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
3. § (1) Építési tevékenységet a rendeletben nem szabályozott esetekben csak az illeszkedés szabályainak figyelem-bevételével lehet végezni.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az építmény, amennyiben beépítési módjában, méretében, tömegében, arányai-ban, anyagában, építészeti karakterében, részleteiben
a) környezetéhez, a településképhez, a táji környezethez alkalmazkodik,
b) a település építészeti karakterét, meglévő formakultúráját megőrzi, tiszteletben tartja.
HELYI VÉDELEM
4. A helyi védelem célja
4. § (1) A település története, településképe, hagyományai szempontjából meghatározó, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, a településképet meghatározó, értéket felmutató elemeinek védelme, megóvása a jövő számára.
(2) A helyi védelem alatt álló örökség egyben nemzeti kulturális kincs, ezért megőrzése, fenntartása, jó karban tartása, védelmével összhangban álló használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti és természeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
5. A helyi védelem feladata
5. § (1) A helyi védelmet igénylő építészeti, természeti örökség:
a) meghatározása és dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása és nyilvántartása,
c) megőrzése és megőriztetése,
d) lakossággal történő megismertetése.
(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
6. A helyi védelem fajtái
6. § (1) Helyi területi védelem az alábbi elem(ek) megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére adható ki:
a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal),
b) utca-vonalvezetés,
c) településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet,
d) a településkép (külső, belső településkép, utcakép, utcakép részlet),
e) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
f) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen).
(2) A helyi egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:
a) az építmény vagy együttese egészére,
b) az építmény valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, homlokzati minta stb.),
c) tömegformálásra,
d) homlokzati kialakításra,
e) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
f) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, emlékmű védelmére,
g) egyedi tájérték védelmére,
h) utcabútorra.
7. A helyi védelem alá helyezés, valamint a megszüntetés szabályai
7. § Az épített környezet eleme akkor helyezhető helyi védelem (egyedi vagy területi védettség) alá, ha a védelem alá helyezés a közérdekét szolgálja, és a védelem alá helyezés időpontjában és akkori megjelenésében
a) a település történetének hiteles, egyedi, értékes dokumentuma,
b) kortörténeti jellege az esetleges átalakítások mellett is meghatározó módon érvényesül, és az esetleges károsodás ellenére javítható, helyreállítható – az értékek megsemmisítése nélkül,
c) fenntarthatóan hasznosítható,
d) értékvizsgálata elkészült.
8. § (1) A védelem alá helyezést bárki kezdeményezheti, az Önkormányzat részéről pedig hivatalból is megindítható.
(2) A védelem alá helyezés iránti kezdeményezésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körül határolását,
b) a tulajdonos nevét, címét,
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
d) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
e) a kezdeményezés indoklását (az értékhez kapcsolódó eredet, történet, esemény stb.
(3) A védetté nyilvánítási kezdeményezést az önkormányzatnak címezve (7960 Sósvertike, Petőfi S: u. 55.), kell benyújtani e-mailben vagy postai úton, a benyújtó elérhetőségének megjelölésével.
(4) A beérkezett javaslat alapján a Képviselő-testület, szakértők ill. a helyi társadalmi szervezetek bevonásával előzetesen értékvizsgálatot készíttet a védetté nyilvánításhoz.
9. § (1) A helyi védelembe vételt követően annak megszüntetése kizárólag e rendelet módosításával történhet.
(2) A helyi védelem megszüntetése az önkormányzathoz címzett (7960 Sósvertike, Petőfi S. u. 55.) kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A védelem megszüntetésére irányuló kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a védett értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) a tulajdonos nevét, címét,
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
d) a kezdeményezés indoklását helyszíni fotókkal dokumentálva.
10. § (1) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a Jegyző gondoskodik.
(3) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
(4) A helyi területi és egyedi védelem nyilvántartása (Sósvertike település helyi védelem alatt álló építészeti örökségének jegyzéke) - sorszám, cím, helyrajzi szám és a védelem tárgya megjelölésével, a védelem jellege szerinti megkülönböztetéssel - e rendelet a 6. mellékletében szerepel. A nyilvántartás naprakész vezetőséről a települési főépítész szakmai iránymutatása mellett, az Önkormányzat jegyzője gondoskodik. A település országos védettség alatt álló építészeti örökségét a a 4. melléklet. tartalmazza.
8. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek
11. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: „Sósvertike Község Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védett építészeti örökséggé nyilvánította.” „évszám.”
(2) A tábla elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a Polgármester, a jelzés védelméről a tulajdonos gondoskodik.
(3) A védett értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(4) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(5) A helyi védelem alatt álló örökségi értéken végzett bármilyen, a védettséget érintő – különösen építési – tevékenység végzése során a tulajdonos, vagy a tevékenység konkrét végzője a meglévő értéket köteles megőrizni, vagy ha abban változást okozott, úgy a korábbi állapotot visszaállítani.
(6) Védett elem részleges bontására csak műszaki indokoltság, ill. veszély elhárítása esetén, visszaépítési kötelezettséggel kerülhet sor.
(7) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a Polgármester a tulajdonost településképi kötelezés formájában, önkormányzati hatósági döntéssel az építmény, építményrész felújítására, átalakítására kötelezi.
9. Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
12. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását e rendelet az 1. melléklete tartalmazza.
(2) A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból nagyrészt a beépítésre nem szánt településrész É-i sávját foglalja el a külterület közigazgatási határáig, valamint a településtől D-DNY-ra levő Sellyei Gürü csatorna mentén találhatók. Területi lehatárolásukat a 2. melléklet lapjai tartalmazzák.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
10. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények a beépítésre szánt és nem szánt területeken
13. § (1) Homlokzatképzésnél, tetőfelület kialakításánál - nem alkalmazhatók:
a) erős, élénk, hivalkodó, a környezetétől elütő színű anyagok, (kivéve a fehér szín)
b) túlzottan tagolt, elaprózott (pl. mozaik csempe), utólagos vékony lapburkolatok, homlokzatképző elemek,
c) rozsdásodó bádog, hullámpala, pala (kivéve a természetes pala), bitumenes zsindely, bitumenes zsindelytekercs, valamint műanyag hullámlemez,
d) a település történelmi anyaghasználatától idegen anyag, (pl. burkolatként fém, műanyag, bevonatos acél cserepes- és trapézlemez, acél fegyverzetű szendvicspanel, bevonatos alumínium cserepes- és trapézlemez) sem homlokzatra, sem tetőre nem tehető, kivéve a mezőgazdasági üzemi illetve a mezőgazdasági területeket.
(2) Nyílászáróknál nem alkalmazhatók:
a) egymással nem harmonizáló anyagok.
b) igénytelen, tobzódó formai kialakítású elemek.
(3) Utcafronti kerítésnél nem alkalmazható anyagok, szerkezetek:
a) ipari nádszövet, acélszál, műanyag vagy beton elem,
b) nagy táblás fém-, vagy műanyag hullám ill. trapézlemez.
11. A településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
14. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület beépítésre szánt falusias karakterű részére vonatkozó területi építészeti követelmények, a beépítés telepítési módja:
a) a falusias lakóterületen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez,
b) a falusias lakóterületen gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági építményeket kell felhasználni,
c) a falusias lakóterületen, amennyiben az előkert mérete egyértelműen meghatározható jellemző, és egyben utcaképileg is meghatározó, úgy az új lakóépületek telepítésénél, ill. a meglévők utcafronti bővítésénél az utcában kialakult épület elhelyezést (pl. fűrészfogas el-helyezés) követni kell, a kialakult előkert megtartásával,
d) a templomhoz tartozó országosan védett műemléki környezeten belül a meglévő épületek bővítésekor illetve az új épületek építésénél, azok telepítésekor javasolt K-NY irány-ban az országosan védett műemlék templom láthatóságát figyelembe venni,
e) a 34-es HRSZ telken keresztszárny, vagy hajlítás csak a templom ÉNY-i sarkának utcával párhuzamos átvetítése mögé eső udvari vonaltól lehet az OTÉK szerinti építési helyen belül, így biztosítható, hogy az utcakép fésűs beépítésű, oromfalas épületei között a műemlékileg országosan védett templom látványa továbbra is érvényesüljön,
f) a 38-as HRSZ telken (a templomtól keletre) a keresztszárny vagy hajlítás a meglévő főépület udvar felöli végétől lehetséges, az építési helyen belül.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület beépítésre szánt falusias karakterű részére vonatkozó területi építészeti követelmények, az utcakép:
a) az utcára néző oromfalas homlokzatokon nyílászárócsere esetén az eredeti arányokat tükröző, két különálló ablakot kell elhelyezni,
b) a hajlított házas épületek utcára néző homlokzatán nyílászárócsere esetén az eredeti arányokat tükröző, minimum 1:1,6 arányú ablakok helyezendők el szimmetrikusan,
c) az utca mentén hajlított épületek utcai homlokzatán az ablakokat szimmetrikus kiosztással kell elhelyezni akkor is, ha egy felületen belül eltérő szélességűek,
d) az utca mentén hajlított épületek utcai homlokzatán nem lehet olyan új ablak, melynek magassági mérete egyenlő, vagy kisebb a szélességénél,
e) a településre jellemző íves utcavezetés miatt az építési helyen belül kialakuló nagyobb elő-kerti szélesség esetén sem megengedhető az utca mentén hajlított ház homlokzati síkjának alaprajzi ugrása.
15. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület beépítésre szánt falusias karakterű részére vonatkozó egyedi építészeti követelmények, a megengedett anyag- és színhasználat:
a) természetes (pl. kő, tégla, fa),
b) környezetével harmonizáló földszínű anyagok, festések, mázolások,
c) tetőfedés esetén a hagyományos színezésű (téglaszín, vörös) égetett agyagcserép vagy ahhoz hasonló egyéb anyagú cserépfedés a megengedett,
d) az épületek külső burkolatainál fénylő, csillogó felületek nem alkalmazhatók,
e) az egyes épületek egységes megjelenését biztosítandó, az adott épületen csak összhangban álló építőanyagok használata (tetőfedés, homlokzatképzés stb.), és egységes színezés a megengedett,
f) egy telken belül a különböző funkciójú épületek megjelenésénél sem megengedett az egységes összhang hiánya.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület beépítésre szánt falusias karakterű részére vonatkozó egyedi építészeti követelmények, tömegformálás, tető kialakítás:
a) építészeti minőséget tükröző, funkciójának logikusan megfelelő, egyszerű tömegformálás a megengedett,
b) amennyiben a telek utca felé eső építési helyén belül új épületet helyeznek el, annak tömege – akár oromfalas, akár hajlított ház – nem lehet kisebb a településre jellemző tömegeknél,
c) a településképbe és az épület egészéhez nem illeszkedő tetőfelépítmény nem építhető,
d) az előtető elhelyezése, kialakítása csak a teljes épülethomlokzathoz illeszkedően megengedett,
e) az előtetők héjalásánál nem megengedett a műanyag hullámlemez, hullámpala alkalmazása,
f) új építés, vagy új tető létesítése esetén nem megengedett a közvetlenül szomszédos tetőjellemzőktől való lényeges eltérés (gerincvonal vezetése, iránya, tetőhajlásszög)
g) a településen mind az utcával párhuzamos, mind az utcára merőleges tetőforma használata megengedett,
h) új főépület, lakóépület, valamint átalakítás esetében manzárdtető, sátortető, lapos tető kontyolás és fióktetők alkalmazása megengedett oromfal építhető,
i) főépület, lakóépület esetében a magas tető tetőzetének hajlásszöge nem lehet 35° alatt. ill. 42 ° feletti, és a tető két oldalának hajlásszöge, gerincmagassága nem térhet el egymástól,
j) az udvarra néző tetőfelületen tetőablakok vízszintes mérete maximum 2 méterig megengedett, több tetőablak a tető teljes hosszának maximum ¼-ét foglalhatja el,
k) az előtetők teljesen zárt kialakítása, beépítése nem megengedett,
l) az előtetők szélességi mérete a védeni kívánt bejáratok szélességének 2-szeresét, illetve a 2,0 m-t nem haladhatja meg,
(3) Napelemek, napkollektorok:
a) síktáblás napelemeket, napkollektorokat a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) úgy lehet elhelyezni, hogy a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki,
b) egy tetőfelületen tiltott az elemeknek a nem összefüggő, nem szabályos téglalap kontúrban történő elhelyezése, de megengedett az egyirányú, álló vagy fekvő elrendezés,
c) az utcára merőleges gerincű tetősík esetén, a tetőn az épület utcai homlokvonalától számított 5,0 méteren belül napkollektor, napelem nem helyezhető el,
d) az utcával párhuzamos gerincű, az utca felé néző tetősíkon napelem, napkollektor nem helyezhető el,
e) a napkollektoros, napelemes tetőfelület széleitől számított 50 cm-es sávon belül nem lehet napelem, napkollektor,
f) kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el,
g) a tetőfelület anyagával és színével összhangban lévő napelemes cserép alkalmazása megengedett.
(4) Homlokzatkialakítás a falusias karakterű lakóterületen:
a) a falfelületek és a nyílászárók felületeinek aránya az utcai homlokzaton nem lehet függőleges eltérő a településre jellemző hagyományos épületekétől,
b) az utcai homlokzaton a nyílászárók össz. felülete nem jelenhet meg egy nagy felületként (pl. hármas ablak, kirakatportál),
c) az utcai homlokzaton nem lehet függőleges síkváltás, (valamint nem lehet utcai erkély, loggia),
d) meglévő lakóépület, főépület energiatakarékos felújításánál az elsődlegesen javasolt természetes, hagyományos anyaghasználat (vakolat) mellett megengedett a korszerű anyagok használata is, de maximum 2 eltérő anyagfajta használható,
e) kerülni kell a külső redőnyszekrényes műanyag árnyékolók használatát, helyettük fatáblás, zsalutáblás, zsalugáteres, esetleg elhúzható fa zsalugáteres árnyékolás alkalmazandó,
(5) Tégla architektúra a falusias karakterű lakóterületen:
a) mind a fő- illetve a melléképületek esetében településképi, utcaképi szempontból fontos, hogy a látszó téglafelületű, az építésekor a homlokzati síkból kiugró faragott, idomtéglákkal készített, vonal és felület jellegű díszítések megmaradjanak,
b) az épületek tégladíszeinek átalakítása nem engedhető meg, illetve eredeti kialakításukra visszaállítandók (beleértve a nyílászárókat is).
(6) A közterületi kerítés kialakítása a falusias karakterű lakóterületen:
a) a településen hagyományos (pl. kő, tégla, fa), időtálló, minőségi építőanyagok, formák és díszítő elemek felhasználásával, a főépülettel összhangot mutató anyag- és színhasználattal kell kerítést létesíteni,
b) a kerítés magassága maximum 1,80 m, felületének min. 70%-a legyen áttört.
(7) Kiegészítő műszaki berendezések, cégtáblák, hirdetések a falusias karakterű lakóterületen
a) a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el,
b) az utcai homlokzaton parabolaantenna nem helyezhető el
c) az utcai homlokzatra nem helyezhető gázmérő, szerelt kémény, füst- és levegőelvezető, légkondicionáló, hőszivattyú berendezések, és azok tartozékai, kábel, gáz- és egyéb csővezetékek,
d) cégtábla, üzletfelirat, cégér a tevékenységnek helyt adó épület tetőfelületén nem helyezhető el,
e) cégtábla, üzletfelirat, cégér az utcai homlokzaton maximum 1 m2 felülettel helyezhető el, de csak a homlokzat tagolásához, anyag- és színvilágához illeszkedően megengedett, illetve több cég esetében 1-1 db, de maximum 1,5 m2 össz. felülettel, a homlokzati felületen egységet, összhangot képezve,
f) 0, 5 m2 maximális nagyságú cégér elhelyezhető a fal síkjára merőlegesen, de a gyalogos közlekedést nem akadályozhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti, elhelyezése - ha van - a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban (legalsó pontja) lehetséges, maximum 0,70 m kinyúlással,
g) a kereskedelmi, vendéglátó ipari funkció hirdethető az utcafront nyílászáróin, legfeljebb 30%-os fedettséggel, illetve 100%-ban szitanyomaton,
h) homlokzat síkjában elhelyezett cégér még részben sem takarhatja az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, és egyéb meghatározó építészeti elemét, tagozatát,
i) villogó, futó szöveget tartalmazó felirat, cégér, logó nem helyezhető el.
(8) Telek, zöldfelületek kialakítása, növényzet telepítése:
a) a településen csak az e rendelet az 5. mellékletében meghatározott és ajánlott fajokat, vagy azok alakilag változatos fajtáit lehet alkalmazni, egységes koncepció alapján,
b) csak nem allergén és nem invazív fajok alkalmazhatók,
c) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő, őshonos és honos fafajokat kell alkalmazni,
d) kerülendő a színes lombú fajok tömeges alkalmazása,
e) az előkertben max. 1 méter magasságú növény telepítése megengedett, lombhullató fajok telepítése javasolt,
f) fapótlásként a kivágott fa 1 m-es magasságában mért törzs-körméretének háromszorosával megegyező összméretű fák ültetendők,
g) a falusias karakterű lakóterületen a gazdasági funkció lehatárolása növényfuttatással, alacsony, lombhullató sövénnyel megengedett,
h) a temető körülhatárolása megengedett maximum 1 m magas sövénnyel,
i) a 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) lombhullató fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül-és belterületre egyaránt vonatkozik,
j) közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. az épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni,
k) személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők.
(9) A közparkok területére vonatkozó előírások:
a) burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.
b) az öntözés lehetőséget biztosítani kell,
c) a köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek,
d) a meglevő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető,
e) a fás szárú növények ingatlanhatártól vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága az 5. mellékletben meghatározott,
f) közterület-alakítási terv készítendő a 3. mellékletben kijelölt területre.
16. § A településképi szempontból meghatározó területek beépítésre nem szánt területeire vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) a táji, természetvédelmi értékeknek megfelelő beépítési mód biztosítása érdekében az épületek, építmények szabadon álló építési módban, telepszerűen helyezendők el,
b) a telepszerű elhelyezésen belüli épület összeépítés csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges,
c) a szántóterületen épület a dűlőút tengelyétől min. 10 m-re helyezhető el,
d) a telkek előtti zöldsávok kialakításában az alacsony díszcserjék és a virágzó egynyáriak, évelők elterjesztése javasolt,
e) árnyékolására alkalmas, a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző, fás szárú, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat, nem allergén és nem invazív fajokat, illetve őshonos és honos fafajokat (ld. az 5. melléklet) megengedett telepíteni,
f) a fák telepítése csak az ajánlott telepítési távolságok betartásával megengedett (az 5. melléklet),
g) a vízfelületek mentén a feltöltéseket, mederburkolásokat kerülni kell.
17. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek beépítésre nem szánt területeire vonatkozó egyedi építészeti követelmények meghatározása az építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:
a) az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket magas tetősen kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges,
b) az épületek homlokzata világos, földszínek lehetnek,
c) az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel, csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható,
d) magas tető esetén a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez és egymáshoz illeszkedően kell kialakítani, illetve megválasztani.
(2) A gazdasági funkció lehatárolása növényfuttatással, alacsony, lombhullató sövénnyel megengedett.
(3) A szántóföld területeken a mezőgazdasági táj jellegét erdősávokkal, tájfásítással változatosabbá kell tenni, valamint a megvalósuló létesítmények környezetét min. 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell,
(4) A telepítendő napelempark telekhatárán 1 soros védőfasor telepítendő, a napelempark elemei alatti területet pedig füvesíteni kell.
12. Helyi védelemben részesülő épületekre vonatkozó általános követelmények
18. § (1) A helyi védett értékek listáját e rendelet a 6. melléklete tartalmazza.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt a rendelet a 6. mellékletéből törölni kell.
(3) A helyi védett épületek az e rendeletben leírt követelmények figyelembevételével átalakíthatók, bővíthetők, korszerűsíthetők, használatuk, rendeltetésük megváltozhat, de a védettségre okot adó értékek nem károsodhatnak, nem mehetnek tönkre.
(4) Az értékhez méltó településképi és táji megjelenés érdekében, a helyi védett érték felújítása, átalakítása esetén biztosítani kell az örökség jellegéhez igazodó építészeti, műszaki megoldások, építőanyagok, szerkezetek, színek elsődlegességét mind az épület, mind a közvetlen környezete (kerítés, gazdasági épületek, pince, ólak, kert, kút, udvar) esetén is.
13. A helyi védelemben részesülő épületekre vonatkozó területi és építészeti követelmények
19. § (1) A helyi védelemben részesülő épületekre vonatkozó területi építészeti követelmények, a beépítés telepítési módjára vonatkozó követelmények:
a) a helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület tömegével, formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie, s az értékleltárban szereplő értékek nem károsodhatnak, azokat eltakarni nem szabad,
b) a védett épületet az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén, hosszirányban lehet bővíteni, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, akkor a bővítés udvari keresztszárnnyal is lehetséges, az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva, a meglévő épület értékleltárban szereplő értékének megtartásával,
c) védett épületet tartalmazó ingatlanon további épület, építmény csak a védett érték telepítéséhez illeszkedően, annak elsődlegességét tiszteletben tartóan helyezhető el, az értékleltárban szereplő érték megtartásával,
(2) Kerítéskialakítás az alábbiak szerint lehetséges:
a) védett kerítés esetén annak felújításakor a védettség alapját jelentő értékét képező eredeti külső megjelenését, egészének és részleteinek külső geometriai formáit, eredeti anyaghatását, díszítettségét meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani,
b) a védett épületet tartalmazó ingatlanon az utcaképhez illeszkedő, a településen hagyományos épített jellegű, 70%-ban áttört kerítést kell létesíteni, síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet,
c) a védett épület kerítésén ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el A/3-s maximális mérettel,
d) a védett ingatlanon az új kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet, a településen hagyományosnak számító természetes építőanyagok (kő, tégla, fa), formák és díszítőelemek felhasználásával, az épülettel összhangot mutató színhasználattal épülhet.
20. § (1) A helyi védelemben részesülő épületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmény: A helyi védett épületek esetében bővítés, átalakítás, rendeltetésváltozás, valamint a telken új épület építése során csak olyan műszaki megoldásokat lehet alkalmazni, melyek biztosítják a karakter megtartását, az arányrendszer megőrzését, új elemeiben a régihez való illeszkedést, önmagukban is minőséget hordoznak, valamint a meglévő értékek megőrzésével egyidejűleg új építészeti értékkel gazdagítják a védett épületet.
(2) Az anyag- és színhasználatra vonatkozó követelmények:
a) csak időtálló, természetes (kő, tégla, fa), minőséget képviselő anyagok, s nem telített és környezetétől nem elütő színek használhatók,
b) nyílászáró cseréje esetében fa nyílászárót kell beépíteni, az értékleltárban megjelölt eredeti arányokat, osztásokat meg kell tartani,
c) bővítés, új építés esetén az új részek anyag- és színhasználatánál a védett értékhez kell illeszkedni, annak megjelenését hangsúlyozandó,
d) védett épület anyagának és színének, a tetőfedés anyagának megváltoztatása csak az eredeti állapot visszaállítása vagy egységesebb kép kialakítása érdekében megengedett, de ott is illeszkedve a védett épület megjelenéséhez.
(3) Homlokzatkialakítás:
a) védett épület homlokzati anyagának és színének, nyílászárói anyagának, utcai ablakok meglévő osztásának megváltoztatása csak az eredeti állapot visszaállítása vagy egységesebb kép kialakítása érdekében megengedett, új nyílás létesítése esetén a homlokzat nyílásrendjéhez, és megjelenéséhez kell alkalmazkodni,
b) a védett épület dokumentált eredeti színezését vissza kell állítani, ennek hiányában a településen hagyományos színezést (fehér), és föld- illetve pasztellszíneket kell alkalmazni, de a hideg és erős színek nem használhatók,
c) védett épület utcai homlokzatán, az értékleltárban értékkel megjelölt udvari homlokzatain (pl. tornác), valamint a tornác nélküli udvari hosszhomlokzat utca felöli 7 m-en belüli részén parabolaantenna, szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) és a légkondicionáló kültéri egységei nem helyezhetők el,
d) az értékleltárban védendő értékként nem szereplő épülettartozékok (pl. rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés) helyettesíthetők,
e) nem megengedett a fehér műanyagtokos nyílászárók, valamint a külső redőnyszekrényes műanyag árnyékolók használata,
(4) Tömeg- és tetőformálásra vonatkozó követelmények:
a) a védett épület tömegét nem lehet megváltoztatni, bővítéskor a telken új épület építésekor magas tetőt kell alkalmazni, melynek hajlásszöge a védett épület tetőhajlásszögéhez illeszkedően 35-42 fok közötti lehet,
b) a védett épület bővítésénél ügyelni kell arra, hogy a védett épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon,
c) amennyiben keresztszárny épül, annak szélessége nem haladhatja meg a főépület szélességét, s csak azonos hajlásszögű, színű, anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
14. Természeti védelemmel érintett értékekre, területekre vonatkozó követelmények
21. § (1) A természeti területet természeti értéket meg kell őrizni, környezetének élőhelyével együtt.
(2) A meglévő erdőterületek tájidegen fajait fokozatosan őshonos növényzettel kell pótolni.
(3) A terület tájképvédelmi szempontból is nagy jelentőségű, így ezeken a területeken bármilyen építmény elhelyezése esetén meg kell vizsgálni tájképvédelmi, tájba illesztési szempontokat is.
(4) Zöldfelületi, vagy azzal szorosan összefüggő pl. gyalogos vagy kerékpárút fejlesztésnél a meglévő zöldfelületi kapcsolódásokat figyelembe kell venni. A tervezés során a zöldfelületre is kiterjedő tervezés szükséges.
(5) A település természetvédelmi területére vonatkozó előírások:
a) a területen az építmények egyszintesek, tetőfelépítmény nélküli magas tetős kialakításúak lehetnek,
b) új épületek anyag-, és színhasználata, a homlokzat arányai a környezethez illeszkedő módon kerülhetnek kialakításra, látszó beton felület nem alkalmazható,
c) a homlokzat csak vakolt kialakítással és földszínű festéssel ellátva alakítható ki
d) az építési telkek zöldfelületét kerttervezési jogosultsággal rendelkező szakember bevonásával szükséges megvalósítani,
e) a belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
15. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények
22. § (1) A teljes település ellátását biztosító új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak (beleértve az új antennákat, antennatartó szerkezeteket, átjátszókat is) valamint új vezeték nélküli hírközlési, internet szolgáltatási, antennák, antennatartó szerkezetetek, adók, átjátszók elhelyezésére alkalmas területek az 1. mellékletben szereplő beépítésre nem szánt szántó, legelő karakter.
(2) Új bázisállomás csak a környezethez illeszkedően helyezhető el. Az illeszkedés szempontjai és elvárásai a településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kertében kerül rögzítésre.
(3) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
(4) Új antennát, amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna már áll, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni
(5) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektromos és az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(6) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(7) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(8) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
(9) A különböző sajátos műtárgyak, műszaki berendezések csak időtálló, minőségi, a környezetükhöz alkalmazkodó anyagokból és színhasználattal készíthetők.
(10) A sajátos építményfajták elhelyezése esetében a honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével - az alábbi előírásokat kell betartani:
a) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni, lehetőség esetén területüket, szerkezeteiket javasolt felhasználni,
b) a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni.
16. Reklámok és reklámhordozókra, információs célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Reklámhordozó és reklám elhelyezésénél be kell tartani az országos érvényű jogszabályokat, valamint a településképi követelményeket, azoktól csak az alábbi esetekben és időtartamra lehet eltérni:
a) az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló felszerelése,
b) évente összesen maximum 12 naptári hétre a települési eseményről való tájékoztatás reklámfelületen,
c) időkorlát nélkül megengedett az önkormányzati információs felület használata az előírt nyilvánosság biztosítása érdekében,
d) Reklámhordozók az épületek tetőfelületein és utcai homlokzatokon nem helyezhetők el, az építési reklámháló kivételével.
(2)1
(3) A kereskedelem és a szolgáltatások reklámhordozói egyenként legfeljebb 1 m2 nagyságúak lehetnek, s össz. felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat felületének 10 %-át.
(4)2 Közterületen csak azonos típusú, felületű információs célú berendezés helyezhető el.
(5) Plakát és reklám kizárólag az Önkormányzat által telepített utcabútoron helyezhető el, és ez a felületvilágító vagy megvilágított nem lehet. (Kivéve utas váró.)
(6) Az utcabútorok színe, anyaghasználata egységes legyen.
(7) Cégtábla, cégér, vagy a saját vállalkozást hirdető tábla, felirat legfeljebb 1 db 2 m2 össz. felülettel helyezhető el a cég működésével kapcsolatba hozható építményen, kerítésen. A tábla karbantartásáról annak tulajdonosa köteles gondoskodni. Amennyiben ezt az első felszólítás után sem teljesíti, úgy vele szemben a Polgármester településképi kötelezést érvényesít.
(8) Cégtábla megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
24. § (1) Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(2) Információs célú berendezés az alábbiak közlésére létesíthető:
a) az Önkormányzat működés körébe tartozó információk,
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
d) idegenforgalmi és közlekedési információk,
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
17. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) A templomtoronyra semmiféle antenna nem helyezhető el.
(2) Műemléki környezetben és helyi védettségű épületek közeléből a következő rekonstrukció alkalmával át kell helyezni az ott meglévő elektronikus hírközlési építményt, elosztót, oszloptranszformátort a látvány kedvezőbb érvényesülése érdekében.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
18. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
26. § (1) A települési önkormányzat a településkép védelemmel kapcsolatos követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint kérelemre szakmai konzultációt biztosít, illetve tájékoztat. A kérelmet e rendelet a 8. melléklete alapján kell benyújtani az önkormányzathoz papíralapon, vagy elektronikus úton (onksosvertike@gmail.com )
(2) A szakmai konzultáció kiterjed:
a) a településképi követelmények egyeztetésére,
b) a tervezés során felmerült lehetőségek, megoldások értékelésére.
(3) A szakmai konzultáció kérhető:
a) építési engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység esetén,
b) építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén,
(4) A szakmai konzultáció kötelező:
a) egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység előkészítésénél,
b) helyi védelem alatt álló építészeti örökségen végzendő, bármilyen, a településképet érintő építési tevékenység,
c) a helyi védett épület melletti két ingatlant érintő bármilyen, a településképet érintő építési tevékenység,
d) reklám/reklámhordozó és egyéb tájékoztatási eszköz elhelyezése.
(5) A szakmai konzultáció a települési főépítész, illetve amennyiben a települési főépítész foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.
27. § (1) A szakmai konzultáció a kérelmező benyújtott kérelmének beérkezésével indul. (Ld. a 8. melléklet)
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező (tulajdonos, tervező, építtető) és amennyiben van, a tervező nevét, címét, elérhetőségét,
b) az érintett ingatlan pontos adatait (utca, házszám, hrsz stb.),
c) a tervezett településképet érintő tevékenység megnevezését, paramétereit.
(3) Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelemnek a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a meglévő állapotot bemutató egyszerű dokumentációt, fotókat, leírást, illetve az elképzelt változtatásokat szükséges tartalmaznia.
(4) A települési főépítész – annak hiányában – a Polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción el-hangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.
(5) A települési főépítészt és a Polgármestert az emlékeztetőben rögzített véleménye köti a további el-járások korán.
19. Településképi véleményezési eljárás
28. § (1) Településképi véleményezési eljárást szükséges lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területen belüli, utcaképet vagy tájképet meghatározó építési tevékenységek esetében. A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt és e rendelet a 9. melléklete szerinti kérelmet az ÉTDR-be feltölti, és a településképi vélemény iránti kérelmet papír alapon (7960 Sósvertike, Petőfi u. 42.) nyújtja be az önkormányzat részére. Természetes személy a kérelmet és a dokumentációt is papír alapon nyújtja be az önkormányzat részére.
(2) A z önkormányzat a véleményét a térségi vagy a települési főépítész, vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács álláspontjára alapozza az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott engedélyezési eljárásokat megelőzően.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.
(4) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet
b) a rendeltetés meghatározását,
c) az építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírást.
(5) Az Önkormányzat, ill. a főépítész a véleménye kialakítása során – a rendeletek előírásainak figyelembevétele mellett az alábbi szempontok szerint alkotja meg véleményét:
a) a településképi követelményeknek való megfelelés
b) településkép-védelmi szempontból a közterületről látható épület, épületrész kialakításának módja
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyinak, köztárgyainak növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítása.
(6) Amennyiben a benyújtott kérelem a különböző jogszabályok szerinti tartalomnak nem felel meg teljes körűen, az önkormányzat 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(7) Amennyiben a kérelmező nem nyújtja be a hiányzó dokumentumokat a megadott határidőn belül, akkor az eljárás megszűnik.
20. Településképi bejelentési eljárás
29. § (1) A településképi bejelentés eljárási kérelmét papír alapon vagy elektronikusan lehet benyújtani az önkormányzatnak (7960 Sósvertike, Petőfi u. 42.)., a jelen rendelet a 7. melléklete szerinti formanyomtatványon 2 példányban, legalább a tevékenység megkezdése előtt 15 nappal.
(2) Amennyiben a benyújtott kérelem a külön jogszabály szerinti tartalomnak nem felel meg teljes körűen, a az önkormányzat 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(3) Az önkormányzat az eljárás keretében a következő szempontokat vizsgálja:
a) e rendeletben megállapított településképi követelmények betartása,
b) a megvalósuló építmény utcaképbe vagy tájképbe illeszkedése,
c) a szomszédok érdekeinek védelme,
d) a közterület funkcionális és esztétikai védelme,
e) a helyi védett értékek megőrzése.
(4) A hatósági döntés mellékletét képezi az eljárásra benyújtott tervdokumentáció egy, a Polgármester által záradékolt példánya.
(5) Az önkormányzat ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.
(6) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó döntés 6 hónapig érvényes.
30. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a következő esetekben:
a) építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén
b) közfunkciót ellátó területről látható építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása,
c) a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános és különös településképi követelmények érvényesítése érdekében a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.
21. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
31. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: bejelentő) által az önkormányzathoz (7960 Sósvertike, Petőfi u. 42.) benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni vagy elektronikus levélben elküldeni.
(2) Az önkormányzat a tervezett építési tevékenységet vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, amennyiben a benyújtott kérelem megfelel a jogszabályi előírásoknak.
(3) Az önkormányzat elutasítja a bejelentett építési tevékenységre vagy rendeltetésváltoztatásra irányuló kérelmet és egyúttal figyelmezteti bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
22. A településképi kötelezés és a településkép-védelmi bírság szabályai
32. § (1) Azon ingatlantulajdonos ellen, aki jelen rendeletben foglalt előírásokat nem tartja be, az önkormányzat figyelmeztetést tartalmazó döntésben hívja fel a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére településképi kötelezési eljárást lehet lefolytatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg - ha a (3) bekezdés szerint a településképi rendelet lehetőséget biztosít településkép-védelmi bírság kiszabására - az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, amelynek legkisebb összege 100 000 Ft.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.
(4) A helyi településképi rendeletben a helyi egyedi építészeti örökség fenntartásának közérdekű biztosítása érdekében a Polgármester helyrehozatali kötelezettséget ír elő.
(5) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén az önkormányzat a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.
(6) A kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie, vagy készpénz átutalási megbízással postai úton megfizetnie.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS
23. Az önkormányzati támogatás és ösztönzés rendszerének szabályai
33. § (1) A településkép védelemmel kapcsolatos segítséget, támogatást az Önkormányzat a főépítésze útján adhat.
(2) A településen megvalósult jó példák bekerülnek a Településképi Arculati Kézikönyv megfelelő fejezetébe, annak módosítása esetén.
(3) A Képviselő-testület az építészeti örökség megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.
(4) Az ösztönzési rendszer pontos feltételeiről, nagyságáról a Képviselő-testület a mindenkori költségvetési rendeletében dönt, a pénzügyi lehetősége függvényében.
(5) Amennyiben az Önkormányzat a tárgyévben támogatást irányzott elő a településkép-védelmi célra, annak igénybevételére kérelmet / pályázatot kell benyújtani.
(6) Kérelmet, ill. pályázatot kiemelten azon ingatlanok tulajdonosai nyújthatnak be, mely ingatlanok szerepelnek a helyi védett értékek nyilvántartásában, ill. amelyek szerepelnek a Településarculati Kézikönyv Örökségünk fejezetében, ill. amelyek rendelkeznek valamely építészeti vagy természeti értékkel. Pályázni lehet olyan építési tevékenységgel is, ahol a tulajdonos a kialakult utcaképhez való jobb illeszkedést célozza meg. (Pl. nyílászárócsere.)
(7) A kérelmet papír alapon lehet benyújtani az önkormányzathoz (7960 Sósvertike, Petőfi u. 42.), mely az alábbi adatokat és mellékleteket kell, hogy tartalmazza:
a) a kérelmező nevét és állandó lakhelyét
b) a kérelmező adóazonosító jelét,
c) a kérelmező bankszámlaszámát és a számlát vezető pénzintézet nevét,
d) a beruházással érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját,
e) a vásárlásra vagy kivitelezésre vonatkozó költségvetést,
f) a beruházás megvalósítása előtti állapot ismertetését és fotódokumentációját, valamint a településkép-védelmi célnak való megfelelőségének igazolását,
g) a beruházás megvalósítását követő állapot ismertetését.
(8) A kérelem tárgyévi felújítás támogatására február 15. és március 10. napja között nyújtható be.
24. A kérelem feldolgozásának és elbírálásának szabályai
34. § (1) Ingatlanonként egy pályázat benyújtására van lehetőség.
(2) Amennyiben ingatlanonként több kérelem került benyújtásra, úgy a benyújtásra került kérelmek közül csak egy kérelem részesíthető támogatásban.
(3) A kérelem beérkezését követően a Polgármester megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy a kérelem a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra és a kérelmező a lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.
(4) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, míg a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra.
(5) Az önkormányzat a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.
(6) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, az önkormányzat megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.
(7) Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.
35. § (1) A befogadott kérelmek esetében a Képviselő-testület tárgyév április 30. napjáig dönt a kérelem
a) támogatásáról, vagy
b) elutasításáról.
(2) Az önkormányzat a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.
(3) A döntés meghozatalát követő 30 napon belül az Önkormányzat támogatási szerződést köt a támogatott kérelmezővel és a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással vagy kifizetéssel.
25. Záró és átmeneti rendelkezések
36. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sósvertike Község Önkormányzata 14/2017.(XI.17.) önkormányzati rendelete a reklámhordozók elhelyezéséről.
37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 23. § (2) bekezdését a Sósvertike Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 23. § (4) bekezdése a Sósvertike Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.